601. AZ ÖRÖKLÉS EREDETE ÉS LÉNYEGE A RÓMAI JOGBAN
|
|
- Sára Németh
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 RÓMAI JOG - VI. RÉSZ, ÖRÖKLÉSI JOG (27 TÉTEL) 1/ AZ ÖRÖKLÉS EREDETE ÉS LÉNYEGE A RÓMAI JOGBAN I. AZ ÖRÖKLÉSI JOG - azoknak a szabályoknak az összessége, amelyek a halál folytán felmerülő magánjogi kérdéseket, elsősorban az elhunyt vagyonának az örökös(ök)re való átszállását rendezik - tárgya: csak az ember halálával kapcsolatos jogviszonyok (pl.: jogi személyé NEM) - a halál elkerülhetetlen természeti tény: az öröklési jog egyidős a joggal, a legidőtállóbb jogterület, de természetesen változik a halálhoz való viszonyulás változása miatt II. ÖRÖKLÉS AZ ÓKORI RÓMÁBAN - a pater familias hatalma alatt álló paraszti házközösség életének legfontosabb, nem csak vagyonjogi jelentőségű mozzanata - ma: individuális és vagyonjogi jelenség, az elhunyt vagyonának örökösre való átszállása A) AZ ÖRÖKLÉS LÉNYEGE - a családnak, a házközösségnek (familia proprio iure) fenn kell maradnia - a család egységét a családfő testesíti meg: személyisége a halállal nem szűnik meg - az örökösökben (és bizonyos értelemben az örökségben) folytatódik archaikus jog - a házközösség vagyonjogi tükröződése a consortium ercto non cito (testvérörökösök vagyonközössége) - míg valamelyik örököstárs nem kezdeményezte e közösség megszüntetését, a régi házközösség változatlan formában fennmaradt (a korábbi pater familias ellenére) császárkor - megindult a házközösségi kötelékek bomlása - az öröklés individuális, vagyoni jellege került előtérbe - hangsúlyeltolódás: vagyonátszállás, hagyaték megszerzése - régi felfogás a iustinianusi jogban is: örökös = elhunyt személyiségének folytatója B) A RÓMAI JOG ÖRÖKLÉSI RENDJE törvényes öröklés - szokásjog szerinti öröklés - az elhunyt után a gyermekek rokonok nemzetség örököltek - ez biztosította a családi sacra kultuszának és a vagyon kezelésének folytonosságát gyermek nemléte esetén - de a vagyon felaprózódását, méltánytalanságot is előidézhetett nagyobb számú örökös esetén végrendelkezés - fokozódó igény a ~ lehetőségére - valószínűleg már a XII táblás törvények előtt kialakultak a végrendeleti formák - a törvényes öröklési rend előzte meg kialakulását - fokozatosan fejlődött ki egyéb jogi formákból, nem rögtön kifejlett formájában alakult ki
2 RÓMAI JOG - VI. RÉSZ, ÖRÖKLÉSI JOG (27 TÉTEL) 2/66 III. A RÓMAI ÖRÖKLÉSI JOG JELLEMZÉSE - egyedülállóan eredeti, zseniális eredmények - az öröklési jog fejlődését napjainkig érezhető módon meghatározták - a rómaiak érdemei és újításai az öröklési jog területén: a) EGYETEMES JOGUTÓDLÁS (SUCCESSIO UNIVERSALIS) - örökös = elhunyt személyiségének folytatója - minden vonatkozásban (in universum ius) az örökhagyó helyébe lép (succedit) - az öröklés nem egyszerűen a hagyatéki vagyontárgyak átszállása (successio singularis), hanem egyetemes jogutódlás (successio universalis) - az örökös az örökhagyó mindazon jogait és kötelezettségeit egységes vagyontömegként megszerzi, melyek nem szűnnek meg a halál ténye folytán b) VÉGRENDELET (TESTAMENTUM) - kialakulása nem a törvényes öröklés fogyatékosságainak következménye - a római jog fejlesztette ki a végrendeletet jogintézménnyé, amely teljessé teszi a tulajdonos rendelkezési jogát - a szabad végrendelet kialakulása kettős értelemben is nagy eredmény volt: példa nélküli, korszakalkotó újítás a nemzetségi társadalom érdekeivel való szembeszállás (sértette a végrendelet hiányában öröklő agnát rokonok és a gens érdekeit) c) JELENTŐSÉGE - az öröklési jog nagy jelentősséggel bírt az antik Rómában - a magánjog legfontosabb területe volt - oka: nagy vagyont leginkább öröklés útján lehetett szerezni - az alapvető elméleti kategóriákat, fogalmakat (pl.: érvényesség, hatályosság) az öröklési jog területén dolgozták ki a leginkább
3 RÓMAI JOG - VI. RÉSZ, ÖRÖKLÉSI JOG (27 TÉTEL) 3/ AZ ÖRÖKLÉSI JOGKÉPESSÉG I. AZ ÖRÖKLÉSI JOGVISZONYOK ALANYAI - öröklés: halál esetén bekövetkező egyetemes jogutódlás (successio universalis mortis causa) - az öröklési viszonyok alanyai: a) ÖRÖKHAGYÓ (DE CUIUS) - jogelőd, akinek halála esetén a vagyon átszáll a jogutódokra - az elhalt (defunctus), aki után a jogutódlás bekövetkezik b) JOGUTÓD (SUCCESSOR) - az örökhagyó jogutódja lehet: ö r ö k ö s (heres) - egyetemes jogutód (universalis successor) h a g y o m á n y o s (legatarius) - különleges jogutód (singularis successor) - az örökhagyó és a jogutódai nem egyidejűleg szerepelnek az öröklési viszonyban 1. (PASSZÍV) SZAKASZ - az örökhagyó életében az öröklési jogviszony csak potenciálisan létezik - a jogutód ekkor még csak várományos - látens stádiumban lévő potenciális (intern) öröklési jogviszony az örökhagyó és jogutódai között 2. (AKTÍV) SZAKASZ - halál folytán (mortis causa) keletkező, extern jogviszony - az örökhagyó mint elhunyt személy már nem szerepel a jogviszonyban II. AZ ÖRÖKLÉSI JOGKÉPESSÉG ÁLTALÁBAN - a vagyon korlátozás nélküli átörökíthetősége törvény vagy végrendelet alapján - az illetőre szálló vagyon korlátozás nélküli megszerezhetősége törvény vagy végrendelet alapján - az általános vagyonjogi jogképesség (ius commercii) része - felosztás aszerint, hogy az öröklésre törvény vagy végrendelet alapján kerül sor: a) TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉSI JOGKÉPESSÉG aktív forma: az öröklési jogviszonyban az illető örökhagyóként szerepel passzív: jogutódként b) VÉGRENDELETI ÖRÖKLÉSI JOGKÉPESSÉG aktív forma: örökhagyóként passzív: az öröklési jogviszonyban jogutódként szerepel az illető
4 RÓMAI JOG - VI. RÉSZ, ÖRÖKLÉSI JOG (27 TÉTEL) 4/66 III. TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉSI KÉPESSÉG (FACULTAS AB INTESTATO SUCCEDENDI) a) T Ö R V É N Y E S Ö R Ö K H A G Y Ó I K É P E S S É G (FACULTAS AB INTESTATO SUCCEDENDI ACTIVA) TÖRVÉNYES ÖRÖKHAGYÓI KÉPESSÉGGEL RENDELKEZTEK: minden önjogú római polgár a latinjogúak (Latini prisci, Latini coloniarii) valószínűleg saját joguk (ius Latii) értelmében rendelkeztek erről peregrinus-ok (saját népjoguk szerint) NEM RENDELKEZTEK TÖRVÉNYES ÖRÖKHAGYÓI KÉPESSÉGGEL: az önjogú rómaiak közül a Vesta-szűzek a latinjogúak közül a Latini Iuniani kategóriába tartozók a peregrinusok saját népjoguk szerint a peregrini nullius certae civitatis a ius gentium szabályai szerint rendelkezhettek törvényes örökhagyói jogképességgel b) T Ö R V É N Y E S Ö R Ö K Ö S I K É P E S S É G (FACULTAS AB INTESTATO SUCCEDENDI PASSIVA) TÖRVÉNYES ÖRÖKÖSI KÉPESSÉGGEL RENDELKEZTEK: minden önjogú római polgár (azok is, akik éppen örökhagyójuk halála folytán váltak önjogúvá) latinjogúak (valószínűleg a ius Latii alapján) peregrinusok (saját joguk szerint) NEM RENDELKEZTEK TÖRVÉNYES ÖRÖKÖSI KÉPESSÉGGEL: pogány kor: Vesta-szüzek keresztény kor: eretnekek (haeretici) és hittagadók (apostatae) Latini Iuniani a peregrinusok saját népjoguk, a peregrini nullius certae civitatis pedig a ius gentium szabályai szerint rendelkezhettek a jogképességgel IV. A VÉGRENDELETI ÖRÖKLÉSI KÉPESSÉG (TESTAMENTI FACTIO) a) V É G R E N D E L K E Z É S I K É P E S S É G (TESTAMENTI FACTIO ACTIVA) VÉGRENDELKEZÉSI KÉPESSÉGGEL RENDELKEZTEK: (az örökhagyó a római jog szerint érvényes végrendeletet tehetett) az önjogú és cselekvőképes római polgárok latinjogúak: a cselekvőképes Latini prisci és a Latini coloniarii peregrinusok: (ki voltak zárva a commercium-ból) saját népjoguk szerint rendelkezhettek, de ez a képességük nem minősült testamenti factio-nak
5 RÓMAI JOG - VI. RÉSZ, ÖRÖKLÉSI JOG (27 TÉTEL) 5/66 NEM RENDELKEZTEK VÉGRENDELKEZÉSI KÉPESSÉGGEL: (a római jog szerint nem tehettek érvényes végrendeletet) hatalomalatti családtagok (personae alieni iuris) önjogú nők (mulieres sui iuris) serdületlenek (impuberes) őrültek (furiosi) tékozlók (prodigi) süketek (surdi) némák (muti) tanúképtelenek (intestabilis), archaikus kor [büntetésből ] eretnekek (haeretici), keresztény kor hittagadók (apostate) felségsértésért elítéltek gyermekei a gyászéven belül újraházasodott özvegyek b) V É G R E N D E L E T I Ö R Ö K Ö S I K É P E S S É G (TESTAMENTI FACTIO PASSIVA) VÉGRENDELETI ÖRÖKÖSI KÉPESSÉGGEL RENDELKEZTEK: a római polgárok minden latinjogú (Latini prisci, Latini coloniarii, és Latini Iuniani is) a peregrinusok csak saját helyi joguk szerint rendelkezhettek a képességgel, így római polgár vagy latinjogú nem nevezhette ki őket örökösévé NEM RENDELKEZTEK VÉGRENDELETI ÖRÖKÖSI KÉPESSÉGGEL: a bizonytalan, pontosan meg nem határozott személyek (personae incertae) a végrendelet készítése után születettek (postumus) az állam a jogalanyiságot szerzett személyegyesülések a nők öröklési képességét a lex Voconia (Kr.e. 164) (1) korlátozta, de utóbb e képességük a férfiakéval azonossá vált az eretnekek (haeretici) [büntetésből ] a hittagadók (apostatae)
6 RÓMAI JOG - VI. RÉSZ, ÖRÖKLÉSI JOG (27 TÉTEL) 6/ AZ ÖRÖKLÉSI VISZONYOK TÁRGYA I. A HAGYATÉK (HEREDITAS) - az a vagyon, amelyet az örökhagyó összes, halál esetén átszálló vagyoni jogai és kötelezettségei alkotnak - az öröklési viszonyok tárgya - általában az örökhagyó után hátramaradt vagyontömeg - herus (úr) heres (örökös) hereditas (örökség) - a hagyaték magában foglalja: az örökhagyó után maradt fizikai dolgokat, tárgyakat (az arra vonatkozó jogokat) az örökösökre átszálló jogokat (és az azok érvényesítésére szolgáló actio-kat) kötelezettségeket tartozásokat - amikor a hagyatékot perlem, minden dolog és kereset, amely a hagyatékban foglaltatik, perbe van vonva - Ulpianus - hagyaték az örökhagyót élete utolsó pillanatában megillető vagyonnal - mivel a hereditas-t csak azok a vagyontételek alkotják, amelyek az örökhagyó halála esetén átszállanak (a személyéhez tapadó jogok és kötelezettségek NEM) - a hagyaték TÍPUSAI a jogok (aktívák) vagy kötelezettségek (passzívák) túlsúlya szerint: a) AKTÍV HAGYATÉK - benne a jogok (aktívák) vannak túlsúlyban b) PASSZÍV HAGYATÉK - a kötelezettségek (passzívák) túlsúlya jellemzi - a hagyaték elnevezés magában foglalja a hátrányos hagyatékot is Pomponius - pl.: túlterhelt hagyaték (damnosa hereditas) - a hagyaték NEM TARTALMAZZA az örökhagyó: családi jogait (patria potestas, manus, tutela) birtokát (civilis ill. naturalis possessio) személyes szolgalmait eltartásra való jogát (alimentatio) vagy ilyen irányú kötelezettségét delictum-aiból eredő, pönális tartozásait személyéhez tapadó követeléseit II. A HAGYATÉK RÉSZEI A JOGUTÓDLÁS SORÁN 1) ÖRÖKSÉG (HEREDITAS) - a hagyaték azon része, amely az ÖRÖKLÉS (halál esetére szóló egyetemes jogutódlás successio universalis mortis causa) révén az egyetemes jogutódra (ÖRÖKÖSRE) száll át - a hagyatéknak a hagyományokkal csökkentett része
