A házastársi vagyonközösség bíróság általi megszüntetésének ingatlan-nyilvántartási vetülete

Átírás

1 INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. Kriszt Zita A házastársi vagyonközösség bíróság általi megszüntetésének ingatlan-nyilvántartási vetülete A házastársi vagyonközösség a közös tulajdon általános szabályaitól eltérő speciális tulajdonközösségi forma. Speciális, mert csak a házasság intézményének keretén belül jön létre, ennek megfelelően elsődlegesen nem a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (Ptk.), hanem a házasságról, a családról és a gyámságról szóló évi IV. törvény (Csjt.) hatálya alá tartozik. Jelen írás témája a házastársi vagyonközösség bíróság általi megszüntetése és az ingatlan-nyilvántartási eljárás kapcsolata. E témakör felvet olyan, az ingatlan-nyilvántartási eljárás szempontjából sarkalatos kérdéseket, amelyekre a jogszabályok nem adnak egyértelmű választ és egységes gyakorlat sem alakult ki velük kapcsolatban. A házastársi vagyonközösség keletkezése A Csjt. 27. (1) bekezdése szerint a házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, amelyik valamelyik házastárs különvagyonához tartozik. A házastársi vagyonközösség keletkezésének két együttes és elengedhetetlen feltétele a házastársi kötelék, azaz a házasságkötés ténye és a házastársi életközösség. 1 A házastársi vagyonközösség tehát egy olyan családjogi jogviszony, amelyre elsősorban a Csjt. szabályai irányadók, eltekintve attól az esettől, amikor a felek házassági vagyonjogi szerződéssel rendezik vagyoni viszonyaikat. 2 A közös vagyon tekintetében meg kell különböztetnünk a házastársaknak a harmadik személyekhez fűződő ún. külső jogviszonyait, másrészt az egymás közötti, ún. belső jogviszonyait, mivel a külső jogviszonyaikban akár együttes, akár külön-külön szerzőként is szerepelhetnek, míg az egymás közötti jogviszonyaikban az akarategységüknél fogva együttes szerzőknek minősülnek. Ennek következményeként, függetlenül attól, hogy harmadik személlyel csak az egyikük vagy mindkettőjük kötött szerződést, függetlenül az ingatlan-nyilvántartás tartalmától, mind a ketten tulajdonosai lesznek annak, amit az életközösség fennállása alatt szereztek és ugyanígy felelnek az egyes tartozásokért is. A házastársi vagyonközösség megszűnése Mielőtt a házastársi vagyonközösség megszűnése eseteinek ismertetésére sor kerülne, ki kell térni a közös tulajdon megszün- 1 Csjt. 27. (1) bekezdéséhez fűzött Kommentár 2 Ld. Csjt. 27. (2) és (3) bekezdése

2 10 RES IMMOBILES tetésére vonatkozó általános szabályokra is, melyeket a Ptk (1)-(3) bekezdései tartalmaznak. Eszerint a közös tulajdon megszüntetése a következő módokon lehetséges: - a közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani; - ha ez nem lehetséges, a bíróság a közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt megfelelő ellenérték fejében egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adja; - ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, illetőleg a természetbeni megosztás jelentékeny értékcsökkenéssel járna vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A házastársi vagyonközösség speciális jellegére tekintettel azonban a Csjt. további megszűnési módokat is szabályoz, így a házastársi vagyonközösség megszűnik: - a házasságnak a házastársak bármelyikének halála folytán történő megszűnése esetén a halál bekövetkezésének napján; 3 - a házasság felbontása 4 vagy érvénytelenné nyilvánítása 5 esetén a bírósági határozat jogerőre emelkedésének napján, függetlenül attól, hogy a volt házastársak között az életközösség változatlanul fennáll-e vagy sem; - a házastársak közötti házassági életközösség végleges megszűnésének napján, függetlenül attól, hogy a házasságuk változatlanul fennáll-e vagy sem; 6 - a vagyonközösségnek az életközösség fennállása alatt a házastársak bármelyikének fontos okból előterjesztett kérelme alapján a bíróság általi megszűntetése esetén a bírósági végzés jogerőre emelkedésének napján. 