Római jog XX. A tulajdon szerzésmódjai II.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Római jog XX. A tulajdon szerzésmódjai II."

Átírás

1 Római jog XX. A tulajdon szerzésmódjai II.

2 dolgok egyesülése különböző személyek tulajdonában lévő dolgok egyesülése egy összetett dologgá akkor idéz elő tulajdonváltozást, ha a kapcsolat ún. erős egyesülés, vagyis ha a dolgok szétválasztása csak aránytalan károsodás vagy aránytalan költekezés árán, illetőleg egyáltalán nem eszközölhető. Ellenkező esetben az egyesülés gyenge, mely nem eredményez végleges tulajdonváltozást, minthogy azonban a tulajdonos az egyesülés tartama alatt az egyesült dolgok birtokosától a maga dolgát tulajdonperrel nem követelheti, azt mondjuk, a tulajdonjog nyugszik (dominium dormit) a nyugvó tulajdonjog azonban ismét feléled, ha a dolgok közti kapcsolat megszűnik, sőt a birtokostól a szétválasztás is követelhető actio ad exhibendummal.

3 dolgok egyesülése (2) Az ERŐS EGYESÜLÉS lehet alárendelő és mellérendelő. Köztük a jogi következmények szempontjából van különbség. a) Alárendelő egyesülésnél (accessio) az egyik dolog a másiknak alkatrésze (accessioja) lesz, s tulajdonát a fődolog (res principalis) tulajdonosa szerzi meg. a mellékdolog volt tulajdonosa kártalanítást követelhet, feltéve, ha az egyesülést nem az ő rosszhiszemű magatartása idézte elő ha a létrejött összetett dolgot ő birtokolja, a tulajdonos vindicatiojával szemben exceptio dolit hozhat fel, kártalanítási igénye kielégítéséig pedig a dolgot visszatarthatja (retentio) b) Mellérendelő egyesülésnél az egyesült dolgok egyikét sem lehet sem fődolognak, sem accessionak tekinteni, ezért a jogrend az új dolgon tulajdonközösséget (condominium) keletkeztet az egyesült dolgok tulajdonosai között, dolgaik értéke arányában Fontos: az erős egyesülés is csak akkor esik az eredeti tulajdonszerzés körébe, ha az egyesülés nem a tulajdonosok akaratából, hanem valamely (1) természeti esemény vagy (2) harmadik személy ténye folytán állott elő

4 ingatlanhoz járuló accessiok Közös vonásuk, hogy mindig az ingatlan a fődolog, a vele egyesült dolog pedig osztja ennek jogi sorsát (az accessio solo cedit elve) mindig erősnek bizonyul, akkor is ha elválaszthatók 1. a folyóparti telkekkel kapcsolatos accessiok alluvio - avulsio elhagyott folyómeder (alveus derelictus) - a folyókban keletkezett sziget (insula in flumine nata), 2. satio, implantatio 3. beépítés-ráépítés (inaedificatio) a) valaki saját telkén építkezett egészben vagy részben idegen anyaggal. Az anyag tulajdonjoga a beépítés tartama alatt nyugszik, és csak az épület elbontásával éled fel újra - actio de tigno iuncto b) valaki saját anyaggal épít rá idegen telekre - az építmény ebben az esetben is osztja a telek sorsát az általános elvek szerint. A továbbiak szempontjából ilyenkor mérvadó az építkező jóhiszeműsége (költségei megtérítése, illetve építmény megszűnte utáni vindicatio) vagy rosszhiszeműsége (csak ius tollendi )

5 ingó dolgok egyesülése alárendelő egyesülés gyakran problematikus, hogy melyik dolog veendő fődolognak? Sabinianusok: a nagyobb tömegű vagy nagyobb értékű dolog, Proculianusok: amelyik az egyesített dolognak gazdasági szempontból a lényegét adja esetei: 1. beszövés, ill. hímzés (textura), írás (scriptura), festés (pictura) 2. hegesztés (ferruminatio) és forrasztás (adplumbatio) 3. egy fémtől különböző fődologhoz járul accessio pl. hajótőkéhez palló, szekérhez kerék mellérendelő egyesülés a) egynemű vagy különnemű folyadékok összeöntése (confusio), pl. bor borral, olaj olajjal, méz borral b) egynemű vagy különnemű fémek összeolvasztása ill. ötvözése (conflatio), pl. arany arannyal, réz rézzel, ezüst ólommal stb. ha az eredmény gyenge egyesülés: actio ad exhibendum erős egyesülés: condominium actio communi dividundo

6 dolgok összekeveredése (commixtio) különböző személyek dolgainak olymódon való összekeveredése, hogy azok egymástól többé meg nem különböztethetők és meg nem állapítható, hogy melyik darab kié történhetik véletlenül vagy a tulajdonosok akaratából. az összekeveredés ténye nem idéz elő tulajdonváltozást, minden egyes darab azé marad, akié korábban is volt vindikálásuknak akadálya azonban, hogy a tulajdonos a követelése tárgyait vagy egyáltalán nem tudja megjelölni, vagy ezek megjelölése aránytalan nehézséggel vagy költséggel járna, pl. ha más búzájával összekevert árpáját vindikálná. Rei vindicatio helyett ezért csupán vindicatio pro partet indíthat a keveréknek az ő dolga értékének megfelelő hányadára itt tehát mindegyik tulajdonos kap valamennyit a máséból és veszít valamit a magáéból a tulajdonváltozás oka nem a commixtio ténye, hanem a dologi arbitraria actióban hozott bírói ítélet

7 pénz összekeveredése (commixtio nummorum) különleges szabály áll arra az esetre, amidőn valaki pénzegyedei oly módon keverednek össze máséval, hogy azokat egymástól többé megkülönböztetni nem lehet a saját pénz közé bekevert idegen pénzdarabok a felismerhetőséggel együtt mintegy régi egyediségüket is elvesztették, mint régi egyedek megszűntek, elhasználódtak (consumptio nummorum), és a birtokosnak rajtuk új tulajdona keletkezik, aki azután mint jogalap nélkül gazdagodó, kötelmi alapon tartozik a nyert összeget visszatéríteni (condictio certae pecuniae)

8 a gyümölcsszedés (fructuum perceptio) Gyümölcs (természetes gyümölcs, hozadék: fructus naturalis) alatt értjük egy anyadolognak olyan időszakonként visszatérő természetes növekményét, mely az állag sérelme nélkül jön létre 1. a növényvilág termékei, a szántóföld, kert, rét hozama (+ a fakitermelésre szolgáló erdő vágásra érett és az okszerű gazdálkodás mellett kitermelhető része) 2. az állattenyésztés hozadéka: a háziállatok gyapja, szőre, tolla, teje, tojása, továbbá a nőstényállatok szaporulata - summissio (a rabszolganő gyermekét (partus ancillae) a klasszikus jog nem tekinti gyümölcsnek - ok: a rabszolgák különösen becsessé vált szaporulatát nem a gyümölcsszedésre jogosult haszonélvezőnek, hanem a tulajdonosnak akarták juttatni) 3. gyümölcs a bányáknak az okszerű gazdálkodás szabályai szerint kitermelhető hozama, bár ez itt végső soron az állag sérelmével jön létre Az elválasztást megelőzően a függő gyümölcs (fructus pendens) még nem önálló dolog, hanem csupán dologrész, mely a fődolog jogi sorsát osztja De: mint jövőbeli dolognak jogi jelentősége a függő gyümölcsnek is lehet, pl. eladható, jelzálogul leköthető

9 a gyümölcsszedés (2) Önálló dologgá a gyümölcs az elválással lesz, mely történhetik természetes úton, vagy emberi tevékenység következtében Az elvált gyümölcs felett eredeti módon részint már az elválással (separatio), részint az elvált gyümölcs ezt követő beszedésével (perceptio), vagyis birtokba vételével szerezhető tulajdon. a) Az elválással ipso iure szerzi meg a gyümölcsöt: 1. az anyadolog tulajdonosa 2. az anyadolog jóhiszemű birtokosa (bonae fidei possessor): bárki tehát, aki az elválás pillanatában a gyümölcsöző dolgot abban a tudatban birtokolja, hogy az őt illeti, de ennek minden egyes separatiónál fenn kell forognia 3. a mezei telek örökhaszonbérlője (vectigalista ill. emphyteuta) egy jogosulatlan harmadik által beszedett gyümölcsöket nyomban saját maga vindikálhatja, és nem szorul a telektulajdonos közreműködésére b) Beszedéssel dologi jogon, tehát az anyadolog tulajdonosának beleegyezésétől függetlenül szerez tulajdont a gyümölcsökön a haszonélvező és a használó

10 a gyümölcsszedés (3) (3.) Nem tartozik ellenben az eredeti szerzésmódok közé az az eset, amidőn valaki egy kötelmi viszony alapján jogosult gyümölcsszedésre, pl. a haszonbérlő, a haszonkölcsönbe vevő, a függő gyümölcs vevője, stb. Ezeket az anyadolog tulajdonosa eltilthatja a perceptiótól, megakadályozván eképpen tulajdonszerzésüket (emiatt azonban a kötelmi viszony alapján kártérítést követelhetnek). A kötelmi jogosult perceptiója tehát valójában nem más, mint a közte és a gyümölcsszedésre dologilag jogosult között végbemenő hallgatólagos traditio (quasitraditio), vagyis származékos szerzés.

