Római jog XVII a tulajdonjog fogalma. A tulajdon

Átírás

1 Római jog XVII. a tulajdonjog fogalma A tulajdonjog (dominium, proprietas) az a dologi jog, - melynél fogva a tulajdonos (dominus) a tulajdonjog t{rgy{ul szolg{ló dologra b{rki jogosulatlan behat{s{t kiz{rhatja és - dolg{ban mindazt megteheti, ami m{s jogait nem sérti. A tulajdon a tulajdonjog negatív oldala A kiz{randó behat{sok alapj{ban véve kétfélék: a) valaki idegen dologbeli jogot form{lva a dologra (jog{ra hivatkozva) zavarja a tulajdonost annak békés birtokl{s{ban = zavar{s, b) a tulajdonjog t{rgy{t jogosulatlanul tartja birtok{ban = kivetés. a) a kiz{r{s eszköze az első esetben elsősorban az actio negatoria, b) a m{sodikban a rei vindicatio és praetori kiterjesztései lesznek. A tulajdonos kiz{r{si hatalmass{g{t nevezzük a tulajdonjog NEGATÍV oldal{nak. A tulajdon, mint t{rsadalmi viszony a kiz{r{s jogi eszközei (actiok) biztosít{s{val lett jogi viszonny{, s ezek teszik ki a tulajdoni jogviszony lényegét: ha tulajdonos vagyok, vindik{lhatok, s megfordítva, ha megillet a vindik{l{s joga, akkor tulajdonos vagyok - meum est ex iure Quiritium. a tulajdonjog tartalma (pozitív oldal) A negatív oldal csup{n a békés birtokl{st biztosítja a tulajdonos sz{m{ra, de ez utóbbi teremti meg a valós{gos lehetőséget a dolog élvezetére, s vele való tényleges és jogi rendelkezésre. Ezt a dologélvezeti lehetőséget nevezzük a tulajdonjog POZITÍV oldal{- nak. A pozitív oldalban egybefoglalt jogosults{gok kimerítően (taxatíve) fel nem sorolhatók {ltal{noss{gban vannak a tulajdonosnak megadva: a törvény megszabta hat{rokon belül a tulajdonos elvileg teljes jogi hatalommal bír a dolog felett. A pozitív oldalt kitevő jogosults{gok legfontosabbjai gyakorlati okokból mindazon{ltal nevesítve vannak: a) a tulajdonost e szerint a dologgal való tényleges rendelkezés körében megilleti a bírhat{s (bírlal{s) és a birtokl{s joga (ius habendi, possidendi) a haszn{lat és gyümölcsöztetés joga (ius utendi et fruendi), elhaszn{l{s vagy éppen a megsemmisítés joga (ius abutendi, annihilandi), b) a jogi rendelkezés körében az élők közti vagy hal{lesetre szóló ügylettel való elidegenítés joga (ius distrahendi) és az idegen dologbeli jogokkal való megterhelés joga (ius onerandi). a tulajdonjog hat{rai A tulajdon a legtartalmasabb és legteljesebb dologi mag{njog a dolog feletti gyakorolható teljes jogi uralom, azonban mégis csak a jogrend {ltal szabott HAT[ROK között. A hat{rokat a jogrend a mindenkori t{rsadalom szükségletei alapj{n {llapítja meg. A római jogban a tulajdon korl{toz{sai (hat{rai) h{romfélék: szomszédjogok, közérdekű korl{toz{sok, elidegenítési tilalmak. szomszédjogok - iura vicinitatis a szomszéds{gi viszonyból kölcsönösen fakadó behat{si jogosults{gok a hat{ros idegen telken a) mezsgye a felmért mezőgazdas{gi ingatlan (ager limitatus) tulajdonosa a művelésben nem mehet el a telekhat{rig, hanem köteles 2,5 l{bnyi s{vot sz{ntatlanul hagyni, hogy az a szomszéd hasonló s{vj{val együtt egy öt l{b széles útként (ambitus) szolg{ljon mindkettőjük sz{m{ra (XII t.t. VII.1). V{rosi telkeken az építkezési lehetőségek jobb kihaszn{l{sa érdekében a közös út helyébe idővel a közös hat{rfal (paries communis) lépett. 1