7 Láthatjuk tehát, hogy a vagyonközösség megszűnése nem minden esetben jár együtt a házasság felbontásával, arra a házasság fennállása alatt is sor kerülhet. A Csjt. szabályozza ugyanis azt az esetkört is, amikor a házasság fennáll ugyan, de a házastársi életközösség megszűnik, amely együtt jár a vagyonközösség megszűnésével, valamint azzal, hogy ilyenkor bármelyik házastárs követelheti a közös vagyon megosztását. Végül kivételes esetben a bíróság nemcsak a házasság, de az életközösség fennállása esetén is dönthet a vagyonközösség megszűnéséről. Az erre irányuló kérelmet azonban a házastársak csak közösen terjeszthetik elő és a kérelemben meg kell jelölni azt az okot, amely miatt a vagyonközösség megszüntetését kérik. A bíróság ez esetben a vagyonközösséget a jövőre nézve szünteti meg, a végzés jogerőre emelkedését követő hónap utolsó napját követően. 8 A fenti esetek azonban nem a házastársi vagyonközösség megosztását, illetve a felek közötti vagyonjogi helyzet rendezését eredményezik, hanem a jövőre nézve mivel a házastársi vagyonközösség keletkezése alap- 3 Csjt. 17. (1) bekezdés a) pontja 4 Csjt. 17. (1) bekezdés b) pontja és a Csjt Csjt Csjt. 31. (2) bekezdése 7 Csjt. 31. (1) bekezdése 8 A Csjt. hatálybalépése és végrehajtása, valamint a személyi jog egyes kérdéseinek szabályozása tárgyában hozott évi 23. tvr. 50. (1) bekezdése és 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet 7-9.

3 INGATLANJOG A GYAKORLATBAN 11 jául szolgáló két együttes feltétel valamelyike vagy mindkettő már nem áll fenn kizárják a szerzeményi közösséget. 9 A megszüntetési módok között aszerint is különbséget tehetünk, hogy arra a felek megállapodása vagy a bíróság döntése alapján kerül sor. Amennyiben a közös vagyon megosztása a felek közötti megállapodás alapján történik, az létrejöhet peren kívül (pl. szerződéssel) vagy perben (bíróság által jóváhagyott egyezséggel). A bíróság tulajdonjog bejegyzésére irányuló megkereséséhez kapcsolódó ingatlan-nyilvántartási kérdések Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban akkor van jelentősége a házastársi vagyonközösség megszűnésének, illetve megszüntetésének, amikor a felek megállapodása, a bíróság határozata vagy a felek bíróság által jóváhagyott egyezsége tulajdonjog vagy más jog (pl. jelzálogjog) bejegyzését eredményezi a közös tulajdonban lévő ingatlan(ok) tekintetében. A legoptimálisabb eset, ha a felek peren kívül jutnak megegyezésre közös vagyonuk megosztását illetően. Ebben az esetben a tulajdonjog bejegyzésének alapjául a felek teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közjegyző által készített közokiratba foglalt megállapodása szolgál, melynek tartalmaznia kell az ingatlan-nyilvántartásról szóló évi CXLI. törvény (Inytv.) 