11 a jogi gyümölcs A gyümölcsszedés szabályai csak a valódi, vagyis a természetes gyümölcsökre (fructus naturales) állnak. Ezektől meg kell különböztetni az un. jogi gyümölcsöt (középkori elnevezéssel: fructus civilis, a magyar jogi nyelvben: polgári gyümölcs ), mely nem más, mint valamely akár gyümölcsöző, akár nem gyümölcsöző dolog használatának átengedéséért szerződésileg megállapított ellenérték, többnyire pénz, (pl. bér, tőkekamat, rabszolga keresménye) ezek annyiban mennek gyümölcsszámba, hogy a haszonélvezőt illetik, továbbá hogy róluk a tulajdonperben vagy hagyatéki perben alulmaradt alperes elszámolni tartozik.

12 a feldolgozás (specificatio) A feldolgozás egy dolognak mesterséges átalakítása gazdaságilag más dologgá = egy régi dolog anyagából (materia) új dolog (nova species) előállítása. A specificatio tényállási elemei a következők: a) Feldolgozás tárgya csak idegen ingó dolog lehet. b) A feldolgozónak új dolgot (nova species) kell létrehoznia. Nem minden megdolgozás hoz létre új dolgot! hogy a dolog mikor válik nova speciesszé, az élet felfogása irányadó: - nem feldolgozás a puszta rombolás, az anyag részekre bontása, feldarabolása, - sem a dolog kijavítása, vagy olyan megmunkálása, mely által csak szebbé, tartósabbá, hasznosabbá lesz.

13 a feldolgozás (2) c) Az új dolognak emberi munka eredményeként kell létrejönnie. Egyedül a természeti erők által előidézett változás nem specificatio, pl. ha a mustból bor, a csikóból ló lesz. d) Szükséges a feldolgozó jóhiszeműsége, azaz abban a tudatban kell tevékenykednie, hogy a sajátját dolgozza fel. Más dolgának rosszhiszemű specificatiója esetén az új dolog az anyag tulajdonosát illeti, aki tehát azt a feldolgozótól vindikálhatja.

14 feldolgozás - a nova species tulajdona A feldolgozás jogkövetkezménye a klasszikusoknál vitatott volt 1. A régi felfogást követő Sabinianusok szerint az előállított új dolog marad az anyag tulajdonosáé, ők tehát a feldolgozást még nem ismerik el tulajdonszerzési módnak. A Proculianusok viszont az új dolgot minden esetben a jóhiszemű feldolgozónak juttatják. 2. Egy közvetítő felfogás szerint az új dolog csak abban az esetben lesz a feldolgozóé, ha eredeti formájába többé vissza nem állítható, pl. ha deszkából bútor vagy hajó, gabonából liszt, márványtömbből szobor ellenkező esetben marad az anyag a tulajdonosáé, pl. ha fémből edényt szobrot állítottak elő. 3. Justinianus a közvetítő felfogást tette magáévá, de azzal a módosítással, hogy ha a feldolgozó a specificatio során saját anyagot is felhasznált, akkor az új dolog abban az esetben is övé lesz, ha régi állapotába vissza lenne állítható.

15 a feldolgozó megtérítési kötelezettsége Ha a feldolgozó teljesen, vagy részben idegen anyagból dolgozott, az ő tulajdonszerzése egy másik személy tulajdonjogának sérelmére történt, aki értelemszerűen követelheti az őt ért anyagi veszteség kiegyenlítését. Az anyagtulajdonos megtérítési igénye tekintetében azonban különbséget kell tenni: a) attól a JÓHISZEMŰ feldolgozótól, aki érvényes jogcím nélkül jutott az anyaghoz (pl. a szomszédnak küldött gabonát megőrlette), condictio útján követelhető a gazdagodás (vagyis az anyag értékének) megtérítése; ugyanezt követelheti exceptio dolival a feldolgozó rei vindicatiojával szemben az anyagtulajdonos, ha az új dolgot ő birtokolja; b) amennyiben a JÓHISZEMŰ feldolgozó valamely érvényes jogcím alapján jutott az idegen anyaghoz, nem felelős az anyagtulajdonosnak, aki tehát csupán az elidegenítő harmadik ellen fordulhat; c) a ROSSZHISZEMŰ feldolgozótól az új dolog is vindikálható, s ha tolvaj volt ezen felül, még actio furti is megy ellene.

16 addictio és adsignatio eredeti szerzés az is, amidőn a szerző fél egy elidegenítő ügylet alapján jut ugyan egy dologhoz, azon mégis az előd jogától független biztos tulajdoni pozícióra tesz szert = állami javak elidegenítésénél Addictio Hatósági addictio útján szerzi meg az állam vagyonából nyilvános árverésen eladott dolgokat az árverési vevő - zsákmány (subhastatio) + ilyen módon adták el a censorok és a quaestorok az állam (ingó, szorult helyzetben az ingatlan) vagyonából elidegenítésre szánt dolgokat is, a főbenjáró bűncselekmények miatt elítéltek, valamint a proskribáltak elkobzott vagyonát, az uratlan hagyatékokat, az állami követelésekre lefoglalt zálogtárgyakat Adsignatio Népgyűlési határozaton (lex rogata) alapuló közjogi aktussal juttattak az állami ingatlanokból ingyenesen földet a coloniák telepeseinek (ager divisus et adsignatus) vagy esetenként egyeseknek is (ager viritanus). (agrimensores - tresviri agris dandis) Hasonlóan quiritar tulajdonosoknak ismerték el az állami közföldek egyszerű foglalóit is a köztársaság végén ill. a principatus alatt (agri occupatorii).

17 származékos szerzésmódok tulajdonátruházás származékos tulajdonszerzés más meglévő tulajdonjogának megszerzése ettől a másik személytől a szerző nem új tulajdonjogot teremt, hanem a magáét az előd tulajdonjogából származtatja le, a jogrend itt a szerző félnél ugyanolyan tulajdonjogot ismer el, mint amilyen az elődnél fennállott. Az árucsere jogi kifejeződése a tulajdonátruházás, mely fokozatosan uralkodó szerepre tett szert a szerzésmódok között. A tulajdonátruházás lényegében nem más, mint meghatározott dolgok tulajdonának élők közti ügylettel való megszerzése az eddigi tulajdonostól, ennek közreműködésével. A rómaiaknál három válfaja ismeretes, melyek alkalmazására a jogfejlődés bizonyos szakaszaiban az átruházás tárgya volt mérvadó:

18 a tulajdonátruházás, mint szerzésmód a) A res mancipi formaszerű átruházó ügyletei a klasszikus kor végéig a mancipatio, illetőleg amíg használatban volt (a köztársaság végéig), a felek választása szerint az in iure cessio; b) a klasszikus kor végéig a res nec mancipi, a posztklasszikus és jusztiniánuszi jogban pedig bármely dolog átruházásának kizárólagos módja a formátlan traditio volt.

19 a tulajdonátruházás, mint szerzésmód (2) A klasszikus kor végéig akire egy res mancipit formahibásan traditióval ruháztak át, az csak elbirtoklással szerzett a dolgon quiritár tulajdonjogot. A formaszerű átruházás követelményét azonban úgyszólván minden praktikus jelentőségétől megfosztotta az actio Publiciana bevezetése a Kr.e. II. sz.-ban. Ettől fogva ui. a praetor annak, aki egy res mancipit a tulajdonosától formahibásan szerzett meg, már az elbirtoklási idő letelte előtt is a quiritár tulajdonoséval gyakorlatilag azonos értékű védelmet adott (bonitar tulajdon) Miként valamennyi származékos szerzésnek, a tulajdonátruházásnak is vezéreszméje a nemo plus iuris elve: ezek a szerzésmódok valamennyi egyéb tényállásbeli előfeltétel megléte esetén is csak abban az esetben eredményeznek a szerzőnél tulajdonjogot, ha maga az átruházó is tulajdonos volt.

