Római jog I Örökjogi alapfogalmak. a vagyonjog
|
|
- Etelka Szabó
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 a vagyonjog Római jog I. Örökjogi alapfogalmak A mag{njognak azt a részét, mely a vagyonalkotó részek részletes szab{lyait adja, tov{bb{ ezeknek az egyes vagyonok közti mozg{s{t meghat{rozza, vagyonjognak nevezzük. H{rom fő része: dologi jog, kötelmi jog és öröklési jog. Vagyonjogok alanyai csak vagyonjogi képességgel (commercium) rendelkező személyek lehetnek, azaz mindenek előtt az önjogú cives Romani és Latini, tov{bb{ a jogi személyek, jogalanyis{guk hat{rain belül!! az öröklési jog Az öröklési jog nem m{s, mint azon szab{lyok összessége, amely egy mag{nszemély hal{la esetén meghat{rozz{k ezen személy vagyon{nak sors{t. 1. az ember hal{la {ltal megszűnnek csal{di jogviszonyai (csal{dfői, gy{mi hatalma, h{zass{ga) 2. szab{ly szerint azonban megmaradnak vagyoni viszonyai, amelyben jogosítottként, vagy kötelezettként hal{l{ig szerepelt. Ezek egy vagy több személyre sz{llnak {t. Az elhunyt (decuius), az örökhagyó vagyona annak hal{l{val rendszerint teh{t nem veszíti el egységét, amely addig az örökhagyóhoz való tartoz{sban testesült meg, hanem egészként (per universitatem) sz{ll {t egy m{sik személyre, vagy személyekre. A fejlett jogokban ezt az {tsz{ll{st szab{lyozz{k az örökjogi norm{k. a római öröklési jog kezdetei (1) A római öröklési jog kiinduló pontj{t a csal{dba tartozó hatalomalattiak (sui heredes) törvényes jogutódl{s{ban kell keresni: A pater familias hal{l{val szétesett a csal{di közösség, mégpedig annyi új hatalmi viszonyra, ah{ny közvetlen hatalomalattija (suus) volt. A személyek és dolgok feletti uralom {tment az új csal{dfőkre.. A) A hangsúly eleinte a csal{dfői hatalommal j{ró (nem vagyoni) terhek és jogok {tsz{ll{s{n volt: a h{zi kultusszal j{ró kötelezettségek (sacra), a felszabadítottakkal szembeni patronatus, a cliensekkel és vendégbar{tokkal szembeni jogok és kötelezettségek. Ezzel tkp. csak megerősödött a sui heredes m{r a csal{dfő életében lappangóan fenn{lló teljes hatalma saj{t felesége, lesz{rmazói (illetve csal{di vagyona) felett. a római öröklési jog kezdetei (2) B) a vagyon sorsa a legkor{bbi időben az örökösök osztatlan vagyonközösségben maradtak (consortium ercto non cito); legkésőbb a XII t{bl{s törvény kor{tól azonban a vagyon örökösök közötti megoszt{sa v{lt főszab{lly{. Ekkorra a csal{d felaprózód{s{val illetve a hatalmi helyzetben való utódl{ssal kapcsolatos elképzelések {talakultak és előtérbe a csal{dfő vagyon{nak sorsa lépett. Ez v{lt az öröklés fő problém{j{v{. a római öröklési jog kezdetei (3) Nehézséget jelentett azonban, hogy bizonyos esetekben a vagyon nem sz{llhatott {t a hatalomalattiakra, mivel nem voltak ilyenek. Ekkor a környező népek szok{sjog{ból {tvett szab{lyt alkalmazhatt{k volna, mely szerint a vagyon sui heredes híj{n a legközelebbi agnat rokonokra esett, ezek híj{n pedig a nemzetség (gens) tagjaira. DE! Róm{ban a kezdeti időkben ez még nem volt feltétlenül alkalmazható, KIEGÉSZÍTÉSRE szorult - ennek oka volt: a nagycsal{dok, a t{gabb értelemben vett agnatio-k a természet rendje szerint csak nemzedékek mult{val szerveződhettek meg, illetve jöhettek létre az új környezetben, az ön{lló Róm{ban, és a gentilis szervezet sem jelentett sok{ig igazi kapcsolatot a különböző csal{dok között. 1
2 a római öröklési jog kezdetei (4) A római polg{r emiatt csak saj{t közvetlen h{za népe körében sz{míthatott biztos utódra, s ha ilyen nem volt vagy meghalt, indokolt volt arról valami módon gondoskodni. Ha a római polg{r hadba vonult, és nem hagyott maga mögött h{z{ban megfelelő felnőtt férfi utódot, mesterségesen kre{lhatott ilyet: a csata előtt harcost{rsai körében (in procinctu), vagy a fegyveres polg{rok testülete előtt, a comitia curiata alkalm{ból SUUSAI közé emelhette azt, akiben utódj{t és/vagy emellett kiskorú vagy nőnemű h{trahagyottai t{masz{t szerette volna l{tni. (Az ilyen örökössé -rendelés egyúttal fiúv{ fogad{st is jelentett, ez bizonyítja, hogy a csal{don kívüli örökös rendelésére tulajdonképpeni végrendelkezésre ez időben még nem volt mód!!) végrendelkezési szabads{g a régi jogban? A modern római jog{szok a XII t{bl{s törvény kor{ra a paterfamilias teljes szabad rendelkezési jog{t vélik kiolvasni a törvény 5.3. és 5.4. rendelkezéseiből: vagyis azt, hogy természetes (törvényes - suus) jogutód léte esetén is szabadon rendelkezhetett a csal{dfő vagyona felett. Fontos: A XII t{bl{s törvényből nem lehet kiolvasni olyan tételt, hogy a paterfamilias b{rki m{st örökösévé jelölhetett suusai helyett. a XII. t{bl{s törvény szövege 5.3. UTI LEGASSIT SUPER PECUNIA TUTELAVE SUAE REI, ITA IUS ESTO SI INTESTATO MORITUR, CUI SUUS HERES NEC ESCIT, ADGNATUS PROXIMUS FAMILIAM HABETO. Amint vagyon{ról és dolgai feletti gy{ms{gról hagyatkozott, úgy legyen a jog. Ha rendelkezés nélkül hal meg az, akinek nincs saj{t örököse, a legközelebbi agn{t rokon kapja meg a csal{di vagyont SI ADGNATUS NEC Ha agn{t rokon sincs, a ESCIT, GENTILES FAMILIAM nemzetség kapja a csal{di HABENTO. vagyont. a XII t{bl{s törvény utódl{si rendje (az ősi törzsi szok{sjogi ius utódl{si rendjének javított, római igényekre {tform{lt kiad{sa) a) A sui heredes automatikusan örökölték az apai vagyont, s abban {ltal{ban tov{bb gazd{lkodtak. (Ezt a közösséget a törvény engedte módon fel is lehetett sz{molni = actio familiae herciscundae) 5.4. b) A pater familias a népgyűlésen felvehetett valakit (felnőtt férfit) suusai közé. Csata előtt joga volt ezt feltételesen hal{la esetére tenni a fegyveres nép előtt (TESTARE!! TESTATUS) c) Jogosult volt tov{bb{ e nélkül is kiskorú h{tramaradottairól, azok gy{ms{g{ról rendelkezni, valamint EGYES VAGYON- T[RGYAKAT hal{l esetére hagyom{nyozni, egyes szolg{kat ez esetben felszabadítani (LEGARE!!) d) Ha a paterfamilias nem hagyott suust h{tra, testamentumban, teh{t a comitia vagy a csapat előtt sem, az agnatus proximus öröklése {llt be Ha nem volt se suus, se agnatus, a gens kapta a vagyont a végrendelet megjelenése