Fábián Ferenc. Előadásvázlatok az öröklési jog köréből

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Fábián Ferenc. Előadásvázlatok az öröklési jog köréből"

Átírás

1 Fábián Ferenc Előadásvázlatok az öröklési jog köréből

2 P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n - s o r o z a t

3 Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi és Római Jogi Tanszék Bethlen - sorozat Fábián Ferenc Előadásvázlatok az öröklési jog köréből 2. átdolgozott és kibővített kiadás. P a t r o c i n i u m Budapest, 2014

4 Tartalomjegyzék oldalszám I. Az öröklés általános szabályai Az öröklési jog alapfogalmai Az öröklés előfeltételei Kiesés az öröklésből Érdemtelenség Kizárás Kitagadás Lemondás az öröklésről Az örökség visszautasítása...19 II. A végintézkedésen alapuló öröklés A végintézkedés fogalma, fajai, végintézkedési képesség A végrendelet fajai Írásbeli végrendelet (közvégrendelet, magánvégrendelet) Szóbeli végrendelet A végrendelet tartalma Örökösnevezés, helyettes örökös, utóöröklés A növedékjog A hagyomány és a meghagyás A végrendelet érvénytelensége és hatálytalansága...42 III. A kötelesrész és a kitagadás A kötelesrész A kitagadás...59 IV. Öröklési szerződés és halál esetére szóló ajándékozás Öröklési szerződés Halál esetére szóló ajándékozás...69 V. A törvényes öröklés általános rendje A törvényes örökösök köre A leszármazók törvényes öröklése Az osztályrabocsátás Az örökbefogadással kapcsolatos öröklési szabályok...79

5 5. Felmenők és oldalrokonok öröklése Ági öröklés...84 VI. Rendelkezés a várt örökségről...90 VII. Az öröklés jogi hatásai Az örökös jogállása Az örökség visszautasítása A hagyatéki tartozásokért való felelősség A hagyományos felelőssége a hagyatéki tartozásokért...99 VIII. A hagyatéki eljárás A hagyatéki eljárás szabályozása Hatáskör és illetékesség A hagyaték leltározása A hagyatéki tárgyalás Hirdetmény A hagyaték átadása teljes hatállyal A hagyaték átadása ideiglenes hatállyal A hagyaték átadása tárgyalás nélkül Eljárás végrendeleti végrehajtó megnevezése esetén Öröklési bizonyítvány Póthagyatéki eljárás A hagyatéki eljárás megismétlése Fellebbezés Hagyatéki per Irodalom...112

6 I. Az öröklés általános szabályai 1. Az öröklési jog alapfogalmai Az öröklés tartalmát tekintve szorosan kapcsolódik a tulajdonhoz. Az öröklés a tulajdon meghosszabbítását jelenti az ember halálát követő időre is, a tulajdonos jogosultságát jelenti az életében tulajdonában állott vagyontárgyak halála utáni átszármaztatására. Magyarország Alaptörvényének XII. cikk (1) bekezdése szerint mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez. Az öröklés az örökhagyó oldaláról nézve valójában a tulajdon tartalmát tevő rendelkezési jog kiterjesztése, a gazda nélkül maradt vagyon sorsának elrendezése, az örökösök vonatkozásában pedig az örökhagyó vagyonjogi személyiségének folytatását jelenti. Az örökölhető javak körét egy adott társadalom tulajdoni rendje határozza meg, és ennek függvénye az öröklés rendje is, amely meghatározza, hogy a javak a tulajdonos halálát követően milyen szabályok szerint, kire, vagy kikre szállnak át. 7:1. Az ember halálával hagyatéka mint egész száll az örökösre. Az öröklés, mint jogintézmény lényegi elemeit a Ptk. kijelentésként rögzített azon szakasza határozza meg, amely szerint az ember halálával hagyatéka mint egész száll az örökösre. Az öröklés csak és kizárólag az emberhez köthető fogalom, öröklésről csak az emberrel, mint jogalannyal összefüggésben beszélhetünk. Más jogalanyok, jogi személyek esetében jogutódlásról lehet szó, melynek szabályait az egyes jogalanyok jogi helyzetét meghatározó külön rendelkezések tartalmazzák. Az más kérdés, hogy dogmatikailag az öröklés is jogutódlás, ezen a körön belül azonban egy szűkebb kört, csakis az emberhez, az emberi lét befejeződéséhez kötött jogutódlást jelenti. Az öröklés joghatásainak beállta az ember halálához kötött. A halál beálltának kritériumai alapvetően nem jogi, hanem orvosi kérdést jelentenek, a halál időpontjának azonban az öröklés szempontjából adott esetben nem elhanyagolható jelentősége lehet. (A magyar jog nem állít fel vélelmet például a közös veszélyben elhunytak halálának sorrendjére vonatkozóan.) A halállal egy tekintet alá esik a holtnak nyilvánítás, illetve a halál tényének bírói megállapítása is (Ptk. 2:5 7. ). A definícióhoz kapcsolódóan megállapítható, hogy az öröklés az örökhagyó halálának pillanatában, az örökös minden további jogcselekménye vagy elfogadó nyilatkozata nélkül, a törvény erejénél fogva áll be (ipso iure öröklés). Ez egyben azt is jelenti, hogy az örökhagyó vagyona nem válik uratlanná, a magyar jogban nem létezik nyugvó hagyaték. Az ipso iure öröklési rendszerből következően a közjegyző által meghozott hagyatékátadó 7

7 I. Az öröklés általános szabályai végzés nem konstitutív (jogkeletkeztető) hatályú, hanem pusztán az öröklés közhitelű tanúsítására szolgál. A hagyaték lényegében az örökhagyó vagyonát jelenti. Tekintettel arra, hogy a vagyon fogalmilag egy adott jogalanyt megillető jogokat és az őt terhelő kötelezettségeket jelenti, a hagyaték ebben az összefüggésben szűkebb kört fog át, mint maga a vagyon. Nem képezik ugyanis a hagyaték tárgyát az örökhagyó vagyonába tartozó, de kifejezetten a személyéhez kötött jogosultságok és kötelezettségek, amelyek a jogosult halálával jellegüknél fogva megszűnnek [pl. tartási kötelezettség, illetve tartásra való jogosultság, személyes szolgalmak (haszonélvezeti jog, használat), megbízási szerződés, stb.]. Az örökhagyó polgári jogi jellegű, de nem vagyoni (személyhez fűződő) jogainak és kötelezettségeinek esetleges átszállására nem az öröklési jog, hanem a magánjog egyéb (pl. szerzői jogi) szabályai az irányadók. Az örökhagyónak csak a magánjogi jellegű vagyona, magánjogi jogosítványai és kötelezettségei tartoznak az öröklés útján átszálló vagyonba, a közjogi (közigazgatási) vonatkozásúak nem; ez utóbbiak a jogosult, illetőleg a kötelezett halálával vagy megszűnnek, vagy amennyiben bizonyos vonatkozásban fennmaradnak, további sorsukat nem az öröklési jog, hanem más jogszabályok rendezik (pl.: társadalombiztosítás). Az öröklés jogi konstrukcióját illetően dogmatikai problémát jelent az öröklési jogviszony kérdése, nevezetesen az, hogy az öröklés maga jogviszonynak tekinthető-e egyáltalán, és ha igen, akkor ez a jogviszony kik között áll fenn. A nehézséget az jelenti, hogy az öröklést egyetlen személy, az örökhagyó halála váltja ki, ezért nem lehet az örökhagyó és az örökös közötti jogviszonyként felfogni, tekintettel arra, hogy a joghatások beálltát éppen a jogalanyiság megszűnése eredményezi. A jogtudomány nem jelentéktelen képviselői úgy igyekeztek a jogviszony fogalmát az öröklés köréből kiküszöbölni, hogy az öröklést egyszemélyes jogi helyzetként definiálták (hasonlóan a tulajdonjoghoz). Az általánosan elfogadott álláspont szerint azonban az öröklési jogviszony a tulajdonjogi viszonynak, és a tulajdonjogtól függő egyéb polgári jogviszonyoknak az a sajátos szakasza, amely az örökhagyó halálával, valamint jogutódjainak az örökhagyó helyébe lépésével kapcsolatban keletkezik. Az öröklés tágabb értelemben annyit jelent, hogy a meghalt ember vagyona, vagy annak valamely része a halál után másra száll át, vagyis jelenti a hagyatékból a halál esetére szólóan bármely jogcímen való részesedést. Szűkebb értelemben az öröklés a meghalt ember vagyonának egyetemes, tehát a jogosultságokat és kötelezettségeket egyaránt magába foglaló utódlását jelenti. Nem tartoznak bele tehát az öröklés szorosan felfogott tartalmába a szinguláris jogutódlás egyes alakzatai, mint például a hagyomány, vagy a kötelesrészre való jogosultság. A Ptk. 7:1. -ának rendelkezéséből tehát egyrészt következik az, hogy örökösnek csak az a személy tekinthető, akire a hagyaték mint egész száll át, másrészt pedig 8