32. -ban foglalt kellékeket. Ha a házasfelek nem jutnak peren kívül megállapodásra, akkor a vagyonközösséget a bíróság is megszüntetheti. Az ingatlan-nyilvántartási eljárás során több kérdést is felvet, ha a tulajdonjog bejegyzésének alapja a bíróság határozata. Ezen belül is megkülönböztethetjük azokat az eseteket, amikor a bíróság megfelelő ellenérték fejében valamelyik házastárs tulajdonába adja az ingatlan egészét vagy annak egy részilletőségét, illetve a felek bíróság által jóváhagyott egyezsége tartalmaz ilyen irányú megállapodást. A bíróság határozatában a közös vagyon részét képező ingatlantulajdon megosztása tekintetében általában úgy fogalmaz, hogy megkeresi a körzeti földhivatalt, hogy az egyik házastárs tulajdoni illetősége vonatkozásában a tulajdonjogot a másik házastárs javára a megváltási ár kifizetésének igazolását követően pl. házastársi közös vagyon megszüntetése jogcímén jegyezze be az ingatlan-nyilvántartásba. Az ingatlanügyi hatóság a bíróság megkeresését figyelembe véve a tulajdonjogot csak akkor jegyezheti be az ingatlan-nyilvántartásba, ha a megváltási ár megfizetését megfelelően igazolták. Azon időpontig tehát, melyet a bíróság határozatában a megváltási ár kifizetésére megjelöl, a tulajdonjog bejegyzésére irányuló megkeresés rendszerint határidő-nyilvántartásba kerül. E határidő elteltével az ingatlanügyi hatóság hiánypótlási felhívást bocsát ki a megváltási ár megfizetésének igazolása tekintetében. Ha ezen felhívásnak az ügyfél nem tesz eleget, a megkeresést a földhivatal elutasítja. Az ingatlanügyi hatóság fenti eljárásával összefüggésben kérdésként merül fel a megváltási ár kifi zetése igazolásának módja. Mivel jogszabály nem tartalmaz erre vonatkozó rendelkezéseket, csak a meglévő szabályok és a joggyakorlat alapján lehet e kérdést megválaszolni. A bíróság határozatában az igazolás alakiságára előírást nem tartalmaz, 9 Csjt hoz fűzött Kommentár

4 12 RES IMMOBILES csupán annyit rögzít, hogy a megváltási ár kifizetésének igazolása a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének feltétele. Kérdés az is, hogy a megváltási ár kifi zetését melyik félnek kell igazolnia: annak, akit a fizetési kötelezettség terhel (fizetésre kötelezett) vagy annak, aki részére a megváltási árat meg kell fizetni (a megváltási ár jogosultja), illetve igazolásként elfogadható-e pl. banki átutalásról kiállított igazolás vagy nyilatkozati formában kell az igazolást megtenni. További kérdés, hogy a feleknek az ingatlanügyi hatóság felé kell-e az igazolást megtenniük vagy pedig az eljáró bíróság felé és majd a bíróság keresi meg ismételten az ingatlanügyi hatóságot a tulajdonjog bejegyzésére irányuló eljárás befejezése vonatkozásában. Annak kivizsgálása, hogy a megváltási ár valóban megfizetésre került-e, nem tartozik az ingatlanügyi hatóság hatáskörébe. Jogszabály arról sem rendelkezik, hogy kinek és milyen alakiságoknak megfelelve kell igazolnia a megváltási ár megfizetését a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése érdekében. Ezért kvázi az ingatlanügyi hatóság mérlegelésére van bízva, hogy mit fogad el a megváltási ár megfizetésére vonatkozó igazolásként, megjegyezve persze, hogy értelemszerűen utóbb a jogosult a tulajdonjog bejegyzésére vonatkozó határozatot akár a megfizetés tényleges elmaradásának hiányára történő hivatkozással is sérelmezheti. Fentiek alapján földhivatali szempontból a megváltási ár megfizetésének igazolása a legnagyobb bizonyossággal az eljáró bíróság részéről történhetne, ahogyan arra elvétve már volt is példa. Ezen igazolást a bíróság végzés formájában adja ki, majd annak megküldésével megkeresi az illetékes ingatlanügyi hatóságot, de az is előfordulhat, hogy azt a tulajdonjog bejegyzésre