Csak jóval a XII. t.t. ut{n (Kr.e. IV-III. sz{zad) alakult ki az a lehetőség, hogy az örökhagyó szabadon v{lassza meg örökösét, de akkor is csak a közvetlen lesz{rmazói érdekében alkalmazott bizonyos korl{toz{sokkal. Csak ekkortól v{lt lassan elsődlegessé a végrendeleti öröklés (a törvényes öröklés kivételes lesz, csak ha nincs végrendelet) ennek okai: - a paterfamilias kivételes hatalmi helyzetét csak tov{bb erősítette ez a lehetőség; - a csal{di vagyon megtart{sa, megóv{sa a felaprózód{stól, hozz{j{rult a politikai hatalomból való részesedés megtart{s{hoz; - végül a törvényes öröklési rend tökéletlensége is hozz{j{rult ehhez, hiszen a csal{dközösség és az agnatio elvét m{r a korai közt{rsas{g kor{- ban meghaladta a fejlődés és a szükségszerűség. Ugyanakkor elmaradt egy újabb törvényi rendezés - az öröklési jog elveinek {talakít{sa a praetori gyakorlatra maradt. a praetori joggyakorlat (1) A praetor joggyakorlata a hi{nyoss{gok kiküszöbölésére törekedett. A civiljogon alapuló törvényes öröklés mellé a ius honorariumon alapuló új öröklési jog, a bonorum possessio lehetősége lépett. A praetor, mint ahogy a civiljogi tulajdon mellett védelmet adva megteremtette a bonit{r tulajdont, ugyanúgy a civiljogi öröklés mellé saj{t hatalm{n alapulva, meghat{rozott körülmények fennforg{sa esetén és bizonyos személyi körnek bonorum possessiot adott és megvédte abban a részesítetteket lehetőséget adva az elbirtokl{sra. Ezzel a rendszerrel a gyakorlati igényeknek megfelelően szolg{lta, kiegészítette és bizonyos esetben megv{ltoztatta a civiljogi törvényes öröklési rendet: adiuvandi, supplendi et corrigendi iuris civilis gratia 2
3 a praetori joggyakorlat (2) A praetori gyakorlat a végrendeleti öröklésben is új elveket vezetett be: hereditas bonorum possessio A klasszikus korban mind a jogtudom{ny, mind a cs{sz{ri rendeleti jog belefolyt az öröklési jog alakít{s{ba: egy meglehetősen tarka öröklési rend alakult ki, amely megfelelt a gyakorlati igényeknek, azonban a szerves és elméleti tisztas{g nem igaz{n jellemezte. a cs{sz{ri öröklési jog {ttekinthetetlensége A cs{sz{rkorban a törvényhoz{s tov{bb bonyolította az öröklési rendszert, azzal hogy - mind a civiljogi, - mind a praetori szab{lyokba egyes pontokon belenyúlt. Ezzel bizonyos mértékben elősegítette a két rend összeolvad{s{t is. Ezt az összeolvad{st azt{n Justinianus rendeletei tetőzték be: pl. a 118. és 127. novell{k, melyek a törvényes öröklés szab{lyait rendezték újra. örökjogi alapfogalmak (1) 1. Öröklés t{gabb értelemben: a megmaradt vagyon {tsz{ll{s{nak a folyamata (hereditas egyik jelentése) szűkebb értelemben: az egyetemes jogutódl{s (universalis successio) 2. Hagyaték (hereditas m{sik jelentése) a természetes személy hal{la ut{n fennmaradó vagyoni természetű jogok és kötelezettségek, melyek egységes vagyont (universitas iuris) alkotnak ez az örökhagyó hal{la esetén utódaira {tsz{llhat. Aszerint, hogy benne az aktív{k (jogok) vagy passzív{k (kötelezettségek) vannak-e túlsúlyban aktív és passzív (hereditas damnosa v. odiosa) hagyatékról beszélünk. Hagyaték csak vagyonképes (sui iuris) személy ut{n maradhat. örökjogi alapfogalmak (1a) A hagyaték nem tartalmazta az örökhagyó birtok{t, személyes szolgalmait, alimentatios jog{t és kötelezettségét, delictuális tartoz{sait, személyéhez tapadó követeléseit (actiones vindictam spirantes) actio iniuriarum querela inofficiosi testamenti *Természetesen csal{di jogai (patria potestas, manus, tutela) is elenyésztek.+ örökjogi alapfogalmak (2) A hagyatékban bekövetkező jogutódl{s kétféle lehet: a) egyetemes jogutódl{s (universalis successio) amikor a hagyaték mint egész, a bennefoglalt összes jog és kötelezettség együttesen sz{ll {t egy vagy több személyre. Ezt öröklésnek nevezzük. Az egyetemes jogutódot örökösnek nevezzük. Lehet több örökös, mikor is eszmei h{nyadban lesznek jogosítottjai az örökségben lévő jogoknak és kötelességeknek. b) különös jogutódl{s (singularis successio) amikor az örökhagyó egyes (szorosan meghat{rozott) vagyoni jogai sz{llnak {t a jogutódra pl. a hagyom{ny esetén a kedvezményezett itt nem örökös, hanem hagyom{- nyos Ilyenkor teh{t egyes jogok ki vannak véve az egyetemes jogutódl{s alól, és m{snak vannak juttatva. örökjogi alapfogalmak (3) 3. Örökség (hereditas harmadik jelentése) Az a vagyontömeg, amely egyetemesen, mint egész sz{ll {t az egy vagy több örökösre. Amennyiben a hagyaték nincsen singularis successioval, hagyom{nnyal terhelve, az örökösre {tsz{lló vagyon (örökség) megegyezik a hagyatékkal. Hagyaték = örökség + hagyom{ny 3
4 örökjogi alapfogalmak (4) A rómaiakn{l a hangsúly az egyetemes jogutódl{son volt, ugyanis a római jog szerint a hagyaték lebonyolít{sa (a t{gabb értelemben vett öröklés) csak akkor mehet végbe, ha van legal{bb egy örökös. Ennek oka: a hagyatéki hitelezők kielégítésének biztosít{sa, a csal{di szentségek tiszteletének biztosít{sa. Csak ekkor rendezett a hagyaték sorsa! A hagyatékból való szingul{ris juttat{s kísérője és korl{tozója lehet az egyetemes jogutódl{snak, de önmag{ban nem {llhat meg! milyen alapon örökölhet valaki? H{rom alapon lehetséges, hogy valaki sz{m{ra öröklés (egyetemes jogutódl{s) nyíljék a római jogban: a) végrendelet alapj{n (successio testamentaria v. secundum tabulas) b) törvény rendelkezése alapj{n (successio legitima v. ab intestato) c) végrendelet ellenére (successio contra tabulas) A végrendeleti és törvényes öröklés mereven kiz{rja egym{st!! (Nemo pro parte testatus, pro parte intestatus decedere potest) Törvényes öröklésre csak akkor kerülhet sor, ha végrendelet nincs (nem is volt, v. egészében megdőlt). ha végrendelet csak a hagyaték egy részéről intézkedik is, vagy a kinevezett örökösök közül csak egy maradt is, a hagyaték végrendelet alapj{n nyílik meg! Azon vagyonrészek is, melyekről a végrendelet nem szól, a megmaradt örököst illetik (növedékjog) itt eltérés a modern jogok felfog{s{tól!! milyen alapon örökölhet valaki? (2) Ugyanakkor a végrendeleti öröklés későbbi eredetű, és csak fokozatosan törte {t