20 a mancipatio A res mancipi átruházására szolgáló ősi ünnepélyes szerző ügylet, mely már a XII táblás törvény előtti korban kialakult. 1. Eredeti formájában KÉSZVÉTEL, nyomban fizetendő vételár mellett. A vételár kezdetben veretlen nyers réz (aes rude), később meghatározott súlyú és finomságú, ezeket jellel tanúsító réztömb (aes signatum), melyet ezért adott esetben darabolni volt szükséges. Együttesen jelen vannak az ügyletnél a - commercium-képes eladó (átruházó: mancipio dans), - és vevő (szerző: mancipio accipiens), - a legalább öt commercium-képes serdült korú férfitanú, - a mérés hitelességét biztosító mérlegtartó (libripens) a mérleggel. Jelen kellett lennie továbbá magának a dolognak, vagy abból legalább is egy darabnak.

21 a mancipatio (2) A szerző fél megragadta a dolgot és azt ünnepélyes szavakkal (nuncupatio) sajátjának állítja: : Ezt a rabszolgát én a quiritar jog alapján a magaménak mondom, és legyen számomra megvéve ezzel a rézzel és rézmérleggel. Ezután a szerző fél, megütvén vele a mérleget, a raudusculumot (egy darab réz) átadja az átruházónak, aki az egész ügylet során passzívan viselkedik, de éppen ezzel ismeri el, hogy a szerző fél ügyködésével egyetért. Ha az átruházás tárgya ingatlan, a szerző fél azt jogállításában névvel vagy körülírással jelöli meg. A vert pénz behozatala (Kr.e.335.) után mérlegelésre többé nem volt szükség, ettől fogva a libripens csupán egy további tanúként szerepelt.

22 a mancipatio (3) 2. Az érempénz megjelenésével lehetővé vált, hogy egy pénzérmét használjanak raudusculumként, továbbá az is, hogy a felek a valóságos pénzösszeg helyett egy sestertiust állítsanak be jelképes vételárként. Ezzel a mancipatio függetlenedett a vételtől és mint színleges adásvétel (imaginaria venditio) most már önálló tulajdonátruházó móddá (mancipatio nummo uno) alakult át, melyben nem kell megjelölni az átruházás valódi jogcímét (causa) sem. A mancipatio tehát a juttatás causáját elhallgató, absztrakt ügylet lett. Az átruházás valóságos jogcíme természetesen továbbra is többnyire adásvétel, melynél azonban a vételár kifizetése vagy hitelezése a mancipatión kívül történik. Alkalmassá vált azonban a mancipatio egyéb juttatási célok (pl. ajándékozás, hozományrendelés, fiducia, stb.) megvalósítására is. Ezt a vételtől különböző causát a nuncupatióba is fel lehetett venni, mely e mellett még egyéb kikötéseket (leges mancipationis) is tartalmazhatott.

23 a mancipatio (4) A mancipatio az actus legitimi közé tartozott, tehát időtűzést, feltételt, képviseletet (kivétel a gyám és a curator furiosi) nem tűrt. A tulajdonátruházás mellett a mancipatiót EGYÉB JOGOK megszerzésére is alkalmazták. Így használták a) egyes mezei telki szolgalmak alapítására, b) nexumként kölcsönszerződés kötésére, c) solutio per aes et libramként teljesítésre és tartozáselengedésre, d) coemptioként férji hatalom megszerzésére, e) adoptiora és emancipatiora, f) a filiusfamilias mancipiumba adására, g) a törvényes női gyámság alóli szabadulásra.

24 in iure cessio A res mancipi és a res nec mancipi átruházására egyaránt szolgáló ősi ünnepélyes ügylet, mely a feltételezések szerint később keletkezett, mint a mancipatio és korábban is tűnt el a gyakorlatból amannál. A XII táblás törvény már szabályozta, ennél fogva élő intézmény a köztársaság végéig. A klasszikus korban tulajdonátruházásra többé nem alkalmazták. Az átruházó alperesként, a szerző fél felperesként megjelenik a magistratus előtt, ahol a szerző elmondja a legis actio sacramento in rem formuláját: Azt állítom, hogy ez a rabszolga a quiritar jog szerint az enyém mire az átruházó fél nem kontravindikál, mint a valóságos perben tenné, hanem hallgat vagy beleegyező nyilatkozatot tesz. Ezt követően a magistratus addictioval a szerzőnek (felperesnek) ítéli a dolgot, amivel rögtön tulajdona keletkezik a dolgon. Az aktus tehát a performát utánképző alakszerű ügylet. A színleges per az in iure eljárásban befejeződik, éppen úgy, mint a valóságos perben, beismerés esetén.

25 in iure cessio (2) Az átruházás jogcíme az in iure cessionál sem jut kifejezésre, tehát ez is absztrakt ügylet. A későbbiekben a dolog birtokának átadása sem tartozik az ügylet tényállásához, eleinte azonban a dolgot is, illetőleg ha ez kényelmetlen vagy lehetetlen, jelképesen annak egy részét a magistratus elé kellett vinni. Minthogy az in iure cessio nem peres jogszolgáltatás, nemcsak a praetor és a tartományi helytartó, hanem a consul előtt is történhetett. A formuláris eljárás bevezetése után is legis actióval ment végbe, ezért csak perképes római polgár szerezhet ily módon tulajdonjogot; Mint actus legitimus ez az ügylet sem tűr feltételt vagy időtűzést. Továbbá, származékos szerzésmód lévén, az alakszerűségek megtartása mellett is csak akkor szerezhető vele tulajdonjog, ha az átruházónál ez a jog megvolt - a szerző fél tehát szabályként elbirtoklásra szorul. Az in iure cessiot a tulajdonátruházás mellett fel lehetett használni mindazon vagyon- és személyjogok megszerzésére, melyek érvényesítésére valamilyen vindicatio szolgált, nevezetesen: a) szolgalom és haszonélvezet alapítására, b) a megnyílt, de még meg nem szerzett hagyaték áthárítására, c) adoptiora.

26 egyéb származékos szerzésmódok A tulajdonátruházásnál a szerző fél az előd ügyleti közreműködésével szerez magának tulajdonjogot - számos olyan eset is előfordul azonban, amidőn az előd ügyleti közreműködése hiányzik, és az ő tulajdonjogának megszerzése egyéb tényállás: az előd elhalálozása, személyi állapotának megváltozása, hatósági intézkedés, bírói ítélet alapján, vagy a törvény rendelkezéséből (ex lege), többnyire büntetésből történik. Ezek a tényállások két alapvető típusba sorolhatók: a) az elsőnél valaki teljes vagyona háramlik át egy másik személyre, amikor tehát a vagyonba tartozó egyes dolgok feletti tulajdonjog átszállása az egyetemes jogutódlás keretein belül, annak részeként megy végbe. b) a másodiknál eleve csupán egyes meghatározott dolgok tulajdonjoga háramlik át másra. Mindkét esetcsoportra érvényes a nemo plus iuris elve: a háramlást előidéző tényállás megvalósulása esetén is csak akkor száll át a tulajdonjog, ha az előd a szóban forgó dolognak valóban tulajdonosa volt. Ezért az esetek valamennyien származékos szerzésmódok, akinek javára tehát a háramlás végbemegy, szabályként elbirtoklásra szorul.

27 kényszerű tulajdonátháramlás univerzális címen 1. a halálesetre szóló egyetemes jogutódlás (successio mortis causa) tényállásai, vagyis a civiljogi öröklés, a dologi hagyomány és az előhagyomány. 2. a capitis deminutio következményeként beállott élők közti egyetemes jogutódlások, nevezetesen: a) a manus iniectio esetében a hitelezőnek odaítélt fizetésképtelen adós vagyonának a hitelezőre, b) a manus alá került önjogú nő vagyonának a férjre, c) az önjogú örökbefogadott vagyonának az örökbefogadóra történő átháramlása; 3. az egész vagyonba történő végleges hatályú praetori birtokbautalás (missio in bona ex secundo decreto), így vagyoni végrehajtásnál az árverési vevő (bonorum emptor), öröklésnél a praetori örökös (bonorum possessor) javára. 4. Augustus családjogi törvényei értelmében a) a coelebs ill. orbus végrendeleti örökösre, mint incapaxra megnyílt hagyaték a vele együtt kinevezett házas ill. gyermekes örököstársakra, ezek nemlétében az államkincstárra háramlik, b) az öröklésre érdemtelen (indignus) örökös a megszerzett örökséget nem tarthatja meg, hanem azt mint bona ereptoriat a kincstár szerzi meg. 5. Ugyancsak a kincstárra száll a hagyaték, mint bona vacantia, ha nincs örökös, vagy ha a meghívott örökös nem szerzi meg a hagyatékot.

