ALAPKÉRDÉSEK RÓMAI JOGBÓL 1. félév anyagából

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ALAPKÉRDÉSEK RÓMAI JOGBÓL 1. félév anyagából"

Átírás

1 ALAPKÉRDÉSEK RÓMAI JOGBÓL 1. félév anyagából 1. Az institúció rendszer fogalma - fajtái. 2. A pandektarendszer fogalma, felépítése. 3. Az archaikus jog 4. A préklasszikus jog fogalma 5. A klasszikus jog 6. A ius cogens 7. A ius dispositivum 8. A ius privatum 9. A ius publicum 10. A vulgárjog 11. Az alanyi jog 12. A tárgyi jog 13. A jogviszony 14. A jogi tény 15. A jogintézmény 16. A szubszidiárius jogszabály 17. Az interpretatio 18. Az interpretatiós módszerek fajtái. 19. Az in fraudem legis eljárás 20. A kiterjesztő értelmezés fogalma A megszorító értelmezés fogalma Az analogia legis fogalma Az analogia iuris fogalma A jogforrás ismeretelméleti 25. A jogforrás lételméleti 26. A szokásjog modern 27. A lex 28. A lex perfecta fogalma A lex minus quam perfecta fogalma A lex imperfecta fogalma Az interpolatio 32. Az önhatalom fogalma, fajtái. 33. Az önvédelem 34. Az önsegély 35. A per 36. A praeiudicium 37. A keresetjogi gondolkodás 38. A (kereset)elévülés 39. Az elévülés nyugvásának 40. Az elévülés megszakadásának 41. A megdönthető vélelem fogalma A megdönthetetlen vélelem fogalma A fictio 44. A formula 45. A bona fides 46. Az exceptio 47. Az ítélet anyagi jogerejének 48. Az ítélet alaki jogerejének 49. A kötött bizonyítási rendszer 50. A cassatios jogkör 51. A reformatorius jogkör 52. A peren kívüli jogsegélyek 53. A végrehajtási eljárás 54. A csődszerű eljárás 55. A csődeljárás 56. A jogképesség 57. A cselekvőképesség fogalma - részképességek. 58. A méhmagzat 59. A méhmagzatra vonatkozó fikció tartalma. 60. A személyiségi elv 61. A kognát rokonság fogalma, fajtái. 62. Az apaság vélelmének tartalma. 63. A sógorság 64. Az örökbefogadás 65. A törvényesítés 66. Az ágyasság 67. A dos 68. A gyámság 69. A gondnokság 70. A dolog 71. A vagyon 72. A testetlen dolog 73. Az összetett dolog 74. A dologösszesség 75. A felszerelés fogalma és jogi sorsa. 76. A tartozék fogalma és jogi sorsa. 77. A tulajdon 78. A tulajdonjog tartalma. 79. A szomszédjogok 80. A tulajdonközösség 81. A növedékjog 82. A birtok 83. Az abszolút detentio 84. A relatív detentio 85. A birtokjogok 86. A quasi possessio 87. A jóhiszemű birtokos 88. A hibás birtok

2 89. A traditio 90. A longa manu traditio 91. A quasi traditio 92. A brevi manu traditio 93. A constitutum possessorium 94. A possessorius eljárás 95. A petitórius eljárás 96. A tulajdonszerzési mód 97. Az eredeti tulajdonszerzési mód 98. A származékos tulajdonszerzési mód 99. Az elbirtoklás 100. A foglalás 101. A dologegyesülés 102. A commixtio 103. A fructus naturalis 104. A fructus civilis 105. A beszedés (perceptio) 106. A feldolgozás 107. A beruházás 108. A szükséges, hasznos és fényűző beruházás 109. A ius tollendi 110. Mely jogintézmények tartoznak az idegen dologbeli jogok közé? 111. A telki szolgalom 112. A deductio 113. A személyes szolgalom 114. A haszonélvezet 115. A használat 116. A jogbirtok 117. Az örökhaszonbérlet 118. A felülépítményi jog A 2. félév anyagából 119. Az öröklési jog 120. Az egyetemes jogutódlás 121. Mi a hagyaték, mit tartalmaz? 122. Az örökség 123. A hagyomány 124. A hagyaték megnyílásának 125. Mit jelent a szabad végrendelkezés elve? 126. A nyugvó hagyaték 127. Az uratlan hagyaték 128. Az öröklési rend 129. Az öröklési fok 130. Az in capita öröklés 131. Az in stirpes öröklés 132. A ius representationis 133. Az incapacitas 134. Az indignitas 135. A római végrendelet 136. Az örökösnevezés 137. Az örököshelyettesítés 138. Az utóöröklés 139. A fiókvégrendelet (codicillus) 140. A végrendelet érvényességének 141. A végrendelet hatályosságának 142. Az alaki mellőzhetetlenség 143. Az anyagi mellőzhetetlenség 144. A kötelesrész 145. Az osztályrabocsátás (collatio) 146. Mit jelent a favor testamenti elve? 147. Az ultra vires hereditatis feleősség 148. A cum viribus hereditatis felelősség 149. A pro viribus hereditatis felelősség 150. A részhagyomány 151. A halál esetére szóló ajándék 152. A fideicommissum Milyen fajtái vannak? 153. A kötelem 154. A naturalis obligatio 155. A jogügylet 156. A kauzális jogügylet 157. Az absztrakt jogügylet 158. A jogügylet érvényességének 159. A jogügylet hatályosságának 160. A nem létező jogügylet 161. A semmis jogügylet 162. A megtámadható jogügylet 163. A jogügylet hatályosságának 164. Az essentialia negotii 165. A naturalia negotii 166. Az accidentalia negotii 167. A feltétel 168. Az időtűzés 169. A meghagyás 170. Az ex tunc hatály 171. Az ex nunc hatály 172. A szinallagmatikus kötelem 173. A közvetett képviselet 174. A közvetlen képviselet 175. A járulékos keresetek 2

3 176. Az egyetemlegesség fogalma és fajtái A correalitas és solidaritas eltérése A halmozás fogalma, esetei A specifikus szolgáltatás 180. Mit jelent a Genus perire non potest - elv? 181. A zártfajú kötelem fogalma és esetei Az alternatív obligatio 183. A facultas alternativa 184. A datio in solutum 185. Milyen jogalapon lehetett kártérítést követelni a római jogban? 186. A kár 187. A damnum emergens 188. A lucrum cessans 189. Mit jelent a Casum sentit dominus - elv? 190. A verum rei pretium 191. Az interesse-érték 192. A pozitív interesse 193. A negatív interesse 194. Az előszereteti érték 195. A kármegosztás 196. A kárenyhítési kötelezettség 197. Az eredményfelelősség 198. Az ingyenadós 199. Az érdekelt adós 200. A culpa lata 201. A culpa levis 202. A culpa in concreto 203. A custodia-felelősség 204. A vis maior 205. A nevesített szerződés 206. A szerződési formakényszer és típuskényszer 207. Az adóskésedelem 208. A hitelezőkésedelem 209. A kötbér 210. A kezesség 211. A kézizálog 212. A jelzálog 213. A ius offerendi 214. A foglaló 215. A bánatpénz 216. A novatio 217. A delegatio 218. Az engedményezés 219. A tartozásátvállalás 220. A teljesítés 221. A confusio 222. A compensatio 223. A szerződés modern 224. A szerződés fogalma a római jogban Mi a ténybeli tévedés, milyen hatásai vannak? 226. Mi a jogbeli tévedés, milyen hatásai vannak? 227. A reservatio mentalis 228. A megtévesztés 229. A megfélemlítés 230. A fizikai lehetetlenség 231. A jogi lehetetlenség 232. A kölcsön 233. A haszonkölcsön 234. A letét 235. A kézizálogszerződés 236. Az eladási bizomány 237. Az adásvétel 238. Az emptio rei futurae 239. Az emptio rei speratae 240. Az emptio spei 241. Mit értünk aleatorius szerződés alatt? 242. Mit értünk feléntúli sérelem alatt? 243. Az eladói jogszavatosság 244. Az eladói kellékszavatosság 245. A kellékhiba 246. Az elővásárlási jog 247. Mit mond ki a kauf bricht Miete elv? 248. Mit mond ki az érdekszféra-elv? 249. A mandatum 250. A societas 251. A közkereseti társaság 252. A pactum 253. Az ajándékozás 254. A jogalap nélküli gazdagodás 255. A negotium gestum 256. A véletlen közösség 257. A delictum 258. A crimen 259. A popularis actio 260. A furtum rei 261. Az iniuria 262. A damnum iniuria datum 263. A rablás 264. A ius commune Europaeum 265. A common law 266. A római jog recepciójának 267. Az usus modernus pandectarum 268. A pandektisztika 269. Mit jelent a iura novit curia -elv? 270. Mit értünk normatív vélelem alatt? 3