a szabad rendelkezés elve a csal{di vagyonközösség kereteit. Nem is törte {t teljesen, hiszen a) a preklasszikus jogtól a csal{dfő rendelkezhet vagyon{ról, de csal{dja tagjairól meg kell emlékeznie: - vagy örökössé nevezi őket, - vagy kitagadja őket, elh{rítja az útból = alaki mellőzhetetlenség b) majd a jog fejlődésével bizonyos közeli csal{dtagok a törvény alapj{n kötelezően részesedtek a hagyatékból a végrendelkező akarata ellenére is, a törvény rendelkezése alapj{n = anyagi mellőzhetetlenség végrendelet vs. törvényes öröklés Nota bene! A Nemo pro parte elve alól vannak kivételek: a katon{k végrendelete, az anyagi mellőzhetetlenség = köteles rész, (a régi jogban az uti legassit< - elv XII. tt. 5.3.). Utóbbi szab{lyokkal egy új egyetemes öröklési jogalap jelent meg: A VÉGRENDELET ELLENÉRE VALÓ ÖRÖKLÉS örökjogi alapfogalmak (5) A hagyaték megnyíl{sa (delatio hereditatis): be{ll az öröklés lehetősége Szab{ly szerint ez az örökhagyó hal{l{val következik be - kor{bban nincs öröklés a delatio feltétele, hogy örökös túlélje az örökhagyót!! A delatio időpontja esetleg csak később v{lik meghat{rozott{: - a végrendeleti feltételes örökösnevezésnél, ha a feltétel be{ll, - a fictio legis Corneliae alkalmaz{si körében. A delatioval teh{t csak az öröklés lehetősége nyílik meg, az öröklés vagyis a hagyaték {th{raml{sa az örökösre egyes esetekben csak akkor következik be, ha az öröklésre meghívott elfogadja a meghívat{st, vagy m{s módon megszerzi a hagyatékot. örökjogi alapfogalmak (6) Az örökség megnyíl{s{tól teh{t meg kell különböztetnünk az örökség megszerzésének (acquisitio hereditatis) momentum{t: az örökös megszerzi a teljes rendelkezési jogot az örökség felett, vagyis amikor hatalm{ba keríti örökséget. A megszerzés tekintetében kétféle örököst különböztetünk meg: A) a famíliabeli örökösök (domestici heredes) m{r a delatioval ipso iure örökösökké v{lnak szükségképpeni örökösök (necessarii heredes): ak{r tudnak a megnyíl{sról, ak{r nem; ak{r akarnak örökösök lenni, ak{r nem. Itt a delatio és acquisitio egybeesik. Ez a lehetőség a régi famili{ris örökjog és a csal{di al{rendeltség következménye. B) velük szemben {llnak a h{zon kívüli örökösök (extranei heredes), akik csak az elfogad{st tanúsító cselekményük alapj{n v{lnak örökösökké akaratlagos örökösök (voluntarii heredes) 4
5 Szükségképpeni örökösök voltak: az örökhagyó suus csal{dtagjai, valamint az örökhagyó rabszolg{ja, akit felszabadít{s mellett nevezett örökössé (servus cum libertate institutus) Szükségképpeni örökösök, mert örökössé kell lenniük akaratuk ellenére is, teh{t akkor is, ha a hagyaték passzív! örökjogi alapfogalmak (7) A h{zonkívüli örökösök csak saj{t aktusukkal szerezhetik meg az örökséget, vagyis be kell lépniük az örökösi pozícióba (aditio hereditatis). Lehetnek végrendeleti és törvényes h{zonkívüli örökösök is. (A törvényes örökösök közül ilyen: a proximus agnatus és a Sc. Tertullianum és Orfitianum alapj{n meghívottak) A meghívott h{zonkívüli örökös a megnyíl{ssal jogot szerez az örökség elfogad{s{ra illetve visszautasít{s{ra, de a megszerzésig nem tekinthető örökösnek. nyugvó hagyaték (hereditas iacens) Nyugvó hagyatékról beszélünk a delatio és acquisitio közé eső időben: - necessarius heresnél ilyen nincs, - voluntarius heresnél több-kevesebb ideig mindig van. A hereditas iacens uratlan vagyontömeg: - m{r nem az örökhagyó vagyona, - s még nem az örökösé: függő, {tmeneti {llapotban levő vagyonegység (épp ezért nem jogi személy!), függősége megszűnik az acquisitióval, mely a delatio időpontj{ra visszahat, úgyhogy az örökös közvetlenül az örökhagyó jogutódja lesz (nem a hereditas iacensé), mintha m{r a hal{l pillanat{ban örökössé lett volna. nyugvó hagyaték (hereditas iacens) (2) Időközben ez a vagyon v{ltoz{sokon mehet keresztül: szerezhet jogokat és kötelezettségeket minden olyan módon, mely a vagyon alany{nak tevékenységét nem tételezi fel, pl. - tulajdonszerzés dologegyesülés, gyümölcselv{l{s, rabszolg{k szerzeményei, negotiorum gestor {ltal való szerzés révén, - m{sfelől kötelezés rabszolg{k delictumaiból, ügyleteiből stb., - az elbirtokl{st folytatja, be is fejezheti, viszont ellene elbirtokl{s, elévülés folyhat. A hereditas iacens részére a praetor szükség esetén gondnokot rendelt. uratlan hagyaték (bona vacantia) Ha a hagyatékot végrendeleti vagy törvényes öröklés címén senki sem szerzi meg, a régibb jog nem ismert külön rendszab{lyt: b{rmely hagyaték b{rki {ltal elfoglalható s elbirtokolható volt, ha az örökös nem jelentkezett vagy késlekedett. Az ilyen elbirtokló mintegy occupatioval v{lt örökössé. Később a lex Papia Poppaea (Kr.u. 9.) értelmében az uratlan hagyaték, mint caducum (eleső örökrész) az aerariumra, később az ennek helyére lépő fiscusra sz{llt. A fiscusra h{raml{s ipso iure {llt be, {ltala azonban a fiscus nem örökössé v{lik, csup{n heredis loco jut a vagyonhoz (universalis successor), s mint ilyen, terhelik az esetleges hagyom{- nyok és felszabadít{sok, valamint tartozik fizetni a hagyatéki adóss{gokat, azonban az utóbbiakat csak a hagyaték erejéig. uratlan hagyaték (bona vacantia) (2) A fiscus joga a hagyaték bevon{s{ra (bonorum vindicatio) az uratlann{ v{l{stól négy év alatt megszűnik. Ha a fiscus is elh{rítja az adóss{ggal túlterhelt hagyatékot, akkor következik a hagyaték csődje (bonorum venditio), melynél természetesen a hagyom{nyok, rabszolga-felszabadít{sok érvénytelenekké v{ltak. Éppen ezért, hogy a végrendeletben esetleg rendelt felszabadít{sok érvényre juthassanak, Marcus Aurelius (Kr.u. II. sz.) megengedte, hogy a felszabadulandó vagy helyette b{rki m{s kérhesse a hagyaték addictioj{t annak ellenében, hogy a hitelezők kielégítését v{llalja és biztosítja (addictio bonorum libertatum conservandarum causa). Ekkor a kérelmező v{lik universalis sucessorr{ (heredis loco), őt illetik utiliter a hagyatéki keresetek, a felszabadít{sok pedig érvénybe léphetnek. 5
Római jog I. Örökjogi alapfogalmak. a 2010/2011. I. félév eredményei. a 2010-ben felvettek félév eredményei ban felvettek aláírás és átlag