7 RÓMAI JOG - VI. RÉSZ, ÖRÖKLÉSI JOG (27 TÉTEL) 7/66 - az örökség mint vagyontömeg t a r t a l m a : az örökhagyóról az örökösökre átszálló összes aktív és passzív vagyontétel azok a vagyoni jogosultságok és kötelezettségek, amelyek az örökhagyót halála pillanatában megillették, és a ténye folytán nem szűntek meg nem tartoznak bele azok az aktívák (hagyományok), amelyeket az örökhagyó a hagyatékból az örökség terhére harmadik személyek (hagyományosok) javára rendelt 2) HAGYOMÁNY (LEGATUM) - a hagyaték azon része, amely HAGYOMÁNYOZÁS (halál esetére szóló különös jogutódlás successio singularis mortis causa) révén a különös jogutódra (HAGYOMÁNYOSRA) száll át - a hagyomány t a r t a l m a : egyes aktív hagyatéki vagyontételek pl.: egy hagyatéki ékszer tulajdonjoga a hagyományos a neki juttatott vagyontárgyakat nem mint jogi egészet szerzi meg: csak aktívákat kap, passzívák nélkül - a hagyomány t í p u s a i : a) TULAJDONKÉPPENI HAGYOMÁNY (legatum) b) HITBIZOMÁNY (fideicommissum) III. AZ ÖRÖKSÉG ÉS A HAGYOMÁNY VISZONYA - a hagyományos (legatarius) a hagyományt (legatum) csak akkor szerezhette meg, ha az örökös (heres) megszerezte az örökséget (hereditas) - örökösnevezés nélkül a hagyományrendelés nem állhatott meg, mivel az örökösnek kellett a hagyaték ügyeit lebonyolítania - pl.: az örökös nem fogadta el az örökséget, a hagyományok megdőltek - az örökléstől független volt a halál esetére szóló ajándékozás (mortis causa donatio)
8 RÓMAI JOG - VI. RÉSZ, ÖRÖKLÉSI JOG (27 TÉTEL) 8/ A HEREDITAS IACENS ÉS A BONA VACANTIA EGYBEVETÉSE közös tulajdonságok uratlan hagyaték meghatározás NYUGVÓ HAGYATÉK (HEREDITAS IACENS) URATLAN HAGYATÉK (BONA VACANTIA) a hagyaték (hereditas) fajtái dologi jog: a tulajdon megszűnése a tulajdonos halálával tágabb értelemben mindkettő uratlan hagyaték res nullius: senki vagyonába sem tartoznak (nullius in bonis est) a senki dolgai (tág értelemben vett uratlan dolgok) tágabb értelemben szűkebb értelemben; uratlan aktív hagyaték uratlan passzív hagyaték az öröklés megnyílása (delatio) és a hagyatéknak megszerzése (acquisitio) közé eső idő alatt a hagyaték az önkéntes / házon kívüli örökösök (heredes extranei) szempontjából nyugszik (iacet) IDEIGLENESEN NINCS ÖRÖKÖSE EGYÁLTALÁN NINCSEN ÖRÖKÖSE van örökös? ideiglenesen nincs egyáltalán nincs sorsa a a cél, hogy egyszer lesz ura, későbbiekben vagyonegységként összetartja; sajátossága ebben az ideiglenes állapotban is önálló életet él (pl.: a rabszolgák szerzeményei gyarapítják) a praetor szükség szerint gondnokot (cura) rendelhetett ki a kezelésére CIVILJOG: nem rendezte bárki elbirtokolhatta PRAETORI JOG: az uratlan passzív hagyatékra csődeljárást rendelt el CSÁSZÁKOR: a fiscus-ra szállt MODERN JOG: az örökös nélküli hagyatékot az állam szerzi meg
9 RÓMAI JOG - VI. RÉSZ, ÖRÖKLÉSI JOG (27 TÉTEL) 9/ A RÓMAI ÖRÖKLÉSI JOG TÖRTÉNETE I. A CIVILJOGI ÖRÖKLÉSI REND (ARCHAIKUS KOR) a) TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉS - kezdetben csak ezt ismerték - a családfő vagyona kizárólag a szokásjog által előírt rend szerint szállt az utódokra - az elhunyt után a gyermekek rokonok nemzetség örököltek b) VÉGRENDELKEZÉS (KÖTÖTT/BEFOLYÁSOLT) - csak fokozatosan alakult ki - ez a jogintézmény sértette a nemzetségek vagyoni érdekeit - a pater familias a végrendelet tételével megakadályozhatta a gens öröklését - a 2 ellentétes érdek kiegyenlítése: a végrendelkezés első formái a népgyűlés / hadsereg előtt nyilvánosan és szóban folytak le (testamentum in comitiis calatis) - a gens szükség esetén befolyással lehetett az öröklésre c) SZABAD VÉGRENDELKEZÉS - elve később fejlődött ki - meghonosította a fejlettebb végrendelkezés intézéményét (testamentum per aes et libram) - teljessé tette a magántulajdoni rend megszilárdulását, mivel ezáltal a római jog elismerte a pater familias szuverenitását a tulajdonában álló vagyontárgyak felett (halála esetére is korlátlan rendelkezést biztosított felette) XII TÁBLÁS TÖRVÉNY a végrendeleti öröklést részesíti előnyben a törvényes örökléssel szemben a civiljogi rokonság szerinti törvényes öröklésre csak végrendelet hiányában került sor alapvetően a házközösségi köteléken és az agnát rokonságon épül fel a kognát (pusztán vérrokonsági) kapcsolatok nem nyertek elismerést agnatio: civiljogi rokonság, leszármazás és hatalmi köteléken alapuló rokonság cognatio: tisztán vérségi kapcsolat szerinti rokonság, vérrokonság II. A PRAETORI ÖRÖKLÉSI REND (PRÉKLASSZIKUS KOR) - a praetor új törvényes öröklési rendet épített ki - a kognát rokonsági kapcsolatot is érvényre juttatta (az agnát mellett) - új végrendeleti formát is kialakított (testamentum VII signis obsignatum) - a civiljog szerint nem örökös személyt a praetor fikcióval sem tehette azzá de beutalhatta a hagyaték birtokába és megadhatta neki a hagyatéki javak használatát és élvezetét bonorum possessio: a hagyatéknak a praetor által megadott birtoka bonorum possessor: a hagyaték birtokába beutalt személy
10 RÓMAI JOG - VI. RÉSZ, ÖRÖKLÉSI JOG (27 TÉTEL) 10/66 - a bonorum possessor praetor általi védelme szerint megkülönböztetünk civiljogi örökössel szemben hatálytalan birtokba utalást (bonorum possessio sine re) civiljogi örökössel szemben is hatályos birtokba utalást (bonorum possessio cum re) - az 1éves elbirtoklási idő letelte után mindkét esetben a beutalt személyek teljes jogú civiljogi örökössé váltak, - mivel a bonorum possessio bonitár tulajdont eredményező missio in possessionem volt III. A CSÁSZÁRKORI ÖRÖKLÉSI REND (KLASSZIKUS ÉS POSZTKLASSZIKUS KOR) - a civiljogi és praetori jogi egymás mellett kialakult és összefonódott öröklési rend nem változott alapjaiban A) KIEGÉSZÍTŐ SZABÁLYOK LÉTREJÖTTE - a kognát rokonok öröklési lehetőségeit bővítették - pl.: anya és gyermekei közötti kölcsönös öröklés - nem szüntették meg az agnát öröklés rendszerét - praetori öröklési rendi tendenciákat erősítették B) A VÉGRENDELETI ÖRÖKLÉS ELŐRELÉPÉSE - jelentős változás: favor testamenti elve (Severusok korában) - a végrendelkező akaratának a lehető legteljesebb mértékben érvényesülnie kell - a végrendeletet kétség esetén úgy kell értelmezni, hogy az lehetőleg érvényben maradjon - az akarati elméletet (Willenstheorie) juttatta érvényre a nyilatkozati elmélettel (Erklärungstheorie) szemben - a végrendeleti kikötéseknél inkább az akaratot, mintsem a szavakat kell figyelembe venni - Papinianus C) IUSTINIANUS NOVELLÁRIS VÁLTOZTATÁSAI A KODIFIKÁCIÓ UTÁN - az egész római öröklési jogot új alapokra fektette - az agnát rokonság intézménye elavult - a praetori bonorum possessio-ból kialakult törvényes öröklési rend továbbfejlesztése - tisztán kognát törvényes öröklési rend létrehozása (az agnát elemek mellőzése) végrendeleti rendszer: - modernebb végrendeleti formák bevezetése - érvényre juttatta a k ö t e l e s r é s z modern intézményeinek elveit az anyagi mellőzhetetlenség alapján
11 RÓMAI JOG - VI. RÉSZ, ÖRÖKLÉSI JOG (27 TÉTEL) 11/ AZ ÖRÖKSÉG MEGSZERZÉSÉNEK MÓDJAI ÉS JOGALAPJAI [MINIMUM TÉTEL LII.] I. AZ ÖRÖKLÉS MEGSZERZÉSÉNEK JOGALAPJAI ÉS JOGCÍMEI - a római öröklésnek 2 szakasza van: 1) AZ ÖRÖKSÉG MEGNYÍLÁSA VALAKI SZÁMÁRA (DELATIO HEREDITATIS) - az örökhagyó halálával - megnyíltnak olyan örökséget nevezünk, melyet valaki elfogadván megszerezhet - az örökség megnyílásának 2 jogalapja volt: TÖRVÉNY VÉGRENDELET - aszerint, hogy ezek közül melyik érvényesül, az örökség megszerzésének 3 jogcíme (causae acquirendae hereditatis) volt: a) TÖ R V ÉNYES ÖRÖKLÉS (successio legitima / ab intestato) - kizárólag a törvény határozta meg, hogy a hagyaték kire nyílik meg - a végrendelet elsődlegessége után csak kisegítő jelleggel érvényesült - csak végrendelet hiányában alkalmazták b) VÉGR ENDELETI ÖR ÖKLÉS (successio testamentaria) - ha az örökhagyó után érvényes végrendelet maradt - ez vált elsődlegessé - a törvényes öröklést legtöbbször kizárta az érvényes végrendelet c) VÉGR ENDELET ELLE NÉR E VALÓ ÖR ÖKLÉS (successio contra tabulas) - törvényi rendelkezés bizonyos személyeknek a végrendelet ellenére is biztosítja a részesedést a hagyatékból 2) AZ ÖRÖKSÉG MEGSZERZÉSÉNEK MÓDJAI (MODI ACQUIRENDAE HEREDITATIS) - az öröklésre meghívott által - azok a tények, amelyeknél fogva az öröklésre jogcímmel rendelkező személy valóban örökössé válik - aki az örökséget egyszer megszerezte, egyszer s mindenkorra örökös lesz, ez az állapot nem szüntethető meg - semel heres semper heres aki egyszer örökös, az mindenkor örökös II. AZ ÖRÖKSÉG MEGSZERZÉSE A CIVILJOG SZERINT 1) HÁZON BELÜLI / SZÜKSÉGSZERŰ ÖRÖKÖSÖK (heredes domestici / necessarii) - a házközösség tagjai - az örökséget a halál tényénél fogva azonnal, elfogadó nyilatkozat nélkül (ipso iure) szerzik meg, még akaratuk ellenére is - 2 csoportja van:
12 RÓMAI JOG - VI. RÉSZ, ÖRÖKLÉSI JOG (27 TÉTEL) 12/66 a) SAJÁT ÖRÖKÖSÖK (sui heredes / suus-ok ) - az örökhagyó hatalma alatt állott, halálával önjogúakká váló családtagok - vissza nem utasíthatták az örökséget, de ha nem avatkoztak be a hagyaték ügyeibe, távol tarthatták magukat az örökségtől - se abstinere beneficium abstinendi (praetor által) b) ÖRÖKÖSSÉ NEVEZETT RABSZOLGÁK (servi testamento manumissi) - az örökhagyó által végrendeletileg felszabadított és örökössé nevezett rabszolgák, akik az örökössé váló kinevezést szintén kötelesek voltak vállalni - helyzetük súlyosabb volt a suus-okénál, mivel a praetor az ő részükre nem adta meg a beneficium abstinendi-t 2) HÁZON KÍVÜLI / ÖNKÉNTES ÖRÖKÖSÖK (heredes extranei / voluntarii) - az örökség megszerzése csak 2féleképp volt lehetséges: A) ELFOGADÓ NYILATKOZATTAL (aditio hereditatis) cretio - ősi, civiljogi szerinti - alakszerű, ünnepélyes elfogadó nyilatkozat (actus legitimus) - az örökhagyó házában, előírt szavakkal, tanúk előtt kellett megtenni - a végrendeletbe foglalt utasítás szerinti határidőn belül (általában 100 nap) pro herede gestio - alakszerűtlen, vagy hallgatólagos akaratnyilvánítás - ennek keretében az örökséget elfogadó személy örökösként járt el (pro herede gessit) B) ELBIRTOKLÁSSAL (usucapio pro herede) - azok az örökösök szerezték meg így az örökséget, akik a hagyatékot cretio nélkül vették birtokukba - ez a lehetőség a hagyaték iránt jogosulatlanok számára is nyitva állt - akkor, ha az örökhagyónak nem voltak szükségszerű örökösei, a házon kívüli örökösök pedig még nem jelentkeztek - ilyenkor a hagyaték jogosulatlan elfoglalója 1 év alatt elbirtokolta a hagyatékot és megszerezte az örökösi minőséget 3) SPECIÁLIS ESETEK - in iure cessio hereditatis - az infans gyámja és a furiosus gondnoka részéről az ezek javára tett nyilatkozat - az impuberes infantia maiores részéről a gyámi auctoritas-szal tett nyilatkozat - a hatalomalatti a hatalomgyakorló számára megszerezhette az örökséget, ha az ő felhatalmazásával vagy parancsára (iussum) járt el - méhmagzat (nasciturus), akinek a javára a praetor ideiglenes bonorum possessiot (a hagyatéknak a praetor által megadott birtoka) adott
