Római jog XIX

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Római jog XIX. 2012.11.26."

Átírás

1 Római jog XIX. A tulajdon szerzésmódjai II. dolgok egyesülése különböző személyek tulajdonában lévő dolgok egyesülése egy összetett dologgá akkor idéz elő tulajdonváltozást, ha a kapcsolat Az ERŐS EGYESÜLÉS lehet alárendelő és mellérendelő. Köztük a jogi következmények szempontjából van különbség. a) Alárendelő egyesülésnél (accessio) az egyik dolog a másiknak alkatrésze (accessioja) lesz, s tulajdonát a fődolog (res principalis) tulajdonosa szerzi meg. a mellékdolog volt tulajdonosa kártalanítást követelhet, feltéve, ha az egyesülést nem az ő rosszhiszemű magatartása idézte elő ha a létrejött összetett dolgot ő birtokolja, a tulajdonos vindicatiojával szemben exceptio dolit hozhat fel, kártalanítási igénye kielégítéséig pedig a dolgot visszatarthatja (retentio) b) Mellérendelő egyesülésnél az egyesült dolgok egyikét sem lehet sem fődolognak, sem accessionak tekinteni, ezért a jogrend az új dolgon tulajdonközösséget (condominium) keletkeztet az egyesült dolgok tulajdonosai között, dolgaik értéke arányában alárendelő egyesülés gyakran problematikus, hogy melyik dolog veendő fődolognak? Sabinianusok: a nagyobb tömegű vagy nagyobb értékű dolog, Proculianusok: amelyik az egyesített dolognak gazdasági szempontból a lényegét adja esetei: 1. beszövés, ill. hímzés (textura), írás (scriptura), festés (pictura) 2. hegesztés (ferruminatio) és forrasztás (adplumbatio) 3. egy fémtől különböző fődologhoz járul accessio pl. hajótőkéhez palló, szekérhez kerék ingó dolgok egyesülése mellérendelő egyesülés a) egynemű vagy különnemű folyadékok összeöntése (confusio), pl. bor borral, olaj olajjal, méz borral b) egynemű vagy különnemű fémek összeolvasztása ill. ötvözése (conflatio), pl. arany arannyal, réz rézzel, ezüst ólommal stb. ha az eredmény gyenge egyesülés: actio ad exhibendum erős egyesülés: condominium actio communi dividundo dolgok összekeveredése (commixtio) különböző személyek dolgainak olymódon való összekeveredése, hogy azok egymástól többé meg nem különböztethetők és meg nem állapítható, hogy melyik darab kié történhetik véletlenül vagy a tulajdonosok akaratából. az összekeveredés ténye nem idéz elő tulajdonváltozást, minden egyes darab azé marad, akié korábban is volt visszakövetelésük akadálya azonban, hogy a tulajdonos a követelése tárgyait vagy egyáltalán nem tudja megjelölni, vagy ezek megjelölése aránytalan nehézséggel vagy költséggel járna, pl. ha más búzájával összekevert árpáját vindikálná. Rei vindicatio helyett ezért csupán vindicatio pro partet indíthat a keveréknek az ő dolga értékének megfelelő hányadára itt tehát mindegyik tulajdonos kap valamennyit a máséból és veszít valamit a magáéból a tulajdonváltozás oka nem a commixtio ténye, hanem a dologi arbitraria actióban hozott bírói ítélet pénz összekeveredése (commixtio nummorum) különleges szabály áll arra az esetre, amidőn valaki pénzegyedei oly módon keverednek össze máséval, hogy azokat egymástól többé megkülönböztetni nem lehet a saját pénz közé bekevert idegen pénzdarabok a felismerhetőséggel együtt mintegy régi egyediségüket is elvesztették, mint régi egyedek megszűntek, elhasználódtak (consumptio nummorum), és a birtokosnak rajtuk új tulajdona keletkezik, aki azután mint jogalap nélkül gazdagodó, kötelmi alapon tartozik a nyert összeget visszatéríteni (condictio certae pecuniae) a gyümölcsszedés (fructuum perceptio) Gyümölcs (természetes gyümölcs, hozadék: fructus naturalis) alatt értjük egy anyadolognak olyan időszakonként visszatérő természetes növekményét, mely az állag sérelme nélkül jön létre. 1. a növényvilág termékei, a szántóföld, kert, rét hozama (+ a fakitermelésre szolgáló erdő vágásra érett és az okszerű gazdálkodás mellett kitermelhető része) 2. az állattenyésztés hozadéka: a háziállatok gyapja, szőre, tolla, teje, tojása, továbbá a nőstényállatok szaporulata - summissio (a rabszolganő gyermekét (partus ancillae) a klasszikus jog nem tekinti gyümölcsnek ok: a rabszolgák különösen becsessé vált szaporulatát nem a gyümölcsszedésre jogosult haszonélvezőnek, hanem a tulajdonosnak akarták juttatni) 3. gyümölcs a bányáknak az okszerű gazdálkodás szabályai szerint kitermelhető hozama, bár ez itt végső soron az állag sérelmével jön létre Az elválasztást megelőzően a függő gyümölcs (fructus pendens) még nem önálló dolog, hanem csupán dologrész, mely a fődolog jogi sorsát osztja De: mint jövőbeli dolognak jogi jelentősége a függő gyümölcsnek is lehet, pl. eladható, jelzálogul leköthető 1

2 a gyümölcsszedés (2) Önálló dologgá a gyümölcs az elválással lesz, mely történhetik természetes úton, vagy emberi tevékenység következtében Az elvált gyümölcs felett eredeti módon részint már az elválással (separatio), részint az elvált gyümölcs ezt követő beszedésével (perceptio), vagyis birtokba vételével szerezhető tulajdon. a) Az ELVÁLÁSSAL ipso iure szerzi meg a gyümölcsöt: 1. az anyadolog tulajdonosa 2. az anyadolog jóhiszemű birtokosa (bonae fidei possessor): bárki tehát, aki az elválás pillanatában a gyümölcsöző dolgot abban a tudatban birtokolja, hogy az őt illeti, de ennek minden egyes separatiónál fenn kell forognia 3. a mezei telek örökhaszonbérlője (vectigalista ill. emphyteuta) (egy jogosulatlan harmadik által beszedett gyümölcsöket nyomban saját maga vindikálhatja, és nem szorul a telektulajdonos közreműködésére) b) BESZEDÉSSEL dologi jogon, tehát az anyadolog tulajdonosának beleegyezésétől függetlenül szerez tulajdont a gyümölcsökön a haszonélvező és a használó. a gyümölcsszedés (3) (3.) Nem tartozik ellenben az eredeti szerzésmódok közé az az eset, amidőn valaki egy kötelmi viszony alapján jogosult gyümölcsszedésre, pl. a haszonbérlő, a haszonkölcsönbe vevő, a függő gyümölcs vevője, stb. Ezeket az anyadolog tulajdonosa eltilthatja a perceptiótól, megakadályozván eképpen tulajdonszerzésüket (emiatt azonban a kötelmi viszony alapján kártérítést követelhetnek). A kötelmi jogosult perceptiója tehát valójában nem más, mint a közte és a gyümölcsszedésre dologilag jogosult között végbemenő hallgatólagos traditio (quasi-traditio), vagyis származékos szerzés. a jogi gyümölcs A gyümölcsszedés szabályai csak a valódi, vagyis a természetes gyümölcsökre (fructus naturales) állnak. Ezektől meg kell különböztetni az un. jogi gyümölcsöt (középkori elnevezéssel: fructus civilis, a magyar jogi nyelvben: polgári gyümölcs ), mely nem más, mint valamely akár gyümölcsöző, akár nem gyümölcsöző dolog használatának átengedéséért szerződésileg megállapított ellenérték, többnyire pénz, (pl. bér, tőkekamat, rabszolga keresménye) ezek annyiban mennek gyümölcsszámba, hogy a haszonélvezőt illetik, továbbá hogy róluk a tulajdonperben vagy hagyatéki perben alulmaradt alperes elszámolni tartozik. a feldolgozás (specificatio) A feldolgozás egy dolognak mesterséges átalakítása gazdaságilag más dologgá = egy régi dolog anyagából (materia) új dolog (nova species) előállítása. A specificatio tényállási elemei a következők: a) Feldolgozás tárgya csak idegen ingó dolog lehet. b) A feldolgozónak új dolgot (nova species) kell létrehoznia. Nem minden megdolgozás hoz létre új dolgot! hogy a dolog mikor válik nova speciesszé, az élet felfogása irányadó: - nem feldolgozás a puszta rombolás, az anyag részekre bontása, feldarabolása, - sem a dolog kijavítása, vagy olyan megmunkálása, mely által csak szebbé, tartósabbá, hasznosabbá lesz. a feldolgozás (2) c) Az új dolognak emberi munka eredményeként kell létrejönnie. Egyedül a természeti erők által előidézett változás nem specificatio, pl. ha a mustból bor, a csikóból ló lesz. d) Szükséges a feldolgozó jóhiszeműsége, azaz abban a tudatban kell tevékenykednie, hogy a sajátját dolgozza fel. (Más dolgának rosszhiszemű specificatiója esetén az új dolog az anyag tulajdonosát illeti, aki tehát azt a feldolgozótól vindikálhatja.) feldolgozás - a nova species tulajdona A feldolgozás jogkövetkezménye a klasszikusoknál vitatott volt 1. A régi felfogást követő Sabinianusok szerint az előállított új dolog marad az anyag tulajdonosáé, ők tehát a feldolgozást még nem ismerik el tulajdonszerzési módnak. A Proculianusok viszont az új dolgot minden esetben a jóhiszemű feldolgozónak juttatják. 2. Egy közvetítő felfogás szerint az új dolog csak abban az esetben lesz a feldolgozóé, ha eredeti formájába többé vissza nem állítható, pl. ha deszkából bútor vagy hajó, gabonából liszt, márványtömbből szobor ellenkező esetben marad az anyag a tulajdonosáé, pl. ha fémből edényt szobrot állítottak elő. 3. Justinianus a közvetítő felfogást tette magáévá, de azzal a módosítással, hogy ha a feldolgozó a specificatio során saját anyagot is felhasznált, akkor az új dolog abban az esetben is övé lesz, ha régi állapotába vissza lenne állítható. 2

