TDK Dolgozat. Öröklési Jogi Tükör

Átírás

1 Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar TDK Dolgozat Öröklési Jogi Tükör Készítette: Konzulens: Bári Krisztián Dr. Bíró György J-405 egyetemi tanár Polgári Jogi Tanszék vezetője Miskolc, 2010

2 Tartalomjegyzék I. Bevezetés 3 II. Az új és a régi Ptk. egybevetése 1. Általános rendelkezések 4 2. Végintézkedésen alapuló öröklés 7 3. Végrendelet tartalma A végrendelet érvénytelensége és hatálytalansága Az öröklési szerződés Halál esetére szóló ajándékozás, rendelkezés várt öröklésről Törvényes öröklés Az ági öröklés Az örökbefogadással kapcsolatos öröklési jogi szabályok A kötelesrészi igény A kötelesrész kielégítése Az örökség megszerzése Az örökös jogállása A hagyatéki tartozások és kielégítésük 44 III. Záró gondolatok 48 Jogforrások 49 Irodalomjegyzék 49 2

3 I. Bevezetés Azért választottam ezt a témát TDK dolgozatomnak, mert az öröklési jog valamilyen formában mindenkit érint az élete során. A halál az élet természetes velejárója. A jog szerepe ilyen esetben rendet tenni az örökhagyó vagyonában és megfelelően szétosztani azt a jogosultak között. Gyakran még a jog útmutatásával sem egyszerű zökkenőmentesen egy öröklési jogvitát megoldani. Az én dolgozatom témája a hatályos Polgári Törvénykönyv (1959. évi IV. törvény) és az új Polgári Törvénykönyv Tervezet (2009. évi.. törvény) összehasonlítása, kiegészítve a Polgári Jogi Kodifikációban megjelent publikációkkal, jogesetekkel, Bírósági Jogegységi Határozatokkal, és a saját véleményemmel. A törvényes öröklés szabályait a jelenleg hatályos Polgári Törvénykönyv ötödik része tartalmazza, az új Ptk. (2009. évi törvény) tervezetben pedig a hatodik könyvben tárgyalta volna a témát. Tíz év munka után az Országgyűlés szeptember 21-én fogadta el az új polgári törvénykönyvet. A végszavazáson 191 képviselő támogatta az új magánjogi kódexet, 168-an szavaztak nemmel, négyen tartózkodtak. Megalkotására azért volt szükség, mert a jelenleg hatályos törvénykönyv eredeti változatát még 1959-ben fogadták el, egy olyan korban, amikor a magánjogi viszonyokat minimális szintre szorították - például erősen korlátozták a magántulajdont. 1 Az örökölhető vagyontárgyak értéke jelentősen megnőtt, azok összetétele, rendeltetése is megváltozott. Ezentúl a családi viszonyok és a demográfiai viszonyokban is változások történtek. 2 A Ptk. öröklési jogi részét - az évi módosítást is ideértve (haszonélvezet megváltása) - a legkevesebbszer módosították a Ptk. megalkotása óta / MTI belföld Május elsején életbe lép az új Ptk február 15., hétfő 18: az öröklésről február 08. hétfő, 12:48 3 Polgári Jogi Kodifikáció II. évf. 1. szám (Dr. Weiss Emília) 3

4 II. Az új és a régi Ptk. egybevetése 1. Általános rendelkezések 1.1 Az öröklés A Javaslat a hatályos Ptk.-hoz hasonlóan fenntartja az ipso iure öröklés és universalis successio elveit, így megállapítja, hogy a meghalt ember vagyona, mint egész, vagyis, mint valamennyi jog és kötelezettség összessége száll át az örökösre. Az ipso iure öröklés azt jelenti, hogy az öröklés minden jogcselekmény nélkül az örökhagyó halálakor nyílik meg, az örökös a hagyatékot az örökhagyó halálának pillanatában bármiféle elfogadó nyilatkozat nélkül megszerzi Az ember halálával hagyatéka, mint egész száll az örökösre (öröklés) (1) Örökölni törvény vagy végintézkedés alapján lehet. (2) Amennyiben az örökhagyó után végintézkedés maradt, az öröklés rendjét ez határozza meg. Végintézkedés hiányában az öröklés rendjére a törvény az irányadó. (3) Ha más örökös nincs, a hagyaték az államra száll. Az állam törvényes örökös. 1.2 Az öröklési jogi igény A Ptk (1) bekezdésében foglalt szabállyal azonos módon kifejezetten kimondja, hogy a tulajdoni igények nem évülnek el, ugyanakkor a kötelesrészre vonatkozó igények is az örökhagyó halálával keletkeznek, de ezek kötelmi jellegűek, ezért nem évülnek el (1) A tulajdonjogi igények nem évülnek el. 1.3 Az öröklés jogcímei 1-2 A végintézkedésen alapuló öröklés elsődlegességét hangsúlyozza a törvényes öröklés rendjéhez képest. A hatályos Ptk. is ezt a sorrendet határozza meg. (Később, a törvényes öröklési résznél lesz pontosan részletezve) évi IV. törvény évi.. törvény 6 Szakértői Javaslat az új Polgári Törvénykönyv tervezetéhez Vékás Lajos professzor 2008 március 31. 4

5 1.4. Kiesés az öröklésből 600. Kiesik az öröklésből a) aki az örökhagyó előtt meghal; b) aki a hagyatékot az öröklés megnyílásakor törvénynél fogva nem szerezheti meg; c) aki az öröklésre érdemtelen; d) aki lemondott az öröklésről; e) akit az örökhagyó az öröklésből kizárt vagy kitagadott; f) aki az örökséget visszautasította. Öröklési képessége minden jogképes személynek, illetve szervezetnek van. Természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező jogalanyok is lehetnek örökösök. A Javaslat a negatív feltételeket említi meg, a hatályos Ptk.-val egyezően. Csak némely vonatkozásban változtat. Külföldi vélelmek a közlekedési balesetben elhunytakra Kiesési okok változatlanok. A kiesett személy hozzátartozóira nincs hatással. Az öröklési jogi munkacsoport a közös veszélyben kategóriát is szerette volna a többi feltétel közé beemelni, ugyanis is így kizárhatták volna az előbb meghalt a később meghalt után való öröklését. Közjegyzői vélemény szerint az érdemtelenségi okokat ki kellett volna egészíteni még az örökhagyó végintézkedését meghamisítja -val. 1.5 Kiesés a haszonélvezeti jogból, a használati jogból, a kötelesrészből, továbbá a hagyományból és a meghagyásból Az állagöröklésből történő kiesés szabályait megfelőlen alkalmazni rendeli a haszonélvezeti jogból, továbbá a kötelesrészből, valamint a hagyományból és a meghagyásból történő kiesés eseteire is. A haszonélvezetből való kiesés a házastársra és a bejegyzett élettársra egyaránt vonatkozik és a kiesés szabályai alkalmazandóak az élettárs használati jogára is. Változás viszont, hogy a Javaslat szerint a meghagyás kedvezményezettje alanyi jogot szerez, vagyis követelheti a meghagyás teljesítését, és ő is kieshet. 1.6 Az érdemtelenség 602. (1) Érdemtelen az öröklésre a) aki az örökhagyó életére tört; b) aki szándékos eljárásával az örökhagyó végakaratának szabad nyilvánítását megakadályozta, vagy annak érvényesítését meghiúsította, illetőleg ezek valamelyikét megkísérelte; 5

