A tartási, az életjáradéki és az öröklési szerződés

Átírás

1 INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Delbó Erika A tartási, az életjáradéki és az öröklési szerződés A tartási, életjáradéki és az öröklési szerződés jogintézményét alapvetően a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szabályozza. E három szerződésformának sok egymással egyező tartalmi eleme van, meghatározott feltételek fennállása mellett az egyik szerződésforma másik szerződésformává változtatható, azonban természetszerűleg lényegi különbségek is fennállnak a három szerződéstípus között. E szerződések alapján az ingatlannyilvántartásba jogok, illetve tények bejegyzésére is sor kerül, illetve sor kerülhet. A következőkben a három szerződéstípus egymástól eltérő és egymással azonos lényeges vonásairól lesz szó, külön kiemelve e szerződések ingatlan-nyilvántartási vonatkozásait is. A tartási szerződés A tartási szerződés a felek közötti bizalmi jellegű jogviszony, mely alapján az egyik fél arra vállal kötelezettséget, hogy a másik felet megfelelően eltartja. 1 Az eltartó a megfelelő tartás keretében köteles az eltartottat élelmezni, lakást, fűtést, világítást, mosást, ruházatot biztosítani a számára, betegség esetén orvosi kezelésről, gyógyszerellátásról, amennyiben szükséges, rendszeres ápolásról, gondozásról gondoskodni, és halálát követően köteles az eltartottat illő módon eltemettetni. A megfelelő tartás nem jelenthet minimális, szűkös tartást, a tartásnak az eltartott életkörülményeihez képest kell megfelelőnek lennie. A Ptk (1) bekezdése megengedi, hogy tartási szerződést kötelezettként eltartóként jogi személy is köthessen, így a tartási szerződés kötelezetti oldalán magánszemély, valamint jogi személy egyaránt állhat. A tartási szerződés jogosultja az eltartott a dolog természeténél fogva kizárólag természetes személy lehet. 1 Ptk (1) bekezdése Amennyiben korlátozottan cselekvőképes, vagy cselekvőképtelen gyermek köt tartási (vagy életjáradéki) szerződést, úgy a tartási szerződést a gyámhatóságnak jóvá kell hagynia. A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 25. (1) bekezdésének h) pontja ugyanis úgy rendelkezik, hogy a szülő jognyilatkozatainak érvényességéhez a gyámhivatal jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat a gyermek által kötött tartási vagy életjáradéki szerződésre vonatkozik. Ugyanez vonatkozik a cselekvőképességet korlátozó, illetve kizáró gondnokság alá helyezett személyek ügyleteire, ugyanis a Ptk. 16. (1) bekezdés a) és c) pontjai alapján a cselekvőképtelen személy gondnoka, korlátozott cselekvőképesség esetén pedig az érintett személy és gondnoka jognyilatkozatainak érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat a gondnokolt tartására, ingatlantulajdonának átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére vonatkozik.

2 50 RES IMMOBILES A tartási szerződésnek nem érvényességi kelléke, hogy az eltartott a tartás fejében ellenszolgáltatást nyújtson, így nem kizárt az, hogy a tartás ellenérték nélkül történik. Többnyire azonban a tartási szerződéseket visszterhesen, ingó, vagy ingatlan vagyontárgy szolgáltatása ellenében kötik, ezen belül is talán a leggyakoribb ellenszolgáltatás az, hogy az eltartott tartása fejében a tulajdonában levő ingatlant ruházza át az eltartóra. Tartási szerződés esetében ellentétben a későbbiekben tárgyalandó öröklési szerződéssel az ellenszolgáltatás az ingó, vagy ingatlan vagyontárgy a szerződés megkötésének időpontjában megy át az eltartó tulajdonába. Ingatlan tulajdonjogának megszerzéséhez pedig a tulajdonjog az ingatlannyilvántartásba történő bejegyzése is szükséges, tekintettel arra, hogy a tulajdonjogot az okiraton alapuló bejegyzés keletkezteti. A tartási szerződés csak írásba foglalása esetén érvényes. A Ptk. a tartási szerződés alakiságára vonatkozóan további kikötést nem tesz. Abban az esetben azonban, ha a tartás fejében az eltartott ingatlan tulajdonjogát ruházza át az eltartóra és a tartási szerződés alapján a tulajdonjog ingatlannyilvántartásba történő bejegyzését is kérik, úgy a tartási szerződésnek meg kell felelnie az ingatlan-nyilvántartásról szóló évi CXLI. törvény (Inytv.) 