váró ügyfél bocsátja rendelkezésre. Természetesen az igazolás bíróság általi kiállítására vonatkozó kötelezettséget előíró jogszabályi rendelkezés hiányában ez a megoldás nem terjedt el. Ugyancsak kisebb fejtörést okozna az ingatlanügy hatóság részére, ha az igazolást a megváltási ár jogosultja adná ki, kvázi tulajdonjog bejegyzési engedély formájában, hiszen ez esetben utóbb nem tehetné vitássá a megváltási ár tényleges megfizetésének esetleges elmaradását. Azonban ha a bejegyzés alapjául bírósági határozat szolgál, akkor a hatóság rendelkezése pótolja a bejegyzési engedélyt, csakúgy, mint a felek megállapodását, ezért bejegyzési engedély benyújtása a bejegyzett jogosult részéről nem várható. A megváltási ár megfizetésének igazolása rendszerint az ingatlanügyi hatóság hiánypótlási felhívására ezért leggyakrabban a tulajdonjogot szerző házastársra, illetve ügyfélre vár. Az ilyen okirat tartalmára az Inytv. 32. (1) bekezdésében foglaltak nem alkalmazhatóak, illetőleg alakiságát tekintve az ügyvéd által ellenjegyzett teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalás sem szükséges nyilatkozat, erre a felek nem kötelezhetőek. Az igazolás minimális tartalmi elemei a kialakult gyakorlat szerint az alábbiak: - a házastársak, illetőleg peres felek beazonosítható megjelölése; - a megváltási ár összege, amelynek azonosnak kell lennie a bíróság ítéletében meghatározott összeggel; - utalás arra, hogy a fizetésre kötelezett a megváltási árat teljes egészében kiegyenlítette.

5 INGATLANJOG A GYAKORLATBAN 13 A nyilatkozat mellé csatolhatók a banki átutalásról, illetve az összegnek az ellenérdekű peres fél számlaszámára történő jóváírásáról kiállított igazolások is, azonban ez önmagában nem elegendő a megváltási ár megfizetésének igazolására, hiszen ezekből nem állapítható meg, hogy az utalás milyen jogcímen történt vagy hogy volt-e egyáltalán fedezet a fizetésre kötelezett számláján. Szintén felvetődik, hogy a beadványnak a megváltási ár megfizetéséről szóló igazolás megérkezésig történő határidő-nyilvántartásba helyezése helyett alkalmazható-e a tulajdonjog-fenntartással történt eladás tényének az ingatlan-nyilvántartásba való feljegyzése. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásra irányadó jogszabályok ugyanis expressis verbis nem is tartalmaznak olyan konkrét rendelkezést, amely az ilyen beadványokkal kapcsolatosan segítségül hívhatóak. Az Inytv. 47/A. szabályozza az ún. függőben tartás intézményét, s ezzel összefüggésben az Inytv. végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (Vhr.) mondja ki, hogy azokat a beadványokat, amelyek elintézését bármely okból függőben kell tartani, nyilvántartásba kell helyezni. 10 Az Inytv-ben felsorolt okok között azonban nem találunk olyat, amely alapján a jelen írás tárgyát képező bírósági megkeresések elintézését függőben kellene tartani. A törvényi rendelkezés értelmében többek között függőben kell tartani a beadvány elintézését a bejegyzett jogosult által a bejegyzési engedély megadására meghatározott, legfeljebb az okirat ingatlanügyi hatósági benyújtásától számított 6 hónapos határidő elteltéig. 