a 2010/2011. I. félév eredményei Római jog I. A tárgyat felvette: 269 fő Aláírást szerzett: 249 fő Ebből nem jött vizsgá zni: 44 elégtelen egs közepes jó jeles összesen végső 86 72 24 18 20 arány 42% 3%
RészletesebbenRómai jog levelező I. Öröklési jog
Római jog levelező I. Öröklési jog II. félév menete I. II. III. IV. V. febr. 19. márc. 05. márc. 26. ápr. 17. ápr. 24. öröklési jog (3 óra) kötelmi jog 1. (3óra) kötelmi jog 2. (3 óra) kötelmi jog 3. (2
RészletesebbenRómai jog II. A törvényes öröklés szabályai
Római jog II. A törvényes öröklés szabályai egyetemes jogutódlás Az alap, amelyre tekintettel valaki számára öröklés (egyetemes jogutódlás) nyílik a római jogban hármas: a) végrendelet alapján, (successio
RészletesebbenRómai jog IV. Az öröklés folyamata
Római jog IV. Az öröklés folyamata a végrendelet megtámadása az anyagi mellőzhetetlenség sérelme miatt Aki a jogosultak közül kötelesrészét nem kapta meg, mert az örökhagyó - egészen kitagadta, vagy -
RészletesebbenRómai jog IV. Az öröklés folyamata
Római jog IV. Az öröklés folyamata a végrendelet megtámadása az anyagi mellőzhetetlenség sérelme miatt Aki a jogosultak közül kötelesrészét nem kapta meg, mert az örökhagyó - egészen kitagadta, vagy -
RészletesebbenRómai jog III. A végrendeleti öröklés
Római jog III. A végrendeleti öröklés milyen alapon örökölhet valaki? Három alapon lehetséges, hogy valaki számára öröklés (egyetemes jogutódlás) nyíljék a római jogban: a) végrendelet alapján (successio
Részletesebben601. AZ ÖRÖKLÉS EREDETE ÉS LÉNYEGE A RÓMAI JOGBAN
RÓMAI JOG - VI. RÉSZ, ÖRÖKLÉSI JOG (27 TÉTEL) 1/66 601. AZ ÖRÖKLÉS EREDETE ÉS LÉNYEGE A RÓMAI JOGBAN I. AZ ÖRÖKLÉSI JOG - azoknak a szabályoknak az összessége, amelyek a halál folytán felmerülő magánjogi
Részletesebben1. Kérdés. Gyakorlat. Mit tudunk a praetori törvényes öröklési rendről, melyek voltak a fő osztályok? Öröklési jog 1.
1. Kérdés Gyakorlat Mit tudunk a praetori törvényes öröklési rendről, melyek voltak a fő osztályok? Öröklési jog 1. bonorum possessio A bonorum possessorok négy osztályba voltak sorolva. Mindegyik osztály
RészletesebbenRómai jog II. A törvényes öröklés szabályai. egyetemes jogutódlás. a törvényes öröklés alapfogalmai. a civiljog törvényes öröklési rendje (2)
Római jog II. törvényes öröklés szabályai egyetemes jogutódlás z alap, amelyre tekintettel valaki számára öröklés (egyetemes jogutódlás) nyílik a római jogban hármas: a) végrendelet alapján, (successio
RészletesebbenRómai jog XVIII. A tulajdonszerzés módjai I.
Római jog XVIII. A tulajdonszerzés módjai I. quiritar tulajdon A római tulajdon (dominium ex iure Quiritium) létrejöttéhez három feltétel együttes megléte volt szükséges, melyek valamelyikének hiánya sajátos
RészletesebbenRómai jog. A tananyag a tankönyv 21. pontjával kezdődik.
Római jog A jogi tanulmányok a közéletben való, szakmailag megalapozott és elhivatott szerepvállalásra készítenek fel. Ehhez szükséges a joganyag tételes, naprakész, beható ismerete, de épp ennyire szükséges
Részletesebben13. gyakorlat. Öröklési jog 2.
13. gyakorlat Öröklési jog 2. 1. jogeset Egy különc római így végrendelkezett: Titius legyen az örökösöm, de csak akkor, ha a holttestemet a tengerbe veti. Titius nem tett eleget az előírásnak, hanem illően
RészletesebbenRómai jog III. milyen alapon örökölhet valaki? A végrendeleti öröklés. alapelvek. a római végrendelet ( modern ) fogalma
Római jog III. milyen alapon örökölhet valaki? Három alapon lehetséges, hogy valaki számára öröklés (egyetemes jogutódlás) nyíljék a római jogban: a) végrendelet alapján (successio testamentaria v. secundum
RészletesebbenRómai jog XIII. cselekvőképesség. Cselekvőképesség - Status familiae, rokons{g, patria potestas. cselekvőképesség (2) az életkor jelentősége
cselekvőképesség valaki saj{t tényeivel jogokat és kötelezettségeket szerezhet mag{nak vagy m{soknak Római jog XIII. ügyletképesség valakit a jogrend képesnek minősíti jogügyletek megtételére szerződést
RészletesebbenSzerkesztette: Sándor István. Az öröklési jog, A családi jog
Polgári jog III. Szerkesztette: Sándor István Polgári jog III. Az öröklési jog, A családi jog Patrocinium Budapest, 2015 Tartalomjegyzék oldalszám RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE...7 V. AZ ÖRÖKLÉSI JOG...9 77. Az
RészletesebbenPOLGÁRI JOGI ÖSSZEFOGLALÓ A TŐKEPIACI ALAPISMERETEKHEZ
DR. TOMORI ERIKA POLGÁRI JOGI ÖSSZEFOGLALÓ A TŐKEPIACI ALAPISMERETEKHEZ Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda 2015. szeptember 14. 1. TARTALOM 2. Bevezetés 7 3. Általános értelmezési kérdések 8 4.
RészletesebbenÖRÖKLÉSI JOG ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
ÖRÖKLÉSI JOG ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK Az ember halálával hagyatéka mint egész száll az örökösre, beleértve az összes ingatlan és ingó vagyont, de a különféle terheket (pl. hitel, kölcsön) is. Az öröklés az
RészletesebbenRómai jog IX. A kárkötelem 2. - lehetetlenülés és késedelem
Római jog IX. A kárkötelem 2. - lehetetlenülés és késedelem felróhatós{g Szab{lyként a nem-teljesítés az adósnak akkor róható fel, ha azt az adós vétkes magatart{sa idézte elő (SZUBJEKTÍV FEL- RÓHATÓS[G)
RészletesebbenRómai jog V. Az örökösök jogi helyzete
Római jog V. Az örökösök jogi helyzete az öröklés jogi hatása Az aditioval az örökös az örökhagyó universalis successorává, azaz minden átháruló jogának és kötelezettségének utódjává lett. Az örökhagyó
RészletesebbenTULAJDONJOG MEGSZERZÉSE
Dr. Barzó Tímea PhD egyetemi docens, ügyvéd, egészségügyi szakjogász MISKOLCI EGYETEM Polgári Jogi Tanszék TULAJDONJOG MEGSZERZÉSE DOLOGI rendelkező ÜGYLET TRADITIO a dologi jogi jogváltozást közvetlenül
RészletesebbenVIZSGATÉTELEK RÓMAI JOGBÓL
VIZSGATÉTELEK RÓMAI JOGBÓL A *-gal jelölt, ún. minimumtételek lényegét mindenkinek ismernie kell, ezért akár egy minimumtétel nemtudása is tekintet nélkül a vizsgázó egyéb tudására elégtelen osztályzatot
RészletesebbenA végintézkedések általános szabályai Helyettes öröklés és növendékjog április 22.