32. és 33. -ában, valamint az Inytv. végrehajtására kiadott 109/1999. (XII.29.) FVM rendelet (Vhr.) 69. -ában előírt követelményeknek, melyek közül az egyik leglényegesebb előírás az, hogy a tartási szerződésnek közokiratnak, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratnak kell lennie. A tulajdonjog keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó bejegyzésnek ugyanis csak közokirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye. 2 Miután az ingatlan már a szerződés megkötésekor az eltartó tulajdonába kerül, az eltartott érdekei veszélybe kerülhetnek, ha az eltartó a tulajdonával még a tartási szerződés fennállása alatt rendelkezik és az ingatlant másnak elidegeníti, ugyanakkor a tartási kötelezettségének nem megfelelően tesz eleget. A Ptk (1) bekezdése ezért lehetőséget ad arra, hogy a korábbi tulajdonos az eltartott javára az ingatlan tulajdoni lapján tartási jog kerüljön bejegyzésre. A Vhr ának rendelkezése szerint a tartási jogot a jogosult által átruházott egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre, vagy ezek eszmei hányadára lehet bejegyezni az ingatlan-nyilvántartásba. Ha a jogosult tartási joga az ingatlan-nyilvántartásba be van jegyezve és a kötelezett tartási kötelezettségét nem vagy hiányosan teljesíti, a jogosult az ingatlanból végrehajtás útján kereshet kielégítést. A jogosult kielégítése végső soron az ingatlan lefoglalása, a végrehajtási jog bejegyzése, illetőleg az ingatlan elárverezése útján történik. 3 A kielégítést szolgáló összeget a bíróság nemcsak a már lejárt, elmulasztott szolgáltatások, hanem az elmulasztott és a jövőben esedékes szolgáltatások együttes pénzbeli ellenértékében állapítja meg. Az ingatlan-nyilvántartásba az eltartott javára bejegyzett tartási jog az eltartó ingatlan feletti rendelkezési jogát ugyan nem zárja ki és nem is korlátozza, azonban az ingatlan eladása esetén a vevőt a tartási szerződés dologi kötelezettjévé teszi. Ha ugyanis az eltartott a részére járó szolgáltatások nem, 2 Inytv. 32. (3) bekezdése 3 Ptk (2) bekezdése

3 INGATLANJOG A GYAKORLATBAN 51 vagy nem megfelelő teljesítése miatt az új tulajdonos ellen fordul, ez utóbbi nem hivatkozhat arra, hogy a követelést elsősorban a kötelezettel szemben érvényesítse. A tartási szerződés bizalmi jellegére tekintettel - hacsak a felek eltérő módon nem állapodnak meg - nincs arra lehetőség, hogy az ingatlan új tulajdonosa a kötelezett helyett teljesítse a tartási szerződésben rögzített szolgáltatásokat. Ezért az új tulajdonos köteles tűrni a tartás jogosultjának kielégítését az általa vásárolt ingatlan terhére is. 4 Az eltartott érdekeinek védelmében a tartási szerződésben az eltartott javára a tartási jog mellett vagy helyett kiköthető haszonélvezeti jog is, amely jog ugyan szintén nem zárja ki és nem korlátozza az eltartó ingatlan feletti rendelkezési jogát, azonban az eltartó bizonyos fokig mégis védettebb helyzetbe kerül e jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése által, mivel a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlant nehezebb értékesíteni, tekintettel arra, hogy a haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él. 5 Lehetőség van továbbá arra is, hogy az eltartott a tartási joga, vagy a haszonélvezeti joga biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat, vagy önállóan csak elidegenítési tilalmat kössön ki a tartási szerződésben, korlátozva ezzel az eltartó ingatlan feletti rendelkezési jogát. (Arról, hogy az elidegenítési tilalom önállóan, terhelési tilalom nélkül is kiköthető, a Legfelsőbb Bíróság Kfv. IV /2006.számú eseti döntésében határozott.) 6 A Ptk (2) bekezdése szerint az elidegenítés és terhelés jogát szerződéssel csak a tulajdonjog átruházása alkalmával lehet korlátozni vagy kizárni és csak abból a célból, hogy a tilalom az átruházónak vagy más személynek a dologra vonatkozó jogát biztosítsa. A Vhr. 28. (1) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy a szerződésen vagy végrendeleten alapuló elidegenítési és terhelési tilalmat csak a tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg lehet feljegyezni az átruházott egész ingatlanra vagy egész tulajdoni illetőségre, illetve ezek eszmei hányadára. A tartási szerződésben a felek tulajdonjog átruházásról állapodnak meg, így a tartási szerződésben a tartási jog vagy a haszonélvezeti jog biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom, vagy csak önállóan