POLGÁRI KOLLÉGIUM TÁBLABÍRÓSÁGI FÜZETEK III. VÁLOGATÁS A MÁSODFOKÚ JOGGYAKORLATBÓL január 1-től július 31-ig. Belső használatra!

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "POLGÁRI KOLLÉGIUM TÁBLABÍRÓSÁGI FÜZETEK III. VÁLOGATÁS A MÁSODFOKÚ JOGGYAKORLATBÓL. 2004. január 1-től 2004. július 31-ig. Belső használatra!"

Átírás

1 S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A POLGÁRI KOLLÉGIUM TÁBLABÍRÓSÁGI FÜZETEK III. VÁLOGATÁS A MÁSODFOKÚ JOGGYAKORLATBÓL január 1-től július 31-ig. Belső használatra!

2 - 2 - KOLLÉGIUMI AJÁNLÁSOK 1/2004. (VI. 17.) SZÁMÚ KOLLÉGIUMI AJÁNLÁS: A HIBÁS TELJESÍTÉS EGYES JOGÉRTELMEZÉSI KÉRDÉSEIRŐL. 2/2004. (VI. 17.) SZÁMÚ KOLLÉGIUMI AJÁNLÁS: A HIBÁS TELJESÍTÉS ÉS A KÁRTÉRÍTÉS EGYES JOGÉRTELMEZÉSI KÉRDÉSEIRŐL. 3/2004. (VI. 17.) SZÁMÚ KOLLÉGIUMI AJÁNLÁS: A KÉSEDELMI ÉS AZ ÜGYLETI KAMAT EGYES KÉRDÉSEIRŐL. ESETI DÖNTÉSEK SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK, SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGVÉDELME TISZTESSÉGTELEN PIACI MAGATARTÁS (1-9. számú jogesetek) 1. Gf.I /2003/3. szám: A származás megjelölés használata mindenkit megillet, aki az adott földrajzi területen olyan vendéglátóipari szolgáltatást nyújt, amelynek megjelölésére a földrajzi árujelzőt használják. A földrajzi név használata azonban adott szóösszetételben, az összetéveszthetőség miatt sértheti a versenytárs törvényes érdekeit, és így ellentétes az üzleti tisztesség követelményeivel. 2. Gf.II /2003/4. szám: Termékek üzletszerű forgalmazásával foglalkozó megbízó számára a kialakult vevőkör amelyet a vele szerződő kereskedelmi képviselők (ügynökök) részére oktatások keretében, vevőlistán vagy más módon átad üzleti titoknak minősül. Amennyiben a megbízott ügynökök a vevőkörben álló tudásanyagot egy másik vállalkozáshoz átviszik, az üzleti titok tisztességtelen felhasználásának minősül, ha a jogosult versenytársa ugyanolyan, vagy hasonló termékeket forgalmaz annak a kialakított vevőkörnek, amelyről az átvett ügynökök révén szerzett tudomást. 3. Gf.II /2003/2. szám: Önmagában az a körülmény, hogy a piacon új versenytárs jelenik meg, a gazdasági élet szükségképpeni velejárója és tisztességtelen piaci magatartást nem valósít meg. Ha azonban a piacon megjelenő új versenytárs az áruját olyan jellegzetes szín-és formahatást tartalmazó külsővel, csomagolással látja el, amelyről a vásárló szokásos, átlagos figyelem mellett a versenytárs áruját szokta felismerni, tisztességtelen előnyhöz jut azzal a versenytárssal szemben, aki az áru ismertté válásához szükséges ráfordításokat már korábban megtette. Amennyiben a termék (tejkaramella) csomagoló anyagának színe és mintázata, az ábra elhelyezésének és a csomagolásnak a módja összhatásában a versenytárs áruját idézi a vásárló képzetében, az összetévesztés veszélye folytán a jellegbitorlás megvalósul. 4. Pf.II /2003/3. szám: Az internetes nyilvánossághoz közvetítés körében a szerzőnek kizárólagos joga van arra, hogy engedélyezze az olyan típusú nyilvánossághoz való közvetítést, ahol a közönség a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatja meg. Amennyiben csak az internetes szolgáltató aktív közreműködésével válik lehetővé a szerzői

3 - 3 - műnek a Weboldalon történő megjelenítése, és a szolgáltatónak megfelelő lehetősége és ráhatása van arra, hogy a honlapján csak olyan szerzői mű jelenhessen meg, amellyel szerzői jogsértés nem valósul meg, felelőssége szerzői jogsértés esetén megállapítható. Az, hogy a receptgyűjtemény, mint gyűjteményes alkotás rendelkezik-e egyéni, eredeti jelleggel, részesül-e szerzői jogvédelemben, és az abból idézett Internetre feltett receptek védettek-e olyan szakkérdés, amelynek körében a Szerzői Jogi Szakértői Testület állásfoglalása nem mellőzhető. 5. Pf.II /2004/4. szám: A népművészeti alkotások a szerző anonimitására tekintettel általában kívül esnek a szerzői jogi oltalmat élvező alkotásokon. A dekorkészítés lényege a népi díszítőművészet elemeit felhasználó tervező tevékenység. Ha a népi díszítőművészet pingálás és hímzés szimbólumrendszere zárt egységet alkot, az egyes elemek egymással fel nem cserélhetők, a formák kapcsolódása, az elemek összekötése, valamint a színezés az idők során kialakult és kötött, azt nem az egyéni ambíció vagy tehetség alakítja, a dekorkészítés nélkülözi az eredeti, egyéni jelleget, az ilyen tervezői munka szerzői jogi védelem alá nem esik. 6. Pf.II /2004/4. szám: Vendéglátóipari egységben elhelyezett televízió meghibásodása és ezért a zenefelhasználás megszüntetése miatt a változásbejelentési kötelezettség a közös jogkezelő szervnek a Szerzői Jogvédő Egyesületnek az üzemeltetőt terheli. Ennek elmulasztása esetén a változás bejelentéséig szerzői jogdíjat köteles fizetni. 7. Pf.II /2003/3. szám: A személyhez fűződő jogokat személyesen lehet érvényesíteni, ezért az önkormányzat a város területén működő bortermelők, a gazdaság más szereplői nevében jó hírnevük megsértése miatt keresettel nem élhet. Az önkormányzat azonban a saját személyhez fűződő jogán, jó hírnevének megsértése miatt hivatkozhat arra, hogy a rossz hírét keltő kijelentések mivel a borhamisítás nem általánosítható rontják a megítélését, hátrányosan érintik a helyi turizmust, a vendéglátást, a helyi borok versenyképességét és így az önkormányzat bevételének csökkenéséhez vezetnek. 8. Gf.I /2003/3. szám: A cégbejegyzést követően ha a bejegyzett cégnév valakinek a jogi érdekét sérti törvényességi felügyeleti eljárás nem indítható, mivel a törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyre, amelyben más bírósági eljárásnak van helye. A névhasználattal, névviseléssel kapcsolatos jogviták rendezésére ilyen esetben a Polgári Törvénykönyv személyhez fűződő jogok védelmére vonatkozó rendelkezései biztosítanak bírói utat (Ptk. 77. (1), (3) bekezdés). 9. Pf.II /2003/3. szám: Rendőri intézkedés során történt eseményeknek újságcikkben valótlan tartalmú leírása és közzététele az intézkedést foganatosító rendőr jó hírnévhez fűződő személyiségi jogát sértheti, amely miatt a rendőr a törvényi feltételek bizonyítása esetén nem vagyoni kártérítésre is jogosult lehet.

4 - 4 - SZERZŐDÉSEK JOGA ( számú jogesetek) 10. Pf.I /2003/4. szám: A korlátolt felelősségű társaságban való üzletrész a házastársak belső viszonyában a házastársi közös vagyonhoz tartozik. A társasággal szembeni külső viszonyban azonban a kft. tag házastárs gyakorolhatja a tagsági jogokat és rendelkezhet érvényesen a másik házastárs hozzájárulása nélkül az üzletrész átruházásáról. A házastársi közös vagyon megosztása során az üzletrész elszámolásának lehetséges módjai, szempontjai. 11. Gf.I /2004/3. szám: A házastársak, mint ingatlan tulajdonosok az általuk létesített gazdasági társasággal érvényesen állapodhatnak meg írásban arról, hogy a kft. a tulajdonukban álló ingatlanon felépítményt létesítsen. A ráépítéssel keletkezett, az ingatlannyilvántartásban önálló ingatlanként nyilvántartásba kerülő felépítmény a kft. vagyona, arra nézve a házastársak egyikének sem keletkezik sem a Ptk., sem a Csjt. alapján tulajdoni hányada. A Cstv. 49. (5) bekezdése csak az értékesítés formáira és a közjegyző igénybevételére vonatkozó rendelkezések megsértése esetére tartalmaz speciális szabályt; az itt meghatározott jogsértéseken kívül, egyéb indokokra alapítva az érdekelt fél az adásvételi szerződés érvénytelensége iránti igényét a Ptk-ban meghatározott más jogcímeken, az ott előírt határidőn belül érvényesítheti. 12. Gf.I /2004/4. szám: I. Az épület (felülépítmény) tulajdonjogát önállóan akkor lehet érvényesen átruházni, ha az ingatlan-nyilvántartásban előzőleg önálló ingatlan-nyilvántartási egységet képez, külön van nyilvántartva. Ennek hiányában a földterület és az épület (felülépítmény) tulajdonjogi egységet képez (aedificium solo cedit elve). II. Az egységes tulajdon főszabálya alól, az ingatlan-nyilvántartáson kívüli kivételeknek két esete lehetséges: a törvényi kivételt a Ptk-nak a ráépítésre vonatkozó 137. (2) bekezdése képezi, ezen kívül az elvet az érintettek erről szóló írásbeli megállapodása (szerződése) is áttörheti (Ptk. 97. (2) bekezdés). Mindkét kivétel esetén közös feltétel, hogy a föld (telek) tulajdonosa és az azon építkező személye elválnak egymástól, az épületet (felülépítményt) nem a föld tulajdonosa hozza létre. Ha a felülépítmények (épületek) létesítője és a földtulajdonos egy és ugyanazon személy, sem ráépítéssel, sem írásbeli megállapodással a földrészlet és az épület osztott tulajdonának kivételes keletkezési esetei nem valósulnak meg. III. Amennyiben a föld és a felépítmények tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásban egységes ingatlan-nyilvántartási egységet képeznek, az ingatlan-nyilvántartáson kívüli osztott tulajdon kivételes törvényi feltételei pedig nem valósulnak meg, azok a megállapodások, amelyek külön rendelkeznek a felülépítmények tulajdonjogának átruházásáról, jogi okból lehetetlen célra irányulnak, semmisek, mivel az épületet a föld tulajdonától elválasztva nem lehet átruházni. IV. Az átruházás, mint élők közötti származékos jogszerzés nem szűkíthető az adásvétel útján történő tulajdonátruházásra, átruházásnak minősül a gazdasági társaságba történő apportálás is. Ha az épület tulajdonjoga a földtulajdonost illeti meg, az épület tulajdonjogát csak a föld tulajdonjogával együtt lehet átruházni - vagyis önállóan sem a telek (földrészlet) sem az épület nem forgalomképes - különkülön egyiket sem lehet érvényesen gazdasági társaságba apportálni. A jogi okból lehetetlen célra irányuló apportálás folytán a gazdasági társaság külön a felépítményre (vagy a földre) tulajdonjogot nem szerez.