13 RÓMAI JOG - VI. RÉSZ, ÖRÖKLÉSI JOG (27 TÉTEL) 13/66 III. AZ ÖRÖKSÉG MEGSZERZÉSE A PRAETORI JOG SZERINT - az öröklésre nem civiljogi alapon jelentkező személyeket a praetor nem tehette örökössé (még fikcióval sem) de adhatott számukra: BONORUM POSSESSIO-t praetori birtokbautalás a felmenő és lemenő örökösöknek 1 éven, másoknak 100 napon belül kellett kérelmezni a praetortól (agnitio bonorum possessionis) a praetori örökös (bonorum possessor) a hagyatéknak csak bonitár tulajdonosa lett, mivel nem minősült civiljogi örökösnek (heres) ezért elbirtoklásra volt ráutalva (ld.: a hagyatékot nem cretio-val megszerző civiljogi örökös) - praetori jogi örökösök 3 csoportja: 1) CIVILJOGI ÖRÖKÖS JELENTKEZÉSE - az kapott bonorum possessio-t, aki valószínűvé tette, hogy ő a civiljogi örökös civiljogi végrendeletet produkált (bonorum possessio secundum tabulas) valószínűsítette törvényes öröklési jogcímét (bonorum possessio intestati) a végrendelet ellenére akkor, ha bizonyította annak az alaki mellőzhetetlenség megsértése miatti érvénytelenségét (bonorum possessio contra tabulas) - több örökös különböző jogcímeken történő jelentkezése esetén a praetori sorrend: a) végrendelet ellenére való öröklés b) végrendeleti öröklés c) törvényes öröklés 2) CIVILJOGI ÖRÖKÖS NEM JELENTKEZÉSE - a praetor bonorum possessio intestati-ban részesített olyan személyeket is, akik a civiljog szerint egyáltalán nem voltak törvényes örökösök - pl.: agnatio-n kívüli vérrokonok (cognati) örökhagyót túlélő feleség (uxor) ill. férj (vir) 3) NEM CIVILJOGI ÖRÖKÖSÖK - a praetor civiljogi örökösök létében bonorum possessio intestati-ban részesített nem civiljogi örökösöket is - pl.: emancipált gyermekeket - ld.: PAPINIANUS: a praetori jog 3féle viszonyulása a civiljoghoz - a praetor ugyanis bizonyos személyeket beutal a hagyatéki javak birtokába: a) a civiljogi szabályok érvényre juttatása céljából (adiuvandi iuris civilis gratia) b) a civiljog hézagainak kiegészítése végett (supplendi iuris civilis gratia) c) a merev civiljog kijavítása érdekében (corrigendi iuris civilis gratia)
14 RÓMAI JOG - VI. RÉSZ, ÖRÖKLÉSI JOG (27 TÉTEL) 14/66 IV. A MEGNYÍLT ÖRÖKSÉG ÁTHÁRAMLÁSA (TRANSMISSIO) - az öröklés megnyílása után de a hagyaték megszerzése előtt meghalt személy elfogadási jogának továbbszállása örököseire bizonyos korlátozásokkal - eleinte nem szállott tovább, majd csak kivételes esetekben ismerték el, Iustinianus-nál már általános érvényre jutott a) TRANSMISSIO THEODOSIANA - II. Theodosius constitutio-ja - a végrendeleti örökös a végrendelet felbontása előtt meghal - lemenői megszerezhetik a jogelődjükre megnyílt, de meg nem szerzett örökséget b) TRANSMISSIO IUSTINIANEA - iustinianusi jog - az öröklésre meghívott személy halála esetén annak jogutódai az eredeti delatiotól számított 1 éven belül elfogadó nyilatkozatot téve elődjük helyébe léphettek V. A NYUGVÓ HAGYATÉK (HEREDITAS IACENS) ÉS AZ URATLAN HAGYATÉK (BONA VACANTIA) ld tétel
15 RÓMAI JOG - VI. RÉSZ, ÖRÖKLÉSI JOG (27 TÉTEL) 15/ AZ ÖRÖKSÉG MEGSZERZÉSÉNEK ÉS MEGTARTÁSÁNAK AKADÁLYAI AKADÁLYOK: incapacitas: az örökség megszerzésére való teljes vagy korlátozott képtelenség indignitas: örökségre való érdemtelenség I. SZERZÉSKÉPTELENSÉG (INCAPACITAS) - az örökség megszerzésére való teljes vagy korlátozott képtelenség - a végrendeleti örökösök vonatkozásában - az örökség megszerzésére képtelen személy: incapax 1) KÜLÖNBSÉG A SZERZÉSKÉPTELENSÉG ÉS AZ ÖRÖKLŐKÉPTELENSÉG KÖZÖTT: öröklőképtelenség: facultas ab intestato succedendi passiva, testamenti factio passiva hiánya az öröklőképtelen személyre nézve eleve nem következik be delatio és az örökrésze a növedékjog alapján a többi örököstárs között oszlik meg az incapax kinevezhető örökössé (részére megnyílik az öröklés), de az örökséget nem / korlátozottan szerezheti meg az incapacitas megszűnt, ha annak okát a szerzésképtelen személy a cretio határidején belül elhárította az incapax-ra nézve az érvényes végrendelet részben / egészben hatálytalan 2) A SZERZÉSKÉPTELENSÉG KATEGÓRIÁI (PRINCIPATUS KORA) a) HÁZASULATLAN (CAELEBS) ÉS GYERMEKTELEN (ORBUS) SZEMÉLYEK (I. CONSTANTINUS-IG) lex Iulia de maritandis ordinibus (2.) - caelebs: házasságra kötelezett korban lévő, de házasulatlan személy - a törvény képtelennek nyilvánította arra, hogy a számára megnyílt végrendeleti örökséget megszerezze - a szerzésképtelenség megszűnt, ha a caelebs megházasodott lex Papia Poppaea (3.) - orbus: házasságban élő, de gyermektelen személy - a törvény szerint csak felerészben szerezhette meg az örökséget - a szerzésképtelenség megszűnt, ha az orbus-nak gyermeke született b) FORMAHIBÁVAL FELSZABADÍTOTT RABSZOLGÁK (LATINI IUNIANI) (IUSTINIANUS-IG) lex Iunia Norbana (4.) - a formahibával felszabadított rabszolga (Latini Iuniani) incapax - sem végrendeleti örökös, sem hagyományos nem lehetett - kivétel! : ha a cretio határidején belül megszerezte a polgárjogot - Latini Iuniani kategóriájának megszűnése = e kategória vége
16 RÓMAI JOG - VI. RÉSZ, ÖRÖKLÉSI JOG (27 TÉTEL) 16/66 c) FESLETT ERKÖLCSŰ NŐK (FEMINAE PROBROSAE) - Domitianus: a feslett erkölcsű nő incapax - az ellenkező bizonyítása esetén visszanyerték szerzőképességüket - Iustinianus-nál a szerzésképtelenség egyetlen megmaradt esete 3) ELESETT ÖRÖKRÉSZ (CADUCUM, BONA CADUCA) - a hagyaték incapacitas miatt üresen maradt része - nem növedékjog tárgya lesz, hanem átháramlik az ugyanazon végrendeletben örökösnek kinevezett gyermekes családapákra, a gyermekes hagyományosokra, vagy a fiscus-ra - caducorum vindicatio: a caducum-ra jogosultak igényüket ezzel a keresettel érvényesíthetik FELELŐSSÉG: - a caducum-ot megszerző a hagyatéki tartozásokért csak annak erejéig felel - cum ill. pro viribus felelősség II. ÉRDEMTELENSÉG (INDIGNITAS) - örökségre való érdemtelenség; azok az esetek, melyekben az öröklésre érdemtelen (végrendeleti vagy törvényes) örökös a megszerzett örökséget nem tarthatja meg - a császárkor jogtudománya alakította ki a lex Papia Poppaea (3.) alapján: - érdemtelen az az örökös, aki a) az örökhagyót még életében súlyosan bántalmazta, esetleg megölte b) az örökhagyó halála után annak végrendeletét alaptalanul megtámadta - érdemtelen személy: indignus - a jog szerint az indignus az örökös, a végrendelet rá nézve hatályos - de az örökség elragadtatik tőle, rendszerint a fiscus-ra háramlik - elragadott örökség: bona ereptoria FELELŐSSÉG: - a bona ereptoria-t megszerző személy csak az örökös helyébe (heredis loco) kerül - mivel az örökös továbbra is az indignus személy marad - a hagyatéki terhekért így csak a reá szállt vagyon erejéig felel - cum ill. pro viribus felelősség
17 RÓMAI JOG - VI. RÉSZ, ÖRÖKLÉSI JOG (27 TÉTEL) 17/ A CIVILJOGI TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉS - törvényes öröklés (successio ab intestato / legitima) - 3 ÖRÖKLÉSI REND: a) C IVILJ OGI TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉSI REND - XII táblás törvény rögzítette - alapvetően a házközösségi köteléken és agnát rokonságon épül fel b) PR AETOR I TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉSI REND (BONORUM POSSESSIO INTESTATI) - a praetori edictum-on alapul - agnát és kognát rokonság is szabályozva van benne c) IUS TIN IAN US I TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉSI REND - Iustinianus novelláris törvényhozása teremtette meg - alapja kizárólag kognát rokonság (kivéve a túlélő házastárs öröklése) - törvényes örökösök (heredes ab intestato) - eredetileg a civiljogi rokonságot jelentette (agnatio) - végül kizárólag a vérrokonság (cognatio) lett a törvényes öröklés alapja a házközösségi és nemzetségi kötelékek bomlása miatt I. A CIVILJOGI TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉS LÉNYEGE - rendjét a XII táblás törvény rögzítette - eszerint alapvetően a HÁZKÖZÖSSÉG (familia proprio iure) ill. ezek hiányában az AGNÁT ROKONSÁG (familia communi iure) örököl SUI HEREDES ÖRÖKLÉSE - s u i h e r e d e s ( saját örökösök ): suus-ok, az örökhagyó hatalma alatt állott, s a halálával ipso iure önjogúakká váló családtagok - öröklésük eltér a többi rokon öröklésétől: - nem egy tőlük független személy hagyatékát szerzik meg - ők a házközösségi vagyonnak már a pater familias életében is quasi lappangó tulajdonostársai voltak - öröklésük inkább a (pater familias halála után is változatlanul fennmaradó) házközösség belső viszonyaiban történt átrendeződés nem pedig a szó kimondott értelmében vett öröklés - a javak feletti szabad rendelkezést nyerik el Paulus - a pater familias után az addigi házközösség (familia proprio iure) annyi új familiara bomlott fel, ahány suus heres volt - ezek a familia-k a testvérörökösök vagyonközösségének (consortium ercto non cito) kötelékébe tartoztak - addig, amíg valamelyik örököstárs nem kezdeményezte a régi házközösség megszüntetését és a házközösségi vagyon megosztását
18 RÓMAI JOG - VI. RÉSZ, ÖRÖKLÉSI JOG (27 TÉTEL) 18/66 II. AZ ÖRÖKLÉSI OSZTÁLYOK - a törvényes öröklésre hivatottak 3 egymást követő OSZTÁLYBA/rendbe (ordo) tagolódtak - a rendeken belül az egyes rokonok különböző FOKOKHOZ (gradus) tartoztak - az egyes osztályok: sui heredes proximi agnati gentiles A) I. OSZTÁLY: [ S U I H E R E D E S ] - IDE TARTOZNAK: az örökhagyó manus-a alatt állott feleség (uxor in manu), aki saját jogon, de mintegy filiae loco örökölt a családgyermekek (filii és filiae familias) az örökbefogadott (arrogatus, adoptivus) a manus-os házasságot kötött filius familias felesége és gyermekei, ha a filius familias nem élte volna túl az örökhagyót, vagy az örökhagyó őt emancipálta az emancipált fiú gyermekei közül azok, akik az emancipatio előtt fogantak (mivel még a nagyapa hatalma alatt születtek) - NEM TARTOZNAK IDE: az emancipatio vagy adoptio útján a családfő hatalma alól kikerültek azok a lányok, akik manus-os házasságot kötöttek az emancipált fiúnak az emancipatio-ja után fogant gyermekei KÉPVISELETI ELV / TÖRZSENKÉNTI ÖRÖKLÉS ELVE - a rokonsági fokban távolabb állók együttesen annyit örökölnek, mint kieső elődjük egymaga örökölt volna - képviseleti jog (ius repraesentationis): a törzsenként öröklők e joga - pl.: a filius familias az örökhagyó halálakor már nem élt, az ő gyermekei és manusos házasságot kötött felesége (= az örökhagyó menye és az unokák) annyit örököltek együttesen, mint a kieső apa és férj egymaga örökölt volna - ez a t ö r z s e n k é n t (in stirpes) való öröklés - DE: az örökhagyó gyermekei f e j e n k é n t (in capita) örököltek B) II. OSZTÁLY: [ P R O X I M I A G N A T I ] - a legközelebbi agnát rokonok - csak akkor örökölhetnek, ha sui heredes egyáltalán nincsenek - IDE TARTOZTAK AZ ÖRÖKHAGYÓ: teljes testvérei (germani), ezen belül: fivérei (fratres) nővérei (sorores); továbbá: apai féltestvérei (consanguinei) testvérek hiányában a távolabbi fokú agnát férfirokonai; pl.: olyan unokafivére, aki még tagja az agnatio-nak