28 egyes dolgok kényszerű átháramlása 1. a missio in possessionem ex secundo decreto, végleges hatályú birtokba utalás fenyegető kár (damnum infectum) esetén; 2. a bírói adiudicatio osztóperekben és határperekben, amidőn a bíró a közös dolgot a maga egészében, vagy annak természetben megosztott valamely részét a peres felek egyikének ítéli; 3. a tulajdon perben elmarasztalt alperes a litis aestimatio megfizetésével a dolog tulajdonosává lesz; 4. Theodosius 389. évi rendelete szerint az, aki saját dolgát önhatalommal szerzi vissza, elveszti tulajdonjogát a birtokos javára; 5. a tulajdonos által műveletlenül hagyott telket (ager desertus) a posztklasszikus korban a megművelő szerzi meg, ha a telek gazdája két évig nem jelentkezik; 6. az a rabszolga, akit ura koldulásra vagy prostitúcióra kényszerít, a tettet feljelentő tulajdonába kerül.

Római jog XIX. 2012.11.26.

Római jog XIX. 2012.11.26. Római jog XIX. A tulajdon szerzésmódjai II. dolgok egyesülése különböző személyek tulajdonában lévő dolgok egyesülése egy összetett dologgá akkor idéz elő tulajdonváltozást, ha a kapcsolat Az ERŐS EGYESÜLÉS

Részletesebben

Római jog XVIII. A tulajdonszerzés módjai I.

Római jog XVIII. A tulajdonszerzés módjai I. Római jog XVIII. A tulajdonszerzés módjai I. quiritar tulajdon A római tulajdon (dominium ex iure Quiritium) létrejöttéhez három feltétel együttes megléte volt szükséges, melyek valamelyikének hiánya sajátos

Részletesebben

Római jog. A tananyag a tankönyv 21. pontjával kezdődik.

Római jog. A tananyag a tankönyv 21. pontjával kezdődik. Római jog A jogi tanulmányok a közéletben való, szakmailag megalapozott és elhivatott szerepvállalásra készítenek fel. Ehhez szükséges a joganyag tételes, naprakész, beható ismerete, de épp ennyire szükséges

Részletesebben

TULAJDONJOG MEGSZERZÉSE

TULAJDONJOG MEGSZERZÉSE Dr. Barzó Tímea PhD egyetemi docens, ügyvéd, egészségügyi szakjogász MISKOLCI EGYETEM Polgári Jogi Tanszék TULAJDONJOG MEGSZERZÉSE DOLOGI rendelkező ÜGYLET TRADITIO a dologi jogi jogváltozást közvetlenül

Részletesebben

Római jog XVIII. Konszenzuálszerződések (2)

Római jog XVIII. Konszenzuálszerződések (2) Római jog XVIII. Konszenzuálszerződések (2) a dologbérlet (locatio conductio rei) I. A bérleti szerződésben a bérbeadó (locator rei) egy elhasználhatatlan dolog időleges használatának, s ha a dolog gyümölcsöző,

Részletesebben

Tényleges birtoknál, ha a birtokos jogképtelen, vagy a dolog forgalomképtelen

Tényleges birtoknál, ha a birtokos jogképtelen, vagy a dolog forgalomképtelen DEFINÍCIÓ Abszolút detentio Abszolút hatályú Abszolút házassági akadályok absztrakt jogügylet Accessio - járulékos dologegyesülés accessio cedat principali Accessional - kártérítés acquisitio derivativa

Részletesebben

2007. évi CXXVII. törvény. az általános forgalmi adóról

2007. évi CXXVII. törvény. az általános forgalmi adóról 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról Az Országgyűlés - figyelemmel az államháztartás feladatainak ellátásához szükséges állandó, nem konjunktúraérzékeny és értékálló bevétel biztosítására,

Részletesebben

Római jog kifejezések:

Római jog kifejezések: Római jog kifejezések: Consilium principis: császári tanács Ius cogens: kényszerítő jellegű Ius dispositivum: engedő, hézagpotló Boni mores: jó erkölcsök Sacrum consistorium: államtanács Magister officiorum:

Részletesebben

POLGÁRI KOLLÉGIUM TÁBLABÍRÓSÁGI FÜZETEK III. VÁLOGATÁS A MÁSODFOKÚ JOGGYAKORLATBÓL. 2004. január 1-től 2004. július 31-ig. Belső használatra!

POLGÁRI KOLLÉGIUM TÁBLABÍRÓSÁGI FÜZETEK III. VÁLOGATÁS A MÁSODFOKÚ JOGGYAKORLATBÓL. 2004. január 1-től 2004. július 31-ig. Belső használatra! S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A POLGÁRI KOLLÉGIUM TÁBLABÍRÓSÁGI FÜZETEK III. VÁLOGATÁS A MÁSODFOKÚ JOGGYAKORLATBÓL 2004. január 1-től 2004. július 31-ig. Belső használatra! - 2 - KOLLÉGIUMI AJÁNLÁSOK

Részletesebben

Alkotórész és tartozék... A föld tulajdonjoga nem terjed ki a föld méhének kincseire A földtulajdonost illeti meg az épület tulajdonjoga kivéve ha

Alkotórész és tartozék... A föld tulajdonjoga nem terjed ki a föld méhének kincseire A földtulajdonost illeti meg az épület tulajdonjoga kivéve ha Alkotórész és tartozék... A föld tulajdonjoga nem terjed ki a föld méhének kincseire A földtulajdonost illeti meg az épület tulajdonjoga kivéve ha törvény, vagy a földtulajdonossal kötött írásbeli megállapodás

Részletesebben

http://www.csmkh.hu/ugymenetek/item/135-kisajátítás?tmpl=componen...

http://www.csmkh.hu/ugymenetek/item/135-kisajátítás?tmpl=componen... 1 / 15 2012.02.03. 10:42 Kisajátítás 2011. április 26. kedd, 06:39 Ingatlan tulajdonjogának állami kényszerrel történő elvonásával - kisajátításával - kapcsolatos tudnivalókról TÁJÉKOZTATÓ a kisajátítási

Részletesebben

POLGÁRI JOGI ÖSSZEFOGLALÓ A TŐKEPIACI ALAPISMERETEKHEZ

POLGÁRI JOGI ÖSSZEFOGLALÓ A TŐKEPIACI ALAPISMERETEKHEZ DR. TOMORI ERIKA POLGÁRI JOGI ÖSSZEFOGLALÓ A TŐKEPIACI ALAPISMERETEKHEZ Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda 2015. szeptember 14. 1. TARTALOM 2. Bevezetés 7 3. Általános értelmezési kérdések 8 4.

Részletesebben

Javaslat felépítmények tulajdonjogának rendezésére

Javaslat felépítmények tulajdonjogának rendezésére Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának P O L G Á R M E S T E R E 1239 Budapest, Grassalkovich út 162 KÉPVISELŐ - TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉS Javaslat felépítmények tulajdonjogának rendezésére

Részletesebben

2011. évi CXCVI. törvény. a nemzeti vagyonról

2011. évi CXCVI. törvény. a nemzeti vagyonról 2011. évi CXCVI. törvény a nemzeti vagyonról Magyarország Alaptörvénye rögzíti, hogy az állam és a helyi önkormányzat tulajdona nemzeti vagyon. Az Országgyűlés a nemzeti vagyonnak a közérdek és a közösségi

Részletesebben

2012.11.26. Római jog gyakorlat. Levelező tagozat

2012.11.26. Római jog gyakorlat. Levelező tagozat Római jog gyakorlat Levelező tagozat 1 Feladatok leadása Választási kampány kezdete: 2012. november 26. Választási határidő: 2012. december 07. Leadási határidő papíron: 2012. december 15. min. 1, max.

Részletesebben

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról. ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK Bevezető rendelkezés

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról. ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK Bevezető rendelkezés 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról Az Országgyűlés - figyelemmel az államháztartás feladatainak ellátásához szükséges állandó, nem konjunktúraérzékeny és értékálló bevétel biztosítására,

Részletesebben

VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM

VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Tartalomjegyzék Szerkesztõbizottsági javaslat III. Könyv: Családjog, VI. Cím: Házassági vagyonjog / 3 Külföldi kitekintés Az ügyleti képviselet szabályainak rendszertani elhelyezése

Részletesebben

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései 1 A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései Az áruk, szolgáltatások iránti igényt a gazdaság szereplői érdekeiknek megfelelően, azok által

Részletesebben

1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1

1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1 Opten Törvénytár Opten Kft. 1. 1952. évi IV. törvény 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1 A 2009.10.01. óta hatályos szöveg (A végrehajtásáról szóló 7/1974. (VI. 27.) IM,

Részletesebben

2012.04.14. 2012. április 14.