5 Pf.I /2003/8. szám: Az ingatlan tulajdonosa érvényesen vételi jogot engedhet annak a hitelezőnek a javára, aki olyan személynek nyújtott hitelt, akire tekintettel vállalta a tulajdonos a biztosíték adását. A tulajdonos az ingatlanát biztosítékként lekötheti olyan módon, hogy vételi jog engedésével a hitelező számára lehetővé teszi annak megvásárlását arra az esetre, ha az adós részéről a fizetés elmarad. Az opciós jog gyakorlása esetére a vételár nemcsak számszerűen határozható meg, hanem oly módon is, hogy a szerződés alapján a teljesítés időpontjában irányadó, a teljesítési helynek megfelelő ingatlanforgalmi piaci ár egyértelműen kiszámítható 14. Gf.I /2003/4. szám: Érvényes a biztosítéki célú opciós kikötés olyankor is, amikor a hitelező egyidejűleg jelzálogjogot is kiköt. A tulajdonos nincs elzárva attól, hogy a jelzálogjoggal terhelt ingatlant tovább megterhelje, a hitelező javára azon a dolog és a vételár megjelölésével vételi jogot engedjen. Érvénytelen azonban a vételi jog kikötése, ha az opciós szerződésben a felek úgy rendelkeznek, hogy a hitelező a kielégítési jog megnyílta előtt szerezheti meg egyoldalú nyilatkozattal létrehozott adásvételi szerződéssel az ingatlan tulajdonjogát (lex comissoria). Az opciós szerződésben a vételárnak a vagyontárgy valóságos forgalmi értékéhez kell igazodnia, és nem határozható meg az adós tartozásának összegében. Érvénytelen a vételi jog kikötés, ha a hitelező az adott vagyontárgy tulajdonjogát opciós jog alapján a fennálló követelése fejében elszámolási kötelezettség nélkül szerzi meg, a vagyontárgy valóságos értékének számbavétele nélkül. 15. Gf.I /2003/7. szám: Amennyiben a követelést jelzálogjog és készfizető kezesség is biztosítja, a kezes helytállása esetén a zálogjogot a megtérítési igénye biztosítására csak akkor szerzi meg, ha a jelzálogjog a kezességvállalás időpontjában már fennállott. 16. Pf.II /2003/7. szám: Az a körülmény, hogy az adásvételi szerződés megkötésekor az eladó nem tulajdonosa az ingatlannak, a tulajdonjog hiánya a szerződéskötést nem teszi érvénytelenné, az ilyen szerződés nem ütközik jogszabályba. Az ingatlan tulajdonjogát ugyanis nem a szerződés megkötésekor, hanem a szerződés teljesítésekor kell átruházni, a szerződés érvénytelenségét pedig a szerződéskötés időpontjában kell vizsgálni, a teljesítés elmaradása viszont szerződésszegést jelent. Ha azonban a nem tulajdonos eladó az adásvételi szerződésben annak megkötésekor - olyan ingatlan tulajdonjogának átruházását vállalja, amely tulajdonjog megszerzése számára a későbbiekben is akár fizikai, akár jogi okból kizárt, akkor a szerződés lehetetlen célra irányul, ezért semmis (Ptk (2) bekezdés). 17. Pf.I /2003/6. szám: A szerződés akkor színlelt, ha a szerződő felek külső harmadik személyek irányában azt a látszatot kívánják kelteni, hogy közöttük meghatározott tartalommal szerződés jött létre, jóllehet közöttük ilyen szerződés nincsen, illetve kölcsönösen azt palástolják, hogy a ténylegesen megkötött szerződés helyett más tartalommal és más joghatást kiváltó szerződést kötöttek. Amennyiben azonban az adásvételről szóló okiraton a felek az egyik (házastárs) tulajdonostárs eladó aláírását tudomása nélkül aláhamisítják, az eladó szerződési akarata hiányában adásvételi szerződés nem jön létre.

6 - 6 - Ha a szerződés nem jött létre, nem az érvénytelenség jogkövetkezményeit, hanem a jogalap nélküli gazdagodás, illetve a jogalap nélküli birtoklás szabályait kell alkalmazni. 18. Pf.I /2003/4. szám: A színlelés kétoldalú, tudatos magatartás, amikor a felek közös akarata arra irányul, hogy azt a szerződést, amely jognyilatkozataik alapján keletkezne, ne kössék meg. Ha viszont a szerződő fél szándéka a vagyontárgy átruházására valóságos, azonban motívuma a fedezetelvonás jogellenes, nem a színlelt szerződésre, hanem - mint lex specialist - a fedezetelvonó szerződésre (Ptk. 203., actio Pauliana) vonatkozó szabályokat és jogkövetkezményeit kell alkalmazni. Amennyiben a felek a szerződést azért kötik meg, hogy az átruházó fél a végrehajtás alól mentesüljön, akkor az átruházási szándék tényleges és valóságos, azonban jogellenes, aminek következménye nem az érvénytelenség, hanem a relatív hatálytalanság: a szerződés fedezetelvonó jellegére nem bárki, hanem csak a sérelmet szenvedett fél hivatkozhat; a szerződés érvényes, ezért eredeti állapot helyreállításának nincs helye, azonban az érvényesen szerző fél köteles tűrni, hogy a tulajdonába került vagyontárgyból a sérelmet szenvedett a követelését végrehajtás útján kielégítse. 19. Gf.III /2004/5. szám: Vagyontárgynak gazdasági társaságba történő apportálására fedezetelvonás esetén alkalmazhatók a relatív hatálytalanság jogkövetkezményei. A vagyoni hozzájárulást megszerző társaság rosszhiszeműség esetén köteles tűrni, hogy az apportáló tag hitelezője a végrehajtás útján be nem hajtható követelését a tag által átruházott vagyoni hozzájárulásból elégítse ki. A fedezetelvonó szerződés érvényes, csak a sérelmet szenvedett harmadik személlyel szemben (relatíve) hatálytalan, ezért a társasági szerződés érvénytelenségére vonatkozó speciális rendelkezéseket nem érinti. 20. Gf.I /2003/8. szám: I. A Cstv. 40. (1) bekezdés a./-c./ pontjaiban nevesített megtámadási okok a fedezetelvonás külön törvényben speciálisan szabályozott olyan eseteit írják körül, amelyek alapján a szerződés eredményes megtámadása folytán az érvénytelenség és nem a relatív hatálytalanság jogkövetkezményeit kell alkalmazni. Az érvénytelenség jogkövetkezményei közül az eredeti állapot helyreállítása (Pt (1) bekezdés) az elvont vagyonnak az adós felszámolási vagyonába való visszaadási kötelezettségét eredményezi, feltűnően aránytalan értékkülönbözettel megkötött jogügylet esetén pedig az aránytalan előny kiküszöbölésével az adóssal szerződő másik fél a különbözetnek a felszámolási vagyonba való megfizetésére kötelezhető (Ptk.237. (2) bekezdés). II. A fedezetelvonás miatt relatíve hatálytalan szerződés (Ptk (1) bekezdés, actio Pauliana) érvényes, ezért ennek alapján a hitelező nem követelheti sem az eredeti állapot helyreállítását, sem az aránytalan előny kiküszöbölését. Az érvényesen tulajdont vagy más jogot szerző harmadik személy törvényi feltételek hiányában nem kötelezhető arra, hogy a tulajdonába került dolgot a felszámolási vagyonba utalja vissza. A hitelezők felé (relatíve) hatálytalan szerződésnek az a jogkövetkezménye, hogy a hitelező (a jogosult) az egyébként érvényesen szerző harmadik fél tulajdonába került vagyontárgyakból a követelését behajthatja, aki ezt tűrni köteles. 21. Gf.I /2003/9. szám: A gazdasági társaság tagja a saját társasága által megkötött adásvételi szerződés érvénytelensége iránt annak semmisségére vagy megtámadhatóságára hivatkozással kereshetőségi joggal nem rendelkezik, mivel külső harmadik

7 - 7 - személynek nem tekinthető, és nincs olyan jogszabályi felhatalmazása sem, melyre figyelemmel kereshetőségi joga fennállna. Amennyiben azonban a gazdasági társasággal szemben felszámolási eljárás indul, és ebben a társaság tagja hitelezőként szerepel, ebben a minőségében a Cstv. 40. (1) bekezdésében biztosított perindítási jogosultság megilleti. 22. Gf.I /2004/4. szám: Nincs akadálya annak, hogy a felek ún. jutalékos, sikerdíjas megbízás keretében a megbízott sikeres tevékenységétől tegyék függővé a díjfizetést. Az ilyen tartalommal megkötött szerződés érvényes, a megbízott a kikötött díjra azonban csak akkor válik jogosulttá, ha eljárása eredményre vezetett. A díj meghatározásának módja a szerződést eredménykötelmi természetűvé teszi. Az eredménykötelmi vonás nem jelent egyúttal eredményfelelősséget : ha az eljárás nem vezet eredményre, de ez a megbízottnak nem felróható, az eredmény elmaradása miatt felelősség nem terheli, hanem annak csak a díj iránti igényjogosultságra van kihatása. 23. Gf.I /2003/7. szám: A faktoring lényege a követelésnek a behajtás kockázata átvállalásával vagy anélkül történő megvásárlása, megelőlegezése. A faktoring atipikus szerződés, amely a felek üzleti-szerződési céljától, szándékától függően a visszterhes engedményezés, az adásvétel, illetve a hitelviszony elemeit foglalja magában. A faktoring szerződést nem teszi érvénytelenné, ha az engedményezett, lényegében biztosítéki szerepet betöltő követelésről utóbb bebizonyosul, hogy az nem is létezett (például fiktív volt), az alapügylet más okból érvénytelen, vagy ha az engedményezett követelés megszűnt (például beszámítás, hibás teljesítés miatti ellenkövetelés folytán). Amennyiben az átruházott követelés valamilyen okból nem állt fenn, a faktoráló ezért helytállással tartozik. 24. Gf.III /2003/4. szám: Nem ütközik a távközlésről szóló évi LXXII. törvény kógens rendelkezésébe, ezért a távközlési szolgáltató az általános szerződési feltételei között érvényesen kikötheti, hogy az előfizető díjfizetési késedelme szerződésszegése jogkövetkezménye a szolgáltatás szüneteltetése is lehet. 25. Gf.I /2003/6. szám: A szerződési szabadság elvéből következik, hogy a felek szabadon bocsátkozhatnak szerződési tárgyalásokba, és nem tartoznak felelősséggel a megállapodás elmaradásáért. Az egyik fél részéről a szükségleti igényeiről nyújtott tájékoztatás, és a másik fél részéről a közölt igények teljesítésére való felkészülés akkor is, ha nagyobb anyagi ráfordítást eredményez olyan üzleti kockázat, ami a kötelezett terhére esik, és a szerződés létrejöttének hiányában nem hárítható át a másik félre. A szerződéskötés elmaradása miatt a Ptk. 6. -a alapján kárigény kivételesen akkor érvényesíthető, ha a megrendelő szándékosan hozza a kötelezettet abba a helyzetbe, hogy költekezett, majd pedig lényegében ésszerű indokok nélkül, önkényesen tagadja meg a szerződéskötést. Az a fél, aki a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeivel ellentétesen bocsátkozik szerződési tárgyalásokba, vagy szakította meg azokat, köteles a másik jóhiszemű fél ebből eredő kárának megtérítésére. 26. Gf.I /2003/4. szám: A Ptk. 6. -a szerinti ún. utaló magatartás nem deliktuális felelősségi eset, hanem olyan szubszidiárius törvényi tényállás, melynek alkalmazására kivételesen akkor kerülhet sor, ha a felek között polgári jogi szerződés nem jött létre, az ügyletkötéssel ugyanakkor a másik fél nyomatékosan bíztatta a jóhiszemű felet, ezért az ebből

8 - 8 - eredő hátrányok miatt a kockázat megosztásával a jogosult kártalanításra tarthat igényt. A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés elbírálása nem tartozik a bíróság hatáskörébe. 27. Pf.III /2003/5. szám: A Ptk. 6. -ának alkalmazását kizárja, ha a felek között akár szóban szerződés jött létre. Létrejött szerződés esetén annak tartalma, feltételei az irányadók. 28. Pf.III /2004/7. szám: A felek között érvényesen létrejött, de nem hatályosult részvény adásvételi szerződésre a Ptk. 6. -a nem alkalmazható. 29. Gf.I /2003/5. szám: Az üzletrész adásvételi szerződés esetén is érvényesül az a követelmény, hogy a szerződő felek körültekintően járjanak el a szerződés megkötésénél, kölcsönösen bízhassanak a szerződés fennmaradásában. A forgalom biztonságával ellentétes, ha az üzletrészt értékesítő eladó a feltűnő aránytalanságra alapított megtámadási jogot utólag kedvezőbb szerződési feltételek kikényszerítésének eszközéül kívánja felhasználni. 30. Gf.I /2004/4. szám: Amennyiben a kft. tagja által a korlátolt felelősségű társaság részére értékesített üzletrész adásvételi szerződés semmis, az érvénytelen szerződésből eredő vételárkövetelést a kft. tagja más személy részére érvényesen nem engedményezheti, mivel az jogi okból lehetetlen célra irányul. Az érvénytelen engedményezési szerződésre jogot alapítani nem lehet, az engedményezett vételárkövetelés a harmadik személy részéről a korlátolt felelősségű társasággal szemben fennálló kölcsöntartozásba érvényesen nem számítható be. 31. Gf.I /2004/3. szám: Az üzletrész nem dolog, hanem olyan tagsági és vagyoni jogokat megtestesítő vagyoni értékű, immateriális jogosultság összesség, amely a hasznosítás és a rendelkezés (átruházás) során dolog módjára viselkedik. A kft. üzletrész átruházása esetén ezért analóg módon a Ptk-nak a dolog tulajdonjoga átruházásánál alkalmazott szabályai megfelelően irányadók, és alkalmazhatók az üzletrész sajátos természetéből adódó eltérésekkel a hibás teljesítésre vonatkozó szabályok is. Az üzletrész adásvételi szerződés hibás teljesítését eredményezheti, ha az üzletrészből fakadó jogosultságok korlátozottan érvényesülhetnek, mert az üzletrész forgalmi értékét meghatározóan befolyásoló társasági vagyon csökkent értékű a szerződésben rögzített állapothoz ( minőséghez ) képest, és így az üzletrész is szükségképpen értékcsökkent. A jogosult ilyen esetben szavatosság címén árleszállítási igényt érvényesíthet. 32. Gf.I /2003/3. szám: A hibás teljesítés miatti elállás, mint külön törvényi feltételekhez kötött legsúlyosabb szavatossági igény gyakorlása során irányadó az arányosság elve. Ebben a körben mérlegelni kell, hogy a választott szavatossági igény teljesítése a kötelezettnek más szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget, érdeksérelmet eredményez-e, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget is.