3 a feldolgozó megtérítési kötelezettsége Ha a feldolgozó teljesen, vagy részben idegen anyagból dolgozott, az ő tulajdonszerzése egy másik személy tulajdonjogának sérelmére történt, aki értelemszerűen követelheti az őt ért anyagi veszteség kiegyenlítését. Az anyagtulajdonos megtérítési igénye tekintetében azonban különbséget kell tenni: a) attól a JÓHISZEMŰ feldolgozótól, aki érvényes jogcím nélkül jutott az anyaghoz (pl. a szomszédnak küldött gabonát megőrlette), condictio útján követelhető a gazdagodás (vagyis az anyag értékének) megtérítése; ugyanezt követelheti exceptio dolival a feldolgozó rei vindicatiojával szemben az anyagtulajdonos, ha az új dolgot ő birtokolja; b) amennyiben a JÓHISZEMŰ feldolgozó valamely érvényes jogcím alapján jutott az idegen anyaghoz, nem felelős az anyagtulajdonosnak, aki tehát csupán az elidegenítő harmadik ellen fordulhat; c) a ROSSZHISZEMŰ feldolgozótól az új dolog is vindikálható, s ha tolvaj volt, ezen felül még actio furti is megy ellene. addictio Hatósági addictio útján szerzi meg az állam vagyonából nyilvános árverésen eladott dolgokat az árverési vevő zsákmány (subhastatio) + ilyen módon adták el a censorok és a quaestorok az állam (ingó, szorult helyzetben az ingatlan) vagyonából elidegenítésre szánt dolgokat is, a főbenjáró bűncselekmények miatt elítéltek, valamint a proskribáltak elkobzott vagyonát, az uratlan hagyatékokat, az állami követelésekre lefoglalt zálogtárgyakat addictio és adsignatio eredeti szerzés az is, amidőn a szerző fél egy elidegenítő ügylet alapján jut ugyan egy dologhoz, azon mégis az előd jogától független biztos tulajdoni pozícióra tesz szert = állami javak elidegenítésénél adsignatio Népgyűlési határozaton (lex rogata) alapuló közjogi aktussal juttattak az állami ingatlanokból ingyenesen földet a coloniák telepeseinek (ager divisus et adsignatus) vagy esetenként egyeseknek is (ager viritanus). (agrimensores - tresviri agris dandis) Hasonlóan quiritar tulajdonosoknak ismerték el az állami közföldek egyszerű foglalóit is a köztársaság végén ill. a principatus alatt (agri occupatorii). származékos szerzésmódok - tulajdonátruházás származékos tulajdonszerzés más meglévő tulajdonjogának megszerzése ettől a másik személytől a szerző nem új tulajdonjogot teremt, hanem a magáét az előd tulajdonjogából származtatja le, a jogrend itt a szerző félnél ugyanolyan tulajdonjogot ismer el, mint amilyen az elődnél fennállott. Az árucsere jogi kifejeződése a tulajdonátruházás, mely fokozatosan uralkodó szerepre tett szert a szerzésmódok között. A tulajdonátruházás lényegében nem más, mint meghatározott dolgok tulajdonának élők közti ügylettel való megszerzése az eddigi tulajdonostól, ennek közreműködésével. A rómaiaknál három válfaja ismeretes, melyek alkalmazására a jogfejlődés bizonyos szakaszaiban az átruházás tárgya volt mérvadó: a tulajdonátruházás, mint szerzésmód a) A res mancipi formaszerű átruházó ügyletei a klasszikus kor végéig a mancipatio, illetőleg amíg használatban volt (a köztársaság végéig), a felek választása szerint az in iure cessio. b) a klasszikus kor végéig a res nec mancipi, a posztklasszikus és jusztiniánuszi jogban pedig bármely dolog átruházásának kizárólagos módja a formátlan traditio volt. a tulajdonátruházás, mint szerzésmód (2) A klasszikus kor végéig akire egy res mancipit formahibásan traditióval ruháztak át, az csak elbirtoklással szerzett a dolgon quiritár tulajdonjogot. A formaszerű átruházás követelményét azonban úgyszólván minden praktikus jelentőségétől megfosztotta az actio Publiciana bevezetése a Kr.e. II. sz.-ban. Ettől fogva ui. a praetor annak, aki egy res mancipit a tulajdonosától formahibásan szerzett meg, már az elbirtoklási idő letelte előtt is a quiritár tulajdonoséval gyakorlatilag azonos értékű védelmet adott (bonitar tulajdon) Miként valamennyi származékos szerzésnek, a tulajdonátruházásnak is vezéreszméje a nemo plus iuris elve: ezek a szerzésmódok valamennyi egyéb tényállásbeli előfeltétel megléte esetén is csak abban az esetben eredményeznek a szerzőnél tulajdonjogot, ha maga az átruházó is tulajdonos volt. a mancipatio A res mancipi átruházására szolgáló ősi ünnepélyes szerző ügylet, mely már a XII táblás törvény előtti korban kialakult. 1. Eredeti formájában KÉSZVÉTEL, nyomban fizetendő vételár mellett. A vételár kezdetben veretlen nyers réz (aes rude), később meghatározott súlyú és finomságú, ezeket jellel tanúsító réztömb (aes signatum), melyet ezért adott esetben darabolni volt szükséges. Együttesen jelen vannak az ügyletnél a - a commercium-képes eladó (átruházó: mancipio dans), - és vevő (szerző: mancipio accipiens), - a legalább öt commercium-képes serdült korú férfitanú, - a mérés hitelességét biztosító mérlegtartó (libripens) a mérleggel. Jelen kellett lennie továbbá magának a dolognak, vagy abból legalább is egy darabnak. 3

