A törvényes öröklés általános rendje (szabályai)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "http://gyorugyved.hu A törvényes öröklés általános rendje (szabályai)"

Átírás

1 A törvényes öröklés általános rendje (szabályai) Mikor érvényesül a törvényes öröklési rend? Ha az örökhagyó végintézkedési szabadságával nem élt, vagy a végintézkedés a hagyaték egészére nem terjed ki, kiegészítő jelleggel a törvényes öröklés szabályai érvényesülnek. Egyebekben a törvényes öröklés szabályai az örökhagyót nem korlátozzák. Kik a törvényes örökösök? A magyar jog felsorolásszerűen meghatározza a törvény alapján öröklésre jogosultak körét. Általánosságban ezek: a rokonok, a házastárs és legvégül az állam. Kik tekinthetők rokonoknak? A rokoni kör fogalmát családjogi törvényünk (Csjt.) határozza meg: - egyenesági rokonok: akik közül az egyik a másiktól származik. - oldalági rokonok: akiknek legalább egy közös felmenő rokonuk van, ők maguk azonban oldalágon nem rokonok. A Ptk. a felmenő egyenesági rokonok törvényes öröklési jogát korlátlanul elismeri, az oldalrokonok törvényes öröklési jogát viszont a nagyszülői leszármazók körével lezárja. A leszármazók fogalmának meghatározásában a vérségi leszármazás a döntő (tehát nincs jelentősége annak, hogy a gyermek házasságban vagy azon kívül született), az apai leszármazást az apaság vélelme dönti el (link a családjogi honlapra). Főszabály szerint a Csjt. szabályainak megfelelően a vérségi kapcsolat a releváns, egy kivétellel. Az örökbefogadás esetében ugyanis egy jogi aktus teremti meg a rokoni kapcsolatot. Mi a törvényes öröklési sorrend? A törvényben meghatározott örökösök a törvényben megjelölt sorrendben válnak örökössé. Ez a sorrend kivételt nem engedő, szigorú rangsor, amely alapján a törvényben előbb álló személyek az öröklés tekintetében megelőzik a mögöttük állókat. 1.) a leszármazók törvényes öröklési sorrendje: A törvényes öröklés sorrendjében első helyen a lemenő egyenes ági rokonok öröklési jogi igényei szerepelnek, leszármazási fokok szerint, a helyettesítés elvének megfelelően. A leszármazók mellett a házastárs haszonélvezeti jogot örököl. a.) a gyermekek öröklése: - Valamennyi gyermek fejenként egyenlő arányban örököl. - A gyermeki kapcsolatot a Csjt. szabályozza. Alapvető elv, hogy a gyermek az apa után akkor örököl, ha a családjogi státusza tisztázott. Ennek megfelelően a házasság érvénytelensége a gyermek törvényes öröklési kapcsolatát nem érinti, ugyanakkor az apaság vélelmének megdöntése már igen (lásd: családjogi honlap).

2 b.) távoli leszármazók törvényes öröklése: Az öröklésből kiesett gyermek vagy távolabbi leszármazó helyén egymás közt egyenlő részekben a kiesett személy gyermekei örökölnek. (helyettesítési elv) c.) házastárs törvényes öröklése Az özvegy törvényes öröklésének jogi alapját az örökhagyóval fennálló házassága teremti meg. Az özvegy azonban akkor is kiesik az öröklésből, ha az örökhagyó halálának időpontjában a házastársi életközösség nem állott fenn és annak visszaállítására sem lett volna mód. - állagörökösként: A magyar jog az özvegyet csak leszármazók hiányában tekinti állag(=tulajdon)örökösnek. Ebben az esetben azonban az ági vagyon kivételével az egész hagyaték őt illeti. - özvegyi jogosultként: Leszármazók mellett a házastársat özvegyi jog illeti meg. Vagyis a hagyaték tulajdonjogát a leszármazók szerzik meg, azonban az özvegyet haszonélvezeti jog illeti meg ezen a vagyonon. Az özvegyi jog az ági vagyonra is kiterjed. d.) felmenők és oldalrokonok öröklése (parentéláris öröklés): A felmenők és az oldalrokonok törvényes öröklését a magyar jogban parentéláris öröklésnek nevezzük. - A parentéla: a magyar öröklési jog egyik tradicionális eleme, amelynek lényege az, hogy az azonos felmenői fokon lévő egyenesági rokonok és azok leszármazói egyetlen öröklési csoportba kerülnek beosztásra. Az egyik parentélába tartozó személyek megelőzik a következő parentélába tartozókat. A magyar öröklési jogban ennek megfelelően létezik két teljes parentéla, ahol a helyettesítési elv alapján a fokozatosság érvényesül valamint egy csonka parentéla, ahol mindenki egyszerre és fejenként egyenlő arányban örököl. - A szülői parentéla: Az első parentélába tartoznak az örökhagyó szülei és azok leszármazói. Leszármazók és házastárs hiányában az örökhagyó szülői örökölnek fejenként egyenlő részben. Az öröklésből kiesett szülő helyén annak leszármazói örökölnek olyan módon, mint a gyermek helyén annak leszármazói. Ha a kiesett szülőnek nincs leszármazója, egyedül a másik szülő, illetőleg annak leszármazói örökölnek. - A nagyszülői parentéla: A második parentélába tartozó személyek akkor örökölnek, ha az első parentélaban mindkét szülő és azok leszármazói kiestek. Leszármazóknak, házastársnak, szülőknek és szülők leszármazóinak hiányában törvényes örökösök egyenlő részekben az örökhagyó nagyszülői. Az öröklésből kiesett nagyszülő helyén ennek leszármazói örökölnek ugyanúgy, mint a kieső szülő helyén ennek leszármazói. Ha a kiesett nagyszülőnek leszármazója nincs, helyette nagyszülőpárja, ha pedig ez is kiesett, ennek helyén leszármazója örököl. Ha valamelyik nagyszülőpár kiesett, és helyükön leszármazójuk nem örökölhet, az egész hagyatékot a másik nagyszülőpár vagy ezek leszármazója örökli. - Mindkét parentélában a törvényes öröklési kapcsolatot az örökhagyóval fennálló rokoni kapcsolat és nem az egymáshoz fűződő hozzátartozói viszony alapozza meg: sem a szülőknek, sem a nagyszülőknek nem kell tehát házastársi kapcsolatban élniük sem az örökhagyó halálakor, sem azt megelőzően. A két csoport közötti legnagyobb eltérést az jelenti, hogy a második parentélában egy nagyszülőpár és az ő leszármazóik külön öröklési csoportot képeznek. - Csonka parentéla (távolabbi felmenők öröklése): A harmadik parentélát a magyar jogi hagyomány csonka parentélának is nevezi, mivel ebben a csoportban az oldalági rokonok már

3 nem örökölnek. A felmenők viszont korlátozás nélkül törvényes örökösök. Ha sem az örökhagyó nagyszülője, sem a nagyszülőktől leszármazó nem örökölhet, törvényes örökösök fejenként egyenlő részekben az örökhagyó távolabbi felmenői. - Állam, mint törvényes örökös: Ha más örökös nincs, a hagyaték az államra száll. Az állam törvényes örökös. Az állam egyben szükséges örökös is. A hagyatékot, mint törvényes örökös nem utasíthatja vissza (a végrendeleti örökösként azonban igen). Mi az osztályrabocsátás? E tradicionális jogintézmény a leszármazók törvényes öröklésének kiegészítő rendje, célja, hogy az azonos öröklési helyzetben lévő személyek ténylegesen is azonos részt kapjanak a hagyatékból. Szemben a régi magyar joggal, e kötelezettség a leszármazó hozzátartozóit nem terheli. Az osztályrabocsátás lényege, hogy ha több leszármazó közösen örököl, mindegyik örököstárs köteles a hagyaték értékéhez hozzászámítani annak az ingyenes adománynak az értékét, amelyben őt az örökhagyó életében részesítette, feltéve hogy a hozzászámítást az örökhagyó kikötötte, vagy a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a juttatást a hozzászámítás kötelezettségével adta. A szokásos mértékű ajándékokat, valamint a tartásra rászorult leszármazók részére nyújtott tartást akkor sem kell osztályra bocsátani, ha azt az örökhagyó kifejezetten kikötötte. Kifejezett kikötés hiányában is terheli a megajándékozottat az osztályrabocsátás kötelezettsége, ha a körülményekből arra lehet következtetni, hogy az örökhagyó a juttatást a hozzászámítás kötelezettségével adta. E kötelezettség csak a törvényes öröklés szabályainak érvényesülése esetén van. Fennálltát annak az örököstársnak kell bizonyítania, aki erre hivatkozik. Hogyan kell az osztályrabocsátást számszerűsíteni? A hagyaték, valamint az osztályrabocsátott ingyenes adományok tiszta értékének összeszámításával kapott érték megfelelő arányos elosztása útján kell megállapítani az örököstársaknak jutó örökrészt, majd abból le kell vonni az örököstárs által osztályrabocsátott értéket. Az érték megállapításánál az adomány juttatáskori értékét kell számításba venni. Ha ennek az értéknek az alapulvétele bármelyik érdekeltre súlyosan méltánytalan, a bíróság az értéket az összes körülmények figyelembevételével állapítja meg. Ha az öröklésből kiesett személynek leszármazója van, ez utóbbi köteles a kiesett személy által kapott adományt osztályra bocsátani. Több leszármazónak az osztályrabocsátott értékek figyelembevételével kiszámított örökrészéből a felmenő által kapott adományt a hagyatékban való részesedés arányában kell levonni. Ha az örököstárs által osztályrabocsátott érték eléri vagy meghaladja az örökrészének az osztályrabocsátott értékek figyelembevételével kiszámított értékét, őt a felosztásra kerülő hagyatéki vagyonból kielégítettnek kell tekinteni, a többletet azonban visszatéríteni nem köteles. Ilyen esetben a hagyatékot a többi örököstárs között a hagyatékban nem részesülő örököstársnak, valamint az ilyen örököstárs adományának figyelmen kívül hagyásával kell felosztani. Mi az özvegyi jog? Az özvegyi jog a házastárs öröklési jogi alapú haszonélvezeti joga.