A végintézkedések általános szabályai Helyettes öröklés és növendékjog 2015. április 22. I. A végintézkedésen alapuló öröklés Az öröklés jogcíme szerint alapulhat törvényen vagy végintézkedésen. a) a végintézkedésen
RészletesebbenRómai jog XV. Az ősi és formális szerződések
Római jog XV. Az ősi és formális szerződések szerződési kötelmek az ősi jogban Az ősi t{rsadalom egyszerű életviszonyai közt előforduló mindennapi meg{llapod{sok a jogi megítélés körén kívül maradtak.
RészletesebbenRómai jog IX. A kárkötelem 2. - lehetetlenülés és késedelem
Római jog IX. A kárkötelem 2. - lehetetlenülés és késedelem felróhatós{g - vétkesség Szab{lyként a nem-teljesítés az adósnak akkor róható fel, ha azt az adós vétkes magatart{sa idézte elő (SZUBJEKTÍV FEL-
RészletesebbenRómai jog IX. 2011.03.06. felróhatós{g - vétkesség. A kárkötelem 2. - lehetetlenülés és késedelem. dolus. culpa. a culpa fokozatai
Római jog IX. A kárkötelem 2. - lehetetlenülés és késedelem felróhatós{g - vétkesség Szab{lyként a nem-teljesítés az adósnak akkor róható fel, ha azt az adós vétkes magatart{sa idézte elő (SZUBJEKTÍV FEL-
RészletesebbenRómai jog XX. A tulajdon szerzésmódjai II.
Római jog XX. A tulajdon szerzésmódjai II. dolgok egyesülése különböző személyek tulajdonában lévő dolgok egyesülése egy összetett dologgá akkor idéz elő tulajdonváltozást, ha a kapcsolat ún. erős egyesülés,
RészletesebbenÖröklés, válás és a bizalmi vagyonkezelés. Menyhárd Attila egyetemi tanár ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék MTA TK Jogtudományi Intézet
Öröklés, válás és a bizalmi vagyonkezelés Menyhárd Attila egyetemi tanár ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék MTA TK Jogtudományi Intézet A bizalmi vagyonkezelés szerkezete Vagyonátruházás a vagyonkezelő teljes
RészletesebbenJegyzőkönyv. 2013. május 9. napján megtartott nyilvános rendkívüli testületi ülésről. Készült: 2 eredeti példányban
Sarród Község Önkormnyzatnak Képviselő-testülete 6/2013. Jegyzőkönyv a 2013. mjus 9. napjn megtartott nyilvnos rendkívüli testületi ülésről Készült: 2 eredeti példnyban 2 Jegyzőkönyv Készült: Sarród Község
RészletesebbenC/6 A VÉGRENDELET ÉS AZ ÖRÖKLÉSI SZERZŐDÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSA; A VÉGINTÉZKEDÉS TARTALMA
A VÉGINTÉZKEDÉSEN ALAPÚLÓ ÖRÖKLÉSRŐL A végintézkedési szabadság a kötetlen magántulajdonosi társadalmak viszonylag természetes velejárója: a magántulajdonos jogának elismerése ahhoz, hogy vagyonáról halál
RészletesebbenAz új öröklési illeték szabályok 2008. december 9.-én léptek hatályba, és a már folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell őket.
Házasságomban egy közös gyerekünk született, de nekem van egy gyermekem az előző kapcsolatomból is. Feleségemmel minden vagyonunk közös. Ki örököl utánam? Az örökösök a törvény alapján az örökhagyó gyermekei
RészletesebbenMegyei Jogú Város Önkormányzatának. 2011. évi 3. szám 2011. február 18. T A R T A L O M J E G Y Z É K. Szám Tárgy Oldal
DEBRECEN Megyei Jogú Vros Önkormnyzatnak K Ö Z L Ö N Y E 2011. évi 3. szm 2011. februr 18. T A R T A L O M J E G Y Z É K Szm Trgy Oldal DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 4/2011. (II.
RészletesebbenRómai jog XIX. 2012.11.26.
Római jog XIX. A tulajdon szerzésmódjai II. dolgok egyesülése különböző személyek tulajdonában lévő dolgok egyesülése egy összetett dologgá akkor idéz elő tulajdonváltozást, ha a kapcsolat Az ERŐS EGYESÜLÉS
RészletesebbenALAPKÉRDÉSEK RÓMAI JOGBÓL 1. félév anyagából
ALAPKÉRDÉSEK RÓMAI JOGBÓL 1. félév anyagából 1. Az institúció rendszer fogalma - fajtái. 2. A pandektarendszer fogalma, felépítése. 3. Az archaikus jog 4. A préklasszikus jog fogalma 5. A klasszikus jog
RészletesebbenEffi Briest könyvben és filmben
JURONICS KATALIN Effi Briest könyvben és filmben /témavezető: dr. Tak{cs Dóra/ Tém{m Theodor Fontane 1896-ben keletkezett Effi Briest című regényének és Hermine Huntgeburth 2009-ben ugyanezzel a címmel
RészletesebbenHázasság joghatásai. Házastársak vagyoni viszonyai törvényes házassági vagyonjogi rendszer: vagyonközösség szerződéssel eltérően rendezhetik
Házasság Partnerkapcsolatok körében a legvédettebb Alaptörvény védelme, Ptk védelme Házasság megkötése Házasság érvénytelensége Házasság felbontása házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlása közös
RészletesebbenRómai jog XI. A személy, status libertatis
Római jog XI. A személy, status libertatis persona, caput Azt, akit alanyi jogok és kötelezettségek illethetnek, jogalanynak, más szóval személynek (persona, caput) nevezzük: a jogok természetes alanya
RészletesebbenNunc transeamus ad obligationes. Obligatio est iuris vinculum, quo necessitate adstringimur alicuius solvendae rei, secundum nostrae civitatis iura.
AZ OBLIGATIO FOGALMA Obligationum substantia non in eo consistit, ut aliquod corpus nostrum aut servitutem nostram faciat, sed ut alium nobis obstringat ad dandum aliquid vel faciendum vel praestandum.