4 271. A tulajdonszerzés kauzális rendszerének 272. A tulajdonszerzés tradícionális rendszerének 273. Mit értünk parentéla-rendszer alatt? 274. Az akarati elmélet lényege A nyilatkozati elmélet lényege Mit értünk gondossági kötelem alatt? 277. Mit értünk eredmény-kötelem alatt? VIZSGAKÉRDÉSEK RÓMAI JOGBÓL Az 1. félév anyagából 1. A római jog korszakai. Mi lehet a korszakbeosztás alapja? 2. A társadalmi tagozódás Rómában. Az osztályharc eredményei 3. A királyság államszervezete 4. A köztársaság államszervezete, a római állam magistratusai. Az imperium és potestas 5. A principátus államszervezete 6. A késő császárkor államszervezete 7. Ius, fas, mos 8. Ius civile - ius praetorium - ius honorarium. Ius gentium ius fetiale - ius naturale 9. Róma államközi kapcsolatai 10. A jog Tárgyi jog - alanyi jog. Ius publicum - ius privatum 11. A jogalkalmazás és jogértelmezés római jogi eszközei és elvei 12. A jogforrás alanyi és tárgyi értelemben 13. A szokásjog 14. Legislatio és iurisdictio 15. A római törvényalkotó szervek 16. A lex szó jelentései. A lex létrejötte. A lex publica részei, a lex osztályozása a szankció szempontjából 17. A XII. táblás törvény keletkezése és tartalma 18. A praetor és edictuma. Az Edictum Perpetuum 19. A senatus consultum, mint jogforrás; a tanult senatus consultumok 20. A pontifikális interpretáció és eredményei 21. A római jogtudomány korszakai, képviselői, a jogtudósok munkássága 22. A posztklasszikus jogfejlődés. Az idézési törvény 23. A császári rendeletek elnevezései, fajai (gyűjtemények, kodifikációk stb.) 24. Justinianus kodifikációja 25. A jogérvényesítés módjai, lehetőségei, eszközei 26. A római kereset fogalma és különböző megjelölései (latin nevei) 27. Az elévülés és a jogvesztő határidő (actiones perpetuae actiones temporales) 28. Perbeli bizonyítás (szabad és kötött bizonyítás, bizonyítási teher). A vélelem és a fictio 29. A bírósági szervezet Rómában 30. A legis actiós eljárás általában 31. A legis actio sacramento in rem 32. A formuláris eljárás fejlődése, lefolyása 33. A formula fogalma, részei 34. Actio fajták a formuláris eljárásban 35. A császári perrend 36. A praeiudicium (praeiudiciális eljárás) fogalma, esetei 37. A litis contestatio fogalma, hatásai (mind a három eljárásban) 38. Ítélet, jogorvoslat az ítélet ellen, res iudicata 39. A három peres eljárás összehasonlítása (lényeges elemei) 4

5 40. A praetor perenkívüli jogsegélyei 41. A végrehajtás (mindhárom eljárás szerint) 42. Actio Pauliana, cessio bonorum, beneficium competentiae 43. A perbeli képviselet 44. A személy (jogképesség) fogalma, keletkezése, megszűnése. A jogképességet befolyásoló tényezők 45. A status libertatis. A rabszolgaság keletkezése, megszűnése 46. A libertinus jogállása. A fél-szabadok (cliens, servus publicus, colonus) 47. A status civitatis 48. A capitis deminutio fogalma, fajai 49. A cselekvőképesség fogalma, a cselekvőképességet befolyásoló tényezők 50. Az életkor jogi jelentősége 51. A status familiae 52. Agnatio - cognatio - sógorság 53. A házasság fogalma, fajai, keletkezése, megszűnése, akadályai 54. Házassági vagyonjogi intézmények 55. Patria potestas. A filius familias helyzete 56. Az örökbefogadás és az emancipatio 57. A jogi személy 58. A gyámság és gondnokság 59. A nők helyzete, jog- és cselekvőképessége 60. Fictiók és vélelmek a személy- és családjogban 61. A dolog és vagyon fogalma, megjelölései 62. A dolog-osztályozások közül: az isteni és emberi jog alá tartozó, a magánvagyonba tartozó, a forgalomképes, elbirtokolható dolgok 63. A dolog-osztályozások közül: az alkatrész, a felszerelés, a tartozék 64. Miben tér el a rabszolga az egyéb mozgó dolgoktól? 65. A római tulajdon fogalma, tartalma. A római tulajdon történetének áttekintése 66. A tulajdon korlátai 67. A tulajdonközösség 68. A birtok története, A birtok joghatásai 69. A birtok fajai (jogos - jóhiszemű - hibátlan) 70. Civilis possessio, naturalis possessio, detentio, quasi possessio 71. A birtok elemei, megszerzése. A birtok megszűnése 72. A birtokvédelem fogalma, indokai 73. A birtokvédelem megvalósításának eszközei 74. A tulajdon megszerzési módok általában 75. A traditio módjai, fajai 76. A birtok- és tulajdontraditio egybevetése 77. A foglalás és kincstalálás 78. Az uratlan dolgok fajai, jogi sorsa 79. Feldolgozás és dologegyesülés 80. A gyümölcs fogalma és megszerzése 81. A quiritár tulajdon átruházásának feltételei 82. Mancipatio és in iure cessio 83. Az elbirtoklás feltételeinek alakulása Justinianusig 84. A justinianusi elbirtoklás 85. Tulajdonszerzési cím és tulajdonszerzési mód (példákkal) 86. A tulajdon megszűnése 87. A bona fides jelentősége a dologi jogban 88. A rei vindicatio 5

6 89. A beruházások, ius tollendi, retentio 90. Ius adcrescendi, accessio, commixtio 91. Actio Publiciana 92. A rei vindicatio-n és az actio Publiciana-n kívüli egyéb tulajdonvédelmi eszközök 93. A szolgalom fogalma, fajai 94. A szolgalom fő elvei 95. A szolgalmak keletkezése, megszűnése, védelme 96. A személyes szolgalmak 97. A szomszédjogok és a szolgalmak elvi összevetése 98. Az örökhaszonbérlet, a felülépítményi jog 99. Az örökhaszonbérlet és a haszonélvezet egybevetése 100. Justinianus főbb változtatásai a dologi jog körében A 2. félév anyagából 101. Vagyon, hagyaték, örökség 102. Az öröklés, örökség, hagyomány, hagyaték egybevetése 103. Milyen alapon örökölhet valaki? 104. Az örökség megszerzésének módjai 105. A praetor öröklési reformjai. Successio ordinum et graduum 106. A törvényes öröklés három rendszere. Öröklés libertinus után 107. In stirpes, in capita, per lineas öröklés. Hol érvényesülnek? 108. A végrendelet fogalma, fajai 109. A végrendelet érvénytelensége 110. Mellőzhetetlenség 111. A végrendelet megtámadása 112. A törvényes rész, a köteles rész, a quarta Falcidia és quarta Divi Pii egybevetése 113. Az incapacitas és indignitas 114. Beneficiumok az öröklési jogban 115. A singularis successio esetei az öröklési jogban 116. A dologi és a kötelmi hagyomány egybevetése 117. Fideicommissum 118. Jogsegély (keresetek stb.) az öröklési jogban 119. Nyugvó hagyaték, uratlan hagyaték 120. A végrendelkezési és öröklési képesség egybevetése 121. Kielégítési sorrend a római öröklési jogban 122. Helyettes örökös, utóöröklés. Az örökség áthárulása és a növedékjog. Collatio 123. A halál esetére szóló ajándékozás. Mortis causa capio 124. A kötelem fogalma, szembeállítása az in rem védelemmel ellátott jogokkal 125. A kötelem kialakulása, keletkezési forrásai 126. A kötelmek fajai (elsősorban a naturalis obligatio) 127. A jogügylet (negotium), a szerződés (contractus) és a kötelem (obligatio) egybevetése A jogügyletek elemei 129. A kötelem személyei. Az egyetemlegesség és a halmozás 130. A hatalomalattiak és alkalmazottak kötelmei. Az ügyleti képviselet 131. A dare, facere, praestare szolgáltatások figyelembe vételével, milyen szolgáltatásra vannak kötelezve az egyes reál- és konszenzuál szerződésben szereplő felek? 132. Az ún. helyettesíthető és helyettesíthetetlen dolgok és a specifikus és generikus szolgáltatások közötti összefüggés 133. Vagylagos szolgáltatás, vagylagos felhalmozottság és teljesítés helyetti adás - példákkal 134. A kártérítés A kártérítés jogalapja a római jogban 6