4 Az özvegyi jognak két esete van: a.) leszármazók állagöröklése mellett b.) ági vagyon tekintetében Özvegyi jog akkor illeti meg a túlélő házastársat, ha a hagyaték megnyíltának időpontjában az özvegy és az örökhagyó között házastársi kötelék állt fenn és az özvegyre kiesési ok nem vonatkozik. Az örökhagyó végintézkedésében mellőzéssel is kizárhatja házastársát az özvegyi jogból. Ebben az esetben a házastársat csak az özvegyi jogra vonatkozó kötelesrész illeti meg. Szerződéssel kikötött haszonélvezeti jog esetén az özvegyi jog a szerződésben meghatározott határidő lejártát követően kezdődhet csak el. Mire terjedhet ki az özvegyi jog? Az özvegyi jogra vonatkozó szabályokat a Ptk. haszonélvezeti jogra vonatkozó szabályai határozzák meg. A házastárs özvegyi joga alapján tehát jogosul az állagörökös tulajdonában álló dolgot birtokolni, használni és hasznait szedni. Az állagörökösök a haszonélvezet tartalmát képező jogokat csak annyiban gyakorolhatják, amennyiben e jogok gyakorlását a házastárs átengedi nekik. Az özvegyi jog természetesen kiterjedhet kamatozó követelésre és más hasznot hajtó jogra is (például értékpapír esetén). Meddig áll fenn az özvegyi jog? Az özvegyi jog egészen a házastárs haláláig fennáll. Ha a volt házastárs újabb házasságot köt, az özvegyi jog megszűnik. Fennmarad azonban, ha a túlélő házastárs házasságon kívüli élettársi viszonyt folytat. Ha ugyanarra a vagyontárgyra egymást követően két özvegyi jog keletkezik, a második tényleges gyakorlására csak akkor kerülhet sor, ha az első megszűnik. Lehet-e korlátozni az özvegyi jogot? A házastárs haszonélvezetének korlátozását csak a leszármazók kérhetik. A haszonélvezet korlátozásának bármikor helye van, a korlátozás azonban csak olyan mértékű lehet, hogy a korlátozott haszonélvezet a házastárs szükségleteit biztosítsa, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat, valamint saját vagyonát és munkájának eredményét is. A leszármazók a korlátozást külön-külön is kérhetik, és amennyiben ha a házastárs vagyoni viszonyaiban jelentős javulás következett be, erre lehetőség van ismételten is. Megváltható-e az özvegyi jog? A szerződésen vagy végrendeleten alapuló özvegyi haszonélvezeti jog megváltására nincs lehetőség. Mind a házastárs, mind az örökösök kérhetik a házastárs haszonélvezeti jogának megváltását. A házastárs által lakott lakásra, az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakra fennálló haszonélvezet megváltását nem lehet kérni (ez nem jelenti azt, hogy a fennálló haszonélvezeti jogot ne lehetne korlátozni!). A házastársat a megváltásra kerülő vagyonból - természetben vagy pénzben - olyan rész illeti meg, amelyet mint az örökhagyó gyermeke törvényes örökösként a leszármazókkal együtt örökölne. Ági öröklés esetén a házastársat az ági vagyon egyharmada illeti meg. A megváltást a hagyatéki eljárás során, ennek hiányában az öröklés megnyílásától számított

5 egy éven belül a hagyatéki eljárásra egyébként illetékes közjegyzőnél kell kérni. E szabályoktól a felek közös megegyezéssel eltérhetnek. Mik a megváltás következményei? A haszonélvezet megváltásának eredményeként a volt házastárs állagörökös lesz és ez a hagyatéki hitelezőkkel szembeni helytállási kötelezettségét is jelenti. Megváltás címén az özvegyet a leszármazókkal szemben egy gyermekrész illeti meg, ági öröklés esetén pedig az ági vagyon egyharmada. A leszármazók jogosultak arra, hogy a haszonélvezeti jog korlátozását és megváltását párhuzamosan kérjék. Az örökbefogadással kapcsolatos speciális szabályok A magyar jogban az örökbefogadás az örökbefogadott és az örökbefogadó valamint annak rokonai között teljes öröklési jogi kapcsolatot létesít. Ez természetesen csak az örökbefogadás fennállta alatt van így. Mi történi akkor, ha az örökhagyó halálakor az örökbefogadás folyamatban volt? Ha az örökbefogadás iránti kérelem benyújtása az örökhagyó halálát megelőzően történt és a kérelemnek utólag helyt adnak, akkor létrejön az öröklési jogi kapcsolat. Ugyanez érvényes arra az esetre is, ha az örökhagyó halála előtt kérik az örökbefogadás felbontását. Az örökbefogadás hatálytalanná válása ugyanakkor az öröklési jogi kapcsolatot nem érinti. Az örökbefogadott örököl a vér szerinti rokonai után is? A titkos örökbefogadás kivételével az örökbefogadás jogi ténye nem változtat az örökbefogadott és vér szerinti rokonai között fennálló öröklési jogi kapcsolaton. Így tehát az örökbefogadott mind vér szerinti mind örökbefogadó szüleivel öröklési jogi kapcsolatban áll (kettős öröklési jogi kapcsolat). Sajátos helyzet áll elő akkor, ha örökbefogadott az örökbefogadó vér szerinti rokonai is. Ebben az esetben örökbefogadott megkapja a törvényes örökrészét mint vér szerinti leszármazó, de megkapja a rá eső hagyatéki hányadot úgy is, mint az örökhagyó örökbefogadott gyermeke. Ez a sajátosság fordított arányban is fennáll. Ha az örökbefogadott után sem az örökbefogadó, sem annak rokona nem örököl, törvényes örökösök az örökbefogadott vér szerinti rokonai. Titkos örökbefogadás esetén örökölhet az örökbefogadott a vér szerinti szülei után? A törvényes öröklési jogi kapcsolat ebben az esetben csak az örökbefogadás esetleges megszűnése után jön létre ismételten. Mi az ági öröklés? Az ági öröklés a felmenő és oldalági rokonok törvényes öröklésének a kiegészítője. A jogintézmény célja annak biztosítása, hogy a családi vagyon az eredeti családi ágon maradjon abban az esetben, ha az örökhagyónak nincsenek leszármazó örökösei. Csak az a vagyontárgy minősül ági vagyonnak, amely az örökhagyó hagyatékában természetben, fizikai formájában megvan. A PK 81. sz állásfoglalás szerint "ági jellegű az az ingó vagy ingatlan vagyontárgy, amelynek a vásárlásához a lemenőnek a későbbi örökhagyónak valamelyik felmenője adta a vételárat, akkor is, ha a vételárat ténylegesen a felmenő fizette ki az eladónak, és akkor is, ha

6 a felmenő a lemenőnek azzal a meghagyással adta át a vételhez szükséges pénzt, hogy az meghatározott vagyontárgyat vásároljon. Ebből a szempontból nincs jelentősége annak, hogy ingatlanvásárlás esetén a felmenő a szerződésben sem vevőként, sem ajándékozóként nem szerepel és az ingatlan-nyilvántartásba vevő félként a lemenőt jegyzik be." A redintegráció tilalma akadályozza a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgy ági jellegének megtartását is. A Polgári Törvénykönyv meghatározása alapján ha nem az örökhagyó leszármazója a törvényes örökös, az örökhagyóra valamelyik felmenőjéről öröklés vagy ingyenes juttatás útján hárult vagyontárgy ági öröklés alá esik. Ági öröklésnek van helye testvértől vagy a testvér leszármazójától örökölt vagy ingyenesen szerzett vagyontárgyra is, ha a vagyontárgyat a testvér vagy a testvér leszármazója az örökhagyóval közös felmenőjétől örökölte vagy ingyenesen kapta. A vagyontárgy ági jellegét annak kell bizonyítania, aki arra ezen a címen öröklési igényt támaszt. Ki örökli az ági vagyont? Az ági vagyont azon felmenői ágon lévő rokonok, illetve az ő leszármazóik öröklik, amely felmenői ágról a vagyontárgy az örökhagyó hagyatékába került. Az ági öröklés rendje a felmenő- és oldalági rokonok törvényes öröklésének általános rendjét követi az alábbi eltérésekkel: - a vagyontárgy csak az eredetét képező felmenői ágon öröklődik és nem osztódik a felmenőpárok (szülők, nagyszülők stb.) között. - Csak a szülői parentéla teljes - Az ági vagyontárgy legfeljebb addig a felmenőig öröklődik, akitől a vagyontárgy (ingyenesen, közvetlenül vagy közvetve) az örökhagyó hagyatékába került. - A nagyszülőkön túli felmenők közül csak az örökli az ági vagyontárgyat, akitől a vagyontárgy az örökhagyó hagyatékába került. A fent leírtak alapján a szülő örökli azokat a vagyontárgyakat, amelyek róla vagy felmenőjéről hárultak az örökhagyóra. A kieső szülő helyén leszármazói a törvényes öröklés általános szabályai szerint örökölnek. Ha sem az ági vagyontárgyak öröklésére jogosult szülő, sem szülői leszármazó nincs, a nagyszülő, ha nagyszülő sincs, az örökhagyó távolabbi felmenője örökli azt a vagyontárgyat, amely róla vagy felmenőjéről hárult az örökhagyóra. Mi van akkor, ha nincs ági örökös? Ha ági örökös nincs, az ági vagyontárgy az örökhagyó egyéb vagyonával esik egy tekintet alá. Mire nem terjednek ki az ági öröklés szabályai? a.) arra az ági vagyontárgyra, amely az örökhagyó halálakor már nincs meg; b.) az ági vagyontárgy helyébe lépett vagy az ági vagyontárgy értékén vásárolt vagyontárgyra; c.) a szokásos mértékű ajándékra. Követelhető-e a már meg nem lévő ági vagyontárgy pótlása vagy ellenértéke? Az örökhagyó halálakor meg nem levő (átruházott, elveszett, felélt stb.) ági vagyontárgy pótlásának vagy értéke megtérítésének nincs helye. A volt házastárs mit tehet az ági vagyon követelőjével szemben? Tizenöt évi házasság után a túlélő házastárssal szemben a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgyakra ági öröklés címén nem lehet igényt tartani.

7 Hogyan kell az ági vagyontárgyat a jogosultnak kiadni? Az ági vagyontárgyat természetben kell kiadni. Ha a természetben való kiadás célszerűtlennek mutatkozik, a bíróság az ági vagyontárgy értékének pénzbeli kiegyenlítését rendelheti el. Milyen speciális szabályok vonatkoznak az ingatlanra? A PK 80. számú állásfoglalás szerint az ági örökös csak a föld értékének pénzbeli kiegyenlítését igényelheti abban az esetben, ha az ági eredetű földön az örökhagyó szerzeményi vagyonnak minősülő épületet épített. Az ági jellegű föld be nem épített részét az ági örökösnek ilyenkor is természetben lehet kiadni, ha ez a földterület számottevő értékcsökkenés nélkül önálló ingatlanként alakítható ki. VÉGRENDELET Végrendelet írása partner ügyvédi irodánk által - kattintson ide a részletekért! Végintézkedésen alapuló öröklés Hazai jogrendszerünk az ősiség és más feudális természetű jogintézmény eltörlése óta, gyakorlatilag elismeri az örökhagyó teljes végintézkedési szabadságát. Ezen elvet veszi alapul a magyar polgári törvénykönyv is. Az öröklési szabadság elismerésének legfontosabb következménye, hogy törvényes öröklésre csak abban az esetben kerülhet sor, amennyiben végintézkedés nem történt vagy az a hagyatékot nem merítette ki. Mit jelent a végintézkedés? A végintézkedés egy olyan gyűjtőfogalom, amelybe mindazon jogilag elismert nyilatkozat beletartozik, amelyben az örökhagyó vagyonáról vagy annak egy részéről halála esetére rendelkezik. Milyen formái lehetnek a végintézkedésnek? A magyar jog az alábbi végintézkedési formákat ismeri: a.) végrendelet: az örökhagyó egyoldalú, nem címzett jognyilatkozata b.) öröklési szerződés: olyan szerződés, amelyben az örökhagyó a vele szerződő felet tartás vagy életjáradék fejében örökösévé teszi c.) halál esetére szóló ajándékozás: olyan nyilatkozat, amelyben a juttatás feltétele az, hogy a megajándékozott az ajándékozót túlélje. Abban az esetben ha a végintézkedésben az örökhagyó jogutódot is kijelöl, a jogutódlásnak minden esetben az a feltétele, hogy a kedvezményezett az örökhagyót túlélje. Mit jelent a végintézkedési képesség? A végintézkedési képesség a jog szabályai szerint azt a lehetőséget jelenti, hogy az ember halála esetére vagyonáról szabadon rendelkezhet. Végintézkedést tenni csak személyesen lehet. Teljes végintézkedési képességük csak a teljesen cselekvőképes személyeknek van. - cselekvőképtelen személy ennek megfelelően nem rendelkezik végintézkedési képességgel. Ez a gondnokság alá nem helyezett cselekvőképtelen személyekre is vonatkozik. Ilyen esetekben a bíróság először abban a kérdésben foglal állást (elmeorvos szakértő bevonásával),

