Tulajdonjog bejegyzésének törlése és az eredeti ingatlannyilvántartási

Átírás

1 INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. Hansági-Haydn Nóra Tulajdonjog bejegyzésének törlése és az eredeti ingatlannyilvántartási állapot helyreállítása A tulajdonjog törléséhez és az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot helyreállításához szükséges okiratok, illetve a vonatkozó eljárásjogi szabályozás részletes tárgyalásának azért van kiemelkedő jelentősége, mert a polgári jog szabályai szerint az ingatlan tulajdonjogával felhagyni nem lehet. Valamely személy tulajdonjogának törlése minden esetben csak egy másik személy tulajdonjogának egyidejű bejegyzésével történhet. Jelen cikk összefoglalja azokat az eseteket példákkal illusztrálva amelyek az eredeti állapot helyreállítását okozzák, kiemelve egy-egy, a gyakorlat számára problémát okozó kérdéskört. Az eredeti állapot helyreállítása vonatkozásában az ingatlan-nyilvántartásról szóló évi CXLI. törvény (Inytv.) 30. (2) bekezdése akként rendelkezik, hogy a tulajdonjog bejegyzésének törléséhez és az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot visszaállításához hatósági határozat szükséges. Ez a rendelkezés nem vonatkozik azonban arra az esetre, ha a felek utóbb a bejegyzés alapjául szolgáló szerződéstől elállnak, azt felbontják vagy megszüntetik, illetve érvénytelennek ismerik el. Ilyenkor ugyanis a tulajdonjog törlésére a változások bejegyzésére vonatkozó szabályok az irányadók. Eredeti állapot helyreállítása az Inytv. 30. (2) bekezdése alapján felek akaratából hatósági határozattal felbontás érvénytelenség elállás bírósági határozat egyéb hatósági határozat elismerése semmisség megtámadhatóság érvénytelenség elállás semmisség megtámadhatóság

2 10 RES IMMOBILES A fenti ábra szerint a tulajdonjog törlése és az eredeti állapot helyreállítása kérdéskörén belül egymástól elhatárolható a bírósági, hatósági határozaton alapuló, illetve a felek akarati autonómiáján nyugvó, egyéb jogcímeken történő eredeti állapot helyreállítása. Mindkét fenti eset közös az ingatlannyilvántartási eljárás szempontjából fontos jellegzetessége azonban, hogy a tulajdoni lapon a korábbi tulajdonost, a korábbi jogcímen és határozatszámmal és érkezési idővel kell a soron következő sorszámon ismételten bejegyezni. Mindezt azért szükséges újabb bejegyzésbe foglalni és erről újabb határozatot hozni, mert a korábbi bejegyzés a tulajdoni lapon már törlésre került. A fent idézett jogszabályi rendelkezés Inytv. 30. (2) bekezdés szerint a változások bejegyzésére irányadó szabályokat kell alkalmazni a tulajdonjog törlésének azon esetére is, amikor a felek utóbb a bejegyzés alapjául szolgáló szerződésüket megszüntetik. Jelen írás azonban ezen jogcím részletes tárgyalásától eltekint, mivel a szerződés megszüntetése a Ptk. értelmében ex nunc hatállyal történik, vagyis ebben az esetben nem kerül sor az eredeti állapot helyreállítására. Ezért ilyenkor a korábbi tulajdonos ismételt bejegyzése a tulajdoni lapon nem a korábbi határozatszámmal és annak érkezési idejének feltüntetésével történik, hanem az újabb beadvány ügyszámának és érkezési idejének megjelölése mellett. Az eredeti állapot helyreállításának eseteit akként csoportosítva célszerű tárgyalni, hogy azok a felek konszenzusán alapulnak vagy a felek közötti megegyezés hiányában azok érvényesüléséhez közhatalmi aktusra van szükség. A felek konszenzusán alapuló eredeti állapot helyreállítás 1. Szerződés felbontása Szerződés felbontása esetén az adott szerződést megkötő felek közös akarata a közöttük korábban létrejött szerződés megszüntetésére irányul. A szerződés felbontása olyan jogi helyzetet teremt, mintha a felek a szerződést meg sem kötötték volna, tehát a már teljesített szolgáltatások visszajárnak. A szerződéskötés előtti állapot helyreállítása során a kölcsönösen teljesített szolgáltatásokkal úgy kell elszámolni, mint a szerződés érvénytelensége esetén. A visszaszolgáltatási kötelezettség a szerződéskötés időpontjával esedékes, a felek egyidejű teljesítésre kötelesek, pénzszolgáltatás után pedig a kamat a szerződéskötés időpontjától jár. Megjegyzendő, hogy a szerződési szabadság körében a feleknek lehetőségük van arra is, hogy az előbbi diszpozitív jellegű rendelkezésektől eltérjenek és a szerződés felbontása esetére a szerződéskötés előtti helyzet helyreállítása körében eltérően állapodjanak meg. 1 Szerződés felbontása az ingatlan-nyilvántartási eljárásban tipikusan adásvételi szerződések esetén fordul elő, például abban az esetben, ha a vevő a szerződésben meghatározott fizetési feltételeket akár rajta kívülálló okból nem tudja teljesíteni és mindkét fél érdekében áll, hogy a szerződést az eredeti állapot helyreállítása mellett közös akarattal felbontsák. Ezen eset szemléltetéseként a következő példa szolgál: A felek között létrejött adásvételi szerződés alapján a vevő tulajdonjoga az ingatlan- 1 BH