4 a mancipatio (2) A szerző fél megragadta a dolgot és azt ünnepélyes szavakkal (nuncupatio) sajátjának állítja: : Ezt a rabszolgát én a quiritar jog alapján a magaménak mondom, és legyen számomra megvéve ezzel a rézzel és rézmérleggel. Ezután a szerző fél, megütvén vele a mérleget, a raudusculumot (egy darab réz) átadja az átruházónak, aki az egész ügylet során passzívan viselkedik, de éppen ezzel ismeri el, hogy a szerző fél ügyködésével egyetért. Ha az átruházás tárgya ingatlan, a szerző fél azt jogállításában névvel vagy körülírással jelöli meg. A vert pénz behozatala (Kr.e. 335.) után mérlegelésre többé nem volt szükség, ettől fogva a libripens csupán egy további tanúként szerepelt. a mancipatio (3) 2. Az érempénz megjelenésével lehetővé vált, hogy egy pénzérmét használjanak raudusculumként, továbbá az is, hogy a felek a valóságos pénzösszeg helyett egy sestertiust állítsanak be jelképes vételárként. Ezzel a mancipatio függetlenedett a vételtől és mint színleges adásvétel (imaginaria venditio) most már önálló tulajdonátruházó móddá (mancipatio nummo uno) alakult át, melyben nem kell megjelölni az átruházás valódi jogcímét (causa) sem. A mancipatio tehát a juttatás causáját elhallgató, absztrakt ügylet lett. Az átruházás valóságos jogcíme természetesen továbbra is többnyire adásvétel, melynél azonban a vételár kifizetése vagy hitelezése a mancipatión kívül történik. Alkalmassá vált azonban a mancipatio egyéb juttatási célok (pl. ajándékozás, hozományrendelés, fiducia, stb.) megvalósítására is. Ezt a vételtől különböző causát a nuncupatióba is fel lehetett venni, mely e mellett még egyéb kikötéseket (leges mancipationis) is tartalmazhatott. a mancipatio (4) A mancipatio az actus legitimi közé tartozott, tehát időtűzést, feltételt, képviseletet (kivétel a gyám és a curator furiosi) nem tűrt. A tulajdonátruházás mellett a mancipatiót EGYÉB JOGOK megszerzésére is alkalmazták. Így használták a) egyes mezei telki szolgalmak alapítására, b) nexumként kölcsönszerződés kötésére, c) solutio per aes et libramként teljesítésre és tartozáselengedésre, d) coemptioként férji hatalom megszerzésére, e) adoptiora és emancipatiora, f) a filiusfamilias mancipiumba adására, g) a törvényes női gyámság alóli szabadulásra. in iure cessio A res mancipi és a res nec mancipi átruházására egyaránt szolgáló ősi ünnepélyes ügylet, mely a feltételezések szerint később keletkezett, mint a mancipatio és korábban is tűnt el a gyakorlatból amannál. A XII táblás törvény már szabályozta, ennél fogva élő intézmény a köztársaság végéig. A klasszikus korban tulajdonátruházásra többé nem alkalmazták. Az átruházó alperesként, a szerző fél felperesként megjelenik a magistratus előtt, ahol a szerző elmondja a legis actio sacramento in rem formuláját: Azt állítom, hogy ez a rabszolga a quiritar jog szerint az enyém mire az átruházó fél nem kontravindikál, mint a valóságos perben tenné, hanem hallgat vagy beleegyező nyilatkozatot tesz. Ezt követően a magistratus addictioval a szerzőnek (felperesnek) ítéli a dolgot, amivel rögtön tulajdona keletkezik a dolgon. Az aktus tehát a performát utánképző alakszerű ügylet. A színleges per az in iure eljárásban befejeződik, éppen úgy, mint a valóságos perben, beismerés esetén. in iure cessio (2) Az átruházás jogcíme az in iure cessionál sem jut kifejezésre, tehát ez is absztrakt ügylet. A későbbiekben a dolog birtokának átadása sem tartozik az ügylet tényállásához, eleinte azonban a dolgot is, illetőleg ha ez kényelmetlen vagy lehetetlen, jelképesen annak egy részét a magistratus elé kellett vinni. Minthogy az in iure cessio nem peres jogszolgáltatás, nemcsak a praetor és a tartományi helytartó, hanem a consul előtt is történhetett. A formuláris eljárás bevezetése után is legis actióval ment végbe, ezért csak perképes római polgár szerezhet ily módon tulajdonjogot; Mint actus legitimus ez az ügylet sem tűr feltételt vagy időtűzést. Továbbá, származékos szerzésmód lévén, az alakszerűségek megtartása mellett is csak akkor szerezhető vele tulajdonjog, ha az átruházónál ez a jog megvolt a szerző fél tehát szabályként elbirtoklásra szorul. Az in iure cessiot a tulajdonátruházás mellett fel lehetett használni mindazon vagyon- és személyjogok megszerzésére, melyek érvényesítésére valamilyen vindicatio szolgált, nevezetesen: a) szolgalom és haszonélvezet alapítására, b) a megnyílt, de még meg nem szerzett hagyaték áthárítására, c) adoptiora. a tulajdonátruházás, mint szerzésmód a) A res mancipi formaszerű átruházó ügyletei a klasszikus kor végéig a mancipatio, illetőleg amíg használatban volt (a köztársaság végéig), a felek választása szerint az in iure cessio;volt. b) a formátlan traditio a klasszikus kor végéig a res nec mancipi, a posztklasszikus és jusztiniánuszi jogban pedig bármely dolog átruházásának kizárólagos módja volt. 4

5 a traditio A traditio tehát a klasszikus korban még csupán a res nec mancipi, ezt követően valamennyi dolog tulajdonának átruházására szolgáló FORMÁTLAN szerzésmód volt (a res mancipi traditiója a mancipatio kihalása előtt legfeljebb bonitar tulajdont eredményezett). Ezen felül a traditio minden időben egyedüli módja volt a peregrinus-tulajdon és a tartományi telken fennálló quasi-tulajdon átruházásának. Lényegét tekintve a tulajdon-traditio nem más, mint egy dolog birtokának átadása valamely jogszerű tulajdonszerzési cím alapján. a traditio (2) A traditionak tehát két tényálláseleme van: 1. a dolog birtokának az ÁTADÁSA az eddigi birtokos (a tradens) által a szerző fél (az accipiens) részére. Önhatalmú birtokbavétel tehát még a jogszerű szerzéscím megléte esetén sem elegendő a birtokszerzésnek az átruházó egyetértésével traditioként kell végbemennie. A traditio-jelleg azonban fennforog, ha a szerző fél egyoldalú cselekménnyel szerzi meg ugyan a dolgot, de ezt az átruházó beleegyezésével teszi (hallgatólagos, quasi-traditio) vagy ha az önhatalmú birtokszerzést a tulajdonos utólag jóváhagyja. A tulajdonjog átruházását célzó traditio ugyanazokon a módokon történhetik, mint a naturalis possessio megszerzése + végbemehet brevi manu traditio-val, vagy constitutum possessorium útján is. a traditio (3) 2. A törvény által ilyenekül elismert JOGSZERŰ SZERZÉSCÍMek (iustae causae traditionis) valamelyikének megléte. Ezek szabályként olyan érvényes jogügyletek (többnyire szerződések), melyeket a jog a tulajdonátszállás igazolására alkalmasaknak ismert el, mert ezekben a felek TULAJDONÁTRUHÁZÁSI AKARATA testesült meg. Ilyen tulajdonátruházó kauzák: a) causa emptionis (adásvétel) - rokon szerzéscím a litis aestimatio megfizetése; b) causa donationis, causa dotis (ajándék, hozomány): mindkét ingyenes juttatás csak akkor, ha az készügylettel (dando), vagy a iustinianusi jogban formátlan pactummal történik; c) causa solutionis (solvendi): pl. ha stipulatio teljesítése végett ruháztak át; d) causa credendi: pénztől különböző helyettesíthető dolog kölcsönbe adása. a traditio (4) e) a iustinianusi jogban a névtelen reálszerződések alá vont visszterhes juttatásoknak azok a fajtái, amidőn a fél valamilyen ellenszolgáltatás reményében (ob rem, ob causam) ruházza át a dolgot. Ennek fő esetei a causa permutationis, vagyis a csere, a causa transactionis, azaz a vitás ügyekben kölcsönös engedéssel létrehozott egyezség, a do ut facias, a facio ut des szerződéstípusai. A fenti jogügyletek sem alkalmas causak olyankor, amidőn a juttatás direkte ütközik jogszabályi tilalomba, mint pl. a házastársak közti ajándékozás. 5

Római jog XX. A tulajdon szerzésmódjai II.

