A végrendeletek érvénytelenségének vizsgálata, különös tekintettel a magánvégrendeletek érvénytelenségére

Átírás

1 Miskolci Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszék A végrendeletek érvénytelenségének vizsgálata, különös tekintettel a magánvégrendeletek érvénytelenségére Készítette: Polgáry Enikő Konzulens: Dr. Leszkoven László docens November

2 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS RÉSZ FEJEZET ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A VÉGRENDELETRŐL A VÉGRENDELET FOGALMA, VÉGRENDELKEZÉS JOGA ÁLTALÁNOSSÁGBAN A VÉGRENDELETEK ÉRVÉNYTELENSÉGE ÁLTALÁNOSSÁGBAN FEJEZET - A VÉGRENDELETEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉT EREDMÉNYEZŐ OKOK ÉRVÉNYTELENSÉG A VÉGRENDELKEZÉSI KÉPESSÉG HIÁNYA MIATT CSELEKVŐKÉPTELEN SZEMÉLY KORLÁTOZOTTAN CSELEKVŐKÉPES SZEMÉLY VAK, ÍRÁSTUDATLAN, OLVASÁSRA VAGY NEVÉNEK ALÁÍRÁSÁRA KÉPTELEN SZEMÉLY VAK SZEMÉLY ÍRÁSTUDATLAN SZEMÉLY OLVASÁSRA VAGY NEVÉNEK ALÁÍRÁSÁRA KÉPTELEN SZEMÉLY ÉRVÉNYTELENSÉG A VÉGRENDELETI AKARAT NYILVÁNÍTÁSÁNAK HIBÁJA MIATT A VÉGINTÉZKEDÉS SZEMÉLYHEZ KÖTÖTTSÉGE ÉRVÉNYTELEN A KÖZVÉGRENDELET: ÉRVÉNYTELEN AZ ÍRÁSBELI MAGÁNVÉGRENDELET: ÉRVÉNYTELEN A SZÓBELI VÉGRENDELET: A KÖZÖS VÉGRENDELET ÉRVÉNYTELENSÉGE ÉRVÉNYTELENSÉG A VÉGRENDELET TARTALMA MIATT A PTK (3) BEK. ALAPJÁN ÉRVÉNYTELEN A KÖZVÉGRENDELETBEN TETT AZ A JUTTATÁS, AMELY A KÖZVÉGRENDELET TÉTELÉBEN KÖZREMŰKÖDŐ SZEMÉLY, VALAMINT ENNEK HOZZÁTARTOZÓJA, GYÁMJA, GONDNOKA, GYÁMOLTJA VAGY GONDNOKOLTJA JAVÁRA SZÓL A PTK ÉRTELMÉBEN ÉRVÉNYTELEN AZ ÍRÁSBELI MAGÁNVÉGRENDELET TÉTELÉBEN KÖZREMŰKÖDŐ SZEMÉLYNEK, VALAMINT A TANÚNAK, ILL. EZEK HOZZÁTARTOZÓINAK JAVÁRA SZÓLÓ JUTTATÁS, HA AZ NEM TÖRVÉNYBEN MEGSZABOTT FELTÉTELEKNEK MEGFELELŐEN TÖRTÉNT A PTK (2) BEK. SZERINT ÉRVÉNYTELEN A SZÓBELI VÉGRENDELET TANÚJÁNAK, ILL. HOZZÁTARTOZÓINAK JAVÁRA SZÓLÓ JUTTATÁS, HA AZ NEM A TÖRVÉNYBEN MEGSZABOTT FELTÉTELEKNEK MEGFELELŐEN TÖRTÉNT A PTK (1) BEK. ALAPJÁN ÉRVÉNYTELEN AZ UTÓÖRÖKÖSNEVEZÉS A PTK ÉRTELMÉBEN ÉRVÉNYTELEN AZ ÖRÖKHAGYÓ HALÁLAKOR MÉG NEM LÉTEZŐ SZEMÉLY ÖRÖKÖSSÉ NEVEZÉSE A PTK (1) BEK. ALAPJÁN AZ ÉRTHETETLEN, LEHETETLEN VAGY ELLENTMONDÓ FELTÉTEL ÉRVÉNYTELEN A PTK (2) BEK. SZERINT MEGHATÁROZOTT JOGELLENES FELTÉTEL JOGKÖVETKEZMÉNYEI ÉRVÉNYTELENSÉG A VÉGRENDELETI AKARAT FOGYATÉKOSSÁGA MIATT A PTK (1) BEK. A, PONTJA ALAPJÁN AZ ÖRÖKHAGYÓ TÉVEDÉSE VAGY A VÉGRENDELETI AKARAT HIÁNYA MIATTI ÉRVÉNYTELENSÉG A PTK (1) BEK. B, PONTJA ÉRTELMÉBEN AZ ÖRÖKHAGYÓ TÉVES FELTEVÉSE VAGY UTÓBB MEGHIÚSULT VÁRAKOZÁSA MIATTI ÉRVÉNYTELENSÉG

3 A PTK (1) BEK. C, PONTJA SZERINT AZ ÖRÖKHAGYÓ JOGELLENES FENYEGETÉSE VAGY TISZTESSÉGTELEN BEFOLYÁSOLÁSA MIATTI ÉRVÉNYTELENSÉG FEJEZET - A VÉGRENDELET RÉSZLEGES ÉRVÉNYTELENSÉGE RÉSZ FEJEZET - AZ ÍRÁSBELI MAGÁNVÉGRENDELETEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI NYELVEZET LEÍRÁS MÓDJA AZ OKIRAT VÉGRENDELETI MINŐSÉGE KELTEZÉS HELYE, IDEJE KELTEZÉS HELYE KELTEZÉS IDEJE A TÉVES KELTEZÉS JOGKÖVETKEZMÉNYE AZ ÖRÖKHAGYÓ SAJÁTKEZŰ ALÁÍRÁSA KÜLÖNÁLLÓ LAPOKBÓL ÁLLÓ MAGÁNVÉGRENDELET KÖZREMŰKÖDÉS ÍRÁSBELI MAGÁNVÉGRENDELET TÉTELÉBEN KÖZREMŰKÖDŐ SZEMÉLYEK KÖRE A JUTTATÁS ÉRVÉNYTELENSÉGE AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ELHÁRÍTÁSÁNAK MÓDJA FEJEZET - AZ ÍRÁSBELI MAGÁNVÉGRENDELETEK EGYES FAJTÁI A SAJÁTKEZŰLEG ÍRT (HOLOGRÁF) ÍRÁSBELI MAGÁNVÉGRENDELET A MÁS ÁLTAL ÍRT (ALLOGRÁF) ÍRÁSBELI MAGÁNVÉGRENDELET AZ ALAKISÁGOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK A TANÚKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK A KÖZJEGYZŐNÉL LETETT ÍRÁSBELI MAGÁNVÉGRENDELET RÉSZ FEJEZET - A SZÓBELI VÉGRENDELET A SZÓBELI VÉGRENDELET KIVÉTELES JELLEGE A SZÓBELI VÉGRENDELET TÉTELÉNEK ALAPVETŐ FELTÉTELEI AZ ÉLETET FENYEGETŐ RENDKÍVÜLI HELYZET ÍRÁSBELI VÉGRENDELET ALKOTÁSÁNAK KIZÁRT VOLTA VAGY JELENTÉKENY NEHÉZSÉGE A SZÓBELI VÉGRENDELET ALAKI KELLÉKEI AZ ÖRÖKHAGYÓ VÉGRENDELKEZÉSI AKARATA ÉS ENNEK KINYILVÁNÍTÁSA A VÉGRENDELETI TANÚK SZEREPE A SZÓBELI VÉGRENDELET TANÚIRA VONATKOZÓ KORLÁTOZÓ RENDELKEZÉSEK A TANÚK SZEMÉLYÉVEL KAPCSOLATOS KORLÁTOZÁSOK A TANÚ VAGY HOZZÁTARTOZÓJA JAVÁRA SZÓLÓ JUTTATÁS ÉRVÉNYTELENSÉGÉRŐL, TOVÁBBÁ ANNAK ORVOSLÁSÁRÓL A SZÓBELI VÉGRENDELET LÉTREJÖTTÉNEK IDŐPONTJA