8 1. Az öröklési jog alapfogalmai hogy minden embernek, akinek életében vagyona volt, tehát hagyatéka van, annak egyetemes jogutódja, tehát örököse is kell, hogy legyen (szükségképpeni egyetemes jogutódlás). Örökösnek minősül mindezek alapján egyrészt az, aki az egész hagyatékot egyedül szerzi meg, de örökösök azok is, akik többen együtt a hagyaték meghatározott hányadát öröklik meg. Ha az örökhagyónak akár törvény, akár végintézkedés alapján egynél több örököse van, ezek egymáshoz való viszonyukban örököstársaknak tekintendők. 7:3. (1) Örökölni végintézkedés alapján vagy törvény szerint lehet. (2) Ha az örökhagyó után végintézkedés maradt, az öröklés rendjét ez határozza meg. 7:74. (1) Más örökös hiányában az állam a törvényes örökös. (2) Az államot mint törvényes örököst az örökség visszautasításának joga nem illeti meg. A Ptk. öröklési rendje a végintézkedésen, valamint a törvényen alapuló öröklést ismeri. A végintézkedésen alapuló és a törvényes öröklés kapcsolatának alapvető jellemzője az, hogy törvényes öröklésre csak abban az esetben kerülhet sor, ha az örökhagyó végintézkedésében a hagyaték sorsáról nem rendelkezett. Ez a körülmény is a favor testamenti, az örökhagyó akaratának tiszteletben tartására irányuló kötelezettséget testesíti meg. A két öröklési forma egymással párhuzamosan, egymás mellett is érvényesülhet; ha ugyanis az örökhagyó végintézkedésében csak vagyonának egy részéről rendelkezett, a vagyon fennmaradó része tekintetében a törvényes öröklés szabályai fognak érvényesülni. A végintézkedés a halál bekövetkeztéhez, mint halasztó feltételhez kötött jogügyletek gyűjtő fogalma. A végintézkedések körébe tartozik nemcsak a végrendelet, hanem az öröklési szerződés és a halál esetére szóló ajándékozás is. A Ptk. 7:74. -a az állam törvényes öröklését mondja ki, ami csak más örökös hiányában érvényesül. Ha tehát végintézkedés hiányában a törvényes öröklés szabályait kell alkalmazni, és a törvényes öröklés szabályai szerint az örökhagyónak örököse nincsen, az örökhagyó törvényes örökösévé az állam válik. (Ezért mondhatjuk azt, hogy akinek életében vagyona volt, annak halála után örököse is lesz.) Törvényes örökösként az államot nem illeti meg az örökség visszautasításának joga, ezért ebben összefüggésben az állam szükségképpeni végső örökös. Az állam öröklésére végintézkedés útján is sor kerülhet; ebben a minőségében azonban már nem érvényesül az örökség visszautasításának tilalma, vagyis végrendeleti örökösként az állam az örökséget az általános szabályoknak megfelelően visszautasíthatja. 9

9 I. Az öröklés általános szabályai Az állam bármilyen formában történő öröklése esetén a hagyatékkal kapcsolatos minden ügyben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. jár el, ez a szerv gyakorolja az örökösi jogálláshoz kapcsolódó jogokat és viseli a hagyatéki terheket. Az ezzel kapcsolatos kérdéseket az állam öröklése és az államot megillető egyéb jogok gyakorlása esetén a Magyar Állam képviseletéről szóló 45/2002. (XII. 25.) PM rendeletet szabályozza. (A PM rendelet hatályos szövege azonban még a korábbi helyzetnek megfelelően a Kincstári Vagyoni Igazgatóságról beszél.) 2. Az öröklés előfeltételei Az öröklésnek az örökhagyó halálán túlmenően szubjektív feltételei is vannak. Ezek: a hagyatékban részesülő személy öröklési képessége, valamint az, hogy a hagyatékban részesülő személyre nézve kiesési ok ne álljon fenn. Az öröklési képesség valójában az általános polgári jogi jogképesség öröklési jogra vetített vonatkozása; valamely személy képességét jelenti arra, hogy a hagyatékra nézve öröklési jogcímen jogokat szerezhessen, és az örökléssel kapcsolatos kötelezettségek terhelhessék. Aki a polgári jog szabályai szerint jogalanynak minősül, az egyben öröklési képességgel is rendelkezik, a hagyatékban bármely jogcímen részesedhet. Így az öröklési képesség az élve születés feltételével megilleti a méhmagzatot is, természetesen csak akkor, ha az örökhagyó halálának időpontjában (a hagyaték megnyílásakor) már megfogant. A fogamzás időpontjaként a Ptk. 2:2. (2) bekezdésének értelmében a születéstől visszafelé számított háromszázadik napot kell tekinteni (vélelem). Aki az örökhagyó halálának pillanatában még meg sem fogant, az a hagyatékból nem részesülhet. Öröklési képességgel a jogi személy is rendelkezik, de jogi személy is csak akkor örökölhet, ha az öröklés megnyíltakor (az örökhagyó halálakor) már jogi értelemben létezőnek volt tekinthető. A jogi személy szerzőképes állapotát az egyes jogi személy megalakulására, létrejöttére vonatkozó szabályok szerint lehet csak elbírálni. Szerzőképes lehet a jogi személy abban az esetben is, ha az öröklés megnyíltával egy időben jön létre. Ez a helyzet akkor, ha az örökhagyó végrendeletében rendel alapítványt. Az örökhagyó halálával nyílik meg az öröklés, és ebben az időpontban válik hatályossá az alapító ügylet, vagyis jön létre az alapítvány, mint jogi személy is. 3. Kiesés az öröklésből 7:4. (1) Kiesik az öröklésből, aki nem éli túl az örökhagyót. A közös balesetben vagy más hasonló közös veszélyhelyzetben elhunyt személyek az egymás után történő öröklés tekintetében a halál beálltának sorrendjétől függetlenül kiesettnek tekintendők. (2) Kiesik az öröklésből az is, 10

10 3. Kiesés az öröklésből a) aki az öröklésre érdemtelen; b) akit az örökhagyó az öröklésből kizárt vagy kitagadott; c) aki lemondott az öröklésről; d) aki az örökséget visszautasította. 7:5. Az öröklésből való kiesésre vonatkozó szabályokat a haszonélvezeti jog öröklésére, a kötelesrészre, a hagyományra és a meghagyásra megfelelően alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy a hagyományos és a meghagyás kedvezményezettjének kiesése ha e vonatkozásban helyettesítés nem történt a hagyománnyal vagy meghagyással terhelt személy mentesülését jelenti. A kiesés annyit jelent, hogy a kieső személyt az öröklés szempontjából figyelmen kívül kell hagyni, úgy kell tekinteni, mintha nem is létezne. Az öröklés rendjét tehát a kieső személy figyelembe vétele nélkül kell meghatározni. A kiesés főszabályként csak a kiesési okkal érintett személyre nézve áll fenn, következésképp nem terjed ki a kieső személy leszármazóira és más családtagjaira. A kiesés leggyakoribb formája mondhatni természetes alapesete ha az, aki a hagyatékban részesülne, az örökhagyó halálát megelőzően elhalálozik, nem éli túl az örökhagyót. A halállal egy tekintet alá esik e vonatkozásban is a holtnak nyilvánítás, illetve a halál tényének bírói megállapítása. Az öröklés tehát, a halál esetére szóló szerzésként meghatározva pontosabban annyit jelent, hogy az öröklés a túlélés feltételéhez kötött szerzés. A korábbi Ptk. nem szólt a közös balesetben vagy hasonló veszélyhelyzetben elhunyt személyek (családtagok) egymás közötti öröklésének kérdéséről. Az új Ptk. több jogrendszertől eltérően nem állít fel vélelmet az elhalálozás sorrendjére vonatkozóan. (A vélelem általában az idősebb személyt tekinti korábban elhalálozottnak.) Az új Ptk. azt a szabályt fogalmazza meg, hogy a közös balesetben vagy más hasonló veszélyhelyzetben elhunyt személyek az egymás utáni öröklés tekintetében a halál tényleges beálltának sorrendjétől függetlenül kiesettnek tekintendők. Ezzel a megoldással elkerülhető olyan igazságtalan eredmény, hogy a halálesetnek és ezzel az öröklés megnyílásának egymást véletlenszerűen követő, és gyakran nehezen megállapítható sorrendjétől függően, rövid időn belül kerüljön az örökhagyó vagyona az őt éppen csak túlélő örökös családjához. Az öröklési jogi szerzőképesség hiánya tartalmilag két területet foglal magába: egyrészt a hagyatékba tartozó konkrét vagyontárgyra vonatkozó, külön törvények által szabályozott szerzési tilalmat, másrészt pedig a Ptk. öröklési szabályai által rendezett, alapvetően a különélő házastárs szerzőképtelenségére vonatkozó esetek. A szerzőképesség tárgyi hiánya annyit jelent, hogy kiesik az öröklésből, aki a hagyatékban való részesedés tárgyára nézve szerzőképtelen. Ez a körülmény természetesen nem azonos az öröklési képesség hiányával. Ez utóbbi elvont kategória, tartalmilag azt 11

11 I. Az öröklés általános szabályai fejezi ki, hogy valaki jogosultként valamely öröklési jogviszony alanyává nem válhat. A szerzőképtelenség viszont konkrét fogalom; azt eredményezi, hogy a hagyatékban való részesedésre egyébként jogosult személy azt a konkrét vagyontárgyat, amely adott esetben a hagyatékot, vagy annak egy részét képezi, valamely más, külön törvényi rendelkezés folytán nem szerezheti meg. Legjelentősebb korlátozást e tekintetben a januárjától hatályos, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló évi CXXII. törvényben a mezőgazdasági rendeltetésű földterület megszerzésére vonatkozó korlátozások jelentik. 7:62. (1) [A törvényes öröklés szabályai szerint] [n]em örökölhet az örökhagyó házastársa, ha az öröklés megnyílásakor a házastársak között életközösség nem állott fenn, és az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy az életközösség visszaállítására nem volt kilátás. (2) Az örökhagyó házastársának az öröklésből való kiesésére az hivatkozhat, aki a kiesés folytán maga örökölne, vagy a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtől vagy más tehertől mentesülne. 7:46. A házastárs vagy az élettárs javára az életközösség fennállása alatt tett végrendelet hatálytalan, ha az öröklés megnyílásakor az életközösség nem áll fenn, és az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy az életközösség visszaállítására nem volt kilátás és az örökhagyó nem akarta juttatásban részesíteni házastársát vagy élettársát. Az új Ptk. a túlélő házastársnak az életközösség megszakadás miatt a törvényes öröklésből történő kiesését a házastárs öröklésének szabályai között rendezi, a végintézkedés alapján történő kiesést pedig a végrendelet hatálytalanságának eseteként fogalmazza meg. A különélő házastárs szerzőképtelenség miatti kiesése szempontjából a Ptk. szabályai tehát különbséget tesznek a törvényes öröklés és a végintézkedésen alapuló öröklés között. A törvényes öröklés szabályainak érvényesülése esetén az örökhagyó házastársa kiesik az öröklésből abban az esetben, ha az örökhagyó halálakor (az öröklés megnyíltakor) az életközösség bármi okból nem állott fenn, és a körülmények alapján ennek visszaállítására sem volt kilátás. A két egyébként objektív feltétel egymással konjunktív viszonyban van; a kieséshez szükséges mind az életközösség megszakadása, mind pedig az életközösség visszaállításának kilátástalansága. A házastárs törvényes öröklésből való kiesése együttes feltételeinek annak, hogy a házastársak között az életközösség nem állott fenn, és az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy az életközösség visszaállítására nem volt kilátás az öröklés megnyílásakor, objektíve kell fennállniuk. Mindkét feltételt annak kell bizonyítania, aki a házastárs kiesése folytán maga örököl, illetőleg tehertől mentesül. (BH ) Ha az örökhagyó olyan körülmények között köt házasságot, hogy közeli halála miatt az életközösség nem valósulhatott meg, 12