2 iura vicinitatis (2) b) A mezei telek tulajdonosa köteles megengedni, hogy a szomszéd telken nőtt fa {gai 15 l{bn{l nagyobb magass{gban a telke feletti légtérbe {tnyúljanak. Az ennél alacsonyabban {tnyúló {gak lev{- g{s{t az érintett telektulajdonos követelheti, s ha a szomszéd elmulasztja, ezt maga teheti meg, és a lev{gott {gakat is megtarthatja. E joga védelmére a XII t.t.-ben az actio de arboribus caedendis (XII t.t. VII.9), iura vicinitatis (3) c) A tulajdonos köteles tűrni, hogy a telkére {thullott gyümölcsöket a szomszéd m{snaponként összegyűjtse (XII. t.t. VII.10). Akad{lyoztat{sa esetén utóbbinak az actio illetve az interdictum de glande legenda {ll rendelkezésére, viszont cautio damni infectivel garant{lnia kell az esetlegesen okozott k{rok megtérítését. d) A telektulajdonos tartozik eltűrni, hogy a szomszéd telken {lló épület fala a saj{t telek feletti légtérbe legfeljebb fél l{b mélységig belógjon. a későbbi jogban a prohibitórius interdictum de arboribus caedendis szolg{lt. Az épülete fölé nyúló {gakat a telektulajdonos magass{gi korl{toz{s nélkül v{ghatja le. iura vicinitatis (4) e) A mezei telek tulajdonosa nem tehet a saj{t telkén olyan intézkedést, melynek következtében az esővíz lefoly{sa a szomszéd telkének k{r{ra megv{ltozik - ha ez bekövetkezik a szomszéd actio aquae pluviae arcendaevel követelheti a kor{bbi {llapot vissza{llít{s{t, a k{rok megtérítését és a tov{bbi k{rosít{s ellen cautio nyújt{s{t. - ha az opust természeti esemény vagy harmadik személy hozta létre, a kereset annak tűrésére megy, hogy az érintett szomszéd maga t{volíthassa el az akad{lyozó művet, tisztíthassa meg a vízelvezető csatorn{t. Azonban ilyenkor az {tmenő szomszédnak biztosítékot (cautio damni infecti) kell adnia, hogy nem tesz k{rt az ingatlanban. közérdekű korl{toz{sok egyes jogszab{lyok a közösség érdekében szabnak hat{rt a tulajdonjognak ezek is többnyire az ingatlanokra vonatkoznak, a posztklasszikus jogban szaporodtak el A folyó menti telkek tulajdonosai kötelesek eltűrni, hogy a folyón hajózók ill. hal{szók tevékenységükkel összefüggő célból a folyópartot haszn{lhass{k, pl. a hajóikat oda kikössék, a h{lóikat sz{ríthass{k. Szükség utat kell ideiglenesen engedni olyan telekhez, melyhez a rendes utat valamely természeti csap{s (pl. {rvíz, földcsuszaml{s) elz{rta, vagy pedig az javít{s alatt {ll. A telekben tal{lható {sv{nyvagyon a telek része, így kiakn{z{sa elsősorban a tulajdonos joga Kr.u. 382-ben egy rendelet megengedte az engedély nélküli b{ny{szatot is m{s földjén azzal, hogy a kitermelt {sv{ny egy tizede a tulajdonost, egy tov{bbi tizede pedig a kincst{rat illeti. közérdekű korl{toz{sok (2) építkezésekkel kapcsolatos közérdekű korl{toz{sok m{r a XII t.t. megtiltotta a beépített idegen anyag kiperlését az épületből a principatus idején több senatusconsultum tiltotta épületek lebont{s{t puszt{n az épületanyag értékesítése célj{ból ugyanebben a korban sz{mos építésrendészeti előír{s vonatkozott az emelt épületek magass{g{ra (max. 60 l{b), egym{stól való t{vols{g{ra, esztétikai megjelenésére stb. az előír{sok tov{bb szaporodtak a dominatus kor{ban - Zeno cs{sz{r egybefoglalta Konstantin{poly sz{m{ra, ezt Justinianus valamennyi v{rosra kiterjesztette. közérdekű korl{toz{sok (3) a telektulajdonosnak el kell tűrnie azokat a kényelmetlen behat{sokat (ún. immissiokat), melyek ak{r a szomszédos, ak{r a t{- volabbi telkekről ezek rendeltetésszerű haszn{lat{ból sz{rmaznak, amilyenek pl. a füst, a por, a bűz, a szennyvíz. Ha ezek a szok{sos mértéket túllépik olymódon, hogy a saj{t telek helyileg szok{sos kihaszn{l{s{t akad{lyozz{k, az érintett telektulajdonos keresetet, ún. actio negatoriat indíthat. 2