4 1.6. AZ ALAKI OKBÓL ÉRVÉNYTELEN ÍRÁSBELI MAGÁNVÉGRENDELETTEL EGYIDŐBEN TETT SZÓBELI VÉGRENDELET ÉRVÉNYESSÉGÉNEK FELTÉTELE ÖSSZEGZÉS BIBLIOGRÁFIA

5 Bevezetés A dolgozat témája a végrendeletek érvénytelenségének vizsgálata, különös tekintettel a magánvégrendeletek érvénytelenségére. A dolgozat három fő részből tevődik össze. Az első részben kerül kifejtésre maga a végrendelet fogalma, valamint az egyes érvénytelenségre vezető okok összességükben történő áttekintése. Ezt követően a második rész tárgyalja az írásbeli végrendeleteket, majd végezetül a harmadik rész foglalkozik a szóbeli végrendeletekkel. 1. Rész 1. fejezet Általános tudnivalók a végrendeletről 1.1. A végrendelet fogalma, végrendelkezés joga általánosságban A végrendelet fogalmának meghatározásánál a végintézkedésnek a törvényben meghatározott 3 formájából kell kiindulnunk. Ezen típusokban közös, hogy mindegyik az örökhagyó jogügyletének minősül, ill. az örökhagyó halála esetére rendelkezik a vagyonáról vagy annak egy részéről méghozzá azzal a feltétellel, hogy a juttatásban részesülő személy őt túléli. 1 A végintézkedés lehet egyoldalú, valamint többoldalú jogügylet. 2 Az előbbi esetben végrendeletről, míg az utóbbiban öröklési szerződésről, ill. halál esetére szóló ajándékozásról is beszélhetünk. 3 A végintézkedésen alapuló öröklés az öröklés elsődleges formája, hiszen törvényes öröklésre csak akkor kerül sor, ha nincs végintézkedés, vagy ha van ugyan, de az érvénytelen vagy hatálytalan, vagy az érvényes és hatályos ugyan, de nem terjed ki az örökhagyó egész vagyonára. 4 A végrendelet speciális jellegű, mivel az egy olyan végintézkedés, amelyhez mint az örökhagyó egyoldalú nyilatkozatához nincs szükség az örökös beleegyezésére, ill. az örökhagyó által bármikor visszavonható. 5 A személyes jelleg miatt az örökhagyó nem bízhatja másra, hogy saját belátása szerint döntsön a hagyaték 1 Nagykommentár Ptk , Cd Complex Jogtár évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (továbbiakban Ptk.), a törvény indoklása, Cd Complex Jogtár; a Ptk hoz fűzött indoklása 4 Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008,

6 sorsáról. 6 Az okirat végrendeleti jellegének megállapításához tehát legalább az szükséges, hogy az külsőleg az örökhagyótól származóként jelentkezzék és halál esetére szóló olyan nyilatkozatot tartalmazzon, amelyből a végrendeleti minőség kitűnik. E két feltétel bármelyikének hiányában végrendeletről nem lehet szó. Valamely alaki kellék hiánya vagy esetleges akarathiba a végrendeletet nem fosztja meg jogi lététől, csupán érvénytelenné teszi. 7 A végrendelet érvénytelenségét pedig a bíróság hivatalból nem veheti figyelembe, ill. arra csak az hivatkozhat, aki annak folytán örökölne vagy tehertől mentesülne. 8 Ilyen pl. aki az örökhagyó korábbi végrendelete értelmében kötelmi hagyományra jogosult, ill. a korábbi végrendelet érvénytelenségére az alperes kifogásként is hivatkozhat. 9 Fontos említést tenni a végrendeleti öröklés körében a favor testamenti elv érvényesüléséről. Ez az általános elv a végrendelet tárgyához, vagyis az örökhagyó vagyonához, ill. annak egy részéhez kapcsolódik. 10 Ekkor a bíróság a végrendeletet az örökhagyó feltehető akarata szerint köteles értelmezni. 11 A végrendelet az egyik legszemélyesebb jogügyletek egyike, mivel azt csupán csak személyesen lehet tenni. Ez a szabály a Ptk alóli kivételként a végintézkedés minden formájára vonatkozik (Ptk. 656 és 659. ). Tehát az örökhagyó helyett a végrendelkezési jogot sem meghatalmazottja, sem pedig törvényes képviselője nem gyakorolhatja. 12 Az öröklési képességgel ellentétben, végintézkedés tételéhez nem elég csupán a jogképességgel rendelkezni, ahhoz legalább korlátozott cselekvőképesség szükséges. Éppen ezért a végintézkedési képesség a polgári jogi cselekvőképességgel rokon fogalom A végrendeletek érvénytelensége általánosságban A végrendelet érvényesülésének 2 jogi akadálya lehet; az egyik az érvénytelenség, a másik pedig a hatálytalanság. 14 A kettő elhatárolásának nagy jelentősége van, mind a jogi hatásuk, mind a következményük szempontjából. 15 Érvénytelenség esetén a végrendelet, ill. annak valamely intézkedése kezdettől fogva fogyatékosnak számít, hiszen nem felel meg a törvény 6 Dr. Sőth Lászlóné: Polgári Jog , Öröklési jog (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1997, PK. 85 sz. állásfoglalás 8 Ptk Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979, Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, Nagykommentár Ptk , Cd Complex Jogtár 15 Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 84. 6