RészletesebbenMeum est ex iure Quiritium
zlinszkv JANos Il Il Meum est ex iure Quiritium A szerzö: A lektor: Dr. Zlinszky János egyetemi docens az állam- és jogtudomány kandidátusa Dr. Pólay Elemér ny. egyetemi tanár, az állam- és jogtudomány
RészletesebbenVIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM
VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Tartalomjegyzék Szerkesztõbizottsági javaslat III. Könyv: Családjog, VI. Cím: Házassági vagyonjog / 3 Külföldi kitekintés Az ügyleti képviselet szabályainak rendszertani elhelyezése
RészletesebbenTörvényi engedmény és késedelmi kamat
Törvényi engedmény és késedelmi kamat LESZKOVEN LÁSZLÓ * 1. A dolgozat témája közelmúltban látott napvilágot a Győri Ítélőtábla Pf. IV.20.110/2009/10. számú ítélete. 1 A tényállás témánk szempontjából
RészletesebbenKORLÁTOLT DOLOGI JOGOK
HASZNÁLATI JOGOK KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK Használati jogok Személyes szolgalmak Telki szolgalmak Értékjogok Pl: zálogjog FÖLDHASZNÁLAT Főszabály aedificium solo cedit elve az épület osztja a fődolog jogi
RészletesebbenTartalom. II. Könyv: SZEMÉLYEK 75. I. Könyv: BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 67
Tartalom Rövidítésjegyzék 51 Előszó 53 Általános indokolás 55 I. Az átfogó reform indokoltsága 55 II. A javaslat társadalmi modellje 56 III. Hagyomány és újítás. Külföldi példák 56 IV. Az Alkotmányos elvek
Részletesebbení é é é ő í é é ö ú é ó í é é é í é é é é ú é í ő ö ú é é í ö é é ó é ú é é é ö é í ő é é é é é ö é é é é í é é é é í é í Á Á Ó Á Á Ü ó é ö é é ö ű é
é Í Á Á Ó Á Á Ü í í ő í é ó ö ú é é é ú ö ű é í ö ű é í é é ö í í é í í Á Á Ó Á Á ó ö é é í é é í é é ö ú é é é ö ú é é ó é é ó é ő é é é ú ű é é é é ó ó ó é é é é é é é é ő é é é é ó ö í é ö é ő ó ó é
RészletesebbenC/8 A KÖTELESRÉSZ ALAPJA, MÉRTÉKE; FELELŐSSÉG A KÖTELESRÉSZÉRT
A köteles rész biztosításával a modern törvények a hagyaték egy bizonyos hányadát az örökhagyó legközelebbi rokonainak, illetve házastársának kívánják juttatni a, az örökhagyó végintézkedésben (esetleg
RészletesebbenI. (ŐSZI) FÉLÉV A TÉTELEK
POLGÁRI JOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR 2017-2018. I. (ŐSZI) FÉLÉV A TÉTELEK 1. A polgári jog fogalma, tárgya, helye és összefüggései a jogrendszerben. 2. A magánjog története Nyugat-Európában és Magyarországon
RészletesebbenALAPKÉRDÉSEK RÓMAI JOGBÓL. A 1. félév anyagából
ALAPKÉRDÉSEK RÓMAI JOGBÓL A 1. félév anyagából 1. Az institúció rendszer fogalma - fajtái. 2. A pandektarendszer fogalma, felépítése. 3. Az archaikus jog 4. A préklasszikus jog fogalma 5. A klasszikus
Részletesebben1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről ELS Ő RÉSZ BEVEZET Ő RENDELKEZÉSEK. A törvény célja
1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről ELS Ő RÉSZ BEVEZET Ő RENDELKEZÉSEK A törvény célja 1. (1) Ez a törvény az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati, gazdasági és társadalmi szervezetek,
RészletesebbenPenta Unió Oktatási Centrum KÉPVISELET AZ ADÓZÁSBAN
Penta Unió Oktatási Centrum KÉPVISELET AZ ADÓZÁSBAN Készítette: Dr. Kenyeres Sándor Adóellenőrzés szak Budapest, 2008 Dr. Kenyeres Sándor: Képviselet az adózásban I Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... I
RészletesebbenNunc transeamus ad obligationes. Obligatio est iuris vinculum, quo necessitate adstringimur alicuius solvendae rei, secundum nostrae civitatis iura.
AZ OBLIGATIO FOGALMA Obligationum substantia non in eo consistit, ut aliquod corpus nostrum aut servitutem nostram faciat, sed ut alium nobis obstringat ad dandum aliquid vel faciendum vel praestandum.
RészletesebbenPANNON-PALATINUS Tudom{ny
PR/B11WG0125T0010TT007 PANNON-PALATINUS Tudom{ny A KÉSŐ RENESZ[NSZ ERŐDÉPÍTÉSZET, A GYŐRI PÉLDA DR WINKLER GUSZT[V Az 1530-as években It{li{ban, Franciaorsz{gban és Magyarorsz{gon elterjedt, úgynevezett
Részletesebben1999. évi XLIII. törvény. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek. A törvény hatálya
1999. évi XLIII. törvény a temetőkről és a temetkezésről Az Országgyűlés az elhunyt személyek emlékének méltó megőrzése és ápolása, a temetkezés közegészségügyi és kegyeleti rendeltetésének érvényesítése,
RészletesebbenA Családjogi Könyv újdonságai Dr. Barzó Tímea PhD egyetemi docens MISKOLCI EGYETEM Polgári Jogi Tanszék
A Családjogi Könyv újdonságai Dr. Barzó Tímea PhD egyetemi docens MISKOLCI EGYETEM Polgári Jogi Tanszék I. ALAPELVEK 1. A házasság és család védelmének elve 2. A gyermekek érdekének védelme 3. A házastársak
RészletesebbenJuhász László Két jogterület találkozása (A vezetői felelősség egyes kérdései a Ptk. és a Cstv. szabályai alapján)
Juhász László Két jogterület találkozása (A vezetői felelősség egyes kérdései a Ptk. és a Cstv. szabályai alapján) 1. Bevezetés A Szegedi Ítélőtábla 2014 november 20-i ülésén foglalkozott a vezetői felelősség
Részletesebben14. gyakorlat. Öröklési jog, kötelmi jog
14. gyakorlat Öröklési jog, kötelmi jog 1. jogeset Egy rabszolga felfedte ura gyilkosát és ezért jutalomképpen a praetor szabaddá nyilvánította. Az így fölszabadított teljesen egyedülálló volt, rokonok
RészletesebbenRómai jog XVIII
Római jog XVIII. A birtok I. a tulajdonjog tartalma A negatív oldal csup{n a békés birtokl{st biztosítja a tulajdonos sz{m{ra, de ez utóbbi teremti meg a valós{gos lehetőséget a dolog élvezetére, s vele
RészletesebbenRómai jog - levelező V. A tulajdon A birtok A tulajdonvédelem
Római jog - levelező V. A tulajdon A birtok A tulajdonvédelem a dologi jog Dologi jogok azok az un. egypólusú jogviszonyok, melyek a jogosítottnak (elvileg) teljes vagy részleges gazdas{gi kihaszn{l{st
Részletesebbenhttp://www.csmkh.hu/ugymenetek/item/135-kisajátítás?tmpl=componen...
1 / 15 2012.02.03. 10:42 Kisajátítás 2011. április 26. kedd, 06:39 Ingatlan tulajdonjogának állami kényszerrel történő elvonásával - kisajátításával - kapcsolatos tudnivalókról TÁJÉKOZTATÓ a kisajátítási
RészletesebbenA házassági bontóperek szabályozásának változásai. Szerző: dr. Szénási-Varga Nóra. Szolnok, 2016.
A házassági bontóperek szabályozásának változásai Szerző: dr. Szénási-Varga Nóra Szolnok, 2016. 1 1. A polgári házasság jogi kezdetei A házasság felbontásának polgári szabályai a polgári házasságkötés
Részletesebbena szoci{lis és gyermekvédelmi igazgat{sról és ell{t{sokról
Vig{ntpetend község Önkorm{nyzata Képviselőtestülete 3/2011.(II.20) rendelete a szoci{lis és gyermekvédelmi igazgat{sról és ell{t{sokról Vig{ntpetend község Önkorm{nyzata a Magyar Közt{rsas{g Alkotm{ny{ról
RészletesebbenTECHNOLÓGIAMENEDZSMENT
TECHNOLÓGIAMENEDZSMENT MBA 2001, 2012 Részlet Pataki tan{r úr t{rgyismertetőjéből: "A vizsgafeladatok között feleletv{lasztós, kifejtendő, vagy egy-egy szóval kiegészítendő kérdések, lerajzolandó vagy
RészletesebbenA HAGYATÉKI TARTOZÁSOKÉRT VALÓ FELELŐSSÉG TÁRSASÁGI JOGI KITEKINTÉSSEL
Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék A HAGYATÉKI TARTOZÁSOKÉRT VALÓ FELELŐSSÉG TÁRSASÁGI JOGI KITEKINTÉSSEL Témavezető: Prof. Dr. Papp Tekla dr.