19 RÓMAI JOG - VI. RÉSZ, ÖRÖKLÉSI JOG (27 TÉTEL) 19/66 - egyenlő részekben, fejenként (in capita) osztoztak a hagyatékban - DE: a fokban közelebbi agnát rokon léte akkor is kizárta a távolabbit, ha a közelebbi agnatus nem fogadta el az örökséget - a civiljogi törvényes öröklési rend tehát nem ismerte a successio graduum-ot, a távolabbi fokú rokon belépését közelebbi létében C) III. OSZTÁLY: [ G E N T I L E S ] - a nemzetség (gens) tagjainak öröklése - akkor, ha sem suus heres, sem proximus agnatus nem volt - ez a kategória a köztársasági kor vége felé eltűnt a nemzetségi szervezettel együtt III. A CIVILJOG TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉSI RENDJÉNEK SAJÁTOSSÁGAI 1) AGNÁT ÖRÖKLÉSI REND - kivétel: uxor in manu öröklése - ennek keretében a kognát rokonság önmagában véve semmilyen jelentőséggel nem bírt 2) NEM ISMERTE A SUCCESSIO GRADUUM ET ORDINUM INTÉZMÉNYÉT A) SUCCESSIO GRADUUM - a hagyaték megnyílása egy, az örökhagyóhoz távolabbi fokban álló agnatus számára - a civiljogi törvényes öröklési rendben nem volt biztosítva: - ha a meghívott proximus agnatus nem tudta/akarta elfogadni az örökséget, a távolabbi fokban levő agnatus nem örökölhetett B) SUCCESSIO ORDINUM - a hagyaték megnyílása egy, az örökhagyóhoz távolabbi fokban álló gentiles számára - a civiljogi törvényes öröklési rendben nem volt biztosítva: - ha volt agnatus és az nem fogadta el az örökséget, úgy a következő osztály (rend) tagjai, a gentiles sem örökölhettek - a gentiles csak akkor örökölhetett, ha nem voltak sem suus-ok, sem agnatus-ok - a civiljog szerint egy hagyaték csak egyszer nyílt meg - az egyetlen delatio alapján csak a legközelebbi rokon örökölhetett - így a hagyaték viszonylag könnyen uratlanná válhatott (bona vacantia) - ilyenkor nem volt akadálya, hogy adott esetben valamelyik agnát rokon vagy más személy (persona extranea) elbirtoklás útján mégis megszerezze a hagyatékot 3) IN IURE CESSIO HEREDITATIS - az agnatus joga arra, hogy az örökség elfogadása (heres-szé válása) előtt az erre irányuló jogosultságát 3. személynek in iure cessio útján átengedje - az, akinek örökrészét átengedte, örökösi minőséget nyert - e jog kizárólag a proximi agnati csoportjába tartozó törvényes örökösöket illette meg (de még őket sem, ha végrendeleti úton lettek kinevezve örökössé) - az örökség megszerzése után in iure cessio hereditatis-nak már nem volt helye - bizonyos fokig pótolta a successio graduum et ordinum hiányát
20 RÓMAI JOG - VI. RÉSZ, ÖRÖKLÉSI JOG (27 TÉTEL) 20/ A PRAETORI JOGI TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉS - PRAETORI JOGI TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉS: b o n o r u m p o s s e s s i o i n t e s t a t i - a praetori edictum-on alapul - agnát és kognát rokonság is szabályozva van benne - a praetor nem hivatalból hívta fel az örökösöket a bonorum possessio-ra, hanem azt kérni kellett illetve lehetett az edictum-ban megszabott határidőn belül - itt tehát nem egyetlen, hane több, egymást követő delatio volt - a praetor a házközösség és az agnát rokonság öröklése mellett biztosította a kognát rokonság öröklését is (bizonyos mértékben előnyben részesítette) - bonorum possessio (hagyatéki javak birtokába való beutalás) útján 4, egymást követő ÖRÖKLÉSI OSZTÁLY tagjai örökölhetnek: bonorum possessio unde liberi (gyermekek) bonorum possessio unde legitimi (törvényes örökösök) bonorum possessio unde cognati (vérrokonok) bonorum possessio unde vir et uxor (túlélő házastársak) I. AZ ÖRÖKLÉSI OSZTÁLYOK I. OSZTÁLY - GYERMEKEK B O N O R U M P O S S E S S I O U N D E L I B E R I - IDE TARTOZNAK: a sui heredes (köztük az örökhagyóval manus-os házasságban élt feleség is) az emancipált fiúk (sui ficti-vel suus-nak tekintette őket a praetor) az emancipált fiúk emancipatio után fogant gyermekei - NEM TARTOZNAK IDE: a más pater familias által örökbefogadott gyermek a manus-os házasságot kötött leány, mert ezek az új házközösségükben / agnatio-jukban nyertek öröklési jogot kivétel: az örökbefogadó pater familias-uk emancipálta őket az örökhagyó egykori filia familias-a feletti manus az azt gyakorló férj halálával vagy a manus-t megszüntető aktussal (diffarreatio, remancipatio) megszűnt II. OSZTÁLY - TÖRVÉNYES ÖRÖKÖSÖK B O N O R U M P O S S E S S I O U N D E L E G I T I M I - IDE TARTOZNAK: a sui heredes a proximi agnati csoportja egy ideig a gens tagjai is
21 RÓMAI JOG - VI. RÉSZ, ÖRÖKLÉSI JOG (27 TÉTEL) 21/66 - ha nem voltak gyerekek (liberi), vagy nem jelentkeztek a bonorum possessio-ra, a praetor azt a civiljogi törvényes örökösök részére nyitotta meg - a sui heredes közül azok, akik a bonorum possessio-ra gyerekként (liberi) az 1. éven belül az I. osztályban is jelentkezhettek volna (pl.: az örökhagyó fia/lánya), a 2. év folyamán már csak a II. osztály 1. csoportjába tartozókként jelentkezhettek - a proximi agnati a II. osztályba csak akkor jelentkezhetett, amikor egyáltalán nem volt suus heres (mivel ők a hagyatékot ipso iure megszerezték) III. OSZTÁLY - VÉRROKONOK B O N O R U M P O S S E S S I O U N D E C O G N A T I - ha törvényes örökösök (legitimi) sem voltak / nem jelentkeztek - ilyenkor a praetor az öröklést az összes vérrokon (cognati) részére lehetővé tette - módszer: a közelebbi vérrokon léte kizárta a távolabbi bonorum possessio-ját - kizárólag a fokközelség számított - azonos fokú rokonok egymás között egyenlő arányban (in capita) örököltek - függetlenül attól, hogy lemenők (descendentes), felmenők (ascendentes) vagy oldalági rokonok (cognati collaterales) voltak - így elsősorban az I. fokú rokonok (gyermekek és szülők), ilyenek hiányában a II. fokú rokonok (unokák, nagyszülők, testvérek) örököltek, stb. - nem érvényesült a ius repraesentationis - a suus-ok 3., a fiktív suus-ok 2., a vérrokonok egyéb csoportja 1. ízben jelentkezhettek - a 6. foknál távolabbi oldalági rokonoknak a praetor nem adta meg a bonorum possessio-t (1 kivétel) gyakorlati okokból - OLDALÁGI ROKONOK között örököltek az örökhagyó testvérei és azok gyermekei, unokái, stb. (2., 3., stb. fok) nagyszüleinek és szüleinek testvérei (4., 5. fok) elsőfokú és másodfokú unokatestvérei (4., 6. fok) másodfokú unokatestvérének gyermekei kivételesen (7. fok) - 7. fokú EGYENESÁGI ROKONOK öröklése gyakorlatilag kizárt - a törvénytelen gyermek természetes apja után nem örököl, de az anya utáni öröklés: a praetor nem tett különbséget a törvényes és törvénytelen gyermek között - a praetor itt vezette be a SUCCESSIO GRADUUM ET ORDINUM lehetőségét - ha a közelebbi rokon (cognatus) nem tudja elfogadni az örökségét, a távolabbi fokú rokon örököl (successio graduum), ha pedig erre ő sem képes, az elfogadás joga a következő rendre száll átt (successio ordinum) IV. OSZTÁLY - TÚLÉLŐ HÁZASTÁRSAK B O N O R U M P O S S E S S I O U N D E V I R E T U X O R - a túlélő házastárs örököl, ha a kognát rokonok sem jelentkeztek
22 RÓMAI JOG - VI. RÉSZ, ÖRÖKLÉSI JOG (27 TÉTEL) 22/66 - ha a feleség nem volt uxor in manu, csak az örökhagyó összes agnát és kognát rokona után jelentkezhetett a praetor-nál II. A CSÁSZÁRKORI JOGSZABÁLYOK KIEGÉSZÍTŐ SZEREPE - a kognát rokonság jelentőségének erősödése a törvényes öröklés rendjében - a klasszikus kor 2 senatus consultum-ja civiljogi örökösökké tette a gyermekeket az anyjuk után és az anyát gyermeke után - így a bonorum possessio unde legitimi (II.) osztályába léptette őket - korábban a praetori edictum őket csak a bonorum possessio unde cognati (III.) osztályába hívta meg öröklésre SC TERTULLIANUM (I.) - Hadrianus uralkodása alatt - a 3 gyermekes ingenua és a 4 gyermekes libertina anya gyermekei után civiljogi törvényes örökös lesz, - de megelőzik az öröklésben az elhalt gyermek lemenői, apja és apai ágról való testvérei - hátrányosan szabályozza az anya örökését a gyermek után - Iustinianusig az anyát a gyermeke (1. fokú egyenes ági rokon) utáni öröklésben még a gyermek apai féltestvérei (2. fokú oldalági rokon) is megelőzték SC ORFITIANUM (II.) - Marcus Aurelius uralkodása alatt - az anya után gyermekeit mindenkit megelőzően civiljogi öröklés illeti meg - a gyermeket elsősorban az anya testvéreivel (proximi agnati) szemben juttatta kedvező helyzetbe
23 RÓMAI JOG - VI. RÉSZ, ÖRÖKLÉSI JOG (27 TÉTEL) 23/ A IUSTINIANUSI TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉS [MINIMUM TÉTEL LIII.] - Iustinianus novelláris törvényhozása teremtette meg - DIGESTA: a 118. (Kr.u. 543) és az ezt kiegészítő 127. novella (Kr.u. 547) új alapokra helyezte a törvényes öröklés rendjét - alapja kizárólag kognát rokonság (kivéve a túlélő házastárs öröklése) - a novellák szerint a törvényes öröklésre 4 OSZTÁLY volt meghíva: lemenők (descendentes) felmenők (ascendentes) és a teljes testvérek (germani) apai és anyai féltestvérek (consanguinei ill. uterini) és a féltestvérek gyermekei összes többi távolabbi oldalrokon (cognati collaterales) I. AZ ÖRÖKLÉSI OSZTÁLYOK I. OSZTÁLY - LEMENŐK (DESCENDENTES) - az örökhagyó összes lemenői (pl.: gyermekek, unokák, dédunokák) a vér szerinti gyermekek (a törvénytelenek csak anyjuk után) az örökbefogadottak ÖRÖKLÉSI SZABÁLYOK: 1) sui heredes: szükségszerű örökösök, akikre nézve nyugvó hagyaték nincs 2) nem sui heredes: (pl.: emancipatus és gyermekei) a hagyatékot csak elfogadó nyilatkozat útján szerezhetik meg 3) KÉPVISELETI ELV érvényesül: a távolabbi lemenők együttesen annyit kapnak, mint kieső elődjük (in stirpes örökölnek) II. OSZTÁLY - FELMENŐK ÉS TELJES TESTVÉREK (ASCENDENTES, GERMANI) - felmenők (ascendentes) - teljes testvérek (germani) ÖRÖKLÉSI SZABÁLYOK: 1) ha az örökhagyó után szülők + teljes testvérek maradtak: ők fejenként egyenlő arányban (in capita) örökölnek 2) ha a teljes testvéreknek gyermekeik is vannak, azok kieső elődjük helyén a képviseleti elv alapján együttesen örökölnek annyit, mint kieső elődjük (in stirpes) 3) a teljes testvérek unokái már csak a IV. osztályban örökölhetnek