3 közérdekű korl{toz{sok (4) Az ingó dolgok körében különösen a rabszolgatulajdonra vonatkozólag voltak korl{toz{sok. Augustus törvényei korl{tozt{k a rabszolg{k felszabadít{s{t, m{s principatus-kori törvények megtiltott{k a rabszolg{k oktalan kínz{s{t illetve megölését, a dominatus alatt Constantinus egyik rendelete m{r azt is megtiltotta, hogy öröklésnél vagy élők közti elidegenítéseknél a rabszolgacsal{d tagjait egym{stól elszakíts{k. elidegenítési tilalmak a tulajdonjog elidegeníthető és idegen dologbeli joggal megterhelhető kivételes esetekben azonban ezek a jogosítv{nyok elvonhatók törvény (jogszab{ly), magistratusi intézkedés, ügyleti rendelkezés {ltal. 1. Az ún. törvényi, azaz törvényen alapuló elidegenítési tilalmak ellenére eszközölt rendelkező ügyletek semmisek. Ilyen tilalom alatt {llnak: a) a hozom{nyul adott it{liai telek, b) a gy{molt bizonyos dolgai (res pupilli), c) a peres dolog (res litigosa) Augustus egyik edictuma értelmében, mely az elidegenítést egyszersmind büntette is (in rem actio - litis contestatio ut{n) 2. Semmisek a hatós{gi elidegenítési tilalomba ütköző rendelkezések. A tilalmat a magistratus decretuma létesíti, jogszab{ly alapj{n. Ilyen tilalom alatt {ll: a tékozló (prodigus), akit a praetor könnyelműsége miatt tilt el vagyona kezelésétől (bonis interdicere), a hagyatéki dolog a hitelezők kérésére, ha az örökös örökösi minősége körül kétely merült fel (heres suspectus). elidegenítési tilalmak (2) 3. elidegenítési tilalom kiköthető jogügyletben (szerződésben vagy végrendeletben) is a) Az élők közti ügyletben előírt elidegenítési tilalom a klasszikus jogban csup{n kötelmi hat{lyú: megszegése az elidegenítést nem teszi semmissé, csak k{rtérítésre kötelezi az elidegenítőt. Justinianus dologi hat{lyt ad a szerződésen alapuló elidegenítési tilalomnak is - semmis az ügylet b) A végrendeletben foglalt tilalom olyankor, amidőn meg{llapítható, hogy kinek a jav{t szolg{lja, fideicommissumnak minősül, ezért az elidegenítés semmisségének terhe mellett figyelembe veendő, ellenkező esetben a tilalmat nem írottnak (nudum praeceptum) kell tekinteni. a római tulajdon története A tulajdonból mint tényleges elsaj{tít{si viszonyból ( meum est ) tulajdonjog vagyis jogintézmény az{ltal lett, hogy a kialakuló {llam normatíve meghat{rozta a) az elsaj{tít{s t{rsadalmilag kív{natos módjait, meum est ex feltételeit, és iure Quiritium b) védelmének jogi eszközeit A jogszerű elsaj{tít{s ennek következtében elv{lt a jogszerűtlentől, a dolgok puszta birtokl{s{nak a ténylegességétől. Az {tmenet lényege abban adható meg, hogy /a javak önhatalmú aktussal való megszerzési lehetőségét (occupatio) az uratlan dolgokra korl{tozt{k, /{ltal{ban azonban a szerzés jogoss{g{nak elismeréséhez bizonyos időtartamú folyamatos birtokl{st (usucapio) vagy / {llam {ltal elismert juttat{st kív{ntak meg. tulajdonviszonyok It{li{ban A mag{ntulajdonjog története Róm{ban is az ingó dolgok, majd az ingatlanok tulajdonjog{nak kialakul{s{val kezdődött, még a XII. t.t.