9 Gf.I /2004/6. szám: I. A mezőgazdasági termékértékesítési szerződés alapján értékesített napos pulykaállomány minőséghibás lehet akkor is, ha minősége kötelező szabvány rendelkezését nem sérti, azonban az állomány a szerződéssel elérni kívánt célnak megfelelő felhasználásra bármely okból nem alkalmas. A naposállat állomány rendeltetés szerinti alkalmassága azt jelenti, hogy az állatok a teljesítés helyén és idején nem szenvednek olyan fogyatékosságban, amely miatt az állomány optimális, gazdaságos felnevelése nem biztosított, illetve amellyel okozati összefüggésben a felnevelés során vagyoni hátrány (kár) következne be. II. A Ptk akkor alkalmazható, ha a jogosult a teljesítéskor kétséget kizáróan tud a kötelezett szerződésszegéséről, ismeri a hibát, annak okát, mibenlétét, annak következményeivel, nagyságrendjével, kihatásával együtt. A naposállat állomány telepítésekor a hibás teljesítésből eredő igények miatt a jogfenntartás elmulasztása azonnali jogvesztést nem eredményezhet; a szavatossági jogok gyakorlására rendelkezésre álló törvényes határidőket nem zárhatja ki azonnali jogvesztő határidő. A szerződésszegésből eredő igényeket illetően is érvényesül, hogy jogvesztés csak a törvény kifejezett rendelkezése esetén következhet be, illetve a jogvesztéshez joglemondó nyilatkozat szükséges. 34. Gf.I /2004/6. szám: A hibás teljesítés szempontjából a termékek törvényes tulajdonsága egyfelől azt jelenti, hogyha a termék műszaki paramétereit szabványok vagy más műszaki előírások kötelezően határozzák meg, és a termék ezeknek nem felel meg, akkor hibás teljesítés történt. Kötelező szabvány hiányában is hibás azonban a termék, ha a szerződéssel elérni kívánt célnak megfelelő felhasználásra bármely okból nem alkalmas. A nem kötelező szabványban előírt követelmények abból a szempontból jelentősek a hibás teljesítés megítélése során, hogy az adott termék alkalmas-e a rendeltetésszerű használatra. 35. Gf.III /2003/6. szám: Amennyiben a tartós használatra rendelt dolog (röntgengép) hibáját valamely alkatrész (röntgencső) meghibásodása okozza, az alkatrész osztja a fődolog jogi sorsát, így azzal együtt tartós használatra rendelt dolognak minősül. A hibás teljesítés miatt a peres eljárás megindítása szempontjából az elévülés nyugvását eredményező menthető ok a meghibásodás tényének bekövetkeztével még nem szűnik meg. A szavatossági ügyekben a jogosult szempontjából kiemelt jelentősége van, hogy a hiba megjelenését követően a hiba eredete, annak következményei, a helyreállítás költségkihatásai, azaz a hiba által okozott érdeksérelem jellege és nagyságrendje, adott esetben drasztikus mivolta mikor vált a laikus jogosult számára egyértelműen felismerhetővé. Ez gyakran akkor következik be, amikor a hiba jellegét, természetét, eredetét szakember megvizsgálja és szakvélemény értékeli a felmerült rendellenességeket, hibaokokat, utal a kijavítás célszerű módjára és annak költségvonzatára. Ilyenkor a szakvélemény beszerzéséig, tartalma megismeréséig a jogosult menthető okból nem fordul bírósághoz, az elévülés nyugszik. 36. Gf.III /2004/5. szám: Amennyiben a bérlő a bérelt területen a saját üzleti-gazdasági céljainak elérése érdekében hajt végre különböző területrendezési, infrastrukturális beruházásokat, azok a számára hasznosak, beruházásai értékének megtérítésére ezért a bérbeadótól nem tarthat igényt.

10 A bérlet megszűnéséig jogalap nélküli gazdagodás címén igény nem érvényesíthető. Az esetleges gazdagodás mértéke nem a beruházási költségek összegével azonos, hanem az infrastrukturális fejlesztésekkel összefüggésben előálló forgalmi értéknövekedésben jelentkezhet. 37. Gf.III /2003/6. szám: Nemzetközi fuvarozás során a fuvarozó által igénybe vett vámügyintéző a fuvarozó teljesítési segédjének minősül, ezért a vámügyintéző magatartásáért a fuvarozó úgy felel, mint saját cselekményéért. Ha a teljesítési segéd által kiállított vámkísérő okmány tartalma téves, és ezért a határállomáson a küldeményt lefoglalják, a fuvarozást jelentős késedelemmel lehet teljesíteni, akkor ez nem a fuvarozó érdekkörén kívüli elháríthatatlan okra vezethető vissza, hanem a jogkövetkezmények a fuvarozó terhére esnek. 38. Pf.III /2004/7. szám: Halál esetére szóló gondozási szerződés érvényesen nem köthető, ezért ha a szerződéses örökös kizárólag az örökhagyó vagyonából tartja el az örökhagyót, az öröklési szerződés nem felel meg a Ptk (1) bekezdése szerinti kógens szabálynak, és mint színlelt szerződés érvénytelen. A tartalmában érvényes öröklési szerződés nem megfelelő teljesítése azonban nem eredményez érvénytelenséget, hanem arra ad alapot, hogy a tartási szolgáltatások jogosultja az örökhagyó az eltartók szerződésszegése miatt a szerződés megszüntetését kérje. Adott esetben a személyes gondoskodás, ápolás domináns eleme lehet az öröklési szerződésnek, a tartás anyagi fedezetének biztosítása csekélyebb jelentőségű lehet. A személyes törődés, ápolás különösen a súlyos, gyógyíthatatlan beteg eltartottak esetén kaphat kiemelt hangsúlyt. KÁRTÉRÍTÉSI JOG ( számú jogesetek) 39. Pf.I /2004/8. szám: I. Amennyiben a PSZÁF valamely tőzsdei brókercég működését felfüggeszti és részére felügyeleti biztost rendel ki, a felügyeleti biztos által e minőségében jogellenesen okozott kárért a PSZÁF felelősséggel tartozik (Épt (1) bekezdés). II. Az egyes részvénytársaságok által kibocsátott részvényekhez eltérő tagsági jogok kapcsolódhatnak, ezért a különböző részvénytársaságok részvényeinek kiadására irányuló igényt nem lehet azonos fajta szolgáltatásnak tekinteni. Adott részvénytársaság részvényeinek kiadása iránti követelésbe nem számítható be egy másik részvénytársaság részvényeinek kiadására irányuló ellenkövetelés, továbbá pénzkövetelés sem, mert a követelések nem egyneműek. III. A részvények kiadásának megtagadása miatti tényleges kár az árfolyamveszteség, amely az értékpapírok jogtalanul megtagadott kiadásának időpontjában és az értékpapírok kiadásának időpontjában számított különbözet, a tényleges árfolyam-csökkenés. Az árfolyam-nyereség elmaradásával, mint elmaradt haszonnal kapcsolatos kár szempontjából a károsultnak azt kell bizonyítania, hogy milyen esélye lett volna az egyéb, bizonytalan tényezők függvényében a vagyonnövekedés bekövetkeztének, azaz adott időintervallumon belül a legmagasabb árfolyamon az értékpapírok értékesítésének. Az előreláthatósági elv alkalmazásával csak a valószínűsíthető

11 előnyöknek (haszonnak) az esély mértékével arányban álló része ítélhető meg kártérítésként. A részvények elmaradt osztalékának követelése mellett ugyanazon időszakra árfolyam-nyereség elmaradásából származó kárigény nem érvényesíthető. 40. Pf.III /2003/7. szám: Adásvételi előszerződés meghiúsulása miatt a vevő részéről visszakövetelt foglaló nem kártérítési igény. A szerződés megkötésében közreműködő ügyvéd letéttel kapcsolatos közreható károkozása ezért csak akkor vizsgálható, ha a vevő követelése az adásvételi jogviszony kötelezettjén nem hajtható be, azaz a követelés kártérítéssé fordul át, és a kárigény válik esedékessé. 41. Pf.II /2003/5. szám: Amennyiben a kártalanításnak a Be (1) bekezdésében írt feltételei fennállnak, a kártalanítás módjára és mértékére a Ptk-nak a szerződésen kívül okozott kárért való felelősségre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Ennek során a szabadságelvonás önmagában is megalapozza a nemvagyoni kárpótlás iránti igényt, mert a személyi szabadság hosszabb időtartamú jelentős korlátozása, a börtönviszonyok fizikai és pszichikai vonatkozásban egyaránt megterhelőek és általában károsak. 42. Pf.III /2003/5. szám: Amennyiben a rendőrhatóság a büntetőeljárás során lefoglalt készpénz foglalásának megszüntetésekor és kiadásakor a tulajdonjogi helyzetet erre irányuló kötelezettsége ellenére nem tisztázza, és a Be. törvényi rendelkezéseit nyilvánvalóan tévesen alkalmazva a sértett alaptalan igényét teljesíti, emellett a kiadás időpontját kirívóan okszerűtlen mérlegeléssel határozza meg, a Ptk (1) bekezdése szerint kártérítési felelősséggel tartozik. 43. Pf.II /2003/4. szám: A jogszabályi rendelkezések megváltozása folytán január 1. napjától a forgalmi engedély és az igazoló-lap a jármű közúti forgalomban történő részvételének jogszerűségét igazolja, a tulajdonjog igazolására szolgáló okirat pedig a törzskönyv. A rendőrhatóság ezért nem követ el mulasztást, ha az elidegenítési és terhelési tilalomról, a törzskönyv kiadásának felfüggesztéséről, vagy más korlátozásról a forgalmi engedélybe nem tesz bejegyzést, és a korlátozást nem tünteti fel. A tulajdonjoggal kapcsolatos korlátozásokat nem a forgalmi engedély tartalmazza, hanem a törzskönyvnek a jogosult részére történő átadása vagy a törzskönyv kiállításának felfüggesztése pótolja a korlátozás forgalmi engedélybe történő bejegyzését. 44. Pf.II /2003/10. szám: Amennyiben a jogellenesen eltulajdonított gépjárműnek az ország területéről történő kivitelét a vám-és pénzügyőrség szervei jogszabályban előírt intézkedési kötelezettségének nyilvánvaló megsértése, gondatlan elmulasztása tette lehetővé, a kár bekövetkezése több személy közrehatásának eredménye, és akarategység hiányában is fennáll a közigazgatási szerv egyetemleges felelőssége. 45. Pf.III /2004/5. szám: A közút kezelője kártérítési felelősséggel tartozik, ha az általa igénybe vett megbízott a közúti jelzések elhelyezése, karbantartása és ellenőrzése körében nem észleli a balesetveszélyes útkereszteződésben az elsőbbségadás kötelező tábla hiányát, és az eltűnt jelzőtábla pótlásáról nem gondoskodik. A mulasztással okozati összefüggésben bekövetkező balesetért kártérítési felelősséggel tartozik, azonban a károsult terhére a jobbkéz-szabály megsértése miatt kármegosztás alkalmazható.