24 RÓMAI JOG - VI. RÉSZ, ÖRÖKLÉSI JOG (27 TÉTEL) 24/66 4) teljes testvérek létében a szülőknél távolabbi fokú felmenők nem örökölhettek 5) de ha az örökhagyó után kizárólag felmenők maradtak, akkor a dédszülők is örökölhettek a iustinianusi szabályok szerint (szemben a praetori joggal) 6) ez esetben a hagyaték ágak (apai és anyai) szerint (in lineas) oszlik meg, s a közelebbi felmenő léte kizárja a távolabbi felmenő öröklését 7) ha az egyik ágon egy adott fokon nincs senki, akkor az egész hagyaték a másik ág azonos fokát illeti 8) egy ágon belül a felmenők fejenként (in capita) osztoznak III. OSZTÁLY - APAI ÉS ANYAI FÉLTESTVÉREK (CONSANGUINEI, UTERINI) ÉS GYERMEKEIK - apai féltestvérek (consanguinei) - anyai féltestvérek (uterini) - az elhalt féltestvérek gyermekei ÖRÖKLÉSI SZABÁLYOK: 1) a féltestvéreket a teljes testvérek kizárják az öröklésből 2) az elhalt féltestvérek gyermekei megelőzik az egyéb 3. fokú oldalági rokonokat (pl.: nagybácsi) 3) a féltestvérek unokái már csak a IV. osztályban örökölhettek 4) az elhalt féltestvérek gyermekeinél a képviseleti elv érvényesült IV. OSZTÁLY - ÖSSZES TÁVOLABBI OLDALROKON (COGNATI COLLATERALES) ÖRÖKLÉSI SZABÁLYOK: 1) e vérrokonok a 6. fokon túl is örökölhettek 2) a közelebbi fokúak kizárták a távolabbi fokúakat, tehát a képviseleti elv itt nem érvényesült 3) az azonos fokú oldalági rokonok között az öröklés fejenként (in capita) történik 4) a túlélő házastárs törvényes öröklési jogát Iustinianus nem szabályozta, így a bonorum possessio unde vir et uxor szabálya élt tovább (de a túlélő házastársat a törvényes öröklésben az örökhagyónak most már a legtávolabbi kognát rokona is megelőzte)
25 RÓMAI JOG - VI. RÉSZ, ÖRÖKLÉSI JOG (27 TÉTEL) 25/66 5) a rászoruló özvegy nőnek (vidua inops indotata), amennyiben a férje után közös gyermekük maradt, Iustinianus részleges haszonélvezetet (¼ rész) biztosított a hagyatékon 6) az özvegy nő nem tekinthető rászorultnak, ha kapott hozományt vagy donatio propter nuptias-t 7) ha a férj közös gyermek nélkül halt el, a hagyatéknak ugyanezen részét az özvegy tulajdonul kapta II. A IUSTINIANUSI TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉSI REND DOGMATÖRTÉNETI JELENTŐSÉGE - gyökeresen új öröklési rend - alapja a kognát rokonság - a civiljogi elvek közül egyedül 1 érvényesült továbbra is: a sui heredes számára nem volt nyugvó hagyaték A NOVELLAE kiemelkedő dogmatörténeti jelentőségei: - véglegesen és teljesen megszüntette az agnát rokonok öröklését - évszázadokon át képviselte a testvérek, férfiak és nők öröklési egyenjogúságát szemben a középkori (feudális) öröklési jogi szabályokkal - így a modern törvényes öröklési rend alapja lett - bevezette a törvényes özvegyi haszonélvezetet - hiányosság: a túlélő házastársat még a praetori edictum-nál is hátrányosabban kezelte - e kérdést külön nem is szabályozta, így a bonorum possessio unde vir et uxor intézménye annak ellenére fennmaradt, hogy a bonorum possessio többi eseteit Iustinianus öröklési tárgyú novellái eltörölték III. A TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉS A POLGÁRJOGOT NYERT LIBERTINUS UTÁN - a római jog értelmében sem felmenői, sem oldalrokonai nem lehettek - ezek hiányát a római jog a patronus öröklési jogának a törvényes öröklési rendbe való beiktatásával pótolta - a libertinus civis utáni öröklési rend fejlődése: A) CIVILJOG - a libertinus után végrendelet híján örökölnek sui heredes patronus vagy annak agnát rokonai, ill. gentilis-ei B) PRAETORI JOG - a PRAETOR BONORUM POSSESSIO INTESTATI-t adott liberi legitimi (a felszabadított suus-ai), ezek híján a patronus, ill. ennek agnatus-ai, és a cognati (a libertinus lemenői) részére a patronus családja a libertinus túlélő házastársa (vir ill. uxor) a felszabadító kognát rokonai részére
26 RÓMAI JOG - VI. RÉSZ, ÖRÖKLÉSI JOG (27 TÉTEL) 26/66 C) IUSTINIANUSI JOG - a libertinus után örökölnek a lemenők a patronus és gyermekei a patronus oldalrokonai a libertinus túlélő házastársa (vir ill. uxor) - a libertinus utáni öröklés lényege, hogy utána csak lemenői és túlélő házastársa örökölt, az utóbbit azonban a patronus családja megelőzte IV. A TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉS SZEMPONTJÁBÓL LÉNYEGES CSALÁDTAGOK az örökhagyó (pl.: pater familias) az örökhagyó felesége: uxor in manu az örökhagyó fia: filius familias az örökhagyó lánya: filia familias az örökhagyó örökbefogadott gyermeke: adoptivus az örökhagyó emancipált gyermeke: emancipatus az örökhagyó unokái: nepos az örökhagyó dédunokái: pronepos az örökhagyó fiútestvérei: fratres az örökhagyó lánytestvérei: sorores az örökhagyó fiútestvérének gyermekei: fratris liberi az örökhagyó lánytestvérének gyermekei: sororis liberi az örökhagyó apja: pater az örökhagyó anyja: mater az örökhagyó apjának fiútestvérei: patrui az örökhagyó apjának lánytestvérei: amitae az örökhagyó anyjának fiútestvérei: avunculi az örökhagyó anyjának lánytestvérei: materterae az örökhagyó nagyszülője: avus az örökhagyó apai nagyszülője: avi paterni az örökhagyó apai nagyapja: avus paternus az örökhagyó apai nagyanyja: avia paterna az örökhagyó anyai nagyszülője: avi materni az örökhagyó anyai nagyapja: avus maternus az örökhagyó anyai nagyanyja: avia materna az örökhagyó apai dédszülője: proavi paterni az örökhagyó anyai dédszülője: proavi materni
27 RÓMAI JOG - VI. RÉSZ, ÖRÖKLÉSI JOG (27 TÉTEL) 27/ MIT JELENT AZ, HOGY VALAKI IN STIRPES, IN CAPITA VAGY IN LINEAS ÖRÖKÖL? HOL ÉRVÉNYESÜLNEK EZEK AZ ELŐÍRÁSOK? I. IN STIRPES ÖRÖKLÉS 1) MEGHATÁROZÁSA - az a törvényes öröklési jogi megoldás, amikor a rokonsági fokban távolabb állók együttesen annyit örökölnek, mint kieső elődjük egymaga örökölt volna = törzsenként való öröklés, képviseleti elv - képviseleti jog (ius repraesentationis): a törzsenként öröklők e joga - a távolabbi fokon lévők elődjük helyébe lépnek, és kieső elődjük részén osztoznak 2) ÉRVÉNYESÜLÉSE, ESETEI a) CIVILJOGI ÖRÖKLÉSI REND - I. osztály (sui heredes): a kieső suus-ok helyén - pl.: a filius familias az örökhagyó halálakor már nem élt, az ő gyermekei és manusos házasságot kötött felesége (= az örökhagyó menye és az unokák) annyit örököltek együttesen, mint a kieső apa és férj egymaga örökölt volna b) PRAETORI TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉSI REND - I. osztály (liberi) az emancipált fiúkat és gyermekeiket a praetor suus-nak tekintette (sui ficti) - ebből a képviseleti elv következik c) IUSTINIANUSI ÖRÖKLÉSI REND - I. osztály (descendentes): a távolabbi lemenőknél - II. osztály (germani): teljes testvérek gyermekeinél - III. osztály: elhalt féltestvérek gyermekeinél II. IN CAPITA ÖRÖKLÉS A) MEGHATÁROZÁSA - az a törvényes öröklési jogi megoldás, amikor az azonos fokon állók együttesen, fejenként ugyanannyit örökölnek, egyenlő arányban B) ÉRVÉNYESÜLÉSE, ESETEI a) CIVILJOGI ÖRÖKLÉSI REND - I. osztály (sui heredes): az örökhagyó gyermekei - II. osztály (proximi agnati): a legközelebbi agnát rokonok b) PRAETORI TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉSI REND - I. osztály (liberi): ha egyenlő fokon állnak - II. osztály (legitimi): a suus-ok vagy agnat-ok között egyenlő fokon
28 RÓMAI JOG - VI. RÉSZ, ÖRÖKLÉSI JOG (27 TÉTEL) 28/66 - III. osztály (cognati): azonos fokú vérrokonok egymás között függetlenül attól, hogy lemenők (descendentes) vagy felmenők (ascendentes) c) IUSTINIANUSI ÖRÖKLÉSI REND - I. osztály (descendentes): a lemenők, ha azonos fokon vannak - II. osztály (ascendentes, germani): ha az örökhagyó után szülők + teljes testvérek maradtak és az egy ágon belüli felmenők is - IV. osztály (cognati collaterales): az azonos fokú oldalági rokonok között - féltestvérek közt - az összes oldalrokonok között, az azonos fokon állók között III. IN LINEAS ÖRÖKLÉS A) MEGHATÁROZÁSA - az a törvényes öröklési jogi megoldás, amikor az örökhagyó után csak felmenők maradnak, és a felmenők öröklésénél a hagyaték az apai és anyai ág között egyenlően oszlik meg - az ágon belül az ott lévők fejenként osztoznak - a közelebbi felmenő léte kizárja a távolabbi felmenő öröklését - ha az egyik ágon nincsen senki, a másik ág osztozik az egész hagyatékon B) ÉRVÉNYESÜLÉSE, ESETEI - egyedül Iustinianus-nál van jelen - II. osztály (ascendentes, germani): ha csak felmenők maradtak az örökhagyó után, a hagyaték ágak (apai és anyai) szerint oszlik meg, s a közelebbi felmenő léte kizárja a távolabbi felmenő öröklését
29 RÓMAI JOG - VI. RÉSZ, ÖRÖKLÉSI JOG (27 TÉTEL) 29/ A TESTAMENTUM FOGALMA ÉS TARTALMA [MINIMUM TÉTEL LIV.] I. A RÓMAI VÉGRENDELET FOGALMA - végrendelet (testamentum, tabulae) - halál esetére szóló, alakszerűségekhez kötött, örökösnevezést tartalmazó, egyoldalú, visszavonható akaratnyilvánítás - a végrendelkezés, a végrendelet formális, ünnepélyes jogügylet (negotium sollemne) - a Modestinus-féle definíció megfelel a jogügylet modern (pandektista) fogalmának: - a végrendelet akaratunknak jogszerű formában való kijelentése arról, amiről azt szeretnénk, hogy a halálunk után történjék - a meghatározás tartalmazza az akaratot (voluntas) a nyilatkozatot (sententia) a joghatásra (öröklésre) irányulást az akaratnyilatkozat szigorú alakszerűségeit (iusta sententia) II. A RÓMAI VÉGRENDELET TARTALMA - minden római végrendeletnek tartalmaznia kellett az örökös kinevezését (heredis institutio); emellett előfordult még kitagadás (exheredatio) az örökös helyettesítése (heredis substitutio) hagyományrendelés (legatum, fideicommissum) gyámrendelés (tutoris datio) rabszolga-felszabadítás (manumissio testamento) 1) ÖRÖKÖSNEVEZÉS (HEREDES INSTITUTIO) - a végrendelet nélkülözhetetlen eleme (essentiale negotii) - a római végakarati intézkedést ez teszi végrendeletté - az egész végrendelet érvényessége az örökösnevezés érvényességétől függ - Gaius: caput et fundamentum testamenti (kezdete és alapja a végrendeletnek) a) s z i g o r ú f o r m a i e l ő í r á s o k - az örököst latin nyelven ünnepélyesen (sollemni more) bizonyos parancsoló és egyenes szavakkal (imperativa et directa verba) kellett megnevezni - pl.: Titius heres esto. (Titius legyen az örökösöm.) b) t a r t a l m i k o r l á t o z á s o k - a civiljog szerint valószínűleg az örökhagyó csak akkor végrendelkezhetett szabadon, ha nem voltak suus heres-ei - ha voltak, azoknak kellett örökölniük
Római jog II. A törvényes öröklés szabályai
Római jog II. A törvényes öröklés szabályai egyetemes jogutódlás Az alap, amelyre tekintettel valaki számára öröklés (egyetemes jogutódlás) nyílik a római jogban hármas: a) végrendelet alapján, (successio
Részletesebben1. Kérdés. Gyakorlat. Mit tudunk a praetori törvényes öröklési rendről, melyek voltak a fő osztályok? Öröklési jog 1.