12 a túlélő házastársnak az öröklésből való kiesését nem lehet megállapítani azon az alapon, hogy a házastársak között életközösség nem állott fenn. (BH ) Törvény alapján nem örökölhet az örökhagyó házastársa, ha az öröklés megnyílásakor a házastársak között nem állott fenn az életközösség, és az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy nem volt kilátás az életközösség visszaállítására. Ez utóbbi feltételt illetően azt kell gondosan mérlegelni, hogy a házastársak életviszonyának, egymáshoz való kapcsolatának és egyéb körülményeknek a figyelembevételével objektíve volt-e kilátás az életközösség helyreállítására. (BH ) Ha a házasságot a bíróság felbontotta, vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatot a közjegyző megszüntette, az életközösség fennállásának természetesen jelentősége nincsen. Ettől különböző helyzet az, ha a különélő házastársat az örökhagyó még az életközösség megszakadása előtt alkotott végintézkedésével juttatásban részesítette. Ebben az esetben bizonytalanságot jelent az, hogy az örökhagyó az életközösség megszakadása folytán tárgytalannak tekintette-e a végintézkedést, vagy megfeledkezett róla, esetleg az életközösség megszakadása ellenére is juttatásban kívánta részesíteni. Az új Ptk. a végrendelet hatálytalanságának egyik eseteként, és nem kiesési okként szabályozza azt a helyzetet, amikor a házastársak közötti életközösség a végintézkedés megtételét követően megszakadt, és az öröklés megnyílásáig nem állott helyre (az eredmény szempontjából a megkülönböztetésnek nincs jelentősége). A törvény kifejezetten kimondja a szabály alkalmazását az élettársra is. Ebben az esetben az életközösség megszakadását, és azt a tényt, hogy visszaállítására nem volt kilátás, annak kell bizonyítania, aki a végrendelet hatálytalansága esetén maga örökölne. A házastárs jogi helyzete ezzel a végrendeleti öröklés esetén is azonossá válik a törvényes öröklésből való kiesés hasonló okból megfogalmazott esetével, vagyis a bizonyítási kötelezettség nem a túlélő házastársat terheli Érdemtelenség 3. Kiesés az öröklésből 7:6. (1) Érdemtelen az öröklésre, a) aki az örökhagyó életére tört; b) aki szándékos eljárásával az örökhagyó végakaratának szabad nyilvánítását megakadályozta, a végakarat érvényesítését meghiúsította vagy ezek valamelyikét megkísérelte; c) aki a hagyatékban való részesülés céljából az örökhagyó után törvényes öröklésre jogosult vagy az örökhagyó végintézkedésében részesített személy életére tört. (2) Az érdemtelenség nem vehető figyelembe, ha az érdemtelenségre vezető magatartást - bárki ellen irányult - az örökhagyó vagy az, aki ellen irányult, megbocsátotta. (3) Az érdemtelenségre az hivatkozhat, aki az érdemtelen személy kiesése folytán maga örökölne, vagy a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtől vagy más tehertől mentesülne. 13

13 I. Az öröklés általános szabályai Kiesik az öröklésből, tehát nem örökölhet az, aki az öröklésre a törvényben meghatározott okok alapján érdemtelen. Az örökhagyó életére tör kifejezés magába foglalja mindazokat a szándékos cselekményeket, amelyek az örökhagyó életének kioltására irányulnak, vagy azt eredményezik. A büntetőjogi vonatkozásban befejezett cselekmény, vagy kísérlet egyaránt az érdemtelenség jogkövetkezményeivel jár. Egy másik büntetőjogi összefüggést figyelembe véve, a tettessel egy tekintet alá esik a tettestárs, a felbujtó és a bűnsegéd is. Érdemtelen az öröklésre az is, aki nem az örökhagyó életére, hanem annak végakarata ellen tört. Ennek mindegyik, törvényben szabályozott esete csak szándékos magatartással valósítható meg (következésképp megvalósulásához cselekvőképesség, esetleg vétőképesség szükségeltetik). A cselekvőképtelen személy nem tanúsíthat olyan szándékos magatartást, amely a kitagadásra, (érdemtelenségre) alapul szolgálhatna. (BH ) Ebbe a körbe sorolható, ha az örökös az örökhagyót kényszer vagy fenyegetés alkalmazásával egyszerűen megakadályozza abban, hogy végakaratát kinyilvánítsa, vagy nem akadályozza meg ugyan, de annak szabadságát kényszer, fenyegetés, megtévesztés, vagy más szándékos, tisztességtelen befolyásolás útján korlátozza. Ugyancsak érdemtelen az örökhagyó utáni öröklésre az, aki az örökhagyó végakaratának kinyilvánítását ugyan nem gátolta, de meghiúsította a végakarat érvényesítését például azzal, hogy a végrendeletet eltitkolta, szándékosan megsemmisítette, stb., vagy ezek valamelyikét megkísérelte. A harmadik érdemtelenségi ok kizárja az öröklésből azt, aki nem az örökhagyó, hanem a törvényes örökös, vagy a végrendeleti juttatásban részesített személy életére tör azért, hogy a hagyatékból maga részesedjék. Szükséges hangsúlyozni azt, hogy míg az örökhagyó életére törés feltétlenül érdemtelenséget eredményez, addig ez utóbbi esetben ez érdemtelenség további feltétele a cselekmény célzatossága; vagyis az, hogy az illető azzal a célzattal tör az örökös, vagy más, a hagyatékban részesülő személy életére, hogy ezáltal saját magának biztosítsa a hagyatékban való részesülését. Az érdemtelenség mint kiesési ok elenyészik akkor, ha azt az örökhagyó, illetve az, aki ellen a tényállásban meghatározott magatartás irányult, azt megbocsátotta. A megbocsátás figyelembevételéhez szükséges egyrészt az, hogy az érdemtelenségre vezető magatartásról az örökhagyó, illetve az érintett személy tudomást szerezzen, másrészt pedig az, hogy a megbocsátást, mint akaratnyilatkozatot valamiképp kifejezésre juttassa. Ez történhet kifejezett nyilatkozattal, de történhet hallgatólagosan, ráutaló magatartással is Kizárás 7:29. (1) Az örökhagyó azt, aki törvényes örököse vagy azzá válhat, más személynek örökössé nevezésével vagy végrendeletben tett kifejezett nyilatkozattal kizárhatja a törvényes öröklésből. A kizárást nem kell indokolni. (2) A kötelesrészt meghaladó törvényes örökrészből a kötelesrészre jogosult kizárható. 14

14 A kizárás (és a kitagadás is), mint kiesési ok valójában az örökhagyó végintézkedésbe foglalt akaratnyilatkozatát jelenti. A végintézkedés szabadságából következik, hogy az örökhagyó szinte korlátlanul megváltoztathatja a vagyonában beálló öröklésnek a törvényben meghatározott rendjét, és azt, aki törvényes örököse, vagy azzá válhat, tetszése szerint egyoldalú nyilatkozattal kizárhatja a törvényes öröklésből. Amennyiben a kiesett örökös kötelesrészre jogosult, ezt az igényét a kizárás nem érinti. A kizárás csak a végrendeletben kifejezetten megjelölt, vagy hallgatással mellőzött törvényes örökösökre vonatkozik, azok leszármazóira nem hat ki. A kizárás olyan, végintézkedésben tett nyilatkozat, amellyel az örökhagyó törvényes örökösét, vagy azt a személyt, aki törvényes örökösévé válhat, megfosztja a törvényes örökléstől. A kizárás tehát csak végintézkedésbe foglalva érvényes, azt indokolni nem kell. A kizárás történhet kifejezett nyilatkozattal, de történhet úgy is, hogy az örökhagyó más, a törvényes örökös(ök)től különböző személyt nevez örökösévé. Ez utóbbi, hallgatólagos kizárást szokták mellőzésnek nevezni. Ha az örökhagyó általános örököst nevezett, a törvényes örökösök a törvényes öröklés jogcímén a végrendeletben kifejezetten fel nem sorolt vagyontárgyakra nem tarthatnak igényt. (BH ) Ha a kizárt törvényes örökös nem tartozik a kötelesrészre jogosultak közé, akkor a kizárás az örökléstől való teljes megfosztást eredményezi. Ha azonban a kizárt törvényes örökös egyben kötelesrészre is jogosult, abban az esetben a kizárás csak a kötelesrészt meghaladó törvényes öröklésből való kizárást jelenti, vagyis azt, hogy az örökhagyó a törvényes örökös öröklését a kötelesrész mértékére korlátozza ( kötelesrészre szorítja ). Ha az örökhagyó végrendeletében a vagyonát vagy ennek egy részét harmadik személyre hagyja, és a vele együttélő házastársának haszonélvezeti jogáról nem rendelkezik, a hallgatással történt mellőzésből általában arra lehet következtetni, hogy a túlélő házastársat a törvényes öröklésből kizárta, illetőleg kötelesrészre szorította. (PK 82.) 3.3. Kitagadás 3. Kiesés az öröklésből A kitagadás szintén végintézkedésben tett örökhagyói jognyilatkozat, amellyel az örökhagyó a kötelesrészre jogosult törvényes örökösét még a kötelesrész juttatásából is kizárja. Kitagadásra csak a törvényben meghatározott okból, és a kitagadás okának kifejezett megjelölésével kerülhet sor (Ptk. 7: ). A kitagadás csak az örökhagyó által megjelölt személyre vonatkozik, vagyis a kitagadott személy leszármazója (például a kitagadott gyermek gyermeke, vagyis az örökhagyó unokája) nem esik ki az öröklésből. Sőt, a leszármazó (az unoka) általában nem is csupán a kötelesrészre, hanem törvényes örökrészére tarthat igényt. Ha az 15

