Római jog XVIII. Birtok II. - Birtokvédelem. a birtokjogok keletkezése. brevi manu traditio. constitutum possessorium. a birtokjogok keletkezése (2)

Átírás

1 Római jog XVIII. Birtok tágabb értelemben (tényleges birtok) civilis possessio birtok ténylegességéhez birtokjog járul - tulajdonos, - jóhiszemű birtokos - rosszhiszemű birtokos - záloghitelező - örökhaszonbérlő, - szivességi használó, - vitás dolog letéteményese naturalis possessio (abszolút detentio nem járulnak hozzá a birtokjogok - a dolog forgalmonkívülisége vagy - a birtokló jogképtelen volta detentio (relativ, birtokközvetítő detentio) nem járulnak hozzá a birtokjogok a dolog tényleges birtokosa más számára, más nevében birtokol: - mint hatalomalatti személy illetve - mint dologi jogosult - mint a más dolgát kötelmi alapon birtokló iuris v. quasi possessio (jogbirtok) birtokvédelemben részesül Valaki az őt megillető jogot ténylegesen gyakorolja: - telki szolgalmi jogosított - személyes szolgalmi jogosított - felülépítményi jogosított Birtok II. - Birtokvédelem a birtokjogok keletkezése brevi manu traditio A naturalis possessio megszerzésével a birtokos ipso iure megszerzi a birtokjogokat is, hacsak ezek létrejöttét különös okok a szerző jogképtelensége, a dolog forgalmon kívüli volta, vagy a szerzés detenciós kauzája nem akadályozzák. Kivételesen azonban lehetséges a birtokjogok külön megszerzése is: (már volt tényleges birtok, amihez utólag hozzájárulnak a birtokjogok) 1. A relatív detentor a jogi birtokossal kötött megeg yezéssel teremt magának causa possessionist, pl. a bérlő a dolgot a bérbeadó tulajdonostól megveszi. Ezt nevezzük középkori kifejezéssel brevi manu traditio-nak. Ebben az esetben a dolog kétszeri traditiója elmarad, s a bírlaló a változatlan birtokhelyzet mellett válik jogi birtokossá a birtoklási jogcím változását (mutatio causae) megvalósító megegyezéstől fogva. a birtokjogok keletkezése (2) constitutum possessorium 2. Lehetsé ge s a birt okj ogok kü lön megsze rzé se anélkü l, h ogy ma ga a j ogi birtokos egyúttal a nat uralis po ssessiót is me gszerezte volna. Ez az eset akkor áll e lő, a mid őn a szerz ő fél a d olog ed digi birt okosáva l köt ött me ge gyez ésse l e gy ca usa possessio nist te remt ma gán a k, oly módon azon ban, hogy az átruház ó va la mely d etenci ós caus a ala pján a d olog bírlalatáb an marad mint a sz erző fé l birtokközvetítőj e; pl. az elad ott házban az e lad ó benne ma rad bé rlőként Az ilyen me gálla podást nevezi a közép kori jogtud omán y c ons titutum possessorium-nak, mely tehát fordít ottja a brevi ma nu tradit ióna k: brevi ma nu tradit io: a birtokközvetít ő d etentor possessorrá válik const itut um possessorium: a possessor birt okközvet ítő detentorrá válik. 1

2 a birtokjogok megszerzése képviselő által A birtokjogok külön megszerzése képviselő közreműkö désével is végbemehet (ez a közvetlen képviselet egyetlen esete a klasszikus korban): a képviselő mint birtokközvetítő detentor megszerzi a dolog tényleges birtokát, a birtokjogok pedig a képviselt személyében állnak be. Ehhez az esetek egy részében még a képviselt tudomása sem szükséges, ha a) a filius familias vagy rabszolga szerez birtokot a rábízott peculium körében, b) az egész vagyon kezelésével megbízott családon kívüli procurator omnium bonorum szerez a vagyonkezelés során birtokot, c) a birtokszerzéssel esetről-esetre előzetesen megbízo tt