8 hogy az illető személynek a végintézkedés megtételének időpontjában teljesen hiányzott-e az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége. Ugyanakkor a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett személy végrendelete érvényes, ha a végrendelkezés idején a gondnokságot még nem szüntették meg, de a gondnokság alá helyezés oka már megszűnt. A cselekvőképesség hiánya miatt érvénytelen végrendelet érvényessége minden esetben orvosolható (később, az ok megszűnésével és a végrendelet jóváhagyásával.) - korlátozottan cselekvőképes személy csak közvégrendeletet tehet. Ilyenkor sem a törvényes képviselő beleegyezésére nincs szükség, sem a gyámhatóság hozzájárulását nem kell beszerezni. Amennyiben a végintézkedés formája öröklési szerződés mivel kétoldalú jogügyletről van szó a hozzájárulás és a beleegyezés is szükségessé válik. - A vak, az írástudatlan és az, aki olvasásra vagy nevének aláírására képtelen állapotban van érvényesen csak közvégrendeletet és szóbeli végrendeletet tehet. Az általa kötött öröklési szerződés vagy általa tett halál esetére szóló ajándékozás is csak közvégrendelet formájában érvényes. - Néma, süketnéma szóbeli végrendeletet nem tehet. A végrendelet Mi a végrendelet? A végrendelet az örökhagyó olyan egyoldalú jognyilatkozata, amelyben vagyonáról vagy annak egy részéről halála esetére rendelkezik. Mik a végrendelet minimális alaki kellékei? A Ptk. rendelkezései alapján a bírói gyakorlat alakította ki azokat a feltételeket és követelményrendszert, amely a végrendelet, mint okirat minimális kellékeit határozza meg. A Pk. 85. sz. állásfoglalás szerint a minimális alaki kellékek: 1.) a végrendeleten látszódnia kell, hogy azt az örökhagyó személyesen tette 2.) halál esetére szóló olyan nyilatkozatot tartalmazzon, amelyből a végrendeleti minőség kitűnik. E feltételek hiányában a végrendelet jogi szempontból nem létezik. Az örökösnevezés csak a köztudatban kötelező eleme a végrendeletnek, valójában nem törvényi kellék. Végrendelet tehát az olyan okirat is, amely mondjuk csak kizárást vagy kitagadást tartalmaz. A fent említett minimális kellékek vizsgálata az eljáró hatóság (bíró vagy közjegyző) számára hivatalból kötelező. Csak ezen kérdés vizsgálatát követően vethető fel a végrendelet érvényességének vagy hatálytalanságának kérdése. Milyen fajtái vannak a végrendeletnek? A végrendelkezés történhet írásban vagy kivételesen szóban. Az írásbeli végrendeletnek két nagy típusa van és három fajtáját különböztetjük meg: I. közvégrendelet II. írásbeli magánvégrendelet, amely lehet: a.) holográf végrendelet: írásbeli magánvégrendelet, amelyet az örökhagyó az elejétől a végéig maga ír és aláír. b.) Allográf végrendelet: írásbeli magánvégrendelet, amelyet az örökhagyó két tanú együttes

9 jelenlétében aláír, vagy ha azt már aláírta, az aláírását két tanú előtt magáénak ismer el és a végrendeletet mindkét esetben a tanuk is e minőségük feltüntetésével írják alá. c.) közjegyzőnél letett végrendelet: magánvégrendelet, amelyet az örökhagyó aláír és végrendeletként feltüntetve akár nyílt akár zárt iratként a közjegyzőnél személyesen letétbe helyez. Milyen alaki követelményeknek kell megfelelnie egy írásbeli végrendeletnek? I. Mik a közvégrendelet alakszerűségi követelményei? Közvégrendeletet közjegyző vagy bíróság előtt lehet tenni. A közjegyző előtt tett végrendelet csak abban az esetben minősül közvégrendeletnek, ha rendelkezik a közjegyzői okiratra előírt általános kellékekkel. Közvégrendelet bármelyi közjegyző előtt tehető, de a közjegyző csak olyan személyhez mehet ki végrendeletet készíteni, aki illetékességi területéhez tartozik. Közvégrendelet felvételére helyi bíróság előtt is lehetőség van. Ebben az esetben a bíróság egyesbíróként jár el, a bírót bírósági titkár is helyettesítheti. Mik a közvégrendelet alaki érvényességi kellékei? A közvégrendelet alaki érvényességére a közjegyzői okiratok érvényességét szabályozó rendelkezések irányadók. Milyen összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak a közreműködő személyekre? Nem lehet érvényesen közvégrendeletet tenni olyan személy előtt, aki a végrendelkezőnek vagy a végrendelkező házastársának hozzátartozója, gyámja vagy gondnoka. A juttatás válik érvénytelenné abban az esetben, ha a közvégrendelet tételében közreműködő személy, valamint ennek hozzátartozója, gyámja, gondnoka, gyámoltja vagy gondnokoltja javára szól. II. Mik az írásbeli magánvégrendelet alakszerűségi követelményei? Írásbeli magánvégrendelet az örökhagyónak vagyonáról vagy annak egy részéről halála esetére szóló magánokiratba foglalt rendelkezése. Alakszerűségi követelmények, amely mindhárom fajta végrendelet esetében irányadóak: 1.) a végrendelet csak olyan nyelven tehető, amelyet a végrendelkező ért és amelyen írni és olvasni is tud. 2.) Az okirat írásjeleinek meg kell hogy feleljenek a közönséges írás követelményeinek (jel vagy számjegyírással készült végrendelet tehát érvénytelen) 3.) Ki kell hogy tűnjön az okiratból a végrendeleti minőség, valamint a keltezés helye és ideje. (a gyakorlatban ezek a követelmények sokszor nem egyértelműen jelennek meg és a bírói gyakorlat is mutat némi eltérést e dokumentumok megítélése kapcsán, ezért mindenképpen szükségesnek tartsuk, hogy a végrendelkező az itt leírt szabályokat betartsa) - a keltezés időpontjának egyetlen meghatározott napra kell esnie - holográf végrendelet esetében a keltezést is saját kezűleg az örökhagyónak kell aláírnia - az ügyvéd bélyegzője vagy a végrendeleti tanuk címe önmagában nem elegendő a keltezés feltüntetésére - a keltezés téves megjelölése a valóságos adatok bizonyítása útján az örökhagyó halála után is korrigálható, ha a végrendelkezés valóságos időpontja utólag egyértelműen tisztázható. 4.) az örökhagyónak a dokumentumot a holográf végrendelet esetén is saját kezűleg alá kell

10 írnia. Általában a teljes névnek kell szerepelnie, azonban ha a végrendelkezés például egy személyes hangvételű levélben történik, a bíróság egy ügyben elegendőnek fogadta el azt is, hogy a végrendelkező csak az utónevét tüntette fel. A lényeg tehát az, hogy az eset összes körülményeiből a végrendelkező személyazonossága kétségtelenül megállapítható legyen. 5.) Ha a végrendelet több különálló lapból áll, azt folyamatos számozással és a végrendelkezőnek - illetve allográf végrendelet esetén a tanuknak is - az okirat minden lapját saját aláírásával kell ellátnia. Ezen alakszerűségi követelmények megsértése adott esetben csak a végrendelet részleges érvénytelenségét váltja ki. 6.) Összeférhetetlenségi szabályok: a végrendelet tartalmának kialakításában meghatározó szerepet játszó személyek illetőleg ezek hozzátartozói javára szóló juttatás csak akkor érvényes ha az örökhagyó a végrendeletnek ezt a részét saját kezűleg írta és aláírta. A tanú javára szóló juttatás akkor is érvényes, ha a végrendelkezésnél a kedvezményezett tanún kívül további két tanú közreműködött. Azt, hogy ki tekinthető a közreműködők hozzátartozójának, azt a végrendelet aláírásának dátuma figyelembevételével kell elbírálni. Ezen összeférhetetlenségi szabályokba ütköző rendelkezések csak részleges érvénytelenséghez vezetnek. Az egyes végrendeleti fajtákra vonatkozó speciális alakszerűségi követelmények: 1.) holográf végrendelet: az örökhagyónak a végrendeletet mindenképpen saját kézírásával kell, hogy elkészítse. 2.) Allográf végrendelet: - a végrendeletet leíró személy elég, ha csak korlátozott cselekvőképességgel rendelkezik, de egyebekben a végrendelet az alaki előírásoknak megfelel - Az írásbeli magánvégrendelet érvénytelen, ha a tanú a) a végrendelkező személyazonosságának tanúsítására nem képes; b) kiskorú, vagy cselekvőképességet érintő gondnokság alatt áll; c) írástudatlan. A PK 86. sz. állásfoglalás alapján a végrendelkező személyazonosítására az a tanú is alkalmas, aki a végrendelkező személyazonosságát hitelt érdemlő módon (például személyi igazolvány alapján) megállapította. Az írásbeli magánvégrendelet érvényességének tehát nem feltétele, hogy a tanú a végrendelet tartalmát ismerje vagy tudjon arról, hogy végrendelet tételénél működött közre. 3.) közjegyzőnél letett végrendelet esetében az érvényesség feltétele, hogy az örökhagyó a végrendelet minimális kellékeivel rendelkező és általa aláírt magánokiratot célzatosan (végintézkedés céljával) és személyesen helyezze letétbe a közjegyzőnél. A közjegyzőnek a végrendelet tartalmáról nem kell, hogy tudomása legyen. A közjegyzőnek a végrendelet letétbe helyezéséről jegyzőkönyvet kell felvennie és annak átvételéről elismervényt kell adnia. A végrendeletet a közjegyző a jegyzőkönyvvel együtt őrzi. Ha a végrendelet a közjegyző őrizetéből kikerül, annak érvényességéhez az szükséges, hogy más fajta végrendelet tartalmi feltételeinek is megfeleljen. Mikor tehető szóban végrendelet és mik annak alakszerűségi követelményei: Mikor lehet szóban végrendelkezni? A szóban történő végrendelkezés a végintézkedés tételének kivételes formája, erre csak a Ptkban konkrétan meghatározott rendkívüli körülmények esetén van lehetőség. Ennek megfelelően tehát szóban akkor lehet végrendelkezni, ha: a.) ha a végrendelkezni kívánó személy nem néma, süketnéma vagy korlátozottan cselekvőképes (személyben rejlő kizáró feltételek)