7 135. A kártérítés mértéke. A kármegosztás, a károk és hasznok kompenzációja, a kárenyhítési kötelezettség 136. Az adós felelőssége átalában. Milyen esetekben lehet áthárítani a vis maiorból eredő károkat? 137. A reál-szerződésekben szereplő felek felelőssége 138. A konszenzuál-szerződésekben szereplő felek felelőssége 139. A késedelem 140. A kezesség formái a római jogban 141. A modern kezesség legfőbb elvei. Beneficiumok kezességnél 142. A zálogjog elhelyezkedése a tananyagban 143. Zálogjogi formák 144. A zálogjog és a zálogszerződés közötti összefüggés. A zálogjog megszűnése 145. A zálogjoghoz kapcsolódó in rem védelmet élvező jogosultságok 146. Kielégítési sorrend több záloghitelező esetén. Ius offerendi 147. A kötbér fogalma, funkciói. A foglaló 148. A lex comissoria fogalma, alkalmazási köre 149. A novatio és a delegatio 150. A liberatio és a szűkebb értelemben vett solutio közötti összefüggés 151. A teljesítés 152. Az ipso iure liberatio egyes esetei 153. A liberatio egyéb esetei. A beszámítás 154. A szerződések története. Mivel, milyen eszközökkel tágították a rómaiak szűk, kötött szerződésrendszerüket? 155. A klasszikus kor szerződésrendszere. Szerződési típus- és formakényszer. A nevesített szerződések 156. A szerződések érvényét befolyásoló körülmények 157. A szerződések hatályát befolyásoló körülmények 158. A szerződések keretei. A lehetetlen és a lehetetlenülés egybevetése 159. A mutuum és a nexum. A kölcsön és a rendhagyó letét 160. A haszonkölcsön 161. A letét és különös fajai 162. A névtelen reálszerződések 163. Per aes et libram ügyletek 164. Az adásvétel fogalma, létrejötte, tárgya 165. Szavatosság adásvételnél 166. Az adásvétel különleges esetei, a mellékegyezmények 167. A locatio-conductio fogalma, komplexitása 168. A dologbérlet szabályai 169. A munkabérlet és a műbérlet egybevetése 170. A megbízás és alkalmazási köre 171. Verbál obligatiok 172. Litterál-szerződések 173. A pactum érvénye a római jogfejlődés során 174. A praetori pactumok 175. A császári pactumok 176. A novatio és a constitutum egybevetése 177. A bíróra vonatkozó római jogintézmények, rendelkezések 178. A jogalap nélküli gazdagodás elve és esetei 179. A negotium gestum és más quasi contractusok 180. A delictum fogalma, elemei, következményei 181. A poenalis actiók jellemzői. Noxalis felelősség, noxalis keresetek 7

8 182. Az iniuria 183. A lopás 184. A damnum iniuria datum 185. Praetori delictumok 186. A crimenek 187. A quasi delictumok 188. Bonitár tulajdonos és bonorum possessor 189. Rei vindicatio és hereditatis petitio 190. A societas és a collegium egybevetése 191. Leges Romanae Barbarorum. Jelentőségük 192. A ius commune fogalma, korszakai, tudománya 193. A római jog sorsa Kelet-Európában Justinianus után 194. A római jog sorsa Nyugat-Európában a recepcióig (Franciao., Német Birodalom, Brit szigetek) 195. A római jog recepciója, a jogi humanizmus és az Usus modernus pandectarum 196. A természetjog és a római jog 197. A pandektisztika 198. Az egyházi jog, mint a római jog hordozója 199. A tudós jogok Magyarországon Werbőczy előtt 200. Werbőczy és a római jog 201. A ius commune Magyarországon Werbőczy után 202. A római eljárási jog továbbélése 203. A római személyi- és családi jog továbbélése 204. A dologi jog fogalom megjelenése és a tulajdon főbb változásai a feudális jogfejlődés során 205. A feudális birtok fogalma és védelme 206. A tulajdon és a birtok újrafelfedezése. Savigny és Jhering 207. Az öröklési jog továbbélése 208. A kötelmi jog általános szabályainak továbbélése 209. A kötelmi jog különös intézményeinek továbbélése 210. A lex Aquilia és a modern kártérítési jog 8

ALAPKÉRDÉSEK RÓMAI JOGBÓL. A 1. félév anyagából

ALAPKÉRDÉSEK RÓMAI JOGBÓL. A 1. félév anyagából ALAPKÉRDÉSEK RÓMAI JOGBÓL A 1. félév anyagából 1. Az institúció rendszer fogalma - fajtái. 2. A pandektarendszer fogalma, felépítése. 3. Az archaikus jog 4. A préklasszikus jog fogalma 5. A klasszikus

Részletesebben

Római jog. A tananyag a tankönyv 21. pontjával kezdődik.

Római jog. A tananyag a tankönyv 21. pontjával kezdődik. Római jog A jogi tanulmányok a közéletben való, szakmailag megalapozott és elhivatott szerepvállalásra készítenek fel. Ehhez szükséges a joganyag tételes, naprakész, beható ismerete, de épp ennyire szükséges

Részletesebben

VIZSGATÉTELEK RÓMAI JOGBÓL

VIZSGATÉTELEK RÓMAI JOGBÓL VIZSGATÉTELEK RÓMAI JOGBÓL A *-gal jelölt, ún. minimumtételek lényegét mindenkinek ismernie kell, ezért akár egy minimumtétel nemtudása is tekintet nélkül a vizsgázó egyéb tudására elégtelen osztályzatot

Részletesebben

I. (ŐSZI) FÉLÉV A TÉTELEK

I. (ŐSZI) FÉLÉV A TÉTELEK POLGÁRI JOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR 2017-2018. I. (ŐSZI) FÉLÉV A TÉTELEK 1. A polgári jog fogalma, tárgya, helye és összefüggései a jogrendszerben. 2. A magánjog története Nyugat-Európában és Magyarországon

Részletesebben

A/1. A POLGÁRI JOG ÉS A CSALÁDJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

A/1. A POLGÁRI JOG ÉS A CSALÁDJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A/1. A POLGÁRI JOG ÉS A CSALÁDJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Az alábbi jogszabályok átfogó ismerete szükséges: - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), -

Részletesebben

Római jog XIX. 2012.11.26.

Római jog XIX. 2012.11.26. Római jog XIX. A tulajdon szerzésmódjai II. dolgok egyesülése különböző személyek tulajdonában lévő dolgok egyesülése egy összetett dologgá akkor idéz elő tulajdonváltozást, ha a kapcsolat Az ERŐS EGYESÜLÉS

Részletesebben

A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG

A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény

Részletesebben

Római jog XX. A tulajdon szerzésmódjai II.