hatalomalatti vagy szabad személy jut a dolog birtokába. a naturalis possessio megszűnése (?) Az e gyszer má r megsz erzett tén yleges birt ok t art mind add ig, míg ele mei (a nimus é s corpus) együtt van nak. Bármelyik ele m ÁTMEN ETI hián ya mé g nem ered ményezi a birtok e len yé sztét: a) me gmarad a z animus possidendi, ha a birtokos dolgáról me gfe led kezik, átmenetile g öntudatlan á llapot ba ke rü l, akkor is, ha e lme bete ggé válik (fenn marad a gyógyu lá s lehet ősé ge), b) megmarad a corpus possessio nis, ha az in gó dolog ide iglen esen elka llód ott, a rabszolga me gszökik, az in gat lan árvíz, hava zá s miatt meg nem közelíthető, a birt okos huz amosabb id őn át nem lép te lkére. A római sz óha szn álat sz erint ilyen kor solo a nimo retinet ur po ssessio, v agyis a birtoklási a karat önmagában tartja fenn a birtokot. a naturalis possessio megszűnése (2) Megszűn ik viszont a tén yleges birtok a két elem, vagy azok egyi kének VÉGLEGES kiesésével 1. mind két e le m e gyüttes e len yé sztével (animo et corpo re): a birt okos ha lálával, va gy ha a birt okos a d olgot má sna k adja át (trad álja) ill. birtokfeladási szándékkal elhagyja (derelin kválja); 2. egyedü l a birt oklási a karat (animus possidend i) végle ge s megsz űntével (so lo animo): a birt okos a dolgot t öbbé birt okolni nem akarj a (gya korlatila g p roblé más!!) 3. pusztán a birtokhe lyzet (corpus possessio nis) vé gle ge s me gszűné séve l (solo corpore), így ha a) a d olog megse mmisül, má s dolog ré szévé vá lik, v agy fe ld olgozá s folytán te ljesen új d ologgá ala ku l; b) az in gó d olog e lvész, a f ogságban tart ott vadállat v issz anyeri természetes szabadságát, a h áziállat végleg elkóborol. c) az in gót valaki e rőszakka l (v i) elve sz i va gy a lattomban (clam) me gszerzi (ellopja,. Külön szabály áll az in gatlan ok ra: eze k a lattomban va ló elf oglalá sa mé g ne m ered ményezi a birtokhe lyzet megsz űnését, hane m csak az, ha a birtokos tu domá st szere zve a rról, a visszavéte lt me g se m kísérli, ill. ha visszaszerzési kísérletét az alattomban f oglaló erőszakkal (vi) v isszaveri. a birtokjogok megszűnése A birtokjogok csak add ig maradnak me g, amed dig tén yalapju k, a tén yle ge s birtoklás fennáll, enne k megsz űnésével v iszont azok is ipso iure e len yé szne k. Kivétele sen azonban megszűnhet a j ogi birtok a nat uralis possessio t ová bbi fennmaradása me llett is, h a ut óla g be követ kez ik azokna k az okokna k vala melyike, melye k a birt okj ogok me glétét kizárj ák: a) ha a birtokos elve szt i jogkép essé gét (commercium-kép essé gét), b) ha a d olog forgalomképtelenn é válik, c) ha a birt oklás causája me gvált ozik: a birtokos co nstit utum possessorium útján a causa possessionist ca usa detentio nisszá változt atja. a birtokvédelem A birtokhoz fűződő két jogkövetkezmény (védelem, tulajdonkeletkeztetés) közül a védelmi hatás az általánosabb Míg a birtok csak további, szorosan körülírt feltételek meglétében eredményez a birtokos javára tulajdonjogot (tulajdonkeletkeztető hatás), a védelmi hatás pusztán a birtoklás ténylegességéhez fűződik a civilis possessor részére. A birtokos számára a védelem szüksége két esetben merül fel: a) ha a hibátlan módon szerzett dolog békés birtoklásában őt zavarják (ún. birtokháborítás): a birtokos igénye itt a birtokháborítás megszüntetésére irányul; b) ha tőle az általa birtokolt