11 Azonban jelen esetben nincs arról szó, hogy a bejegyzett jogosult határozna meg a bejegyzési engedély megadására egy későbbi időpontot, továbbá egyáltalán bejegyzési engedélyről sem beszélhetünk, hiszen azt ahogyan arra fentebb már utaltunk a bíróság rendelkezése pótolja. Ennek ellenére valamilyen módon mégis tudni kell kezelni azokat a beadványokat, amikor a bíróság azzal keresi meg az ingatlanügyi hatóságot, hogy a mellékelt jogerős bírósági határozat alapján a tulajdonjogot, a megváltási ár megfizetésének igazolását követően, közös vagyon megosztása jogcímén jegyezze be. A bíróság ugyanis a vagyonközösség megszüntetésekor vizsgálja a felek anyagi helyzetét is és ennek figyelembevételével határozza meg a megváltási ár megfizetésére nyitva álló határidőt. Előfordulhat, hogy az adott ingatlan értéke magas és/vagy a fizetésre kötelezett anyagi helyzete nem teszi lehetővé az egy összegben, illetve rövid határidőn belüli teljesítést. Ez esetben a bíróság a megváltási árnak több részletben történő megfizetése mellett dönthet, s így a fizetésre kötelezett havonta egyenlő részletekben, akár több év alatt teljesítheti a kötelezettségét. Ez esetben azonban hiánypótlásra való felhívásnak és elutasításnak nincs helye, ezért az ingatlanügyi hatóság végső soron határidőbe helyezi a beadványt a bíróság által a jogerős határozatban megállapított fizetési határidő leteltéig. Annak érdekében, hogy a bíróság tulajdonjog bejegyzésére irányuló megkeresésének akár évekig történő határidőben tartása kiküszöbölhető legyen, a tulajdonjog-fenntartással történt eladás tényének az ingatlan-nyilvántartásba való feljegyzése jelenthet megoldást. Ez úgy képzelhető el, hogy az eljáró bíróság tájékoztatja a feleket ennek lehetőségéről, így a per során olyan 10 Vhr. 81. (1) bekezdés 11 Inytv. 47/A. (1) bekezdés b) pont

6 14 RES IMMOBILES egyezség is születhet, melynek értelmében a bejegyzett jogosult a megváltási ár teljes kiegyenlítéséig a tulajdonjogát fenntartja, s hozzájárul ezen tény ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzéséhez. Ezáltal a tulajdonjog fenntartással történt eladás ténye feljegyzésre kerül a tulajdoni lap III. részén, míg a tulajdonjog bejegyzésére a megváltási ár megfizetésének igazolását követően, egy későbbi időpontban kerül majd sor. A tulajdonjog fenntartással történt eladás tényének feljegyzése elképzelhető lenne a felek perbeli egyezsége hiányában is, a bíróság döntése alapján, azonban ennek gyakorlati előfordulási valószínűsége jelenleg igen csekély, hiszen ez plusz terhet róna az eljáró bíróságra a megváltási ár megfizetésének vizsgálata, illetve annak igazolása tekintetében. Nem kizárt, hogy a tulajdonjog-fenntartással történt eladás ténye feljegyzésén kívül a felek számára egy másik lehetőség is rendelkezésre áll a jövőben. Az új Polgári Törvénykönyv normaszöveg tervezetében az ingatlan-nyilvántartást érintő rendelkezések 12 között régi-új elemként jelent meg - a bejegyzés és feljegyzés mellett - az ún. előjegyzés intézménye. A jogszabálytervezet szerint az előjegyzés a törvény alapján jogváltoztató hatályú bejegyzések vonatkozásában alkalmazható, ha a bejegyzés valamely feltétel bekövetkezése nélkül nem történhet meg. A bejegyzésre az előjegyzés ranghelyén, hatályának időpontjára visszamenőlegesen akkor kerül sor, ha az előjegyzés jogosultja igazolja e feltétel teljesülését. Valamely jogváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásban történő előjegyzése nem lesz akadálya további bejegyzéseknek, ezeket azonban melyek az előjegyzett jogváltozással öszszefüggnek függő hatállyal lehet csak az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni. Tehát további jogok bejegyzéséhez nem szükséges az előjegyzés jogosultjának hozzájárulása, mint a tulajdonjog-fenntartással történt eladás tényének feljegyzése esetében, de az