Római jog XX. A tulajdon szerzésmódjai II. Római jog XX. A tulajdon szerzésmódjai II. dolgok egyesülése különböző személyek tulajdonában lévő dolgok egyesülése egy összetett dologgá akkor idéz elő tulajdonváltozást, ha a kapcsolat ún. erős egyesülés,

Részletesebben

Polgári jogi záróvizsgakérdések (2014/2015. I. félév)

Polgári jogi záróvizsgakérdések (2014/2015. I. félév) 1 Polgári jogi záróvizsgakérdések (2014/2015. I. félév) A záróvizsgára történő felkészülés vezérfonala" az előadásokon/a 2013. évi V. törvényen alapuló speciális kollégiumon/konzultációkon leadott anyag.

Részletesebben

Polgári jogi záróvizsgakérdések (2016/2017. II. félév)

Polgári jogi záróvizsgakérdések (2016/2017. II. félév) 1 Polgári jogi záróvizsgakérdések (2016/2017. II. félév) A záróvizsgára történő felkészülés vezérfonala" az előadásokon/gyakorlatokon leadott törzsanyag. Felkészülését segítik az alább megjelölt tankönyvek,

Részletesebben

Római jog XVIII. Konszenzuálszerződések (2)

Római jog XVIII. Konszenzuálszerződések (2) Római jog XVIII. Konszenzuálszerződések (2) a dologbérlet (locatio conductio rei) I. A bérleti szerződésben a bérbeadó (locator rei) egy elhasználhatatlan dolog időleges használatának, s ha a dolog gyümölcsöző,

Részletesebben

POLGÁRI JOG. Mint jog ág DR SZALAI ERZSÉBET 1

POLGÁRI JOG. Mint jog ág DR SZALAI ERZSÉBET 1 POLGÁRI JOG Mint jog ág DR SZALAI ERZSÉBET 1 Ptk. állampolgárok állami, önkormányzati, gazdasági és civil szervezetek más személyek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza../. DR SZALAI ERZSÉBET

Részletesebben

Polgári jogi záróvizsgakérdések (2012/2013. I. félév)

Polgári jogi záróvizsgakérdések (2012/2013. I. félév) Polgári jogi záróvizsgakérdések (2012/2013. I. félév) A záróvizsgára történő felkészülés vezérfonala"az előadásokon/konzultációkon leadott anyag. Ha a kérdések között van olyan, amelyik az előadásokon/konzultáción

Részletesebben

Bevezetés. Római jog I.

Bevezetés. Római jog I. Bevezetés Római jog I. Miért? 2300 éves tradíciók a közös európai jogi hagyomány alapja a jogtudományon és a jogszolgáltatáson keresztül hatott és hat evolúció vagy visszatérés? Visszatérés (Wiederkehr

Részletesebben

Római jog kifejezések:

Római jog kifejezések: Római jog kifejezések: Consilium principis: császári tanács Ius cogens: kényszerítő jellegű Ius dispositivum: engedő, hézagpotló Boni mores: jó erkölcsök Sacrum consistorium: államtanács Magister officiorum:

Részletesebben

Római jog V. Az örökösök jogi helyzete

Római jog V. Az örökösök jogi helyzete Római jog V. Az örökösök jogi helyzete az öröklés jogi hatása Az aditioval az örökös az örökhagyó universalis successorává, azaz minden átháruló jogának és kötelezettségének utódjává lett. Az örökhagyó

Részletesebben

Záróvizsga tételsor visszavonásig érvényes. polgári jog-kereskedelmi jog

Záróvizsga tételsor visszavonásig érvényes. polgári jog-kereskedelmi jog Záróvizsga tételsor visszavonásig érvényes polgári jog-kereskedelmi jog 1/A A polgári jog tárgyköre, rendszere. A magyar polgári jog alapvető elvei. A jogi tények mibenléte és csoportjai. Emberi magatartások.

Részletesebben

Birtok és tulajdonjog Orosz Árpád

Birtok és tulajdonjog Orosz Árpád Birtok és tulajdonjog Orosz Árpád 2014. április 15. 1 DOLOGI JOGI KÖNYV Tulajdonjog legteljesebb dologi jog 5:1-85. Korlátolt dologi jogok idegen dologbeli jogok: Birtokjog - használati jogok - értékjogok

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK POLGÁRI JOGBÓL A 2018/2019. TANÉV II. FÉLÉVÉTŐL I. Polgári jog általános rész és a személyek joga 1. A polgári jog fogalma. A polgári

Részletesebben

POLGÁRI JOG TERMÉSZETES SZEMÉLYEK (EMBER) POLGÁRI JOG ALANYAI (SZEMÉLYEK AZ ÜZLETI ÉLETBEN): 2015.09.30. Polgári Törvénykönyv 2013. évi V.

POLGÁRI JOG TERMÉSZETES SZEMÉLYEK (EMBER) POLGÁRI JOG ALANYAI (SZEMÉLYEK AZ ÜZLETI ÉLETBEN): 2015.09.30. Polgári Törvénykönyv 2013. évi V. POLGÁRI JOG A jogalanyok ( ) vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza Mint jog ág DR SZALAI ERZSÉBET 1 DR SZALAI ERZSÉBET 2 Polgári Törvénykönyv 2013. évi V. törvény MIKOR LÉPETT HATÁLYBA? MEGALKOTÁSÁNAK

Részletesebben

Római jog levelező I. Öröklési jog

Római jog levelező I. Öröklési jog Római jog levelező I. Öröklési jog II. félév menete I. II. III. IV. V. febr. 19. márc. 05. márc. 26. ápr. 17. ápr. 24. öröklési jog (3 óra) kötelmi jog 1. (3óra) kötelmi jog 2. (3 óra) kötelmi jog 3. (2

Részletesebben

Római jog X. a perrendek fejlődése. A császári perrend A végrehajtási eljárás - A személy, status libertatis. cognitio extraordinem

Római jog X. a perrendek fejlődése. A császári perrend A végrehajtási eljárás - A személy, status libertatis. cognitio extraordinem a perrendek fejlődése Kr. VIII. sz. 0 Öh. Kr.e.451 Kr.u. 389 Római jog X. A császári perrend A végrehajtási eljárás - A személy, status libertatis L.a. Form. E.cog. Kr.e. 150 Kr.e.17 Kr.e. 242 Kr.e. 150

Részletesebben

Tájékoztató és tematika POLGÁRI JOG című tantárgyból ( 2011/2012.)

Tájékoztató és tematika POLGÁRI JOG című tantárgyból ( 2011/2012.) Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Alkotmányjogi és Közigazgatási Jogi Tanszék Tájékoztató és tematika POLGÁRI JOG című tantárgyból ( 2011/2012.) A tájékoztató célja, hogy polgári jog

Részletesebben

Tantárgyi útmutató /NAPPALI félév

Tantárgyi útmutató /NAPPALI félév Tantárgy megnevezése Gazdasági jog alapjai I. Tantárgyi útmutató /NAPPALI 2011-2012 1. félév Tantárgy jellege/típusa: Egységes üzleti alapozó modul Kontaktórák száma: 24 Egyéni tanulási óra igény: 36 Vizsgajelleg:

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK POLGÁRI JOGBÓL

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK POLGÁRI JOGBÓL PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK POLGÁRI JOGBÓL A 2016/2017. TANÉV II. SZEMESZTERÉBEN I. Polgári jog általános rész és a személyek joga 1. A polgári jog fogalma. A polgári

Részletesebben

Római jog XVIII. A tulajdonszerzés módjai I.

Római jog XVIII. A tulajdonszerzés módjai I. Római jog XVIII. A tulajdonszerzés módjai I. quiritar tulajdon A római tulajdon (dominium ex iure Quiritium) létrejöttéhez három feltétel együttes megléte volt szükséges, melyek valamelyikének hiánya sajátos

Részletesebben

A dologi jog fogalma A tulajdonviszony

A dologi jog fogalma A tulajdonviszony A dologi jog fogalma A tulajdonviszony Dr. Kenderes Andrea A dologi jog fogalma Történeti visszatekintés (Róma, Középkor, Polgárosodás) Dologi jog fogalma Dologi jog jelentőssége ( alkotmányos berendezkedés,

Részletesebben

A dologi jog fogalma A tulajdonviszony. Dr. Kenderes Andrea május 17.