1. Kérdés Gyakorlat Mit tudunk a praetori törvényes öröklési rendről, melyek voltak a fő osztályok? Öröklési jog 1. bonorum possessio A bonorum possessorok négy osztályba voltak sorolva. Mindegyik osztály
RészletesebbenRómai jog II. A törvényes öröklés szabályai. egyetemes jogutódlás. a törvényes öröklés alapfogalmai. a civiljog törvényes öröklési rendje (2)
Római jog II. törvényes öröklés szabályai egyetemes jogutódlás z alap, amelyre tekintettel valaki számára öröklés (egyetemes jogutódlás) nyílik a római jogban hármas: a) végrendelet alapján, (successio
RészletesebbenRómai jog levelező I. Öröklési jog
Római jog levelező I. Öröklési jog II. félév menete I. II. III. IV. V. febr. 19. márc. 05. márc. 26. ápr. 17. ápr. 24. öröklési jog (3 óra) kötelmi jog 1. (3óra) kötelmi jog 2. (3 óra) kötelmi jog 3. (2
RészletesebbenRómai jog IV. Az öröklés folyamata
Római jog IV. Az öröklés folyamata a végrendelet megtámadása az anyagi mellőzhetetlenség sérelme miatt Aki a jogosultak közül kötelesrészét nem kapta meg, mert az örökhagyó - egészen kitagadta, vagy -
RészletesebbenRómai jog IV. Az öröklés folyamata
Római jog IV. Az öröklés folyamata a végrendelet megtámadása az anyagi mellőzhetetlenség sérelme miatt Aki a jogosultak közül kötelesrészét nem kapta meg, mert az örökhagyó - egészen kitagadta, vagy -
RészletesebbenRómai jog I. Örökjogi alapfogalmak. a 2010/2011. I. félév eredményei. a 2010-ben felvettek félév eredményei ban felvettek aláírás és átlag
a 2010/2011. I. félév eredményei Római jog I. A tárgyat felvette: 269 fő Aláírást szerzett: 249 fő Ebből nem jött vizsgá zni: 44 elégtelen egs közepes jó jeles összesen végső 86 72 24 18 20 arány 42% 3%
RészletesebbenRómai jog III. A végrendeleti öröklés
Római jog III. A végrendeleti öröklés milyen alapon örökölhet valaki? Három alapon lehetséges, hogy valaki számára öröklés (egyetemes jogutódlás) nyíljék a római jogban: a) végrendelet alapján (successio
RészletesebbenRómai jog XIII. Status familiae, rokonság, patria potestas
Római jog XIII. Status familiae, rokonság, patria potestas befolyásoló tényezők cselekvőképesség valaki saját tényeivel jogokat és kötelezettségeket szerezhet magának vagy másoknak életkor nem tutela,
RészletesebbenÖRÖKLÉSI JOG ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
ÖRÖKLÉSI JOG ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK Az ember halálával hagyatéka mint egész száll az örökösre, beleértve az összes ingatlan és ingó vagyont, de a különféle terheket (pl. hitel, kölcsön) is. Az öröklés az
Részletesebben14. gyakorlat. Öröklési jog, kötelmi jog
14. gyakorlat Öröklési jog, kötelmi jog 1. jogeset Egy rabszolga felfedte ura gyilkosát és ezért jutalomképpen a praetor szabaddá nyilvánította. Az így fölszabadított teljesen egyedülálló volt, rokonok
RészletesebbenRómai jog XIII. rokonság/1 - agnatio. A rokonság A házasság. a szűk agnatio. szűk agnatio. a tágabb agnatio. a szűk agnatio megszűnése
Római jog XIII. A rokonság A házasság rokonság/1 - agnatio A római család a monogám házasság elvére és a családfő (pater familias) hatalmára épült fel. A régi jog rokonsági rendszere a római család felépítéséből
Részletesebben13. gyakorlat. Öröklési jog 2.
13. gyakorlat Öröklési jog 2. 1. jogeset Egy különc római így végrendelkezett: Titius legyen az örökösöm, de csak akkor, ha a holttestemet a tengerbe veti. Titius nem tett eleget az előírásnak, hanem illően
RészletesebbenA TÖRVÉNYES ÖRÖKÖSÖK KÖRE ÉS SORRENDJE (nem tartozik szorosan a tételhez)
A TÖRVÉNYES ÖRÖKÖSÖK KÖRE ÉS SORRENDJE (nem tartozik szorosan a tételhez) A Ptk. taxatíve felsorolja az öröklésre jogosultak körét: csak az e körben szereplők minősülnek törvényes örökösnek. A törvényes
RészletesebbenRómai jog. A tananyag a tankönyv 21. pontjával kezdődik.
Római jog A jogi tanulmányok a közéletben való, szakmailag megalapozott és elhivatott szerepvállalásra készítenek fel. Ehhez szükséges a joganyag tételes, naprakész, beható ismerete, de épp ennyire szükséges
RészletesebbenSZELLEMI TULAJDONJOGOK A HÁZASTÁRSAK VAGYONÁBAN ÉS HAGYATÉKÁBAN - AZ ÚJ PTK. ALAPJÁN
Dr. habil. Grad-Gyenge Anikó Iparjogvédelmi Konferencia Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület Konferencia, Szilvásvárad, 2018. május 11. SZELLEMI TULAJDONJOGOK A HÁZASTÁRSAK VAGYONÁBAN ÉS HAGYATÉKÁBAN
Részletesebben(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl.
(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. A Ptk. Az özvegyet csak leszármazók hiányában tekinti állagörökösnek (leszármazók mellett nem örököl állagot). Leszármazók hiányában az egész hagyaték az egész
RészletesebbenÖngyilkosság bekövetkezése nyomán felmerülő jogi kérdések és válaszok
Öngyilkosság bekövetkezése nyomán felmerülő jogi kérdések és válaszok A Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány összeállítása Szeretteink elvesztése hatalmas mentális és intellektuális sokkot idézhet elő,
RészletesebbenRómai jog XI. A személy, status libertatis
Római jog XI. A személy, status libertatis persona, caput Azt, akit alanyi jogok és kötelezettségek illethetnek, jogalanynak, más szóval személynek (persona, caput) nevezzük: a jogok természetes alanya
Részletesebben301. A SZEMÉLY (JOGKÉPESSÉG) FOGALMA, KELETKEZÉSE, MEGSZŰNÉSE
1/35 301. A SZEMÉLY (JOGKÉPESSÉG) FOGALMA, KELETKEZÉSE, MEGSZŰNÉSE [MINIMUM TÉTEL XII.] I. A SZEMÉLYISÉG FOGALMA - persona / caput: az az ember, aki jogok és kötelezettségek alanya lehet tehát jogalany
RészletesebbenVégintézkedés, törvényes öröklés, kötelesrész
Végintézkedés, törvényes öröklés, kötelesrész [ ] hazánk nem humusa a végrendelkezésnek, népünk igen nagy része a végrendelet tételében a törvény iránti tiszteletlenséget, mert a törvény akaratának megszegését
RészletesebbenAz öröklési jog szabályainak változásai az új Ptk.-ban. Orosz Árpád
Az öröklési jog szabályainak változásai az új Ptk.-ban Orosz Árpád [ ] hazánk nem humusa a végrendelkezésnek, népünk igen nagy része a végrendelet tételében a törvény iránti tiszteletlenséget, mert a törvény
RészletesebbenAz új öröklési illeték szabályok 2008. december 9.-én léptek hatályba, és a már folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell őket.
Házasságomban egy közös gyerekünk született, de nekem van egy gyermekem az előző kapcsolatomból is. Feleségemmel minden vagyonunk közös. Ki örököl utánam? Az örökösök a törvény alapján az örökhagyó gyermekei
RészletesebbenRómai jog XIV. A házasság
Római jog XIV. A házasság a házassági fajták Mint a római jog általában, úgy a római házassági jog is alapjában véve csupán a római polgárokra vonatkozott Csak polgárok (illetve conubiummal, ius conubiival
RészletesebbenVIZSGATÉTELEK RÓMAI JOGBÓL
VIZSGATÉTELEK RÓMAI JOGBÓL A *-gal jelölt, ún. minimumtételek lényegét mindenkinek ismernie kell, ezért akár egy minimumtétel nemtudása is tekintet nélkül a vizsgázó egyéb tudására elégtelen osztályzatot
RészletesebbenRómai jog XX. A tulajdon szerzésmódjai II.
Római jog XX. A tulajdon szerzésmódjai II. dolgok egyesülése különböző személyek tulajdonában lévő dolgok egyesülése egy összetett dologgá akkor idéz elő tulajdonváltozást, ha a kapcsolat ún. erős egyesülés,
RészletesebbenPOLGÁRI JOG TERMÉSZETES SZEMÉLYEK (EMBER) POLGÁRI JOG ALANYAI (SZEMÉLYEK AZ ÜZLETI ÉLETBEN): 2015.09.30. Polgári Törvénykönyv 2013. évi V.