3 INGATLANJOG A GYAKORLATBAN 11 nyilvántartásba bejegyzésre került, úgy hogy a szerződés szerint a vételár hátralevő részét a vevő későbbi időpontban köteles megfizetni. A vevő rajta kívül álló okból pl.: kedvezőtlen hitelbírálat miatt nem tudja megfizetni a fennmaradó vételárat, eladó pedig ezzel egyidejűleg talál egy olyan ajánlattevőt, aki magasabb vételár és azonnali készpénz fizetés mellett kívánja megvásárolni az ingatlant. Így mindkét fél érdekében áll a szerződés felbontása és az eredeti állapot helyreállítása. Ez úgy történik, hogy a felek megállapodnak a szerződés felbontásában és az eredeti állapot helyreállításában, a korábbi tulajdonos tulajdonjogának bejegyzésében, továbbá az eredeti szerződés szerinti vevő, mint bejegyzett tulajdonos hozzájárul a korábbi eladó tulajdonjogának visszajegyzéséhez. Az ingatlan-nyilvántartásban a korábbi eladó tulajdonjogának visszajegyzése úgy történik, hogy az ingatlanügyi hatóság a kérelmet a tulajdoni lapon széljegyen feltünteti. Majd az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot helyreállítása során a korábbi vevő, mint bejegyzett tulajdonos tulajdonjoga törlésre kerül és ezzel egyidejűleg a korábbi ügyletben eladóként szereplő fél tulajdonjogának bejegyzése természetesen a soron következő sorszám alatt a beérkezéskori ügyszámmal történik, a korábbi jogcím (pl.: öröklés, ajándékozás, adásvétel stb.) mellett, úgy hogy a bejegyzésben megjelenik a korábbi bejegyző határozat száma. (Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzést a következő oldalon található teljes tulajdoni lap szemlélteti) 2. Elállás Az elállás a szerződést visszaható hatálylyal megszüntető egyoldalú nyilatkozat, mely alapulhat jogszabályon vagy szerződésen. Az elállás a szerződést felbontja. 2 A GK. 16. számú állásfoglalása szerint az elállási jogosultságok jogcímei két csoportba oszthatóak. Az egyik csoport, amikor a jogszabály valamelyik fél szerződésszegése következtében ad elállási jogosultságot a másik fél részére. Ilyen a kötelezett késedelme vagy a hibás teljesítés, illetve a felek által szerződésben kikötött elállási jog. A másik csoportba tartoznak azok az esetek, amikor az elállási jog szerződésszegés nélkül is megilleti valamelyik felet. Ilyen az adásvételi szerződés esetén a Ptk és aiban foglalt, az okozott kár megtérítése mellett biztosított elállási jog. Bár a Ptk. fent idézett szakasza az elállási jog gyakorlását nem köti meghatározott formához, azonban az Inytv. bejegyzés alapjául szolgáló okiratokra vonatkozó szabályozásából levezethető, hogy annak továbbá bármilyen más jogcímen tett elállási jog gyakorlásának meg kell felelnie az alábbi alaki és tartalmi feltételeknek. Annak ellenére, hogy az elállási jog gyakorlása a másik félhez intézett egyoldalú jognyilatkozattal történik, ez önmagában az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot helyreállításához nem elegendő. A másik fél ugyanis az elállás hatályosságát vitássá teheti, s ezt az ingatlanügyi hatóság nem bírálhatja el. Addig tehát, amíg nem tisztázott az, hogy az elállás hatályos-e, csupán az egyik fél egyoldalú - elállást tartalmazó - nyilatkozata alapján az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésnek nincs helye. A szerződéstől való elállás alapján az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés akkor történhet, ha az elálláshoz a másik fél hozzájárult, vagy ennek hiányában jogerős bírósági ítélet az elállás jogszerűségét megállapította és a szerződést felbontotta. 3 Ezt illusztrálja az alábbi példa: 2 Ptk (1) bekezdése 3 BH