Római jog XX. A tulajdon szerzésmódjai II. Római jog XX. A tulajdon szerzésmódjai II. dolgok egyesülése különböző személyek tulajdonában lévő dolgok egyesülése egy összetett dologgá akkor idéz elő tulajdonváltozást, ha a kapcsolat ún. erős egyesülés,

Részletesebben

Római jog XVIII. A tulajdonszerzés módjai I.

Római jog XVIII. A tulajdonszerzés módjai I. Római jog XVIII. A tulajdonszerzés módjai I. quiritar tulajdon A római tulajdon (dominium ex iure Quiritium) létrejöttéhez három feltétel együttes megléte volt szükséges, melyek valamelyikének hiánya sajátos

Részletesebben

TULAJDONJOG MEGSZERZÉSE

TULAJDONJOG MEGSZERZÉSE Dr. Barzó Tímea PhD egyetemi docens, ügyvéd, egészségügyi szakjogász MISKOLCI EGYETEM Polgári Jogi Tanszék TULAJDONJOG MEGSZERZÉSE DOLOGI rendelkező ÜGYLET TRADITIO a dologi jogi jogváltozást közvetlenül

Részletesebben

Római jog. A tananyag a tankönyv 21. pontjával kezdődik.

Római jog. A tananyag a tankönyv 21. pontjával kezdődik. Római jog A jogi tanulmányok a közéletben való, szakmailag megalapozott és elhivatott szerepvállalásra készítenek fel. Ehhez szükséges a joganyag tételes, naprakész, beható ismerete, de épp ennyire szükséges

Részletesebben

Római jog XXI. A tulajdon szerzésmódjai III. A traditio - Az elbirtoklás

Római jog XXI. A tulajdon szerzésmódjai III. A traditio - Az elbirtoklás Római jog XXI. A tulajdon szerzésmódjai III. A traditio - Az elbirtoklás a tulajdonátruházás, mint szerzésmód a) A res mancipi formaszerű átruházó ügyletei a klasszikus kor végéig a mancipatio, illetőleg

Részletesebben

Tényleges birtoknál, ha a birtokos jogképtelen, vagy a dolog forgalomképtelen

Tényleges birtoknál, ha a birtokos jogképtelen, vagy a dolog forgalomképtelen DEFINÍCIÓ Abszolút detentio Abszolút hatályú Abszolút házassági akadályok absztrakt jogügylet Accessio - járulékos dologegyesülés accessio cedat principali Accessional - kártérítés acquisitio derivativa

Részletesebben

16. gyakorlat. Kötelmi jog

16. gyakorlat. Kötelmi jog 16. gyakorlat Kötelmi jog 1. jogeset Egy filius familias tartozott Titiusnak. Tartozása biztosítására kezest adott. Titius végrendeletében a filius familiast örökösévé nevezte. Amikor meghalt, a pater

Részletesebben

Római jog XVIII. Konszenzuálszerződések (2)

Római jog XVIII. Konszenzuálszerződések (2) Római jog XVIII. Konszenzuálszerződések (2) a dologbérlet (locatio conductio rei) I. A bérleti szerződésben a bérbeadó (locator rei) egy elhasználhatatlan dolog időleges használatának, s ha a dolog gyümölcsöző,

Részletesebben

A BIRTOK FOGALMA ÉS JELENTŐSÉGE. A birtok

A BIRTOK FOGALMA ÉS JELENTŐSÉGE. A birtok A BIRTOK FOGALMA ÉS JELENTŐSÉGE A birtok A birtok a magánjog egyik legnehezebben meghatározható, rejtélyes fogalma, amelynek filózofiai dimenziói is vannak. A birtok fogalmának meghatározása és a birtoklási

Részletesebben

Római jog kifejezések:

Római jog kifejezések: Római jog kifejezések: Consilium principis: császári tanács Ius cogens: kényszerítő jellegű Ius dispositivum: engedő, hézagpotló Boni mores: jó erkölcsök Sacrum consistorium: államtanács Magister officiorum:

Részletesebben

Hatálytalan a szerződés, ha érvényesen létrejött, mégsem fűződik hozzá joghatás (pl. felfüggesztő vagy bontó feltétel miatt)

Hatálytalan a szerződés, ha érvényesen létrejött, mégsem fűződik hozzá joghatás (pl. felfüggesztő vagy bontó feltétel miatt) Nincs szerződés, ha hiányzik fogalmának alapja: az akaratnyilatkozat. Nem létezik a szerződés, ha a felek nem állapodtak meg a lényeges kellékekben vagy ha a szerződés tartalma nem állapítható meg, a felek

Részletesebben

2007. évi CXXVII. törvény. az általános forgalmi adóról

2007. évi CXXVII. törvény. az általános forgalmi adóról 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról Az Országgyűlés - figyelemmel az államháztartás feladatainak ellátásához szükséges állandó, nem konjunktúraérzékeny és értékálló bevétel biztosítására,

Részletesebben

Alkotórész és tartozék... A föld tulajdonjoga nem terjed ki a föld méhének kincseire A földtulajdonost illeti meg az épület tulajdonjoga kivéve ha

Alkotórész és tartozék... A föld tulajdonjoga nem terjed ki a föld méhének kincseire A földtulajdonost illeti meg az épület tulajdonjoga kivéve ha Alkotórész és tartozék... A föld tulajdonjoga nem terjed ki a föld méhének kincseire A földtulajdonost illeti meg az épület tulajdonjoga kivéve ha törvény, vagy a földtulajdonossal kötött írásbeli megállapodás

Részletesebben

POLGÁRI JOGI ÖSSZEFOGLALÓ A TŐKEPIACI ALAPISMERETEKHEZ

POLGÁRI JOGI ÖSSZEFOGLALÓ A TŐKEPIACI ALAPISMERETEKHEZ DR. TOMORI ERIKA POLGÁRI JOGI ÖSSZEFOGLALÓ A TŐKEPIACI ALAPISMERETEKHEZ Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda 2015. szeptember 14. 1. TARTALOM 2. Bevezetés 7 3. Általános értelmezési kérdések 8 4.

Részletesebben

POLGÁRI KOLLÉGIUM TÁBLABÍRÓSÁGI FÜZETEK III. VÁLOGATÁS A MÁSODFOKÚ JOGGYAKORLATBÓL. 2004. január 1-től 2004. július 31-ig. Belső használatra!

POLGÁRI KOLLÉGIUM TÁBLABÍRÓSÁGI FÜZETEK III. VÁLOGATÁS A MÁSODFOKÚ JOGGYAKORLATBÓL. 2004. január 1-től 2004. július 31-ig. Belső használatra! S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A POLGÁRI KOLLÉGIUM TÁBLABÍRÓSÁGI FÜZETEK III. VÁLOGATÁS A MÁSODFOKÚ JOGGYAKORLATBÓL 2004. január 1-től 2004. július 31-ig. Belső használatra! - 2 - KOLLÉGIUMI AJÁNLÁSOK

Részletesebben

http://www.csmkh.hu/ugymenetek/item/135-kisajátítás?tmpl=componen...

http://www.csmkh.hu/ugymenetek/item/135-kisajátítás?tmpl=componen... 1 / 15 2012.02.03. 10:42 Kisajátítás 2011. április 26. kedd, 06:39 Ingatlan tulajdonjogának állami kényszerrel történő elvonásával - kisajátításával - kapcsolatos tudnivalókról TÁJÉKOZTATÓ a kisajátítási

Részletesebben

Az értékpapír fogalma a régi és az új magyar Ptk.-ban

Az értékpapír fogalma a régi és az új magyar Ptk.-ban Acta Univ. Sapientiae, Legal Studies, 3, 2 (2014) 117 138 Az értékpapír fogalma a régi és az új magyar Ptk.-ban Havasi Bálint Attila közjegyzőhelyettes, Bicske E-mail: havasibalint@mokk.hu Összefoglalás.