12 Pf.II /2003/4. szám: A közigazgatási szerv ügyintézőjének az ingatlant terhelő építési tilalom fennállásáról, illetve annak megszűntéről adott súlyosan téves adatközlése és felvilágosítása megalapozhatja a hatóság kártérítési felelősségét, ha emiatt az ingatlant a forgalmi értékénél jelentősen alacsonyabb áron lehet értékesíteni. 47. Pf.III /2003/4. szám: Ha a beteg egészségkárosodását egy évben végzett műtét során a szervezetében hagyott idegen test, törlőkendő okozza, amelyet csak egy újabb műtéttel évben távolítanak el, a károsult a panaszai okának kiderüléséig menthető okból nincs abban a helyzetben, hogy kárigényét érvényesítse, az elévülés nyugszik. Az igényérvényesítési akadály megszűnésétől a tudomásszerzéstől számított egy éves határidő eredménytelen leteltével azonban kártérítési igénye elévül. 48. Pf.III /2003/4. szám: A betegen évben végzett szívműtét során a többszörös vérátömlesztések következtében a Hepatitis C vírussal való fertőződés miatt a károsult az Állammal szembeni kártalanítási igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni mindaddig, amíg májgyulladás okozta panaszait nem diagnosztizálják. A kórisme felállítása adott esetben évben után azonban az igényérvényesítési akadály megszűnik, és az akadály megszűnésétől számított egy év leteltével a kártalanítási igény elévül. 49. Pf.III /2003/4. szám: Az orvos kártérítési felelőssége nem objektív, hanem rendes felróhatósági (szubjektív) felelősségi alakzat. A károsultnak bizonyítania kell az orvos magatartásával okozati összefüggésben bekövetkező vagyoni kárát, annak összegét, továbbá nemvagyoni kárigény esetén személyhez fűződő jogának sérelmét. Az orvos ezzel szemben bizonyíthatja, hogy károkozó magatartása nem volt felróható, mert részéről szakmai szabályszegés, mulasztás nem történt. A gyermek elvesztése a családi kapcsolat fennálló rendjét, a hátramaradott szülők életminőségét adott esetben alapvetően befolyásolhatja, és életkörülményeik hátrányos megváltozása oly mértékű lehet, amely már személyiségük korlátozottságát, a családi kapcsolatokhoz való személyiségi joguk sérelmét eredményezi, emiatt nem vagyoni kárigényt alapozhat meg. 50. Pf.III /2003/4. szám: Orvosi műhibával összefüggésben a szülők önmagában a gyermeküket ért hátrányok miatt saját személyükben nemvagyoni kártérítési igényt nem érvényesíthetnek. Azt kell bizonyítaniuk, hogy a jogsértéssel okozati összefüggésben őket érte olyan hátrány, ami indokolja javukra nemvagyoni kártérítés megítélését. 51. Pf.III /2003/8. szám: A törvény nem zárja ki, hogy a polgári eljárás résztvevői valamely szakkérdésben írásbeli véleményt csatoljanak az iratokhoz, amely olyan szakembertől (intézménytől) származik, akit a bíróság az ügyben szakértőként nem rendelt ki. A Pp. bizonyítási eljárásra vonatkozó rendelkezései a szabad bizonyítási rendszer elvi alapján állnak, ezért bizonyítékként is felhasználható a perben az az írásbeli szakvélemény, amelyet nem a bíróság kirendelése alapján terjesztettek elő. Konkrét ügyben a tényállástól, a körülményektől függően a magánszakértői vélemény megítélése eltérő lehet. Adott esetben helyes eljárás lehet, ha a perben kirendelt, valamint a magánszakértők véleménye között orvosszakmai kérdésekben felmerülő ellentmondások miatt a bíróság a szakértői vélemények felülvizsgálatát rendeli el. A felülvizsgálati

13 szakvélemény szakmai kérdésekben a végső állásfoglalást jelenti, a szakmai vitát eldönti és azt lezárja. 52. Pf.II /2003/4. szám: A bírósági jogkörben okozott kár megállapításának akkor lehet helye, ha a bíróság kirívó jogalkalmazási hibát vét, vagy kötelességszegést tanúsít. A végrehajtási lap adatainak a jogerős és végrehajtható határozatban foglaltaktól eltérő kiállítása és emiatt a végrehajtás alá vont ingatlan árverésének lakott állapot helyett beköltözhető állapotban való elrendelése a végrehajtási lapot kibocsátó bíróság nyilvánvaló hibája és a felróhatóságnak olyan fokát valósítja meg, amely a kárfelelősségét megalapozza. Az egyéni végrehajtónak ugyanakkor észlelnie kell a végrehajtási lap hiányosságát, és ha eljárási szabálysértésekkel a károkozásban közrehat, a közös károkozók felelőssége egyetemleges. 53. Pf.III /2003/6. szám: Az önálló bírósági végrehajtó igazságügyi feladatokat ellátó önálló jogállású személy, aki nincs ugyan szolgálati viszonyban a bírósággal, ám a bíróság döntését kényszerrel juttatja érvényre, eljárása során kényszercselekményeket foganatosít, tevékenysége tehát államigazgatási jogkörbe tartozik. Az önálló bírósági végrehajtó eljárása mint polgári nemperes eljárás a bíróság eljárásával azonos. A helyi bíróság mellett működő végrehajtónak a Vht (1) bekezdése alapján önálló, közvetlen kárfelelőssége van, így a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti igények közvetlenül vele szemben érvényesíthetők. A bíróság mögöttes kártérítési felelőssége abban az esetben állhat fenn, ha az ügyben megyei bírósági végrehajtó jár el, aki a megyei bíróságnál szolgálati viszonyban álló tisztviselő. Ezen túlmenően a bíróság kártérítési felelőssége az önálló bírósági végrehajtó tevékenységével összefüggésben a év előtt folyt végrehajtási eljárások tekintetében annyiban állhat fenn, amennyiben a bíróság a végrehajtó tevékenysége felügyelete körében nem megfelelően járt el. A kártérítési felelősség szempontjából rendes jogorvoslatnak az önálló bírósági végrehajtó esetében a végrehajtási kifogás, illetve a végrehajtási kifogást elutasító bírósági végzéssel szembeni fellebbezés minősül. 54. Pf.III /2003/5. szám: A bírósági jogkörben okozott kár megtérítése iránti igény érvényesítése nem vehető igénybe egy korábban más ügyben hozott jogerős határozat elleni újabb jogorvoslati eszközként. A szakértői bizonyítás eredményének mérlegelése lényegében következtetés, ami akkor helyes, ha nem iratellenes, okszerű és logikai ellentmondásoktól mentes. A szabad bírói mérlegeléssel szemben a felek számára a bíróság indokolási kötelezettsége szolgál megfelelő biztosítékul, ez egyben a jogszerű mérlegelés kontrollja is. 55. Pf.II /2003/4. szám: Az önálló bírósági végrehajtó megkeresése alapján az önkormányzat polgármesteri hivatala részéről az adó-és értékbizonyítvány kiállítása közhatalmi tevékenység, mert a hatóság a területén elhelyezkedő, végrehajtás alá vont ingatlanra vonatkozó tényt és állapotot igazol. Az adó-és értékbizonyítvány tartalma a tulajdonosok (adósok) jogát és kötelezettségét érinti, ezáltal ügyfélnek minősülnek, és az értékbizonyítvány tartalma, megállapítása ellen panasszal élhetnek.

14 FELSZÁMOLÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ JOGVITÁK ( számú jogesetek) 56. Gf.I /2003/4. szám: A Cstv. 40. (1) bekezdés a./ és b./ pontjában írt megtámadási okok objektív, megdönthetetlen törvényi vélelmet állítanak fel: a felek jó-vagy rosszhiszeműségétől függetlenül az ingyenes vagy feltűnően aránytalan juttatás a felszámolás alá kerülő adós esetében vagyonkimentést, fedezetelvonást feltételez, ezért az ilyen ügylet objektív okból érvénytelen. A c./ pont szerinti megtámadási ok abban különbözik, hogy az ilyen ügylet egészben vagy részben kifejezetten a hitelezők kijátszását célozza, tehát szubjektív felelősségi, csalárdságot feltételező (turpis) ügyletről van szó. A c./ pontra alapított megtámadás esetén bizonyítani kell a felek rosszhiszeműségét, vagyis azt, hogy a csődközeli helyzetben levő adós és a másik fél szerződése nyilvánvaló módon, célzatosan a Cstv. szerinti kötelező kielégítési sorrend kijátszására irányult. 57. Gf.I /2004/6. szám: A felszámoló bíróság, amikor a felszámolói díj megállapítása mellett a felszámoló részére az adóst megillető ÁFA visszaigénylésének lehetőségét engedményezi, nem a visszaigénylés jogszerűségéről dönt. Abban a kérdésben, hogy az ÁFA visszaigénylés jogszerű vagy sem, az adóigazgatási eljárás keretében hatáskörrel rendelkező adóhatóság határoz, a jogerős adóhatósági határozat pedig a bíróság által közigazgatási perben vizsgálható felül 58. Fpkf.I /2004/2. szám: Jogszabály tiltó rendelkezése hiányában az adós a vele szemben kezdeményezett felszámolási eljárás időtartama alatt rendelkezhet székhelyének módosításáról, majd ezt követően a bejegyzett új székhely szerinti megyei bíróság előtt kezdeményezhet maga az adós is újabb felszámolást. A cég székhelyét érintő változás azonban csak a cégjegyzékbe történő bejegyzéssel a változás időpontjára visszamenőlegesen válik hatályossá, a felszámoló bíróság ezért a székhelyváltozás tényének cégjegyzékbe való bejegyzéséig, a függő jogi helyzetben a fizetésképtelenség tárgyában nem határozhat. 59. Fpkf.I /2004/5. szám: A felszámoló bíróság több hitelező által indított felszámolás esetén nem köteles az ügyeket egyesíteni, hanem külön-külön vizsgálhatja az adós fizetésképtelenségét. Az egyesítés kötelező, ha bármelyik ügyben a fizetésképtelenséget a felszámoló bíróság jogerősen megállapította. Ebből következik, mindaddig, amíg a felszámoló bíróság valamely hitelezői kérelem kapcsán az adós felszámolását jogerősen nem rendeli el, nincs akadálya annak, hogy az adós ellen akár ugyanazon bíróság előtt, akár székhelyváltozás folytán más megyei bíróság előtt is több felszámolási eljárást indítsanak, és ilyen kérelmet előterjeszthet a hitelezőkön kívül maga az adós is. 60. Fpkf.I /2004/2. szám: A végrehajtható okirattal rendelkező hitelező nem kötelezhető a bírósági ingó-és ingatlanvégrehajtás eredménytelenségének igazolására, a végrehajtás eredménytelenségét elegendő az azonnali beszedési megbízás sikertelenségével igazolni. Nem fogadható el azonban az ilyen igazolás, ha a hitelező szándékosan vagy gondatlanságból az adós már nem létező bankszámláját jelöli meg az azonnali beszedési megbízáson, illetve ilyen bankhoz nyújtja be az inkasszót.

15 Fpkf.I /2004/2 szám: Az adóhatóság által a felszámolási kérelem alapjául nem szolgáló, az eljárás időtartama alatt keletkezett adótartozásokra a felszámolási kérelem ugyan kiterjeszthető, azonban ilyen esetben a kérelem megváltoztatásával egyidejűleg igazolni kell, hogy az utóbb bejelentett adótartozásokra is végrehajtási eljárás folyt, amely eredménytelenül zárult. 62. Fpkf.I /2003/2. szám: A pénzforgalmi szemléletű fizetésképtelenség nem teszi lehetővé az adós szándékának, jövőbeni gazdasági kilátásainak értékelését. A felszámoló bíróságnak ezért nincs törvényi lehetősége arra, hogy az adós fizetésképtelenségének megállapítása helyett az adós által kért törlesztési ütemezést jóváhagyja. 63. Fpkf.I /2004/2. szám: Egységes bírói gyakorlat alakult ki abban a kérdésben, hogy az adóhatóság a június 19-én folyamatban levő felszámolási eljárásban akkor nem köteles a regisztrációs díjat befizetni, ha eddig az időpontig nem csupán a hitelezői igény bejelentése történt meg, hanem a felszámoló a követelését nyilvántartásba is vette. Ha az adóhatóság a hitelezői követelését ezen időpont előtt előterjesztette, a nyilvántartásba vétel azonban bármely okból nem történt meg, a regisztrációs díjat be kell fizetnie. 64. Fpkf.I /2004/4. szám: A felszámolási eljárásban a felszámolót saját személyében és a saját vagyona terhére a hitelezők javára fizetésre kötelezni nem lehet. Ez abban az esetben is így van, ha az adós képviseletében eljáró felszámoló az adóst megillető követelések érvényesítése céljából pert indított, és a pervesztesség miatt a bíróság az adóst kötelezi a perköltség megfizetésére. 65. Fpkf.I /2004/2. szám: A felszámolót terhelő tájékoztatási kötelezettség az adós adott időpontban fennálló általános gazdasági és pénzügyi helyzetére vonatkozik, nem jelenti azonban, hogy a felszámoló minden egyes konkrét intézkedése miatt ami az adós gazdasági és pénzügyi helyzetére kihatással van számadással tartozna a hitelezők irányában. A felszámoló nem köteles iratmásolatokat megküldeni, vagy rendelkezésre bocsátani a hitelező részére, azonban a hitelező az iratok őrzésének helyén a felszámoló munkájának zavarása nélkül az iratokba betekinthet, egyes iratokról feljegyzéseket készíthet. 66. Fpkf.I /2004/2. szám: A felszámolási vagyonba nem tartozó ingóság kiadása iránti igény az általános hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság előtt érvényesíthető. Amennyiben tehát a hitelező az adóssal megkötött adásvételi szerződésben tulajdonjogát az áruk felett a vételár kiegyenlítéséig fenntartotta, és a vételár kifizetés hiányában a meglévő áruk kiadását tulajdonjoga alapján követeli, a tulajdoni igény a felszámolási eljárásban nem bírálható el, hanem érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani. 67. Fpkf.I /2003/3. szám: A felszámoló eljárása nem sérti a Cstv. rendelkezéseit, ha az adós vagyonának pályázat útján történő értékesítése során a beérkezett ajánlatok elbírálását követően nem tart nyilvános eredményhirdetést. Az elővásárlásra jogosultak nyilvános eredményhirdetés hiányában a pályázat útján történő nyilvános értékesítésen akkor vehetnek részt, hogy az elfogadott pályázat feltételeiről, a véglegesen kialakult vételárról a felszámoló őket értesíti, és csak ekkor gyakorolhatják elővásárlási jogukat.