11 b.) a végrendelkező életet fenyegető rendkívüli helyzetben van és írásbeli végrendeletet egyáltalán nem vagy csak jelentékeny nehézséggel tehetne. Mi tekinthető életet fenyegető rendkívüli helyzetnek? A PK 88. sz. állásfoglalás alapján: az életet fenyegető rendkívüli helyzet olyan váratlan hírtelenséggel fellépő okok alapján valósulhat meg, amelyek kívülről fenyegetik a végrendelkező életét (például: hajótörés) vagy olyan élettani okok alapján lép fel, amelyek az illető személyt a halál közvetlen bekövetkezésével fenyegetik (például baleset). Alapvető feltétel, hogy az életet fenyegető rendkívüli veszélynek objektíve kell fennállnia, vagyis a végrendelkező feltevése nem elegendő. Ennek pontos meghatározásához gyakran orvos szakértői véleményre van szükség. Mi tekinthető jelentékeny nehézségnek? Ennek megállapításához a gyakorlat a végrendelkező személy fizikai és pszichikai állapotát vizsgálja. Ennek pontos meghatározásához gyakran orvos szakértői véleményre van szükség. Mik a szóbeli végrendelet alakszerűségi követelményei? A szóbeli végrendelet akkor érvényes, ha a végrendelkező két tanú együttes jelenlétében a tanúk által értett nyelven végakaratát egész terjedelemben szóval előadja, és ez alkalommal kijelenti, hogy szóbeli nyilatkozata az ő végrendelete. Ki lehet tanú szóbeli végrendeletnél? A tanuk szóbeli végrendelet esetén a végrendelet tartalmáról a végrendelkezőtől személyesen szereznek tudomást, így rájuk speciális követelmények vonatkoznak. Kiskorú vagy cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló személy előtt nem tehető érvényesen szóbeli végrendelet, a körülményekből kifolyólag természetesen írástudónak sem kell lennie. A tanuknak a végrendelet tartalmát pontosan ismerniük kell (ha előadásmódjuk eltér, a bíróság a végrendelet tartalmát az összes körülmény figyelembe vételével állapítja meg.) és képesnek kell lenniük az örökhagyó személyazonosságának azonosítására is. A tanúnak vagy hozzátartozójának részére szóló juttatás akkor érvényes, ha ezt rajta kívül még két tanú igazolja. A végrendelkezőnek végakaratát teljes terjedelemben elő kell adni, feljegyzésekre egyéb írásokra nem hivatkozhat. Az sem elegendő, ha a végrendelkező a hozzá intézett kérdésekre válaszol. Meddig érvényes a szóban tett végrendelet? A szóbeli végrendelet hatályát veszti, ha az örökhagyó a szóbeli végrendelkezés feltételéül szolgáló helyzet megszűnése után megszakítás nélkül legalább három hónapon át nehézség nélkül alkothatott volna más alakban végrendeletet. Milyen kötelező tartalmi elemei vannak egy végrendeletnek? Az örökhagyó a végrendelet tartalmát szabadon állapítja meg. A törvény csak példálózó felsorolással és fakultatív jelleggel írja le a végrendelet legtipikusabb tartalmi elemeit. A végrendelkező nem öröklési jogi rendelkezésekre (pl. alapítványrendelés) és nem jogi természetű kívánságokra is kitérhet.

12 Mik a végrendelet legtipikusabb tartalmi elemei? 1.) örökösnevezés 2.) kizárás 3.) hagyományrendelés 4.) meghagyás Hogyan kell az örököst megnevezni? Örökös nevezése bármely formában sor kerülhet. Nem kötelező, hogy a törvény szavai szó szerint elhangozzanak. Meghatározott vagyontárgy esetében azonban fontos az egyértelműség, ugyanis ennek hiányában csak az eset összes körülményeinek mérlegelésével állapítható meg az, hogy a jelen esetben örökösnevezésről vagy dologi hagyományrendelésről van szó. Kit lehet örökösnek megnevezni? Az örökhagyó bizonyos korlátozások figyelembevételével bárkit örököséül nevezhet. A bírói gyakorlat azt is elegendőnek tartja, ha a végrendelet szövegéből a nevezett örökös személye egyértelműen megállapítható. A méhmagzat is örökösül nevezhető, öröklési jogképessége azonban feltételes, az élve születés tényéhez igazodik. Az örökhagyó halálakor még meg sem fogant gyermek örökössé nevezése érvénytelen. Lehetőség van egy vagy több helyettes örökös nevezésére is. Arra is lehetősége van az örökhagyónak, hogy a törvényes örökös kiesése esetére nevezzen helyettes örököst. Az örökhagyó olyan végrendeleti intézkedése, amely szerint az örökségben vagy annak egy részében valamely eseménytől vagy időponttól kezdve az eddigi örököst más váltja fel, érvénytelen. Az elsősorban nevezett örökös halála esetére történt örökösnevezés (utóörökös) azonban mint helyettes örökösnevezés érvényes, ha annak feltételei fennállnak. Több személy is tehet végrendeletet egy okiratban? Többen egy iratban nem végrendelkezhetnek, a házastársak is csupán öröklési szerződést köthetnek ilyen formában. Hogyan kell az öröklési hányadot meghatározni? Az örökhagyó nem köteles meghatározni az örökösök öröklési hányadát. Ha az örökhagyó akár az egész hagyatékra, akár annak egy részére vagy valamely hagyatéki tárgyra több örököst nevezett, és részesedésük mértékét nem határozta meg, a részesítettek egyenlő arányban örökölnek. Az egyenlő hányad szerinti öröklés vélelme megdönthető vélelem. A vélelmezett tény ellenkezője végrendeleten kívüli tényekkel is bizonyítható. Abban az esetben, ha valamelyik nevezett örökös kiesése folytán a hagyaték rá eső hányada megüresedik, a végrendelet által a kiesés következtében nem fedezett részre törvényes öröklésnek van helye (növedékjog). Kivéve, ha ennek megtörténtét az örökhagyó kifejezetten kizárta. Hogyan kell értelmezni a végrendeletet? A végrendelet értelmezése kapcsán a jogalkotó legfőbb célja, hogy a végrendelkező akarata halála után a lehető legteljesebb mértékben érvényesüljön (favor testamenti elve). Mindez azt jelenti, hogy a végrendeletet, a végrendeletben használt kifejezéseket is beleértve úgy kell

13 értelmezni, ahogyan azt a végrendelkező érthette. Minden esetben az örökhagyói szándék felkutatására kell törekedni. A törvényes és a végrendeleti öröklés közötti kapcsolat Amennyiben az örökhagyó után végintézkedés maradt, az öröklés rendjét ez határozza meg. Végintézkedés hiányában az öröklés rendjére a törvény az irányadó. Ha a nevezett örökösök részesedése a hagyatékot nem meríti ki, a fennmaradó vagyon vonatkozásában a törvényes öröklés szabályai kerülnek alkalmazásra, feltéve, hogy a törvény eltérően nem rendelkezik vagy a végrendeletből más nem következik. A törvényi kivételek: a.) növedékjog b.) törvényes helyettes örökös Az örökhagyó végrendeletében kifejezett nyilatkozattal kizárhatja ezen szabályok érvényesülését. A törvényi kivételeket abban az esetben sem kell alkalmazni, ha a végrendelet értelmezése során az összes körülményből arra lehet következtetni, hogy az örökhagyó szándéka az volt, hogy az egész hagyatékát a végrendeleti örökösök örököljék. Mikor tekinthető a végrendelet érvénytelennek? A szerződések jogának szabályaival ellentétben a végrendelet csak megtámadás folytán válhat érvénytelenné. A végrendelet érvénytelensége csak akkor vehető figyelembe, ha arra az érdekelt személy hivatkozik. Ki jogosult a végrendelet megtámadására? A végrendelet érvénytelenségére, illetőleg hatálytalanságára csak az hivatkozhat, aki az érvénytelenség, illetőleg a hatálytalanság megállapítása esetében maga örököl vagy tehertől mentesül. Mi a helyzet akkor, ha az örökhagyó több végrendeletet készített? Abban az esetben, amikor az örökhagyó több végrendeletet készített, mindig a legutolsó a hatályos. Mikor lehet megtámadni a végrendeletet? Mivel a tulajdonjogi igények nem évülnek el, ezért a jogosult a végrendelet megtámadására vonatkozó igényét bármikor érvényesítheti. Ezen igény érvényesítésére már a hagyatéki eljárásban is sor kerülhet. Milyen okokból lehet egy végrendelet érvénytelenségére hivatkozni? Az érvénytelenség oka lehet: A.) végrendelkezési képesség hiánya B.) végrendeleti akarat fogyatékossága C.) a végrendeleti akarat nyilvánításának hibája D.) a végrendelet tartalmi hibája A bizonyítási teher valamennyi érvénytelenségi ok esetén a végrendeletet megtámadó felet terheli.

14 A.) Mit jelent a végrendelkezési képesség hiánya? A végrendelkezési képesség hiánya a végintézkedési képességgel összefüggő követelmények hiányát jelenti. B.) Mit jelent a végrendeleti akarat fogyatékossága? A végrendelet akarati hiba miatt érvénytelen, ha a.) az örökhagyót megtévesztették vagy tévedett nyilatkozata tartalmában és emiatt tett olyan nyilatkozatot, amelyet ennek hiányában nem tett volna b.) végrendeleti rendelkezést egyáltalán nem akart tenni (például csak tréfából tette) c.) az örökhagyó téves feltevésben volt (például úgy hitte, hogy nem születhet újabb gyermeke) vagy a végrendeleti nyilatkozatot olyan okból tette, amely később meghiúsult. d.) A végrendeleti rendelkezést az örökhagyó jogellenes fenyegetés vagy tisztességtelen befolyásolás miatt tette Az érvénytelen rendelkezés érvényes lesz, ha azt az örökhagyó utóbb a végrendeletre megszabott alakban jóváhagyja. C.) Mit jelent a végrendeleti akaratnyilvánítás hibája? A végrendelet akarati hiba miatt válik érvénytelenné, ha: 1.) a végrendelkező a nyilatkozatot nem a törvényben meghatározott alakban tette meg 2.) a végrendelkező nem személyesen, hanem képviselője útján rendelkezett 3.) Két vagy több személy a végrendeletét ugyanabban az okiratban foglalta. E szabály alól a házastársak végrendelkezése jelent csak kivételt. Milyen rendelkezések teszik a végrendeletet tartalmi okból érvénytelenné? 1.) annak örökössé nevezése, aki az örökhagyó halálának időpontjában még meg sem fogant 2.) utóörökös nevezése 3.) érthetetlen, lehetetlen vagy ellentmondó feltétel. Ez a körülmény az egész végrendelet érvényességét nem érinti, kivéve, ha megállapítható, hogy az örökhagyó e nélkül a rendelkezést nem tette volna. 4.) Jogellenes felfüggesztő feltételhez kötött végrendeleti részesítés. Ha azonban bontó feltételről van szó, akkor ezt figyelmen kívül kell hagyni Mik a megtámadás joghatásai? A sikeres megtámadás csak annak a viszonylatában teszi a végrendelet érvénytelenné, aki a megtámadás jogával élt. Vagyis a végrendelet meg nem támadott részével fedett hagyatékot a végrendeleti örökösök öröklik. Mit jelent a végrendelet hatálytalansága? A végrendelet hatálytalansága azt jelenti, hogy habár a végrendelet érvényesen létrejött, az örökhagyó jognyilatkozata annak megtétele után, a törvényben taxatíve felsorolt valamely okból nem válthatja ki a végrendelkező által eredetileg kívánt joghatást. Ez írásbeli végrendeletek esetében mindig a végrendelkező cselekményére vezethető vissza. Milyen esetekben hatálytalan a végrendelet? 1.) Visszavonás A végrendelet visszavonása bármely formában történhet, a lényeg, hogy kifejezett nyilatkozattal kerüljön rá sor. A visszavonó nyilatkozatra is a végrendelet tételére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