15 I. Az öröklés általános szabályai örökhagyó a kitagadott személy leszármazóját kötelesrészre kívánná szorítani, úgy a leszármazót kifejezett nyilatkozattal vagy mellőzéssel ki kell zárnia az öröklésből; ha pedig az örökhagyó a kitagadott személy leszármazóját a kötelesrészétől is meg kívánná fosztani, akkor a leszármazót is érvényesen ki kell tagadnia Lemondás az öröklésről 7:7. (1) Aki törvényes öröklésre jogosult, az örökhagyóval kötött írásbeli szerződésben egészben vagy részben lemondhat az öröklésről. (2) A lemondást a szerződési akarat hiánya vagy fogyatékossága miatt a végrendelet megtámadására irányadó szabályok szerint lehet megtámadni. Kiesik az öröklésből az a törvényes örökös, aki az öröklésről lemondott. A lemondás valójában egy szerződés, amely az örökhagyó és a törvényes öröklésre jogosult között jön létre, amely szerződés szerint a törvényes öröklésre jogosult kijelenti, hogy a hagyatékban való részesedésre egészben vagy részben nem tart igényt, az örökhagyó pedig ezt a nyilatkozatot tudomásul veszi. A lemondásra, amely egyébként írásbeli alakhoz van kötve, szükségképp még az örökhagyó életében kerülhet csak sor. Az alakszerűségre a szerződések általános szabályait kell alkalmazni (tehát az írásbeli forma mellőzése semmisséget eredményez), az akarati hibák miatti megtámadásra azonban a végrendelet megtámadásának szabályai érvényesülnek. Tekintettel arra, hogy a lemondás örökösödési jogviszony alapján megillető jogra vagy kötelezettségre vonatkozó jognyilatkozatnak minősül, a korlátozottan cselekvőképes, vagy cselekvőképtelen örökös törvényes képviselőjének jognyilatkozata csak a gyámhatóság jóváhagyásával érvényes, sőt ellenérték nélküli lemondás még ilyen jóváhagyással sem tehető érvényesen. A lemondás terjedelmére vonatkozóan az örökhagyó és a törvényes öröklésre jogosult szabadon állapodhatnk meg egymással. Ennek megfelelően lehetséges, hogy az örökhagyó és a törvényes örökrész várományosa akár az egész várható örökrészre, akár annak egy részére vonatkozó lemondásban állapodjék meg. A várt örökségről való rendelkezés (Ptk.7:54. ) és az öröklésről ellenérték fejében történő lemondás egy szerződésbe foglalható. Az öröklésről való lemondás folytán a (törvényes) öröklésből kiesett személy javára szóló végrendelkezést a Ptk. érvénytelenségi okként nem fogalmazza meg, az ilyen végrendelet, illetőleg végrendeleti rendelkezés tehát nem érvénytelen. A lemondó szerződés tartalma azonban adott esetben kizárja, hogy a végrendelet alapján az öröklés bekövetkezzék: azaz a végrendelet nem hatályosulhat. (BH ) Ugyanabban az okiratban a végrendelkezés kivételével több jogügyletet egybe lehet foglalni. Így mód van az adásvételi szerződésnek, valamint egy olyan szerződésnek 16

16 3. Kiesés az öröklésből egy okiratba való foglalására, amellyel a leszármazók a várt örökség jogi sorsát rendezik akként, hogy az egyik leszármazó az örökségből nem részesedik, ezzel szemben viszont az örökhagyó tartásához nem járul hozzá, hanem a tartást és a gondozást a másik leszármazó és a házastársa teljesíti. (BH ) 7:8. (1) A lemondás a lemondó leszármazóira nem hat ki, kivéve, ha a megállapodás így szól, vagy ha az a kötelesrészt elérő kielégítés ellenében történt. (2) A meghatározott személy javára való lemondás a felek eltérő megállapodásának hiányában arra az esetre szól, ha a meghatározott személy az örökhagyó után örököl. Az örökhagyó leszármazójának lemondása a felek eltérő megállapodásának hiányában a többi leszármazó javára szolgál. A lemondás általában csak az öröklésről lemondó személy kiesését eredményezi, tehát rendszerint nem hat ki a lemondó leszármazottaira. Ez alól kivételt jelent az, ha a felek kifejezetten így, tehát a leszármazottakra is kiterjedően állapodtak meg a lemondásról, vagy pedig a lemondás olyan ellenérték fejében történt, amely a kötelesrész értékét meghaladja. (A rendelkezésben benne foglaltatik az a lehetőség, hogy a lemondásra ellenérték fejében kerülhessen sor.) Az ingyenes, vagy a kötelesrészt el nem érő ellenérték fejében történő lemondás tehát a leszármazókra csak akkor hat ki, ha a felek kifejezetten így rendelkeztek. Ha viszont az ellenérték a kötelesrész mértékét eléri, a lemondás megállapodás nélkül is kihat a lemondó leszármazóira, azaz az örökhagyó után a lemondás következtében ők sem örökölhetnek (kiesnek). Ha a lemondás meghatározott személy javára szól, az főszabályként csak akkor hatályos, ha a meghatározott személy később, az örökhagyó halálakor maga is örökösnek minősülne. Mivel a törvény szóhasználata szerint ez a rendelkezés csak kétség esetén alkalmazandó, nincs akadálya annak, hogy a felek a lemondó szerződésben abban állapodjanak meg, hogy a lemondás hatálya ne függjön a kedvezményezett személy örökösi minőségétől. Hasonló a helyzet akkor, ha az öröklésről az örökhagyó valamelyik leszármazója mond le (örökös örökös, leszármazó leszármazó). Ebben az esetben a lemondás kétség esetén csak a többi leszármazó javára szolgálhat. Ha a lemondás folytán öröklő személy egyben nem törvényes örökös is, a jogutódlás jogcíme maga a lemondási szerződés. Lehetséges azonban, hogy a lemondási szerződés csak a lemondó kiesését rögzíti, de új örököst nem jelöl; ebben az esetben végintézkedés hiányában a törvényes öröklés szabályai határozzák meg az örököst, a hagyományról történő lemondás pedig a hagyománnyal terhelt személy mentesülését eredményezi. Az új örökös kijelölése nélkül történő lemondás a lemondó örökös leszármazóira főszabályként nem terjed ki. 17

17 I. Az öröklés általános szabályai 7:9. (1) Az öröklésről való lemondás a felek eltérő megállapodásának hiányában a kötelesrészről való lemondást is jelenti. A kötelesrészről való lemondás nem jelent lemondást arról, ami a lemondóra más öröklési jogcímen hárul. (2) A lemondás a felek eltérő megállapodásának hiányában kiterjed a hagyatéknak arra a részére is, amivel a lemondó hányada utóbb másnak kiesése következtében növekszik. (3) A lemondás a felek eltérő megállapodásának hiányában kiterjed arra a vagyonra is, amelyet az örökhagyó a lemondás után szerzett, kivéve, ha olyan rendkívüli vagyonnövekedés következett be, hogy annak ismeretében a lemondó nyilatkozatot feltehetően nem tették volna meg. A lemondás diszpozitív szabályként kiterjed minden olyan részesedésre, amely a lemondónak öröklési jogcímen járna, tehát kiterjedhet a kötelesrészre is. A diszpozitivitásból következően azonban nincs akadálya annak, hogy az öröklésről lemondó (és természetesen kötelesrészre jogosult lemondó) a lemondás ellenére a kötelesrészhez való jogát kifejezetten fenntartsa magának. Ebben az esetben valójában részleges lemondásról van szó. Fordított megoldás is elképzelhető, nevezetesen az, hogy az örökhagyóval kötött szerződésében nem általában az öröklésről, hanem kifejezetten a kötelesrészról mond le. Ebben az esetben a kötelesrészről való lemondás nem jelent egyszersmind lemondást arról, ami a lemondót egyéb öröklési jogcímen (pl. végintézkedés alapján) megilletné. A diszpozitivitásból fakadóan mindkét esetben lehetséges eltérő megállapodás, tehát az első esetben a kötelesrészre való jog fenntartásának, a második esetben pedig a kötelesrészről való lemondás kiterjesztésének arra a vagyonrészre is, ami a lemondóra egyéb öröklési jogcímen hárulhat. A lemondásra vonatkozó megállapodás a szerződés megkötésének időpontjában fennálló helyzetből indul ki. A lemondás és az örökhagyó halála közötti időpont során azonban olyan jelentős változások következhetnek be, amelyek lényeges hatással lehetnek az öröklésre. Ezen lehetséges hatások közül a Ptk. két tényállást nevesít. Amennyiben a lemondásra irányuló megállapodás megkötése után valamely öröklésre jogosult személy az öröklésből kieseik, ezzel a lemondó vagyoni hányada a hagyaték változatlansága esetén is megnövekszik. Ez a körülmény a Ptk. diszpozitív szabálya szerint a lemondás hatályát nem érinti, tehát a lemondás a felek eltérő megállapodásának hiányában kiterjed a megnövekedett vagyonhányadra is. Főszabályként ugyanez a szabály érvényesül arra az esetre is, ha az örökhagyó vagyona a lemondást követően megnövekszik, és ezzel természetesen a lemondóra jutó vagyonrész is megnő. A lemondás tehát eltérő megállapodás hiányában az utóbb szerzett vagyonra is kiterjed. Kivételt jelent azonban ez alól az az eset, ha az utólagos szerzés az örökhagyó vagyonában olyan rendkívüli növekedést idézett elő, amelynek ismeretében a lemondó nyilatkozatát nem tette volna meg. Erre az esetre tehát a lemondás hatálya nem terjed ki, illetve csak akkor terjed ki, 18

ÖRÖKLÉSI JOG ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

ÖRÖKLÉSI JOG ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÖRÖKLÉSI JOG ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK Az ember halálával hagyatéka mint egész száll az örökösre, beleértve az összes ingatlan és ingó vagyont, de a különféle terheket (pl. hitel, kölcsön) is. Az öröklés az

Részletesebben

C/2 KIESÉS AZ ÖRÖKLÉSBŐL

C/2 KIESÉS AZ ÖRÖKLÉSBŐL Az öröklés törvényi előfeltételei nemcsak az öröklésre, mint egyetemes jogutódlásra, hanem az örökhagyó vagyonában bekövetkező különös (singularis) jogutódlás eseteire (dologi hagyomány, halál esetére

Részletesebben

Szerkesztette: Sándor István. Az öröklési jog, A családi jog

Szerkesztette: Sándor István. Az öröklési jog, A családi jog Polgári jog III. Szerkesztette: Sándor István Polgári jog III. Az öröklési jog, A családi jog Patrocinium Budapest, 2015 Tartalomjegyzék oldalszám RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE...7 V. AZ ÖRÖKLÉSI JOG...9 77. Az

Részletesebben

Polgári jog II április 29. Sápi Edit

Polgári jog II április 29. Sápi Edit Polgári jog II. 2015. április 29. Sápi Edit Mikor beszélünk érvénytelenségről és hatálytalanságról? Érvénytelenség: olyan jogi hibában szened a jognyilatkozat, amely miatt nem fűződhetnek hozzá joghatások

Részletesebben

(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl.