6 c) aki a hagyatékban való részesülés céljából az örökhagyó után törvényes öröklésre jogosult vagy az örökhagyó végintézkedésében részesített személy életére tört. (2) Az érdemtelenség nem vehető figyelembe, ha az érdemtelenségre vezető magatartást - bárki ellen irányult is - az örökhagyó, illetőleg az, aki ellen irányult, megbocsátotta. (3) Az érdemtelenségre csak az hivatkozhat, aki az érdemtelen személy kiesése folytán maga örökölne, vagy a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtől vagy más tehertől mentesülne. Lényegében változatlan marad, a (4) bekezdésben annyival egészül ki, hogy az érdemtelenség miatt kiesett személy helyébe lépő kiskorú leszármazója öröksége tekintetében nem rendelkezhet vagyonkezelői joggal. 1.7 Lemondás az öröklésről (1) Fenntartja a lemondás intézményét. Lehetséges az egészről vagy a részbeni lemondás is, de csak írásban érvényes. (2) A lemondás lehetőségét kiterjeszti a végrendeleti öröklés eseteire is, az örökrészéről a végrendeleti örökös is lemondhat az örökhagyóval kötött írásbeli megállapodás alapján. (3) Írásbeliséget teszi kötelezővé, illetve megemlíti, hogy a bizonyítás nehézsége abban rejlik, hogy aki írta már nem él, ezért egyértelműnek kell lennie. 1.8 A lemondás személyi hatása 1. A lemondás csak akkor hat ki a lemondó leszármazóira, ha a megállapodás így szól. Bármelyik lehetőség megvalósulása esetén a lemondás anélkül hat ki a lemondó leszármazóira, hogy azok nyilatkozatot tettek volna. A Javaslat fenntartja azt az öröklési szabályt, hogy az a gyermek, aki már a szülei életében megkapta a maga részét és ennek fejében mondott le az örökségről, nemcsak maga nem igényelhet semmit a hagyatékból, hanem öröklési igénnyel leszármazói sem léphetnek fel. 2. Ha egy személy nem örököl az örökhagyó után, akkor a lemondás hatálytalan. Ugyanígy a leszármazó lemondását a többi leszármazó javára történtnek kell tekinteni. Mindkét szabály csak kétség esetén alkalmazható, de a felek szerződésben ettől eltérhetnek. 1.9 A lemondás terjedelme 1. A lemondás terjedelméről az örökhagyó és az öröklésre jogosult szabadon megállapodhat. A lemondás a kötelesrészre is vonatkozik ellenkező megállapodás hiányában. Külön a 6

7 törvényes örökrészről és külön a kötelesrészről is le lehet mondani. Ha valaki lemond a törvényes örökrészéről, lemond a kötelesrészéről is, míg a kötelesrészről való lemondás azt jelenti, hogy az örökhagyónak a kitagadási joga érvényesítése nélkül is ki tud zárni valakit. 2. A (2) bekezdés a Ptk (5) bekezdésével egyezően állapítja meg, hogy a lemondás kiterjed a növedékjogra és a később szerzett vagyonra is, de rendkívüli vagyon gyarapodása valószínűleg meggondolásra késztette volna a lemondót nyilatkozata megtételében, ezért erre a nagyobb vagyonra nem terjeszti ki ezt a rendelkezést. 3. A föld és a hozzá tartozó jogegységet képez, ezért ebben az esetben az egyikről való lemondás a másikat is magával vonzza, azért hogy a két dolog ne váljon szét. Változás: A Javaslat ebben a részben a régi Ptk.-hoz hasonlóan a kieséssel kapcsolatos rendelkezésekkel folytatja a szabályozást, de szerintem a logikailag szerencsésebb, ha a kiesés és egyéb ilyen okok a végrendelet általános szabályai után vannak rendezve. 2. Végintézkedésen alapuló öröklés 2.1 A végintézkedés 1. A Javaslat minden végintézkedési formára kiterjesztve fogalmazza meg a végintézkedési szabadság elvét. Ez az elv a tulajdonos rendelkezési szabadságából következik és a polgári magántulajdonra épülő jogrendszerek egyetemes elvének tekinthető. A Javaslat a Ptk.-hoz képest fordított sorrendben tartalmazza az öröklés két fő jogcímét: előbb rendelkezik a végintézkedésen alapuló öröklésről, s ezt követően adja meg a törvényes öröklés szabályait. Ez azért van, mert elsődlegesen az örökhagyó végakarata határozza meg, és csak végintézkedés hiányában érvényesülnek a törvényes öröklés szabályai. Vélemény: Szerintem ez a megoldás logikusabb, mert a végintézkedés léte illetve érvényessége esetén a törvényes öröklés teljesen kimarad, ugyanis a végrendelkezés és a törvényes öröklés egymást kizáró tényező. 2. A Ptk. nem definiálta a végintézkedés fogalmát. A Javaslat a végintézkedés alapvető formáira tekintettel (végrendelet, halál esetére szóló ajándékozás, öröklési szerződés) vonatkozó szabályokból kiemelve a közös elemeket meghatározza a végintézkedés definícióját a (2) bekezdésben. Ilyen közös elem, hogy a.) az örökhagyó, b.) a vagyonáról vagy annak egy részéről, c.) halála esetére, d.) rendelkezik, e.) feltéve, hogy a juttatásban részesülő túléli őt. Végrendeleti öröklés változásai: szerkezeti változás, végrendelet minimális tartalmi követelményei. Végrendelet megtámadásának hatása. Utóörökös-nevezés konkrét esetben 7

8 való elismerése (házastársak, végintézkedési képességgel nem rendelkező leszármazó esetén). Közös végrendelet alkotásának elismerése, közösen alkotott öröklési szerződés (házastársak, bejegyzett élettársak esetén) A végrendelkezés személyessége A végrendelkezési nyilatkozat a Javaslat szerint is a legszemélyesebb jognyilatkozatok közé tartozik, ezért csak személyesen tehető, nem tehető képviselő útján, ezt a törvényi tételt a gyakorlat a kétoldalú végintézkedés eseteire is kiterjeszti. 2.3 A végrendelet fajtái 1. A Javaslat nem változtat, csak a PK 85. sz. állásfoglalás alapján meghatározza a minimális tartalmi követelményeket, amelyek mellett egy okirat végrendeleti minőségét meg lehet állapítani: - Külsőleg a végrendelkezőtől kell származnia. - Halálesetre szóló nyilatkozatot tartalmazzon, amelyből a végrendeleti minőség kitűnik. 2. Végrendelkezni lehet közvégrendelettel vagy írásbeli magánvégrendelettel; szóbeli végrendelkezésnek csak a törvény által külön meghatározott esetekben van helye. 3. A Javaslat fenntartja azt az elvet, hogy a végrendelet a legszemélyesebb jognyilatkozatok közé tartozik. 4. Írástudatlanok, egyéb fogyatékosságokból származtatható hátrányok indokolják azt, hogy a vakok, az írástudatlanok vagy azok a személyek, akik olvasásra vagy nevük aláírására képtelen állapotban vannak írásbeli végrendeletben ne rendelkezhessenek. 2.4 A Közvégrendelet 1-2. A Javaslat változtat a hatályos jognak azon a tételén, hogy közvégrendeletet közjegyző vagy bíróság előtt lehet tenni azáltal, hogy elhagyja a bíróságot a felsorolásból. A jövőben közvégrendeletet csak közjegyző előtt tehető. A közvégrendelet alaki érvényességére a közjegyzői okiratok érvényességét szabályozó rendelkezések az irányadók. 3. A Javaslat fenntartja a közvégrendelettel kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályokat. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú, valamint az a korlátozottan cselekvőképes nagykorú 7 Polgári Jogi Kodifikáció II. évf. 4. szám (Dr. Weiss Emília) 8 Polgári Jogi Kodifikáció III. évf. 6. szám (Dr. Weiss Emília) 8