Részletesebben

A petitórius birtokvédelem gépi modellezéséről

A petitórius birtokvédelem gépi modellezéséről Koncsik Anita PhD-hallgató, Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Állam- és Jogelméleti Tanszék 1. Témamegjelölés E dolgozat tárgya a birtokvédelem formális munkamodelljének megalkotása,

Részletesebben

SZERZŐDÉSI JOG KÜLÖNÖS RÉSZ. I. A szerződéstípusok II. Adásvétel (csere, ajándékozás) III. Vállalkozás

SZERZŐDÉSI JOG KÜLÖNÖS RÉSZ. I. A szerződéstípusok II. Adásvétel (csere, ajándékozás) III. Vállalkozás SZERZŐDÉSI JOG KÜLÖNÖS RÉSZ I. A szerződéstípusok II. Adásvétel (csere, ajándékozás) III. Vállalkozás I. A szerződéstípusok A/ Szerződés és szerződésfajta kötelmi jog általános rész: a szerződések közös

Részletesebben

Törvényi engedmény és késedelmi kamat

Törvényi engedmény és késedelmi kamat Törvényi engedmény és késedelmi kamat LESZKOVEN LÁSZLÓ * 1. A dolgozat témája közelmúltban látott napvilágot a Győri Ítélőtábla Pf. IV.20.110/2009/10. számú ítélete. 1 A tényállás témánk szempontjából

Részletesebben

GÁRDOS PÉTER: AZ ENGEDMÉNYEZÉS

GÁRDOS PÉTER: AZ ENGEDMÉNYEZÉS A DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI GÁRDOS PÉTER: AZ ENGEDMÉNYEZÉS ELTE ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA KONZULENS: DR. MENYHÁRD ATTILA, PHD BUDAPEST, 2008 I. A KITŰZÖTT KUTATÁSI FELADAT RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA...3

Részletesebben

2012.11.26. Római jog gyakorlat. Levelező tagozat

2012.11.26. Római jog gyakorlat. Levelező tagozat Római jog gyakorlat Levelező tagozat 1 Feladatok leadása Választási kampány kezdete: 2012. november 26. Választási határidő: 2012. december 07. Leadási határidő papíron: 2012. december 15. min. 1, max.

Részletesebben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári jogi Tanszék Novotni Alapítvány a Magánjog Fejlesztéséért Tudományos publikációs pályázat Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek

Részletesebben

Bevezetés. A tulajdonjog szinte kizárólagos igazolása a közhitelesség elvén nyugszik és ennek jelentősége nem

Bevezetés. A tulajdonjog szinte kizárólagos igazolása a közhitelesség elvén nyugszik és ennek jelentősége nem Bevezetés A tulajdonjog szinte kizárólagos igazolása a közhitelesség elvén nyugszik és ennek jelentősége nem csak a tulajdoni viszonyok hiteles igazolásában, hanem az egész nemzetgazdaság működése szempontjából

Részletesebben

A KÖLCSÖNSZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGÉNEK JOGKÖVETKEZMÉNYE 1

A KÖLCSÖNSZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGÉNEK JOGKÖVETKEZMÉNYE 1 A KÖLCSÖNSZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGÉNEK JOGKÖVETKEZMÉNYE 89 A KÖLCSÖNSZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGÉNEK JOGKÖVETKEZMÉNYE 1 Gárdos Péter A bíróságok az elmúlt években számtalan aspektusát vizsgálták a devizakölcsönszerződések

Részletesebben

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1 / 38 2016.05.23. 9:59 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2016.01.01 19 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

Részletesebben

Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5.

Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5. Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5. A Fővárosi ítélőtábla a dr. Éliás Sára ügyvéd (1068 Budapest, Rippl-Rónai utca 28. II/7.) által képviselt Multimédia Stúdió Művészeti Egyesület (1370 Budapest, Planetárium)

Részletesebben

A lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés a Ptk. szabályai szerint semmis!

A lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés a Ptk. szabályai szerint semmis! A kormányrendelet tárgyi hatálya Tárgyi hatálya A kormányrendelet kiterjed a gyermeket nevelő / gyermeket vállaló új lakást építőkre vagy vásárlókra vonatkozó családi otthonteremtési kedvezményre, a három

Részletesebben

Adótörvény-változások 2012

Adótörvény-változások 2012 ADÓHÍRLEVÉL 2011. NOVEMBER Adótörvény-változások 2012 2011. november 21-én elfogadta a Parlament az új adótörvénycsomagot, mely az eredeti tervezethez képest jelentős változtatáson esett át. Az elfogadott

Részletesebben

2011. évi CXCVI. törvény. a nemzeti vagyonról

2011. évi CXCVI. törvény. a nemzeti vagyonról 2011. évi CXCVI. törvény a nemzeti vagyonról Magyarország Alaptörvénye rögzíti, hogy az állam és a helyi önkormányzat tulajdona nemzeti vagyon. Az Országgyűlés a nemzeti vagyonnak a közérdek és a közösségi

Részletesebben

A kötelező jogi képviselet

A kötelező jogi képviselet INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Delbó Erika - dr. Hernádi László A kötelező jogi képviselet A kötelező jogi képviseletet az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Ütv.) módosításáról rendelkező 2003. évi XI.

Részletesebben

401. A DOLOG ÉS A VAGYON FOGALMA, LATIN MEGJELÖLÉSEI

401. A DOLOG ÉS A VAGYON FOGALMA, LATIN MEGJELÖLÉSEI RÓMAI JOG - IV. RÉSZ, DOLOGI JOG (41 TÉTEL) 1/69 401. A DOLOG ÉS A VAGYON FOGALMA, LATIN MEGJELÖLÉSEI I. A DOLOG (RES) FOGALMA - DOLOG: önálló testi tárgy, amelyen tulajdon állhat fenn - nem minősül dolognak:

Részletesebben

CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától Hatály: határozatlan A jel a legutoljára megváltozott

Részletesebben

Az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége és a nemo plus iuris elve

Az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége és a nemo plus iuris elve Az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége és a nemo plus iuris elve Dr. Pusztahelyi Réka Miskolc, 2015. május 8. Bevezetés Átruházás feltételei ingatlan esetében Az elkötelező és a rendelkező ügylet A jogosult

Részletesebben

T Ö R V É N Y A POLGÁRI PERRENDTARTÁSRÓL (A SZK Hivatalos Közlönye, 72/2011. sz.) Első rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

T Ö R V É N Y A POLGÁRI PERRENDTARTÁSRÓL (A SZK Hivatalos Közlönye, 72/2011. sz.) Első rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK T Ö R V É N Y A POLGÁRI PERRENDTARTÁSRÓL (A SZK Hivatalos Közlönye, 72/2011. sz.) Első rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK 1. szakasz E törvény meghatározza a bírósági jogvédelem

Részletesebben

Hatályos: 2015. 08.01-jétől

Hatályos: 2015. 08.01-jétől Hatályos: 2015. 08.01-jétől I. Általános rész Jelen Szabályzat célja annak biztosítása, hogy Gyulai Közüzemi Nonprofit Kft. (a továbbiakban: Adatkezelő, vagy Társaság) megfeleljen az információs önrendelkezési

Részletesebben

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról. ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK Bevezető rendelkezés

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról. ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK Bevezető rendelkezés 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról Az Országgyűlés - figyelemmel az államháztartás feladatainak ellátásához szükséges állandó, nem konjunktúraérzékeny és értékálló bevétel biztosítására,

Részletesebben

A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár. (Ptk. 349. (1) bek.) dr. Mikó Sándor

A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár. (Ptk. 349. (1) bek.) dr. Mikó Sándor A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perekben (Ptk. 349. (1) bek.) Szerző: dr. Mikó Sándor 2013. Alapvetések a jogellenesség vizsgálatához

Részletesebben

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései 1 A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései Az áruk, szolgáltatások iránti igényt a gazdaság szereplői érdekeiknek megfelelően, azok által

Részletesebben

2012.04.14. 2012. április 14.

2012.04.14. 2012. április 14. 2012. április 14. 1 Dologi jog - tulajdonjog A dologi jog valamely vagyontárgyon (dolog) fennálló jogokat foglalja magában, ezáltal meghatározza a társadalom vagyoni berendezkedését Dologi jogi jogviszonyok

Részletesebben

Önvédelem kiegészítő casco biztosítás különös feltételei (ÖKBKF3)

Önvédelem kiegészítő casco biztosítás különös feltételei (ÖKBKF3) Önvédelem kiegészítő casco biztosítás különös feltételei (ÖKBKF3) Hatályos: 2012. november 1-jétől Nysz.: 16051 Önvédelem kiegészítő casco biztosítás különös feltételei (ÖKBKF3) 1. fejezet A biztosítás

Részletesebben

A jogi helyzetek SZÁSZY-SCHWARZ GUSZTÁV **

A jogi helyzetek SZÁSZY-SCHWARZ GUSZTÁV ** A jogi helyzetek SZÁSZY-SCHWARZ GUSZTÁV ** Áttekintés inden konkrét jogtételben két fél van érdekelve: az egyik, kinek javára, a másik, kinek terhére a jogtétel szól. Minden jogtétel nyomán tehát a két

Részletesebben

Római jog XV. Az ősi és formális szerződések

Római jog XV. Az ősi és formális szerződések Római jog XV. Az ősi és formális szerződések szerződési kötelmek az ősi jogban Az ősi t{rsadalom egyszerű életviszonyai közt előforduló mindennapi meg{llapod{sok a jogi megítélés körén kívül maradtak.