15 Ha az örökhagyó több végrendeletet tett és azok közül a legutolsót visszavonja, a korábbi végrendelet hatálya feléled. Visszavonással a végrendelet részben is hatálytalanná tehető. 2.) Új végrendelet tétele Új végrendelet tételekor a korábbi végrendeletet visszavontnak kell tekinteni (hallgatólagos visszavonás). A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint csak az érvényes új végrendelet hatálytalanítja a korábbit. A megsemmisülés csak az eredeti végrendelet vonatkozásában releváns. Nem szünteti meg tehát az írásbeli magánvégrendelet hatályát az okiratnak az végrendelkező akaratán kívül álló okból történő megsemmisülése, vagy eltűnése, kivéve ha ebbe az örökhagyó belenyugszik. Ha azonban a dokumentum az örökhagyó birtokában maradt, de nem kerül elő, az ellenkező bizonyításáig azt kell feltételezni, hogy az örökhagyó azt megsemmisítette. 3.) Visszavétel A közjegyzőnél letett magánvégrendelet hatályát veszti, ha azt a végrendelkező visszaveszi, kivéve ha a letett irat az írásbeli magánvégrendelet kellékeinek egyébként is megfelel. A visszavételről a közjegyző feljegyzést készít, amelyet a végrendelet letétbe helyezéséről szóló jegyzőkönyvre vezet rá. 4.) Időmúlás A szóbeli végrendelet hatályát veszti, ha az örökhagyó a szóbeli végrendelkezés feltételéül szolgáló helyzet megszűnése után megszakítás nélkül legalább három hónapon át nehézség nélkül alkothatott volna más alakban végrendeletet. Mi a különbség a végrendelet érvénytelensége és hatálytalansága között? Hatálytalan végrendelet esetén a végrendelet érvényesen létrejön, de egy későbbiekben bekövetkező jogi tény miatt nem váltja ki a szándékolt joghatást. Mi az érvénytelenség ill. hatálytalanság következményei? Jogi következményei alapján a végrendelet hatálytalansága teljes mértékben megegyezik a végrendelet érvénytelenségével, vagyis e jogi tényre csak az érdekelt személy hivatkozhat és a hatálytalanság megállapítására vonatkozó igény nem évül el. A végrendeleti örökös ill. hagyományos a végrendelet érvénytelenségének vagy hatálytalanságának jogerős megállapításával elveszíti jogát az örökséghez ill. hagyományhoz. Álörökös lesz, míg a végrendelet sikeres megtámadója örökössé (vagy hagyományossá) nem válik vagy jogerősen megállapítást nyer, hogy a megtámadás sikertelen. Az álörökös és a valódi örökös közötti viszony: A valódi örökös követelheti a nála lévő hagyatéki tárgy kiadását. Az álörökös, mint jogalap nélküli birtokos addig tekinthető jóhiszeműnek, ameddig hagyatékátadó végzés alapján tartja magánál a vagyontárgyat. Ezen idő alatt nem felelős a hasznokért és a károkért, követelheti hasznokkal nem fedezett hasznos költségei megtérítését. Részleges érvénytelenség: Ha a végrendelet több rendelkezése közül valamelyik érvénytelen vagy hatálytalan, ez a többi rendelkezés érvényességét, illetőleg hatályosságát nem érinti. E törvényi rendelkezéstől jogszabály sem rendelkezhet eltérően.

16 Az egyes rendelkezéseket érintő érvénytelenségi vagy hatálytalansági ok csak akkor hat ki az egész végrendeletre, ha maga az örökhagyó rendelkezik így. Speciális eset a bírói gyakorlatban: A több lapból álló, de néhány lap esetében nem megfelelően aláírt írásbeli magánvégrendelet alaki fogyatékosságát, abban az esetben ha az egyes akaratnyilatkozatok nem függnek össze, a bírói gyakorlat részleges érvénytelenségnek tekinti, úgy mintha az egyes lapok önálló végrendeletet jelentenének Összességében: a végrendelet tartalmát úgy kell értelmezni, hogy a végrendelet lehetőleg érvényben maradjon. Ugyanakkor ez az elv nem jelenti az esetlegesen fennálló érvénytelenségi okok figyelmen kívül hagyását.

ÖRÖKLÉSI JOG ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

ÖRÖKLÉSI JOG ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÖRÖKLÉSI JOG ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK Az ember halálával hagyatéka mint egész száll az örökösre, beleértve az összes ingatlan és ingó vagyont, de a különféle terheket (pl. hitel, kölcsön) is. Az öröklés az

Részletesebben

Polgári jog II április 29. Sápi Edit

Polgári jog II április 29. Sápi Edit Polgári jog II. 2015. április 29. Sápi Edit Mikor beszélünk érvénytelenségről és hatálytalanságról? Érvénytelenség: olyan jogi hibában szened a jognyilatkozat, amely miatt nem fűződhetnek hozzá joghatások

Részletesebben

A TÖRVÉNYES ÖRÖKÖSÖK KÖRE ÉS SORRENDJE (nem tartozik szorosan a tételhez)

A TÖRVÉNYES ÖRÖKÖSÖK KÖRE ÉS SORRENDJE (nem tartozik szorosan a tételhez) A TÖRVÉNYES ÖRÖKÖSÖK KÖRE ÉS SORRENDJE (nem tartozik szorosan a tételhez) A Ptk. taxatíve felsorolja az öröklésre jogosultak körét: csak az e körben szereplők minősülnek törvényes örökösnek. A törvényes

Részletesebben

új PTK HETEDIK KÖNYV ÖRÖKLÉSI JOG Csehi Zoltán

új PTK HETEDIK KÖNYV ÖRÖKLÉSI JOG Csehi Zoltán új PTK HETEDIK KÖNYV ÖRÖKLÉSI JOG Csehi Zoltán 1. Több szabály Lényegi változások 2. Belső struktúra változott végrendeleti intézkedés megelőzi a törvényi öröklés szabályait 3. Bírói gyakorlat beépítése

Részletesebben

(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl.

(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. (4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. A Ptk. Az özvegyet csak leszármazók hiányában tekinti állagörökösnek (leszármazók mellett nem örököl állagot). Leszármazók hiányában az egész hagyaték az egész

Részletesebben

8. Az öröklés a magyar nemzetközi magánjogban

8. Az öröklés a magyar nemzetközi magánjogban Öröklés 8. Az öröklés a magyar nemzetközi magánjogban = hagyaték mint egész átszáll az örökösre egészben: aktívumok + passzívumok Örökölni lehet: Amennyiben az örökhagyó után végintézkedés maradt, az öröklés

Részletesebben

Végintézkedés, törvényes öröklés, kötelesrész

Végintézkedés, törvényes öröklés, kötelesrész Végintézkedés, törvényes öröklés, kötelesrész [ ] hazánk nem humusa a végrendelkezésnek, népünk igen nagy része a végrendelet tételében a törvény iránti tiszteletlenséget, mert a törvény akaratának megszegését

Részletesebben

C/6 A VÉGRENDELET ÉS AZ ÖRÖKLÉSI SZERZŐDÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSA; A VÉGINTÉZKEDÉS TARTALMA

C/6 A VÉGRENDELET ÉS AZ ÖRÖKLÉSI SZERZŐDÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSA; A VÉGINTÉZKEDÉS TARTALMA A VÉGINTÉZKEDÉSEN ALAPÚLÓ ÖRÖKLÉSRŐL A végintézkedési szabadság a kötetlen magántulajdonosi társadalmak viszonylag természetes velejárója: a magántulajdonos jogának elismerése ahhoz, hogy vagyonáról halál

Részletesebben

ATALANTA Üzleti Szakközépiskola Családjog Szerző: dr. Bednay Dezső

ATALANTA Üzleti Szakközépiskola Családjog Szerző: dr. Bednay Dezső ATALANTA Üzleti Szakközépiskola Családjog Szerző: dr. Bednay Dezső Az ATK munkacsoportjának tagja Budapest 2009-11 1 TARTALOMJEGYZÉK ÖRÖKLÉSI JOG 1) Az öröklés helye a jogrendben, meghatározó jogi fogalmai

Részletesebben

Az új öröklési illeték szabályok 2008. december 9.-én léptek hatályba, és a már folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell őket.

Az új öröklési illeték szabályok 2008. december 9.-én léptek hatályba, és a már folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell őket. Házasságomban egy közös gyerekünk született, de nekem van egy gyermekem az előző kapcsolatomból is. Feleségemmel minden vagyonunk közös. Ki örököl utánam? Az örökösök a törvény alapján az örökhagyó gyermekei

Részletesebben

ATALANTA Üzleti Szakközépiskola CSALÁDJOG

ATALANTA Üzleti Szakközépiskola CSALÁDJOG ATALANTA Üzleti Szakközépiskola CSALÁDJOG Szerző: Dr. Bednay Dezső Budapest, 2011 TARTALOMJEGYZÉK I. ÖRÖKLÉSI JOG... 5 1. Az öröklés helye a jogrendben, meghatározó jogi fogalmai... 5 a) Az öröklés...

Részletesebben

A végintézkedések általános szabályai Helyettes öröklés és növendékjog április 22.

A végintézkedések általános szabályai Helyettes öröklés és növendékjog április 22. A végintézkedések általános szabályai Helyettes öröklés és növendékjog 2015. április 22. I. A végintézkedésen alapuló öröklés Az öröklés jogcíme szerint alapulhat törvényen vagy végintézkedésen. a) a végintézkedésen

Részletesebben

C/8 A KÖTELESRÉSZ ALAPJA, MÉRTÉKE; FELELŐSSÉG A KÖTELESRÉSZÉRT

C/8 A KÖTELESRÉSZ ALAPJA, MÉRTÉKE; FELELŐSSÉG A KÖTELESRÉSZÉRT A köteles rész biztosításával a modern törvények a hagyaték egy bizonyos hányadát az örökhagyó legközelebbi rokonainak, illetve házastársának kívánják juttatni a, az örökhagyó végintézkedésben (esetleg

Részletesebben

Az új Polgári Törvénykönyv igen érthetően

Az új Polgári Törvénykönyv igen érthetően Az új Polgári Törvénykönyv igen érthetően A VÉGRENDELET - A jelenlegi Törvénykönyvben található és az új Törvénykönyv 1034-1085 cikkei szabályozza; - Egy egyoldalú, személyes és visszavonható okirat, amely

Részletesebben

A végrendeletek érvénytelenségének vizsgálata, különös tekintettel a magánvégrendeletek érvénytelenségére

A végrendeletek érvénytelenségének vizsgálata, különös tekintettel a magánvégrendeletek érvénytelenségére Miskolci Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszék A végrendeletek érvénytelenségének vizsgálata, különös tekintettel a magánvégrendeletek érvénytelenségére Készítette: Polgáry Enikő Konzulens:

Részletesebben

ADATSZOLGÁLTATÁS A HAGYATÉKI LELTÁRHOZ a 2014. március 15. napjától bekövetkezett halálesethez