9 személy, akinek a bíróság a cselekvőképességét vagyonával való rendelkezésében korlátozta, csak közvégrendeletet tehet; végrendelete érvényességéhez sem a törvényes képviselő hozzájárulása, sem a gyámhatóság jóváhagyása nem szükséges. 4. A Javaslat abból indul ki, hogy a közvégrendeletnél közreműködőnek minősülő személy csak a végrendelkezést felvevő közjegyző lehet. Ezért kihagyja Ptk (3) bekezdésében felsoroltak közül a közreműködő gyámját és gondnokát. 2.5 Az írásbeli magánvégrendelet nyelve Változás: Ptk körül kialakult bizonytalanságot megszünteti azzal, hogy az írásbeli magánvégrendelettel szemben támasztott nyelvismereti követelmények együttes vagy vagylagos feltételnek tekinthetők-e. Az örökhagyónak értenie kell a végrendelet nyelvét, viszont allográf és holográf végrendelet esetében első esetben írni, másodikban olvasnia kell tudnia az adott nyelven. 2.6 A Saját kezűleg és más által írt végrendelet 1-3. A Javaslat fenntartja az eddig ismert fajtákat. Nem kell saját kézzel írnia és a géppel való írás minden esetben más által írtnak tekintendő. A gyorsírással vagy a közönséges írástól eltérő egyéb jel- vagy számjegyírással készült magánvégrendelet érvénytelen. 2.7 Az írásbeli magánvégrendelet alaki érvényességi feltételei 1. Változás történik abban a tekintetben, hogy már nem kell kitűnnie a keltnek és a helyszínnek az okiratból Változás: Több lapból álló és allográf végrendelet esetében az örökhagyó és a tanúk minden oldalon el kell, hogy lássák aláírásukkal a dokumentumot, viszont a holográfnál nem követelmény ugyanez. 2.8 Az írásbeli magánvégrendelet tanúja 1-2. A végrendelet készítésénél a tanúk a végrendelkező személyazonosságát, valamint aláírásának hitelességét igazolják. A végrendelet tartalmát nem kell ismerniük. A Javaslat a Második Könyv cselekvőképességre vonatkozó szabályainak megváltoztatásához igazodva írja körül a tanúra vonatkozó negatív személyi feltételeket. 9

10 2.9 A tanú vagy más közreműködő számára rendelt juttatás 1-3. A végrendeleti tanú vagy más közreműködő számára rendelt juttatás érvényességére vonatkozó garanciális előírásokat a Javaslat annyiban bővítette, hogy meghatározta a közreműködő fogalmát. Erre azért volt szükség, hogy a bírói gyakorlatban tapasztalható bizonytalanságokat elkerüljék. 4. A Javaslat indokoltan szigorúbb követelményeket támaszt a végrendelet tételében közreműködő személy javára szóló juttatás esetén, tekintve, hogy mivel ők érdekeltek a végrendelet tartalmában a visszaélés lehetősége jóval nagyobb. A rendelkezés a végrendelettételénél eljáró vagy közreműködő személy elfogulatlanságát kívánja biztosítani. 5. Változás: A Javaslat szükségesnek látta kiterjeszteni a végrendelet tételénél tanúként vagy más módon közreműködő személyekre vonatkozó garanciális szabályokat a jogi személy tagjára, vezető tisztségviselőjére vagy alkalmazottjára is. A Ptk. bírói gyakorlata ilyen tekintetben ellentétes álláspontot képvisel A szóbeli végrendelettétel feltételei Változás: (1) Szóbeli végrendeletet az tehet, aki életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, amely az írásbeli végrendelet megtételét nem teszi lehetővé. (2) A szóbeli végrendelet akkor érvényes, ha a végrendelkező két tanú együttes jelenlétében a tanúk által értett nyelven végakaratát egész terjedelemben szóban előadja, és ez alkalommal kijelenti, hogy szóbeli nyilatkozata az ő végrendelete. (3) A szóbeli végrendeletre irányadóak az írásbeli magánvégrendelet tanújának és más közreműködõjének személyére vonatkozó, valamint az ő és hozzátartozója érdekeltségére tekintettel megállapított korlátozások, a tanú írni tudása azonban a szóbeli végrendelet érvényességének nem kelléke. A Javaslat szűkíti a szóbeli végrendelet tételének szabályait, azért mert úgy véli, ezzel lehet a legjobban visszaélni. Kizárólag olyan életet fenyegető rendkívüli helyzetben lehet, amikor kizárt az írásbeli végrendelkezés tételének a lehetősége, vagyis elhagyja a jelentékeny nehézséggel szófordulatot. A tétele után 30 napos hatályt határoz meg. Vélemény: Szerintem jogos ez a rendelkezés, így sok esetben ki lehet zárni a csalás lehetőségét A közös végrendelet (1) Közös végrendelet két vagy több személynek bármilyen alakban ugyanabba az okiratba foglalt végintézkedése. 10

11 (2) Kölcsönös végrendelet az a közös végrendeletbe foglalt végintézkedés, amelyikben a végrendelkezők egymást kölcsönösen örökösükké nevezik. (3) Viszonos végrendelet az a közös végrendeletbe foglalt végintézkedés, amelyet egyik végrendelkező sem tett volna meg a másik végrendelkező végintézkedése nélkül és ez magából a végrendelet tartalmából kifejezetten megállapítható. (4) A közös végrendelet érvénytelen. 5. Kivételt fogalmaz meg, annyiban hogy a házastársak közös végrendeletben is nyilváníthatják végakaratukat. De itt felmerülhet egymás befolyásolásának lehetősége 6. A közös végrendelet hatályát veszti, ha a házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnik, amíg a jogi keret fennáll. 7. Változás: A Javaslat visszatér az Mtj (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezésekhez. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy egyoldalúlag visszavonják a végrendeletet, de csak akkor, egyidejűleg viszonos végrendeleti juttatást is visszautasítják A végrendelet értelmezése A bírói gyakorlat az akarati elvet követi, és súlyt helyez a favor testamenti elvének érvényre juttatására is. Fontos, hogy az örökhagyó akarata a legjobban érvényesüljön. A favor testamenti elve nem szolgálhat alapul a végrendeleti rendelkezés alaki okból fennálló érvénytelenségének orvoslására. 3. A végrendelet tartalma 3.1 Az örökösnevezés bekezdés a Ptk án nem változtat 636. (1) Az örökhagyó végrendeletében egy vagy több örököst nevezhet. (2) Örökös az, akinek az örökhagyó az egész hagyatékát, illetőleg annak meghatározott hányadát juttatja. (3) Kétség esetében örökös az is, akinek az örökhagyó az egész hagyaték értékének jelentős részét tevő meghatározott egy vagy több vagyontárgyat juttat, ha az örökhagyó feltehető akarata szerint a részesítettnek a hagyatéki terhek viselésében is osztoznia kell. 2. A (2) bekezdés meghatározza az örökös fogalmát. Egyetemes jogutód az örökös, különös jogutód a hagyományos. 3. Arról nyújt felvilágosítást, hogy mi különbözteti meg az örököst a dologi hagyományostól. Az örökösi minőség megállapítására két szempont van: jelentős értékű vagyontárgy juttatása és a hagyatéki terhek viselésében való osztozás. 11