2012.04.14. 2012. április 14. 2012. április 14. 1 Dologi jog - tulajdonjog A dologi jog valamely vagyontárgyon (dolog) fennálló jogokat foglalja magában, ezáltal meghatározza a társadalom vagyoni berendezkedését Dologi jogi jogviszonyok

Részletesebben

A dologi jog. A tulajdonjogviszony. A dolog fogalma. Ingatlan-nyilvántartás. A tulajdonjogviszony alanyai GAZDASÁGI MAGÁNJOG

A dologi jog. A tulajdonjogviszony. A dolog fogalma. Ingatlan-nyilvántartás. A tulajdonjogviszony alanyai GAZDASÁGI MAGÁNJOG GAZDASÁGI MAGÁNJOG A dologi jog 2009. október 1. 4. előadás A dolog fogalma Dolognak minősül: Minden birtokba vehető testi tárgy, ami tulajdonjog tárgya lehet: Birtokba vehető és így tulajdonjog tárgya

Részletesebben

S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A

S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A P O L G Á R I K O L L É G I U M KOLLÉGIUMVEZETŐ: DR. KEMENES ISTVÁN 6721 Szeged, Sóhordó u. 5. Telefon: 62/568-512 6701 Szeged Pf. 1192 Fax: 62/568-513 Szegedi Ítélőtábla

Részletesebben

Törvényi engedmény és késedelmi kamat

Törvényi engedmény és késedelmi kamat Törvényi engedmény és késedelmi kamat LESZKOVEN LÁSZLÓ * 1. A dolgozat témája közelmúltban látott napvilágot a Győri Ítélőtábla Pf. IV.20.110/2009/10. számú ítélete. 1 A tényállás témánk szempontjából

Részletesebben

Hatálytalan a szerződés, ha érvényesen létrejött, mégsem fűződik hozzá joghatás (pl. felfüggesztő vagy bontó feltétel miatt)

Hatálytalan a szerződés, ha érvényesen létrejött, mégsem fűződik hozzá joghatás (pl. felfüggesztő vagy bontó feltétel miatt) Nincs szerződés, ha hiányzik fogalmának alapja: az akaratnyilatkozat. Nem létezik a szerződés, ha a felek nem állapodtak meg a lényeges kellékekben vagy ha a szerződés tartalma nem állapítható meg, a felek

Részletesebben

T Ö R V É N Y A POLGÁRI PERRENDTARTÁSRÓL (A SZK Hivatalos Közlönye, 72/2011. sz.) Első rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

T Ö R V É N Y A POLGÁRI PERRENDTARTÁSRÓL (A SZK Hivatalos Közlönye, 72/2011. sz.) Első rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK T Ö R V É N Y A POLGÁRI PERRENDTARTÁSRÓL (A SZK Hivatalos Közlönye, 72/2011. sz.) Első rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK 1. szakasz E törvény meghatározza a bírósági jogvédelem

Részletesebben

VIZSGATÉTELEK RÓMAI JOGBÓL

VIZSGATÉTELEK RÓMAI JOGBÓL VIZSGATÉTELEK RÓMAI JOGBÓL A *-gal jelölt, ún. minimumtételek lényegét mindenkinek ismernie kell, ezért akár egy minimumtétel nemtudása is tekintet nélkül a vizsgázó egyéb tudására elégtelen osztályzatot

Részletesebben

16. gyakorlat. Kötelmi jog

16. gyakorlat. Kötelmi jog 16. gyakorlat Kötelmi jog 1. jogeset Egy filius familias tartozott Titiusnak. Tartozása biztosítására kezest adott. Titius végrendeletében a filius familiast örökösévé nevezte. Amikor meghalt, a pater

Részletesebben

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 1 / 130 2016.04.20. 11:59 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 2016.01.01 2016.04.30 44 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról Az Országgyűlés figyelemmel az államháztartás

Részletesebben

C/6 A VÉGRENDELET ÉS AZ ÖRÖKLÉSI SZERZŐDÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSA; A VÉGINTÉZKEDÉS TARTALMA

C/6 A VÉGRENDELET ÉS AZ ÖRÖKLÉSI SZERZŐDÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSA; A VÉGINTÉZKEDÉS TARTALMA A VÉGINTÉZKEDÉSEN ALAPÚLÓ ÖRÖKLÉSRŐL A végintézkedési szabadság a kötetlen magántulajdonosi társadalmak viszonylag természetes velejárója: a magántulajdonos jogának elismerése ahhoz, hogy vagyonáról halál

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSOK VAGYONSZERZÉSI ILLETÉKKÖTELEZETTSÉGE

VÁLLALKOZÁSOK VAGYONSZERZÉSI ILLETÉKKÖTELEZETTSÉGE VÁLLALKOZÁSOK VAGYONSZERZÉSI ILLETÉKKÖTELEZETTSÉGE Dr. Németh Mária Nemzeti Adó- és Vámhivatal Vas Megyei Adóigazgatósága Sopron, 2011. október 7. Előadás témái Jogszabályi háttér Visszterhes vagyonszerzések

Részletesebben

Az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége és a nemo plus iuris elve

Az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége és a nemo plus iuris elve Az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége és a nemo plus iuris elve Dr. Pusztahelyi Réka Miskolc, 2015. május 8. Bevezetés Átruházás feltételei ingatlan esetében Az elkötelező és a rendelkező ügylet A jogosult

Részletesebben

A KÖLCSÖNSZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGÉNEK JOGKÖVETKEZMÉNYE 1

A KÖLCSÖNSZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGÉNEK JOGKÖVETKEZMÉNYE 1 A KÖLCSÖNSZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGÉNEK JOGKÖVETKEZMÉNYE 89 A KÖLCSÖNSZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGÉNEK JOGKÖVETKEZMÉNYE 1 Gárdos Péter A bíróságok az elmúlt években számtalan aspektusát vizsgálták a devizakölcsönszerződések

Részletesebben

2. A vagyonszerzési illeték fizetésére kötelezettek

2. A vagyonszerzési illeték fizetésére kötelezettek A visszterhes vagyonátruházási illeték 1. Mire terjed ki a visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség? 1 Ingatlannak, valamint a lentebb meghatározott ingónak és vagyoni értékű jognak visszteher

Részletesebben

A HAGYATÉKI TARTOZÁSOKÉRT VALÓ FELELŐSSÉG TÁRSASÁGI JOGI KITEKINTÉSSEL

A HAGYATÉKI TARTOZÁSOKÉRT VALÓ FELELŐSSÉG TÁRSASÁGI JOGI KITEKINTÉSSEL Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék A HAGYATÉKI TARTOZÁSOKÉRT VALÓ FELELŐSSÉG TÁRSASÁGI JOGI KITEKINTÉSSEL Témavezető: Prof. Dr. Papp Tekla dr.

Részletesebben

Bevezetés. A tulajdonjog szinte kizárólagos igazolása a közhitelesség elvén nyugszik és ennek jelentősége nem

Bevezetés. A tulajdonjog szinte kizárólagos igazolása a közhitelesség elvén nyugszik és ennek jelentősége nem Bevezetés A tulajdonjog szinte kizárólagos igazolása a közhitelesség elvén nyugszik és ennek jelentősége nem csak a tulajdoni viszonyok hiteles igazolásában, hanem az egész nemzetgazdaság működése szempontjából

Részletesebben

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1 / 38 2016.05.23. 9:59 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2016.01.01 19 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

Részletesebben

CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától Hatály: határozatlan A jel a legutoljára megváltozott

Részletesebben

A jogi helyzetek SZÁSZY-SCHWARZ GUSZTÁV **

A jogi helyzetek SZÁSZY-SCHWARZ GUSZTÁV ** A jogi helyzetek SZÁSZY-SCHWARZ GUSZTÁV ** Áttekintés inden konkrét jogtételben két fél van érdekelve: az egyik, kinek javára, a másik, kinek terhére a jogtétel szól. Minden jogtétel nyomán tehát a két

Részletesebben

Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5.

Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5. Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5. A Fővárosi ítélőtábla a dr. Éliás Sára ügyvéd (1068 Budapest, Rippl-Rónai utca 28. II/7.) által képviselt Multimédia Stúdió Művészeti Egyesület (1370 Budapest, Planetárium)

Részletesebben

A lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés a Ptk. szabályai szerint semmis!

A lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés a Ptk. szabályai szerint semmis! A kormányrendelet tárgyi hatálya Tárgyi hatálya A kormányrendelet kiterjed a gyermeket nevelő / gyermeket vállaló új lakást építőkre vagy vásárlókra vonatkozó családi otthonteremtési kedvezményre, a három

Részletesebben

ÉLETFA TERMÉSZETBARÁT EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

ÉLETFA TERMÉSZETBARÁT EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA ÉLETFA TERMÉSZETBARÁT EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA (módosításokkal egységes szerkezetben) Jelen Alapszabályt az egyesület alapító tagjai a 2010. november 6. napján megtartott közgyűlésen az 1989. évi II. tv.,

Részletesebben

DEBRECEN Megyei Jogú Város Önkormányzatának

DEBRECEN Megyei Jogú Város Önkormányzatának DEBRECEN Megyei Jogú Város Önkormányzatának K Ö Z L Ö N Y E 2007. évi 20. szám 2007. október 25. T A R T A L O M J E G Y Z É K Szám Tárgy Oldal A KÖZGYŰLÉS RENDELETEI 43/2007. (X. 25.) Ö.r. Debrecen Megyei

Részletesebben

Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyezı Egyesületének módosított ügyvédi felelısségbiztosítási feltétele (biztosítási feltételek)

Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyezı Egyesületének módosított ügyvédi felelısségbiztosítási feltétele (biztosítási feltételek) Hatályos: 2009. május hó 1. 2009. március hó 30-i küldöttközgyőlési módosítások..számú biztosítási feltétel Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyezı Egyesületének módosított ügyvédi felelısségbiztosítási

Részletesebben

Módosulása Megszűnése teljesítés nélkül

Módosulása Megszűnése teljesítés nélkül ÜZLETI JOG II. 5. előad adás A szerződés érvénytelensége és hatálytalans lytalansága Módosulása Megszűnése teljesítés nélkül 1 Áttekintés: I. A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE ÉS HATÁLYTALANSÁGA I.1 Az érvénytelenség.

Részletesebben

Mobiltelefonszám: (70) 625-56-92; drótpostacím: pinter.tamas@jobbik.hu Cím: Dunaújváros Piac tér II. Szolgáltatóház 1. emelet 2400

Mobiltelefonszám: (70) 625-56-92; drótpostacím: pinter.tamas@jobbik.hu Cím: Dunaújváros Piac tér II. Szolgáltatóház 1. emelet 2400 P i n t é r T a m á s Ö n k o r m á n y z a t i K é p v i s e l ő Mobiltelefonszám: (70) 625-56-92; drótpostacím: pinter.tamas@jobbik.hu Cím: Dunaújváros Piac tér II. Szolgáltatóház 1. emelet 2400 Dunaújváros

Részletesebben

A BIRTOK FOGALMA ÉS JELENTŐSÉGE. A birtok

A BIRTOK FOGALMA ÉS JELENTŐSÉGE. A birtok A BIRTOK FOGALMA ÉS JELENTŐSÉGE A birtok A birtok a magánjog egyik legnehezebben meghatározható, rejtélyes fogalma, amelynek filózofiai dimenziói is vannak. A birtok fogalmának meghatározása és a birtoklási

Részletesebben

A VISSZTERHES VAGYONÁTRUHÁZÁSI ILLETÉK. I. Általános szabályok

A VISSZTERHES VAGYONÁTRUHÁZÁSI ILLETÉK. I. Általános szabályok A VISSZTERHES VAGYONÁTRUHÁZÁSI ILLETÉK I. Általános szabályok 1. A visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség tárgyi, területi és személyi hatálya 1 Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII.

Részletesebben

gondolatok a földmérési törvény közbizalmi hatásainak szabályozásához

gondolatok a földmérési törvény közbizalmi hatásainak szabályozásához gondolatok a földmérési törvény közbizalmi hatásainak szabályozásához Kurucz Mihály Bevezetés Egyes földterületek határvonalának pontos meghatározása, kimérése, majd térképi formában való megjelenítése,

Részletesebben

CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától A jogszabály mai napon (2012.VIII.14.) hatályos állapota

Részletesebben

1990. évi XCIII. törvény

1990. évi XCIII. törvény 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről[1] Az Országgyűlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapítása érdekében az

Részletesebben

ÉRVÉNYTELENSÉG MEGTÁMADÁSI OKOK

ÉRVÉNYTELENSÉG MEGTÁMADÁSI OKOK ÉRVÉNYTELENSÉG DR. BARZÓ TÍMEA PHD EGYETEMI DOCENS, ÜGYVÉD EGÉSZSÉGÜGYI SZAKJOGÁSZ MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR POLGÁRI JOGI TANSZÉK 2014. 1 ALAPVETÉSEK FELEK CÉLJA: Kölcsönös és egybehangzó

Részletesebben

A JOGOK GYAKORLÁSA ÉS A KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE

A JOGOK GYAKORLÁSA ÉS A KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE A JOGOK GYAKORLÁSA ÉS A KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE 1. A TÖRVÉNY CÉLJA, A POLGÁRI JOG ALAPELVEI A Ptk. célja, szabályozási köre Ptk. 1. (1) Ez a törvény az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati,

Részletesebben

1997. évi XI. törvény. a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról ELSŐ RÉSZ A VÉDJEGY JOGI OLTALMA. I. Fejezet A VÉDJEGYOLTALOM TÁRGYA

1997. évi XI. törvény. a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról ELSŐ RÉSZ A VÉDJEGY JOGI OLTALMA. I. Fejezet A VÉDJEGYOLTALOM TÁRGYA 1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról A magyar piacgazdaság fejlődésének előmozdítása, a megkülönböztetésre alkalmas árujelzők használatán alapuló verseny feltételeinek

Részletesebben

I. Fejezet Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség

I. Fejezet Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség 1 / 39 2016.03.29. 10:35 1990. évi C. törvény a helyi adókról 2016.01.01 2016.12.31 60 1990. évi C. TÖRVÉNY a helyi adókról Hazánkban a demokratikus választással létrejöttek az önszervező helyi hatalomgyakorlás

Részletesebben

Adótörvény-változások 2012

Adótörvény-változások 2012 ADÓHÍRLEVÉL 2011. NOVEMBER Adótörvény-változások 2012 2011. november 21-én elfogadta a Parlament az új adótörvénycsomagot, mely az eredeti tervezethez képest jelentős változtatáson esett át. Az elfogadott

Részletesebben

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 1

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 1 OptiJUS Opten Kft. I 2007. évi CXXVII. törvény 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 1 2016.01.01. és 2018.12.31. között hatályos szöveg Tartalomjegyzék ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Részletesebben

VÁLLALATI JOG. rsasági jog alapjai. Sárközy Tamás: Szervezetek státusjoga az új Ptk.-ban c. könyve alapján (HVG-Orac, 2013) Oktatási segédlet

VÁLLALATI JOG. rsasági jog alapjai. Sárközy Tamás: Szervezetek státusjoga az új Ptk.-ban c. könyve alapján (HVG-Orac, 2013) Oktatási segédlet VÁLLALATI JOG Oktatási segédlet Sárközy Tamás: Szervezetek státusjoga az új Ptk.-ban c. könyve alapján (HVG-Orac, 2013) dr. Verebics János, PhD, egyetemi docens BME GTK Üzleti jog tanszék Budapest, 2013.