ADATSZOLGÁLTATÁS A HAGYATÉKI LELTÁRHOZ a 2014. március 15. napjától bekövetkezett halálesethez Ügyiratszám: VII/./ ADATSZOLGÁLTATÁS A HAGYATÉKI LELTÁRHOZ a 2014. március 15. napjától bekövetkezett halálesethez (A rovatokat kérem OLVASHATÓAN, NYOMTATOTT NAGY BETŰKKEL kitölteni!) I. AZ ELHUNYTRA (örökhagyóra),

Részletesebben

A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG

A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény

Részletesebben

TDK Dolgozat. Öröklési Jogi Tükör

TDK Dolgozat. Öröklési Jogi Tükör Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar TDK Dolgozat Öröklési Jogi Tükör Készítette: Konzulens: Bári Krisztián Dr. Bíró György J-405 egyetemi tanár Polgári Jogi Tanszék vezetője Miskolc, 2010 Tartalomjegyzék

Részletesebben

NYILATKOZAT. Nyújt-e be Európai öröklési bizonyítvány kiállítása iránti igényt (külön nyomtatvány): Igen - Nem

NYILATKOZAT. Nyújt-e be Európai öröklési bizonyítvány kiállítása iránti igényt (külön nyomtatvány): Igen - Nem Ügyiratszám: (a levelünk bal felső sarkában található) I. számú nyomtatvány NYILATKOZAT MINT ÖRÖKLÉSBEN ÉRDEKELT KÉREM AZ ELJÁRÁST LEFOLYTATNI: - A FELTÜNTETETT VAGYONTÁRGYAKRA; - ILLETVE HAGYATÉKI VAGYON

Részletesebben

AZ ÖRÖKÖS (HAGYOMÁNYOS) JOGÁLLÁSA

AZ ÖRÖKÖS (HAGYOMÁNYOS) JOGÁLLÁSA Egyik C tételben sem található meg: az örökség megszerzése, a hagyatéki eljárás TK 129-134 AZ ÖRÖKÖS (HAGYOMÁNYOS) JOGÁLLÁSA 1. Az örökös jogállása (nem tartozik szorosan a tételhez) 598. Az ember halálával

Részletesebben

dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Átmeneti rendelkezések A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről

Részletesebben

Jegyzőkönyv apai elismerő nyilatkozatról megszületett gyermekre 1

Jegyzőkönyv apai elismerő nyilatkozatról megszületett gyermekre 1 Jegyzőkönyv i elismerő nyilatkozatról megszületett gyermekre 1 Anyakönyvi szerv azonosítója: Külképviselet megnevezése: OTTAWA Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma: Iktatószám: I. A személyesen megjelent

Részletesebben

(Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma):

(Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma): 1 Jegyzőkönyv i elismerő nyilatkozatról megszületett gyermekre (Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma): I. A személyesen megjelent

Részletesebben

POLGÁRI JOG TERMÉSZETES SZEMÉLYEK (EMBER) POLGÁRI JOG ALANYAI (SZEMÉLYEK AZ ÜZLETI ÉLETBEN): 2015.09.30. Polgári Törvénykönyv 2013. évi V.

POLGÁRI JOG TERMÉSZETES SZEMÉLYEK (EMBER) POLGÁRI JOG ALANYAI (SZEMÉLYEK AZ ÜZLETI ÉLETBEN): 2015.09.30. Polgári Törvénykönyv 2013. évi V. POLGÁRI JOG A jogalanyok ( ) vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza Mint jog ág DR SZALAI ERZSÉBET 1 DR SZALAI ERZSÉBET 2 Polgári Törvénykönyv 2013. évi V. törvény MIKOR LÉPETT HATÁLYBA? MEGALKOTÁSÁNAK

Részletesebben

Jegyzőkönyv apai elismerő nyilatkozatról megszületett gyermekre 1

Jegyzőkönyv apai elismerő nyilatkozatról megszületett gyermekre 1 Jegyzőkönyv i elismerő nyilatkozatról megszületett gyermekre 1 Anyakönyvi szerv azonosítója: Külképviselet megnevezése: LONDON Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma: Iktatószám: A személyesen megjelent

Részletesebben

C/2 KIESÉS AZ ÖRÖKLÉSBŐL

C/2 KIESÉS AZ ÖRÖKLÉSBŐL Az öröklés törvényi előfeltételei nemcsak az öröklésre, mint egyetemes jogutódlásra, hanem az örökhagyó vagyonában bekövetkező különös (singularis) jogutódlás eseteire (dologi hagyomány, halál esetére

Részletesebben

JOGI ISMERETEK JOGVISZONY. Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat!

JOGI ISMERETEK JOGVISZONY. Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat! JOGI ISMERETEK 2. témakör: jogviszony (alanya, tárgya, tartalma) jogképesség cselekvőképesség Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat! JOGVISZONY. Emberek Kinek-minek a magatartását

Részletesebben

Fábián Ferenc. Előadásvázlatok az öröklési jog köréből

Fábián Ferenc. Előadásvázlatok az öröklési jog köréből Fábián Ferenc Előadásvázlatok az öröklési jog köréből P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi és Római

Részletesebben

Polgári jog. Személyek joga évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D évi V. törvény (Új Ptk.)

Polgári jog. Személyek joga évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D évi V. törvény (Új Ptk.) Polgári jog Személyek joga 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D. 2013. évi V. törvény (Új Ptk.) I. Könyv Bevezető rendelkezések II. Könyv Az ember mint jogalany III. IV.

Részletesebben

Hagyatéki. Vonatkozó jogszabályok:

Hagyatéki. Vonatkozó jogszabályok: Hagyaték Vonatkozó jogszabályok: A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény A hagyatéki eljárás egyes cselekményeiről szóló 29/2010. (XII.31.) KIM rendelet Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.

Részletesebben

Adásvételi szerződés

Adásvételi szerződés 1 Ingatlan-adásvételi szerződés haszonélvezeti jog alapításával (több vevő) Adásvételi szerződés amely létrejött egyrészről adóazonosító jel:. mint eladó (a továbbiakban: Eladó), másrészről adóazonosító

Részletesebben

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I.

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. Novissima Kiadó 2014 1 Megjelent a Novissima Kiadó gondozásában 2014-ben, elektronikus formában. Szerző: dr. Kusztos

Részletesebben

(Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma):

(Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma): 1 Jegyzőkönyv i elismerő nyilatkozatról születendő gyermekre (Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma): I. A személyesen megjelent

Részletesebben

Beleegyezés a kezelésbe a kezelés visszautasítása

Beleegyezés a kezelésbe a kezelés visszautasítása Beleegyezés a kezelésbe a kezelés visszautasítása Önrendelkezéshez való jog Önrendelkezési jog az egészségügyben: egészségügyi ellátás akkor nyújtható, a betegen beavatkozás akkor végezhető, ha abba a

Részletesebben

A házasság vagyonjogi kérdései. 2012. május 5. Dr. Kenderes Andrea

A házasság vagyonjogi kérdései. 2012. május 5. Dr. Kenderes Andrea A házasság vagyonjogi kérdései 2012. május 5. Dr. Kenderes Andrea A törvényes házastársi vagyonközösségi rendszer: Csjt. 27. Csjt. 28. Házassági vagyonjogi rendszer: VEGYES RENDSZER Házastársak közös vagyona

Részletesebben

PSZK Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 1.

PSZK Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 1. 2012/2013. tanév II. félév PSZK Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35 IV. évfolyam PSZ szak/pü Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 1. Illeték

Részletesebben

ELSŐ RÉSZ 1 / 16 2016.03.29. 10:49

ELSŐ RÉSZ 1 / 16 2016.03.29. 10:49 1 / 16 2016.03.29. 10:49 2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről 2016.03.24 9 2013. évi CLXXVII.

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja 1 Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja Javaslat haszonélvezeti jog alapításáról szóló szerződés jóváhagyására Előadó: dr. Puskás

Részletesebben

Bejegyzett élettársi kapcsolat

Bejegyzett élettársi kapcsolat Bejegyzett élettársi kapcsolat Az ügyintézéshez szükséges: Magyar állampolgárok esetén mindkét fél részéről az alábbiak szükségesek: - az élettársak érvényes személyazonosító igazolványa (vagy más személyazonosításra

Részletesebben

A családjog kézikönyve

A családjog kézikönyve Dr. Bajory Pál Dr. Kiss Éva Dr. Bencze Lászlóné Dr. Kőrös András Dr. Brávácz Ottóné Dr. Makai Katalin Dr. Csiky Ottó Némethné dr. Bokor Klára Dr. Filó Erika Dr. Söth Lászlóné Dr. Katonáné dr. Pehr Erika

Részletesebben

NYILATKOZAT HAGYATÉKI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁHOZ. Kérem szíveskedjék a nyilatkozatot olvasható betűkkel kitölteni!

NYILATKOZAT HAGYATÉKI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁHOZ. Kérem szíveskedjék a nyilatkozatot olvasható betűkkel kitölteni! Iktatószám: Bag Nagyközség Önkormányzata Polgármesteri Hivatal 2191 Bag, Szent Imre utca 52. Telefon: (28) 504-135/19-es mellék, Fax: (28) 504-136 muszaki@bagfalu.hu www.bagfalu.hu NYILATKOZAT HAGYATÉKI

Részletesebben

A bejegyzett élettársi kapcsolat intézményének

A bejegyzett élettársi kapcsolat intézményének INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. Kriszt Zita A bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézménye A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvény 2009. január elsején lép hatályba, egy olyan köztes

Részletesebben

Az új Ptké. Időközi kérdések. Dr. Nemessányi Zoltán PhD

Az új Ptké. Időközi kérdések. Dr. Nemessányi Zoltán PhD Az új Ptké. Időközi kérdések Dr. Nemessányi Zoltán PhD Mikortól kell alkalmazni? A 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2014. március 15- én lép hatályba Alkalmazásáról: A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi

Részletesebben

Egyesület-alapítvány. Sáriné dr. Simkó Ágnes HVG-Orac október 9.

Egyesület-alapítvány. Sáriné dr. Simkó Ágnes HVG-Orac október 9. Egyesület-alapítvány Sáriné dr. Simkó Ágnes HVG-Orac. 2013. október 9. Egyesület Ptk. 3:63-87. I.FOGALMA Közös, tartós, alapszabályban meghatározott cél folyamatos megvalósítása Nyilvántartott tagság Vagyon

Részletesebben

Vételi jogot biztosító szerződés

Vételi jogot biztosító szerződés Vételi jogot biztosító szerződés ingatlanra Vételi jogot biztosító szerződés amely létrejött egyrészről családi és utónév: születési családi és utónév:. születési hely és idő:.. anyja neve:... lakcím:....