7 előírásainak, sőt kifejezetten a törvény tilalmába ütközik. Éppen ezért megtámadás esetén sem érvényesülhet. Szemben a hatálytalanság esetével, amelynél a végrendelet érvényesen létrejött, s az, ill. annak valamely rendelkezése a törvényben meghatározott, a végrendelet megalkotása után bekövetkezett okokból megtámadás folytán csak utólag veszti el érvényét. 16 Az öröklési jog szabályozása ugyanis az érvénytelenség körében nem tesz különbséget semmisségi és megtámadhatósági okok között, hanem egységesen a végrendelet érvénytelenségéről rendelkeznek. 17 A Ptk rendelkezik a megtámadás szabályiról. A továbbiakban, ezen érvénytelenségi okokat fogom ismertetni, hogy egy átfogó képet adjak a végrendeletek érvénytelenségét illetően. 2. fejezet - A végrendeletek érvénytelenségét eredményező okok 2.1. Érvénytelenség a végrendelkezési képesség hiánya miatt Cselekvőképtelen személy Érvénytelen a cselekvőképtelen személy bármely formában tett végrendelete. 19 A Ptk. a cselekvőképtelenség 3 típusát különbözteti meg cselekvőképtelen az a kiskorú, aki 14. életévét nem töltötte be cselekvőképtelen az a nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett gondokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen az, aki olyan állapotban van, hogy az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik. 23 Cselekvőképességet kizáró gondokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége elmebeli állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt állandó jelleggel teljesen hiányzik. 16 Gellért György: A végrendelet érvénytelensége, a Ptk. magyarázata Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, Magyar Jog 1982/10 sz., Gellért György: A végrendelet érvénytelensége a végrendelkezési képesség hiánya miatt Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979, Ptk. 12/B (1) bek. 22 Ptk. 15. (1) bek. 23 Ptk. 17. (1) bek. 24 Ptk. 15. (4) bek 7

8 Cselekvőképtelen az a 14. életévét már betöltött kiskorú is, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett. A gondnokság hatálya a nagykorúság elérésével áll be, de a kiskorú már a határozat jogerőre emelkedésével cselekvőképtelenné válik. A megfelelő életkor hiánya miatti cselekvőképtelenség nem igényel különösebb magyarázatot. A cselekvőképtelen állapot állandó és átmeneti jelleggel is fennállhat. A törvény alapján a cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata semmis; nevében a törvényes képviselője jár el, valamint azon nagykorú jognyilatkozata is semmis, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett; nevében gondnoka jár el. Hangsúlyozni kell, hogy a cselekvőképességnek a végrendelkezés időpontjában (végrendeletnek megfelelő alakiságok betartásával történő aláírásakor, ill. szóbeli végrendelet kinyilvánításakor, elhangzásakor) kell fennállnia. Nincs lehetőség a végrendelet érvényességének megállapítására abban az esetben sem, ha a cselekvőképtelen örökhagyó rendelkezése emberi kapcsolataira, személyes körülményeire tekintettel indokolt és okszerű volt. 28 Ugyanis, a gondokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen nagykorú személy jognyilatkozatát végintézkedés kivételével - cselekvőképtelenség miatt nem lehet semmisnek tekinteni, ha tartalmából és körülményeiből arra lehet következtetni, hogy a jognyilatkozat a fél cselekvőképessége esetén is indokolt lett volna. 29 A gondnokság alá helyezés nélkül is fennálló cselekvőképtelenség, vagyis a belátási képesség teljes hiányának megállapítása elmeorvosi szakkérdés. 30 Ekkor a bíróság az elmeállapot vizsgálatára igazságügyi elmeorvos szakértőt vagy elmegyógyász szakorvost rendel ki. Az orvosszakértő ilyen esetekben azt vizsgálja, hogy az adott személynek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége elmebeli állapota vagy szellemi fogyatkozása folytán állandó jelleggel teljesen hiányzott-e, illetőleg a belátási képessége ezen elmebeli állapota, szellemi fogyatkozása vagy valamilyen kóros szenvedélye miatt tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent-e. 31 orvosolható. 32 A cselekvőképtelenség folytán érvénytelen végrendelet egy esetben Eszerint a cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló személy 25 A Polgári Törvénykönyv magyarázata I. kötet, A személyek joga (Magyar Hivatalos Közlönykiadó, Ptk. 12/B (2) bek. 27 A Polgári Törvénykönyv magyarázata I. kötet, A személyek joga (Magyar Hivatalos Közlönykiadó, Dr. Sőth Lászlóné: Polgári Jog , Öröklési jog (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1997, Ptk. 17. (3) bek. 30 Közjegyzők Közlönye 2000/ 9.sz., Kőrös András: Cselekvőképtelenség gondnokság alá helyezés nélkül 31 2/1988. (V.19.) IM rendelet Közjegyzők Közlönye 1998/7-8.sz., Földi András: Érvényesség és hatályosság a végrendeleteknél 8

9 végrendelete érvényes, ha a gondnokság alá helyezés oka a végrendelkezés idején már megszűnt Korlátozottan cselekvőképes személy A korlátozott cselekvőképességnek 2 eset van: 34 - korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki 14. életévét már betöltötte és nem cselekvőképtelen. Kiskorú az, aki 18. életévét még nem töltötte be, kivéve ha házasságot kötött. 35 A házasságkötés nem jár a nagykorúság megszerzésével, ha a házasságot a bíróság a cselekvőképesség hiánya, vagy a kiskorúság miatt szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt nyilvánította érvénytelennek. - korlátozottan cselekvőképes az a nagykorú is, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett. 38 Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége a pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt általános jelleggel, ill. egyes ügycsoportok vonatkozásában tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent. A törvény azonban meghatároz ezen általános szabályok alól is egy kivételt. 41 Eszerint a korlátozottan cselekvőképes személy csak közvégrendeletet tehet; végrendelete érvényességéhez pedig sem a törvényes képviselő hozzájárulása, sem a gyámhatóság jóváhagyására nincs szükség. 42 Ebből az is következik, hogy a korlátozottan cselekvőképes személy végakaratát sem írásbeli magánvégrendelet, sem pedig szóbeli végrendelet formájában nem teheti meg érvényesen. 43 A gyakorlatban problémát okozhat a nagykorú személy korlátozott cselekvőképességének megállapítása (BH2000/439). Ugyanis a nagykorú személy belátási képességének csökkent volta önmagában a jogkövetkezmények alkalmazásához nem elegendő, szükséges még, hogy a bíróság jogerős ítélettel a nagykorú személyt a jogszabályban meghatározott valamely okból 33 Ptk A Polgári Törvénykönyv magyarázata V. kötet, Öröklési jog (Magyar Hivatalos Közlönykiadó, Ptk. 12/A (1) bek. 36 Ptk A Polgári Törvénykönyv magyarázata I. kötet, A személyek joga (Magyar Hivatalos Közlönykiadó, Ptk. 14. (1) bek. 39 Ptk. 14. (4). bek. 40 A Polgári Törvénykönyv magyarázata I. kötet, A személyek joga (Magyar Hivatalos Közlönykiadó, Ptk (2) bek. 42 Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979, Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 87. 9