(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. (4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. A Ptk. Az özvegyet csak leszármazók hiányában tekinti állagörökösnek (leszármazók mellett nem örököl állagot). Leszármazók hiányában az egész hagyaték az egész

Részletesebben

új PTK HETEDIK KÖNYV ÖRÖKLÉSI JOG Csehi Zoltán

új PTK HETEDIK KÖNYV ÖRÖKLÉSI JOG Csehi Zoltán új PTK HETEDIK KÖNYV ÖRÖKLÉSI JOG Csehi Zoltán 1. Több szabály Lényegi változások 2. Belső struktúra változott végrendeleti intézkedés megelőzi a törvényi öröklés szabályait 3. Bírói gyakorlat beépítése

Részletesebben

Végintézkedés, törvényes öröklés, kötelesrész

Végintézkedés, törvényes öröklés, kötelesrész Végintézkedés, törvényes öröklés, kötelesrész [ ] hazánk nem humusa a végrendelkezésnek, népünk igen nagy része a végrendelet tételében a törvény iránti tiszteletlenséget, mert a törvény akaratának megszegését

Részletesebben

8. Az öröklés a magyar nemzetközi magánjogban

8. Az öröklés a magyar nemzetközi magánjogban Öröklés 8. Az öröklés a magyar nemzetközi magánjogban = hagyaték mint egész átszáll az örökösre egészben: aktívumok + passzívumok Örökölni lehet: Amennyiben az örökhagyó után végintézkedés maradt, az öröklés

Részletesebben

I. (ŐSZI) FÉLÉV A TÉTELEK

I. (ŐSZI) FÉLÉV A TÉTELEK POLGÁRI JOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR 2017-2018. I. (ŐSZI) FÉLÉV A TÉTELEK 1. A polgári jog fogalma, tárgya, helye és összefüggései a jogrendszerben. 2. A magánjog története Nyugat-Európában és Magyarországon

Részletesebben

Az új öröklési illeték szabályok 2008. december 9.-én léptek hatályba, és a már folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell őket.

Az új öröklési illeték szabályok 2008. december 9.-én léptek hatályba, és a már folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell őket. Házasságomban egy közös gyerekünk született, de nekem van egy gyermekem az előző kapcsolatomból is. Feleségemmel minden vagyonunk közös. Ki örököl utánam? Az örökösök a törvény alapján az örökhagyó gyermekei

Részletesebben

A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG

A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény

Részletesebben

A végintézkedések általános szabályai Helyettes öröklés és növendékjog április 22.

A végintézkedések általános szabályai Helyettes öröklés és növendékjog április 22. A végintézkedések általános szabályai Helyettes öröklés és növendékjog 2015. április 22. I. A végintézkedésen alapuló öröklés Az öröklés jogcíme szerint alapulhat törvényen vagy végintézkedésen. a) a végintézkedésen

Részletesebben

ATALANTA Üzleti Szakközépiskola Családjog Szerző: dr. Bednay Dezső

ATALANTA Üzleti Szakközépiskola Családjog Szerző: dr. Bednay Dezső ATALANTA Üzleti Szakközépiskola Családjog Szerző: dr. Bednay Dezső Az ATK munkacsoportjának tagja Budapest 2009-11 1 TARTALOMJEGYZÉK ÖRÖKLÉSI JOG 1) Az öröklés helye a jogrendben, meghatározó jogi fogalmai

Részletesebben

A TÖRVÉNYES ÖRÖKÖSÖK KÖRE ÉS SORRENDJE (nem tartozik szorosan a tételhez)

A TÖRVÉNYES ÖRÖKÖSÖK KÖRE ÉS SORRENDJE (nem tartozik szorosan a tételhez) A TÖRVÉNYES ÖRÖKÖSÖK KÖRE ÉS SORRENDJE (nem tartozik szorosan a tételhez) A Ptk. taxatíve felsorolja az öröklésre jogosultak körét: csak az e körben szereplők minősülnek törvényes örökösnek. A törvényes

Részletesebben

POLGÁRI JOG TERMÉSZETES SZEMÉLYEK (EMBER) POLGÁRI JOG ALANYAI (SZEMÉLYEK AZ ÜZLETI ÉLETBEN): 2015.09.30. Polgári Törvénykönyv 2013. évi V.

POLGÁRI JOG TERMÉSZETES SZEMÉLYEK (EMBER) POLGÁRI JOG ALANYAI (SZEMÉLYEK AZ ÜZLETI ÉLETBEN): 2015.09.30. Polgári Törvénykönyv 2013. évi V. POLGÁRI JOG A jogalanyok ( ) vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza Mint jog ág DR SZALAI ERZSÉBET 1 DR SZALAI ERZSÉBET 2 Polgári Törvénykönyv 2013. évi V. törvény MIKOR LÉPETT HATÁLYBA? MEGALKOTÁSÁNAK

Részletesebben

ATALANTA Üzleti Szakközépiskola CSALÁDJOG

ATALANTA Üzleti Szakközépiskola CSALÁDJOG ATALANTA Üzleti Szakközépiskola CSALÁDJOG Szerző: Dr. Bednay Dezső Budapest, 2011 TARTALOMJEGYZÉK I. ÖRÖKLÉSI JOG... 5 1. Az öröklés helye a jogrendben, meghatározó jogi fogalmai... 5 a) Az öröklés...

Részletesebben

Polgári jogi záróvizsgakérdések (2014/2015. I. félév)

Polgári jogi záróvizsgakérdések (2014/2015. I. félév) 1 Polgári jogi záróvizsgakérdések (2014/2015. I. félév) A záróvizsgára történő felkészülés vezérfonala" az előadásokon/a 2013. évi V. törvényen alapuló speciális kollégiumon/konzultációkon leadott anyag.

Részletesebben

C/6 A VÉGRENDELET ÉS AZ ÖRÖKLÉSI SZERZŐDÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSA; A VÉGINTÉZKEDÉS TARTALMA

C/6 A VÉGRENDELET ÉS AZ ÖRÖKLÉSI SZERZŐDÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSA; A VÉGINTÉZKEDÉS TARTALMA A VÉGINTÉZKEDÉSEN ALAPÚLÓ ÖRÖKLÉSRŐL A végintézkedési szabadság a kötetlen magántulajdonosi társadalmak viszonylag természetes velejárója: a magántulajdonos jogának elismerése ahhoz, hogy vagyonáról halál

Részletesebben

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I.

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. Novissima Kiadó 2014 1 Megjelent a Novissima Kiadó gondozásában 2014-ben, elektronikus formában. Szerző: dr. Kusztos

Részletesebben

Öröklés, válás és a bizalmi vagyonkezelés. Menyhárd Attila egyetemi tanár ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék MTA TK Jogtudományi Intézet

Öröklés, válás és a bizalmi vagyonkezelés. Menyhárd Attila egyetemi tanár ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék MTA TK Jogtudományi Intézet Öröklés, válás és a bizalmi vagyonkezelés Menyhárd Attila egyetemi tanár ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék MTA TK Jogtudományi Intézet A bizalmi vagyonkezelés szerkezete Vagyonátruházás a vagyonkezelő teljes

Részletesebben

POLGÁRI JOG. Mint jog ág DR SZALAI ERZSÉBET 1

POLGÁRI JOG. Mint jog ág DR SZALAI ERZSÉBET 1 POLGÁRI JOG Mint jog ág DR SZALAI ERZSÉBET 1 Ptk. állampolgárok állami, önkormányzati, gazdasági és civil szervezetek más személyek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza../. DR SZALAI ERZSÉBET

Részletesebben

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések Miskolczi Bodnár Péter Fogyasztói szerződések P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi

Részletesebben

Polgári jogi záróvizsgakérdések (2016/2017. II. félév)

Polgári jogi záróvizsgakérdések (2016/2017. II. félév) 1 Polgári jogi záróvizsgakérdések (2016/2017. II. félév) A záróvizsgára történő felkészülés vezérfonala" az előadásokon/gyakorlatokon leadott törzsanyag. Felkészülését segítik az alább megjelölt tankönyvek,

Részletesebben

http://gyorugyved.hu A törvényes öröklés általános rendje (szabályai)

http://gyorugyved.hu A törvényes öröklés általános rendje (szabályai) http://gyorugyved.hu A törvényes öröklés általános rendje (szabályai) Mikor érvényesül a törvényes öröklési rend? Ha az örökhagyó végintézkedési szabadságával nem élt, vagy a végintézkedés a hagyaték egészére

Részletesebben

C/8 A KÖTELESRÉSZ ALAPJA, MÉRTÉKE; FELELŐSSÉG A KÖTELESRÉSZÉRT

C/8 A KÖTELESRÉSZ ALAPJA, MÉRTÉKE; FELELŐSSÉG A KÖTELESRÉSZÉRT A köteles rész biztosításával a modern törvények a hagyaték egy bizonyos hányadát az örökhagyó legközelebbi rokonainak, illetve házastársának kívánják juttatni a, az örökhagyó végintézkedésben (esetleg