dolgot (akár egy harmadiktól hibásan szerzettet is) tilos önhatalommal elvonják (ún. kivetés): ilyenkor a birtokból kivetettnek a korábbi birtokállapot helyreállítására van igénye, tehát arra, hogy a dolgot visszakapja. tilos önhatalom T ilos önhatalomról itt akkor beszélünk, amidőn valaki szembeszökően megrovás alá eső módon jutott egy dolog birtokába, éspedig: a) vi, azaz a dolgot az előző birtokos erőszakos kivetésével foglalta el, b) clam, vagyis alattomban, a korábbi birtokos beleegyezése nélkül, annak háta mögött szerezte meg a dolog birtokát (pl. a tolvaj), csak ingónál!! c) precario, amikor is a precarista az ingyenes használatba tetszés szerinti visszavonhatás mellett kapott dolgot felszólításra nem adja vissza (a visszaadás megtagadásától fogva). 2

3 a birtokvédelem (2) A tilos önh atal ommal sze rzett birtokot nevezzü k hibás bi rtokn a k (vitio sa possessio), a birt okost pedig hibás birt okosnak (vit iosus po ssessor). A B A birtok hibája (vitium) az onban csak re latív je llegű, a mi azt je lenti, h ogy a tilos önhatalommal szerző birt oka csupán a kivetettel szemben tekintendő vitiosa possession ak, míg minden ki mással szemben birt oka hibátlan,teh át velük sz emben birtok védel emb en része sül. vi, clam Font os: a birtok hibás volta nem esik egybe annak j ogellenességével!! Joge llenes birt okról ( iniusta possessio) a kkor van sz ó, a midőn a birtok, a birtoks zerzés körül ményeire tekintet nélkül, objektíve sérti más jogát. Hibás birt oknál ellen ben csupán a birt okh oz jutás módja e sik kifogás alá, holott lehet sé ge s, h ogy a hib ás birt ok osnak joga van a birt oklá sh oz; (pl. a tulajdon os erőszakkal visszaveszi a dolgát attól, aki azt e gy harmadikt ól szerezte.) A tulajd onos így sze rzett birtoka teh át jogos, me gszerz ése módját te kintve azon ban egyúttal hibás. C traditio possessorius eljárás A birtokvéde lmi e ljárásban e gye dül anna k a tényk érd ésnek van je lentősé ge a v ita e ld öntése sze mp ontjából, h ogy a felek közül melyik tekintendő birt okosnak, melyik birtok háb orít ónak, ill. mel yikük hibás va gy hib átlan birtok os a má sikkal sze mben. ezért nevezzü k a birtokra a lap ított, a birt oklásh oz való jog kérdé séne k ki zárásá val e gyedü l a possessum körü l forgó p ert possessorius ( birtok-) pe rne k (a magyar jogi szóhaszn álatban s ommás birtokpernek), mely általában c supán i dei glenesen rendezi a fele k közti j ogviszon yt, míg a végleges ren dezés a jogkérdésre alapított petitori us perre (a magyarjogi n yelvben : rendes birtok perre: tu lajd on kere sete k, ide gen dologbe li jogosu ltak ke re setei) ma rad: a birt okperben esetleg alul maradt jogos birt okos ké sőbb ezzel kénysze ríthet i a birtokp erben győztes ellenfelét a dolog kiadására. a birtokvédelem indokai a) A bi rtokvédelem el ső i ndoka, hogy a hibátlanul szerzett békés birtoklás erőszakos megsértése egyúttal megsértése a jogrend által az önhatalom gyakorl ásra (önbí ráskodásra) ki mondott általános tilalomnak i s. Amikor tehát a jog a birtoklás fennálló rendjét védi, akkor ezzel egyszersmi nd a közrendet is oltal mazza. A birtokvitáknak igazságszolgáltatási útra te relése azonban nem jelenti, hogy az önhatalmat teljesen nélkülözni lehetne. A hibátlan birtokhelyzetben lévőnek meg kellett engedni, hogy akárcsak a sze mélye ellen irányuló jogtalan támadással szemben, a bi rtoka védel mében i s a