10 cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezze. 44 Következésképpen nincs jelentősége annak, hogy a végrendelkezéskor az örökhagyó belátási képessége csökkent volt-e avagy sem (természetesen csakis a cselekvőképtelenséget el nem érő mértékben) (BH1998/12/590) Vak, írástudatlan, olvasásra vagy nevének aláírására képtelen személy A Ptk (3) bek. értelmében a vak, az írástudatlan, továbbá az, aki olvasásra vagy nevének aláírására képtelen állapotban van, írásbeli magánvégrendeletet nem tehet Vak személy Láthatjuk a különbséget a 624. (2) és (3) bek. között a jogkövetkezmények tekintetében; míg a korlátozottan cselekvőképes személy csak közvégrendeletet tehet, addig a vak személy nem csupán közvégrendeletet, hanem akár szóbeli magánvégrendeletet is tehet. 46 Ennek oka, hogy a vakság egy testi fogyatékosság, így nem érinti a cselekvőképességet Írástudatlan személy Ugyanaz a szabály vonatkozik rá, mint a vak személyre. 48 Pl. írástudatlannak minősül az is, aki csak a nevét tudja aláírni és esetleg a nyomtatott betűjelek elolvasására is képes, azonban írni nem tud Olvasásra vagy nevének aláírására képtelen személy Ebben az esetben is ugyanaz a szabály érvényesül, mint a vak, ill. írástudatlan személy esetében. A törvény ebben ez esetben vagylagos feltételt ír elő. Olvasásra képtelenség például, ha a látáscsökkenés olyan mértékű, amely miatt az örökhagyó nem képes az írott szöveg elolvasására. 50 Ennek oka lehet végleges látásromlás, de akár egy szemműtét is, amely viszont csak ideiglenesen idézi elő az olvasásra képtelen állapotot. 44 A Polgári Törvénykönyv magyarázata I. kötet, A személyek joga (Magyar Hivatalos Közlönykiadó, Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, Ptk (3) bek. -hez fűzött indoklása 47 A Polgári Törvénykönyv magyarázata V. kötet, Öröklési jog (Magyar Hivatalos Közlönykiadó, Dr. Sőth Lászlóné: Polgári Jog , Öröklési jog (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1997, Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002,

11 Hangsúlyozni kell, hogy a látásképesség fokozatos csökkenése, ill. a segédeszközök hiánya általában nem érinti az örökhagyó azon képességét, hogy valamely okiraton a nevét alá tudja írni. 51 Különbséget kell tennünk az olvasásra képtelenség valamint az aláírásra képtelenség között. Míg az előbbi a látás hibája miatt következik be, addig az utóbbi nem más, mint az egyébként írástudó embernek a végrendelkezés idején fennálló állapota, amely miatt fizikailag nem képes írni. 52 Ennek oka lehet maradandó testi fogyatékosság, mint pl. a kéz elvesztése vagy lebénulása, illetőleg lehet egy átmeneti állapot, mint pl. a kéz sérülése. A gyakorlatban előfordul, hogy az idős vagy beteg, legyengült személyek aláírása kusza, nehezen olvasható, ill. halvány. 53 Ez azonban nem jelent aláírásra képtelenséget Süket vagy süketnéma személy Érvénytelennek minősül a néma és a süketnéma személy jelbeszéddel kifejezésre juttatott szóbeli végrendelete. 55 A teljes cselekvőképességgel rendelkező, de süket vagy süketnéma személyek írásban bármilyen formában végrendelkezhetnek: közvégrendeletet tehetnek vagy az írásbeli magánvégrendelet bármely fajtájában kinyilváníthatják végakaratukat. 56 Ezen személyek csak írásban vagy jelbeszéddel tudnak kommunikálni, így egyértelmű, hogy végakaratukat nem tudják végig szóban előadni. 57 A jelbeszéd pedig nem minősül szóbeli közlésnek Érvénytelenség a végrendeleti akarat nyilvánításának hibája miatt A végintézkedés személyhez kötöttsége Ezzel a kérdéssel az 1. rész 1. fejezetének 1.1. pontjában már foglalkoztunk, így itt részletekbe menően nem fejteném ki, csupán 1-2 kiegészítést fűznék hozzá. A Ptk. 623 (2) bek. alapján érvénytelen az a végrendelet, amelyet az örökhagyó nem személyesen tett, vagy amelyben másra bízta valamely végrendeleti rendelkezés megtételét. Hangsúlyozni kell, hogy 51 A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, Közjegyzők Közlönye 2003/12.sz., K.A.: A végrendelet 54 Dr. Sőth Lászlóné: Polgári Jog , Öröklési jog (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1997, Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, A Ptk (3) bek. hez fűzött indoklás 57 Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008,

12 ez az öröklési jogi általános jogelv ugyanakkor nem zárja ki, hogy az örökhagyó a végintézkedés elkészítésére közvetítő útján kérjen fel más személyt (pl. az írásbeli feljegyzéseit az örökhagyó átadja a közvetítőnek) Érvénytelen a közvégrendelet: a Ptk (1) bek. értelmében, ha azt nem a hatáskörében eljáró közjegyző vagy bíróság készítette. A közvégrendelet nem más, mint egy közokirati formában készített végrendelet. 60 Ilyen okiratot a közjegyző, mint a közokirat készítésére feljogosított hatóság adhat ki elsősorban. Erre a közjegyzőt a Ktv. 1 - a hatalmazza fel, miszerint az állampolgárok és jogi személyek részére a jogügyletekről, jogi jelentőségű tényekről közokiratot készít. A közjegyző tevékenységét csak illetékességi területén végezheti. 61 Ugyanakkor annak semmi akadálya, hogy a bárhol lakó ügyfél felkeresse azt a közjegyzőt, akit akar és annál készíttessen közvégrendeletet. 62 A törvény értelmében másodlagosan a bíróság adhat ki közvégrendeletet, azt azonban nem határozza meg, hogy ez melyik bíróság hatáskörébe tartozik. 63 A Ptké a értelmében azonban közvégrendeletet helyi (városi, fővárosi kerületi) bíróság előtt lehet tenni a Ptk (2) bek alapján, ha azt olyan személy készítette, aki az örökhagyónak, vagy az örökhagyó házastársának hozzátartozója, gyámja vagy gondnoka. A törvény 2 összeférhetetlenségi okot határoz meg a közreműködő személyek elfogulatlanságának biztosítására. 64 A, a Ptk (2) bek. értelmében nem lehet érvényesen közvégrendeletet tenni olyan személy előtt, aki a végrendelkezőnek, vagy a végrendelkező házastársának hozzátartozója, gyámja, vagy gondnoka. 59 Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001,