Részletesebben

300/1993 T Ö R V É N Y

300/1993 T Ö R V É N Y 300/1993 T Ö R V É N Y a család- és utónévről *) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az alábbi törvényt alkotta: Az utónév 1. (1) A Szlovák Köztársaság területén született személy utónevét a szülők közösen

Részletesebben

A rokonság. Alapja: leszármazás, örökbefogadás - teljes rokonság (4:97. )

A rokonság. Alapja: leszármazás, örökbefogadás - teljes rokonság (4:97. ) A rokonság Alapja: leszármazás, örökbefogadás - teljes rokonság (4:97. ) Az apai jogállás keletkezése Vélelmet keletkeztető tények (sorrend!): 1. házassági kötelék (4:99. ) 2.élettársak reprodukciós eljárásban

Részletesebben

Adásvételi szerződés

Adásvételi szerződés 1 Ingatlan-adásvételi szerződés haszonélvezeti jogról való ingyenes lemondással, foglaló kikötésével, tulajdonjog fenntartása mellett Adásvételi szerződés amely létrejött egyrészről eladó családi és utóneve:

Részletesebben

POLGÁRI JOG. Mint jog ág DR SZALAI ERZSÉBET 1

POLGÁRI JOG. Mint jog ág DR SZALAI ERZSÉBET 1 POLGÁRI JOG Mint jog ág DR SZALAI ERZSÉBET 1 Ptk. állampolgárok állami, önkormányzati, gazdasági és civil szervezetek más személyek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza../. DR SZALAI ERZSÉBET

Részletesebben

A nagykorú cselekvőképességének korlátozása az új Ptk. alapján

A nagykorú cselekvőképességének korlátozása az új Ptk. alapján A nagykorú cselekvőképességének korlátozása az új Ptk. alapján Szerző: dr. Rózsa Erika 2015. június 10. 2014. március 15. napján hatályba lépett az új Polgári Törvénykönyv, mely átalakította a cselekvőképesség

Részletesebben

KÖZÖS SZABÁLYOK A GYÁM ÉS A GONDNOK SZÁMADÁSÁVAL KAPCSOLATBAN

KÖZÖS SZABÁLYOK A GYÁM ÉS A GONDNOK SZÁMADÁSÁVAL KAPCSOLATBAN KÖZÖS SZABÁLYOK A GYÁM ÉS A GONDNOK SZÁMADÁSÁVAL KAPCSOLATBAN Számadás fajtái: - rendszeres számadás - eseti számadás - végszámadás Számadásra kötelesek: - hivatásos gyám - hivatásos gondnok - gondnok

Részletesebben

A házastárs törvényes öröklésének szabályai. a régi és az új Ptk. alapján

A házastárs törvényes öröklésének szabályai. a régi és az új Ptk. alapján A házastárs törvényes öröklésének szabályai a régi és az új Ptk. alapján Szerző: dr. Tóth Krisztina Nóra bírósági titkár 2013. július Bevezető A 2014. március 15. napján hatályba lépő, a polgári törvénykönyvről

Részletesebben

Polgári jogi záróvizsgakérdések (2014/2015. I. félév)

Polgári jogi záróvizsgakérdések (2014/2015. I. félév) 1 Polgári jogi záróvizsgakérdések (2014/2015. I. félév) A záróvizsgára történő felkészülés vezérfonala" az előadásokon/a 2013. évi V. törvényen alapuló speciális kollégiumon/konzultációkon leadott anyag.

Részletesebben

AJÁNDÉK UTÁN FIZETENDŐ ADÓBEVALLÁS. 1. AZ AJÁNDÉKOZOTT ADATAI Adószám:

AJÁNDÉK UTÁN FIZETENDŐ ADÓBEVALLÁS. 1. AZ AJÁNDÉKOZOTT ADATAI Adószám: AJÁNDÉK UTÁN FIZETENDŐ ADÓBEVALLÁS MELLÉKLET 1 1. AZ AJÁNDÉKOZOTT ADATAI Adószám: A magánjogi jogi személy családi és utóneve, ill. megnevezése (település, utca, házszám, posta).... Adózó: ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Részletesebben

Házastársi lakáshasználat Élettársi jogviszony és fajtái: Pjt, élettársak, bejegyzett élettársak, új Ptk. dr. Kenderes Andrea 2011.Május 21.

Házastársi lakáshasználat Élettársi jogviszony és fajtái: Pjt, élettársak, bejegyzett élettársak, új Ptk. dr. Kenderes Andrea 2011.Május 21. Házastársi lakáshasználat Élettársi jogviszony és fajtái: Pjt, élettársak, bejegyzett élettársak, új Ptk. dr. Kenderes Andrea 2011.Május 21. Házastársi lakáshasználat! 1952. évi IV. törvény! Csjt. 31.

Részletesebben

Gyermekvédelmi Gyámi Csoportvezető: Varga Gabriella. A gyámi csoport feladatai és működése

Gyermekvédelmi Gyámi Csoportvezető: Varga Gabriella. A gyámi csoport feladatai és működése Gyermekvédelmi Gyámi Csoportvezető: Varga Gabriella A gyámi csoport feladatai és működése A családjogi törvény fogalmazása szerint, Az a kiskorú, aki nem áll szülői felügyelet alatt, gyámság alá tartozik.

Részletesebben

NYILATKOZAT. Állt-e gondnokság/gyámság alatt:...gondnok/gyám neve: címe:...

NYILATKOZAT. Állt-e gondnokság/gyámság alatt:...gondnok/gyám neve: címe:... NYILATKOZAT 1. Az elhunyt neve:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési helye, ideje:... Családi állapota:... Állampolgársága:... elhalálozás helye, ideje:... Az örökhagyó tagja-e kamarának ( MOKK:

Részletesebben

Járási gyámhivatal, anyakönyvvezető, integrált ügyfélszolgálat, bíróság, konzuli tisztviselő, közjegyző 1 (megnevezése, elérhetőség)

Járási gyámhivatal, anyakönyvvezető, integrált ügyfélszolgálat, bíróság, konzuli tisztviselő, közjegyző 1 (megnevezése, elérhetőség) Járási gyámhivatal, anyakönyvvezető, integrált ügyfélszolgálat, bíróság, konzuli tisztviselő, közjegyző 1 (megnevezése, elérhetőség) Iktatószám: Ügyintéző: 1. A személyesen megjelent apa: Jegyzőkönyv 2

Részletesebben

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. (3) és (3a) bekezdése, illetve 5.

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. (3) és (3a) bekezdése, illetve 5. A köztársasági elnöknek Budapest 1 fénykép helye fénykép helye HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. (3) és (3a) bekezdése, illetve 5. -a alapján

Részletesebben

NYILATKOZAT a hagyatéki leltár tartalmát képező adatok megállapításához

NYILATKOZAT a hagyatéki leltár tartalmát képező adatok megállapításához NYILATKOZAT a hagyatéki leltár tartalmát képező adatok megállapításához 1. Az örökhagyó neve:... Születési neve:... Anyja születési családi és utóneve:. Születési helye, ideje:.állampolgársága:..... Halálesete

Részletesebben

ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉSSEL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK

ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉSSEL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK Tisztelt Ügyfelünk! ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉSSEL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK H I R D E T M É N Y A KDB Bank Európa Zrt. (a továbbiakban: Bank) csak a megfelelő jogi formában, az alábbi kötelező tartalmi elemeket

Részletesebben

NYILATKOZAT HAGYATÉKI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁHOZ. Kérem szíveskedjék a nyilatkozatot olvasható betűkkel kitölteni!

NYILATKOZAT HAGYATÉKI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁHOZ. Kérem szíveskedjék a nyilatkozatot olvasható betűkkel kitölteni! Iktatószám: Bag Nagyközség Önkormányzata Polgármesteri Hivatal 2191 Bag, Szent Imre utca 52. Telefon: (28) 504-130/ 19 mellék, Fax: (28) 504-136 NYILATKOZAT HAGYATÉKI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁHOZ Kérem szíveskedjék

Részletesebben

A bizonyítás. Az eljárás nem szükségképpeni része.

A bizonyítás. Az eljárás nem szükségképpeni része. A bizonyítás A bizonyítás fogalma A bizonyítási eljárás (vagy bizonyítás) - a hivatalbóli eljárás alapelvén nyugvó, - a hatóság az ügyfelek és az eljárás más résztvevői közreműködésével zajló eljárási

Részletesebben

A közjegyzői nemperes eljárások

A közjegyzői nemperes eljárások A közjegyzői nemperes eljárások A nemperes eljárás olyan eljárás amely nem a peres eljárás szabályai szerint zajlik (Kengyel Miklós) Célja eltérő: -perelterelő, permegelőző, perelőkészítő -Jogok, tények

Részletesebben

Győri Ítélőtábla Pf.III /2013/9. szám

Győri Ítélőtábla Pf.III /2013/9. szám A favor testamenti elve (az örökhagyó akaratának érvényre juttatása) csak alaki, illetve egyéb hibától mentes, alakilag és tartalmilag is érvényes végrendelet esetében ad lehetőséget a végrendelkező valódi

Részletesebben

NYILATKOZAT KÖZELI HOZZÁTARTOZÓI VISZONYRÓL 1

NYILATKOZAT KÖZELI HOZZÁTARTOZÓI VISZONYRÓL 1 TÁJÉKOZTATÓ A mező és erdőgazdasági földekre szerződéssel alapított, 2014. április 30-án fennálló, határozatlan időre, vagy 2014. április 30-a után lejáró, határozott időtartamra nem közeli hozzátartozók

Részletesebben

A cselekvőképességre vonatkozó szabályok változásai az új Polgári. Törvénykönyvben; A gondnokság alá helyezési eljárás. Szerző: dr. Szénási-Varga Nóra

A cselekvőképességre vonatkozó szabályok változásai az új Polgári. Törvénykönyvben; A gondnokság alá helyezési eljárás. Szerző: dr. Szénási-Varga Nóra A cselekvőképességre vonatkozó szabályok változásai az új Polgári Törvénykönyvben; A gondnokság alá helyezési eljárás Szerző: dr. Szénási-Varga Nóra Szolnok, 2015. 1 I. Bevezetés 2014. március 15. napján

Részletesebben

A Szolnoki Törvényszék Polgári-Gazdasági-Közigazgatási Kollégiumának

A Szolnoki Törvényszék Polgári-Gazdasági-Közigazgatási Kollégiumának SZOLNOKI TÖRVÉNYSZÉK Polgári-Gazdasági-Közigazgatási Kollégium V e z e t ő j e 5000 Szolnok, Kossuth Lajos út 1. t. 06 56 501 410 f. 06 56 410 906 e. birosag@szolnokit.birosag.hu http://www.szolnokitorvenyszek.birosag.hu

Részletesebben

NYILATKOZAT - HAGYATÉKHOZ

NYILATKOZAT - HAGYATÉKHOZ NYILATKOZAT - HAGYATÉKHOZ 1. Az elhunyt neve: Születési neve: Születési helye, ideje: Családi állapota: Állampolgársága: Foglalkozása: Elhalálozás helye, ideje: Megjegyzés: kérjük csatolni a halotti anyakönyvi

Részletesebben

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról Zsámbék Város Képviselő-testületének 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E a telekadóról A Helyi adókról szóló (továbbiakban: Htv.) többször módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1) bekezdése,

Részletesebben

Nemzetközi magánjog 1.

Nemzetközi magánjog 1. Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi Köz- és Magánjogi Tanszék Nemzetközi magánjog 1. Knapp László knapplaszlo@sze.hu Nagy Csongor István: Nemzetközi magánjog. Második,

Részletesebben

A tartási, az életjáradéki és az öröklési szerződés

A tartási, az életjáradéki és az öröklési szerződés INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Delbó Erika A tartási, az életjáradéki és az öröklési szerződés A tartási, életjáradéki és az öröklési szerződés jogintézményét alapvetően a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szabályozza.