elidegenítési tilalom kiköthető, tekintettel arra, hogy az elidegenítés és terhelés jogát a tulajdonjog átruházása alkalmával zárják ki a szerződő felek, abból a célból, hogy az átruházó dologra vonatkozó jogát (tartási jogát, haszonélvezeti jogát) biztosítsa. Az elidegenítési és terhelési tilalom az ingatlan-nyilvántartásba is feljegyezhető, mivel a feljegyzés a tartási szerződés alapján a tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg történik. Mind a Ptk., mind pedig a Vhr. úgy rendelkezik, hogy az elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó bejegyzésben fel kell tüntetni azt a jogot, amelynek biztosítására a tilalom szolgál. 7 Az elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése védi leginkább az ingatlan tulajdonjogát átruházó eltartott érdekeit, mert az elidegenítési és terhelési tilalom ellenére gyakorolt rendelkezési jog semmisséget eredményez. 4 Ptk (3) bekezdése 5 Ptk (2) bekezdése 6 közzétéve BH szám alatt 7 Ptk (2) bekezdése, Vhr. 28. (2) bekezdése

4 52 RES IMMOBILES A szerződésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalom esetén azonban lehetséges, hogy a tilalom jogosultja utólag, tehát a szerződés megkötése után, hozzájárulását adja a szerződéshez. A hozzájárulás megtörténtével a szerződés megkötésének időpontjától kezdődő hatállyal érvényesnek tekinthető. Ezt rögzíti a Vhr. 28. (3) bekezdése is, amikor kimondja, hogy ha elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztek be, szerződésen alapuló további jogokat csak a tilalom jogosultjának hozzájárulásával lehet bejegyezni. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban főszabályként a kérelemhez kötöttség elve érvényesül, ami azt jelenti, hogy a jogok és jogilag jelentős tények bejegyzésére illetőleg feljegyzésére irányuló ingatlan-nyilvántartási eljárás az ügyfél kérelmére vagy hatósági megkeresésre indul, és az ingatlan-nyilvántartásba csak az a jog, jogilag jelentős tény jegyezhető be, illetőleg kerülhet feljegyzésre, amelyet a kérelem vagy hatósági megkeresés megjelöl. 8 Az Inytv. 50. (1) bekezdése azonban e főszabály alóli kivételt fogalmaz meg akkor, amikor kimondja, hogy hivatalból kell bejegyezni a tulajdonjog átruházására irányuló okiratban kikötött haszonélvezeti jogot, használat jogát, tartási vagy életjáradéki jogot, elő- vagy visszavásárlási jogot, telki szolgalmi jogot, vételárhátralék biztosítására alapított jelzálogjogot, elidegenítési és terhelési tilalmat akkor is, ha az, akire a tulajdonjogot átruházták csak a tulajdonjog bejegyzését kéri. Amennyiben tehát a tartási szerződésben a felek tartási jogot, haszonélvezeti jogot, elidegenítési és terhelési tilalmat is kikötöttek, úgy azt a földhivatalnak külön erre irányuló kérelem nélkül, hivatalból kell bejegyeznie az ingatlan-nyilvántartásba, a tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg. Fontos megjegyezni, hogy amennyiben a tartási szerződésben tartási jog, haszonélvezeti jog, elidegenítési és terhelési tilalom kikötésére is sor kerül, úgy a szerződésen az aláírás alatt nem elegendő csak a tulajdonjog átruházás vonatkozásában megjelölni az ügyletkötői minőséget, hanem az okirat tartalma szerinti összes ügyletkötői minőséget fel kell sorolni, ekkor felel csak meg az okirat az Inytv. 32. (2) bekezdés e) és g) pontjában, továbbá a Vhr ában foglaltaknak. Felmerül a kérdés, hogy amennyiben az eltartott tulajdonát az ingatlannak csak egy része képezi és e tulajdoni illetőségét ruházza át az eltartóra a tartás fejében, úgy az ingatlan társtulajdonosa jogosult-e elővásárlási jog gyakorlására. Az elővásárlási jog az adásvételi szerződésekre korlátozódik. Ennek az indoka az, hogy ha a vételi ajánlat összes feltételét az eladó tulajdoni illetőségére a tulajdonostárs is teljesíteni tudja és akarja, az eladó szempontjából közömbös, hogy a kívülálló helyett a tulajdonostársától jut hozzá az igényelt teljesítéshez, az ingatlan vételárához. A tartás azonban bizalmi jellegű, ezért az eltartó által nyújtott természetbeni szolgáltatások más által nyújtott szolgáltatással nem helyettesíthetők, így ez esetben a társtulajdonos elővásárlási jogát nem gyakorolhatja. A PK. 9. számú kollégiumi állásfoglalás VII. pontja kimondja, hogy: Ha a résztulajdonos az illetőségét tartási szerződéssel ruházza át, tulajdonostársait elővásárlási jog nem illeti meg. Az állásfoglalás indokolása szerint a tulajdonostárs előjogosultsága a Ptk (2) bekezdésében meghatározott jogügyletekre korlátozódik, másrészt pedig utal 8 Inytv. 6. (1) bekezdése