13 Az érvénytelenség oka önmagában a családi kapcsolat fennállása, ami az egész végrendeletet érvénytelenné teszi, a törvény egyéb feltételt nem kíván meg. 65 A Ptk b, pontja szerint közeli hozzátartozók: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa. B, a Ptk (3) bek. szerint érvénytelen az a juttatás, amely a közvégrendelet tételében közreműködő személy, valamint ennek hozzátartozója, gyámja, gondnoka, gyámoltja vagy gondnokoltja javára szól. Ez a rendelkezés az előzővel szemben csupán részleges érvénytelenséget eredményez, ugyanis csak az ilyen személy javára szóló juttatás lesz érvénytelen, a közvégrendelet többi része érvényben marad. 66 A törvény a közreműködő személy fogalmát kifejezetten nem határozza meg. 67 A Ptk (3) bekezdéséhez fűzött indoklás a közvégrendelet tételében közreműködő személyként jelöli meg a közjegyzőt, a bírót, a végrendelet fogalmazóját, szerkesztőjét, ill. leíróját. Tehát a végrendelet fogalmazása, szerkesztése, leírása közreműködésnek minősül, függetlenül attól, hogy a közreműködő személynek a végrendelet tartalmának kialakításában volt-e szerepe. 68 A bírói gyakorlat ezen magatartások megítéléséhez nyújtott segítséget, amikor kimondta, hogy mindig közreműködőnek kell tekinteni azt, aki a végrendelet elkészítésében tevékenyen, olyan mértékben vesz részt, hogy a végrendelet tartalma tekintetében meghatározó szerepe van a Ptk alapján, ha nem felel meg a közvégrendelet alakiságaira vonatkozó szabályoknak. A Ptk. kifejezetten nem határozza meg a közvégrendelet alakisági szabályait, hanem azokra a Ptk alapján a közjegyzői okiratok érvényességére vonatkozó szabályokat rendeli alkalmazni. 70 A közjegyzői okiratokra vonatkozó rendelkezéseket pedig az évi XLI. tv. (Ktv.) ai tartalmazzák. A Ktv (1) bek. a végintézkedések valamennyi típusát (közjegyzői okiratba foglalt végrendelet, öröklési szerződés, halál esetére szóló 65 A Polgári Törvénykönyv magyarázata V. kötet, Öröklési jog (Magyar Hivatalos Közlönykiadó, A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, Dr. Sőth Lászlóné: Polgári Jog , Öröklési jog (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1997, Dr. Sőth Lászlóné: Polgári Jog , Öröklési jog (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1997, A Ptk (3) bek.- hez fűzött indoklása 70 A Ptk hoz fűzött indoklása 13

14 ajándékozás) szabályozza, amikor kimondja, hogy ezek érvényességéhez az általános érvényességi kellékeken kívül az szükséges, hogy a végrendelkező személyesen jelentse ki végakaratát a közjegyző előtt és ez magából a közjegyzői okiratból kitűnjék. A közvégrendelet készítésére vonatkozó rendelkezéseket a visszavonásra is alkalmazni kell. 71 Ha a végrendelkező ugyanazon közjegyző előtt vonja vissza végrendeletét, aki azt készítette, akkor a visszavonás tényét a közjegyző a közvégrendeletre vezetett záradékban rögzíti. 72 Egyéb esetekben a közjegyző a végrendelet visszavonásáról külön közjegyzői okiratot készít Érvénytelen az írásbeli magánvégrendelet: a Ptk alapján, ha olyan nyelven tették, amelyen a végrendelkező nem ért és amelyen írni, ill. olvasni nem tud a Ptk (3) bek. alapján, ha gyorsírással vagy a közönséges írástól eltérő egyéb jel, vagy számjegyírással készült a Ptk (1) bek. értelmében érvénytelen, ha abból végrendeleti minősége nem tűnik ki a Ptk (1) bek. szerint érvénytelen, ha abból keltének helye és ideje nem tűnik ki a Ptk (1) bek alapján érvénytelen, ha azt az örökhagyó nem írta alá a Ptk (2) bek. nyomán, ha több különálló lapból áll és minden lapját nem látták el folyamatos sorszámozással, továbbá az örökhagyó és allográf végrendelet esetében két tanú aláírásával a Ptk (1) bek. a, pontja értelmében, ha holográf végrendelet esetében teljes szövegét nem az örökhagyó sajátkezűleg írta és 2 tanú nem írta alá a Ptk (1) bek. b, pontja alapján, ha allográf végrendelet estében 2 tanú az arra irányadó szabályoknak megfelelően nem írta alá a Ptk szerint, ha allográf végrendelet esetében olyan tanú írta alá, aki a törvény kizáró rendelkezése folytán tanúként nem működhet közre 71 A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002,

15 a Ptk (1) bek. c, pontja értelmében, ha közjegyzőnél letett végrendelet esetében az örökhagyó azt nem személyesen adta át a közjegyzőnek, vagy az eljárás nem felet meg az alakszerűségeknek Ezzel a kérdéskörrel részletesen és példákkal illusztrálva a 2. részben foglalkozom Érvénytelen a szóbeli végrendelet: a Ptk alapján, ha az örökhagyó nem volt életet fenyegető rendkívüli helyzetben a Ptk értelmében, ha az örökhagyó írásbeli végrendeletet jelentékeny nehézség nélkül tehetett volna a Ptk (1) bek. szerint, ha az örökhagyó nem végakaratát nyilvánította ki, hanem csak végrendelkezési szándékáról tett említést a Ptk (1) bek. értelmében, ha az örökhagyó végakaratát teljes terjedelmében szóban nem mondta el, ill. azt nem a tanúk által értett nyelven tette a Ptk (1) bek. alapján, ha az nem 2 tanú együttes jelenlétében hangzott el a Ptk (2) bek. szerint, ha a tanúk a törvény kizáró rendelkezése folytán tanúként nem működhettek közre Ezzel a kérdéskörrel is az előzőhöz hasonlóan a későbbiekben, mégpedig a dolgozat 3. részében foglalkozom részleteiben A közös végrendelet érvénytelensége A törvény alapján 2 vagy több személynek bármilyen alakban ugyanabba az okiratba foglalt végrendelkezése érvénytelen. 74 Korábban a házastársak körében a törvény elismerte a közös végrendeletet. 75 Ez a gyakorlatban egy okiratba foglalt két végrendeleti nyilatkozat volt, amely általában egymásra 74 Ptk