4 12 RES IMMOBILES Veszprém Körzeti Földhivatal Oldal: 1/ Veszprém Vörösmarty tér 9. Tulajdoni lap teljes :36:05 VESZPRÉM Szektor: 29 belterület HRSZ: 1975/A/7 Térképszelvény: Veszprém, Széles u I. rész Az ingatlan adatai: Alrészlet adatok Alosztály adatok Jel m v. ág (kivett) min. o. ha,m2 kat. jöv. ha,m2 kat.jöv. /AK, fill./ /AK, fill./ É kivett 997 lakóház, udvar Földrészlet össz.: II. rész Bejegyz határozat: 35112/ Törl határozat: 47414/ Tul. hányad: 1/1 Jogcím: vétel Jogállás: tulajdonos Jogosult neve: Hamvas Napsugárka(an.: Nagy Erzsébet, szül: ) Címe: 8220 Balatonalmádi, Budapesti u. 14/B Bejegyz határozat: 47414/ Törl határozat: 34555/ Tul. hányad: 1/1 Jogcím: vétel Jogállás: tulajdonos Jogosult neve: Szomorú Szidónia(an.: Péter Lili, szül: ) Címe: 8200 Veszprém, Párizs körtér 50. III/ Bejegyz határozat: 34555/ Eredeti határozat: 35112/ Tul. hányad: 1/1 Jogcím: szerz dés felbontása 34555/ vétel 35112/ Jogállás: tulajdonos Jogosult neve: Hamvas Napsugárka(an.: Nagy Erzsébet, szül: ) Címe: 8220 Balatonalmádi, Budapesti u. 14/B III. rész Bejegyzést nem tartalmaz Tulajdoni lap vége

5 INGATLANJOG A GYAKORLATBAN 13 Vevők B. Város Önkormányzatától telekingatlant vásároltak azzal a feltétellel, hogy azt 2 éven belül beépítik. A beépítési kötelezettség nem teljesítésének esetére elállási jogot kötöttek ki a szerződésben. Az ingatlanügyi hatóság a vevők tulajdonjogát bejegyezte. A 2 éves határidő eredménytelenül eltelt, a tulajdonosok a telek ingatlant nem építették be. Az önkormányzat élt a szerződés szerinti elállási jogával. Közhatalmi aktus nélkül akkor történhet meg az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot helyreállítása, ha a felek ebben megállapodnak, nyilatkozatukkal elismerik az elállás hatályosságát, és a bejegyzett tulajdonosok hozzájárulnak az önkormányzat tulajdonjogának visszajegyzéséhez. Amennyiben a felek között ilyen tartalmú megállapodás nem jön létre, ebben az esetben az eredeti állapot helyreállítása jogerős bírósági határozat alapján történhet. A fenti esetre további példa: Eladó és vevő között adásvételi szerződés jött létre, mely alapján az ingatlanügyi hatóság a vevő tulajdonjogát bejegyezte. A szerződésben a felek egy bizonyos feltétel (pl.: jelzálogjog törlésére vonatkozó engedély megadásának elmaradása) bekövetkezte esetére elállási jogot kötöttek ki vevő javára. Az elállási jog gyakorlásának szerződésben meghatározott feltétele bekövetkezett, ezért vevő az eladóhoz intézett egyoldalú nyilatkozatával gyakorolta az elállási jogát. Abban az esetben, ha az eladó a vevő elállásához írásban hozzájárult, és ezen nyilatkozataik ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmasak, úgy az ingatlanügyi hatóság vevő elállásra vonatkozó egyoldalú nyilatkozata és annak eladó általi elfogadását tartalmazó hozzájáruló nyilatkozata alapján rendelkezhet az eredeti állapot helyreállításáról, vagyis eladó tulajdonjogának elállás jogcímén történő visszajegyzéséről, a vevő tulajdonjogának egyidejű törlése mellett. Bejegyzés alapjául szolgálhat az olyan okirat is, amely együttesen tartalmazza az elállási jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozatot, továbbá a másik fél ehhez történő hozzájárulását. Amennyiben vevő elállásához eladó nem járul hozzá, azt vitatja, úgy a vevő az elállás jogszerűségének megállapítása érdekében keresetet indíthat. Ez esetben a bíróságnak az elállás jogszerűsége tárgyában hozott jogerős ítélete alapján van helye vevő tulajdonjoga törlésének és az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot helyreállításának. 3. Szerződés érvénytelenségének elismerése Érvénytelen egy szerződés, ha olyan, a törvény által meghatározott súlyos hibában vagy fogyatékosságban szenved, amelynek következtében nem alkalmas a felek által célzott joghatás kiváltására. Ez az érvénytelenségi ok megnyilvánulhat a szerződési akaratban, a szerződési nyilatkozatban vagy a célzott joghatásban. Az érvénytelenségnek két fő formája a semmisség és a megtámadhatóság. Az ingatlan-nyilvántartási eljárás szempontjából érvénytelenség alapján az eredeti állapot helyreállítása akkor történhet meg, ha arról a felek között konszenzus jön létre nevezetesen az egyik fél által hivatkozott semmiségi vagy megtámadhatósági kifogást a másik fél elismeri, nem vitatja, ennek hiányában az arra hivatkozó fél bírósághoz fordulhat az érvénytelenség megállapítása érdekében. Egy konkrét ügyben a felek között adásvételi szerződés jött létre, mely alapján az ingatlanügyi hatóság a vevő tulajdonjogát vételi jogcímén bejegyezte. Ezt követően