A dologi jog fogalma A tulajdonviszony. Dr. Kenderes Andrea május 17. A dologi jog fogalma A tulajdonviszony Dr. Kenderes Andrea 2014. május 17. A dologi jog fogalma Történeti visszatekintés (Róma, Középkor, Polgárosodás) Dologi jog fogalma Dologi jog jelentőssége ( alkotmányos

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2011. IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK ingatlan-nyilvántartási szakirány. Nappali és Levelező tagozat

ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2011. IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK ingatlan-nyilvántartási szakirány. Nappali és Levelező tagozat NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM GEOINFORMATIKAI KAR SZÉKESFEHÉRVÁR ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2011. IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK ingatlan-nyilvántartási szakirány Nappali és Levelező tagozat A záróvizsga kérdéseket jóváhagyom:

Részletesebben

Új Polgári Törvénykönyv

Új Polgári Törvénykönyv Új Polgári Törvénykönyv Dologi Jog Dr. Pecsenye Csaba Birtok Birtokos Aki a dolgot sajátjaként vagy a dolog időleges birtokára jogosító jogviszony alapján hatalmában tartja Főbirtokos Albirtokos Jogalap

Részletesebben

Nunc transeamus ad obligationes. Obligatio est iuris vinculum, quo necessitate adstringimur alicuius solvendae rei, secundum nostrae civitatis iura.

Nunc transeamus ad obligationes. Obligatio est iuris vinculum, quo necessitate adstringimur alicuius solvendae rei, secundum nostrae civitatis iura. AZ OBLIGATIO FOGALMA Obligationum substantia non in eo consistit, ut aliquod corpus nostrum aut servitutem nostram faciat, sed ut alium nobis obstringat ad dandum aliquid vel faciendum vel praestandum.

Részletesebben

Nunc transeamus ad obligationes. Obligatio est iuris vinculum, quo necessitate adstringimur alicuius solvendae rei, secundum nostrae civitatis iura.

Nunc transeamus ad obligationes. Obligatio est iuris vinculum, quo necessitate adstringimur alicuius solvendae rei, secundum nostrae civitatis iura. AZ OBLIGATIO FOGALMA Obligationum substantia non in eo consistit, ut aliquod corpus nostrum aut servitutem nostram faciat, sed ut alium nobis obstringat ad dandum aliquid vel faciendum vel praestandum.

Részletesebben

Római jog II. A törvényes öröklés szabályai

Római jog II. A törvényes öröklés szabályai Római jog II. A törvényes öröklés szabályai egyetemes jogutódlás Az alap, amelyre tekintettel valaki számára öröklés (egyetemes jogutódlás) nyílik a római jogban hármas: a) végrendelet alapján, (successio

Részletesebben

Jogi alapok TANTÁRGYI PROGRAM. Valamennyi szak Levelező és Távoktatás tagozat I.évfolyam. 2011/2012. tanév I. félév

Jogi alapok TANTÁRGYI PROGRAM. Valamennyi szak Levelező és Távoktatás tagozat I.évfolyam. 2011/2012. tanév I. félév Jogi alapok Valamennyi szak Levelező és Távoktatás tagozat I.évfolyam 2011/2012. tanév I. félév 1/5 Jogi alapok Valamennyi szak/levelező és Távoktatás tagozat/i. évfolyam 2011/2012 tanév I. félév A tantárgyat

Részletesebben

Deák Ferenc terem. Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések ügyvédek számára - I. képzési modul

Deák Ferenc terem. Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések ügyvédek számára - I. képzési modul M A G Y A R I G A Z S Á G Ü G Y I A K A D É M I A 2 0 1 4. á p r i l i s 9-1 1. Deák Ferenc terem Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések ügyvédek számára - I. képzési modul B e v e z e t ő r

Részletesebben

ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK POLGÁRI JOGBÓL A 2016/2017. TANÉVBEN

ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK POLGÁRI JOGBÓL A 2016/2017. TANÉVBEN PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK POLGÁRI JOGBÓL A 2016/2017. TANÉVBEN I. Polgári jog általános rész és a személyek joga 1. A polgári jog fogalma. A polgári jog és más

Részletesebben

Tényleges birtoknál, ha a birtokos jogképtelen, vagy a dolog forgalomképtelen

Tényleges birtoknál, ha a birtokos jogképtelen, vagy a dolog forgalomképtelen DEFINÍCIÓ Abszolút detentio Abszolút hatályú Abszolút házassági akadályok absztrakt jogügylet Accessio - járulékos dologegyesülés accessio cedat principali Accessional - kártérítés acquisitio derivativa

Részletesebben

13. gyakorlat. Öröklési jog 2.

13. gyakorlat. Öröklési jog 2. 13. gyakorlat Öröklési jog 2. 1. jogeset Egy különc római így végrendelkezett: Titius legyen az örökösöm, de csak akkor, ha a holttestemet a tengerbe veti. Titius nem tett eleget az előírásnak, hanem illően

Részletesebben

ALANYVÁLTOZÁSRA IRÁNYULÓ SZERZŐDÉSEK; BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEK; HITEL- ÉS SZÁMLASZERZŐDÉSEK

ALANYVÁLTOZÁSRA IRÁNYULÓ SZERZŐDÉSEK; BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEK; HITEL- ÉS SZÁMLASZERZŐDÉSEK ALANYVÁLTOZÁSRA IRÁNYULÓ SZERZŐDÉSEK; BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEK; HITEL- ÉS SZÁMLASZERZŐDÉSEK DR. GÁRDOS PÉTER HVG-ORAC SZERZŐDÉSEK AZ ÚJ PTK. ALAPJÁN BUDAPEST 2014. NOVEMBER 25. SZERZŐDÉSEK AZ ÚJ PTK. ALAPJÁN

Részletesebben

Birtok és tulajdonjog

Birtok és tulajdonjog Birtok és tulajdonjog Orosz Árpád Budapest, 2013. október 22. 1. HVG-ORAC Budapest 2013. 10. 22. DOLOGI JOGI KÖNYV Tulajdonjog legteljesebb dologi jog Korlátolt dologi jogok idegen dologbeli jogok: Birtokjog

Részletesebben

Civilisztika II. elővizsga kérdéssor. Első előadás (Korlátolt dologi jogok)

Civilisztika II. elővizsga kérdéssor. Első előadás (Korlátolt dologi jogok) Civilisztika II. elővizsga kérdéssor Első előadás 09. 07. (Korlátolt dologi jogok) 1. Mik azok a korlátolt dologi jogok; hogyan viszonyulnak a többi dologi joghoz? 2. Hogyan jöhet létre és kit illet meg

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2010. IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK ingatlan-nyilvántartási szakirány. Nappali és Levelező tagozat

ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2010. IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK ingatlan-nyilvántartási szakirány. Nappali és Levelező tagozat NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM GEOINFORMATIKAI KAR SZÉKESFEHÉRVÁR ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2010. IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK ingatlan-nyilvántartási szakirány Nappali és Levelező tagozat A záróvizsga kérdéseket jóváhagyom:

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2006. Ingatlan nyilvántar tási szervező szak. Nappali és Levelező tagozat

ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2006. Ingatlan nyilvántar tási szervező szak. Nappali és Levelező tagozat NYUGAT MAGYARORSZÁGI EGYETEM GEOINFORMATIKAI FŐISKOLAI KAR SZÉKESFEHÉRVÁR ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2006. Ingatlan nyilvántar tási szervező szak Nappali és Levelező tagozat A záróvizsga kérdéseket jóváhagyom:

Részletesebben

14. gyakorlat. Öröklési jog, kötelmi jog

14. gyakorlat. Öröklési jog, kötelmi jog 14. gyakorlat Öröklési jog, kötelmi jog 1. jogeset Egy rabszolga felfedte ura gyilkosát és ezért jutalomképpen a praetor szabaddá nyilvánította. Az így fölszabadított teljesen egyedülálló volt, rokonok