Részletesebben

Az illetékjogi szabályozás elméleti és gyakorlati kérdései

Az illetékjogi szabályozás elméleti és gyakorlati kérdései Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Államtudományi Intézet Pénzügyi Jogi Tanszék Az illetékjogi szabályozás elméleti és gyakorlati kérdései Szerző: Kecskeméti Ágnes Neptun kód: C3H96U Konzulens:

Részletesebben

BESZÁMOLÓ AZ IGAZSÁGÜGYI HIVATAL JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ SZOLGÁLAT 2005. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

BESZÁMOLÓ AZ IGAZSÁGÜGYI HIVATAL JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ SZOLGÁLAT 2005. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL BESZÁMOLÓ AZ IGAZSÁGÜGYI HIVATAL JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ SZOLGÁLAT 2005. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL A Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Missziója A jogállam az emberi méltóság egyetemes értékén alapul. A humanizmus és

Részletesebben

SZELLEMITULAJDON-KEZELÉSI SZABÁLYZATA

SZELLEMITULAJDON-KEZELÉSI SZABÁLYZATA MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet ( RMKI ) 1121 Budapest, Konkoly Thege Miklós út 29-33. 3. épület Postacím: 1525 Budapest, Pf. 49. Titkársági telefon: 395 9289, 392-2520 Fax: 392 2598, 395

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI ÉPÍTÉSI JOG ÉS AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG VÉDELMÉNEK HATVAN ÉVE (1937 1997) VÖLGYESI LEVENTE egyetemi docens (PPKE JÁK)

A MAGYARORSZÁGI ÉPÍTÉSI JOG ÉS AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG VÉDELMÉNEK HATVAN ÉVE (1937 1997) VÖLGYESI LEVENTE egyetemi docens (PPKE JÁK) Iustum Aequum Salutare V. 2009/3. 109 136. A MAGYARORSZÁGI ÉPÍTÉSI JOG ÉS AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG VÉDELMÉNEK HATVAN ÉVE (1937 1997) egyetemi docens (PPKE JÁK) Bevezetés Az elmúlt esztendõben emlékeztünk meg

Részletesebben

A felszámolási költségek viselésének néhány vitás kérdése

A felszámolási költségek viselésének néhány vitás kérdése A felszámolási költségek viselésének néhány vitás kérdése A felszámolási költségekkel kapcsolatos elszámolási kérdések a Cstv. megjelenése óta vitákat generálnak a gyakorlatban. Célszerő ezért ennek a

Részletesebben

2004. évi CXV. törvény. a lakásszövetkezetekrıl

2004. évi CXV. törvény. a lakásszövetkezetekrıl 2004. évi CXV. törvény a lakásszövetkezetekrıl Az Országgyőlés az önkéntes társuláson alapuló lakásszövetkezetek önállósága, a lakásszövetkezetek létesítése és biztonságos fenntartása, szabályszerő és

Részletesebben

A találmányok legrégibb hagyományokkal rendelkező jogi oltalmi formája a szabadalom.

A találmányok legrégibb hagyományokkal rendelkező jogi oltalmi formája a szabadalom. A találmányok legrégibb hagyományokkal rendelkező jogi oltalmi formája a szabadalom. A szabadalom jogintézménye a találmány alkotója, a feltaláló (illetve jogutódja) részére időleges és kizárólagos jellegű

Részletesebben

Mátraszentimre Önkormányzat Képviselőtestületének 3/2014. (III.28. ) önkormányzati rendelete a hulladékkezelési közszolgáltatásról

Mátraszentimre Önkormányzat Képviselőtestületének 3/2014. (III.28. ) önkormányzati rendelete a hulladékkezelési közszolgáltatásról Mátraszentimre Önkormányzat Képviselőtestületének 3/2014. (III.28. ) önkormányzati rendelete a hulladékkezelési közszolgáltatásról Mátraszentimre Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

TELENOR MAGYARORSZÁG ZRT. ÁLTALÁNOS BESZERZÉSI FELTÉTELEK. Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15.

TELENOR MAGYARORSZÁG ZRT. ÁLTALÁNOS BESZERZÉSI FELTÉTELEK. Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15. Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15. Módosítás időpontja Módosítás készítője Módosítások összefoglalója Módosítás hatályba lépése 1 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1.

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT. Miskolci Egyetem. Állam- és jogtudományi Kar. Alkotmányjogi Tanszék

SZAKDOLGOZAT. Miskolci Egyetem. Állam- és jogtudományi Kar. Alkotmányjogi Tanszék Miskolci Egyetem Állam- és jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék SZAKDOLGOZAT Az állampolgársági jog, különös tekintettel a kettős állampolgárságra Konzulens: Készítette: Dr. Panyi Béla Hajas Katalin

Részletesebben

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIV. (2006), pp. 511-456

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIV. (2006), pp. 511-456 Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIV. (2006), pp. 511-456 A TERMŐFÖLDEK TÖRVÉNYES ELŐVÁSÁRLÁSI JOGÁNAK ALAKULÁSÁRÓL, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A RENDSZERVÁLTÁS UTÁNI JOGFEJLŐDÉSRE SZILÁGYI JÁNOS

Részletesebben

Az értékpapír fogalma a régi és az új magyar Ptk.-ban

Az értékpapír fogalma a régi és az új magyar Ptk.-ban Acta Univ. Sapientiae, Legal Studies, 3, 2 (2014) 117 138 Az értékpapír fogalma a régi és az új magyar Ptk.-ban Havasi Bálint Attila közjegyzőhelyettes, Bicske E-mail: havasibalint@mokk.hu Összefoglalás.

Részletesebben

Í T É L E T E T : A feljegyzett 482.900.- (négyszáznyolcvankettőezer-kilencszáz) forint kereseti illetéket a Magyar Állam viseli. I N D O K O L Á S :

Í T É L E T E T : A feljegyzett 482.900.- (négyszáznyolcvankettőezer-kilencszáz) forint kereseti illetéket a Magyar Állam viseli. I N D O K O L Á S : Vagyongyarapodás lakáscélú kedvezmény Fővárosi Bíróság 1055. Budapest, Markó u. 27. 11.K. 31.800/2006/7. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A bíróság Kövesdy Ügyvédi Iroda (..., ügyintéző: dr. Kövesdy Attila

Részletesebben

16/2007. (IV. 19.) Belváros-Lipótváros Önkormányzati rendelet

16/2007. (IV. 19.) Belváros-Lipótváros Önkormányzati rendelet 16/2007. (IV. 19.) Belváros-Lipótváros Önkormányzati rendelet az önkormányzat tulajdonában lévő bérlővel terhelt nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének szabályairól A lakások és helyiségek

Részletesebben

Hatályos: 2015. 08.01-jétől

Hatályos: 2015. 08.01-jétől Hatályos: 2015. 08.01-jétől I. Általános rész Jelen Szabályzat célja annak biztosítása, hogy Gyulai Közüzemi Nonprofit Kft. (a továbbiakban: Adatkezelő, vagy Társaság) megfeleljen az információs önrendelkezési

Részletesebben

1991. évi XLIX. törvény. I. Fejezet Általános rendelkezések

1991. évi XLIX. törvény. I. Fejezet Általános rendelkezések 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról Az Országgyűlés a fizetésképtelen gazdálkodó szervezeteknek csődeljárás útján történő újjászervezése, ha pedig ez nem lehetséges, felszámolás

Részletesebben

RÉSZLETES ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ JOGSZABÁLY KIVONAT. 2011. évi CXII. törvény. az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

RÉSZLETES ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ JOGSZABÁLY KIVONAT. 2011. évi CXII. törvény. az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról RÉSZLETES ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ JOGSZABÁLY KIVONAT 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról Az Országgyűlés az információs önrendelkezési jog és az információszabadság

Részletesebben

Az elővásárlási jogra vonatkozó szabályok és a jogalkalmazási gyakorlat a kodifikáció tükrében

Az elővásárlási jogra vonatkozó szabályok és a jogalkalmazási gyakorlat a kodifikáció tükrében Az elővásárlási jogra vonatkozó szabályok és a jogalkalmazási gyakorlat a kodifikáció tükrében Az Országgyűlés előtt T/5949 számon részletes vitára bocsátásra vár az új Polgári Törvényköny javaslata 1.

Részletesebben

401. A DOLOG ÉS A VAGYON FOGALMA, LATIN MEGJELÖLÉSEI

401. A DOLOG ÉS A VAGYON FOGALMA, LATIN MEGJELÖLÉSEI RÓMAI JOG - IV. RÉSZ, DOLOGI JOG (41 TÉTEL) 1/69 401. A DOLOG ÉS A VAGYON FOGALMA, LATIN MEGJELÖLÉSEI I. A DOLOG (RES) FOGALMA - DOLOG: önálló testi tárgy, amelyen tulajdon állhat fenn - nem minősül dolognak:

Részletesebben

1. A BIZTOSÍTÁSI FEDEZET TÁRGYA

1. A BIZTOSÍTÁSI FEDEZET TÁRGYA Szakmai Felelősségbiztosítás Ügyvédek részére A biztosítást az AIG Europe Limited nyújtja. Angliában és Walesben bejegyezte a Registrar of Companies. Cégjegyzékszáma: 01486260. Székhelye: AIG Building,

Részletesebben

KOLLÉGIUMI ELŐTERJESZTÉS

KOLLÉGIUMI ELŐTERJESZTÉS KOLLÉGIUMI ELŐTERJESZTÉS Dr. Kemenes István: Az orvos kártérítési felelősségének egyes kérdései (vitaanyag a Szegedi Ítélőtábla Polgári Kollégium 2007. november 15-i kollégiumi üléséhez) ESETI DÖNTÉSEK