Részletesebben

Házasságban, társaságban - házastársi közös vagyon a cégben

Házasságban, társaságban - házastársi közös vagyon a cégben Házasságban, társaságban - házastársi közös vagyon a cégben A Ptk.-ba beépült bírói gyakorlat Dr. Csűri Éva A vagyonközösséghez tartozó társasági részesedések megosztásának módja I. A gazdasági társasági

Részletesebben

TDK Dolgozat. Öröklési Jogi Tükör

TDK Dolgozat. Öröklési Jogi Tükör Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar TDK Dolgozat Öröklési Jogi Tükör Készítette: Konzulens: Bári Krisztián Dr. Bíró György J-405 egyetemi tanár Polgári Jogi Tanszék vezetője Miskolc, 2010 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Fábián Ferenc. Előadásvázlatok a kötelmi jog általános része köréből

Fábián Ferenc. Előadásvázlatok a kötelmi jog általános része köréből Fábián Ferenc Előadásvázlatok a kötelmi jog általános része köréből P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári

Részletesebben

A házasság vagyonjogi kérdései. 2012. május 5. Dr. Kenderes Andrea

A házasság vagyonjogi kérdései. 2012. május 5. Dr. Kenderes Andrea A házasság vagyonjogi kérdései 2012. május 5. Dr. Kenderes Andrea A törvényes házastársi vagyonközösségi rendszer: Csjt. 27. Csjt. 28. Házassági vagyonjogi rendszer: VEGYES RENDSZER Házastársak közös vagyona

Részletesebben

AZ ÖRÖKÖS (HAGYOMÁNYOS) JOGÁLLÁSA

AZ ÖRÖKÖS (HAGYOMÁNYOS) JOGÁLLÁSA Egyik C tételben sem található meg: az örökség megszerzése, a hagyatéki eljárás TK 129-134 AZ ÖRÖKÖS (HAGYOMÁNYOS) JOGÁLLÁSA 1. Az örökös jogállása (nem tartozik szorosan a tételhez) 598. Az ember halálával

Részletesebben

Polgári jogi záróvizsgakérdések (2012/2013. I. félév)

Polgári jogi záróvizsgakérdések (2012/2013. I. félév) Polgári jogi záróvizsgakérdések (2012/2013. I. félév) A záróvizsgára történő felkészülés vezérfonala"az előadásokon/konzultációkon leadott anyag. Ha a kérdések között van olyan, amelyik az előadásokon/konzultáción

Részletesebben

JOGI ISMERETEK JOGVISZONY. Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat!

JOGI ISMERETEK JOGVISZONY. Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat! JOGI ISMERETEK 2. témakör: jogviszony (alanya, tárgya, tartalma) jogképesség cselekvőképesség Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat! JOGVISZONY. Emberek Kinek-minek a magatartását

Részletesebben

Polgári jog. Személyek joga évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D évi V. törvény (Új Ptk.)

Polgári jog. Személyek joga évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D évi V. törvény (Új Ptk.) Polgári jog Személyek joga 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D. 2013. évi V. törvény (Új Ptk.) I. Könyv Bevezető rendelkezések II. Könyv Az ember mint jogalany III. IV.

Részletesebben

Egyesület-alapítvány. Sáriné dr. Simkó Ágnes HVG-Orac október 9.

Egyesület-alapítvány. Sáriné dr. Simkó Ágnes HVG-Orac október 9. Egyesület-alapítvány Sáriné dr. Simkó Ágnes HVG-Orac. 2013. október 9. Egyesület Ptk. 3:63-87. I.FOGALMA Közös, tartós, alapszabályban meghatározott cél folyamatos megvalósítása Nyilvántartott tagság Vagyon

Részletesebben

Az új Polgári Törvénykönyv igen érthetően

Az új Polgári Törvénykönyv igen érthetően Az új Polgári Törvénykönyv igen érthetően A VÉGRENDELET - A jelenlegi Törvénykönyvben található és az új Törvénykönyv 1034-1085 cikkei szabályozza; - Egy egyoldalú, személyes és visszavonható okirat, amely

Részletesebben

Hatáskör és illetékesség

Hatáskör és illetékesség A hagyatéki eljárás célja, hogy az ember halálával bekövetkező hagyatékátszállást - az örökösként érdekelt személyeknek és a hagyaték egyes vagyontárgyaira, vagyoni részhányadára való öröklési [vagy más

Részletesebben

Hagyatéki. Vonatkozó jogszabályok:

Hagyatéki. Vonatkozó jogszabályok: Hagyaték Vonatkozó jogszabályok: A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény A hagyatéki eljárás egyes cselekményeiről szóló 29/2010. (XII.31.) KIM rendelet Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.

Részletesebben

A hagyatéki eljárásról évi XXXVIII. törvény (hatályos: I. 1-től) Korábbi jogforrása a 6/1958. IM. r. (He.)

A hagyatéki eljárásról évi XXXVIII. törvény (hatályos: I. 1-től) Korábbi jogforrása a 6/1958. IM. r. (He.) A hagyatéki eljárásról 2010. évi XXXVIII. törvény (hatályos: 2011. I. 1-től) Korábbi jogforrása a 6/1958. IM. r. (He.) A polgári jog öröklésjogi részének érvényesülését szolgálja, célja, hogy az örökhagyó

Részletesebben

KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK

KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK HASZNÁLATI JOGOK KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK Használati jogok Személyes szolgalmak Telki szolgalmak Értékjogok Pl: zálogjog FÖLDHASZNÁLAT Főszabály aedificium solo cedit elve az épület osztja a fődolog jogi

Részletesebben

Szentirmai & Udvardy. Ügyvédi Társulás

Szentirmai & Udvardy. Ügyvédi Társulás Európai öröklés és európai öröklési bizonyítvány Az Európai Parlament és a Tanács 650/2012/EU Rendelete értelmében a 2015. augusztus 17. napját követően elhunyt személyek utáni öröklés vonatkozásában jelentősen

Részletesebben

(Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma):

(Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma): 1 Jegyzőkönyv i elismerő nyilatkozatról megszületett gyermekre (Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma): I. A személyesen megjelent

Részletesebben

NYILATKOZAT. Nyújt-e be Európai öröklési bizonyítvány kiállítása iránti igényt (külön nyomtatvány): Igen - Nem

NYILATKOZAT. Nyújt-e be Európai öröklési bizonyítvány kiállítása iránti igényt (külön nyomtatvány): Igen - Nem Ügyiratszám: (a levelünk bal felső sarkában található) I. számú nyomtatvány NYILATKOZAT MINT ÖRÖKLÉSBEN ÉRDEKELT KÉREM AZ ELJÁRÁST LEFOLYTATNI: - A FELTÜNTETETT VAGYONTÁRGYAKRA; - ILLETVE HAGYATÉKI VAGYON

Részletesebben

ADATSZOLGÁLTATÁS A HAGYATÉKI LELTÁRHOZ a 2014. március 15. napjától bekövetkezett halálesethez

ADATSZOLGÁLTATÁS A HAGYATÉKI LELTÁRHOZ a 2014. március 15. napjától bekövetkezett halálesethez Ügyiratszám: VII/./ ADATSZOLGÁLTATÁS A HAGYATÉKI LELTÁRHOZ a 2014. március 15. napjától bekövetkezett halálesethez (A rovatokat kérem OLVASHATÓAN, NYOMTATOTT NAGY BETŰKKEL kitölteni!) I. AZ ELHUNYTRA (örökhagyóra),

Részletesebben

A kötelmi jog közös szabályai II. A kötelem teljesítése

A kötelmi jog közös szabályai II. A kötelem teljesítése A kötelmi jog közös szabályai II. A kötelem teljesítése A KÖTELEM TELJESÍTÉSE 6:34. [A teljesítés általános szabálya] A szolgáltatást a kötelem tartalmának megfelelően kell teljesíteni. A teljesítés fogalma

Részletesebben

2014. Kereskedelmi szerződések joga 1. Bevezetés A legfontosabb változások áttekintése 1

2014. Kereskedelmi szerződések joga 1. Bevezetés A legfontosabb változások áttekintése 1 Kereskedelmi szerződések sek joga 1. MSC 2014 Az új Polgári Törvénykönyv a szerződések jogát érintő legfontosabb változásai. Kötelmi jogi alapok dr. Verebics János, PhD egyetemi 1 Bevezetés A legfontosabb

Részletesebben

dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Átmeneti rendelkezések A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről

Részletesebben

Jegyzőkönyv apai elismerő nyilatkozatról megszületett gyermekre 1

Jegyzőkönyv apai elismerő nyilatkozatról megszületett gyermekre 1 Jegyzőkönyv i elismerő nyilatkozatról megszületett gyermekre 1 Anyakönyvi szerv azonosítója: Külképviselet megnevezése: OTTAWA Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma: Iktatószám: I. A személyesen megjelent

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2011. IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK ingatlan-nyilvántartási szakirány. Nappali és Levelező tagozat

ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2011. IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK ingatlan-nyilvántartási szakirány. Nappali és Levelező tagozat NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM GEOINFORMATIKAI KAR SZÉKESFEHÉRVÁR ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2011. IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK ingatlan-nyilvántartási szakirány Nappali és Levelező tagozat A záróvizsga kérdéseket jóváhagyom:

Részletesebben

RÖGÖS ÚTON AZ ÉLETTÁRSAK VAGYONI VISZONYAI AZ ÍTÉLKEZÉSI GYAKORLATBAN

RÖGÖS ÚTON AZ ÉLETTÁRSAK VAGYONI VISZONYAI AZ ÍTÉLKEZÉSI GYAKORLATBAN RÖGÖS ÚTON AZ ÉLETTÁRSAK VAGYONI VISZONYAI AZ ÍTÉLKEZÉSI GYAKORLATBAN Szeibert Orsolya habil. egyetemi docens 2016. május 26. ÉLETTÁRSAK A PTK.-KBAN Ptké. rendelkezései 2014. március 15 a határvonal mindkét

Részletesebben

NYILATKOZAT KÖZELI HOZZÁTARTOZÓI VISZONYRÓL 1

NYILATKOZAT KÖZELI HOZZÁTARTOZÓI VISZONYRÓL 1 TÁJÉKOZTATÓ A mező és erdőgazdasági földekre szerződéssel alapított, 2014. április 30-án fennálló, határozatlan időre, vagy 2014. április 30-a után lejáró, határozott időtartamra nem közeli hozzátartozók