5 INGATLANJOG A GYAKORLATBAN 53 arra, hogy ez a jogviszony említett bizalmi jellegéből is következik. Ugyancsak nem illeti meg a társtulajdonost az elővásárlási jog akkor sem, ha a tulajdonostárs tartással vegyes adásvételi szerződést kíván kötni harmadik személlyel. Ha az eltartó és eltartott viszonyában olyan változás áll be, hogy a közöttük létrejött tartási szerződés valamelyikük lényeges jogos érdekét sérti, bármelyik fél a bírósághoz fordulhat a tartási szerződés módosítása érdekében. Ez a változás lehet például az eltartó súlyos megbetegedése, amely a természetben való tartásra átmenetileg képtelenné teszi. Megváltozhat a szerződő felek egymás közötti érzelmi kapcsolata is, amely ugyancsak indokolhatja a szerződés módosítását. A bíróság feladata az, hogy a felek jogait és kötelezettségeit az új helyzethez igazodóan módosítsa. Ha a természetben való tartás lehetetlenné válik, bármelyik fél kérheti a bíróságtól a szerződés végleges, vagy ha a természetbeni tartás lehetetlenné válása csak átmeneti, időleges átváltoztatását életjáradéki szerződéssé. Ezen perek egyike azon kivételes eseteknek, amikor a bíróság a felperes kereseti kérelméhez nincs kötve. Ha valamelyik fél a tartási szerződés végleges megszüntetését kéri a keresetlevélben, a bíróság ennek ellenére hozhat olyan döntést, hogy a tartási szerződést életjáradéki szerződéssé alakítja, ha a per során bizonyítva látja, hogy a szerződés életjáradéki szerződésként még betöltheti szerepét. A tartási szerződésnek életjáradéki szerződéssé való átalakításánál fő szempont, hogy az életjáradék összege lehetőleg feleljen meg a természetben nyújtott tartás ellenértékének. Ha azonban a tartási szerződés életjáradéki szerződéssé változtatására nincs mód, mert például az eltartott mindenképpen természetbeni tartásra szorul egészségi állapotánál, koránál fogva, bármelyik fél kérheti a bíróságtól a szerződés megszüntetését. A tartási szerződés megszüntetése során a bíróság számba veszi a kötelezett által nyújtott tartás értékét, illetőleg a jogosult által a szerződéskötéskor tulajdonba adott vagyontárgy értékét, majd a vagyontárgyat az eltartott tulajdonába visszaadva egyben kötelezi az eltartottat a megállapított tartásérték figyelembevételével az eltartó megfelelő kielégítésére. A tartási szerződést nemcsak bíróság szüntetheti meg, természetszerűleg a felek is rendelkezhetnek úgy, hogy a tartási szerződést nem kívánják tovább fenntartani. A felek a szerződést - általánosságban - közös megegyezéssel megszüntethetik, illetve felbonthatják. 9 A tartási szerződés felbontása azonban amennyiben a teljesítés már megkezdődött fogalmilag kizárt. Szerződés felbontása esetén ugyanis a felek visszamenőleges hatállyal (ex tunc) szüntetik meg a szerződést, vagyis olyan helyzetet kívánnak teremteni, mintha a szerződést meg sem kötötték volna Szerződés felbontása során a már teljesített szolgáltatások visszajárnak, a visszaszolgáltatási kötelezettség a szerződés megkötésének időpontjától esedékes. Tartási szerződés esetében azonban az eredeti állapot visszaállítása lehetetlen, ezért az ilyen típusú szerződéseket felbontani nem lehet. A tartási szerződés ezért csak a jövőre nézve szüntethető meg. A szerződés jövő- 9 Ptk (1) bekezdése

6 54 RES IMMOBILES beni megszüntetése során a felek korábbi szolgáltatásaikat nem követelik vissza, csak az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás értékét kell megtéríteni, illetve amennyiben az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás pénzszolgáltatás, úgy ez a pénzszolgáltatás visszajár. Amennyiben a tartási szerződést a felek, illetve a bíróság megszünteti, úgy a földhivatal az ingatlan-nyilvántartásban az eltartó tulajdonjogának törlésével egyidejűleg bejegyzi az eltartott tulajdonjogát tartási szerződés megszüntetése jogcímén, a felek között létrejött megszüntető okirat, illetve a bíróság ítélete rendelkezése alapján. Ezzel egyidejűleg törölni kell az ingatlan-nyilvántartásból az eltartott javára bejegyzett tartási jogot, haszonélvezeti jogot, elidegenítési és terhelési tilalmat is. Ez utóbbiakat