előjegyzés igazolása vagy annak elmaradása az ettől függő további bejegyzésekre kihat. Az Országgyűlés által szeptember 21. napján elfogadott új Ptk. szövegéből 13 azonban az ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó részletes rendelkezések kimaradtak, azzal, hogy azokat majd külön törvény állapítja meg. 14 Vagyis jelenleg még meg sem jósolható, hogy az előjegyzés intézménye amely megfelelő eszköz lehetne a bíróság határozata alapján történő tulajdonjog bejegyzések tekintetében az új ingatlan-nyilvántartási eljárásról szóló törvényben kodifikálásra kerül vagy sem. Összegezve tehát az eddigieket a házastársi vagyonközösség bíróság általi megszüntetése esetén a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéséhez szükséges a bíróság erre irányuló megkeresése, a bíróság házastársi vagyonközösséget megszüntető jogerős határozata, melynek tartalmaznia kell az Inytv. 32. (1) bekezdésében foglaltakat, az Inytv. 34. (1) bekezdésben írtak kivételével, azaz: - az érdekelt magánszemélyek természetes személyazonosító adatait, lakcímét, személyi azonosítóját; - az ingatlan pontos megjelölését és a bejegyzéssel érintett tulajdoni hányadot; - a jog (nevezetesen tulajdonjog) vagy tény (tulajdonjog fenntartással történt eladás ténye) pontos megjelölését; - a jogváltozás jogcímét (házastársi közös vagyon megszüntetése) és 12 Új Ptk. első minisztériumi tervezet (2007.) 4: A köztársasági elnöknek szeptember 28. napján aláírásra megküldött, a Polgári Törvénykönyvről szóló T/5949/419 irományszámú törvény szövege (új Ptk.) 14 Ld. új Ptk. 4:193.

7 INGATLANJOG A GYAKORLATBAN 15 - az állampolgárságra vonatkozó nyilatkozatot. Ezen felül szükséges a megváltási ár megfizetésének igazolása, az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése, továbbá január 1-jétől a 09B400 jelű APEH adatlapcsomag benyújtása. Az eljárási díj és az adatlap-csomag rendszerint csak az ingatlanügyi hatóság hiánypótlási felhívását követően áll a hatóság rendelkezésére. A házastársi vagyonközösségnek nemcsak a bíróság általi, de a felek közös megállapodásán alapuló megszüntetésénél is viszonylag gyakran felmerülő kérdés, hogy vajon mely esetekben várható el a jogszabályi rendelkezések ismeretében az APEH adatlap-csomag benyújtása. A jogi képviselők ugyanis rendszerint kifogásolják ennek szükségességét akkor, ha a házastársi vagyonközösség megszüntetése során a (volt) házastársak viszonylatában értékkülönbözet nem keletkezik. Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (Art.) 21. (1) bekezdése szerint az illetékkötelezettséggel járó vagyonszerzés tényét, továbbá a megszerzett vagyon forgalmi értékét az illetéktörvényben foglaltak szerint kell bejelenteni. Az egyes adó-és járulékörvények módosításáról szóló évi LXXXI. törvény 94. -a január 1-jei hatállyal módosította az Art. 21. (2) bekezdését, melynek értelmében az illetéktörvényben bejelentésre kötelezett személy a jogügyletet tartalmazó okiratnak az ingatlanügyi hatóságnak történő benyújtásakor az erre a célra az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bejelenti - vagyonszerzés esetén a vagyont szerző személy, - visszterhes ingatlan átruházás esetén az ingatlant értékesítő magánszemély, - az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogról ellenérték fejében való lemondás, ilyen jog visszterhes alapítása, átruházása (átengedése), megszüntetése esetén a bevételt szerző személy adóazonosító számát, ennek hiányában magánszemély esetén a természetes