POLGÁRI JOG A jogalanyok ( ) vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza Mint jog ág DR SZALAI ERZSÉBET 1 DR SZALAI ERZSÉBET 2 Polgári Törvénykönyv 2013. évi V. törvény MIKOR LÉPETT HATÁLYBA? MEGALKOTÁSÁNAK
RészletesebbenRómai jog I Örökjogi alapfogalmak. a vagyonjog
a vagyonjog Római jog I. Örökjogi alapfogalmak A mag{njognak azt a részét, mely a vagyonalkotó részek részletes szab{lyait adja, tov{bb{ ezeknek az egyes vagyonok közti mozg{s{t meghat{rozza, vagyonjognak
RészletesebbenMÉG EGYSZER ARRÓL, VAJON AGNÁT ROKON-E AZ UXOR IN MANU? GEDEON MAGDOLNA*
Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXVII/1. (2009), pp. 33-40 MÉG EGYSZER ARRÓL, VAJON AGNÁT ROKON-E AZ UXOR IN MANU? GEDEON MAGDOLNA*...aki a törvény szavait megtartva megkerüli annak értelmét,
RészletesebbenPolgári jog II április 29. Sápi Edit
Polgári jog II. 2015. április 29. Sápi Edit Mikor beszélünk érvénytelenségről és hatálytalanságról? Érvénytelenség: olyan jogi hibában szened a jognyilatkozat, amely miatt nem fűződhetnek hozzá joghatások
RészletesebbenRómai jog III. milyen alapon örökölhet valaki? A végrendeleti öröklés. alapelvek. a római végrendelet ( modern ) fogalma
Római jog III. milyen alapon örökölhet valaki? Három alapon lehetséges, hogy valaki számára öröklés (egyetemes jogutódlás) nyíljék a római jogban: a) végrendelet alapján (successio testamentaria v. secundum
RészletesebbenI. (ŐSZI) FÉLÉV A TÉTELEK
POLGÁRI JOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR 2017-2018. I. (ŐSZI) FÉLÉV A TÉTELEK 1. A polgári jog fogalma, tárgya, helye és összefüggései a jogrendszerben. 2. A magánjog története Nyugat-Európában és Magyarországon
RészletesebbenRómai jog XVIII. A tulajdonszerzés módjai I.
Római jog XVIII. A tulajdonszerzés módjai I. quiritar tulajdon A római tulajdon (dominium ex iure Quiritium) létrejöttéhez három feltétel együttes megléte volt szükséges, melyek valamelyikének hiánya sajátos
RészletesebbenPOLGÁRI JOG. Mint jog ág DR SZALAI ERZSÉBET 1
POLGÁRI JOG Mint jog ág DR SZALAI ERZSÉBET 1 Ptk. állampolgárok állami, önkormányzati, gazdasági és civil szervezetek más személyek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza../. DR SZALAI ERZSÉBET
RészletesebbenC/6 A VÉGRENDELET ÉS AZ ÖRÖKLÉSI SZERZŐDÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSA; A VÉGINTÉZKEDÉS TARTALMA
A VÉGINTÉZKEDÉSEN ALAPÚLÓ ÖRÖKLÉSRŐL A végintézkedési szabadság a kötetlen magántulajdonosi társadalmak viszonylag természetes velejárója: a magántulajdonos jogának elismerése ahhoz, hogy vagyonáról halál
RészletesebbenRómai jog V. Az örökösök jogi helyzete
Római jog V. Az örökösök jogi helyzete az öröklés jogi hatása Az aditioval az örökös az örökhagyó universalis successorává, azaz minden átháruló jogának és kötelezettségének utódjává lett. Az örökhagyó
RészletesebbenÖröklés, válás és a bizalmi vagyonkezelés. Menyhárd Attila egyetemi tanár ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék MTA TK Jogtudományi Intézet
Öröklés, válás és a bizalmi vagyonkezelés Menyhárd Attila egyetemi tanár ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék MTA TK Jogtudományi Intézet A bizalmi vagyonkezelés szerkezete Vagyonátruházás a vagyonkezelő teljes
RészletesebbenHázasságban, társaságban - házastársi közös vagyon a cégben
Házasságban, társaságban - házastársi közös vagyon a cégben A Ptk.-ba beépült bírói gyakorlat Dr. Csűri Éva A vagyonközösséghez tartozó társasági részesedések megosztásának módja I. A gazdasági társasági
RészletesebbenRómai jog - levelező III. Személyi- és családjog
Római jog - levelező III. Személyi- és családjog konzultációk rendje szept. szept. okt. 11. 25. 02. nov. dec. 06. 10. 11-12 Történeti rész Eljárásjog Személyi- és családjog Dologi jog 1 Dologi jog 2 Zárthelyi
RészletesebbenFábián Ferenc. Előadásvázlatok az öröklési jog köréből
Fábián Ferenc Előadásvázlatok az öröklési jog köréből P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi és Római
RészletesebbenA végintézkedések általános szabályai Helyettes öröklés és növendékjog április 22.
A végintézkedések általános szabályai Helyettes öröklés és növendékjog 2015. április 22. I. A végintézkedésen alapuló öröklés Az öröklés jogcíme szerint alapulhat törvényen vagy végintézkedésen. a) a végintézkedésen
RészletesebbenC/8 A KÖTELESRÉSZ ALAPJA, MÉRTÉKE; FELELŐSSÉG A KÖTELESRÉSZÉRT
A köteles rész biztosításával a modern törvények a hagyaték egy bizonyos hányadát az örökhagyó legközelebbi rokonainak, illetve házastársának kívánják juttatni a, az örökhagyó végintézkedésben (esetleg
RészletesebbenADATSZOLGÁLTATÁS A HAGYATÉKI LELTÁRHOZ a 2014. március 15. napjától bekövetkezett halálesethez
Ügyiratszám: VII/./ ADATSZOLGÁLTATÁS A HAGYATÉKI LELTÁRHOZ a 2014. március 15. napjától bekövetkezett halálesethez (A rovatokat kérem OLVASHATÓAN, NYOMTATOTT NAGY BETŰKKEL kitölteni!) I. AZ ELHUNYTRA (örökhagyóra),
RészletesebbenAZ ÚJ PTK. ÖRÖKLÉSI JOGI KÖNYVÉNEK BÍRÓI GYAKORLATA ÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI. Budapest, január 14.
AZ ÚJ PTK. ÖRÖKLÉSI JOGI KÖNYVÉNEK BÍRÓI GYAKORLATA ÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI ÁTTEKINTÉS - Változás az Öröklési Jogi Könyvben - Az öröklés általában - Az öröklés jogcímei (sorrend-csere) - A törvényes öröklés
RészletesebbenA/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG
A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény
RészletesebbenRómai jog kifejezések:
Római jog kifejezések: Consilium principis: császári tanács Ius cogens: kényszerítő jellegű Ius dispositivum: engedő, hézagpotló Boni mores: jó erkölcsök Sacrum consistorium: államtanács Magister officiorum:
Részletesebbenhttp://gyorugyved.hu A törvényes öröklés általános rendje (szabályai)
http://gyorugyved.hu A törvényes öröklés általános rendje (szabályai) Mikor érvényesül a törvényes öröklési rend? Ha az örökhagyó végintézkedési szabadságával nem élt, vagy a végintézkedés a hagyaték egészére
RészletesebbenRómai jog XIX. 2012.11.26.
Római jog XIX. A tulajdon szerzésmódjai II. dolgok egyesülése különböző személyek tulajdonában lévő dolgok egyesülése egy összetett dologgá akkor idéz elő tulajdonváltozást, ha a kapcsolat Az ERŐS EGYESÜLÉS
Részletesebbendr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I.
dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. Novissima Kiadó 2014 1 Megjelent a Novissima Kiadó gondozásában 2014-ben, elektronikus formában. Szerző: dr. Kusztos
RészletesebbenALAPKÉRDÉSEK RÓMAI JOGBÓL 1. félév anyagából
ALAPKÉRDÉSEK RÓMAI JOGBÓL 1. félév anyagából 1. Az institúció rendszer fogalma - fajtái. 2. A pandektarendszer fogalma, felépítése. 3. Az archaikus jog 4. A préklasszikus jog fogalma 5. A klasszikus jog
RészletesebbenAz új Polgári Törvénykönyv igen érthetően
Az új Polgári Törvénykönyv igen érthetően A VÉGRENDELET - A jelenlegi Törvénykönyvben található és az új Törvénykönyv 1034-1085 cikkei szabályozza; - Egy egyoldalú, személyes és visszavonható okirat, amely
RészletesebbenÉLETTÁRSI KAPCSOLAT HÁZASTÁRSI TARTÁS ROKONTARTÁS
ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT HÁZASTÁRSI TARTÁS ROKONTARTÁS Szeibert Orsolya PhD ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék 2013. 10. 01. Házasságon kívüli partnerkapcsolatok Vitatottság Eredeti elképzelések jelzés a jogalkalmazónak?
RészletesebbenSzerkesztette: Sándor István. Az öröklési jog, A családi jog
Polgári jog III. Szerkesztette: Sándor István Polgári jog III. Az öröklési jog, A családi jog Patrocinium Budapest, 2015 Tartalomjegyzék oldalszám RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE...7 V. AZ ÖRÖKLÉSI JOG...9 77. Az
RészletesebbenA házasság társadalom által elismert és jóváhagyott szexuális közösség két ember között. házaspárt házaspárt gyermekkel egy szülőt gyermekkel
CSALÁDTÖRTÉNELEM Családnak nevezzük a szociológiában az olyan együtt élő kiscsoportokat, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy leszármazás, más szóval rokoni, vérségi (kivételes esetben örökbefogadási)
RészletesebbenAZ ÖRÖKÖS (HAGYOMÁNYOS) JOGÁLLÁSA
Egyik C tételben sem található meg: az örökség megszerzése, a hagyatéki eljárás TK 129-134 AZ ÖRÖKÖS (HAGYOMÁNYOS) JOGÁLLÁSA 1. Az örökös jogállása (nem tartozik szorosan a tételhez) 598. Az ember halálával
RészletesebbenPolgári jog. Személyek joga évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D évi V. törvény (Új Ptk.)
Polgári jog Személyek joga 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D. 2013. évi V. törvény (Új Ptk.) I. Könyv Bevezető rendelkezések II. Könyv Az ember mint jogalany III. IV.
RészletesebbenC/2 KIESÉS AZ ÖRÖKLÉSBŐL
Az öröklés törvényi előfeltételei nemcsak az öröklésre, mint egyetemes jogutódlásra, hanem az örökhagyó vagyonában bekövetkező különös (singularis) jogutódlás eseteire (dologi hagyomány, halál esetére
RészletesebbenKORLÁTOLT DOLOGI JOGOK
HASZNÁLATI JOGOK KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK Használati jogok Személyes szolgalmak Telki szolgalmak Értékjogok Pl: zálogjog FÖLDHASZNÁLAT Főszabály aedificium solo cedit elve az épület osztja a fődolog jogi
RészletesebbenÁllampolgárság igazolása iránti KÉRELEM
A Magyar Köztársaság Belügyminiszterének Budapest Állampolgárság igazolása iránti KÉRELEM Kérem a magyar állampolgárságom fennállásának, megszűnésének, illetve annak megállapítását, hogy nem voltam magyar
RészletesebbenHONOSÍTÁSI, VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM. Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Központi számunk: 96/
A Magyar Köztársaság Elnökének: Budapest fénykép helye fénykép helye Alulírott és házastársam, kérem/kérjük, hogy nevű kiskorú, cselekvőképtelen nagykorú gyermeke(immel/inkkel)* az 1993. évi LV. törvény
RészletesebbenATALANTA Üzleti Szakközépiskola CSALÁDJOG
ATALANTA Üzleti Szakközépiskola CSALÁDJOG Szerző: Dr. Bednay Dezső Budapest, 2011 TARTALOMJEGYZÉK I. ÖRÖKLÉSI JOG... 5 1. Az öröklés helye a jogrendben, meghatározó jogi fogalmai... 5 a) Az öröklés...
RészletesebbenA házasság vagyonjogi kérdései. 2012. május 5. Dr. Kenderes Andrea
A házasság vagyonjogi kérdései 2012. május 5. Dr. Kenderes Andrea A törvényes házastársi vagyonközösségi rendszer: Csjt. 27. Csjt. 28. Házassági vagyonjogi rendszer: VEGYES RENDSZER Házastársak közös vagyona
Részletesebben(3) A vak, az írástudatlan, továbbá az, aki olvasásra vagy nevének aláírására képtelen állapotban van, írásbeli magánvégrendeletet nem tehet.