Részletesebben

Tattay Levente: Az új Ptk öröklési jogi rendelkezései és a túlélő házastárs jogi helyzete

Tattay Levente: Az új Ptk öröklési jogi rendelkezései és a túlélő házastárs jogi helyzete Pázmány Law Working Papers 2013/06 Tattay Levente: Az új Ptk öröklési jogi rendelkezései és a túlélő házastárs jogi helyzete Pázmány Péter Katolikus Egyetem / Pázmány Péter Catholic University Budapest

Részletesebben

TÁRSASHÁZI KISOKOS HOGYAN ÉRTÉKESÍTHETŐ A KÖZÖS TULAJDONI RÉSZ, KI DÖNTHET AZ ELIDEGENÍTÉSRŐL?

TÁRSASHÁZI KISOKOS HOGYAN ÉRTÉKESÍTHETŐ A KÖZÖS TULAJDONI RÉSZ, KI DÖNTHET AZ ELIDEGENÍTÉSRŐL? TÁRSASHÁZI KISOKOS MIKOR ALAPÍTHATÓ TÁRSASHÁZ? Társasházat fennálló vagy felépítendő épületre lehet alapítani, ha abban legalább két, külön tulajdonként bejegyezhető lakás, illetőleg nem lakás céljára

Részletesebben

A kötelmi jog közös szabályai II. A kötelem teljesítése

A kötelmi jog közös szabályai II. A kötelem teljesítése A kötelmi jog közös szabályai II. A kötelem teljesítése A KÖTELEM TELJESÍTÉSE 6:34. [A teljesítés általános szabálya] A szolgáltatást a kötelem tartalmának megfelelően kell teljesíteni. A teljesítés fogalma

Részletesebben

Öröklés, válás és a bizalmi vagyonkezelés. Menyhárd Attila egyetemi tanár ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék MTA TK Jogtudományi Intézet

Öröklés, válás és a bizalmi vagyonkezelés. Menyhárd Attila egyetemi tanár ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék MTA TK Jogtudományi Intézet Öröklés, válás és a bizalmi vagyonkezelés Menyhárd Attila egyetemi tanár ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék MTA TK Jogtudományi Intézet A bizalmi vagyonkezelés szerkezete Vagyonátruházás a vagyonkezelő teljes

Részletesebben

Hatáskör és illetékesség

Hatáskör és illetékesség A hagyatéki eljárás célja, hogy az ember halálával bekövetkező hagyatékátszállást - az örökösként érdekelt személyeknek és a hagyaték egyes vagyontárgyaira, vagyoni részhányadára való öröklési [vagy más

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Levéltár megyei tagintézményeiben őrzött állami anyakönyvek kutatásáról

A Magyar Nemzeti Levéltár megyei tagintézményeiben őrzött állami anyakönyvek kutatásáról A Magyar Nemzeti Levéltár megyei tagintézményeiben őrzött állami anyakönyvek kutatásáról 2014. július 1-jén hatályba lép az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: Atv.), amely

Részletesebben

T/1489. számú. törvényjavaslat

T/1489. számú. törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/1489. számú törvényjavaslat az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996.

Részletesebben

2013. évi V. törvény. a Polgári Törvénykönyvről 1

2013. évi V. törvény. a Polgári Törvénykönyvről 1 1. oldal 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 1 ---->>----->>--

Részletesebben

HONOSÍTÁSI KÉRELEM. 1. Házassági neve:... Születési családi neve:... Születési utóneve(i):... Előző (születési) családi neve:... Előző utóneve(i):...

HONOSÍTÁSI KÉRELEM. 1. Házassági neve:... Születési családi neve:... Születési utóneve(i):... Előző (születési) családi neve:... Előző utóneve(i):... A Magyar Köztársaság Elnökének Budapest fénykép helye fénykép helye HONOSÍTÁSI KÉRELEM Alulírott....... és házastársam,... kérem/kérjük, hogy...... nevű kiskorú, cselekvőképtelen nagykorú gyermeke(immel/inkkel)

Részletesebben

ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT HÁZASTÁRSI TARTÁS ROKONTARTÁS

ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT HÁZASTÁRSI TARTÁS ROKONTARTÁS ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT HÁZASTÁRSI TARTÁS ROKONTARTÁS Szeibert Orsolya PhD ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék 2013. 10. 01. Házasságon kívüli partnerkapcsolatok Vitatottság Eredeti elképzelések jelzés a jogalkalmazónak?

Részletesebben

T/ számú. törvényjavaslat. egyes törvényeknek az önálló zálogjoggal összefüggő módosításáról

T/ számú. törvényjavaslat. egyes törvényeknek az önálló zálogjoggal összefüggő módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/12368. számú törvényjavaslat egyes törvényeknek az önálló zálogjoggal összefüggő módosításáról Előadó: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Budapest, 2016. október 1 2016. évi

Részletesebben

Dokumentumlista a megtakarítás kifizetéséhez és lakáskölcsön igényléséhez

Dokumentumlista a megtakarítás kifizetéséhez és lakáskölcsön igényléséhez Dokumentumlista a megtakarítás kifizetéséhez és lakáskölcsön igényléséhez A megtakarítás kifizetéséhez, illetve a kifizetést követő lakáscél igazoláshoz szükséges dokumentumok lakáscélonként Általános

Részletesebben

Új Polgári Törvénykönyv

Új Polgári Törvénykönyv Új Polgári Törvénykönyv Családjog Öröklési jog Dr. Pecsenye Csaba Családjogi alapelvek A házasság és a család védelme A gyermek érdekének védelme A házastársak egyenjogúságának elve A méltányosság és a

Részletesebben

BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK. Vagyonjog dologi jog + kötelmi jog

BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK. Vagyonjog dologi jog + kötelmi jog ÉPÍTÉSI JOG BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK DR. LŐRINCZ ÉVA SZERZŐDÉSJOGI ALAPISMERETEK A KÖTELMI JOG statikus Vagyonjog dologi

Részletesebben

Polgári jogi záróvizsgakérdések (2016/2017. II. félév)

Polgári jogi záróvizsgakérdések (2016/2017. II. félév) 1 Polgári jogi záróvizsgakérdések (2016/2017. II. félév) A záróvizsgára történő felkészülés vezérfonala" az előadásokon/gyakorlatokon leadott törzsanyag. Felkészülését segítik az alább megjelölt tankönyvek,

Részletesebben

A köteles rész jogintézményének megváltozott szabályai. az új Polgári Törvénykönyvben

A köteles rész jogintézményének megváltozott szabályai. az új Polgári Törvénykönyvben A köteles rész jogintézményének megváltozott szabályai az új Polgári Törvénykönyvben Szerző: dr. Tóth Annamária 2014. június 30. A 2014. március 15. napján hatályba lépett polgári törvénykönyvről szóló

Részletesebben

7.1. Az adóköteles jövedelem megállapítása tételes költségelszámolás alkalmazásával

7.1. Az adóköteles jövedelem megállapítása tételes költségelszámolás alkalmazásával 7.1. Az adóköteles jövedelem megállapítása tételes költségelszámolás alkalmazásával Tételes költségelszámolás alkalmazása esetén az adóköteles jövedelem kiszámításához a bevételből kiindulva először az

Részletesebben

Nyilatkozat. 1. sz. melléklet

Nyilatkozat. 1. sz. melléklet 1. sz. melléklet Nyilatkozat 1. A közszférában dolgozó igénylő természetes személy azonosító adatai: Családi és utónév: Születési családi és utónév: Anyja születési családi és utóneve: Születési hely és

Részletesebben

ÖTÖDIK KÖNYV Öröklési jog 1

ÖTÖDIK KÖNYV Öröklési jog 1 ÖTÖDIK KÖNYV Öröklési jog 1 I. Bevezetés 1. Egy új Polgári Törvénykönyvnek a 2001-el kezdődő évszázadban való megalkotása során sem várható el a Polgári Törvénykönyv egyes részei, egyes könyvei, az azok

Részletesebben

INTER-TRADE Kft. AZ INTER-TRADE KFT Általános Szerződési Feltételei

INTER-TRADE Kft. AZ INTER-TRADE KFT Általános Szerződési Feltételei AZ INTER-TRADE KFT Általános Szerződési Feltételei 1.. Általános szabályok Az INTER-TRADE KFT minden magyarországi értékesítésére jelen feltételek alkalmazandók, függetlenül az értékesítendő árutól, illetve

Részletesebben

Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben

Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben Dr. Kovács László Email: kovacs.laszlo@gtk.szie.hu Főbb témakörök 1. Röviden a Ptk. szerkezetéről 2. Átállási határidők - a régiről az

Részletesebben

2010. évi XVII. tör vény* a nagykorú személy döntéshozatalának és jognyilatkozata megtételének segítéséhez kapcsolódó polgári nemperes eljárásokról

2010. évi XVII. tör vény* a nagykorú személy döntéshozatalának és jognyilatkozata megtételének segítéséhez kapcsolódó polgári nemperes eljárásokról 9706 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2010. évi 30. szám (2) Ha a tör vény hatálybalépését köve tõen az alapítvány bármely adatában változást jelentettek be, de ez nem tartalmazza a tör vényes képviselõ természetes

Részletesebben

Szülõi felügyeleti jog gyakorlás

Szülõi felügyeleti jog gyakorlás Igénylı, kötelezett Szülõi felügyeleti jog gyakorlás Ha a szülõi felügyeletet együttesen gyakorló szülõk a szülõi felügyelet körébe tartozó kérdésekben nem tudnak megegyezni, a gyámhivatal döntését bármelyik

Részletesebben

Σ : TÖRVÉNY, BÍRÓSÁG, GYÁMHATÓSÁG!!! SENKI MÁS NEM KAPOTT LAPOT!!! Gondnokság, cselekvőképesség kérdése a pszichiátriában. Ptk. 18/A.

Σ : TÖRVÉNY, BÍRÓSÁG, GYÁMHATÓSÁG!!! SENKI MÁS NEM KAPOTT LAPOT!!! Gondnokság, cselekvőképesség kérdése a pszichiátriában. Ptk. 18/A. Gondnokság, cselekvőképesség kérdése a pszichiátriában Dr. jur. et med. Vizi János Országos Pszichiátriai Központ Jogi és forenzikus referens 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) 11.

Részletesebben

A kiskorúak jognyilatkozatai

A kiskorúak jognyilatkozatai 1 Ptk. 12. www.resimmobiles.hu INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Delbó Erika A kiskorúak jognyilatkozatai Jogrendszerünk hatályos rendelkezései fokozottan védik a kiskorúak érdekeit, szigorúan szabályozva az általuk,

Részletesebben

Változások a hagyatéki eljárásban 2011.

Változások a hagyatéki eljárásban 2011. Változások a hagyatéki eljárásban 2011. A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: Hetv.) 2010. március 12-én került kihirdetésre, de csak 2011. január 1-jétől alkalmazható.

Részletesebben

Adóvilág 2009. július XIII. Évfolyam 08. szám

Adóvilág 2009. július XIII. Évfolyam 08. szám Haszonélvezeti jog és illeték Adóvilág 2009. július XIII. Évfolyam 08. szám A haszonélvezeti jog személyhez kötött dologi jog, amelynek alapján a haszonélvezô a más személy tulajdonában lévô dolgot birtokolhatja,

Részletesebben

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2007. (IV. 04.) RENDELETE. az első lakáshoz jutók támogatásának rendszeréről

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2007. (IV. 04.) RENDELETE. az első lakáshoz jutók támogatásának rendszeréről MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2007. (IV. 04.) RENDELETE az első lakáshoz jutók támogatásának rendszeréről (egységes szerkezetben a 24/2010.(XI.22.) rendelettel) Mátészalka Város

Részletesebben