abban az esetben is törölni kell, ha arról a szerződő felek vagy a bíróság a tartási szerződés megszüntetése során nem rendelkezett, tekintettel arra, hogy az eltartott tulajdonába visszakerülő ingatlant értelemszerűen nem terhelheti az eltartottat illető tartási, haszonélvezeti jog, illetve elidegenítési és terhelési tilalom. A tartási szerződés a jogosult eltartott haláláig áll fenn, 10 az eltartott halála minden esetben megszünteti a tartási szerződést. A jogosult halálával az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tartási jog is megszűnik. Az eltartott halálát követően az eltartó (ingatlan-tulajdonos) az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tartási jog törlését az eltartott személy halotti anyakönyvi kivonatának benyújtásával kérheti a földhivataltól. Amennyiben az eltartó tulajdonjogának bejegyzésével egyidejűleg az eltartott javára haszonélvezeti jog vagy elidegenítési és terhelési tilalom is bejegyzésre, illetve feljegyzésre került, úgy ezen jogot, illetve tényt is a halotti anyakönyvi kivonat alapján törli kérelemre a földhivatal. A kötelezett eltartó halála esetén a tartási szerződés megszűnik, ha a tartás ellenszolgáltatás nélkül történt. Amennyiben azonban a tartás fejében az eltartott ellenszolgáltatást nyújtott (ingó-, vagy ingatlan vagyontárgyat ruházott át az eltartóra), úgy a tartási kötelezettség nem minden esetben szűnik meg az eltartó halálával, hanem az örökhagyó tartozásaiért való felelősség szabályai szerint átszáll az eltartó örökösére. A Ptk. azonban az átszállást feltételhez köti: az eltartó örököse csak annyiban köteles a jogosult tartására, amennyiben a kötelezett haláláig nyújtott tartás az ellenszolgáltatást nem fedezi. Ennek a rendelkezésnek az indoka az, hogy a tartási szerződés alapján a tartásra kötelezett megszerezte az ellenszolgáltatást, amelyet az örököse megörököl. Méltányos tehát, hogy ennek ellenében a jogosult tartásáról gondoskodjon. Ez a kötelezettség természetesen csak akkor fogja terhelni az örököst, ha a jogosult (eltartott) által nyújtott ellenszolgáltatás meghaladja a jogelőd (eltartó) által teljesített tartás értékét. Az életjáradéki szerződés Az életjáradéki szerződés annyiban tér el a tartási szerződéstől, hogy amíg a tartási szerződés esetében a tartás természetben (élelmezés, mosás, ápolás stb.), esetenként saját háztartásban, együttlakás mellett történik, addig az életjáradéki szerződés alapján az egyik fél meghatározott pénzösszeg vagy terménymennyiség időszakonként visszatérő szolgáltatására köteles Ptk (4) bekezdése 11 Ptk (1) bekezdése

7 INGATLANJOG A GYAKORLATBAN Ptk (2) bekezdése Az életjáradéki szerződésre a tartási szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni. 12 Az életjáradéki szerződés jogosultja a tartási szerződéshez hasonlóan csak természetes személy lehet, míg kötelezettje lehet jogi személy is. A tartási szerződéssel egyezően a cselekvőképes, vagy cselekvőképtelen gyermek által kötött életjáradéki szerződés is gyámhatósági jóváhagyáshoz kötött, valamint ismét utalhatunk a Ptk ára, a cselekvőképességet korlátozó, illetve kizáró gondnokság alatt állók ügyleteinek körében. Amennyiben az életjáradékra jogosult az életjáradék fejében a tulajdonában álló ingatlant a kötelezettre átruházza, az ingatlan tulajdonjoga az életjáradéki szerződés megkötésének időpontjában megy át az életjáradékra kötelezett tulajdonába, ugyanúgy, mint a tartási szerződésnél. Ingatlan tulajdonjogát átruházó életjáradéki szerződést ugyanúgy közokiratba, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni, mint a tartási szerződést, tekintettel arra, hogy a tulajdonjog keletkezésére vonatkozó bejegyzésnek közokirat, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye. Az életjáradékra kötelezett tulajdonjogának bejegyzésével egyidejűleg az ingatlan-nyilvántartásba életjáradéki jogot lehet bejegyezni a Vhr a szerint a jogosult által átruházott egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre, vagy ezek eszmei hányadára. Az életjáradéki szerződés esetén is gyakori, hogy a jogosult fenntartja az ingatlan kizárólagos birtoklásának, használatának és hasznosításának a jogát, e célból holtig tartó haszonélvezeti jogot, valamint ezt biztosító elidegenítési és terhelési tilalmat köt ki, amely az ingatlan-nyilvántartásba ugyanúgy bejegyezhető, mint a tartási szerződés esetében. Az életjáradéki szerződésben kikötött életjáradéki jogot az Inytv. 