586. (1) Tartási szerződés alapján az egyik fél köteles a másik felet megfelelően eltartani. Tartási szerződést kötelezettként jogi személy is köthet. (2) A tartási szerződést írásban kell megkötni. (3)
RészletesebbenAz ingatlan árverés intézményének fejlődése. az 1994. évi LIII. törvény megjelenését követően
Az ingatlan árverés intézményének fejlődése az 1994. évi LIII. törvény megjelenését követően Szerző: Dr. Lukács Beatrix 2014. július 17. Bevezető 2014-et írunk, ami a bírósági végrehajtás szempontjából
RészletesebbenATALANTA Üzleti Szakközépiskola Családjog Szerző: dr. Bednay Dezső
ATALANTA Üzleti Szakközépiskola Családjog Szerző: dr. Bednay Dezső Az ATK munkacsoportjának tagja Budapest 2009-11 1 TARTALOMJEGYZÉK ÖRÖKLÉSI JOG 1) Az öröklés helye a jogrendben, meghatározó jogi fogalmai
Részletesebben8. Az öröklés a magyar nemzetközi magánjogban
Öröklés 8. Az öröklés a magyar nemzetközi magánjogban = hagyaték mint egész átszáll az örökösre egészben: aktívumok + passzívumok Örökölni lehet: Amennyiben az örökhagyó után végintézkedés maradt, az öröklés
RészletesebbenAz élettársi életközösség szabályozásának előzményei és új rendelkezései.
Az élettársi életközösség szabályozásának előzményei és új rendelkezései. Szerző: Kepesné dr. Bekő Borbála 2015. szeptember 14 Budapest Az élettárs köznapi értelemben is gyakran használt szó, azoknak a
RészletesebbenNYILATKOZAT HAGYATÉKI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁHOZ. Kérem szíveskedjék a nyilatkozatot minél olvashatóbb betűkkel kitölteni!
Iktatószám: Bagi Polgármesteri Hivatal 2191 Bag, Szent Imre utca 52. Telefon: (28) 504-135/19-es mellék, Fax: (28) 504-136 muszaki@bagfalu.hu www.bagfalu.hu NYILATKOZAT HAGYATÉKI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁHOZ
Részletesebbenúj PTK HETEDIK KÖNYV ÖRÖKLÉSI JOG Csehi Zoltán
új PTK HETEDIK KÖNYV ÖRÖKLÉSI JOG Csehi Zoltán 1. Több szabály Lényegi változások 2. Belső struktúra változott végrendeleti intézkedés megelőzi a törvényi öröklés szabályait 3. Bírói gyakorlat beépítése
Részletesebben16. gyakorlat. Kötelmi jog
16. gyakorlat Kötelmi jog 1. jogeset Egy filius familias tartozott Titiusnak. Tartozása biztosítására kezest adott. Titius végrendeletében a filius familiast örökösévé nevezte. Amikor meghalt, a pater
RészletesebbenHAN001 ÁLLAMPOLGÁRSÁG IGAZOLÁSA IRÁNTI KÉRELEM. Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Központi számunk: 96/
A Magyar Köztársaság Igazságügyi és Rendészeti Miniszterének: Budapest Kérem a magyar állampolgárságom:* fennállásának megszűnésének illetve annak megállapítását, hogy nem voltam magyar állampolgár * kérem
RészletesebbenPolgári Polgármesteri Hivatal 4090 Polgár, Barankovics tér 5. szám
Polgári Polgármesteri Hivatal 4090 Polgár, Barankovics tér 5. szám A Magyar Köztársaság Elnökének Budapest HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM Alulírott. és házastársam,.. kérem / kérjük, hogy. nevű
RészletesebbenAZ ÉLETTÁRSI KAPCSOLATOK SZABÁLYOZÁSA AZ ÚJ POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV TÜKRÉBEN
NOVOTNI ALAPÍTVÁNY A MAGÁNJOG FEJLESZTÉSÉÉRT TUDOMÁNYOS PUBLIKÁCIÓS PÁLYÁZAT AZ ÉLETTÁRSI KAPCSOLATOK SZABÁLYOZÁSA AZ ÚJ POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV TÜKRÉBEN THE REGULATION OF PARTNER-RELATIONSHIP IN THE NEW
Részletesebben9825 Jelentés a Nemzeti Kulturális Alap pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről
9825 Jelentés a Nemzeti Kulturális Alap pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. Az alap kezelésének és
RészletesebbenHONOSÍTÁSI KÉRELEM. 1. Házassági neve:... Születési családi neve:... Születési utóneve(i):... Előző (születési) családi neve:... Előző utóneve(i):...
A Magyar Köztársaság Elnökének Budapest fénykép helye fénykép helye HONOSÍTÁSI KÉRELEM Alulírott....... és házastársam,... kérem/kérjük, hogy...... nevű kiskorú, cselekvőképtelen nagykorú gyermeke(immel/inkkel)
RészletesebbenA/1. A POLGÁRI JOG ÉS A CSALÁDJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG
A/1. A POLGÁRI JOG ÉS A CSALÁDJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Az alábbi jogszabályok átfogó ismerete szükséges: - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), -
RészletesebbenA családjog kézikönyve
Dr. Bajory Pál Dr. Kiss Éva Dr. Bencze Lászlóné Dr. Kőrös András Dr. Brávácz Ottóné Dr. Makai Katalin Dr. Csiky Ottó Némethné dr. Bokor Klára Dr. Filó Erika Dr. Söth Lászlóné Dr. Katonáné dr. Pehr Erika
RészletesebbenJOGI ISMERETEK JOGVISZONY. Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat!
JOGI ISMERETEK 2. témakör: jogviszony (alanya, tárgya, tartalma) jogképesség cselekvőképesség Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat! JOGVISZONY. Emberek Kinek-minek a magatartását
RészletesebbenNunc transeamus ad obligationes. Obligatio est iuris vinculum, quo necessitate adstringimur alicuius solvendae rei, secundum nostrae civitatis iura.
AZ OBLIGATIO FOGALMA Obligationum substantia non in eo consistit, ut aliquod corpus nostrum aut servitutem nostram faciat, sed ut alium nobis obstringat ad dandum aliquid vel faciendum vel praestandum.
RészletesebbenN Y I L A T K O Z A T
N Y I L A T K O Z A T Kérem, hogy a nyilatkozatot olvasható, nyomtatott betűvel töltse ki! Pótlap csatolandó, amennyiben valamely adathoz nem áll rendelkezésére elegendő hely. I. Az elhunyt személy adatai:
Részletesebben4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése
4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4.1 1 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése Az egyik legradikálisabb munkajogi változás a munkaviszony megszűnését, illetve megszüntetését érinti. Az
RészletesebbenÁllampolgárság igazolása iránti KÉRELEM
A Magyar Köztársaság belügyminiszterének Budapest Állampolgárság igazolása iránti KÉRELEM Kérem a magyar állampolgárságom fennállásának, megszűnésének, illetve annak megállapítását, hogy nem voltam magyar
RészletesebbenBudapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének
Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2015. (II. 16.) 1 önkormányzati rendelete az önkormányzat tulajdonában álló egyes vagyontárgyak bérbeadásáról a 13/2015.
RészletesebbenPolgári jogi záróvizsgakérdések (2014/2015. I. félév)
1 Polgári jogi záróvizsgakérdések (2014/2015. I. félév) A záróvizsgára történő felkészülés vezérfonala" az előadásokon/a 2013. évi V. törvényen alapuló speciális kollégiumon/konzultációkon leadott anyag.
RészletesebbenPSZK Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 1.
2012/2013. tanév II. félév PSZK Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35 IV. évfolyam PSZ szak/pü Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 1. Illeték
RészletesebbenTULAJDONJOG MEGSZERZÉSE
Dr. Barzó Tímea PhD egyetemi docens, ügyvéd, egészségügyi szakjogász MISKOLCI EGYETEM Polgári Jogi Tanszék TULAJDONJOG MEGSZERZÉSE DOLOGI rendelkező ÜGYLET TRADITIO a dologi jogi jogváltozást közvetlenül
RészletesebbenNemzetközi magánjog 1.
Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi Köz- és Magánjogi Tanszék Nemzetközi magánjog 1. Knapp László knapplaszlo@sze.hu Nagy Csongor István: Nemzetközi magánjog. Második,
RészletesebbenDr. Darák Péter előadása:
Dr. Darák Péter előadása: A belső bírói fórumok, az oktatás és az informális csatornák szerepe az ítélkezési gyakorlat egységesítésében 1. Létezik-e bírói jog? A bírói jogalkotás létezésének kérdése hosszú
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. az özvegyi nyugdíj
TÁJÉKOZTATÓ az özvegyi nyugdíj A hozzátartozói ellátások sajátossága, hogy a jogosultsági feltételeknek az elhunyt jogszerző és a nyugdíjigénylő részéről is teljesülniük kell. Özvegyi nyugdíj címén a jogosultat
RészletesebbenE bizonyítvány eredeti példánya a kiállító hatóság birtokában marad.
5. melléklet V. FORMANYOMTATVÁNY EURÓPAI ÖRÖKLÉSI BIZONYÍTVÁNY (Az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, az alkalmazandó jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról,
RészletesebbenSEGÉDANYAG A RÓMAI ÖRÖKLÉSI JOG TANULMÁNYOZÁSÁHOZ
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Római Jogi Tanszék P. Szabó Béla SEGÉDANYAG A RÓMAI ÖRÖKLÉSI JOG TANULMÁNYOZÁSÁHOZ BUDAPEST 2012 P. Szabó Béla SEGEDANYAG A RÓMAI ÖRÖKLÉSI JOG
RészletesebbenALAPKÉRDÉSEK RÓMAI JOGBÓL. A 1. félév anyagából
ALAPKÉRDÉSEK RÓMAI JOGBÓL A 1. félév anyagából 1. Az institúció rendszer fogalma - fajtái. 2. A pandektarendszer fogalma, felépítése. 3. Az archaikus jog 4. A préklasszikus jog fogalma 5. A klasszikus
RészletesebbenNunc transeamus ad obligationes. Obligatio est iuris vinculum, quo necessitate adstringimur alicuius solvendae rei, secundum nostrae civitatis iura.
AZ OBLIGATIO FOGALMA Obligationum substantia non in eo consistit, ut aliquod corpus nostrum aut servitutem nostram faciat, sed ut alium nobis obstringat ad dandum aliquid vel faciendum vel praestandum.
RészletesebbenN Y I L A T K O Z A T H A G Y A T É K I E L J Á R Á S H O Z
1042 Budapest, István út 14. 231-3101, Fax.: 231-3170 altalanos.igazg.oszt@ujpest.hu Hivatali ügyfélkapu elérhetőség: IVKERPMH, KRID: 701127129 Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat POLGÁRMESTERI
RészletesebbenA találmányok legrégibb hagyományokkal rendelkező jogi oltalmi formája a szabadalom.
A találmányok legrégibb hagyományokkal rendelkező jogi oltalmi formája a szabadalom. A szabadalom jogintézménye a találmány alkotója, a feltaláló (illetve jogutódja) részére időleges és kizárólagos jellegű
RészletesebbenHagyatéki. Vonatkozó jogszabályok:
Hagyaték Vonatkozó jogszabályok: A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény A hagyatéki eljárás egyes cselekményeiről szóló 29/2010. (XII.31.) KIM rendelet Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.
RészletesebbenJavaslat módosítási szándék megfogalmazásához a Törvényalkotási bizottság számára a nemzetközi magánjogról szóló T/ számú törvényjavaslathoz
Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága Hivatkozási szám a TAB ülésén: 1. (T/14237) A bizottság kormánypárti tagjainak javaslata. Javaslat módosítási szándék megfogalmazásához a Törvényalkotási bizottság
RészletesebbenT/7971/... Tisztelt Elnök Úr! bizottsági módosító javaslato t
ra9~ 4 la./'n A LrkYiL Cet. 51 5 Alkotmányügyi, igazságügyi é s ügyrendi bizottság Dr. Kövér László az Országgy űlés elnöke részére Helyben T/7971/... a'/ Bizottsági módosító javaslat Tisztelt Elnök Úr!
RészletesebbenNYILATKOZAT. Állt-e gondnokság/gyámság alatt:...gondnok/gyám neve: címe:...
NYILATKOZAT 1. Az elhunyt neve:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési helye, ideje:... Családi állapota:... Állampolgársága:... elhalálozás helye, ideje:... Az örökhagyó tagja-e kamarának ( MOKK:
RészletesebbenRómai jog X. a perrendek fejlődése. A császári perrend A végrehajtási eljárás - A személy, status libertatis. cognitio extraordinem
a perrendek fejlődése Kr. VIII. sz. 0 Öh. Kr.e.451 Kr.u. 389 Római jog X. A császári perrend A végrehajtási eljárás - A személy, status libertatis L.a. Form. E.cog. Kr.e. 150 Kr.e.17 Kr.e. 242 Kr.e. 150
Részletesebben