16 tekintettel tett intézkedéseket tartalmazott (pl. egymásnak kölcsönös örökössé nevezése, bizonyos személyek juttatásban részesítése egymás érdekeire tekintettel), de tartalmazhatott egymástól független intézkedéseket is. 76 Azonban a közös végrendelettel szemben abból az okból merült fel kifogás, hogy a felek kölcsönösen tudják egymást ígéretükkel befolyásolni és ezáltal egymástól indokolatlan előnyt kicsikarni, akár saját maguk, akár az általuk részesíteni kívánt más személy részére. 77 Következésképpen mind elméleti, mind gyakorlati oldalról nézve, a közös végrendelet egy nem kívánatos formának minősül. 78 A Ptk. éppen ezért a közös végrendeletet már a házastársak körében is érvénytelennek nyilvánította. 79 A törvény ebben a körben egy kivételt határozott meg. Ugyanis a házastársaknak ugyanabba az okiratba foglalt öröklési szerződése érvényes, ha mint örökhagyók kötnek 3. személlyel ilyen szerződést Érvénytelenség a végrendelet tartalma miatt a Ptk (3) bek. alapján érvénytelen a közvégrendeletben tett az a juttatás, amely a közvégrendelet tételében közreműködő személy, valamint ennek hozzátartozója, gyámja, gondnoka, gyámoltja vagy gondnokoltja javára szól (Az 1. rész 2. fejezetén belül a pont B, betűjellel jelölt szakaszban már kifejtésre került.) a Ptk értelmében érvénytelen az írásbeli magánvégrendelet tételében közreműködő személynek, valamint a tanúnak, ill. ezek hozzátartozóinak javára szóló juttatás, ha az nem törvényben megszabott feltételeknek megfelelően történt (A 2. rész 1. fejezetének 1.7. pontjában látható részleteiben.) a Ptk (2) bek. szerint érvénytelen a szóbeli végrendelet tanújának, ill. hozzátartozóinak javára szóló juttatás, ha az nem a törvényben megszabott feltételeknek megfelelően történt (A 3. rész 1. fejezetében az 1.4. alatt részletesen kifejtve.) 75 A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, A Polgári Törvénykönyv magyarázata V. kötet, Öröklési jog (Magyar Hivatalos Közlönykiadó, Ptk okhoz fűzött indoklása 78 Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, A Polgári Törvénykönyv magyarázata V. kötet, Öröklési jog (Magyar Hivatalos Közlönykiadó, Ptké

17 a Ptk (1) bek. alapján érvénytelen az utóörökösnevezés A törvény értelmében érvénytelen az örökhagyó olyan végrendeleti intézkedése, amely szerint az örökségben, vagy annak egy részében valamely eseménytől vagy időponttól kezdve az eddigi örököst más váltja fel. 81 Akkor beszélhetünk utóöröklésről, ha az örökhagyó úgy nevez meg egy örököst (ún. előörököst) a végrendeletében, hogy őt meghatározott esemény vagy időpont bekövetkezésével egy másik örökös (ún. utóörökös) váltja fel. 82 Tehát az örökhagyó vagyona feletti rendelkezési joga nem csak a halála esetére, hanem a halála utáni időre is meghosszabbodik. 83 Eszerint az örökhagyónak túlzott végrendelkezési szabadságot biztosít, ami egyben korlátozza az előörökös tulajdonjogát is. 84 Az utóöröklés általános tilalma mellett azonban, a törvény az utóörökösnevezést bizonyos feltételek fennállása esetén elismeri helyettes örökösnevezésként, továbbá megengedi az utóhagyomány rendelést is utóörökösként nevezett személy, mint helyettes örökös Ugyancsak a Ptk (1) bek. második mondata alapján az elsősorban nevezett örökös halála esetére történt örökösnevezés, mint helyettes örökösnevezés megáll, ha annak feltételei megvannak (a Ptk alapján). 86 Amennyiben az örökhagyó haláláig az első helyen megnevezett örökös (előörökös) kiesik az öröklésből, az utóörökösként megnevezett személy, mint helyettes örökös fog örökölni a helyettes örökösökre vonatkozó rendelkezések értelmében a feltételtől vagy időponttól függő hagyományrendelés (utóhagyomány) Az utóöröklés tilalma alól a Ptk (2) bekezdése meghatároz egy kivételt, amely nem zárja ki az örökhagyó halálát követő feltételtől vagy időponttól függő hagyományrendelést. Ennek indoka, hogy míg az utóöröklési jog az egész hagyatéki vagyont terheli, ami indokolatlanul korlátozza az előörökös végrendelkezési szabadságát, addig a hagyomány tárgyára vonatkozó ilyen rendelkezés a gyakorlatban nem tekinthető az előörökös 81 Ptk (1) bek. 82 Közjegyzők Közlönye 2002/10.sz., Boóc Ádám: Az utóöröklés jogintézménye a magyar magánjogban 83 Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979, Ptk okhoz fűzött indoklása 85 A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979,