12 4. Arról szól, hogy idézve a Ptk t, aki az örökhagyó halálakor még meg sem fogant személy nem örökös, de aki megfogant az már igen. Természetesen az öröklés feltétele az élveszületés. 5. A Javaslat a 6:4 (2) bekezdésének e) pontjával összhangban rendelkezik a végintézkedéssel létrehozott alapítvány öröklési képességére vonatkozóan. Az ilyen formában létrehozott alapítvány a bejegyzéssel az örökhagyó, mint alapító halálának időpontjára visszamenő hatállyal jön létre és megszerzi az örökhagyótól, mint alapító részére juttatott vagyont. 3.2 Az örökrész meghatározása Előfordulhat, hogy az örökhagyó úgy nevez meg több örököst, hogy nem határozza meg az egy-egy örökösnek juttatott rész mértékét. A Javaslat a Ptk-val egyezően egy olyan vélelmet állít fel, hogy a hagyaték egy részére vagy meghatározott vagyontárgyra kinevezett örökösök egyenlően részesednek, de ez a vélelem megdönthető. 3.3 A helyettes-örökös nevezése 640. (1) Az örökhagyó arra az esetre, ha az örökös az öröklésből kiesik, mást nevezhet örökössé (helyettes örökös). (2) Ha a nevezett örökös az örökhagyónak egyben törvényes örököse is, kiesése esetére leszármazóját - ellenkező végrendeleti intézkedés hiányában - helyettes örökösnek kell tekinteni. 1-2 Változás: A Javaslat a ával azonos tartalommal helyettes örökös nevezését is lehetővé teszi, továbbá kifejezetten kiterjeszti a szabályozást a hagyományrendelésre és a meghagyásra is. 3.4 A kizárás az öröklésből 637. (2) Az örökhagyó azt, aki törvényes örököse, vagy azzá válhat, akár más személynek örökössé nevezésével, akár végrendeletben tett kifejezett nyilatkozattal kizárhatja a törvényes öröklésből. A kizárást nem kell indokolni. (3) A kötelesrészt meghaladó törvényes öröklésből a kötelesrészre jogosult is kizárható. 3.5 A végrendelettel ki nem merített hagyaték Ha a nevezett örökösök részesedése a hagyatékot nem meríti ki, a többlet tekintetében törvényes öröklésnek van helye, amennyiben a törvény kivételt nem tesz, vagy a végrendeletből más nem következik. 12

13 3.6 A Hagyományrendelés (1) Hagyomány a hagyatékban meglevő valamely vagyontárgynak közvetlenül meghatározott személy részére juttatása, ha az ilyen részesedés nem minősül öröklésnek. (2) Hagyományrendelés az is, ha az örökhagyó örökösét arra kötelezi, hogy a hagyományosnak vagyoni szolgáltatást teljesítsen. (3) Hagyományt az örökös javára is lehet rendelni (előhagyomány). Hagyománnyal azt is lehet terhelni, aki maga is hagyományos (alhagyomány). Kétség esetében a hagyomány az örököst terheli. 3.7 Meghagyás Változás: A Ptk át megváltoztatja abban a tekintetben, hogy nem látja értelmét a jogi kényszer nélkül szabályozzon egy jogintézményt. További feltételek támasztása nélkül kikényszeríthetővé teszi a maghagyást. A meghagyás kedvezményezettjeire a kiesés szabályai is vonatkoznak. 3.8 Az öröklés szabályainak alkalmazása a hagyományra és a meghagyásra A Javaslat a Ptk-hoz hasonlóan a hagyományra és a meghagyásra mögöttes szabályként a végrendeleti öröklés szabályait rendeli alkalmazni. 3.9 Az utóörökös nevezése, az utóhagyomány rendelése 1. Változás: A Ptk. általános jelleggel érvénytelennek mondta ki az utóörökös-nevezést, igaz az utóhagyomány-rendelés lehetőségét változatlanul elismerte. A Javaslat is elvben fenntartja az utóörökös-nevezés érvénytelenségére vonatkozó szabályt. Ugyanakkor meghatározott szűk körben elismeri az utóöröklést, maradék-utóöröklés formájában (1) Az örökhagyó olyan végrendeleti intézkedése, amely szerint az örökségben vagy annak egy részében valamely eseménytől vagy időponttól kezdve az eddigi örököst más váltja fel, érvénytelen. Az elsősorban nevezett örökös halála esetére történt örökösnevezés azonban mint helyettes örökösnevezés megáll, ha annak feltételei megvannak. (2) Ez a rendelkezés nem zárja ki a feltételtől vagy időponttól függő hagyományrendelést. Az, aki a hagyomány tárgyát megszerezte, azzal - a feltétel vagy időpont bekövetkezéséig - sem élők között, sem halál esetére nem rendelkezhet. A hagyomány tárgyául szolgáló ingatlanra az ingatlan-nyilvántartásban elidegenítési 13

14 és terhelési tilalmat kell bejegyezni. Ez a rendelkezés harmadik személy jóhiszemű és ellenérték fejében szerzett jogát nem érinti. 3. Kivételképpen érvényesnek ismeri el a Javaslat az utóörökös-nevezést abban az esetben, ha a házastárs vagy bejegyzett élettárs (akár külön, akár közös végrendeletben) házastársát, illetve élettársát nevezi előörökösnek, és az ő halála esetére utóörököst határoz meg. Felmerül a hagyatékban lévő szabadalmi díjak, szerzői jogdíjak problémája. 4. Az utóöröklés tilalma alóli második kivételként a Javaslat elismeri a substitutio pupillaris intézményét. Ez azt jelenti, hogy az örökhagyóérvényesen nevezhet utóörököst, ha az előörökös érvényes végrendeletet sem az örökössé nevezésekor, sem később nem tud lenni.a kiskorúság miatt cselekvőképtelen előörökös a hagyatéki vagyonnal szabadon rendelkezhet A növedékjog 638. Ha az örökhagyó akár az egész hagyatékra, akár annak egy részére vagy valamely hagyatéki tárgyra több örököst nevezett, és részesedésük mértékét nem határozta meg, a részesítettek egyenlő arányban örökölnek A növedékjog hagyományon és meghagyáson Az ugyanarra a vagyontárgyra vagy ugyanarra a szolgáltatásra közösen nevezett hagyományosokat, valamint a több személy javára szóló azonos meghagyásnak a jogosultjait ugyanolyan feltétellel illeti egymás után a növedékjog, mint a meghatározott hagyatéki tárgyra nevezett örökösöket. 4. A végrendelet érvénytelensége és hatálytalansága 4.1 A végrendelet megtámadása 1. A végrendelet érvénytelenségének és hatálytalanságának megállapításában az érdekelt személy megtámadó nyilatkozatára van szükség, tehát nem hivatalból. A közjegyzőnek és a bíróságnak tájékoztatási kötelezettsége van, ez azért van, hogy a felek tisztában legyenek az őket érintő ügyben. A megtámadásra jogosultak köre a Ptk ában vannak összefoglalva A végrendelet érvénytelenségére, illetőleg hatálytalanságára csak az hivatkozhat, aki az érvénytelenség, illetőleg a hatálytalanság megállapítása esetében maga örököl vagy tehertől mentesül. 9 Polgári Jogi Kodifikáció II. évf. 4. szám (Dr. Weiss Emília) 14