személyazonosító adatokat, más adózó esetén a nevét, székhelyét. Az illetékekről szóló évi XCIII. törvény (Itv.) 25. (1) és (2) bekezdései szerint ingatlan közös tulajdonának megszüntetése esetén vagyonszerzési illetéket akkor kell fizetni, ha a megosztás folytán valamelyik tulajdonostárs a korábbi tulajdoni hányadának megfelelő értéknél nagyobb értékhez jut. A vagyonszerzési illetéket az értékkülönbözet alapulvételével kell kiszabni. Házastársi vagyonközösség megszüntetése esetén az értékkülönbözetet a közös vagyon értékének figyelembevételével kell megállapítani. Az értékkülönbözet után a vagyonszerzés jogcímének megfelelő vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Ha valamelyik fél csak azért kap a közös vagyonból nagyobb részt, mert a közös tartozásból is többet vállalt át, és az átvállalt tartozás összege az értékkülönbözetet kiegyenlíti, illeték kiszabásának nincs helye. A fentiekből következően az ingatlanon fennálló közös tulajdonnak házastársi vagyonközösség jogcímén való megszüntetése esetén is be kell nyújtani az adatlap-csomagot az ingatlanügyi hatósághoz, csupán a vagyonszerzés ténye miatt. Nem vitásan vagyonszerzés még pedig ingatlanvagyon szerzése történik akkor, amikor pl. az egyik házastárs szerzi meg a korábban a másik há-

8 16 RES IMMOBILES zastárs tulajdonában álló tulajdoni illetőséget, még akkor is, ha ezzel egyidejűleg a közösen felvett hitel részleteinek törlesztését is kizárólagosan magára vállalja. Álláspontunk szerint tehát maga a vagyonszerzés alapozza meg a bejelentési kötelezettséget, amely nem jelenti automatikusan, hogy tényleges illetékfizetési kötelezettség is keletkezik. Az ingatlanügyi hatóság hatáskörébe azonban nem tartozik annak vizsgálata, hogy mi képezheti illetékfizetési kötelezettség alapját. Ezért az előbbi példánál maradva a felek a vagyonmegosztásról szóló okiratban, az adatlap megfelelő rovatának kitöltésével vagy az adóhatóság előtti eljárásban hivatkozhatnak azon speciális illetékmentességi okra, hogy adott esetben nem keletkezett értékkülönbözet a vagyonközösség megszüntetésekor. Amennyiben mindezek ellenére adatlapcsomag nem kerül benyújtásra, illetve ha a bejelentés az adóazonosító számot, illetőleg ennek hiányában az azonosító adatokat nem vagy hiányosan tartalmazza, az ingatlanügyi hatóság hiánypótlást bocsát ki. 15 Ha felhívás ellenére sem pótolják határidőn belül a hiányosságokat, a kérelmet el kell utasítani. Fentiekből következően az ingatlanügyi hatóság feladata csak arra terjed ki, hogy tulajdonszerzés esetén az adatlap-csomag tartalmát a fentieket figyelembe véve megvizsgálja, illetve ha a tulajdonjog bejegyzésének alapjául szolgáló okirat (vagyonközösséget megszüntető megállapodás vagy bírósági határozat) benyújtásával egyidejűleg az adatlap-csomag nem került benyújtásra, ennek pótlására az ügyfeleket felhívja. Összegzés A házastársi vagyonközösség megszüntetésének ingatlan-nyilvántartási vonatkozásait fi gyelembe véve tehát sok a nyitott kérdés, melyekre a hatályos jogszabályok nem kínálnak egyértelmű megoldást. Az eljáró bíróságok és az illetékes ingatlanügyi hatóságok együttműködése alakíthatna ki olyan joggyakorlatot, amely egy egységes eljárási mechanizmust eredményezhet az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése esetében, azonban a joghézagok, illetve az eltérő jogszabály-értelmezés és jogalkalmazás következményeként ennek megvalósítása akadályokba ütközhet. * * * 15 Art. 21. (2) bekezdés c) pontjának második fordulata