-t messze megelőző időkben. Ezt bizonyítj{k az ősi tulajdonper és az ősi szerzőügylet csak ingókra alkalmazható formas{gai (pl. a kézzel való megragad{s), melyet NAGYON HAMAR {tvittek az ingatlanokra is a vagyon legősibb megjelölésére familia pecuniaque kifejezés szolg{lt 1. A földművelés kialakul{sa az {llattenyésztés mellé (az első nagy munkamegoszt{s) eredményezte a kor{bban osztatlanul közösen haszn{lt legelők fokozatos feloszt{s{t a csal{dfők között (Romulus: 2 iugerum - heredium) = az agri limitati, melyek a csal{dfők quiritar (civiljogi) tulajdon{ba jutottak. tulajdonviszonyok It{li{ban (2) 2. Az it{liai h{borúk sor{n elfoglalt területeket azonban nem osztott{k fel, hanem ezek mint ager publicus a populus Romanus, vagyis az {llam tulajdon{ban maradtak, b{r eltűrték, hogy azokat mag{nszemélyek haszn{latba vegyék (agri occupatorii). Róma nagy csal{djaiban hatalmas területek ilyen haszn{lata sz{llt {t nemzedékről nemzedékre, és e földek birtok{ban azok meg is tudt{k magukat tartani az ismételt földreformkísérletek ellenére latifundiumok alakultak ki. a közt{rsas{gi kor végére It{lia majdnem egész területe mag{ntulajdonba került 3

4 tulajdonviszonyok It{li{n kívül Az It{li{n kívül meghódított területeket a rómaiak provinci{kba szervezték, földjeiket pedig a római {llam tulajdon{ban lévőnek (dominium populi Romani vel Caesaris) tekintették. Sok esetben, főleg a Keleten, ez v{ltozatlan {tvétele volt a kor{bbi viszonyoknak: - itt a mag{nosoknak csup{n {törökíthető vagy időleges haszonvételi joguk volt a földeken, természetben vagy pénzben meg{llapított haszonbér, esetleg meghat{rozott munkavégzés ellenében. - a rendszert a rómaiak is alkalmazt{k: a mag{nosok haszn{lati joga tov{bbra is érvényben maradt, mindössze a populus Romanus ill. később a cs{sz{r lép tulajdonosként a kor{bbi uralkodó helyébe, kivéve mégis bizonyos földeket, melyeket igénybe vettek az újonnan alakított coloniak sz{m{ra, illetőleg a veter{noknak való kioszt{sra = fundus Italicus M{s esetekben a bérbead{st, tov{bb{ a bér meg{llapít{s{t és behajt{s{t a helyi közösségekre bízt{k, akik azt{n a kivetett földbért egy összegben tartoztak a kincst{rnak befizetni. I. a quiritar tulajdon A ius civile szerinti, teh{t a valódi római tulajdon (dominium ex iure Quiritium) létrejöttéhez h{rom feltétel együttes megléte volt szükséges, melyek valamelyikének hi- {nya saj{tos tulajdoni alakzatokat eredményezett: a) Quiritar tulajdon alanya csak ius commerciivel bíró önjogú személy, azaz civis vagy legal{bbis Latinus lehetett. b) Quiritar tulajdon t{rgy{ul csak erre alkalmas dolog szolg{lhatott. Ilyen volt minden forgalomképes dolog a tartom{nyi telek kivételével. c) Quiritar tulajdont csak erre alkalmas szerzésmóddal lehetett megszerezni. Keresete: A REI VINDICATIO a saj{t tulajdonjog{t {llító keresete a pert{rgyként megjelölt dolog birtokosa ellen a dolog kiad{sa ir{nt. II. a peregrinus tulajdon Miként {ltal{ban az idegennek vagyonjogai nem lehettek = nem illethette