50. (1) bekezdése értemében hivatalból külön erre irányuló kérelem nélkül kell bejegyezni az ingatlan-nyilvántartásba, a kötelezett tulajdonjogának bejegyzésével egyidejűleg. Társtulajdonos életjáradéki szerződés esetén sem gyakorolhatja elővásárlási jogát. Az életjáradéki szerződés felbontása ugyanúgy nem lehetséges, mint a tartási szerződés felbontása, az életjáradéki szerződés is kizárólag csak a jövőre nézve szüntethető meg, akár a felek egyező akaratnyilvánításával, akár a bíróság rendelkezésével. A jogosult halálával az életjáradéki szerződés is megszűnik, azonban a kötelezett halálával csak akkor szűnik meg a szerződés, ha az addig nyújtott tartás az ellenszolgáltatást fedezi. Látható, hogy az életjáradéki szerződés lényegében csak a szolgáltatás jellegében különbözik a tartási szerződéstől, egyebekben teljes hasonlóságot mutat a két szerződéstípus. Előfordul az is, hogy tartással vegyes életjáradéki szerződést kötnek egymással a felek, melyben a természetbeni tartás mellett meghatározott pénzösszeg szolgáltatására is sor kerül, ez esetben a tulajdonjog-változás jogcíme tartás és életjáradék lesz. Az öröklési szerződés Az öröklési szerződés a végintézkedés egyik formája, a végrendelet és a halál ese-

8 56 RES IMMOBILES tére szóló ajándékozás mellett. Az öröklési szerződés azonban csupán formáját tekintve végrendelet, a tartalmát tekintve tartási vagy életjáradéki, vagyis visszterhes szerződés. Az öröklési szerződéssel az örökhagyó ugyanis arra kötelezi magát, hogy a vele szerződő felet tartás vagy életjáradék fejében örökösévé teszi. 13 Az öröklési szerződésben az örökhagyó a vele szerződő felet általános örökösévé teszi, vagy részére a hagyatéka egy részét, illetve egy vagy több meghatározott vagyontárgyat juttat, az örökös pedig ennek fejében az örökhagyó tartására, vagy életjáradék fizetésére vállal kötelezettséget, de természetesen lehetőség van arra is, hogy az örökös a természetbeni tartás mellett egyben életjáradék fizetését is vállalja. Jogi kihatását illetően az öröklési szerződés annyiban tér el a tartási és az életjáradéki szerződésektől, hogy az örökhagyó által a tartás ellenében átruházott vagyontárgy tulajdonjoga a szerződés megkötésekor nem kerül az örökös tulajdonába, az örökös annak csupán várományosa lesz, a vagyontárgy tulajdonjogát az örökös az örökhagyó halálának időpontjában szerzi csak meg. Az öröklési szerződés ezáltal az eltartott érdekeit jobban biztosítja, mint a tartási és az életjáradéki szerződés, amennyiben ugyanis a kötelezett (örökös) az öröklési szerződésben foglalt tartási kötelezettségét nem teljesíti, a bíróság a szerződést felbonthatja, s az örökhagyó tulajdonjoga érintetlen marad. Örökhagyói oldalon a tartási, illetve életjáradék fizetési kötelezettségre tekintettel természetszerűleg csak természetes személy állhat, az öröklési szerződés kötelezettje azonban természetes személy és jogi személy egyaránt lehet, hasonlóan a tartási és életjáradéki szerződéshez. Míg a tartási szerződés esetében a Ptk (1) bekezdése kifejezetten rendelkezik arról, hogy tartási szerződést kötelezettként jogi személy is köthet, az öröklési szerződés tekintetében a jogszabály hasonló rendelkezést nem tartalmaz, azonban az öröklési szerződés és a tartási szerződés tartalma között kapcsolatra tekintettel az örökhagyóval öröklési szerződést jogi személy is köthet. Az örökhagyó arról a vagyonáról, amelyet öröklési szerződéssel lekötött, sem élők között, sem halál esetére nem rendelkezhet 14, vagyis e vagyontárgyra vonatkozóan az örökhagyó további szerződést nem köthet, azt nem idegenítheti el, nem terhelheti meg és ezt a vagyontárgyat érintően nem is végintézkedhet. Az e törvényi tilalomba ütköző szerződés semmis. Az öröklési szerződéssel lekötött ingatlanra az örökhagyóval szerződő fél javára az ingatlan-nyilvántartásban elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni. 15. Míg azonban a tartási szerződésben, vagy életjáradéki szerződésben a tartási jog, életjáradéki jog, illetve haszonélvezeti jog biztosítására kikötött elidegenítési és terhelési tilalmat a tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg lehet és kell bejegyezni az ingatlannyilvántartásba, továbbá az elidegenítési és terhelési tilalom feljegyzésekor fel kell tüntetni azt a jogot is, amelynek biztosítására a tilalom szolgál, addig az öröklési szerződésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalmat az örökhagyóval szerződött fél javára tulajdonjog bejegyzése nélkül, önállóan kell bejegyezni a szerződéssel lekötött ingatlanra, vagy eszmei hányadra 16, és ez esetben 13 Ptk (1) bekezdése 14 Ptk (1) bekezdés 15 Ptk (2) bekezdése 16 Vhr. 28. (4) bekezdése