15 2. A bírói gyakorlatot követi, mikor kimondja, hogy a megtámadó nyilatkozatban meg kell határozni a megtámadás okát, és hogy és hogy a közjegyző vagy a bíróság csak a megtámadó nyilatkozatban meghatározott ok alapján állapíthatja meg a végrendelet érvénytelenségét vagy hatálytalanságát. Nem kerülhet sor például az érvénytelenség megállapítására valamely alakszerűségi hiba miatt, ha a megtámadás az örökhagyó cselekvőképességére hivatkozik, vagy fordítva. 3. A megtámadás relatív hatású, azaz a végrendelet érvénytelenségét vagy hatálytalanságát csak annak javára lehet megállapítani, aki a megtámadó nyilatkozatot tette. 4. Az öröklési igény tulajdoni igény, amely nem évül el. Ebből következik, hogy a megtámadásra korlát nélkül sor kerülhet. Ezért a Javaslat fenntartja a Ptk ában kimondott szabályt A végrendelet érvénytelenségének, illetőleg hatálytalanságának megállapítására irányuló igényét a jogosult bármikor érvényesítheti. 4.2 Az írásbeli végrendelet megsemmisítése vagy megsemmisülése 1-3. Lényeges változás a Javaslathoz képest, hogy a közjegyzőnél letett magánvégrendelet visszavétele mindenképpen a végrendelet hatálytalanságát eredményezi abban az esetben is, ha egyébként az örökhagyó azt nem semmisíti meg és a végrendelet az írásbeli magánvégrendelet alaki feltételének megfelel. Természetesen a közjegyzőnek erről a végrendelkezőt tájékoztatnia kell. Ha az örökhagyó úgy dönt, hogy végrendeletét visszaveszi, azt valószínűsíthetően azért teszi, mert végrendelkezési szándéka megváltozott. Vélemény: Teljesen egyetértek ezzel a rendelkezéssel, azzal a feltétellel, hogy ha a visszavételkor tájékoztatják a végrendelkezőt, hogy mi lesz a következménye a cselekményének, hisz ha valaki nem képzett a jogban úgy nem várható el valakitől, hogy tudja ezt a rendelkezést. Igazságosnak tartom, hogyha visszaveszi a végrendeletét, akkor az már nem hatályos, ugyanis mi másért változtatná meg vagy kérné vissza, ha minden stimmel és nem változtatta meg a véleményét akkor erre nem kellene sort kerítenie. 4.3 A szóbeli végrendelet hatálytalansága Változás: A Javaslat három hónapról harminc napra csökkenti a szóbeli végrendelet hatályát a megtételének feltételéül szolgáló tényállás megszűnését követően. A szóbeli végrendelettel kapcsolatos bizonytalanságok azt indokolják, hogy az ilyen végrendelet csak addig maradjon hatályos, amíg az örökhagyó írásbeli végrendeletbe foglalhatja végakaratát. Ehhez pedig harminc nap elegendő. 15

16 4.4 A végrendelet részleges érvénytelensége vagy részleges hatálytalansága A Javaslat a favor testamenti elvét követve a végrendelet részleges érvénytelenségére vagy részleges hatálytalanságára vonatkozó szabályt azzal, hogy a végrendeletnek az érvénytelenség vagy hatálytalanság által nem érintett része csak abban az esetben marad érvényes vagy hatályos, ha az örökhagyó feltehető akaratával sem ellentétes. 5. Az öröklési szerződés Változás: Két változás történt. Az első, hogy a Javaslat öröklési szerződésnek ismeri el az olyan szerződést is, amelyben az örökhagyó kizárólag a gondozása fejében teszi örökössé a szerződő felet. Az ilyen lehetőség elismerésére azért van szükség, mert anyagilag rá nem szoruló idős vagy beteg is gyakran szorul rá gondozásra és ápolásra, ami adott esetben öröklési szerződés segítségével kielégítően biztosítható. Erre a lehetőségre annál inkább szükség van, mert a gondozás és ápolás egyre jelentősebb anyagi értékű szolgáltatás, amelyet a társadalombiztosítás nem tud magára vállalni. A Javaslat ezért látott okot annak kifejezett elismerésére, hogy az örökhagyó gondozása adott esetben önmagában is elismerhető az örökhagyó szerződő partnerének kizárólagos kötelezettségeként, mert a legújabb bírói gyakorlat kitartott amellett, hogy önmagában az örökhagyó gondozása nem teljesíti be az öröklési szerződés célját. (PK. 89. sz. állásfoglalás) A másik változás annak a gyakorlati igénynek kíván eleget tenni, hogy az örökhagyó ne csak a saját eltartása, illetve gondozása fejében köthessen öröklési szerződést, hanem a szerződésben halála utánra biztosíthassa tartásra szoruló gyermekének ellátását is. Sőth Lászlóné tanulmánya szerint lehetne részletesebb a szabályozás és az életjáradéki szerződésről is lejjebb szakadhatna a szabályozás tekintetében. A szerződéses örökös érdekeit védeni kellene azzal, hogy a vagyon nem lehet kevesebb, mint az örökhagyónak a szerződéskötéskor megvolt vagyona. Továbbá, ha van egy házaspár, akiknek van egy közös tulajdonú házuk és öröklési szerződést kötnek, az egyik fél halálakor a lakáshasználati jog a szerződés megkötésekor az ingatlanban már bennelakók lakhatási - lakáshasználati jogát ne érintse. A bírói gyakorlatban kialakult visszterhes és szerencsejelleget úgy próbálja kiküszöbölni, hogy bevezetné, hogy legalább egy évig álljanak fenn a szerződéses feltételek a teljesüléshez. Az érvénytelen öröklési szerződést pedig ha nem ütközne jóerkölcsbe 16