római tulajdon sem. A meghódított területeknek azokat a lakóit, akiket nem tettek rabszolg{v{, a rómaiak meghagyt{k (egészen vagy részben) javaik birtok{ban. A peregrinusok azonban nem nyertek dolgaik fölött quiritar tulajdonjogot, nem élhettek teh{t a római tulajdonvédelmi eszközökkel sem, javaik védelméről csup{n a megtűrt helyi jogok gondoskodtak. Később azonban a római hatós{gok (a praetor és a tartom{nyi helytartó) is védelmet nyújtottak nekik, megadv{n sz{mukra a római tulajdonkereseteket, mint utilis actiokat (a formula intentioj{ban analógi{t alkalmazva: si civis esset ). A közt{rsas{g kor{ban ezzel a quiritar tulajdon mellé ÚJ TULAJDON- FÉLESÉG lépett, a peregrinus tulajdon (dominium ex iure gentium). Ennek a jelentősége azonban a polg{rjogok fokozatos kiterjesztésének ar{- ny{ban csökkent, a constitutio Antoniniana ut{n pedig gyakorlatilag eltűnt, {talakult római tulajdonn{. III. a tartom{nyi telek tulajdona Az {llami tulajdonban {lló tartom{nyi telkek felett a mag{nosok jog{t szintén nem nevezték tulajdonjognak, csup{n possessio et ususfructus-nak, b{r ez a jog annak tartalmilag megfelelt. Lehetett róla élők között és hal{lesetre szólóan rendelkezni, csup{n az {lamnak való bérfizetési kötelezettség utalt a jogosult különleges helyzetére. A jogosultnak nem csup{n a birtokvédelmi eszközök {lltak rendelkezésére, hanem megkapta a quiritar tulajdonos jogvédelmi eszközeihez hasonló petitórius kereseteket is. A praetor ill. a tartom{nyi helytartó megadta a védelmet ut{nképzetten (a civiljogi védelem mint{j{ra): a tulajdonjogra való utal{s ( eius esse ) helyett a megfelelő módosított kitételt írva: Ha kiderül, hogy A.A. a telket bírhatja, birtokolhatja, gyümölcsöztetheti, vagyis egy in factum concepta actiót adott. A principatus végéig, a Kr.u. 270-es évekig volt ismert IV. az ún. bonit{r tulajdon Quiritar tulajdon szerzésére alkalmas szerzésmódok m{r ősidőktől fogva az ún. eredeti szerzésmódok voltak, sz{rmazékos szerzés esetén pedig a res mancipire a mancipatio, a res nec mancipire a form{tlan traditio, mindkettőre pedig az in iure cessio. Ha valaki res mancipit annak tulajdonos{tól puszta traditióval szerzett meg, nem v{lt a dolog quiritar tulajdonos{v{, hanem az tov{bbra is az {truh{zóé maradt, aki teh{t a dolgot ak{r vissza is követelhette a szerzőtől mindaddig, amíg utóbbi a dolog quiritar tulajdon{t elbirtokl{s révén meg nem szerezte. in bonis esse, rem in bonis habere. A res mancipi {truh{z{s{ra a civiljogban előírt formas{gok azonban elvesztették gyakorlati jelentőségüket a praetori edictum újít{sai eredményeként. IV. az ún. bonit{r tulajdon (2) Publicius praetor a Kr.e. II. sz{zadban az edictumában meghirdetett keresetformul{ban egy fictióval ugyanis arra utasította a bírót, hogy a birtokból kiesett elbirtokló félben lévőt tekintse úgy, mintha az elbirtokl{si idő letelt volna ( si annum possedisset ), az usucapio többi feltételének érintetlenül hagy{s{val. Ez a szok{sosan actio Publiciana néven emlegetett kereset teh{t nem m{s, mint egy rei vindicatio fictitia, melyhez a felperesnek két pozitív elbirtokl{si feltételt kellett bizonyítania: 1. a szerzéscímet (iustus titulus), és azt, 2. hogy a szerzéscím alapj{n birtokba is lépett. 4

5 5