Részletesebben

PREZENTÁCIÓK A RÓMAI JOGI ELŐADÁSOKHOZ I. rész: Őszi szemeszter

PREZENTÁCIÓK A RÓMAI JOGI ELŐADÁSOKHOZ I. rész: Őszi szemeszter PREZENTÁCIÓK A RÓMAI JOGI ELŐADÁSOKHOZ I. rész: Őszi szemeszter összeállította: FÖLDI ANDRÁS egyetemi tanár Az itt található prezentációk elsősorban azt a célt szolgálják, hogy a római jogi előadásokat

Részletesebben

Római jog XIII. Delegatio A szerződések közös szabályai

Római jog XIII. Delegatio A szerződések közös szabályai Római jog XIII. Delegatio A szerződések közös szabályai A H 1 H a delegatio obligandi A delegatio obligandi (kötelemátvállalás) esetén nem a teljesítésre, hanem a kötelezettség elvállalására ill. a követelés

Részletesebben

601. AZ ÖRÖKLÉS EREDETE ÉS LÉNYEGE A RÓMAI JOGBAN

601. AZ ÖRÖKLÉS EREDETE ÉS LÉNYEGE A RÓMAI JOGBAN RÓMAI JOG - VI. RÉSZ, ÖRÖKLÉSI JOG (27 TÉTEL) 1/66 601. AZ ÖRÖKLÉS EREDETE ÉS LÉNYEGE A RÓMAI JOGBAN I. AZ ÖRÖKLÉSI JOG - azoknak a szabályoknak az összessége, amelyek a halál folytán felmerülő magánjogi

Részletesebben

Fábián Ferenc. Előadásvázlatok a dologi jog köréből

Fábián Ferenc. Előadásvázlatok a dologi jog köréből Fábián Ferenc Előadásvázlatok a dologi jog köréből P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi és Római

Részletesebben

Római jog IX. a perrendek fejlődése. A formuláris eljárás (1)

Római jog IX. a perrendek fejlődése. A formuláris eljárás (1) a perrendek fejlődése Kr. VIII. sz. 0 Öh. Kr.e.451 Kr.u. 389 L.a. Kr.e. 150 Kr.e.17 Form. Kr.e. 242 Kr.e. 150 Kr.u. 342 Római jog IX. A formuláris eljárás (1) E.cog. a régi civiljog szerint a felek meghallgatása

Részletesebben

KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK

KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK HASZNÁLATI JOGOK KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK Használati jogok Személyes szolgalmak Telki szolgalmak Értékjogok Pl: zálogjog FÖLDHASZNÁLAT Főszabály aedificium solo cedit elve az épület osztja a fődolog jogi

Részletesebben

Római jog IV. Az öröklés folyamata

Római jog IV. Az öröklés folyamata Római jog IV. Az öröklés folyamata a végrendelet megtámadása az anyagi mellőzhetetlenség sérelme miatt Aki a jogosultak közül kötelesrészét nem kapta meg, mert az örökhagyó - egészen kitagadta, vagy -

Részletesebben

A vételár mint az adásvételi szerződés lényeges alkatrésze Dr. Jusztinger János egyetemi adjunktus Római Jogi Tanszék

A vételár mint az adásvételi szerződés lényeges alkatrésze Dr. Jusztinger János egyetemi adjunktus Római Jogi Tanszék A vételár mint az adásvételi szerződés lényeges alkatrésze AJSZLO4801 - Kredit 2 Félévi óraszám 30 Létszám - A kurzus az adásvételi szerződés egyik lényeges eleméről, a vételárról kíván részletes áttekintést

Részletesebben

Római jog XI. A kötelmek biztosítékai (2)

Római jog XI. A kötelmek biztosítékai (2) Római jog XI. A kötelmek biztosítékai (2) a zálogjog tartalma A zálogjog funkciója kettős: a követelés biztosítása, a követelés kielégítése. Ennek megfelelően alakulnak a záloghitelező jogai: a) a zálogtárgy

Részletesebben

Római jog XVI. 2012.04.15. a reálszerződések. Reálszerződések. a kölcsönszerződés. a kölcsön (mutuum) a kölcsönszerződés (3) a kölcsönszerződés (2)

Római jog XVI. 2012.04.15. a reálszerződések. Reálszerződések. a kölcsönszerződés. a kölcsön (mutuum) a kölcsönszerződés (3) a kölcsönszerződés (2) Római jog XVI. Reálszerződések a reálszerződések A FORMÁTLAN megállapodások egyes típusai kétféle módon lettek contractusként elismerve: reál-contractusként vagy konszenzuál-contractusként. A reál-contractusok

Részletesebben

Római jog XVI. Reálszerződések

Római jog XVI. Reálszerződések Római jog XVI. Reálszerződések a reálszerződések A FORMÁTLAN megállapodások egyes típusai kétféle módon lettek contractusként elismerve: reál-contractusként vagy konszenzuál-contractusként. A reál-contractusok

Részletesebben

Ptk. rendszere: Kötelmek szerződések általános egyes szerződések teljesítésének különös szabályai. Pénztartozás teljesítése kötelem és szerződés

Ptk. rendszere: Kötelmek szerződések általános egyes szerződések teljesítésének különös szabályai. Pénztartozás teljesítése kötelem és szerződés Ptk. rendszere: Kötelmek szerződések általános egyes szerződések teljesítésének különös szabályai. Pénztartozás teljesítése kötelem és szerződés esetén. A kötelem tárgya: a szolgáltatás mint magatartás.

Részletesebben

Fábián Ferenc. Előadásvázlatok a kötelmi jog általános része köréből

Fábián Ferenc. Előadásvázlatok a kötelmi jog általános része köréből Fábián Ferenc Előadásvázlatok a kötelmi jog általános része köréből P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. Rövidítésjegyzék 13

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. Rövidítésjegyzék 13 Előszó 11 Rövidítésjegyzék 13 1. FEJEZET / JOGTANI ÉS ÁLLAMSZERVEZETI ALAPOK 15 1.1 Jogtan 15 1.1.1 A jog fogalma 15 1.1.1.1 A jog összetevői 15 1.1.1.2 A jogkeletkezés útjai jogcsaládok 17 1.1.1.3 A jogrendszer

Részletesebben

KÖTELMI JOG Hatodik Könyv. A kötelmek keletkezhetnek. Kik között jön létre a kötelem? KÖTELEM ELÉVÜL. A kötelmi jogviszony jellegzetességei:

KÖTELMI JOG Hatodik Könyv. A kötelmek keletkezhetnek. Kik között jön létre a kötelem? KÖTELEM ELÉVÜL. A kötelmi jogviszony jellegzetességei: KÖTELMI JOG Hatodik Könyv Kötelem: kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére. MIRE IRÁNYULHAT? valamely dolog adására, tevékenységre, tevékenységtől

Részletesebben

Szigorlati kérdések polgári eljárásjogból

Szigorlati kérdések polgári eljárásjogból Szigorlati kérdések polgári eljárásjogból 1. A polgári eljárásjog alapfogalmai: peres- ill. nem peres eljárás, az eljárás alanyai, tárgya, célja, a bírósági út. 2. A polgári eljárásjog helye a jogrendszerben,

Részletesebben

Római jog IV. kronológiák. Az archaikus és preklasszikus jogfejlődés. leges duodecim tabularum. a XII táblás törvény tartalma

Római jog IV. kronológiák. Az archaikus és preklasszikus jogfejlődés. leges duodecim tabularum. a XII táblás törvény tartalma Római jog IV. kronológiák? - kb. Kr.e. IV. sz. eleje Kr.e. IV. sz. második fele I. sz. vége Kr.u. I. sz. - Kru. III. sz. Kr.u IV. sz. eleje - Társadalom Állam Jogfejlődés Quiritár civilizáció patriarchális

Részletesebben

Római jog XII. A kötelem megszűnése, megújítása, átruházása

Római jog XII. A kötelem megszűnése, megújítása, átruházása Római jog XII. A kötelem megszűnése, megújítása, átruházása a teljesítés A teljesítés, mint a kötelemmegszűnés felek által privilegizált formája ipso iure megszünteti a kötelmet, ha a teljesítés megfelel