16 A felszámoló a Cstv. módosítása folytán nem jár el jogszabálysértő módon akkor sem, ha nem hívja fel az elővásárlásra jogosultakat arra, hogy előzetesen jelentsék be azt a szándékukat, hogy a nyilvános értékesítésen elővásárlási jogukat gyakorolni kívánják. 68. Fpkf.I /2003/2. szám: A felszámoló nem jogosult az adós működésével kapcsolatos valamennyi kérdés eldöntésére, a törvény csak az adós vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére jogosítja fel. Az adós státuszával összefüggő nyilatkozatot a cég képviseletére egyébként jogosult tehet akár meghatalmazott útján is, a felszámolás alatt pedig a gazdálkodó szervezet közgyűlése korlátozott hatáskörrel továbbműködik, és jogosult képviselőt is választani. Az adós így megválasztott képviselője nyilatkozatot tehet az egyezségi tárgyalás során, és kifogással élhet a felszámoló intézkedésével szemben. Amennyiben a felszámoló a tagok legalább 10 %-ának írásbeli kérelmére nem hívja össze az adós státuszával kapcsolatos napirenddel foglalkozó közgyűlést, úgy a felügyelő bizottság ezt jogszerűen megteheti. A felszámoló Cstv. szerinti feladat-és hatáskörébe tartozó kérdésekben azonban ránézve kötelező érvényű határozatot a közgyűlés nem hozhat. 69. Fpkf.I /2004/2. szám: A hitelezői érdekek védelme megköveteli, hogy olyan gazdasági tevékenységet az adós nem folytathat, melyből keletkező tartozások rendezésére nem képes. Abban a kérdésben, hogy az adós a felszámolás alatt a gazdasági tevékenységét továbbfolytatja-e vagy sem, ezt milyen körben teszi, egyedül a felszámoló jogosult eldönteni. Amennyiben a felszámoló a termelési folyamatok lezárására szólítja fel az ügyvezetőket, az ügyvezetők azonban a munkáltatónak a gazdasági tevékenység ésszerű befejezésére vonatkozó kifejezett, írásbeli utasítását nem hajtják végre, munkaviszonyuk az Mt. 96. (1) bekezdése alapján rendkívüli felmondással jogszerűen megszüntethető. 70. Fpkf.I /2003/2. szám: A felszámolási eljárásban hitelezői igényként bejelentett üzemi balesettel kapcsolatos kártérítési igényt mind jogalapjában, mind összegszerűségében a felszámolási eljárásban kell érdemben elbírálni. Bizonyítási eljárást kell lefolytatni a munkahelyi baleset bekövetkeztének tényére, az emiatt bekövetkező munkaképesség csökkenés mértékére, adott esetben orvosszakértői vélemény beszerzésével. Bizonyítani kell az üzemi balesetből eredő kártérítési járadék, a vagyoni és a nem vagyoni kártérítés összegszerűségét is. 71. Fpkf.I /2004/2. szám: A felszámoló nem gyakorolhatja az azonnali hatályú felmondás jogát a természetes személyeknek a szolgálati lakás és garázs kivételével a lakásokra fennálló bérleti szerződései tekintetében. Amennyiben az adós szövetkezet a tulajdonában álló lakást korábban bérbeadta, az szolgálati lakásnak nem tekinthető, mert annak csak állami lakás minősülhetett, és csak akkor, ha a lakásingatlan a munkahelyen belül helyezkedett el. Szolgálati lakás hiányában a lakásbérleti szerződés azonnali hatályú felmondása a felszámoló részéről jogszabályellenes. 72. Fpkf.I /2003/2. szám: A felszámolási eljárásban a felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása elleni kifogás benyújtására a nyitvaálló 8 nap határidő nem jogvesztő jellegű, annak elmulasztása igazolási kérelemmel kimenthető. Az igazolási kérelmet a Cstv. 6. (2) bekezdése alapján irányadó Pp (1) bekezdés, 107. (1) bekezdés rendelkezései alapján kell elbírálni. A hitelezőnek arra viszont nincs

17 lehetősége, hogy olyan kifogásokat terjesszen elő a felszámolási eljárás bármely szakaszában, amelyek tekintetében a törvényes határidő már eltelt. 73. Fpkf.I /2003/2. szám: A felszámolás alatt álló adós általában felmerülő jogi ügyeinek intézését, a jogi szakmai feladatokat ideértve a hitelezői igények elbírálását, besorolását, az adósi követelések érvényesítését is a felszámolónak a felszámolói díj ellenében a saját szervezetén belül kell megoldania. A kijelölt felszámoló által megbízott ügyvéd díját csak abban az esetben lehet felszámolási költségként elszámolni, ha az ügyvéd igénybevételére az általános jogi szakképzettséget meghaladó, különleges szakértelmet igénylő feladat ellátása érdekében van szükség. 74. Fpkf.I /2003/2. szám: Amennyiben a felszámoló a tevékenységi körébe tartozó feladatok elvégzéséért kifizetett kiadásokat indokolatlanul felszámolási költségként állítja be, a felszámoló bíróság a felszámolót a zárómérleg átdolgozására és új felszámolási zárómérleg, vagyonfelosztási javaslat elkészítésére kötelezi. A felszámolási zárómérleg átdolgozásakor a felszámolói díj ideértve a közbenső felszámolási mérleg jóváhagyása folytán esetlegesen kiutalt felszámolói díj előleget is terhére kell elszámolni a felszámoló által jogosulatlanul felszámolási költségként kifizetett összegeket. 75. Fpkf.I /2004/2. szám: A felszámoló bíróság nem mérlegelheti, hogy a beterjesztett vagyonfelosztási javaslatban az adós be nem hajtott, a hitelezőkre engedményezett követeléseiből milyen összegnek a megtérülése várható. Nincs azonban akadálya annak, hogy a hitelező a felszámolási zárómérlegre tett, határidőben bejelentett észrevételében visszautasítsa a rá engedményezni kívánt követelést. Ebben az esetben a bíróság felhívására a felszámoló átdolgozza a vagyonfelosztási javaslatot és ezen hitelezőt mellőzi az engedményesek köréből. 76. Fpkf.I /2004/2. szám: A felszámolási záróvégzés azon rendelkezésével szemben, amelyben a bíróság az adós követelését a hitelezőkre engedményezi, a felszámolási eljárásban félnek nem minősülő, az eljárásban részt nem vevő engedményes a követelések kötelezettje is fellebbezéssel élhet. A felszámoló bíróság a be nem hajtott követeléseket a hitelezők között követelésük erejéig osztja fel, és az azonos kielégítési kategóriába tartozó hitelezők követeléseinek arányát meg kell határozni a vagyonfelosztási javaslatban. TÁRSASÁGI JOG. CÉGEK ÉS CÉGNEK NEM MINŐSÜLŐ SZERVEZETEK (EGYESÜLETEK, ALAPÍTVÁNYOK STB.) NYILVÁNTARTÁSA ( számú jogesetek) 77. Gf.I /2004/5. szám: I. A kft. tagjára vonatkozó általános felelősségi szabály, a korlátozott felelősség áttörése lényegében mögöttes felelősség: a tag nem a saját, hanem a társasága tartozásaiért köteles helytállni annak ellenére, hogy a hitelezővel nem ő, hanem a társaság volt jogviszonyban. A felelősség-átvitel lényege, hogy a hitelező követelésének jogcímét nem változtatja meg, hanem a kötelezett társaság helyébe belép a tag és magánvagyona terhére - az eredeti jogcímen köteles helytállni. A felelősség-átvitel következtében a lejárt tartozások tekintetében a társaság tagjával szemben marasztaló ítéleti rendelkezésnek van helye, annak megállapítása mellett,

KOLLÉGIUMI ELŐTERJESZTÉS

KOLLÉGIUMI ELŐTERJESZTÉS KOLLÉGIUMI ELŐTERJESZTÉS Dr. Kemenes István: Az orvos kártérítési felelősségének egyes kérdései (vitaanyag a Szegedi Ítélőtábla Polgári Kollégium 2007. november 15-i kollégiumi üléséhez) ESETI DÖNTÉSEK

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N!

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.I.30.307/2007/8.szám A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Kispál Sándor ügyvéd által képviselt (I.rendő felperes neve, címe) alatti székhelyű

Részletesebben

ELSŐ RÉSZ 1 / 16 2016.03.29. 10:49

ELSŐ RÉSZ 1 / 16 2016.03.29. 10:49 1 / 16 2016.03.29. 10:49 2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről 2016.03.24 9 2013. évi CLXXVII.

Részletesebben

HATODIK KÖNYV Szerződések általános szabályai

HATODIK KÖNYV Szerződések általános szabályai HATODIK KÖNYV Szerződések általános szabályai ÖTÖDIK KÖNYV: DOLOGI JOG- KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK Célja, hogy a zálogjog segítse a hitelfelvételt: hatékony biztosítékot nyújt a hitelező számára, és megfelelő

Részletesebben

Vezető tisztségviselő felelőssége

Vezető tisztségviselő felelőssége Vezető tisztségviselő felelőssége az új Polgári Törvénykönyv alapján 2013. évi V. törvény Hatálybalépés: 2014. március 15. Szabályozási igény (1.) 1. Korlátlan felelősség: Aki egy vállalkozásban korlátlan

Részletesebben

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései 1 A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései Az áruk, szolgáltatások iránti igényt a gazdaság szereplői érdekeiknek megfelelően, azok által

Részletesebben

Polgári Szakág. Az Ítélőtáblai Határozatok című folyóiratban 2007. évben megjelent határozatok

Polgári Szakág. Az Ítélőtáblai Határozatok című folyóiratban 2007. évben megjelent határozatok POLGÁRI KOLLÉGIUM Polgári Szakág Az Ítélőtáblai Határozatok című folyóiratban 2007. évben megjelent határozatok ÍH 2007/1/21. Az eljáró bíróság részéről az eljárási határidők be nem tartása jellegénél

Részletesebben

TELENOR MAGYARORSZÁG ZRT. ÁLTALÁNOS BESZERZÉSI FELTÉTELEK. Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15.

TELENOR MAGYARORSZÁG ZRT. ÁLTALÁNOS BESZERZÉSI FELTÉTELEK. Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15. Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15. Módosítás időpontja Módosítás készítője Módosítások összefoglalója Módosítás hatályba lépése 1 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1.

Részletesebben

ÉRVÉNYTELENSÉG MEGTÁMADÁSI OKOK

ÉRVÉNYTELENSÉG MEGTÁMADÁSI OKOK ÉRVÉNYTELENSÉG DR. BARZÓ TÍMEA PHD EGYETEMI DOCENS, ÜGYVÉD EGÉSZSÉGÜGYI SZAKJOGÁSZ MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR POLGÁRI JOGI TANSZÉK 2014. 1 ALAPVETÉSEK FELEK CÉLJA: Kölcsönös és egybehangzó

Részletesebben

N Y I L A T KOZAT. a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 10. (1) bekezdése a) d) alpontok alapján

N Y I L A T KOZAT. a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 10. (1) bekezdése a) d) alpontok alapján ARE-VI-NYIL-001 ÜGYAZONOSÍTÓ: N Y I L A T KOZAT EGYÉB KÖTELEZETTNEK AZ ADÓSSÁGRENDEZÉSI ELJÁRÁSBAN TÖRTÉNŐ RÉSZVÉTELE MÓDJÁRÓL (A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 10.