18 végrendelkezési szabadságának korlátjaként. 88 Erre példa, hogy az aranygyűrűm a keresztfiamé lesz, amennyiben sikeres érettségit tesz. 89 Az utóhagyományosnak tehát a hagyomány tárgyára ún. várományi joga van, amely a feltétel ill. esemény bekövetkeztével kel életre. 90 Ezekben az esetekben a Ptk (2) bek. alapján az, aki a hagyomány tárgyát megszerezte, azzal a feltétel vagy időpont bekövetkezéséig sem élők között, sem halál esetére nem rendelkezhet. Pl. a hagyomány tárgyául szolgáló ingatlanra az ingatlannyilvántartásba elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni. 91 Ha azonban a hagyomány tárgya nem ingatlan, hanem más vagyontárgy és azt az örökös az elidegenítési tilalom megszegésével másra átruházta, az utóhagyományos felléphet annak megszerzőjével szemben is. 92 Ez alól a Ptk (2) bekezdése fogalmaz meg egy kivételt, méghozzá, ha a hagyomány tárgyát harmadik személy jóhiszeműen és ellenérték fejében szerezte meg, ugyanis ilyenkor az utóhagyományos csak az örökössel szemben érvényesítheti kártérítési igényét a Ptk értelmében érvénytelen az örökhagyó halálakor még nem létező személy örökössé nevezése Érvénytelen annak örökössé nevezése, aki az örökhagyó halálakor még meg sem fogant. 93 Ezen rendelkezés indokául az ember jogképességének szabályai szolgálnak. A Ptk alapján a jogképesség az embert, ha élve születik, fogamzásának időpontjáról kezdve illeti meg. A Ptk (1) bek. azonban úgy rendelkezik, hogy az örökség az örökhagyó halálával nyílik meg. Ugyanis a magyar jogrendszer az ipso iure öröklés elvét vallja, valamint tiltja az utóöröklést. 94 Tehát nem ismeri el az uratlan hagyatékot, így a hagyaték megnyílásakor a törvényes öröklés rendje érvényesül, aki pedig az örökhagyó halála után fogan, az utóörökösnek tekinthető. 95 Ugyanakkor ez a rendelkezés nem zárja ki a méhmagzat örökössé nevezését. 96 Lényege, hogy akkor is érvényesül, ha a végrendelet alkotásakor még nem fogant meg, viszont a fogantatás 88 A Polgári Törvénykönyv magyarázata V. kötet, Öröklési jog (Magyar Hivatalos Közlönykiadó, Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, Gellért György: Az utóhagyományos várományának biztosítása, a Polgári Jogi Törvénykönyv magyarázata, Közjegyzők Közlönye 2002/10.sz., Boóc Ádám: Az utóöröklés jogintézménye a magyar magánjogban 92 Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, A Polgári Törvénykönyv magyarázata V. kötet, Öröklési jog (Magyar Hivatalos Közlönykiadó, Ptk okhoz fűzött indoklása 96 Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979,

19 még az örökhagyó halála előtt megtörtént. 97 Gyakori az az eset, amikor az örökhagyó egy meghatározott személy még meg sem fogant születendő gyermekét nevezi meg örököséül, vagy a megnevezett örökös kiesése esetén, helyettes örököséül. 98 Pl. örökösöm legyen unokaöcsém születendő gyermeke vagy minden vagyonom az egyetlen húgomé legyen, ha azonban előbb halna meg, mint én, akkor helyettes örökösként örököljön születendő gyermeke a Ptk (1) bek. alapján az érthetetlen, lehetetlen vagy ellentmondó feltétel érvénytelen. A jogszabályhely további rendelkezése, hogy a feltétel érvénytelensége azonban nem érinti a végrendeleti rendelkezés érvényességét, kivéve, ha megállapítható, hogy az örökhagyó a rendelkezést feltétel nélkül nem tette volna meg. 100 Az örökhagyó a hagyatékból való részesítést végrendeletében feltételhez is kötheti. 101 A Ptk (1) bek. szerint felfüggesztő feltétel, ha az örökhagyó a végrendelet hatályának beálltát bizonytalan jövőbeli eseménytől tette függővé. Míg a Ptk (2) bek. értelmében bontó feltétel, ha az örökhagyó a végrendelet hatályának megszűntét tette függővé bizonytalan jövőbeni eseménytől. Abban az esetben is feltétel mellett való részesítésről beszélhetünk, amikor az örökhagyó olyan vagyontárgyat vagy követelést hagy az örökösre, amelynek jogi sorsa még nem dőlt el véglegesen (BH1982/2/47). 102 A Ptk a értelmében tehát az érthetetlen, lehetetlen vagy ellentmondó feltételek önmaguk érvénytelenek és nem érintik a végrendelet érvényességét. Ez alól az egyetlen kivétel, ha az örökhagyó ezen érvénytelen feltétel nélkül nem végrendelkezett volna a Ptk (2) bek. szerint meghatározott jogellenes feltétel jogkövetkezményei Eszerint a jogellenes felfüggesztő feltételhez kötött végrendeleti részesítés érvénytelen, a jogellenes bontófeltételt pedig nem kell figyelembe venni. 104 Úgy kell tekinteni, mintha azt az 97 A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, Ptk okhoz fűzött indoklása 99 Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, A Polgári Törvénykönyv magyarázata V. kötet, Öröklési jog (Magyar Hivatalos Közlönykiadó, A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, A Ptk hoz fűzött indoklása 19

20 örökhagyó ki sem kötötte volna és így a megnevezett örökös a végrendelet alapján örököl. 105 Ilyenkor tehát akkor is érvényesnek minősül a végrendeleti részesítés, ha az örökhagyó a jogellenes bontó feltétel nélkül ezt a rendelkezést nem tett volna meg. 106 Ezt a szabályt az utóöröklés tilalma indokolja, így az örökhagyó halála utáni olyan feltétel érvénytelen, amelynek bekövetkezése vagy meghiúsulása valakinek az örökösi minőségét megszüntetné. 107 Azonban nem érvénytelen akkor, ha hagyomány függ a feltételtől. 108 Míg tehát a Ptk (1) bek. alapján az érthetetlen, lehetetlen vagy ellentmondó feltétel esetén csupán a feltétel lesz érvénytelen, maga a végrendelet érvényes marad, addig a jogellenes felfüggesztő feltétel a végrendeleti részesítést érvényteleníti Érvénytelenség a végrendeleti akarat fogyatékossága miatt Mint az már korábban is megállapításra került, a végrendelet egyfajta akaratnyilvánítás, mégpedig egy egyoldalú jognyilatkozat. 109 A Ptk. a végrendeleti akarat fogyatékosságával kapcsolatos szabályozás tekintetében az akarati elvet juttatja érvényre, az élők közötti jognyilatkozatokra vonatkozó nyilatkozati elv érvényesülésével szemben. 110 Ugyanis az a személy, aki jogát az örökhagyó egyoldalú akaratára alapítja, ez a joga csak annyiban áll fenn, amennyiben az az örökhagyó meghamisíthatatlan és valódi akaratának megfelel. 111 Az akarati elvből következik, hogy az örökhagyói akarat fogyatékosságának nem kell lényeges körülmény tekintetében fennállnia (amit a törvény az élők közötti jognyilatkozatok esetében megkíván), hanem csupán az a körülmény, hogy az örökhagyó akaratelhatározásának indokai nem fedik a valóságot, megalapozza a végrendeleti rendelkezés érvénytelenségét. 112 Az akarati hibák közös szabálya, hogy az örökhagyói akarat fogyatékossága csak annak a végrendeleti rendelkezésnek az érvénytelenségét eredményezi, amelyre vonatkozóan fennáll A Polgári Törvénykönyv magyarázata V. kötet, Öröklési jog (Magyar Hivatalos Közlönykiadó, Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979, Ptk hoz fűzött indoklása 109 Magyar Jog 1980/12 sz., Gellért György: A végrendelet érvénytelensége az akarat fogyatékossága miatt 110 Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, Ptk okhoz fűzött indoklása 112 A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979,