defenzív önhatalomhoz (jogos védelem) folyamodjék. Más a helyzet az offenzív önhatalommal (önsegély), melyet - a kl asszikus jog még korlátl anul megenge dett a hibás birtokossal sze mben, tekintve, hogy ekkor még ne m épült ki a könnyen elérhető bírósági szervezet, - a jusztini ánuszi jog azonban már csupán kivételes e setekre tartotta meg. a birtokvédelem indokai (2) b) A possesso rius birtokvéd ele m má sik j ogpolit ikai ind oka az a köztapa sztalat, hogy a kik valamely d olgot té nyle gesen bi rtok oln ak, azok az e sete k túlnyomó t öbbsé gé ben va lójá ban egysz ersmin d tulajd on os ok ( ill. e gyé b jogosu ltak) is. Amikor tehát a j og a birt okost véde lemben ré sze sít i, e gyedü l a hibátlan birtoka alapján, akkor az e sete k tú lnyomó t öbbsé gé ben e zze l va lój ában magu kat a tu lajd on osokat véd i. A birtok ebben az összefüggésben nem más, mint a külvilág számára észlelhetet len tulajd onjogn ak a külső látszata, ezért a birtokvéde le m lényegében véve nem más mint lát szatvédelem. Ha a tu lajd on osok ezt a K ÖNN YÍTET T VÉ DE LMET n em ka pná k meg, anna k végső soron saját magu k látná k kárát. Amenn yiben u i. már a pu szta birtokban ma rad ásukh oz is megkívánná k t őlü k joguk bizon yítását, ez a zt jelentené, hogy a z, a ki tulajd onj ogát ne m tu dná bizon yítani, teljesen védtelen maradn a, bárki megf oszthatná őt a tulajdonát ól. A birtokvéde lem tehát a tul ajdonjogn ak elen ged hetetlen kie gészít ője, mely nélkül t ökélet len v olna. a birtokvédelem indokai (3) c) A pus zta birtoklás tényén alapuló védelemnek az előnyét természetesen olyanok is élvezhetik, akiknek ez a védelem végeredményben nincs is szánva, ti. a nem-tulajdonosok. E nem kívánatos eredmény azonban elkerülhetetlen, ez a könnyített védelem ára. A jogkérdést ki záró possessorius védelem tudniillik oda i s vezethet, hogy benne a nem-tulajdonos győzedelmeskedik a tul ajdonos felett. Ilyenkor a tul ajdonos é rdekében megalkotott inté zmény a tulajdonos ellen fordul. Ez azonban ne m baj, mert a birtokperben al ul maradt tulaj donosnak módjában áll, hogy ellenfele előbb megvédett bi rtokának véget vessen tulajdonkeresetével (petitorius ke resettel), feltéve persze, hogy állítólagos tulajdonjogát be i s tudja bi zonyítani. Ebben az értelemben tehát a birtokper lényegében nem más, mint előcsatározás a tulajdonperbeli kedvező alperesi pozícióért. 3

4 A visszaveheti önhatalommal B a birtokvédelem kialakulása a possessorius birtokvéde le m inté zmén yrend sze rét a praetor alkotta meg fokozatosan a második pun háborút (Kr.e ) követ ő időben nem veheti vissza önhatalommal vi, clam C traditio A pra etor elősz ör (1) a k öz föl dek birtokos ainak, pu sztán birtoku k alapján adta meg a ne m né lkü lözhet ő véde lmet. Hasonló igény jelent kez ett (2) a prec ariumba kap ott földek birtokosai részéről is, mive l a p recarium ad dig, mint t isztán szíve ssé gi v iszon y, a j og vilá gán kívül esett. Utóbb (3) a ma gántulajd on ban álló val ame nn yi in gatlan ra, majd (4) az ingókra is kiterjesztették a védelmet. A birtokvédelmet a praetor államigazgatási eljárásban, interdictumokkal biztosította. Ezek formula-mintáit, valamint a jogos önhatalom igénybevételeinek feltételeit edictumában meghirdette. interdicta reti ne ndae possessionis - i nterdicta rec uperandae possessionis (a megzav art birtokhelyzet megtartására - az elv ont dolog