Részletesebben

Hatálytalan a szerződés, ha érvényesen létrejött, mégsem fűződik hozzá joghatás (pl. felfüggesztő vagy bontó feltétel miatt)

Hatálytalan a szerződés, ha érvényesen létrejött, mégsem fűződik hozzá joghatás (pl. felfüggesztő vagy bontó feltétel miatt) Nincs szerződés, ha hiányzik fogalmának alapja: az akaratnyilatkozat. Nem létezik a szerződés, ha a felek nem állapodtak meg a lényeges kellékekben vagy ha a szerződés tartalma nem állapítható meg, a felek

Részletesebben

A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL SZÓLÓ 2013. ÉVI V. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA

A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL SZÓLÓ 2013. ÉVI V. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA WOLF THEISS HÍRLEVÉL 2016. május A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL SZÓLÓ 2013. ÉVI V. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA 1. ELŐTERJESZTÉS 2016. április 4.-én az Igazságügyi Miniszter egy előterjesztést nyújtott be a Kormány részére

Részletesebben

Majd 2010. augusztus 1-én önkényesen, minden indoklás nélkül felbontotta a kölcsönszerződést az OTP Bank.

Majd 2010. augusztus 1-én önkényesen, minden indoklás nélkül felbontotta a kölcsönszerződést az OTP Bank. Alábbi keresetlevelemet elsősorban sorban azoknak a devizaalapu kölcsönszerződést megkötő adósoknak ajánlom, akik már elveszítették az otthonukat. Természetesen alkalmazható azoknál is, akiknek kára nem

Részletesebben

Makó Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 19/2015. (X.28.) önkormányzati rendelete

Makó Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 19/2015. (X.28.) önkormányzati rendelete Makó Város Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2015. (X.28.) önkormányzati rendelete Makó Város Önkormányzatának vagyonáról, és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról 1 I.ELSŐ RÉSZ

Részletesebben

I. Fejezet A RENDELET HATÁLYA, ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet A RENDELET HATÁLYA, ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK Sárvár Város Önkormányzati Képviselő-testületének a 22/2007. (V. 24.), a 27/2007. (VII. 24.), a 3/2008. (I. 24.), a 7/2008. (II. 11.), a 14/2008. (II. 14.), a 29/2008. (X. 16.), a 38/2008. (XI. 24.), a

Részletesebben

Alapszabály. Állami Nyomda Nyilvánosan Működő Részvénytársaság ALAPSZABÁLY

Alapszabály. Állami Nyomda Nyilvánosan Működő Részvénytársaság ALAPSZABÁLY Állami Nyomda Nyilvánosan Működő Részvénytársaság ALAPSZABÁLY (. közgyűlésen elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabály) BUDAPEST Alapítás éve: 1992 ÁLLAMI NYOMDA NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ

Részletesebben

2009. évi LXII. törvény

2009. évi LXII. törvény 2009. évi LXII. törvény a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról Az Országgyűlés a károsultak fokozott védelme, a gépjárművel okozott károk következtében a biztosítottakkal szemben támasztott megalapozott

Részletesebben

Változások az ingatlan-nyilvántartási törvényben és a földforgalom szabályozásában

Változások az ingatlan-nyilvántartási törvényben és a földforgalom szabályozásában Dr. Bá bits K r isztina jogász Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Változások az ingatlan-nyilvántartási törvényben és a földforgalom szabályozásában 54 1. A bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosítások

Részletesebben

S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A

S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A P O L G Á R I K O L L É G I U M KOLLÉGIUMVEZETŐ: DR. KEMENES ISTVÁN 6721 Szeged, Sóhordó u. 5. Telefon: 62/568-512 6701 Szeged Pf. 1192 Fax: 62/568-513 Szegedi Ítélőtábla

Részletesebben

http://www.csmkh.hu/ugymenetek/item/135-kisajátítás?tmpl=componen...

http://www.csmkh.hu/ugymenetek/item/135-kisajátítás?tmpl=componen... 1 / 15 2012.02.03. 10:42 Kisajátítás 2011. április 26. kedd, 06:39 Ingatlan tulajdonjogának állami kényszerrel történő elvonásával - kisajátításával - kapcsolatos tudnivalókról TÁJÉKOZTATÓ a kisajátítási

Részletesebben

Dr. Herke Csongor. egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar

Dr. Herke Csongor. egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Közbeszerzési si képzk pzés Dr. Herke Csongor egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar 1 POLGÁRI JOGI ALAPISMERETEK 2 A tulajdonjog tárgyait Minden birtokba vehető dolog Ha törvény

Részletesebben

POLGÁRI KOLLÉGIUM. Gazdasági Szakág. Az Ítélőtáblai Határozatok című folyóiratban 2012. évben megjelent határozatok

POLGÁRI KOLLÉGIUM. Gazdasági Szakág. Az Ítélőtáblai Határozatok című folyóiratban 2012. évben megjelent határozatok POLGÁRI KOLLÉGIUM Gazdasági Szakág Az Ítélőtáblai Határozatok című folyóiratban 2012. évben megjelent határozatok ÍH 2012/1/39. A vezető tisztségviselői megbízatás automatikusan nem hosszabbodik meg, ahhoz

Részletesebben

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás Biztosítási Feltételek

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás Biztosítási Feltételek Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás Biztosítási Feltételek A biztosítótársaságra vonatkozó adatok H-1082 Budapest, Baross u. 1. H-1461 Bp., Pf. 131. Telefon: (+36-1) 486-4200 Cégjegyzékszám: 01-10-041566

Részletesebben

Magyar Jogász Egylet, Eger, 2014. november 27.

Magyar Jogász Egylet, Eger, 2014. november 27. Szerződésszeg sszegés, s, előrel reláthatóság, kártérítési felelőss sség g az új Ptk.-ban II.. részr Magyar Jogász Egylet, Eger, 2014. november 27. dr. Verebics János, PhD egyetemi docens, BME GTK Üzleti

Részletesebben

TÉTELVÁZLATOK A MÉRLEGKÉPES KÖNYVELÕK SZÓBELI VIZSGÁIHOZ JOGI ISMERETEK DR. JUHÁSZ JÓZSEF DR. NÉMETH ISTVÁN DR. TÉTÉNYI ZOLTÁN

TÉTELVÁZLATOK A MÉRLEGKÉPES KÖNYVELÕK SZÓBELI VIZSGÁIHOZ JOGI ISMERETEK DR. JUHÁSZ JÓZSEF DR. NÉMETH ISTVÁN DR. TÉTÉNYI ZOLTÁN TÉTELVÁZLATOK A MÉRLEGKÉPES KÖNYVELÕK SZÓBELI VIZSGÁIHOZ JOGI ISMERETEK DR. JUHÁSZ JÓZSEF DR. NÉMETH ISTVÁN DR. TÉTÉNYI ZOLTÁN 6. a. A polgári jogi jogviszony alanyai. A jogképesség és a cselekvõképesség

Részletesebben

1991. évi XLIX. törvény. I. Fejezet Általános rendelkezések

1991. évi XLIX. törvény. I. Fejezet Általános rendelkezések 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról Az Országgyűlés a fizetésképtelen gazdálkodó szervezeteknek csődeljárás útján történő újjászervezése, ha pedig ez nem lehetséges, felszámolás

Részletesebben

A Duna-Dráva Cement Kft. Beton Üzletág Általános Szerződési Feltételei

A Duna-Dráva Cement Kft. Beton Üzletág Általános Szerződési Feltételei 0. Alapvetés A Duna-Dráva Cement Kft. Beton Üzletág Általános Szerződési Feltételei Beton eladását az eladó kizárólag az alábbi feltételekkel vállalja. A feltételek az első és az utána következő valamennyi

Részletesebben

Értelmező rendelkezések

Értelmező rendelkezések 2009. évi LXII. törvény a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról 1 Hatályos: 2013.10.01-2013.12.31 Az Országgyűlés a károsultak fokozott védelme, a gépjárművel okozott károk következtében a biztosítottakkal

Részletesebben

Városlőd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2011. (XI. 23.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás és

Városlőd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2011. (XI. 23.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás és Városlőd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2011. (XI. 23.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás és vagyonhasznosítás szabályairól 1 Városlőd Község Önkormányzatának

Részletesebben

Juhász László A felszámolási eljárások egyes gyakorlati kérdései Tartalom 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás

Juhász László A felszámolási eljárások egyes gyakorlati kérdései Tartalom 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás Juhász László A felszámolási eljárások egyes gyakorlati kérdései Tartalom 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás 1.1. Igazolási kérelem a bejelentkezési határidő elmulasztása miatt 1.2. A hitelezői

Részletesebben

A GROUPAMA BIZTOSÍTÓ ZRT. ÉLETBIZTOSÍTÁSI ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ

A GROUPAMA BIZTOSÍTÓ ZRT. ÉLETBIZTOSÍTÁSI ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ Az OTP Csoport partnere A GROUPAMA BIZTOSÍTÓ ZRT. ÉLETBIZTOSÍTÁSI ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ Groupama Biztosító Zrt. 1146 Budapest, Erzsébet királyné útja 1/C Nyomtatványszám: 12025/1 Hatályos

Részletesebben

Az AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt. Otthon V. Ingóság Biztosítása

Az AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt. Otthon V. Ingóság Biztosítása Az AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt. Otthon V. Ingóság Biztosítása Az Otthon V. Ingóság Biztosítás a jelen Általános és Különös feltételek szerint jön létre az AEGON Magyarország Általános Biztosító

Részletesebben

A szállítmányozási szerződés

A szállítmányozási szerződés A szállítmányozási szerződés 6:302. [Szállítmányozási szerződés] Szállítmányozási szerződés alapján a szállítmányozó a saját nevében a megbízó javára küldemény továbbításával összefüggő szerződések megkötésére

Részletesebben

ATLASZ KÖNYVELŐK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSÁNAK SZABÁLYZATA (MJK: KÖNYVELŐIFEL 001-2015) KÖNYVELŐIFEL 001-2015 Érvényes: 2015. január 01-től 1/16

ATLASZ KÖNYVELŐK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSÁNAK SZABÁLYZATA (MJK: KÖNYVELŐIFEL 001-2015) KÖNYVELŐIFEL 001-2015 Érvényes: 2015. január 01-től 1/16 ATLASZ KÖNYVELŐK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSÁNAK SZABÁLYZATA (MJK: KÖNYVELŐIFEL 001-2015) KÖNYVELŐIFEL 001-2015 Érvényes: 2015. január 01-től 1/16 ATLASZ KÖNYVELŐK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSÁNAK SZABÁLYZATA 1. BEVEZETÉS

Részletesebben

GB398 JELŰ E-CASCO BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ

GB398 JELŰ E-CASCO BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ Az OTP Csoport partnere GB398 JELŰ E-CASCO BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ Groupama Biztosító Zrt. 1146 Budapest, Erzsébet királyné útja 1/C Nyomtatványszám: 13050/2 Hatályos 2016. január 1-jétől

Részletesebben

Biztosítási szerződés garancia vállalására fémkereskedők pénzügyi biztosítékának teljesítésére. Hatályos: 2014. március 15-étől. Nysz.

Biztosítási szerződés garancia vállalására fémkereskedők pénzügyi biztosítékának teljesítésére. Hatályos: 2014. március 15-étől. Nysz. Biztosítási szerződés garancia vállalására fémkereskedők pénzügyi biztosítékának teljesítésére Hatályos: 2014. március 15-étől Nysz.: 17686 Tartalomjegyzék I. A biztosítási szerződés alanyai....3 II. A

Részletesebben

POLGÁRI JOGI ÖSSZEFOGLALÓ A TŐKEPIACI ALAPISMERETEKHEZ

POLGÁRI JOGI ÖSSZEFOGLALÓ A TŐKEPIACI ALAPISMERETEKHEZ DR. TOMORI ERIKA POLGÁRI JOGI ÖSSZEFOGLALÓ A TŐKEPIACI ALAPISMERETEKHEZ Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda 2015. szeptember 14. 1. TARTALOM 2. Bevezetés 7 3. Általános értelmezési kérdések 8 4.