Részletesebben

Római jog IV. Az öröklés folyamata

Római jog IV. Az öröklés folyamata Római jog IV. Az öröklés folyamata a végrendelet megtámadása az anyagi mellőzhetetlenség sérelme miatt Aki a jogosultak közül kötelesrészét nem kapta meg, mert az örökhagyó - egészen kitagadta, vagy -

Részletesebben

401. A DOLOG ÉS A VAGYON FOGALMA, LATIN MEGJELÖLÉSEI

401. A DOLOG ÉS A VAGYON FOGALMA, LATIN MEGJELÖLÉSEI RÓMAI JOG - IV. RÉSZ, DOLOGI JOG (41 TÉTEL) 1/69 401. A DOLOG ÉS A VAGYON FOGALMA, LATIN MEGJELÖLÉSEI I. A DOLOG (RES) FOGALMA - DOLOG: önálló testi tárgy, amelyen tulajdon állhat fenn - nem minősül dolognak:

Részletesebben

Római jog III. A végrendeleti öröklés

Római jog III. A végrendeleti öröklés Római jog III. A végrendeleti öröklés milyen alapon örökölhet valaki? Három alapon lehetséges, hogy valaki számára öröklés (egyetemes jogutódlás) nyíljék a római jogban: a) végrendelet alapján (successio

Részletesebben

A nemzetközi jog forrásai

A nemzetközi jog forrásai A nemzetközi jog rendszere A nemzetközi jog forrásai nincsen központi jogalkotó szervezet nincsen központilag alkotott jog jogforrás a nemzetközi jogban: 2010. tavasz Dr. Lattmann Tamás azok a formák,

Részletesebben

501. AZ OBLIGATIO FOGALMA ÉS KIALAKULÁSA

501. AZ OBLIGATIO FOGALMA ÉS KIALAKULÁSA RÓMAI JOG - V. RÉSZ, KÖTELMI JOG (68 TÉTEL) 1/98 501. AZ OBLIGATIO FOGALMA ÉS KIALAKULÁSA [MINIMUM TÉTEL XXX.] I. A KÖTELEM FOGALMA - kötelem: obligatio - definíciók (3): 1) PAULUS: - A kötelmek lényege

Részletesebben

Római jog XXIII. A római perjog továbbélése A személyi-, családi és dologi jog továbbélése

Római jog XXIII. A római perjog továbbélése A személyi-, családi és dologi jog továbbélése Római jog XXIII. A római perjog továbbélése A személyi-, családi és dologi jog továbbélése európai közös eljárásjog A középkor végétől számíthatjuk azt az időt, midőn előbb az egyházi, majd a világi jog

Részletesebben

61 344 01 0000 00 00 Adótanácsadó Adótanácsadó

61 344 01 0000 00 00 Adótanácsadó Adótanácsadó Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

Római jog - levelező IV. A dolgok A tulajdon

Római jog - levelező IV. A dolgok A tulajdon Római jog - levelező IV. A dolgok A tulajdon a vagyon Vagyon (familia pecuniaque > patrimonium / bona): az azonos célra rendelt gazdasági érdekű (azaz pénzben kifejezhető) - jogosultságok és - kötelezettségek

Részletesebben

Az új Ptké. Időközi kérdések. Dr. Nemessányi Zoltán PhD

Az új Ptké. Időközi kérdések. Dr. Nemessányi Zoltán PhD Az új Ptké. Időközi kérdések Dr. Nemessányi Zoltán PhD Mikortól kell alkalmazni? A 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2014. március 15- én lép hatályba Alkalmazásáról: A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi

Részletesebben

A polgári jogi szabályok alkalmazása

A polgári jogi szabályok alkalmazása GAZDASÁGI MAGÁNJOG A polgári jogi szabályok alkalmazása 2009. szeptember 17. 2. előadás Sajátos jogtechnikai eszközök a jogalkalmazásban A jogalkalmazás folyamatában fontos szerepet játszik Fikció Vélelem

Részletesebben

Római jog XXI. A tulajdon szerzésmódjai III. A traditio - Az elbirtoklás

Római jog XXI. A tulajdon szerzésmódjai III. A traditio - Az elbirtoklás Római jog XXI. A tulajdon szerzésmódjai III. A traditio - Az elbirtoklás a tulajdonátruházás, mint szerzésmód a) A res mancipi formaszerű átruházó ügyletei a klasszikus kor végéig a mancipatio, illetőleg

Részletesebben

1. Kérdés. Gyakorlat. Mit tudunk a praetori törvényes öröklési rendről, melyek voltak a fő osztályok? Öröklési jog 1.

1. Kérdés. Gyakorlat. Mit tudunk a praetori törvényes öröklési rendről, melyek voltak a fő osztályok? Öröklési jog 1. 1. Kérdés Gyakorlat Mit tudunk a praetori törvényes öröklési rendről, melyek voltak a fő osztályok? Öröklési jog 1. bonorum possessio A bonorum possessorok négy osztályba voltak sorolva. Mindegyik osztály

Részletesebben

Római jog XXIV. A kötelmi jogi szabályok továbbélése

Római jog XXIV. A kötelmi jogi szabályok továbbélése Római jog XXIV. A kötelmi jogi szabályok továbbélése korai idők A Római birodalom és annak világgazdasági rendszere felbomlásával Európa nyugati felén, a középkor sötét századaiban a kötelmi jog jelentősége

Részletesebben

Gazdasági jog alapjai

Gazdasági jog alapjai I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Gazdasági jog alapjai 2013/2014. I. félév TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Tantárgy megnevezése Gazdasági jog I. Tantárgy jellege/típusa: Egységes üzleti alapozó modul Kontaktórák száma:

Részletesebben

Római jog I. Örökjogi alapfogalmak. a 2010/2011. I. félév eredményei. a 2010-ben felvettek félév eredményei ban felvettek aláírás és átlag

Római jog I. Örökjogi alapfogalmak. a 2010/2011. I. félév eredményei. a 2010-ben felvettek félév eredményei ban felvettek aláírás és átlag a 2010/2011. I. félév eredményei Római jog I. A tárgyat felvette: 269 fő Aláírást szerzett: 249 fő Ebből nem jött vizsgá zni: 44 elégtelen egs közepes jó jeles összesen végső 86 72 24 18 20 arány 42% 3%

Részletesebben

Római jog XI. A személy, status libertatis

Római jog XI. A személy, status libertatis Római jog XI. A személy, status libertatis persona, caput Azt, akit alanyi jogok és kötelezettségek illethetnek, jogalanynak, más szóval személynek (persona, caput) nevezzük: a jogok természetes alanya

Részletesebben

2. A jogcsaládok (1. A romanista (civil law) jogcsalád 2. Az angolszász (common law) jogcsalád 3. Egyéb jogrendszerek)

2. A jogcsaládok (1. A romanista (civil law) jogcsalád 2. Az angolszász (common law) jogcsalád 3. Egyéb jogrendszerek) ÖJT KÉRDÉSEK ŐSZI SZEMESZTER 1. A jogtörténet korszakai (1. A korszakbeosztás kérdései általában 2. Az állam és a jog modern fogalmának a történeti régmúltba való visszavetíthetősége 3. Az állam és a jog

Részletesebben

A szakmai követelménymodul tartalma:

A szakmai követelménymodul tartalma: Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

SZELLEMI TULAJDONJOGOK A HÁZASTÁRSAK VAGYONÁBAN ÉS HAGYATÉKÁBAN - AZ ÚJ PTK. ALAPJÁN

SZELLEMI TULAJDONJOGOK A HÁZASTÁRSAK VAGYONÁBAN ÉS HAGYATÉKÁBAN - AZ ÚJ PTK. ALAPJÁN Dr. habil. Grad-Gyenge Anikó Iparjogvédelmi Konferencia Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület Konferencia, Szilvásvárad, 2018. május 11. SZELLEMI TULAJDONJOGOK A HÁZASTÁRSAK VAGYONÁBAN ÉS HAGYATÉKÁBAN

Részletesebben

Polgári jog. Személyek joga évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D évi V. törvény (Új Ptk.)