visszaszerzésére) interdictum sim plex - interdictum duplex birtokvédelem a klasszikus jogban A meglév ő birt ok há borítás elleni vé delmé re é s a til os önh atalommal el vont bi rtok visszas zerzésére a - duplex- ként alkalmazott praetori interdictumok szolgáltak, ill. - ugyana zon feltételek me llett ma gán ak a hib átlan birtok osn ak a z ÖNH ATAL OM gyakorlá sa. A két véde lmi e sz köz közti válas ztás a bi rtokos j oga, a gya korlat ban a zon ban a sértett fé l rend sz erint olyank or folyamodik hatósá gi véde le mért, a mid őn a sére le m önh atalommal va ló kikü sz öbölésére irányu ló előző kísérlete ne m já rt sikerrel. A kla ssz ikuskori inte rdiktá lis véd ele m tehát nem is ann yira az önh atal om alkal mazás a ellen irányult (csak ha az tilos), mint in kább azt támogat ó intézmén y volt. A véde lem elve i külön bözne k a sz erint, hogy ingatla n va gy ingó dolog-e a birt okper tárgya ingatlanok birtokvédelme interdictum uti possidetis ( A) Inte rdictum uti possi detis-t abban az e set ben bocsát ki a praetor, amid őn a z előtte me gjelent folyamod ó az in gat lant a z interdictum kiadása idej én birtokolva azt állítja, h ogy a lpere s őt az in gat lan bé ké s birt oklásában zavarta. az interdictum uti possidetis le ge gyszerűbb alkalmazá si eseténe k ese ménysora a követke ző: 1. A zavar j a F-t az ingat lan bir t oklásában 2. F a zavar ás ellen int erdict um ot kér a pr aet or t ól 3. Pr aet or i vizsgálat (simplex) 4. A pr aet or megállapít j a az indokolat lan zavar ást 5. F- nél hagyj a a dolgot és elt ilt j a A-t a zavar ást ól (megt ar t ó hat á ly) ingatlanok birtokvédelme (2) interdictum uti possidetis (B) Az eseménysor, melyben az interdictum uti possidetis alkalmazásra kerül, azonban így is lejátszódhatott: 2. Eredet ileg A hat almában volt az ingat lan 1. Az ingatlant F elvette tőle erőszakkal 1. Erre A visszakarja t őle venni az ingat lant, de ez nem sikerül, de zavarja F-t a birt oklásban 2. F a zavarás ellen int erdict umot kér a praet ort ól 2a. Ezzel szemben A kif ogást emel és F hibás birt oklására hivat kozik (exceptio vitiosae possessionis) 3. Praet ori vizsgálat (duplex) 4. A nem t udja bizonyít ani, hogy F korábban erőszakkal vet t e el t őle a dolgot, vagyis, hogy F hibás birtokos 5. A praet or F- nél hagyja a dolgot, elt ilt ja A-t a zavar ást ól (megt art ó hat ály) A sikeresen bizonyít ja, hogy F korábban erőszakkal vet et t e őt ki az ingat lan birt okából A praet or visszaadja A-nak a dolgot ingatlanok birtokvédelme (3) interdictum unde vi ( A) Az i nterdictum unde vi a közön sé ge s erőszakot (vis c otti di ana) alkalmaz ó ingatlanf ogla ló ellen i véde lmi e sz köz, me ly a birtok v issza szerzé sé re irán yu l, fe ltéve, hogy a kiveté s e gy éven belül t örtént. Az e gyszerűbb p roblé ma váza a következ ő: 1. A kivet t e F-t (nem f egyveres) erőszakkal az ingat lanból, t ehát A bir t okolja azt 3. Praet ori vizsgálat ( simplex) 4. A praet or megállapít ja az erőszakos kivet ést 5. Visszaadja a dolgot F-nek 4