6 14 RES IMMOBILES eladó nagykorú hozzátartozója hivatkozott arra, hogy eladó mint gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen személy jognyilatkozata semmis, tekintettel arra, hogy ügyei viteléhez szükséges belátási képessége már a szerződés megkötéskor, illetve azelőtt is teljesen hiányzott. Amennyiben vevő a szerződés ezen semmisségi okból történő érvénytelenségét elismeri, úgy az erről szóló ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas okirat alapján melyet az időközben cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett eladó törvényes képviselője ír alá az ingatlanügyi hatóság dönt az eredeti állapot helyreállításáról, vagyis eladó tulajdonjogának érvénytelenség elismerése jogcímén történő visszajegyzéséről, a vevő tulajdonjogának egyidejű törlése mellett. Amennyiben vevő az eladó cselekvőképtelenségét nem ismeri el, úgy eladó érdekében az arra jogosult személy a szerződés semmisségének megállapítása iránt pert indíthat, és az abban hozott jogerős ítélet alapján történhet az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot helyreállítása. Itt tartom fontosnak megjegyezni, hogy az Inytv. 51. (1) bekezdésében foglalt, a nyilvánvalóan érvénytelen okiratokkal kapcsolatos szabályozás alapján az ingatlanügyi hatóságnak elsődleges szűrő szerepe van abban, hogy a lényeges tartalmi vagy alaki hiányosságokban szenvedő okiratok bejegyzés alapjául ne szolgálhassanak. Közhatalmi aktuson alapuló eredeti állapot helyreállítása 1. Bíróság ítélete A fentiek során már utaltunk arra, hogy amennyiben a szerződő felek között az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot helyreállítására irányuló konszenzus nem jön létre, úgy a jogérvényesítés egyetlen módja a bírósági út igénybevétele. Ezen esetek a következők: - elállási jog körében: amennyiben az egyik fél elállási joga gyakorlásának jogszerűségét a másik fél vitatja, úgy az elállás jogszerűségének megállapítása és a szerződés felbontása a bíróságtól kérhető; - érvénytelenségre történő hivatkozás esetén: amennyiben azt a másik fél nem ismeri el, úgy bíróságtól kérhető a szerződés érvénytelenségének megállapítása. Az ilyen tárgyú megállapítási perek esetében a jogerős ítélet alapján kerülhet sor a tulajdonjogi bejegyzés törlésére és az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot helyreállítására. Előfordulhat azonban, hogy a felek a peres eljárás során a Polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (Pp.) a alapján egyezséget kötnek egymással, melyet a bíróság végzéssel jóváhagy, akkor ha az a jogszabályi feltételeknek megfelel. Az egyezséget jóváhagyó végzésnek ugyanaz a hatálya, mint a bírósági ítéletnek. 2. Egyéb hatósági döntés Ebbe a körbe azon esetek tartoznak, amikor a hatóság egy korábbi tulajdonjog bejegyzéséről rendelkező döntését maga változtatja meg úgy, hogy ez a korábban bejegyzett tulajdonjog törlését és az eredeti állapot helyreállítását eredményezi. A hatóság ilyen döntése amennyiben annak egyéb jogszabályi feltételei is fennállnak alapulhat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 114.