Polgári jog. Személyek joga évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D évi V. törvény (Új Ptk.) Polgári jog Személyek joga 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D. 2013. évi V. törvény (Új Ptk.) I. Könyv Bevezető rendelkezések II. Könyv Az ember mint jogalany III. IV.

Részletesebben

Római jog XIX. A konszenzuál-szerződések (3) Peresíthető pactumok

Római jog XIX. A konszenzuál-szerződések (3) Peresíthető pactumok Római jog XIX. A konszenzuál-szerződések (3) Peresíthető pactumok a megbízás (mandatum) A megbízás (mandatum) az a konszenzuális szerződés, melyben az egyik fél (a megbízott: mandatarius) a másik fél (a

Részletesebben

Római jog VIII. A legis actio-s eljárás A formuláris perrend (1)

Római jog VIII. A legis actio-s eljárás A formuláris perrend (1) Római jog VIII. A legis actio-s eljárás A formuláris perrend (1) az önhatalom visszaszorítása A törvényes igényérvényesítési formák kialakulásának egyik fő indoka, az önhatalom a visszaszorítására való

Részletesebben

Közigazgatási hatósági eljárásjog 3. Az ügyfél. Az ügyfél

Közigazgatási hatósági eljárásjog 3. Az ügyfél. Az ügyfél Közigazgatási hatósági eljárásjog 3. re és más eljárási szereplőkre vonatkozó általános szabályok A hatósági eljárás szükségképpeni résztvevője Általános ügyfélfogalom Személy, jogi személy, egyéb szervezet

Részletesebben

2014. szeptember 22.

2014. szeptember 22. 2014. szeptember 22. I. Alanytalan kötelmek elszámolási helyzet alvagyonok között pl. közös vagyon megosztása II. Szolgáltatási kötelezettség hiánya beszámítás III. Igényhelyzet hiánya naturális obligációk

Részletesebben

Római jog XIV. A szerződések közös szabályai 2.

Római jog XIV. A szerződések közös szabályai 2. Római jog XIV. A szerződések közös szabályai 2. a belső akarat-elhatározás hibái 2. A felek közti consensust nem zárja ki, így nem eredményezi a szerződés semmisségét sem, ha a felet ügyletkötésre nem

Részletesebben

Római jog XIV. A házasság

Római jog XIV. A házasság Római jog XIV. A házasság a házassági fajták Mint a római jog általában, úgy a római házassági jog is alapjában véve csupán a római polgárokra vonatkozott Csak polgárok (illetve conubiummal, ius conubiival

Részletesebben

TARTALOM ELSŐ KÖNYV: BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 47 MÁSODIK KÖNYV: A SZEMÉLYEK 49. Első Rész Az ember mint jogalany 49

TARTALOM ELSŐ KÖNYV: BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 47 MÁSODIK KÖNYV: A SZEMÉLYEK 49. Első Rész Az ember mint jogalany 49 TARTALOM ELSŐ KÖNYV: BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 47 1:1. [A törvény célja] 47 1:2. [Értelmezési alapelv] 47 1:3. [A jóhiszeműség és tisztesség alapelve] 47 1:4. [Az elvárható magatartás elve] 47 1:5. [A felróható

Részletesebben

16. gyakorlat. Kötelmi jog

16. gyakorlat. Kötelmi jog 16. gyakorlat Kötelmi jog 1. jogeset Egy filius familias tartozott Titiusnak. Tartozása biztosítására kezest adott. Titius végrendeletében a filius familiast örökösévé nevezte. Amikor meghalt, a pater

Részletesebben

6. A nemzetközi szerzıdések joga II.

6. A nemzetközi szerzıdések joga II. 6. A nemzetközi szerzıdések joga II. Nemzetközi jog I. elıadás 2010. 10. 14. Vázlat 1. A nemzetközi szerzıdés kötelezı ereje és teljesítésének biztosítékai 2. A szerzıdések értelmezése a) Az értelmezés

Részletesebben

301. A SZEMÉLY (JOGKÉPESSÉG) FOGALMA, KELETKEZÉSE, MEGSZŰNÉSE

301. A SZEMÉLY (JOGKÉPESSÉG) FOGALMA, KELETKEZÉSE, MEGSZŰNÉSE 1/35 301. A SZEMÉLY (JOGKÉPESSÉG) FOGALMA, KELETKEZÉSE, MEGSZŰNÉSE [MINIMUM TÉTEL XII.] I. A SZEMÉLYISÉG FOGALMA - persona / caput: az az ember, aki jogok és kötelezettségek alanya lehet tehát jogalany

Részletesebben

Nemzetközi magánjog 1.

Nemzetközi magánjog 1. Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi Köz- és Magánjogi Tanszék Nemzetközi magánjog 1. Knapp László knapplaszlo@sze.hu Nagy Csongor István: Nemzetközi magánjog. Második,

Részletesebben

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi

Részletesebben

Perfelvétel iratai. perkoncentráció: hiánytalan peranyag mihamarabb rendelkezésre álljon

Perfelvétel iratai. perkoncentráció: hiánytalan peranyag mihamarabb rendelkezésre álljon Perfelvétel iratai perkoncentráció: hiánytalan peranyag mihamarabb rendelkezésre álljon 1. felperesi KERESETLEVÉL 1.1. tartalom tartalmi szabályozásának célja: minél előbb rendelkezésre álljon valamennyi

Részletesebben

Római jog II. A törvényes öröklés szabályai. egyetemes jogutódlás. a törvényes öröklés alapfogalmai. a civiljog törvényes öröklési rendje (2)

Római jog II. A törvényes öröklés szabályai. egyetemes jogutódlás. a törvényes öröklés alapfogalmai. a civiljog törvényes öröklési rendje (2) Római jog II. törvényes öröklés szabályai egyetemes jogutódlás z alap, amelyre tekintettel valaki számára öröklés (egyetemes jogutódlás) nyílik a római jogban hármas: a) végrendelet alapján, (successio

Részletesebben

A végintézkedések általános szabályai Helyettes öröklés és növendékjog április 22.

A végintézkedések általános szabályai Helyettes öröklés és növendékjog április 22. A végintézkedések általános szabályai Helyettes öröklés és növendékjog 2015. április 22. I. A végintézkedésen alapuló öröklés Az öröklés jogcíme szerint alapulhat törvényen vagy végintézkedésen. a) a végintézkedésen

Részletesebben

Dologi jog a(z új) Ptkban D R. NEMESSÁNYI Z O LTÁ N P HD 20 1 4.03.28.

Dologi jog a(z új) Ptkban D R. NEMESSÁNYI Z O LTÁ N P HD 20 1 4.03.28. Dologi jog a(z új) Ptkban D R. NEMESSÁNYI Z O LTÁ N P HD 20 1 4.03.28. Áttekintés Koncepcionális kérdések Hol kellett változtatni? Fogalmi kérdések Birtok (jog) Al- és főbirtokos Tulajdonjog terjedelme

Részletesebben

A szó jelentése szerteágazó, még jogi értelemben is

A szó jelentése szerteágazó, még jogi értelemben is A szó jelentése szerteágazó, még jogi értelemben is Polgári jogi felelősség Tágabb értelemben hasonlítható a kénytetőséghez, a jogilag szoríthatósághoz (Grosschmid) Szűkebb értelemben: jogellenesen (kivételesen

Részletesebben

AZ ÚJ PTK. ÖRÖKLÉSI JOGI KÖNYVÉNEK BÍRÓI GYAKORLATA ÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI. Budapest, január 14.

AZ ÚJ PTK. ÖRÖKLÉSI JOGI KÖNYVÉNEK BÍRÓI GYAKORLATA ÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI. Budapest, január 14. AZ ÚJ PTK. ÖRÖKLÉSI JOGI KÖNYVÉNEK BÍRÓI GYAKORLATA ÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI ÁTTEKINTÉS - Változás az Öröklési Jogi Könyvben - Az öröklés általában - Az öröklés jogcímei (sorrend-csere) - A törvényes öröklés

Részletesebben