17 érvényessé nyilvánítaná. Végül lehetővé tenné a helyettes-örökös nevezését, arra az esetre, ha az örökös nem élné túl az örökhagyóját Az örökség biztosítása Változás: Az öröklési szerződés a tartás vagy gondozás fejében átruházni kívánt ingatlan az örökhagyó szerződő partnerének biztosítéka lehet akkor, ha arra elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeznek be. Erre ugyanakkor nincs feltétlenül minden esetben szükség, mert az örökhagyó szerződő partnere megbízhat az örökhagyó ígéretében vagy egyéb biztosítékot kaphat tőle. Ezért a Javaslat változtat a Ptk.-nak azon a szabályán, amely szerint az öröklési szerződéssel lekötött ingatlanon elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni. Ezzel az örökhagyó szerződő partnerét olyan joggal ruházza fel, hogy akár a szerződés megkötésekor, akár egy későbbi időpontban élhessen bejegyeztetési jogával. 5.2 A tulajdonostársak közös öröklési szerződése Változás: 1. A Ptké. I a házastársak számára engedte meg, hogy örökhagyóként közösen köthessenek öröklési szerződést. A Javaslat mindennemű tulajdonostársak számára megnyitja azt a lehetőséget, hogy mint örökhagyók ugyanabba az okiratba érvényesen foglalhassák öröklési szerződésüket a tulajdonukban lévő közös vagyonról történő végintézkedésként. Ez azt jelenti, hogy házastársak, bejegyzett és élettársak mellett a Ptk. szerinti tulajdonostársak is köthetnek közösen olyan öröklési szerződést, amelyben a közös tulajdonra nevezik örökösnek az eltartót. Aggály, hogy a közös öröklési szerződés ilyen bővített körben történő elismerése egyben a közös tulajdon megszüntetésének természetes módját is jelenti. 2. Az eltartó (életjáradékot, illetve gondozást nyújtó) öröklése mindig csak az elhunyt tulajdonostárs tulajdoni hányadára következik be, vagyis az öröklési szerződésben lekötött vagyon teljes egészében csak az utolsó tulajdonostárs halálával száll át az eltartóra. A Javaslat módot ad arra, hogy a szerződésben megegyezzenek: milyen jog illeti meg a túlélő tulajdonostársat az elhunyt tulajdonostárs tulajdoni hányadán. Mivel ez egy diszpozitív szabályozás a túlélő tulajdonostárs haszonélvezeti jogot nyer tulajdonostársának az eltartó által megörökölt tulajdoni hányadán. 10 Polgári Jogi Kodifikáció II. évf. 2. szám (Dr. Weiss Emília) 17

18 6. Halál esetére szóló ajándékozás, rendelkezés várt öröklésről 6.1 A végrendeleti végrehajtó kijelölése Változás: 1. II világháború előtti magánjogunkhoz hasonlóan a Javaslat újra rendelkezik a végrendeleti végrehajtó jogintézményéről. A végrendeleti végrehajtó kinevezése halál esetére szóló intézkedés, így kijelölésére az örökhagyó végintézkedésében, elsősorban végrendeletében kerülhet sor, de nem zárja ki a Javaslat azt sem, hogy más végintézkedési formában, így öröklési szerződésben vagy halál esetére szóló ajándékozás során kerüljön kinevezésre a végintézkedések foganatosítására, illetve azok feletti felügyeletre Végrendeleti végrehajtóként természetes, illetve jogi személy egyaránt kinevezhető. A tisztség betöltésének feltétele természetes személyek esetén a teljes cselekvőképesség. Az, hogy kire kívánja az örökhagyó a végrendelet foganatosítását bízni, az kizárólag tőle függ, de a hagyatékban érdekelt túlélőkre tekintettel a Javaslat megköveteli, hogy a mások ügyeiben való eljárást olyan személy lássa el, aki saját ügyeiben teljes mértékben eljárni képes. A (3) bekezdés a kizáró feltételeket határozza meg, így nem lehet végrehajtó például az örökös vagy a hagyományos vagy aki közreműködött a végrendelet elkészítésében. A végrendeleti végrehajtó a tisztség elfogadása és tevékenység ellátása során kell megfeleljen a törvény által előírt feltételeknek. 4. A tisztség elvállalására a Javaslat kötelezettséget nem ír elő, ezért a megbízatás csak akkor jön létre, ha a megbízott azt a hagyatéki eljárás során kifejezetten elfogadja. (A 6/1958. (VII. 4.) IM rendelet ma már hatálytalan, helyette a évi XXXVIII. törvényt kell alkalmazni) 5. Ha az elsőként tisztnek jelölt személy nem fogadja el a tisztséget, akkor több személy is kinevezhető végrendeleti végrehajtónak és akkor a helyettesnek nevezett lép a helyébe Ez a két bekezdés a végrendeleti végrehajtó kinevezésének speciális eseteit tartalmazza. Kifejezetten arra az esetre is nevezhető végrendeleti végrehajtó, hogy a 6:30. -ban lehetővé tett utóöröklés beálltáig gyakorolja az utóörökös jogait vagy ha egy alapítvány az örökös, akkor az alapítvány bejegyzéséhez szükséges intézkedéseket a 2:57. -ban foglaltakkal összhangban megtegye. 6.2 A végrendeleti végrehajtó feladata Az első bekezdés a végrendeleti végrehajtó jogait és kötelezettségeit írja le. A végrendeleti végrehajtó tevékenységi körére elsősorban a végintézkedés az irányadó. Az örökhagyó végrendeletébe akár nagyon szűken is meghatározhatja a végrehajtó hatáskörét, így 18

19 előfordulhat, hogy csak a végrehajtás feletti felügyeletet kívánja rábízni anélkül, hogy őt a hagyaték kezelésére és képviseletére is felhatalmazná. 6.3 A hagyaték kezelése, rendelkezés a hagyaték fölött 1-4. Ha az örökhagyó a végrendeleti végrehajtó hatáskörét a hagyaték kezelésére is kiterjesztette, akkor a végrendeleti rendelkezéseket maga foganatosítja, a hagyatékot felszámolja, a hagyatéki hitelezőket kielégíti, a hagyatéki követeléseket saját nevében eljárva, a hagyaték javára érvényesíti. A hagyatéki vagyon kezelése körében a végrehajtó a hagyatékot birtokba veheti, a vagyontárgyakat el is idegenítheti azzal a korlátozással, hogy ingyenesen a hagyaték terhére nem rendelkezhet vele, de a hagyatékban érdekelt személyek hozzájárulásával a hagyatéki vagyontárgy tekintetében kötelezettséget vállalhat A végrendeleti végrehajtó kezelése alá tartozó vagyontárgy tekintetében az örökös rendelkezési joga kizárt, arra az örökösök a hagyományokat az örökhagyó meghagyásait teljesítik, a hagyatéki tartozásokat kifizetik vagy mindezek fedezésére szükséges dolgokat a végrendeleti végrehajtónak átadják, a végrehajtó azokat a vagyontárgyakat, amelyre tekintettel az örökösök kezelési jogát továbbra is meg kellene vonni. 6.4 A hagyaték rendes kezelése, rendelkezések betartása Ha úgy látja, hogy a rendelkezések betartása a hagyatékot jelentősen veszélyeztetnék, akkor a hagyatéki eljárás lefolytatására illetékes közjegyzőnél kérheti az utasítások alóli mentesítését, de csak a hagyatékban érdekelt személyekkel közösen. 6.5 A végrendeleti végrehajtó felelőssége A végrendeleti végrehajtó a deliktuális felelősség szabályai szerint felel az eljárása során az általa kezelt vagyonban okozott kárért, ha azt a törvény vagy az örökhagyó rendelkezéseinek megszegésével okozta. A végrendeleti végrehajtó felelőssége a hagyatékban részesített személyekkel szemben áll fenn. 6.6 A végrendeleti végrehajtó megbízatásának megszűnése a) a végintézkedésben meghatározott határidő elteltével, feltétel bekövetkeztével vagy ezek hiányában a hagyatéki eljárás jogerős befejeződésével, b) a végrendeleti végrehajtó halálával, megszűnésével, c) lemondással, d) a megbízatás megvonásával, e) ha törvényben meghatározott feltételeknek utóbb nem felel meg. 19