Részletesebben

A HAGYATÉKI TARTOZÁSOKÉRT VALÓ FELELŐSSÉG TÁRSASÁGI JOGI KITEKINTÉSSEL

A HAGYATÉKI TARTOZÁSOKÉRT VALÓ FELELŐSSÉG TÁRSASÁGI JOGI KITEKINTÉSSEL Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék A HAGYATÉKI TARTOZÁSOKÉRT VALÓ FELELŐSSÉG TÁRSASÁGI JOGI KITEKINTÉSSEL Témavezető: Prof. Dr. Papp Tekla dr.

Részletesebben

VIZSGATÉTELEK RÓMAI JOGBÓL

VIZSGATÉTELEK RÓMAI JOGBÓL VIZSGATÉTELEK RÓMAI JOGBÓL A *-gal jelölt, ún. minimumtételek lényegét mindenkinek ismernie kell, ezért akár egy minimumtétel nemtudása is tekintet nélkül a vizsgázó egyéb tudására elégtelen osztályzatot

Részletesebben

gondolatok a földmérési törvény közbizalmi hatásainak szabályozásához

gondolatok a földmérési törvény közbizalmi hatásainak szabályozásához gondolatok a földmérési törvény közbizalmi hatásainak szabályozásához Kurucz Mihály Bevezetés Egyes földterületek határvonalának pontos meghatározása, kimérése, majd térképi formában való megjelenítése,

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N!

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.I.30.307/2007/8.szám A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Kispál Sándor ügyvéd által képviselt (I.rendő felperes neve, címe) alatti székhelyű

Részletesebben

Í T É L E T E T : A feljegyzett 482.900.- (négyszáznyolcvankettőezer-kilencszáz) forint kereseti illetéket a Magyar Állam viseli. I N D O K O L Á S :

Í T É L E T E T : A feljegyzett 482.900.- (négyszáznyolcvankettőezer-kilencszáz) forint kereseti illetéket a Magyar Állam viseli. I N D O K O L Á S : Vagyongyarapodás lakáscélú kedvezmény Fővárosi Bíróság 1055. Budapest, Markó u. 27. 11.K. 31.800/2006/7. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A bíróság Kövesdy Ügyvédi Iroda (..., ügyintéző: dr. Kövesdy Attila

Részletesebben

TELENOR MAGYARORSZÁG ZRT. ÁLTALÁNOS BESZERZÉSI FELTÉTELEK. Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15.

TELENOR MAGYARORSZÁG ZRT. ÁLTALÁNOS BESZERZÉSI FELTÉTELEK. Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15. Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15. Módosítás időpontja Módosítás készítője Módosítások összefoglalója Módosítás hatályba lépése 1 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1.

Részletesebben

ELSŐ RÉSZ 1 / 16 2016.03.29. 10:49

ELSŐ RÉSZ 1 / 16 2016.03.29. 10:49 1 / 16 2016.03.29. 10:49 2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről 2016.03.24 9 2013. évi CLXXVII.

Részletesebben

C/6 A VÉGRENDELET ÉS AZ ÖRÖKLÉSI SZERZŐDÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSA; A VÉGINTÉZKEDÉS TARTALMA

C/6 A VÉGRENDELET ÉS AZ ÖRÖKLÉSI SZERZŐDÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSA; A VÉGINTÉZKEDÉS TARTALMA A VÉGINTÉZKEDÉSEN ALAPÚLÓ ÖRÖKLÉSRŐL A végintézkedési szabadság a kötetlen magántulajdonosi társadalmak viszonylag természetes velejárója: a magántulajdonos jogának elismerése ahhoz, hogy vagyonáról halál

Részletesebben

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ*

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ* Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ* 1. Az elővásárlási jogról általában Az elővásárlási jog - alapuljon

Részletesebben

Mobiltelefonszám: (70) 625-56-92; drótpostacím: pinter.tamas@jobbik.hu Cím: Dunaújváros Piac tér II. Szolgáltatóház 1. emelet 2400

Mobiltelefonszám: (70) 625-56-92; drótpostacím: pinter.tamas@jobbik.hu Cím: Dunaújváros Piac tér II. Szolgáltatóház 1. emelet 2400 P i n t é r T a m á s Ö n k o r m á n y z a t i K é p v i s e l ő Mobiltelefonszám: (70) 625-56-92; drótpostacím: pinter.tamas@jobbik.hu Cím: Dunaújváros Piac tér II. Szolgáltatóház 1. emelet 2400 Dunaújváros

Részletesebben

POLGÁRI JOGI KODIFIKÁCIÓ. Tartalomjegyzék

POLGÁRI JOGI KODIFIKÁCIÓ. Tartalomjegyzék V. ÉVFOLYAM 5. SZÁM Tartalomjegyzék Tanulmányok Az engedményezésre vonatkozó szabályok újragondolása a nemzetközi gyakorlat tükrében Gárdos Péter / 3 Az állam kártérítési felelõssége a közösségi jog megsértése

Részletesebben

Javaslat felépítmények tulajdonjogának rendezésére

Javaslat felépítmények tulajdonjogának rendezésére Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának P O L G Á R M E S T E R E 1239 Budapest, Grassalkovich út 162 KÉPVISELŐ - TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉS Javaslat felépítmények tulajdonjogának rendezésére

Részletesebben

SZELLEMITULAJDON-KEZELÉSI SZABÁLYZATA

SZELLEMITULAJDON-KEZELÉSI SZABÁLYZATA MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet ( RMKI ) 1121 Budapest, Konkoly Thege Miklós út 29-33. 3. épület Postacím: 1525 Budapest, Pf. 49. Titkársági telefon: 395 9289, 392-2520 Fax: 392 2598, 395

Részletesebben

Módosulása Megszűnése teljesítés nélkül

Módosulása Megszűnése teljesítés nélkül ÜZLETI JOG II. 5. előad adás A szerződés érvénytelensége és hatálytalans lytalansága Módosulása Megszűnése teljesítés nélkül 1 Áttekintés: I. A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE ÉS HATÁLYTALANSÁGA I.1 Az érvénytelenség.

Részletesebben

Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság

Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság A közfeladatot ellátó szerv által nyújtott vagy költségvetéséből finanszírozott közszolgáltatások megnevezése, tartalma, a közszolgáltatások igénybevételének rendje, a közszolgáltatásért

Részletesebben

í t é l e t e t : Indokolás A bíróság a peradatok, így különösen a csatolt közigazgatási iratok tartalma alapján a következő tényállást

í t é l e t e t : Indokolás A bíróság a peradatok, így különösen a csatolt közigazgatási iratok tartalma alapján a következő tényállást Vagyongyarapodás bizonyítás, becslés, elévülés Békés Megyei Bíróság 7.K.23.351/2006/3.szám A megyei bíróság dr Bagdi László ügyvéd által képviselt I.rendű, II. rendű felpereseknek - APEH Hatósági Főosztály

Részletesebben

Általános tájékoztató Tartalomjegyzék

Általános tájékoztató Tartalomjegyzék Általános tájékoztató Tartalomjegyzék Általános tájékoztató... 1 GÉPJÁRMŰ ÜZEMBENTARTÓI JOGGAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁS... 2 A törzskönyv... 3 A törzskönyv pótlása... 4 A forgalmi engedély és az igazoló lap...