Részletesebben

(Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma):

(Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma): 1 Jegyzőkönyv i elismerő nyilatkozatról születendő gyermekre (Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma): I. A személyesen megjelent

Részletesebben

Civilisztika II. elővizsga kérdéssor. Első előadás (Korlátolt dologi jogok)

Civilisztika II. elővizsga kérdéssor. Első előadás (Korlátolt dologi jogok) Civilisztika II. elővizsga kérdéssor Első előadás 09. 07. (Korlátolt dologi jogok) 1. Mik azok a korlátolt dologi jogok; hogyan viszonyulnak a többi dologi joghoz? 2. Hogyan jöhet létre és kit illet meg

Részletesebben

1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1

1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1 Opten Törvénytár Opten Kft. 1. 1952. évi IV. törvény 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1 A 2009.10.01. óta hatályos szöveg (A végrehajtásáról szóló 7/1974. (VI. 27.) IM,

Részletesebben

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4.1 1 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése Az egyik legradikálisabb munkajogi változás a munkaviszony megszűnését, illetve megszüntetését érinti. Az

Részletesebben

TÉTELVÁZLATOK A MÉRLEGKÉPES KÖNYVELÕK SZÓBELI VIZSGÁIHOZ JOGI ISMERETEK DR. JUHÁSZ JÓZSEF DR. NÉMETH ISTVÁN DR. TÉTÉNYI ZOLTÁN

TÉTELVÁZLATOK A MÉRLEGKÉPES KÖNYVELÕK SZÓBELI VIZSGÁIHOZ JOGI ISMERETEK DR. JUHÁSZ JÓZSEF DR. NÉMETH ISTVÁN DR. TÉTÉNYI ZOLTÁN TÉTELVÁZLATOK A MÉRLEGKÉPES KÖNYVELÕK SZÓBELI VIZSGÁIHOZ JOGI ISMERETEK DR. JUHÁSZ JÓZSEF DR. NÉMETH ISTVÁN DR. TÉTÉNYI ZOLTÁN 6. a. A polgári jogi jogviszony alanyai. A jogképesség és a cselekvõképesség

Részletesebben

NYILATKOZAT. Állt-e gondnokság/gyámság alatt:...gondnok/gyám neve: címe:...

NYILATKOZAT. Állt-e gondnokság/gyámság alatt:...gondnok/gyám neve: címe:... NYILATKOZAT 1. Az elhunyt neve:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési helye, ideje:... Családi állapota:... Állampolgársága:... elhalálozás helye, ideje:... Az örökhagyó tagja-e kamarának ( MOKK:

Részletesebben

Tattay Levente: Az új Ptk öröklési jogi rendelkezései és a túlélő házastárs jogi helyzete

Tattay Levente: Az új Ptk öröklési jogi rendelkezései és a túlélő házastárs jogi helyzete Pázmány Law Working Papers 2013/06 Tattay Levente: Az új Ptk öröklési jogi rendelkezései és a túlélő házastárs jogi helyzete Pázmány Péter Katolikus Egyetem / Pázmány Péter Catholic University Budapest

Részletesebben

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A gazdasági társaságok közös szabályainak kiterjesztése A Könyvben szabályozott jogi személyek tagsággal bíró jogi személyek egyesület gazdasági társaságok

Részletesebben

Új Polgári Törvénykönyv

Új Polgári Törvénykönyv Új Polgári Törvénykönyv Családjog Öröklési jog Dr. Pecsenye Csaba Családjogi alapelvek A házasság és a család védelme A gyermek érdekének védelme A házastársak egyenjogúságának elve A méltányosság és a

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. az özvegyi nyugdíj

TÁJÉKOZTATÓ. az özvegyi nyugdíj TÁJÉKOZTATÓ az özvegyi nyugdíj A hozzátartozói ellátások sajátossága, hogy a jogosultsági feltételeknek az elhunyt jogszerző és a nyugdíjigénylő részéről is teljesülniük kell. Özvegyi nyugdíj címén a jogosultat

Részletesebben

PSZK Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 1.

PSZK Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 1. 2012/2013. tanév II. félév PSZK Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35 IV. évfolyam PSZ szak/pü Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 1. Illeték

Részletesebben

ÉRVÉNYTELENSÉG MEGTÁMADÁSI OKOK

ÉRVÉNYTELENSÉG MEGTÁMADÁSI OKOK ÉRVÉNYTELENSÉG DR. BARZÓ TÍMEA PHD EGYETEMI DOCENS, ÜGYVÉD EGÉSZSÉGÜGYI SZAKJOGÁSZ MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR POLGÁRI JOGI TANSZÉK 2014. 1 ALAPVETÉSEK FELEK CÉLJA: Kölcsönös és egybehangzó

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2010. IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK ingatlan-nyilvántartási szakirány. Nappali és Levelező tagozat

ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2010. IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK ingatlan-nyilvántartási szakirány. Nappali és Levelező tagozat NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM GEOINFORMATIKAI KAR SZÉKESFEHÉRVÁR ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2010. IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK ingatlan-nyilvántartási szakirány Nappali és Levelező tagozat A záróvizsga kérdéseket jóváhagyom:

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja 1 Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja Javaslat haszonélvezeti jog alapításáról szóló szerződés jóváhagyására Előadó: dr. Puskás

Részletesebben

A Szolnoki Törvényszék Polgári-Gazdasági-Közigazgatási Kollégiumának

A Szolnoki Törvényszék Polgári-Gazdasági-Közigazgatási Kollégiumának SZOLNOKI TÖRVÉNYSZÉK Polgári-Gazdasági-Közigazgatási Kollégium V e z e t ő j e 5000 Szolnok, Kossuth Lajos út 1. t. 06 56 501 410 f. 06 56 410 906 e. birosag@szolnokit.birosag.hu http://www.szolnokitorvenyszek.birosag.hu

Részletesebben

Fábián Ferenc Szűrösné Takács Andrea. Előadásvázlatok a családjog köréből

Fábián Ferenc Szűrösné Takács Andrea. Előadásvázlatok a családjog köréből Fábián Ferenc Szűrösné Takács Andrea Előadásvázlatok a családjog köréből P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar

Részletesebben

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései 1 A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései Az áruk, szolgáltatások iránti igényt a gazdaság szereplői érdekeiknek megfelelően, azok által

Részletesebben

Budapest, 2014. szeptember 22. Oldal 1 / 6

Budapest, 2014. szeptember 22. Oldal 1 / 6 POLGÁRI JOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR 2014/2015. őszi félév "A" tételek 1/A. 2/A. 3/A. 4/A. 5/A. 6/A. 7/A. A polgári jog fogalma, tárgya, helye és összefüggései a jogrendszerben. A magánjog története Nyugat-Európában

Részletesebben

Jegyzőkönyv apai elismerő nyilatkozatról megszületett gyermekre 1

Jegyzőkönyv apai elismerő nyilatkozatról megszületett gyermekre 1 Jegyzőkönyv i elismerő nyilatkozatról megszületett gyermekre 1 Anyakönyvi szerv azonosítója: Külképviselet megnevezése: LONDON Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma: Iktatószám: A személyesen megjelent

Részletesebben

AZ ÖNKORNÁNYZATI VAGYON ÁLLAMI HASZNÁLATBA VÉTELE. A közoktatás és a köznevelés rendszerének összevetése

AZ ÖNKORNÁNYZATI VAGYON ÁLLAMI HASZNÁLATBA VÉTELE. A közoktatás és a köznevelés rendszerének összevetése AZ ÖNKORNÁNYZATI VAGYON ÁLLAMI HASZNÁLATBA VÉTELE A közoktatás és a köznevelés rendszerének összevetése A közoktatás rendszerét felváltó köznevelés rendszere a feladatmegoszlás, a rendszer működtetése

Részletesebben

Rimán Edina jegyző. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 66/2012. (XII.13.) önkormányzati rendelete

Rimán Edina jegyző. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 66/2012. (XII.13.) önkormányzati rendelete A kihirdetés módja: kifüggesztés A kihirdetés napja: 2012. december 13. Rimán Edina jegyző Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 66/2012. (XII.13.) önkormányzati

Részletesebben

ÉPÍTÉSJOGI ÉS ÉPÍTÉSIGAZGATÁSI ISMERETEK

ÉPÍTÉSJOGI ÉS ÉPÍTÉSIGAZGATÁSI ISMERETEK ÉPÍTÉSJOGI ÉS ÉPÍTÉSIGAZGATÁSI ISMERETEK BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK DR. BANKÓ SÁNDOR BEVEZETŐ A tárgy oktatásának célja Az

Részletesebben

ÜGYLETEK A KERESKEDELMI JOGBAN

ÜGYLETEK A KERESKEDELMI JOGBAN Csécsy - Fézer Hajnal - Károlyi Petkó Törő Zoványi ÜGYLETEK A KERESKEDELMI JOGBAN Debrecen, 2015. Szerzők DR. CSÉCSY GYÖRGY, CSC DR. FÉZER TAMÁS, PHD DR. HAJNAL ZSOLT, PHD DR. KÁROLYI GÉZA, PHD DR. PETKÓ

Részletesebben

A végrendeletek érvénytelenségének vizsgálata, különös tekintettel a magánvégrendeletek érvénytelenségére

A végrendeletek érvénytelenségének vizsgálata, különös tekintettel a magánvégrendeletek érvénytelenségére Miskolci Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszék A végrendeletek érvénytelenségének vizsgálata, különös tekintettel a magánvégrendeletek érvénytelenségére Készítette: Polgáry Enikő Konzulens:

Részletesebben

A házastárs törvényes öröklésének szabályai. a régi és az új Ptk. alapján

A házastárs törvényes öröklésének szabályai. a régi és az új Ptk. alapján A házastárs törvényes öröklésének szabályai a régi és az új Ptk. alapján Szerző: dr. Tóth Krisztina Nóra bírósági titkár 2013. július Bevezető A 2014. március 15. napján hatályba lépő, a polgári törvénykönyvről

Részletesebben

ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT HÁZASTÁRSI TARTÁS ROKONTARTÁS

ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT HÁZASTÁRSI TARTÁS ROKONTARTÁS ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT HÁZASTÁRSI TARTÁS ROKONTARTÁS Szeibert Orsolya PhD ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék 2013. 10. 01. Házasságon kívüli partnerkapcsolatok Vitatottság Eredeti elképzelések jelzés a jogalkalmazónak?