RészletesebbenA Lipóti Sporthorgász Egyesület Alapszabálya
A Lipóti Sporthorgász Egyesület Alapszabálya Az egyesület legfőbb szerve teljes terjedelmében áttekintette az egyesület 1999. szeptember 19.-én elfogadott, majd többször módosított alapszabályát a 2011.évi
RészletesebbenBarzó Tímea A FEDEZETELVONÓ HÁZASSÁGI VAGYONJOGI SZERZŐDÉSEKKEL SZEMBENI VÉDELEM *
Barzó Tímea A FEDEZETELVONÓ HÁZASSÁGI VAGYONJOGI SZERZŐDÉSEKKEL SZEMBENI VÉDELEM * Csűri Éva rendszerezését elfogadva a házastársak által egymással kötött ügyletek többfélék lehetnek: házassági vagyonjogi
RészletesebbenA dologi jog. A tulajdonjogviszony. A dolog fogalma. Ingatlan-nyilvántartás. A tulajdonjogviszony alanyai GAZDASÁGI MAGÁNJOG
GAZDASÁGI MAGÁNJOG A dologi jog 2009. október 1. 4. előadás A dolog fogalma Dolognak minősül: Minden birtokba vehető testi tárgy, ami tulajdonjog tárgya lehet: Birtokba vehető és így tulajdonjog tárgya
RészletesebbenSEGÉDANYAG A RÓMAI ÖRÖKLÉSI JOG TANULMÁNYOZÁSÁHOZ
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Római Jogi Tanszék P. Szabó Béla SEGÉDANYAG A RÓMAI ÖRÖKLÉSI JOG TANULMÁNYOZÁSÁHOZ BUDAPEST 2012 P. Szabó Béla SEGEDANYAG A RÓMAI ÖRÖKLÉSI JOG
RészletesebbenTényleges birtoknál, ha a birtokos jogképtelen, vagy a dolog forgalomképtelen
DEFINÍCIÓ Abszolút detentio Abszolút hatályú Abszolút házassági akadályok absztrakt jogügylet Accessio - járulékos dologegyesülés accessio cedat principali Accessional - kártérítés acquisitio derivativa
RészletesebbenSZELLEMI TULAJDONJOGOK A HÁZASTÁRSAK VAGYONÁBAN ÉS HAGYATÉKÁBAN - AZ ÚJ PTK. ALAPJÁN
Dr. habil. Grad-Gyenge Anikó Iparjogvédelmi Konferencia Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület Konferencia, Szilvásvárad, 2018. május 11. SZELLEMI TULAJDONJOGOK A HÁZASTÁRSAK VAGYONÁBAN ÉS HAGYATÉKÁBAN
RészletesebbenMódosulása Megszűnése teljesítés nélkül
ÜZLETI JOG II. 5. előad adás A szerződés érvénytelensége és hatálytalans lytalansága Módosulása Megszűnése teljesítés nélkül 1 Áttekintés: I. A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE ÉS HATÁLYTALANSÁGA I.1 Az érvénytelenség.
Részletesebbenú ő ú éľ é ú ľ é ő ü ú é é é é ő ő é őł é ł é ź ź é é ť ó é é ő é é őł ü ú ź ó é ő ú é é ű ű é ú ő ľ ó ó ó é ú ć ó é ő ó ó ő ú Ż é é ű ľ ű é ú ö ö é é ó ö ű é ú ó é ő ó ó ľ ú éľ é ű ű é ú ö ľ ó ť ű é ú
RészletesebbenRómai jog VII. A kötelem személyei, t{rgya, szankciója
Római jog VII. A kötelem személyei, t{rgya, szankciója egyetemlegesség 3. A több alany viszonya lehet azonban egyetemleges is, ami azt jelenti, hogy a több adós mindegyike az egész szolg{ltat{s teljesítésére
Részletesebben(3) A vak, az írástudatlan, továbbá az, aki olvasásra vagy nevének aláírására képtelen állapotban van, írásbeli magánvégrendeletet nem tehet.
586. (1) Tartási szerződés alapján az egyik fél köteles a másik felet megfelelően eltartani. Tartási szerződést kötelezettként jogi személy is köthet. (2) A tartási szerződést írásban kell megkötni. (3)
RészletesebbenTömörkény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 13/2008. (IX. 09.) önkormányzati rendelete
Tömörkény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2008. (IX. 09.) önkormányzati rendelete a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás kötelező igénybevételéről Tömörkény Községi
RészletesebbenHázasságban, társaságban - házastársi közös vagyon a cégben
Házasságban, társaságban - házastársi közös vagyon a cégben A Ptk.-ba beépült bírói gyakorlat Dr. Csűri Éva A vagyonközösséghez tartozó társasági részesedések megosztásának módja I. A gazdasági társasági
RészletesebbenBevezetés. 1. A jogrendszer felépítése, jogágak. jogrendszer: hatályos jogi normák összessége (ahány szuverén állam, annyi jogrendszer= nemzeti jog)
1. A jogrendszer felépítése, jogágak Bevezetés jogrendszer: hatályos jogi normák összessége (ahány szuverén állam, annyi jogrendszer= nemzeti jog) jogcsalád: hasonló jogrendszerek egy jogcsaládba tartoznak
RészletesebbenRómai jog XIII. Status familiae, rokonság, patria potestas
Római jog XIII. Status familiae, rokonság, patria potestas befolyásoló tényezők cselekvőképesség valaki saját tényeivel jogokat és kötelezettségeket szerezhet magának vagy másoknak életkor nem tutela,
RészletesebbenVörösmarty Mih{ly: Gondolatok a könyvt{rban (1844) PANNON-PALATINUS. Miért van szükség ma új közszolg{lati televízióra?