5 ingatlanok birtokvédelme (4) interdictum unde vi ( B) Az e se mén ysor azon ban így is váz olh ató: 2 Eredet ileg A hat almában volt az ingat lan 1 Az ingatlant F elvette tőle erőszakkal 1. Erre A visszavet t e t őle megengedet t (nem f egyveres) erőszakkal az ingat lant, t ehát ő birt okolja azt 2a. Ezzel szemben A kif ogást emel és F hibás birt oklására hivat kozik (exceptio vitiosae possessionis 3. Praet ori vizsgálat (duplex) 4. A nem t udja bizonyít ani, hogy F korábban erőszakkal vet t e el t őle a dolgot, vagyis, hogy F hibás birtokos A sikeresen bizonyít ja, hogy F korábban erőszakkal vet et t e őt ki az ingat lan birt okából 5. A praet or F- nek visszadja a dolgot A praet or A-nál hagyja a dolgot (megt art ó hat ály) ingatlanok birtokvédelme (5) interdictum de vi armata Az i nterdictum de vi arm ata az unde vi szigorúbb e sete: az ellen me gy, aki a felpe rest csop ort os vagy fe gyve re s erőszakkal ve rte ki az ingatlan birt okából. Ellen e ne m h ozh ató fel az exceptio vitios ae possessionis, va gyis a vis arm atat alkalma zó nem h ivat kozhat a fe lpe res vele sze mben i hibá s birtoká ra. Az esemén ysor így vázolh ató: 2. Eredet ileg A hat almában volt az ingat lan 1. Az ingatlant F elvette tőle erőszakkal 1. A kivet t e F-t meg nem engedet t (f egyveres vagy csoport os) erőszakkal az ingat lanból, t ehát A birt okolja azt 3. Praet ori vizsgálat (simplex) 4. A praet or megállapít ja a f egyveres erőszakkal t ört ént kivet ést 5. Visszaadja a dolgot F-nek az ingók birtokvédelme Az ingó dolgok birtokán a k véde lmé re a kla ssziku s korban min d há borítás, mind ped ig el vonás e setére, az u gyancsak igén ybe vehet ő önhatal om (önvé delem, ill. a hibá s birtokossal sze mbeni ön se gély) mellett, e gyetle n possesso rius j oge sz köz szolgá lt: az interdictum utrubi Ez az interdict um is duplex, a benne foglalt p aranc s mind két fé lhez sz ól. A birtokpert közülük az n yeri meg, aki az int erdict um kiadását megelőző évben az in gó d olgot h osszabb id őn át birt ok olta mint e llenfele, feltéve, h ogy birtoka ve le sze mben ne m hibás. Mege gyezik tehát az in gat lan ok birt okvédelméne k e lve ivel ann yiban, h ogy a hibás birt okossal sz emben e gy éven be lü l visszaszerző hatályú. Az a lapvet ő e ltéré s abban v an, h ogy itt nem az int erd ict um kiad ásakori, teh át pillanatn yi hibát lan birtok a mérvad ó, h anem az, hogy a fe le k közül ki birtokolta a d ol got a me gel őz ő é vbe n h osszab b idei g hi bátlanul. A birtoklás idej ének számításáná l mind két fé l h ozz ászá míthatja a magáéh oz előd ei hibátlan birt okát, vagyis az okét, a kikt ől a birtokot traditio útján (nem pedig önhatalommal) sze rezte (a ccessio possessionis). az ingók birtokvédelme (2) Az utrubi visszaszerző hatál ya te hát széles ebb körű, mint az ingatlan- birtok védelmére sz olgáló interdictumoké. Ezeknél a dolog csupán a hibás birtokost ól szerezhető v issza, az ut rubival viszont a hibátlant ól is, ha ti. ez rövidebb ideig birt okolt ellenfelénél. Az utrubi alkalmazásán ál végeredmén yben a következő alapesetek fordu lhatnak e lő: a) hibátlan bi rtokos áll sze mben a hib ás birt ok ossal (pl. a me glop ott a tolvajja l): a hibát lan birtokos ebben az e set ben visszak apja a d olgot, ha csak egy napig is birtokolta azt a megelőző évben; b) ugyanc sak hibátl an birt ok os á ll szemben hibás bi rtok ossal, de a dolog az e gész megel őző évben a hibás birt okosnál volt: az ut rub i itt ne m alkalmazható, mert a h ibátlan birt okos el késett igén ye érvén yesítésével. c) két hibátla n birt ok os áll egymással sze mben: e kkor min dkét fél be számíthatj a előde i hi bátlan birtokát, és köz ülü k az kapj a me g a d olgot, akine k (és előde ine k) birt oka h osszabb id ejű a másik (é s e lőde i) birtokán ál. 5