21 A többi érvénytelenségi okkal szemben a végrendelkezési akarat fogyatékossága miatti érvénytelenség orvosolható. 114 A Ptk (2) bek. szerint ugyanis az érvénytelen rendelkezés érvényes lesz, ha azt az örökhagyó utóbb a végrendeletre megszabott alakban jóváhagyja. Ez az egyetlen kivétel az érvénytelenség általános szabályai alól, hiszen a Ptk. nem ad lehetőséget az érvénytelen végrendeletek hibájának utólagos orvoslására. 115 A törvény csak azt teszi lehetővé, hogy az örökhagyó egy újabb, hibátlan végrendeletet készítsen. 116 Lássuk részletesen az akarati fogyatékosság eseteit a Ptk (1) bek. a, pontja alapján az örökhagyó tévedése vagy a végrendeleti akarat hiánya miatti érvénytelenség. Ennek értelmében érvénytelen a végrendeleti rendelkezés, ha az örökhagyó tévedett nyilatkozata tartalmában, vagy ilyen tartalmú nyilatkozatot egyáltalán nem akart tenni a nyilatkozat tartalmában való tévedés Ez azt jelenti, hogy az örökhagyó mást nyilvánított ki végrendeletében, mint amit valójában akart, tehát nyilatkozata nem fedi az akaratát. 118 Pl. eltévesztette a rendelkezést, félreértett valamit. A Ptk. külön nem emeli ki a megtévesztés esetét, azonban az a végrendelet is érvénytelennek minősül, amely az örökhagyó megtévesztésével keletkezik, feltéve persze, hogy a megtévesztés döntő szerepet játszott az örökhagyó elhatározásában, méghozzá intézkedést egyébként nem tett volna az örökhagyó nyilatkozatot egyáltalán nem akart tenni Az érvénytelenség ezen esete magában foglalja a végrendelkezési akarat teljes hiányának minden fajtáját. Ideértve a fizikai kényszert, a tréfából tett végrendeletet, valamint a színlelt nyilatkozatot is A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, Ptk okhoz fűzött indoklása 116 Magyar Jog 1980/12 sz., Gellért György: A végrendelet érvénytelensége az akarat fogyatékossága miatt 117 Ptk okhoz fűzött indoklása 118 Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979, Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979, Bacsó-Pallósi-Sőthné- Szolcsánszky: Az öröklési jog kézikönyve (KJK 1984,

22 a Ptk (1) bek. b, pontja értelmében az örökhagyó téves feltevése vagy utóbb meghiúsult várakozása miatti érvénytelenség Érvénytelen a végrendeleti rendelkezés, ha az örökhagyót annak megtételére valaminek a téves feltevése vagy valamely utóbb meghiúsult várakozás indította az indokban való tévedés Téves az örökhagyó feltevése, ha pl. gyermekéről azért nem nyilatkozott, mert létezéséről nem tudott vagy a végrendelkezés után született gyermeke stb. 122 A törvény ugyanis vélelmezi, hogy ezen tények tudatában az örökhagyó másképp rendelkezett volna. Téves feltevés okán megtámadható az a végrendelet, amelyet az örökhagyó arra tekintettel tett, hogy valaki más őt a végrendeletében juttatásban részesítette, de ez a másik személy hibájából meghiúsult. 123 Téves feltevésnek minősül továbbá a téves jogi felvilágosítás is, amely nem valamilyen ténybeli körülményre, hanem a jogszabályok tartalmára vonatkozik, függetlenül attól, hogy a felvilágosítás kitől származik (munkakörében eljáró jogi szakértőtől vagy sem) az utóbb meghiúsult várakozás A gyakorlatban ebben az esetben az örökhagyó jellemzően azért végrendelkezik, mert a juttatni kívánt személytől meghatározott magatartás tanúsítását várja el (pl. segítséget, gondoskodást), de ezt a megnevezett személy nem teljesíti a Ptk (1) bek. c, pontja szerint az örökhagyó jogellenes fenyegetése vagy tisztességtelen befolyásolása miatti érvénytelenség Érvénytelen a végrendeleti rendelkezés, ha az örökhagyót valaki jogellenes fenyegetéssel vagy tisztességtelen befolyással bírta rá az intézkedésre jogellenes fenyegetés 121 Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979, Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, Ptk okhoz fűzött indoklása 124 A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979, Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008,

23 A jogellenes fenyegetés nem más, mint személyi vagy vagyoni hátrány kilátásba helyezése, amelynek alkalmasnak kell lennie arra, hogy az örökhagyóban félelmet keltsen és ennek elkerülése végett tesz lelki kényszer hatására olyan végrendelkezést, amely nincs összhangban az akaratával. Ebben az esetben az örökhagyó akarata fogyatékos, hibás, szemben a fizikai kényszer esetével, ahol örökhagyói akaratról nem is beszélhetünk tisztességtelen befolyás Itt is az örökhagyó akaratának manipulálásáról van szó, amely következtében ennek megfelelő végrendeleti intézkedést tesz. 128 A befolyásnak pedig tisztességtelennek kell lennie, amely lehet az örökhagyó akaratára való minden ráhatás (pl. hízelgés, testi vagy szellemi gyengeség kihasználása stb.), amely az általános erkölcsi felfogás alapján az adott esetben meg nem engedettnek minősül. 129 Hangsúlyozni kell azonban, hogy az érzelmi kötődésen alapuló befolyás nem minősül tisztességtelennek és nem szolgálhat a végrendelet érvénytelenségének alapjául. 130 Ilyen kötődésnek tekinthető pl. a kiegyensúlyozott, szeretetteljes hozzátartozói viszony fejezet - A végrendelet részleges érvénytelensége A Ptk alapján ha a végrendelet több rendelkezése közül valamelyik érvénytelen vagy hatálytalan, ez feltéve, hogy az örökhagyó másként nem rendelkezik a többi rendelkezés érvényességét, ill. hatályát nem érinti. 132 A Ptk. indoklása szerint ugyanis a végrendeleti rendelkezések általában nem állnak egymással annyira szoros kapcsolatban, hogy egyik rendelkezés nélkül az örökhagyó a másikat nem akarná. 133 Ugyanakkor a törvény előírja, hogy ez esetben az örökhagyó másként ne rendelkezzék. 134 A másként nem rendelkezés általános elvét a Ptk. a végrendeletek körében több helyen is megfogalmazza: a Ptk alapján az írásbeli magánvégrendeletnél való közreműködés esetében, a Ptk (1) bek. 127 Ptk okhoz fűzött indoklása 128 A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979, Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, Ptk hoz fűzött indoklása 134 Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979,