20 (2) Ha a végrendeleti végrehajtó a megbízatást elfogadta, akkor megbízatásáról csak az örökhagyó hagyatékában érdekelt személyek hozzájárulásával mondhat le. (3) A végrendeleti végrehajtótól megbízatását az örökhagyó hagyatékában érdekelt személyek egyhangúlag vonhatják meg. A megbízatás a hagyatéki eljárás befejeződéséig tart. Ha a tisztség betöltését nem akarja elvállalni az illető vagy nem kap megfelelő bizalmat, a tiszt leváltható másra, például a hagyatékban érdekeltek hozzájárulásával lemondással. 6.7 Egyéb rendelkezések alkalmazása a végrendeleti végrehajtóra A végrendeleti végrehajtóra egyebekben törvényben foglalt eltérésekkel a megbízottra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelõ en alkalmazni. 7. Törvényes öröklés 7.1 A törvényes öröklés általános rendje A leszármazók törvényes öröklése: A korábbi Ptk szerint a következőképpen alakul a törvényes öröklés sorrendje: 607. (1) Törvényes örökös elsősorban az örökhagyó gyermeke. (2) Több gyermek fejenként egyenlő részben örököl. (3) Az öröklésből kiesett gyermek vagy távolabbi leszármazó helyén egymás közt egyenlő részekben a kiesett gyermekei örökölnek. (4) Ha leszármazó nincs, a házastárs vagy a bejegyzett élettárs örököl évi XVIII. törvény az oldalági rokonok törvényes öröklését a nagyszülői leszármazókra korlátozta, évi XXIX. törvény öröklési jogi vonatkozásban is egyenlő jogállást biztosított a házasságból és a házasságon kívül született gyermeknek, és végül a Legfelsőbb Bíróság egy évi elvi döntése az addig törvényes öröklés rendjén csak a túlélő feleséget megillető özvegyi haszonélvezeti jogot a túlélő férjre is kiterjesztette. Korábban az özvegy házastársat helyezték előtérbe azon megfontolásból, hogy a gyermekek valószínűleg már nem igényelnek olyan segítséget a tanulmányok folytatásához önálló élet elkezdéséhez, amit a hagyatékból kapnának. Ezért a hagyatéki részt inkább a túlélő házastársra háramlik, ez a túlélő házastársat segíti a további élet folytatásához. Az említett szemlélet nehezíti az örökhagyó korábbi házasságából született gyermekének helyzetét, hiszen az utóbb elhaló házastárs hagyatékából ők már nem örökölnek. Azonban egyre több 20

21 jogrendszer támogatja azt, hogy a túlélő házastárs egy gyermek résznyit örököl. Az új Ptk. bevezeti viszont annak a lehetőségét, hogy hosszabb ideig fennálló házassági vagy befejezett élettársi kapcsolat esetén az özvegy választhat a leszármazók által örökölt hagyatékra vonatkozó haszonélvezeti jog vagy egy gyermekrész tulajdonának megszerzése között. A Ptk. Tervezet próbálja felvenni a versenyt a jelenkori viszonyokkal, például szeretné bevezetni a bejegyzett élettárs fogalmát a törvény soraiba, hiszen a mai napokban a házasság szerepe csökken. Korábban a házasság volt az általánosan legelfogadottabb együttélési forma, de ma már nem ez a jellemző, ugyanis gyakori, hogy a párok egész életükben együtt élnek, de házasságot nem kötnek. Törvényes öröklés változásai: Bejegyzett élettárs törvényes öröklési jogának elismerése, a be nem jegyzett élettárs lakáshasználati joga, házastárs öröklése leszármazók hiányában, özvegyi jog megváltása. Jogeset: BH Az örökhagyó meghal, halála után megjelenik két örökös, akik azt állítják ők az örökösök, csak élettársi kapcsolatból születtek és még hagyatéki hitelezői igényt is támasztottak. A közjegyző hagyatékátadó végzéssel a hagyatékot más örökös hiányában az államra hagyta, viszont tájékoztatta az örökösöket, hogy hitelezői igényüket polgári per útján érvényesíthetik. A hagyatékátadó végzéssel szemben az örökösök fellebbeztek. Előadták, hogy az anyjukkal az örökhagyó 30 évig élt együtt és ők ebből a kapcsolatból születtek, ezért kérték az törvényes örökösi minőségük megállapításuk és ennek alapján hagyaték részükre való kiadását és emellett fenntartották a hagyatéki hitelezői igényüket is. A fellebbezést alaposnak találták. Nyilatkozataikat a jogkövetkezmények teljes tudatában tették. Több gyermek esetében egyenlő arányban örökölnek a gyermekek. A törvény nem tesz különbséget aközött, hogy házasságon kívül vagy belül született a gyermek, csak a vérséget kutatja, az pedig meg volt. Az apaság vizsgálata bármikor kivitelezhető, márcsak azért is mert 9, 10 évesen nem kérhettek volna(, ugyanis akkor készült a Csjt június 1-től hatályos). Emiatt a megyei bíróság a közjegyző hagyatékátadó végzését hatályon kívül helyezte és a közjegyzőt új eljárásra és új határozat hozatalra utasította. 21

22 Jogeset: BH Az örökhagyó végintézkedés nélkül meghalt. Két törvényes örököse volt az örökhagyónak, a két gyermeke. Halála előtt azonban az örökhagyó a következőket mondta: Meghatalmazom az öcsémet, hogy engem teljes joggal képviseljen. A hagyatéki eljáráson megjelent az örökhagyó öccse és előadta a bíróságnak a történteket, valamint, hogy ő visszautasítja az örökséget, hogy a lány elmegyógyintézetben van, a fiú meg Egerben lakik és biztos nem akar örökölni. Ezt követően a közjegyző hirdetményt bocsátott ki, 15 napos határidőben lehetett örökösi igényt támasztani. Az idő eredmény nélküli eltelte után a közjegyző az államnak adta át az örökséghez tartozó ingatlanokat törvényes örökösi jogcímen. A fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett hagyatékátadó végzés ellen benyújtott törvényességi óvás alapos. A visszautasítástól függetlenül a két másik örökös még jogosult, mivel az öccs csak a saját nevében beszélhetett. A közjegyzőnek a hirdetmény kibocsátása előtt meg kellett volna nyilatkoztatnia a jogosultakat, hogy elfogadják-e az örökséget vagy visszautasítják azt. A Legfelsőbb Bíróság a közjegyzőt új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Jogeset: BH Az örökhagyó végintézkedés nélkül meghalt. Volt életbiztosítása, a közjegyző a biztosítási összeg kifizetése érdekében öröklési bizonyítványt állított ki, amiben megállapította, hogy az örökhagyó élettársa egyben törvényes örökös is. Egy hatósági bizonyítványt is mellékelt bizonyításképpen. Az öröklési bizonyítvány fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett. Az ez ellen benyújtott törvényességi óvás alapos volt. Az ilyen bizonyítvány azt hivatott bizonyítani, hogy milyen jogcímen örököl az örökös, ebből következik, hogy a közjegyző jogszabályellenesen jelölte ki az örököst és az örökösi jogcímet. A közjegyző tévedett, ugyanis hirdetményt kellett volna kibocsátania és ez alapján döntenie. Ugyanis a meglévő adatok alapján nem élt más örökös, de ettől függetlenül ezt kellett volna tennie, más örökös hiányában pedig az államot kellett volna megjelölnie. A Legfelsőbb Bíróság a közjegyzőt új eljárásra és új határozat hozatalára utasította (1) Leszármazók házastárs és bejegyzett élettárs hiányában az örökhagyó szülői örökölnek fejenként egyenlő részben. (2) Az öröklésből kiesett szülő helyén ennek leszármazói örökölnek olyan módon, mint a gyermek helyén annak leszármazói. 22