Részletesebben

A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA VAGYONGAZDÁLKODÁSI SZABÁLYZATA

A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA VAGYONGAZDÁLKODÁSI SZABÁLYZATA A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA VAGYONGAZDÁLKODÁSI SZABÁLYZATA BUDAPEST 2015 (Hatályos 2015. június 27. napjától) A Budapesti Gazdasági Főiskola (továbbiakban: Főiskola) Szenátusa a Főiskola vagyonkezelésében

Részletesebben

FORRÁS Vagyonkezelési és Befektetési Részvénytársaság

FORRÁS Vagyonkezelési és Befektetési Részvénytársaság A FORRÁS Vagyonkezelési és Befektetési Részvénytársaság új szövegű Alapszabálya (T E R V E Z E T) készült a 2004. szeptember 14. napjára kitűzött rendkívüli közgyűlés írásbeli előterjesztéseként A FORRÁS

Részletesebben

b)6 Magyarország területén rendezett gépjárműversenyen (edzésen) részt vevő gépjárművekre kötött felelősségbiztosítási szerződésekre;

b)6 Magyarország területén rendezett gépjárműversenyen (edzésen) részt vevő gépjárművekre kötött felelősségbiztosítási szerződésekre; 2009. évi LXII. törvény a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról1 Az Országgyűlés a károsultak fokozott védelme, a gépjárművel okozott károk következtében a biztosítottakkal szemben támasztott megalapozott

Részletesebben

K&H vállalkozói felelősségbiztosítás szerződési feltételei érvényes 2008.01.15-től

K&H vállalkozói felelősségbiztosítás szerződési feltételei érvényes 2008.01.15-től K&H vállalkozói felelősségbiztosítás szerződési feltételei érvényes 2008.01.15-től A K&H felelősségbiztosítás különös és kiegészítő feltételei, valamint záradékai vonatkoznak a jelen feltételek alapján

Részletesebben

OTP Lakástakarék Zrt. annak megbízásából hitelközvetítőként eljáró OTP Bank Nyrt.

OTP Lakástakarék Zrt. annak megbízásából hitelközvetítőként eljáró OTP Bank Nyrt. OTP Lakástakarék Zrt. annak megbízásából hitelközvetítőként eljáró OTP Bank Nyrt. Régió Fiók Lakáselőtakarékossági számla száma:... Kölcsönszám:... Kölcsön számlaszám:... Kölcsönszerződés amely egyrészről

Részletesebben

C/15 A KKT ÉS A BT TAGJAI, VAGYONA, KÉPVISELETE, A TAGOK FELELŐSSÉGE

C/15 A KKT ÉS A BT TAGJAI, VAGYONA, KÉPVISELETE, A TAGOK FELELŐSSÉGE KKT 88. (1) A közkereseti társaság (e fejezetben a továbbiakban: társaság) létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges

Részletesebben

2013. évi V. törvény. a Polgári Törvénykönyvről 1

2013. évi V. törvény. a Polgári Törvénykönyvről 1 1. oldal 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 1 ---->>----->>--

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT T Á R S A S Á G I S Z E R Z Ő D É S

EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT T Á R S A S Á G I S Z E R Z Ő D É S EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT T Á R S A S Á G I S Z E R Z Ő D É S Hajdúsági Hulladékgazdálkodási Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (4220 Hajdúböszörmény, Radnóti u. 1.) 2 T Á R S A S

Részletesebben

Modern vagy konzervatív-e az új Ptk. Kötelmi Könyve?

Modern vagy konzervatív-e az új Ptk. Kötelmi Könyve? Modern vagy konzervatív-e az új Ptk. Kötelmi Könyve? Bevezetés Előadásomat azzal a megállapítással szeretném kezdeni, hogy az új Ptk. vitathatatlanul igen kiemelkedő jogászi teljesítmény, amely nagy körültekintéssel

Részletesebben

AEGON CSALÁDI BALESETBIZTOSÍTÁS Általános Feltételek

AEGON CSALÁDI BALESETBIZTOSÍTÁS Általános Feltételek AEGON CSALÁDI BALESETBIZTOSÍTÁS Általános Feltételek I. Alapvető meghatározások I.1. A jelen feltételek alapján létrejövő szerződés (továbbiakban: Szerződés) keretében az AEGON Magyarország Általános Biztosító

Részletesebben

Juhász László Két jogterület találkozása (A vezetői felelősség egyes kérdései a Ptk. és a Cstv. szabályai alapján)

Juhász László Két jogterület találkozása (A vezetői felelősség egyes kérdései a Ptk. és a Cstv. szabályai alapján) Juhász László Két jogterület találkozása (A vezetői felelősség egyes kérdései a Ptk. és a Cstv. szabályai alapján) 1. Bevezetés A Szegedi Ítélőtábla 2014 november 20-i ülésén foglalkozott a vezetői felelősség

Részletesebben

Pótlap az Új Polgári Törvénykönyv 2013. március 5. napján lezárt kiadásához

Pótlap az Új Polgári Törvénykönyv 2013. március 5. napján lezárt kiadásához Pótlap az Új Polgári Törvénykönyv 2013. március 5. napján lezárt kiadásához A pótlap az Új Polgári Törvénykönyv, továbbá az Új Polgári Törvénykönyv átmeneti rendelkezések című kiadványok 2014. január 1.

Részletesebben

1969. évi II. törvény

1969. évi II. törvény 1969. évi II. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 4/1969. (XII. 28.) OMFB-IM együttes rendelettel, valamint a 9/1969. (XII. 28.) IM rendelettel [Vastag

Részletesebben

E g y e d i s z e r z ı d é s e k f e l t é t e l g y ő j t e m é n y e, v a g y o n b i z t o s í t á s

E g y e d i s z e r z ı d é s e k f e l t é t e l g y ő j t e m é n y e, v a g y o n b i z t o s í t á s E g y e d i s z e r z ı d é s e k f e l t é t e l g y ő j t e m é n y e, v a g y o n b i z t o s í t á s A feltételgyűjteményben felsorolt feltételek közül a biztosítási szer- ződésre csak a kötvényben

Részletesebben

I. Fejezet A rendelet hatálya. II. Fejezet A vagyongazdálkodás általános szabályai. 1. Az Önkormányzat vagyona. 2. Törzsvagyon

I. Fejezet A rendelet hatálya. II. Fejezet A vagyongazdálkodás általános szabályai. 1. Az Önkormányzat vagyona. 2. Törzsvagyon Bakonynána Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2013. (V.7.) rendelete az önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyonról, és a vagyongazdálkodás szabályairól Bakonynána Községi Önkormányzat

Részletesebben

Egészségügyi és szociális tevékenység felelősségbiztosításának különös feltételei (ETSZF)

Egészségügyi és szociális tevékenység felelősségbiztosításának különös feltételei (ETSZF) Egészségügyi és szociális tevékenység felelősségbiztosításának különös feltételei (ETSZF) Hatályos: 2010. június 1-jétől Nysz.: 14196 Tartalomjegyzék Ügyféltájékoztató... 3 Egészségügyi és szociális tevékenység

Részletesebben

Gy-M-S Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Gy-M-S Megyei Ügyvédi Kamara KÖZÖS SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ sajtóanyaga 2014. március 22.

Gy-M-S Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Gy-M-S Megyei Ügyvédi Kamara KÖZÖS SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ sajtóanyaga 2014. március 22. Gy-M-S Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Gy-M-S Megyei Ügyvédi Kamara KÖZÖS SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ sajtóanyaga 2014. március 22. 2014. március 15-én hatályba lépett a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

Részletesebben

(a módosításokkal egységes szerkezetben)

(a módosításokkal egységes szerkezetben) M Á S O L A T Vác Város Önkormányzat 22/2014. (VI.20.) sz. rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól, valamint az önkormányzat vagyonának értékesítése, illetve

Részletesebben

A Fahrzeugwerk Bernard Krone GmbH

A Fahrzeugwerk Bernard Krone GmbH A Fahrzeugwerk Bernard Krone GmbH adásvétel tárgyát képező új és használt dolgokra vonatkozó általános értékesítési és szállítási feltételei I. Általános rész, tárgyi hatály 1. Jelen általános értékesítési

Részletesebben

III. Rész Az egyes társasági formák az új Ptk.-ban - A konszernjog alapjai

III. Rész Az egyes társasági formák az új Ptk.-ban - A konszernjog alapjai III. Rész Az egyes társasági formák az új Ptk.-ban - A konszernjog alapjai 1 Áttekintés: I. A KÖZKERESETI ÉS A BETÉTI TÁRSASÁG I.1 A közkereseti társaság A.) Lényege B.) A társasági forma sajátosságai

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK

VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK a 15/2012. (III.30.)Ör., a 44/2012.(IX.13.) Ör., az 50/2012. (X.26.) Ör., a 65/2012. (XII.21.) Ör., a 6/2013. (II.28.) Ör., a 21/2013. (V.31.) Ör.,

Részletesebben

1993. évi LXXVIII. törvény. a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról 1 ELSŐ RÉSZ A TÖRVÉNY HATÁLYA

1993. évi LXXVIII. törvény. a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról 1 ELSŐ RÉSZ A TÖRVÉNY HATÁLYA 1993. évi LXXVIII. törvény a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról 1 Az Országgyűlés a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályok egységesítése,

Részletesebben

Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5.

Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5. Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5. A Fővárosi ítélőtábla a dr. Éliás Sára ügyvéd (1068 Budapest, Rippl-Rónai utca 28. II/7.) által képviselt Multimédia Stúdió Művészeti Egyesület (1370 Budapest, Planetárium)

Részletesebben

A kellékszavatosságról, a termékszavatosságról és a jótállásról szóló tájékoztató

A kellékszavatosságról, a termékszavatosságról és a jótállásról szóló tájékoztató A kellékszavatosságról, a termékszavatosságról és a jótállásról szóló tájékoztató 1. Kellékszavatosság Milyen esetben élhet Ön a kellékszavatossági jogával? Ön a Folmaster Kft által üzemeltetett www.erotic-webshop.hu,

Részletesebben

Utazási szerződés Érvényes 2016. január 1. napjátol visszavonásig.

Utazási szerződés Érvényes 2016. január 1. napjátol visszavonásig. EUPOLISZ UTAZÁSSZERVEZŐ KFT. Székhely: 8200 Veszprém, Szeglethy u. 1. II/15. Tel: (+36) 88 871728, (+36) 88 871729 Cégjegyzékszám: 01-09-694366 Adószám: 12600229-2-19 Engedélyszám: U-000463 Vagyoni biztosíték:

Részletesebben

Arany Glóbusz Atlasz Otthonbiztosítás Szabályzat Érvényes: 2016.02.01-tôl

Arany Glóbusz Atlasz Otthonbiztosítás Szabályzat Érvényes: 2016.02.01-tôl ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK 1.BEVEZETÉS 1.)A biztosítási megállapodás 1.1 A jelen feltételek alapján a Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe (1143 Budapest, Stefánia út 51. cégjegyzékszáma:

Részletesebben

A DEBRECENI EGYETEM SZELLEMI TULAJDON KEZELÉSI SZABÁLYZATA

A DEBRECENI EGYETEM SZELLEMI TULAJDON KEZELÉSI SZABÁLYZATA A DEBRECENI EGYETEM SZELLEMI TULAJDON KEZELÉSI SZABÁLYZATA A szabályzat célja, hogy I. A szabályzat célja elősegítse a Debreceni Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) kutatói, oktatói illetve a szabályzat

Részletesebben

AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt. AEGON MOTOR CASCO BIZTOSÍTÁS SZABÁLYZAT

AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt. AEGON MOTOR CASCO BIZTOSÍTÁS SZABÁLYZAT AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt. AEGON MOTOR CASCO BIZTOSÍTÁS SZABÁLYZAT AEGON Motor Casco biztosítás szabályzat Tartalomjegyzék 1. MOTOR CASCO SZERZÔDÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI... 5 1.1. A biztosítási

Részletesebben

CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától A jogszabály mai napon (2012.VIII.14.) hatályos állapota

Részletesebben

2004. évi CXV. Törvény. a lakásszövetkezetekről. I. Fejezet. Alapvető rendelkezések. A törvény hatálya. A lakásszövetkezet fogalma

2004. évi CXV. Törvény. a lakásszövetkezetekről. I. Fejezet. Alapvető rendelkezések. A törvény hatálya. A lakásszövetkezet fogalma 2004. évi CXV. Törvény a lakásszövetkezetekről Az Országgyűlés az önkéntes társuláson alapuló lakásszövetkezetek önállósága, a lakásszövetkezetek létesítése és biztonságos fenntartása, szabályszerű és

Részletesebben

genertel casco ÁLTALÁNOS VAGYONBIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK (ÁVF) GENERTEL CASCO BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI (GCKF)

genertel casco ÁLTALÁNOS VAGYONBIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK (ÁVF) GENERTEL CASCO BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI (GCKF) genertel casco ÁLTALÁNOS VAGYONBIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK (ÁVF) 2. oldal GENERTEL CASCO BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI (GCKF) 8. oldal GENERTEL CASCO ASSISTANCE SZOLGÁLTATÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI (GCAKF) 21. oldal

Részletesebben

Ingatlan- nyilvántartás igénybevétele a bírósági végrehajtás során

Ingatlan- nyilvántartás igénybevétele a bírósági végrehajtás során Ingatlan- nyilvántartás igénybevétele a bírósági végrehajtás során Ingatlan- nyilvántartás a bírósági végrehajtási eljárásban a vagyonkutatástól az árverési vétel hatályáig Szerző: Dr. Király András polgári

Részletesebben

B6 IBRÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 8/2012. (IV. 06.) Önkormányzati rendelete