Részletesebben
ú í í ő í í í ü ő í ő ő í í ő ő ő í í ú ú ü ü ü ü ú Í í í ő ő ú ü ű ő ü ő í ú ő ú ő í í í ú í í í ő í í í Á ü ű í Ö í ő í í í Í í ő í ő í ő É Á Á ő í ő í ő ő ő ü ü ő ü ő ő ő ő ő ő ő í ü ő ü ü ü ü ő ő ő
RészletesebbenDr. Darák Péter előadása:
Dr. Darák Péter előadása: A belső bírói fórumok, az oktatás és az informális csatornák szerepe az ítélkezési gyakorlat egységesítésében 1. Létezik-e bírói jog? A bírói jogalkotás létezésének kérdése hosszú
RészletesebbenA KÖLCSÖNSZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGÉNEK JOGKÖVETKEZMÉNYE 1
A KÖLCSÖNSZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGÉNEK JOGKÖVETKEZMÉNYE 89 A KÖLCSÖNSZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGÉNEK JOGKÖVETKEZMÉNYE 1 Gárdos Péter A bíróságok az elmúlt években számtalan aspektusát vizsgálták a devizakölcsönszerződések
RészletesebbenIII. Rész Az egyes társasági formák az új Ptk.-ban - A konszernjog alapjai
III. Rész Az egyes társasági formák az új Ptk.-ban - A konszernjog alapjai 1 Áttekintés: I. A KÖZKERESETI ÉS A BETÉTI TÁRSASÁG I.1 A közkereseti társaság A.) Lényege B.) A társasági forma sajátosságai
RészletesebbenAZ ÉLETTÁRSI KAPCSOLATOK SZABÁLYOZÁSA AZ ÚJ POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV TÜKRÉBEN
NOVOTNI ALAPÍTVÁNY A MAGÁNJOG FEJLESZTÉSÉÉRT TUDOMÁNYOS PUBLIKÁCIÓS PÁLYÁZAT AZ ÉLETTÁRSI KAPCSOLATOK SZABÁLYOZÁSA AZ ÚJ POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV TÜKRÉBEN THE REGULATION OF PARTNER-RELATIONSHIP IN THE NEW
Részletesebbenú ő ö ű ű ö ő ő ő ő Ö É ű ő Ö Ö Ö Ö ú Í Ö ő ö ő Ü Ó Ó ö ő Ó ő Ö ő Ö Ó í í Ó ő Ó Ö Ó í ő ő Ö ü Ó Ö ű Ö Ü Ó Ó ü Ö Ü ö ő Ö ő Ó í ő ö ő ü ü ö ő í í ö í ő Ó Í Ó Ö í Ó ü Ö Ó Ö Í í Ó í Ü í ő Ó Ö Ü Ü í í Ó Ó ő
Részletesebben2004. évi CXV. törvény. a lakásszövetkezetekrıl
2004. évi CXV. törvény a lakásszövetkezetekrıl Az Országgyőlés az önkéntes társuláson alapuló lakásszövetkezetek önállósága, a lakásszövetkezetek létesítése és biztonságos fenntartása, szabályszerő és
Részletesebben2014. Kereskedelmi szerződések joga 1. Bevezetés A legfontosabb változások áttekintése 1
Kereskedelmi szerződések sek joga 1. MSC 2014 Az új Polgári Törvénykönyv a szerződések jogát érintő legfontosabb változásai. Kötelmi jogi alapok dr. Verebics János, PhD egyetemi 1 Bevezetés A legfontosabb
RészletesebbenTÉTELVÁZLATOK A MÉRLEGKÉPES KÖNYVELÕK SZÓBELI VIZSGÁIHOZ JOGI ISMERETEK DR. JUHÁSZ JÓZSEF DR. NÉMETH ISTVÁN DR. TÉTÉNYI ZOLTÁN
TÉTELVÁZLATOK A MÉRLEGKÉPES KÖNYVELÕK SZÓBELI VIZSGÁIHOZ JOGI ISMERETEK DR. JUHÁSZ JÓZSEF DR. NÉMETH ISTVÁN DR. TÉTÉNYI ZOLTÁN 6. a. A polgári jogi jogviszony alanyai. A jogképesség és a cselekvõképesség
RészletesebbenA pedagógusok munkaidejének szab{lyoz{sa
A pedagógusok munkaidejének szab{lyoz{sa A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) szerint 2013. szeptember 1-jétől több olyan v{ltoz{s történik, amely alapvetően befoly{solja a pedagógusok
RészletesebbenRómai jog XIII. rokonság/1 - agnatio. A rokonság A házasság. a szűk agnatio. szűk agnatio. a tágabb agnatio. a szűk agnatio megszűnése
Római jog XIII. A rokonság A házasság rokonság/1 - agnatio A római család a monogám házasság elvére és a családfő (pater familias) hatalmára épült fel. A régi jog rokonsági rendszere a római család felépítéséből
RészletesebbenÉ Á É Ő É É Ő ö ö ő ü ő ü ő ó ó ö í ö ő í ö í í í ő ö í ő ő ü ő ő ü ő ó í ó ó ü ő ő ö ö ö ő ő ő ö ú ű ö ö ö ő ö ö ó ö ö ó ü ő ü ü ő ü ő ü ő ü ő ú ő ü ő ü ő ó ő í ő ü ő ü ő ö ó ó ó ó ó ö ó ó ó ű ö ü í ó
RészletesebbenÚj Polgári Törvénykönyv
Új Polgári Törvénykönyv Családjog Öröklési jog Dr. Pecsenye Csaba Családjogi alapelvek A házasság és a család védelme A gyermek érdekének védelme A házastársak egyenjogúságának elve A méltányosság és a
RészletesebbenGÁRDOS PÉTER: AZ ENGEDMÉNYEZÉS
A DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI GÁRDOS PÉTER: AZ ENGEDMÉNYEZÉS ELTE ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA KONZULENS: DR. MENYHÁRD ATTILA, PHD BUDAPEST, 2008 I. A KITŰZÖTT KUTATÁSI FELADAT RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA...3
RészletesebbenHajdúhadházi Polgármesteri Hivatal 2015. évi beszámolója
Hajdúhadházi Polgármesteri Hivatal 2015. évi beszámolója Irányadó jogszabályok: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 81. (3) bekezdés f) pontja szerint a jegyző évente
RészletesebbenA pedagógusok előmeneteli rendszere
A pedagógusok előmeneteli rendszere I. A rendszer bevezetésének ütemezése A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 64-65. -a szól a pedagógusok új előmeneteli rendszeréről. A törvény kerettörvény,
RészletesebbenPEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE
PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE ORSZÁGOS IRODA 1068 Budapest, Városligeti fasor 10. * 1417 Budapest, Pf.: 11. Központi telefon: 322-8452, 322-8453, 322-8454, 322-8455, 322-8456 Elnök, alelnökök tel/fax: 322-2249
Részletesebben1959. IV. TÖRVÉNY. a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérıl 1
1959. IV. TÖRVÉNY a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérıl 1 Hatályos: 2014.01.01-2014.03.15 (A hatálybalépésérıl és a végrehajtásáról szóló 1960: 11. és az 1978: 2. törvényerejő rendelettel egységes
RészletesebbenERSTE LAKÁSLÍZING ZRT.
Az Erste Lakáslízing Zártkörűen Működő Részvénytársaság ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI (ÁSZF) GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK, EGYÉNI VÁLLALKOZÓK ÉS EGYÉB JOGI SZEMÉLYEK RÉSZÉRE NYÚJTOTT INGATLAN PÉNZÜGYI LÍZING
RészletesebbenHÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ
HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást
RészletesebbenAz új Polgári Törvénykönyv igen érthetően
Az új Polgári Törvénykönyv igen érthetően A VÉGRENDELET - A jelenlegi Törvénykönyvben található és az új Törvénykönyv 1034-1085 cikkei szabályozza; - Egy egyoldalú, személyes és visszavonható okirat, amely
RészletesebbenS Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A
S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A P O L G Á R I K O L L É G I U M KOLLÉGIUMVEZETŐ: DR. KEMENES ISTVÁN 6721 Szeged, Sóhordó u. 5. Telefon: 62/568-512 6701 Szeged Pf. 1192 Fax: 62/568-513 Szegedi Ítélőtábla
Részletesebbenó ö é Ö é ü ö ú ü ü é é ü é ö é ü ó ö é Ö é ü é ú í ü ü ü é é ö ö é é é é é í ó ö ö ö í ü é é é é é ö ü é é é ü é é ú é ü é ó ó é ü ö ó ó ü é ö ó ö ó í ó é ó í ó é ü é é ó é é í é ó é ö é é ü é ó ó ú ú
Részletesebben3. Biztosítási tartam Határozatlan tartam, automatikus megújulással. 4. Kártérítési limit,- Ft / kár és,- Ft / év mindösszesen
Szakmai Felelősségbiztosítás Ügyvédek részére Fontos információ! (A részletező a feltétellel együtt értelmezendő) A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS KIZÁRÓLAG AZON KÁROKKAL KAPCSOLATOS KÁRIGÉNYEKRE NYÚJT BIZTOSÍTÁSI
Részletesebben