Részletesebben

Római jog VIII. A legis actio-s eljárás A formuláris perrend (1)

Római jog VIII. A legis actio-s eljárás A formuláris perrend (1) Római jog VIII. A legis actio-s eljárás A formuláris perrend (1) az önhatalom visszaszorítása A törvényes igényérvényesítési formák kialakulásának egyik fő indoka, az önhatalom a visszaszorítására való

Részletesebben

ö ö ö ö ő ö ö ő ö ő ő ő ö ö ő ő ö ö ő ő ű ű ő ő ö ű ő ö ö ő ö ő ö ú ő ö ű ű ő ő ö ű ő ö ö ű ű ő ö ű ő ö ö ű ű ű ű ű ű ű ö ű ő É ö ú ö ö ö ö Ő ö ö ö ö ő ö ö ő ö ö ő ö ö ő ű ö ö ö ö ö ö ő Ö ő ö ö ő ö ő ö

Részletesebben

lakásépítés és lakásvásárlás önkormányzati támogatására a 15/2010. (IV.16.) számú önkormányzati rendelet alapján Adóazonosító jele: Adóazonosító jele:

lakásépítés és lakásvásárlás önkormányzati támogatására a 15/2010. (IV.16.) számú önkormányzati rendelet alapján Adóazonosító jele: Adóazonosító jele: P Á L Y Á Z A T I K É R E L E M lakásépítés és lakásvásárlás önkormányzati támogatására a 15/2010. (IV.16.) számú önkormányzati rendelet alapján 1. A kérelmező(k) személyi adatai: A kérelmező neve, állampolgársága:

Részletesebben

A kötelmek közös szabályai: a szerződések belső ellenőrzése. Dr. Klima Zoltán alkalmazott ügyvéd

A kötelmek közös szabályai: a szerződések belső ellenőrzése. Dr. Klima Zoltán alkalmazott ügyvéd A kötelmek közös szabályai: a szerződések belső ellenőrzése Dr. Klima Zoltán alkalmazott ügyvéd 2014. március 15-én hatályba lépett az új Ptk., a 2013. évi V. törvény, amely a korábbi 1959. évi IV. törvényt

Részletesebben

Önvédelem kiegészítő casco biztosítás különös feltételei (ÖKBKF3)

Önvédelem kiegészítő casco biztosítás különös feltételei (ÖKBKF3) Önvédelem kiegészítő casco biztosítás különös feltételei (ÖKBKF3) Hatályos: 2012. november 1-jétől Nysz.: 16051 Önvédelem kiegészítő casco biztosítás különös feltételei (ÖKBKF3) 1. fejezet A biztosítás

Részletesebben

1. A rendelet hatálya

1. A rendelet hatálya A Önkormányzat Közgyűlésének 6/2012. (II. 29.) önkormányzati rendelete a Önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról (a módosításokkal egységes szerkezetben) A Önkormányzat Közgyűlése (továbbiakban:

Részletesebben

Porsche részleges körű casco szabályzat

Porsche részleges körű casco szabályzat Porsche részleges körű casco szabályzat 1 PORSCHE RÉSZLEGES KÖRŰ CASCO SZABÁLYZAT PORSCHE RÉSZLEGES KÖRŰ CASCO SZERZŐDÉS ELEMEI: Töréskárból eredő totálkár-biztosítás Elemi- és tűzkár-biztosítás Teljes

Részletesebben

START ÉPÍTÉSSZERELÉS BIZTOSÍTÁS SZABÁLYZATA (SÉB-05)

START ÉPÍTÉSSZERELÉS BIZTOSÍTÁS SZABÁLYZATA (SÉB-05) START ÉPÍTÉSSZERELÉS BIZTOSÍTÁS SZABÁLYZATA (SÉB-05) Az Argosz Biztosító Rt. /a továbbiakban: Biztosító/ vállalja, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében e Szabályzatnak megfelelő módon és mértékben

Részletesebben

í t é l e t e t : Indokolás A bíróság a peradatok, így különösen a csatolt közigazgatási iratok tartalma alapján a következő tényállást

í t é l e t e t : Indokolás A bíróság a peradatok, így különösen a csatolt közigazgatási iratok tartalma alapján a következő tényállást Vagyongyarapodás bizonyítás, becslés, elévülés Békés Megyei Bíróság 7.K.23.351/2006/3.szám A megyei bíróság dr Bagdi László ügyvéd által képviselt I.rendű, II. rendű felpereseknek - APEH Hatósági Főosztály

Részletesebben

A MEDIAREY HUNGARY SERVICES KFT. ELŐFIZETÉSI ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK 1. SZÁMÚ MELLÉKLETE

A MEDIAREY HUNGARY SERVICES KFT. ELŐFIZETÉSI ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK 1. SZÁMÚ MELLÉKLETE A MEDIAREY HUNGARY SERVICES KFT. ELŐFIZETÉSI ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK 1. SZÁMÚ MELLÉKLETE A 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet szerinti tájékoztató fogyasztónak minősülő Előfizető részére 1. A SZERZŐDÉS

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N!

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.I.30.307/2007/8.szám A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Kispál Sándor ügyvéd által képviselt (I.rendő felperes neve, címe) alatti székhelyű

Részletesebben

Az öröklési illeték 2016. I. Általános szabályok. Az öröklési illetékfizetési kötelezettség tárgyi, területi és személyi hatálya 1

Az öröklési illeték 2016. I. Általános szabályok. Az öröklési illetékfizetési kötelezettség tárgyi, területi és személyi hatálya 1 1. Mikor kell öröklési illetéket fizetni? Az öröklési illeték 2016. I. Általános szabályok Az öröklési illetékfizetési kötelezettség tárgyi, területi és személyi hatálya 1 Öröklés esetén az illetékekről

Részletesebben

2012. 12.31 2013. 06.30 2013. 09.30

2012. 12.31 2013. 06.30 2013. 09.30 14251986 1425"1986 S algó Vagyon Kft. Salgótarján SV/ Tájékoztató a 211/2013.(X.31.) Oh. számú határozat végrehajtásának tapasztalatairól, valamint javaslat egyes nem lakáscélú helyiségek bérleti díjának

Részletesebben

Föld- és területrendezés 5.

Föld- és területrendezés 5. Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Mizseiné Dr. Nyiri Judit Prof. Emer. Dr. Szabó Gyula Föld- és területrendezés 5. FTR5 modul A birtokrendezés törvény, jogszabályi támogatottsága és pénzügyi

Részletesebben

A társasági adó legfontosabb szabályai 2016.

A társasági adó legfontosabb szabályai 2016. A társasági adó legfontosabb szabályai 2016. A Magyarországon jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy azt eredményező gazdasági tevékenység, azaz a vállalkozási tevékenység alapján, az annak során

Részletesebben

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Intézményi felvétel ügyintézés: 1113 Budapest, Zsombolyai utca 4. 1. emelet 103. Telefon: 372 46141

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Intézményi felvétel ügyintézés: 1113 Budapest, Zsombolyai utca 4. 1. emelet 103. Telefon: 372 46141 Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Intézményi felvétel ügyintézés: 1113 Budapest, Zsombolyai utca 4. 1. emelet 103. Telefon: 372 46141 Kérelem és adatlap az Újbudai Idősek Háza (1115 Budapest,

Részletesebben

Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság

Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság A közfeladatot ellátó szerv által nyújtott vagy költségvetéséből finanszírozott közszolgáltatások megnevezése, tartalma, a közszolgáltatások igénybevételének rendje, a közszolgáltatásért

Részletesebben

HATODIK KÖNYV Szerződések általános szabályai

HATODIK KÖNYV Szerződések általános szabályai HATODIK KÖNYV Szerződések általános szabályai ÖTÖDIK KÖNYV: DOLOGI JOG- KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK Célja, hogy a zálogjog segítse a hitelfelvételt: hatékony biztosítékot nyújt a hitelező számára, és megfelelő

Részletesebben

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ*

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ* Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ* 1. Az elővásárlási jogról általában Az elővásárlási jog - alapuljon

Részletesebben

á ú é é ő é ő á ő ő á á ú ű é é ö ő á ő ú ő ő á é Ü Ü á é á é á é á é á ö ö á é ő á ú ű é é á é é ő á ö ö á á é é ú é é ú á á ő é é é ö ö á á é ű ő á é ű ő ú ő á á é á ú é é á é ö á á ö Ü á á é é ú á á

Részletesebben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári jogi Tanszék Novotni Alapítvány a Magánjog Fejlesztéséért Tudományos publikációs pályázat Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek

Részletesebben