9 INGATLANJOG A GYAKORLATBAN 57 nincs olyan jog sem, amelynek biztosítására a tilalom szolgál. Az öröklési szerződés érvényességére az írásbeli végrendeletre vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy korlátozottan cselekvőképes személy öröklési szerződésének érvényességéhez a törvényes képviselő hozzájárulása és a gyámhatóság jóváhagyása is szükséges. 17 Korlátozottan cselekvőképes személy végrendeletet kizárólag csak közvégrendeleti formában alkothat, így - a fenti jogszabályból következően - öröklési szerződés érvényességéhez a közvégrendeletre előírt alakiságok betartása szükséges. A közvégrendelet alaki érvényességére pedig a Ptk a értelmében a közjegyzői okiratok érvényességét szabályozó rendelkezések az irányadók. A jogszabály kimondja azt is, hogy a korlátozottan cselekvőképes személy által kötött öröklési szerződés csak törvényes képviselője hozzájárulása és a gyámhatóság jóváhagyása mellett érvényes. Ez a szabály az irányadó, akár az örökös, akár az örökhagyó a korlátozottan cselekvőképes személy. A cselekvőképtelen személy öröklési szerződést nem köthet és nevében törvényes képviselője, illetve gondnoka sem járhat el. A Ptk (2) bekezdése értelmében ugyanis végrendelkezni csak személyesen lehet, tekintettel arra, hogy a végrendelkezés joga a legszemélyesebb jogügyletek közé tartozik, ezért az örökhagyó helyett e jogot más nem gyakorolhatja. A cselekvőképtelen kiskorú, illetve a cselekvőképtelen nagykorú személy által tett jognyilatkozat azonban a Ptk. 12/C. (1) bekezdése, illetve a 15/A. (1) bekezdése értelmében semmis, helyette általános esetben törvényes képviselője, illetve gondnoka jár el. Miután a cselekvőképtelen személy jognyilatkozata semmis, ebből következően nem végrendelkezhet, így öröklési szerződést sem köthet, a törvényes képviselő, illetve a gondnok pedig a cselekvőképtelen személy nevében nem nyilatkozhat, tekintve, hogy a Ptk (2) bekezdése szerint végrendeletet tenni és ebből következően öröklési szerződés megkötni is csak személyesen lehet. A Ptk a az öröklési szerződés alakiságára vonatkozóan kimondja, hogy az öröklési szerződésre a más által írt végrendelet alakiságai az irányadóak. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha az öröklési szerződés valamelyik fél saját kézírásával készült. A más által írt végrendelet érvényességének pedig egyebek mellett az a feltétele, hogy azt az örökhagyó két tanú együttes jelenlétében írja alá, vagy a már korábban aláírt szerződésen lévő aláírását előttük sajátjának ismerje el és a szerződést a tanúk is e minőségük feltüntetésével aláírják. A tanúi minőség feltüntetésének szokásos formája a tanúk aláírása előtt levő előttünk mint tanúk előtt szöveg. De elegendő az előttünk szó használata is. A lényeges az, hogy az aláírással kapcsolatos megjegyzésből az aláírók tanúi minősége kitűnjön. Abban az esetben, ha az öröklési szerződésen a tanúk aláírása hiányzik, vagy a tanúi minőség nem került feltüntetésre, az öröklési szerződés alakilag érvénytelen és a szerződés alapján az elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartási feljegyzésére nem kerülhet sor. A kérelmet ez esetben az Inytv. 51. (1) bekezdése alapján nyilvánvaló érvénytelenség okán hiánypótlás kibocsátása nélkül el kell utasítani. E jogsza- 17 Ptk