7 INGATLANJOG A GYAKORLATBAN 15 (1) bekezdésének rendelkezésén, vagyis amikor a hatóság saját hatáskörben eljárva határozatát visszavonja, vagy módosítja. Erre lehet példa a közigazgatási hivatal által hozott kisajátítási határozat saját hatáskörben történő visszavonása. Az eredeti állapot helyreállításának akadályai Természetesen a gyakorlatban számos olyan eset is adódhat, amikor a feleknek az eredeti állapot helyreállítására irányuló konszenzusa esetén sincs már jogi lehetőség az új tulajdonos tulajdonjogának törlése mellett a korábbi tulajdonos tulajdonjogának visszajegyzésére. Ilyen eset például, amikor az újonnan bejegyzett tulajdonos a tulajdonába került ingatlant a másik szerződő fél elállását megelőzően létrejött szerződéssel harmadik jóhiszemű személynek, ellenérték fejében elidegenítette. Ekkor a szerződés elállás miatti megszűnése esetén sem lehet már helyreállítani az eredeti állapotot. 4 A Ptk (3) bekezdése kimondja, hogy a szerződés felbontása esetén a már teljesített szolgáltatások visszajárnak. Abban az esetben azonban, amikor az elállásra jogosult fél ezt a jogát olyan időben gyakorolja, amikor a bejegyzett tulajdonos harmadik, jóhiszeműen, ellenérték fejében szerző félnek elidegenítette az ingatlant, fogalmilag kizárt a már teljesített szolgáltatások visszaszolgáltatása. Az eredeti állapot helyreállításának relatív akadályát jelenti az ingatlanra időközben bejegyzett végrehajtási jog. Ez alatt azt kell érteni, hogy a végrehajtási jog bejegyzése erre vonatkozó jogszabályi rendelkezés hiányában önmagában nem lehet akadálya további tulajdonosváltozás bejegyzésének, azonban ilyenkor az eredeti állapot helyreállítása akként történik, hogy az új tulajdonos tulajdonjogának törlésével és a korábbi tulajdonos tulajdonjogának bejegyzésével egyidejűleg a végrehajtási jog továbbra is az ingatlant terheli. A tulajdonjoggal kapcsolatos eredeti állapot helyreállításához, ezen belül pedig a relatív akadályok fogalmához szorosan kötődik az olyan haszonélvezeti joggal kapcsolatos kérdés, amelyről az adásvételi szerződésben lemondtak és azt a tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg törölték az ingatlan-nyilvántartásból. A jogalkalmazás terültén gyakran felmerülő problémát jelent, hogy ilyen esetben van-e lehetőség a haszonélvezeti jog visszajegyzésére. Az Inytv. 30. (2) bekezdése elsődleges szabályként mondja ki, hogy a tulajdonjog törléséhez és az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot helyreállításához hatósági határozat szükséges. Másodlagosan alkalmazandó szabály, hogy a felek megállapodása alapján is van lehetőség az eredeti állapot helyreállítására, azonban ebben az esetben az Inytv. változások bejegyzésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a haszonélvezeti jog bejegyzésére csak abban az esetben van lehetőség, ha a felek ennek újbóli alapításáról az eredeti állapotot helyreállító szerződésben megállapodtak, továbbá a haszonélvezeti joggal egyidejűleg bejegyzésre kerülő régi-új tulajdonos ennek bejegyzéséhez hozzájárul. Az eredeti állapot helyreállítására irányuló ingatlan-nyilvántartási eljárás alapvető szabályai 1. Az eljárás megindítása Természetesen a kérelemhez kötöttség elvéből adódóan az eredeti ingatlan-nyilván- 4 BH