Részletesebben

A polgári jogi szabályok alkalmazása

A polgári jogi szabályok alkalmazása GAZDASÁGI MAGÁNJOG A polgári jogi szabályok alkalmazása 2009. szeptember 17. 2. előadás Sajátos jogtechnikai eszközök a jogalkalmazásban A jogalkalmazás folyamatában fontos szerepet játszik Fikció Vélelem

Részletesebben

OTP Lakástakarék Zrt. annak megbízásából hitelközvetítőként eljáró OTP Bank Nyrt.

OTP Lakástakarék Zrt. annak megbízásából hitelközvetítőként eljáró OTP Bank Nyrt. OTP Lakástakarék Zrt. annak megbízásából hitelközvetítőként eljáró OTP Bank Nyrt. Régió Fiók Lakáselőtakarékossági számla száma:... Kölcsönszám:... Kölcsön számlaszám:... Kölcsönszerződés amely egyrészről

Részletesebben

VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM

VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM Tartalomjegyzék Tanulmányok I. Könyv: A személyek / 3 Vita Az orvos beteg jogviszony az új Ptk.-ban Jobbágyi Gábor / 15 Szerzõdésátruházás Gárdos Péter / 20 Polgári jogi kodifikáció

Részletesebben

Az elbirtoklás jogintézménye és megjelenése az ingatlanjogi gyakorlatban

Az elbirtoklás jogintézménye és megjelenése az ingatlanjogi gyakorlatban INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. Huszár Eszter Az elbirtoklás jogintézménye és megjelenése az ingatlanjogi gyakorlatban Az elbirtoklás jogintézményével amely már a római jogban is megtalálható volt az ingatlan-nyilvántartás

Részletesebben

Győri Ítélőtábla Pf.III /2013/9. szám

Győri Ítélőtábla Pf.III /2013/9. szám A favor testamenti elve (az örökhagyó akaratának érvényre juttatása) csak alaki, illetve egyéb hibától mentes, alakilag és tartalmilag is érvényes végrendelet esetében ad lehetőséget a végrendelkező valódi

Részletesebben

A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI

A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS JOGI KÉRDÉSEI ÉS AZ ÚJ PTK. RÉSZVÉNYEKRE VONATKOZÓ ÚJ RENDELKEZÉSEI DR. TOMORI ERIKA CODEX NAPOK 2014 VÁLTOZIK-E AZ ÉRTÉKPAPÍR

Részletesebben

1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről 1

1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről 1 OptiJus Opten Kft. I. 1959. évi IV. törvény 1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről 1 A 2011.6.30. óta hatályos szöveg Tartalomjegyzék ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1 A törvény

Részletesebben

Bejegyzett élettársi kapcsolat

Bejegyzett élettársi kapcsolat Bejegyzett élettársi kapcsolat Az ügyintézéshez szükséges: Magyar állampolgárok esetén mindkét fél részéről az alábbiak szükségesek: - az élettársak érvényes személyazonosító igazolványa (vagy más személyazonosításra

Részletesebben

Penta Unió Oktatási Centrum KÉPVISELET AZ ADÓZÁSBAN

Penta Unió Oktatási Centrum KÉPVISELET AZ ADÓZÁSBAN Penta Unió Oktatási Centrum KÉPVISELET AZ ADÓZÁSBAN Készítette: Dr. Kenyeres Sándor Adóellenőrzés szak Budapest, 2008 Dr. Kenyeres Sándor: Képviselet az adózásban I Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... I

Részletesebben

Általános Üzleti Feltételek 2016. január 01.

Általános Üzleti Feltételek 2016. január 01. Az üzleti élet közös nyelve Az üzleti élet közös nyelve GS1 MAGYARORSZÁG Globális Azonosító és Kommunikációs Rendszereket Működtető Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság Általános Üzleti

Részletesebben

AGRÁRJOG I. KOLLOKVIUMI KÉRDÉSEK. 1. Határozza meg a mezőgazdasági üzem földforgalmi törvény szerinti fogalmát! (2 pont)

AGRÁRJOG I. KOLLOKVIUMI KÉRDÉSEK. 1. Határozza meg a mezőgazdasági üzem földforgalmi törvény szerinti fogalmát! (2 pont) Mezőgazdasági üzemek AGRÁRJOG I. KOLLOKVIUMI KÉRDÉSEK 1. Határozza meg a mezőgazdasági üzem földforgalmi törvény szerinti fogalmát! (2 2. Melyek a mezőgazdasági üzem fogalmához tartozó termelési tényezők?

Részletesebben

Vételi jogot biztosító szerződés

Vételi jogot biztosító szerződés Vételi jogot biztosító szerződés ingatlanra Vételi jogot biztosító szerződés amely létrejött egyrészről családi és utónév: születési családi és utónév:. születési hely és idő:.. anyja neve:... lakcím:....

Részletesebben

A köteles rész jogintézményének megváltozott szabályai. az új Polgári Törvénykönyvben

A köteles rész jogintézményének megváltozott szabályai. az új Polgári Törvénykönyvben A köteles rész jogintézményének megváltozott szabályai az új Polgári Törvénykönyvben Szerző: dr. Tóth Annamária 2014. június 30. A 2014. március 15. napján hatályba lépett polgári törvénykönyvről szóló

Részletesebben

A közjegyzői nemperes eljárások

A közjegyzői nemperes eljárások A közjegyzői nemperes eljárások A nemperes eljárás olyan eljárás amely nem a peres eljárás szabályai szerint zajlik (Kengyel Miklós) Célja eltérő: -perelterelő, permegelőző, perelőkészítő -Jogok, tények

Részletesebben

A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL SZÓLÓ 2013. ÉVI V. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA

A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL SZÓLÓ 2013. ÉVI V. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA WOLF THEISS HÍRLEVÉL 2016. május A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL SZÓLÓ 2013. ÉVI V. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA 1. ELŐTERJESZTÉS 2016. április 4.-én az Igazságügyi Miniszter egy előterjesztést nyújtott be a Kormány részére

Részletesebben

Az új Ptké. Időközi kérdések. Dr. Nemessányi Zoltán PhD

Az új Ptké. Időközi kérdések. Dr. Nemessányi Zoltán PhD Az új Ptké. Időközi kérdések Dr. Nemessányi Zoltán PhD Mikortól kell alkalmazni? A 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2014. március 15- én lép hatályba Alkalmazásáról: A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi

Részletesebben

Az elévülés szabályai

Az elévülés szabályai Az elévülés szabályai Szerző: Szimuly László 2013. október 31. Bevezetés A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény az elévülést a szerződés megszűnésének egyes esetei című fejezetben tárgyalja.

Részletesebben

NYILATKOZAT HAGYATÉKI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁHOZ. Kérem szíveskedjék a nyilatkozatot olvasható betűkkel kitölteni!

NYILATKOZAT HAGYATÉKI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁHOZ. Kérem szíveskedjék a nyilatkozatot olvasható betűkkel kitölteni! Iktatószám: Bag Nagyközség Önkormányzata Polgármesteri Hivatal 2191 Bag, Szent Imre utca 52. Telefon: (28) 504-135/19-es mellék, Fax: (28) 504-136 muszaki@bagfalu.hu www.bagfalu.hu NYILATKOZAT HAGYATÉKI

Részletesebben

A találmányok legrégibb hagyományokkal rendelkező jogi oltalmi formája a szabadalom.

A találmányok legrégibb hagyományokkal rendelkező jogi oltalmi formája a szabadalom. A találmányok legrégibb hagyományokkal rendelkező jogi oltalmi formája a szabadalom. A szabadalom jogintézménye a találmány alkotója, a feltaláló (illetve jogutódja) részére időleges és kizárólagos jellegű

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2006. Ingatlan nyilvántar tási szervező szak. Nappali és Levelező tagozat

ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2006. Ingatlan nyilvántar tási szervező szak. Nappali és Levelező tagozat NYUGAT MAGYARORSZÁGI EGYETEM GEOINFORMATIKAI FŐISKOLAI KAR SZÉKESFEHÉRVÁR ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2006. Ingatlan nyilvántar tási szervező szak Nappali és Levelező tagozat A záróvizsga kérdéseket jóváhagyom:

Részletesebben

http://www.csmkh.hu/ugymenetek/item/135-kisajátítás?tmpl=componen...

http://www.csmkh.hu/ugymenetek/item/135-kisajátítás?tmpl=componen... 1 / 15 2012.02.03. 10:42 Kisajátítás 2011. április 26. kedd, 06:39 Ingatlan tulajdonjogának állami kényszerrel történő elvonásával - kisajátításával - kapcsolatos tudnivalókról TÁJÉKOZTATÓ a kisajátítási

Részletesebben

DUNAEGYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 10/2004. (V. 06.) rendelete. az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

DUNAEGYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 10/2004. (V. 06.) rendelete. az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól DUNAEGYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 10/2004. (V. 06.) rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselőtestület a helyi önkormányzatokról szóló többször

Részletesebben

Javadalmazási Szabályzat. a... Társaság (székhely:... cégjegyzékszám:...)

Javadalmazási Szabályzat. a... Társaság (székhely:... cégjegyzékszám:...) Javadalmazási Szabályzat a... Társaság (székhely:... cégjegyzékszám:...) vezető tisztségviselője (ügyvezetője), felügyelő bizottsági tagjai javadalmazása, valamint a jogviszony megszűnése esetére biztosított

Részletesebben

T/ számú. törvényjavaslat. egyes törvényeknek az önálló zálogjoggal összefüggő módosításáról

T/ számú. törvényjavaslat. egyes törvényeknek az önálló zálogjoggal összefüggő módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/12368. számú törvényjavaslat egyes törvényeknek az önálló zálogjoggal összefüggő módosításáról Előadó: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Budapest, 2016. október 1 2016. évi

Részletesebben