10 58 RES IMMOBILES bály értelmében ugyanis el kell utasítani a bejegyzési kérelmet, ha a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak olyan tartalmi vagy alaki hiányossága van, amely miatt az nyilvánvalóan érvénytelen, az érvénytelenség pedig akkor nyilvánvaló, ha ez a tény önmagában az okiratból megállapítható. Ha az öröklési szerződés több lapból áll, úgy az alakilag a Ptk ának (2) bekezdéséből következően csak akkor érvényes, ha minden lapját folyamatos sorszámozással, továbbá a szerződő felek és mindkét tanú aláírásával ellátták. Ezen alakiság mellőzésével készült öröklési szerződés szintén érvénytelen. Az öröklési szerződésnek, ahhoz, hogy ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgálhasson, nem kell közokiratnak, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratnak lennie. Az Inytv. 32. (3) bekezdése határozza meg azokat a jogokat, amelyek bejegyzésére csak közokirat, ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat alapján kerülhet sor. E felsorolásban jogilag jelentős tény így az elidegenítési és terhelési tilalom ténye nem szerepel. Miután a Vhr. 28. (4) bekezdése értelmében az öröklési szerződésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalmat tulajdonjog bejegyzése nélkül, önállóan kell feljegyezni az ingatlan-nyilvántartásba, e tény feljegyzéséhez pedig az ingatlan-nyilvántartási jogszabályok nem követelik meg az Inytv. 32. (3) bekezdése szerinti alakiságot, így az elidegenítési és terhelési tilalmat a két tanú aláírásával ellátott magánokirat alapján is fel lehet jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba. Természetesen az elidegenítési és terhelési tilalom feljegyzésének közokiratba, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt öröklési szerződés alapján is helye van, azzal a feltétellel, hogy az ügyvéd által ellenjegyzett okiratokon is szerepelnie kell a két tanú aláírásának. Az okiratszerkesztő ügyvéd ellenjegyzése nem pótolja a tanú aláírását, mivel az ügyvéd az okiratot ez esetben nem tanúi minőségben írja alá. Az öröklési szerződés módosítására ugyanazokat a rendelkezéseket kell alkalmazni, amelyek a tartási (életjáradéki) szerződésre is vonatkoznak. 18 Az öröklési szerződésben kikötött tartásnak életjáradékká történő átváltoztatását bármelyik szerződő fél kérheti a megváltozott körülményekre hivatkozással. A tartási kötelezettség életjáradék fizetésére történő módosítására az öröklési szerződés végintézkedés jellegét nem szünteti meg, a módosítással a szerződéses örökös nem szerzi meg az ellenszolgáltatás tulajdonjogát, annak továbbra is csak várományosa marad. Tiltó rendelkezés hiányában a szerződő felek közös megegyezéssel maguk is módosíthatják az öröklési szerződést. Az öröklési szerződés ugyanúgy, mint a tartási és az életjáradéki szerződés a jogosult (jelen esetben örökhagyó) halálával megszűnik. Az örökhagyó halálát követően a közjegyző az öröklési szerződéssel lekötött vagyontárgya(ka)t átadja a szerződéses örökösnek. A földhivatal az ingatlan-nyilvántartásba a szerződéses örökös tulajdonjogát a közjegyző jogerős hagyatékátadó végzése alapján jegyzi be, öröklés jogcímén. A szerződéses örökös tulajdonjogának bejegyzésével egyidejűleg hivatalból törölni kell az öröklési szerződés alapján korábban feljegyzett elidegenítési és terhelési tilalmat Ptk (1) bekezdése 19 Inytv. 50. (3) bekezdése

11 INGATLANJOG A GYAKORLATBAN 59 Nem törölhető azonban az öröklési szerződés alapján feljegyzett elidegenítési és terhelési tilalom abban az esetben, ha az örökhagyóval szerződő fél (örökös) az örökhagyó előtt halt meg. Így rendelkezik egyrészt az Inytv. 50. (3) bekezdése, valamint következik ez abból is, hogy az öröklési szerződés megszűnésére ugyanazokat a rendelkezéseket kell alkalmazni, amelyek a tartási szerződésre vonatkoznak. 20 A tartási szerződés megszűnésére vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazása viszont azt jelenti, hogy ilyen esetben a tartási (vagy életjáradék fizetési) kötelezettség a váromány fejében a szerződéses örökös jogutódjaira átszáll. Az átszállás attól függ, hogy a kötelezett a szerződéses örökös haláláig az általa nyújtott szolgáltatások értéke elérte-e a váromány értékét vagy sem. Ha elérte vagy meghaladta azt, a jogutódok a szerződéses örökös kötelezettségeiért felelősséggel nem tartoznak. Ellenkező esetben azonban jogelődjük tartási (életjáradéki fizetési) kötelezettsége átszáll rájuk. Mindez azonban az ingatlan-nyilvántartási eljárásban nem vizsgálható, így az elidegenítési és terhelési tilalom tényének a törlésére a fenti okok és a hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján akkor sem kerülhet sor, ha az ingatlannyilvántartási eljárásban halotti anyakönyvi kivonat bemutatásával igazolják azt, hogy a szerződéses örökös elhunyt. * * * 20 Ptk (1) bekezdése

12