Részletesebben

16/2007. (IV. 19.) Belváros-Lipótváros Önkormányzati rendelet

16/2007. (IV. 19.) Belváros-Lipótváros Önkormányzati rendelet 16/2007. (IV. 19.) Belváros-Lipótváros Önkormányzati rendelet az önkormányzat tulajdonában lévő bérlővel terhelt nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének szabályairól A lakások és helyiségek

Részletesebben

I. A rendelet célja és hatálya

I. A rendelet célja és hatálya 1 25/2003. (VI.27.) Kgy. rendelete Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyona feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól (Egységes szerkezetben) Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése (továbbiakban:

Részletesebben

A kötelmek közös szabályai: a szerződések belső ellenőrzése. Dr. Klima Zoltán alkalmazott ügyvéd

A kötelmek közös szabályai: a szerződések belső ellenőrzése. Dr. Klima Zoltán alkalmazott ügyvéd A kötelmek közös szabályai: a szerződések belső ellenőrzése Dr. Klima Zoltán alkalmazott ügyvéd 2014. március 15-én hatályba lépett az új Ptk., a 2013. évi V. törvény, amely a korábbi 1959. évi IV. törvényt

Részletesebben

ÉRVÉNYTELENSÉG MEGTÁMADÁSI OKOK

ÉRVÉNYTELENSÉG MEGTÁMADÁSI OKOK ÉRVÉNYTELENSÉG DR. BARZÓ TÍMEA PHD EGYETEMI DOCENS, ÜGYVÉD EGÉSZSÉGÜGYI SZAKJOGÁSZ MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR POLGÁRI JOGI TANSZÉK 2014. 1 ALAPVETÉSEK FELEK CÉLJA: Kölcsönös és egybehangzó

Részletesebben

FÖLDHIVATALI ÜGYVITEL I.

FÖLDHIVATALI ÜGYVITEL I. Jegyzet FÖLDHIVATALI ÜGYVITEL I. A FÖLDHIVATALI ÜGYINTÉZÉS 1. A FÖLDÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVEZET KIALAKULÁSA... 1-3 2. A FÖLDÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVEZET FELÉPÍTÉSE... 2-5 2.1. A FÖLDÜGYI SZAKIGAZGATÁS

Részletesebben

BESZÁMOLÓ AZ IGAZSÁGÜGYI HIVATAL JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ SZOLGÁLAT 2005. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

BESZÁMOLÓ AZ IGAZSÁGÜGYI HIVATAL JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ SZOLGÁLAT 2005. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL BESZÁMOLÓ AZ IGAZSÁGÜGYI HIVATAL JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ SZOLGÁLAT 2005. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL A Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Missziója A jogállam az emberi méltóság egyetemes értékén alapul. A humanizmus és

Részletesebben

Változások az ingatlan-nyilvántartási törvényben és a földforgalom szabályozásában

Változások az ingatlan-nyilvántartási törvényben és a földforgalom szabályozásában Dr. Bá bits K r isztina jogász Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Változások az ingatlan-nyilvántartási törvényben és a földforgalom szabályozásában 54 1. A bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosítások

Részletesebben

Kézbesítés a polgári perben és a hatósági eljárásban. Dr. Nyilas Anna

Kézbesítés a polgári perben és a hatósági eljárásban. Dr. Nyilas Anna Kézbesítés a polgári perben és a hatósági eljárásban Dr. Nyilas Anna A kézbesítési vélelem megdöntése Alapja- a kézbesítés nem volt szabályszerű -a címzett önhibáján kívüli okból nem tudta átvenni= csak

Részletesebben

CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától A jogszabály mai napon (2012.VIII.14.) hatályos állapota

Részletesebben

Kölcsönszerződés kamattámogatásos lakáscélú kölcsönhöz 1

Kölcsönszerződés kamattámogatásos lakáscélú kölcsönhöz 1 1 Kölcsönszerződés kamattámogatásos lakáscélú kölcsönhöz 1 amely egyrészről a.. Hitelintézet (cím:...., cégjegyzékszám:, statisztikai azonosító: ), mint kölcsönnyújtó (a továbbiakban:hitelintézet), - másrészről

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSOK VAGYONSZERZÉSI ILLETÉKKÖTELEZETTSÉGE

VÁLLALKOZÁSOK VAGYONSZERZÉSI ILLETÉKKÖTELEZETTSÉGE VÁLLALKOZÁSOK VAGYONSZERZÉSI ILLETÉKKÖTELEZETTSÉGE Dr. Németh Mária Nemzeti Adó- és Vámhivatal Vas Megyei Adóigazgatósága Sopron, 2011. október 7. Előadás témái Jogszabályi háttér Visszterhes vagyonszerzések

Részletesebben

Ingatlan-adásvételi szerződés és megállapodás ingatlan beépítéséről

Ingatlan-adásvételi szerződés és megállapodás ingatlan beépítéséről Létrejött egyrészről: Ingatlan-adásvételi szerződés és megállapodás ingatlan beépítéséről a FEV IX. Ferencvárosi Vagyonkezelő és Városfejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (cégjegyzékszáma: 01-10-041862,

Részletesebben

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 1 / 130 2016.04.20. 11:59 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 2016.01.01 2016.04.30 44 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról Az Országgyűlés figyelemmel az államháztartás

Részletesebben

1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1

1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1 Opten Törvénytár Opten Kft. 1. 1952. évi IV. törvény 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1 A 2009.10.01. óta hatályos szöveg (A végrehajtásáról szóló 7/1974. (VI. 27.) IM,

Részletesebben

Törvények. 2016. évi XIII. törvény az uniós vámjog végrehajtásáról* ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. FEJEZET A TÖRVÉNY HATÁLYA

Törvények. 2016. évi XIII. törvény az uniós vámjog végrehajtásáról* ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. FEJEZET A TÖRVÉNY HATÁLYA 4390 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2016. évi 49. szám II. Törvények 2016. évi XIII. törvény az uniós vámjog végrehajtásáról* Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti

Részletesebben

Munkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében

Munkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében Országos Bírósági Hivatal Mailáth György Tudományos Pályázat Munkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében Közjogi, munkajogi és EU szekció 10. téma Jelige: Progressio 2014. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS

Részletesebben

Dr. Herke Csongor. egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar

Dr. Herke Csongor. egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Közbeszerzési si képzk pzés Dr. Herke Csongor egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar 1 POLGÁRI JOGI ALAPISMERETEK 2 A tulajdonjog tárgyait Minden birtokba vehető dolog Ha törvény

Részletesebben

Római jog XII. A kötelem megszűnése, megújítása, átruházása

Római jog XII. A kötelem megszűnése, megújítása, átruházása Római jog XII. A kötelem megszűnése, megújítása, átruházása a teljesítés A teljesítés, mint a kötelemmegszűnés felek által privilegizált formája ipso iure megszünteti a kötelmet, ha a teljesítés megfelel

Részletesebben

Az illetékjogi szabályozás elméleti és gyakorlati kérdései

Az illetékjogi szabályozás elméleti és gyakorlati kérdései Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Államtudományi Intézet Pénzügyi Jogi Tanszék Az illetékjogi szabályozás elméleti és gyakorlati kérdései Szerző: Kecskeméti Ágnes Neptun kód: C3H96U Konzulens:

Részletesebben

ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK 2014

ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK 2014 ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK 2014 2013. október 31. TARTALOMJEGYZÉK ÖSSZEFOGLALÓ... 2 SZJA... 2 Adómentességek bővítése... 2 Családi kedvezmény részletszabályainak bővülése... 2 Biztosítások adózási szabályainak

Részletesebben

A dologi jog. A tulajdonjogviszony. A dolog fogalma. Ingatlan-nyilvántartás. A tulajdonjogviszony alanyai GAZDASÁGI MAGÁNJOG

A dologi jog. A tulajdonjogviszony. A dolog fogalma. Ingatlan-nyilvántartás. A tulajdonjogviszony alanyai GAZDASÁGI MAGÁNJOG GAZDASÁGI MAGÁNJOG A dologi jog 2009. október 1. 4. előadás A dolog fogalma Dolognak minősül: Minden birtokba vehető testi tárgy, ami tulajdonjog tárgya lehet: Birtokba vehető és így tulajdonjog tárgya

Részletesebben

Dr. Fazekas Tamás ügyvéd 1055 Budapest, Nyugati tér 6., III/6. +3630-7434294 tamas.fazekas@gmail.com

Dr. Fazekas Tamás ügyvéd 1055 Budapest, Nyugati tér 6., III/6. +3630-7434294 tamas.fazekas@gmail.com Dr. Fazekas Tamás ügyvéd 1055 Budapest, Nyugati tér 6., III/6. +3630-7434294 tamas.fazekas@gmail.com ÉRTESÍTÉSI CÍM A TÁRGYI ÜGYBEN: MAGYAR HELSINKI BIZOTTSÁG 1054 BUDAPEST, BAJCSY-ZSILINSZKY ÚT 36-38.