B6 IBRÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 8/2012. (IV. 06.) Önkormányzati rendelete B6 IBRÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 8/2012. (IV. 06.) Önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól Ibrány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Dr. Csala Erika. Az ingó és ingatlan bírósági végrehajtás legfrissebb rendelkezései

Dr. Csala Erika. Az ingó és ingatlan bírósági végrehajtás legfrissebb rendelkezései Dr. Csala Erika Az ingó és ingatlan bírósági végrehajtás legfrissebb rendelkezései A bírósági végrehajtással kapcsolatos és egyéb igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXX. törvény

Részletesebben

Biztosító felügyeleti szerve. Jogorvoslati lehetőségek. Érvényes: 2016.01.28-tól - 2 -

Biztosító felügyeleti szerve. Jogorvoslati lehetőségek. Érvényes: 2016.01.28-tól - 2 - Terméktájékoztató a CARDIF Biztosító Zrt. által nyújtott Jövedelempótló biztosításhoz. Jelen terméktájékoztató a Diákhitel Központ Zrt. által nyújtott diákhitelhez igényelhető Jövedelempótló biztosítás

Részletesebben

2. Értelmező rendelkezések

2. Értelmező rendelkezések Pécs Meggyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 11/2012. (II.24.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól Pécs Megyei Jogú Város

Részletesebben

Kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítási feltétel és ügyféltájékoztató

Kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítási feltétel és ügyféltájékoztató Kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítási feltétel és ügyféltájékoztató Kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítási feltétel és ügyféltájékoztató 1. Ha nemzetközi szerzôdés eltérôen nem rendelkezik, e törvény

Részletesebben

Satelit Híradástechnikai Korlátolt Felelősségű Társaság. helyhez kötött telefonszolgáltatás nyújtására vonatkozó. Általános Szerződési Feltételei

Satelit Híradástechnikai Korlátolt Felelősségű Társaság. helyhez kötött telefonszolgáltatás nyújtására vonatkozó. Általános Szerződési Feltételei Satelit Híradástechnikai Korlátolt Felelősségű Társaság helyhez kötött telefonszolgáltatás nyújtására vonatkozó Általános Szerződési Feltételei Készítés időpontja: 2012. február 20. Hatályos: 2013. január

Részletesebben

Makó Város Önkormányzat Képviselő-testülete Városfejlesztési, Városüzemelési, Lakásügyi és Turisztikai Bizottsága 6900 Makó, Széchenyi tér 22.

Makó Város Önkormányzat Képviselő-testülete Városfejlesztési, Városüzemelési, Lakásügyi és Turisztikai Bizottsága 6900 Makó, Széchenyi tér 22. Makó Város Önkormányzat Képviselő-testülete Városfejlesztési, Városüzemelési, Lakásügyi és Turisztikai Bizottsága 6900 Makó, Széchenyi tér 22. ELŐTERJESZTÉS Ikt.sz.: 1/438-1/2014/I Tárgy: Önkormányzati

Részletesebben

Országgyűlés Hivatal a Irományszám : 11 4 O.CeIc 1 ).1 Érkezett:

Országgyűlés Hivatal a Irományszám : 11 4 O.CeIc 1 ).1 Érkezett: Az Országgyűlés Igazságügyi bizottsága Országgyűlés Hivatal a Irományszám : 11 4 O.CeIc 1 ).1 Érkezett: 2016 MÁJ 2 L Részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat Kövér László úr, az Országgy űlés

Részletesebben

Tárgyalástechnika. kommunikáció konfliktus kompromisszum. HÍD Dunaújváros és Környéke Egyesület 2007

Tárgyalástechnika. kommunikáció konfliktus kompromisszum. HÍD Dunaújváros és Környéke Egyesület 2007 kommunikáció konfliktus kompromisszum HÍD Dunaújváros és Környéke Egyesület 2007 Készült az Európai Unió pénzügyi támogatásával ROP-3.3.1-05/1.2006-04-0001/36 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...2 1. Szerződéskötési

Részletesebben

Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének

Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2015. (II. 16.) 1 önkormányzati rendelete az önkormányzat tulajdonában álló egyes vagyontárgyak bérbeadásáról a 13/2015.

Részletesebben

Rimán Edina jegyző. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 66/2012. (XII.13.) önkormányzati rendelete

Rimán Edina jegyző. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 66/2012. (XII.13.) önkormányzati rendelete A kihirdetés módja: kifüggesztés A kihirdetés napja: 2012. december 13. Rimán Edina jegyző Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 66/2012. (XII.13.) önkormányzati

Részletesebben

A SZERZŐDÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI

A SZERZŐDÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI A SZERZŐDÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI I Bevezető rendelkezések 1.1 A Santander Consumer Finance Zrt. kijelenti, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) alapítási engedélyének

Részletesebben

Genertel minicasco biztosítás ügyféltájékoztató és feltételek

Genertel minicasco biztosítás ügyféltájékoztató és feltételek Genertel minicasco biztosítás ügyféltájékoztató és feltételek GENERTEL ÁLTALÁNOS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ 4. oldal GENERTEL MINICASCO BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI 7. oldal A társaság az ISVAP által vezetett Biztosítói

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK www.tavcsoshop.hu

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK www.tavcsoshop.hu ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK www.tavcsoshop.hu Üdvözöljük a Tengelic OPT Kft. (továbbiakban: Szolgáltató) által üzemeltetett weboldalon. Jelen Általános Szerződési Feltételek (továbbiakban ÁSZF) tartalmazza

Részletesebben

Az OTP Csoport partnere. 1. Bevezető/általános rendelkezések. 2. A biztosítás létrejötte. 3. A biztosítás tartama, területi és időbeli hatálya

Az OTP Csoport partnere. 1. Bevezető/általános rendelkezések. 2. A biztosítás létrejötte. 3. A biztosítás tartama, területi és időbeli hatálya Az OTP Csoport partnere BALESETBIZTOSÍTÁSI KERETSZERZŐDÉS FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ A GROUPAMA GARANCIA BIZTOSÍTÓ ZRT. FOLYAMATOS DÍJFIZETÉSŰ GROUPAMA ÉLETÍV PROGRAM ÉS/VAGY FOLYAMATOS DÍJFIZETÉSŰ

Részletesebben

Aegon Sí- és Snowboard felszerelés Biztosítás Szabályzat

Aegon Sí- és Snowboard felszerelés Biztosítás Szabályzat Aegon Sí- és Snowboard felszerelés Biztosítás Szabályzat A Sí- és Snowboard felszerelés Biztosítás jelen feltételek szerint jön létre az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. cím: 1091 Budapest,

Részletesebben

A bíróságon kívüli adósságrendezés

A bíróságon kívüli adósságrendezés A bíróságon kívüli adósságrendezés A kezdeményezés benyújtása Az adósságrendezési kezdeményezés benyújtása az erre rendszeresített formanyomtatványon történik. A nyomtatványcsomag átvétele A pénzügyi intézmények

Részletesebben

OTP Lakástakarék Zrt. annak megbízásából hitelközvetítőként eljáró OTP Bank Nyrt.

OTP Lakástakarék Zrt. annak megbízásából hitelközvetítőként eljáró OTP Bank Nyrt. OTP Lakástakarék Zrt. annak megbízásából hitelközvetítőként eljáró OTP Bank Nyrt. Régió Fiók Lakáselőtakarékossági számla száma:... Kölcsönszám:... Kölcsön számlaszám:... Kölcsönszerződés amely egyrészről

Részletesebben

MEGBÍZÁSI KERETSZERZŐDÉS Ingatlan értékesítésében való közreműködésre

MEGBÍZÁSI KERETSZERZŐDÉS Ingatlan értékesítésében való közreműködésre MEGBÍZÁSI KERETSZERZŐDÉS Ingatlan értékesítésében való közreműködésre amely létrejött egyrészről az.. (székhely:. adószám:.. cégjegyzékszám: Cg. képviseli:..), mint megbízó - a továbbiakban: Megbízó -,

Részletesebben

Az SZMSZ célja: hogy a KFT gazdasági-jogi helyzetét az ügyviteli irányításának módját egységes, áttekinthető rendszerben foglalja össze.

Az SZMSZ célja: hogy a KFT gazdasági-jogi helyzetét az ügyviteli irányításának módját egységes, áttekinthető rendszerben foglalja össze. I. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1./ Az SZMSZ meghatározza a KFT jellemző adatait, a KFT jogállását és irányítási rendszerét, megszabja szervezeti felépítését, függelmi és együttműködési kapcsolatokat, előírja a szervezeti

Részletesebben

2. A vagyonszerzési illeték fizetésére kötelezettek

2. A vagyonszerzési illeték fizetésére kötelezettek A visszterhes vagyonátruházási illeték 1. Mire terjed ki a visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség? 1 Ingatlannak, valamint a lentebb meghatározott ingónak és vagyoni értékű jognak visszteher

Részletesebben

K&H Eszközlízing Kft.

K&H Eszközlízing Kft. Általános szerződési feltételek - bérleti szerződés eszközökre 1. Bevezető rendelkezések Az eszközök tárgyában kötött bérleti szerződés (a továbbiakban Bérleti szerződés) alapján a K&H Eszközlízing Gép-

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2014. június 5-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2014. június 5-i ülésére Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 133/2014. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2014. június 5-i ülésére Tárgy: Javaslat az önkormányzat tulajdonában álló FEV IX. Zrt.

Részletesebben

A FUNDAMENTA-LAKÁSKASSZA ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG SZABÁLYZATA

A FUNDAMENTA-LAKÁSKASSZA ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG SZABÁLYZATA A FUNDAMENTA-LAKÁSKASSZA ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG SZABÁLYZATA a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásokban a felek közötti együttműködés és kapcsolattartás rendjéről Hatályos: 2015. november

Részletesebben

union24-otthonbiztosítás Ügyfél-tájékoztató Épület, építmény, ingóságbiztosításhoz

union24-otthonbiztosítás Ügyfél-tájékoztató Épület, építmény, ingóságbiztosításhoz union24-otthonbiztosítás Ügyfél-tájékoztató Épület, építmény, ingóságbiztosításhoz A biztosítótársaságra vonatkozó adatok: Név, székhely és jogi forma: UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. 1082

Részletesebben

KÜLÖNÖS RÉSZI SZERZŐDÉSEK MEGRENDELŐ VÁLLALKOZÓ 2015.12.01.

KÜLÖNÖS RÉSZI SZERZŐDÉSEK MEGRENDELŐ VÁLLALKOZÓ 2015.12.01. KÜLÖNÖS RÉSZI SZERZŐDÉSEK VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI Ezen szerződés alapján a VÁLLALKOZÓ tevékenységgel elérhető eredmény (mű) megvalósítására, megrendelő annak átvételére és a vállalkozói

Részletesebben

Hemokromatózisos Betegek Egyesülete Alapszabálya (módosításokkal egységes szerkezetben)

Hemokromatózisos Betegek Egyesülete Alapszabálya (módosításokkal egységes szerkezetben) Hemokromatózisos Betegek Egyesülete Alapszabálya (módosításokkal egységes szerkezetben) A Hemokromatózisos Betegek Egyesülete az Egyesület alapszabályát módosításokkal egységes szerkezetben foglalva a

Részletesebben

I n d o k o l á s. 1 A kollégiumi vélemény tervezetét készítette: Dr. Kemenes István kollégiumvezető

I n d o k o l á s. 1 A kollégiumi vélemény tervezetét készítette: Dr. Kemenes István kollégiumvezető Szegedi Ítélőtábla Polgári Kollégium 2/2008. (XII. 4.) számú kollégiumi véleményével módosított, egységes szerkezetbe foglalt 1/2005. (VI. 17.) számú kollégiumi véleménye 1 a jogi személy elkülönült felelősségéről

Részletesebben

1997. évi XI. törvény. a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról ELSŐ RÉSZ A VÉDJEGY JOGI OLTALMA. I. Fejezet A VÉDJEGYOLTALOM TÁRGYA

1997. évi XI. törvény. a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról ELSŐ RÉSZ A VÉDJEGY JOGI OLTALMA. I. Fejezet A VÉDJEGYOLTALOM TÁRGYA 1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról A magyar piacgazdaság fejlődésének előmozdítása, a megkülönböztetésre alkalmas árujelzők használatán alapuló verseny feltételeinek

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS

VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről Kötelezettségvállalás nyt.száma: Sz-1-6696/2008 VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.) statisztikai számjel: 15329877-8411-311-01,

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS

VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS P~Ák4(~ÁO. VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS Amely létrejött egyrészről a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság székhely: 6000 Kecskemét, Liszt E. u. 19. adószáma: 15323888-2-03 képviseli: Dr. Vajna Tamásné igazgató

Részletesebben