8 16 RES IMMOBILES tartási állapot helyreállítására irányuló eljárás is a jogszabályban meghatározott formanyomtatványon benyújtott kérelemre vagy az eljáró hatóság megkeresésére indulhat. Az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot helyreállítására irányuló kérelemnek tartalmaznia kell azokat a kérelmezőre vonatkozó adatokat, amelyeket az Inytv. 26. (3) bekezdése ír elő. Az ingatlan pontos megjelölésén kívül a kérelem tárgya rovatban azt a jogot vagy jogilag jelentős tényt kell feltüntetni, amelynek a visszajegyzését kérik, amellett, hogy megjelölésre kerül az eljárás célja, vagyis az eredeti állapot helyreállítása. Erre azért van szükség, mert az ingatlanügyi hatóság a kérelemhez kötöttség elvének tiszteletben tartásával, csak abban a tényállásban és annak a jognak vagy ténynek tekintetében dönthet, amelyet a felek a kérelemben megjelöltek. Hatósági vagy bírósági megkeresés esetén a megkeresésnek a Vhr. 60. (2) bekezdésében foglalt adatokat kell tartalmaznia. Meg kell jegyezni azonban, hogy az eljárás megindításához megkeresésre minden olyan esetben szükség van, amikor az eljárást valamely közigazgatási szerv vagy bíróság indítja meg, és a bejegyzés, illetve törlés olyan hatósági döntésen vagy bírósági határozaton alapul, amelynek meghozatalára a fenti szervek jogszabály alapján kötelesek. 2. Bejegyzés alapjául szolgáló okiratok Amennyiben az eredeti állapot helyreállítására a felek megállapodása nevezetesen szerződés felbontása, érvénytelenség elismerése, elállás stb. alapján kerül sor, úgy az ilyen okiratra az Inytv-nek a tulajdonjog bejegyzés alapjául szolgáló okiratok alakiságára és kötelező tartalmi elemeire vonatkozó szabályai az irányadók. 5 Ezen rendelkezésekkel összhangban a Ptk. is kimondja, hogy ha jogszabály a szerződés érvényességét megszabott alakhoz köti, úgy az ilyen alakban kötött szerződés felbontása is csak a megszabott alakban érvényes. 6 Fentiek értelmében a felek megállapodásának az eredeti állapot helyreállításáról, vagyis a jelenleg bejegyzett tulajdonos tulajdonjogának törléséről és a korábbi tulajdonos tulajdonjogának bejegyzéséről kell szólnia. Emellett az okiratnak tartalmaznia kell a bejegyzett tulajdonos, mint jogosult részéről a korábbi tulajdonos tulajdonjogának bejegyzéséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatát, mint bejegyzési engedélyt. Az okiratban meg kell jelölni az eredeti állapot helyreállításának jogcímét is, mint pl.: szerződés felbontása, elállás, érvénytelenség elismerése stb. Amennyiben az eredeti állapot helyreállítása jogerős hatósági (bírósági) határozat alapján történik, úgy annak tartalmára az Inytv. 32. (1) bekezdésében foglaltak az irányadók, azzal az eltéréssel, hogy a felek megállapodását, valamint a bejegyzési engedélyt a hatóság rendelkezése pótolja. 7 Ha a bejegyzés alapjául a bíróság olyan végzése szolgál, amely a felek perbeli egyezségét hagyja jóvá, a felek által tett egyezségnek ki kell terjednie mindazon kérdésekre, amelyeket a felek megállapodásának, mint bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak tartalmaznia kell. Az eljáró hatóság, bíróság által meghozott határozatok, végzések közokiratnak minősülnek, melyek alakiságát a Pp. és egyéb vonatkozó jogszabályok határozzák meg. 5 Inytv. 29., Inytv. 32. (1)-(4) bekezdései 6 Ptk (3) 7 Inytv. 34. (1) bekezdése

9 INGATLANJOG A GYAKORLATBAN 17 Összegzés A fentiek alapján tehát az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot helyreállításának esetein belül két csoport különíthető el, nevezetesen a felek akarati autonómiájának teret adó szerződés, illetve valamely közhatalmi aktus közvetítése alapján történő eredeti állapot helyreállítás. Mindkét esetre igaz azonban az, hogy a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak tartalmaznia kell az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó rendelkezést, a felek jogváltozásban való megállapodását, valamint a bejegyzési engedélyt, vagy a hatóság, illetve bíróság ezeket helyettesítő döntését. Mivel a tulajdonjog a modern állam gazdasági viszonyait és az egyéni létet megalapozó jogintézmény, a társadalom minden tagja számára legyen az természetes vagy jogi személy alapvető fontosságú, hogy a tulajdonjoggal való rendelkezés esetén jelen munkában tárgyalt szabályok, tartalmi és formai követelmények megtartása mellett történjenek a tulajdoni viszonyokban beállott változások átvezetése. * * *

10