Részletesebben

RÉSZLETES ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ JOGSZABÁLY KIVONAT. 2011. évi CXII. törvény. az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

RÉSZLETES ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ JOGSZABÁLY KIVONAT. 2011. évi CXII. törvény. az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról RÉSZLETES ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ JOGSZABÁLY KIVONAT 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról Az Országgyűlés az információs önrendelkezési jog és az információszabadság

Részletesebben

2008. évi CXII. törvény indokolása. a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról. Általános indokolás

2008. évi CXII. törvény indokolása. a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról. Általános indokolás 2008. évi CXII. törvény indokolása a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról Általános indokolás A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) módosítása -

Részletesebben

A POLGÁRMESTER ELŐTERJESZTÉSE

A POLGÁRMESTER ELŐTERJESZTÉSE napirendi pont A POLGÁRMESTER ELŐTERJESZTÉSE TÁJÉKOZTATÓ A VEKTOR RT-VEL 1995-ÓTA HÚZÓDÓ ÉS 1997. ÓTA BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS ALATT LÉVŐ PER ÖSSZEGZÉSÉRŐL ÉS LEGÚJABB FEJLEMÉNYÉRŐL Tisztelt Közgyűlés! A Vektor

Részletesebben

az európai fizetési meghagyásról szóló rendelet alkalmazásához

az európai fizetési meghagyásról szóló rendelet alkalmazásához Gyakorlati útmutató az európai fizetési meghagyásról szóló rendelet alkalmazásához Európai Igazságügyi Hálózat polgári és kereskedelmi ügyekben Tartalomjegyzék 2 I. Bevezetés: Az európai polgári eljárás........................................................................................4

Részletesebben

A DEBRECENI EGYETEM SZELLEMI TULAJDON KEZELÉSI SZABÁLYZATA

A DEBRECENI EGYETEM SZELLEMI TULAJDON KEZELÉSI SZABÁLYZATA A DEBRECENI EGYETEM SZELLEMI TULAJDON KEZELÉSI SZABÁLYZATA A szabályzat célja, hogy I. A szabályzat célja elősegítse a Debreceni Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) kutatói, oktatói illetve a szabályzat

Részletesebben

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T - ot.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T - ot. KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/882-8594, fax: 06-1/882-8593 E-mail: dontobizottsag@kt.hu Ikt.sz.: D.490/ 12/2014. A Közbeszerzési

Részletesebben

1 Módosította a 19/2012. (X.25.) számú rendelet.

1 Módosította a 19/2012. (X.25.) számú rendelet. Harkány Város Önkormányzata Képvisel -testületének 6/2012.(IV.06.) számú rendelete az önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyonról, és a vagyongazdálkodás szabályairól Egységes szerkezetben a 19/2012.(X.25.),

Részletesebben

Vad- és háziállatkár kiegészítő casco biztosítás különös feltételei (VKBKF)

Vad- és háziállatkár kiegészítő casco biztosítás különös feltételei (VKBKF) Vad- és háziállatkár kiegészítő casco biztosítás különös feltételei (VKBKF) Hatályos: 2012. november 15-étől Nysz.: 16052 Vad- és háziállatkár kiegészítő casco biztosítás különös feltételei (VKBKF) 1.

Részletesebben

1996. évi CXIII. törvény. a lakástakarékpénztárakról. A törvény hatálya. Fogalmak

1996. évi CXIII. törvény. a lakástakarékpénztárakról. A törvény hatálya. Fogalmak 1996. évi CXIII. törvény a lakástakarékpénztárakról Az Országgyűlés annak érdekében, hogy - ösztönözze a lakáscélok saját erőből történő megvalósítását elősegítő előtakarékosságot, - elősegítse a lakásvagyon

Részletesebben

Föld- és területrendezés 5.

Föld- és területrendezés 5. Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Mizseiné Dr. Nyiri Judit Prof. Emer. Dr. Szabó Gyula Föld- és területrendezés 5. FTR5 modul A birtokrendezés törvény, jogszabályi támogatottsága és pénzügyi

Részletesebben

Ingatlanok és befektetések adózása (áfa, tao, szja, illeték) Öszeállította: Horváth Józsefné

Ingatlanok és befektetések adózása (áfa, tao, szja, illeték) Öszeállította: Horváth Józsefné Ingatlanok és befektetések adózása (áfa, tao, szja, illeték) Öszeállította: Horváth Józsefné Ingatlanok fogalma: Az egyes adótörvényekben az ingatlan fogalmának értelmezése nem egységes: A Tao törvény

Részletesebben

ítéletet: A Fővárosi ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

ítéletet: A Fővárosi ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Fővárosi ítélőtábla 14.GF. 40.267/2011/13. A Fővárosi Ítélőtábla a Bajzát Ügyvédi Iroda (3300 Eger, Törvényház u. 11.; ügyintéző: dr. Bajzát György ügyvéd) által képviselt COMPUTERV GM. Gazdaságfejlesztő

Részletesebben

Szerkesztette: Sándor István. Az öröklési jog, A családi jog

Szerkesztette: Sándor István. Az öröklési jog, A családi jog Polgári jog III. Szerkesztette: Sándor István Polgári jog III. Az öröklési jog, A családi jog Patrocinium Budapest, 2015 Tartalomjegyzék oldalszám RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE...7 V. AZ ÖRÖKLÉSI JOG...9 77. Az

Részletesebben

A találmányok legrégibb hagyományokkal rendelkező jogi oltalmi formája a szabadalom.

A találmányok legrégibb hagyományokkal rendelkező jogi oltalmi formája a szabadalom. A találmányok legrégibb hagyományokkal rendelkező jogi oltalmi formája a szabadalom. A szabadalom jogintézménye a találmány alkotója, a feltaláló (illetve jogutódja) részére időleges és kizárólagos jellegű

Részletesebben

START ÉPÍTÉSSZERELÉS BIZTOSÍTÁS SZABÁLYZATA (SÉB-05)

START ÉPÍTÉSSZERELÉS BIZTOSÍTÁS SZABÁLYZATA (SÉB-05) START ÉPÍTÉSSZERELÉS BIZTOSÍTÁS SZABÁLYZATA (SÉB-05) Az Argosz Biztosító Rt. /a továbbiakban: Biztosító/ vállalja, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében e Szabályzatnak megfelelő módon és mértékben

Részletesebben

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIV. (2006), pp. 511-456

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIV. (2006), pp. 511-456 Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIV. (2006), pp. 511-456 A TERMŐFÖLDEK TÖRVÉNYES ELŐVÁSÁRLÁSI JOGÁNAK ALAKULÁSÁRÓL, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A RENDSZERVÁLTÁS UTÁNI JOGFEJLŐDÉSRE SZILÁGYI JÁNOS

Részletesebben

1997. évi XI. törvény. a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról ELSŐ RÉSZ A VÉDJEGY JOGI OLTALMA. I. Fejezet A VÉDJEGYOLTALOM TÁRGYA

1997. évi XI. törvény. a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról ELSŐ RÉSZ A VÉDJEGY JOGI OLTALMA. I. Fejezet A VÉDJEGYOLTALOM TÁRGYA 1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról A magyar piacgazdaság fejlődésének előmozdítása, a megkülönböztetésre alkalmas árujelzők használatán alapuló verseny feltételeinek

Részletesebben

A házassági bontóperek szabályozásának változásai. Szerző: dr. Szénási-Varga Nóra. Szolnok, 2016.

A házassági bontóperek szabályozásának változásai. Szerző: dr. Szénási-Varga Nóra. Szolnok, 2016. A házassági bontóperek szabályozásának változásai Szerző: dr. Szénási-Varga Nóra Szolnok, 2016. 1 1. A polgári házasság jogi kezdetei A házasság felbontásának polgári szabályai a polgári házasságkötés

Részletesebben