23 (3) Ha a kiesett szülőnek nincs leszármazója, egyedül a másik szülő, illetőleg annak leszármazói örökölnek. Jogeset: BH Az örökhagyó végintézkedés nélkül meghalt. Az örökhagyónak volt egy külföldi házassága, amelyet külföldön fel is bontatott. Az örökhagyó férj magyar állampolgár, de végig Svájcban élt. A külföldi bíróság bontóperben hozott határozatát el kellett volna fogadni és erre tekintettel idézés nélkül el kellett volna utasítani a keresetet. A hagyatéki leltár szerint az örökhagyó hagyatékához tartozott egy szövetkezeti lakásingatlan, amelyet az örökhagyó vétel jogcímén szerezte. Az állami közjegyző előtt indult hagyatéki eljáráson örökösnek jelentkezett a külföldön élő férj. Előadták, hogy az apa még az örökhagyó előtt meghalt, az anya meg nem kívánt örökölni, ezért a hagyatékot az unokájának adták, de a férj fellebbezhetett 30 napon belül. Az örökhagyó korábban a házasság felbontása iránt a városi bíróság előtt beadta a keresetet, ez a per az örökhagyó halála miatt szűnt meg. Az eset összes körülményéből arra lehet következtetni, hogy az életközösség visszaállítására nem volt lehetőség, ezért az örökhagyó házastársa öröklésre nem jogosult. A megyei bíróság a közjegyző végzését helybenhagyta. A jogerős hagyatékátadó végzés ellen benyújtott törvényességi óvás alapos. Kizárólag magyar hatóság járhat el magyar állampolgár ügyében. Mindegy, hogy melyikük lakik külföldön. Az, hogy nem bontották fel a házasságot, nem változtat azon, hogy egyébként a külföldi hatóság felbontotta a házasságot (1) Leszármazóknak, házastársnak, bejegyzett élettársnak, szülőknek és szülők leszármazóinak hiányában törvényes örökösök egyenlő részekben az örökhagyó nagyszülői. (2) Az öröklésből kiesett nagyszülő helyén ennek leszármazói örökölnek ugyanúgy, mint a kieső szülő helyén ennek leszármazói. (3) Ha a kiesett nagyszülőnek leszármazója nincs, helyette nagyszülőpárja, ha pedig ez is kiesett, ennek helyén leszármazója örököl. (4) Ha valamelyik nagyszülőpár kiesett, és helyükön leszármazójuk nem örökölhet, az egész hagyatékot a másik nagyszülőpár vagy ezek leszármazója örökli Ha sem az örökhagyó nagyszülője, sem a nagyszülőktől leszármazó nem örökölhet, törvényes örökösök fejenként egyenlő részekben az örökhagyó távolabbi felmenői. 23

24 A Javaslat (6:55. ) gyakorlatilag helyben hagyja a leszármazók törvényes öröklési jogi helyzetét. Nem csak a gyermek (leszármazó), hanem a házastárs és a bejegyzett élettárs is törvényes örökösnek számít az özvegyi jog haszonélvezeti formájában. Végig biztosítja a vérvonalon (parentalis) a leszármazók képviseleti jogát, ha valahol kiesne egy örökös, egy újabb lép majd a helyébe. Az örökösök egymás közt egyenlően örökölnek annyit, amennyit a kieső örökös örökölt volna. 7.2 Az osztályrabocsátási kötelezettség Lényegében nem változtat az egyenlő részesítés elvén alapuló osztályrabocsátási kötelezettség feltételein, azzal hogy a házastárs, bejegyzett élettársnak is osztályrabocsátási kötelezettsége van, ha leszármazók öröklése esetén állagöröklést választ. Az osztályrabocsátási kötelezettség lényege, hogy az örökösnek hozzá kell számítani a hagyatékhoz mindazt a vagyont is, amit az örökhagyó életében azzal a szándékkal adott a megjelölt hozzátartozóinak, hogy majd annak idején örökrészükbe beszámítsák. E szabály szerint tehát az adományok értékét hozzá kell adni a hagyatékban meglevő vagyon értékéhez és az így nyert összes értéket kell az örökösök között megfelelően szétosztani. 6:56. (1) Ha több leszármazó közösen örököl, mindegyik örököstárs köteles a hagyaték értékéhez hozzászámítani annak az ingyenes adománynak az értékét, amelyben őt az örökhagyó életében részesítette, feltéve, hogy a hozzászámítást az örökhagyó kikötötte, vagy a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a juttatást a hozzászámítás kötelezettségével adta. (2) A szokásos mértékű ajándékokat, valamint a tartásra rászorult leszármazók részére nyújtott tartást, akkor sem kell osztályra bocsátani, ha azt az örökhagyó kifejezetten kikötötte. 7.3 Az osztályrabocsátás foganatosítása 620. (1) A hagyaték, valamint az osztályrabocsátott ingyenes adományok tiszta értékének összeszámításával nyert együttes érték megfelelő arányos elosztása útján kell megállapítani az egy-egy örököstársnak jutó örökrészt, és abból le kell vonni az örököstárs által osztályrabocsátott értéket. (2) Az érték megállapításánál az adomány juttatáskori értékét kell számításba venni. Ha ennek az értéknek az alapulvétele bármelyik érdekeltre súlyosan méltánytalan, a bíróság az értéket az összes körülmények figyelembevételével állapítja meg Ha az öröklésből kiesett személynek leszármazója van, ez utóbbi köteles a kiesett személy által kapott adományt osztályra bocsátani. Több leszármazónak az 24

25 osztályrabocsátott értékek figyelembevételével kiszámított örökrészéből a felmenő által kapott adományt a hagyatékban való részesedés arányában kell levonni Ha az örököstárs által osztályrabocsátott érték eléri vagy meghaladja az örökrészének az osztályrabocsátott értékek figyelembevételével kiszámított értékét, őt a felosztásra kerülő hagyatéki vagyonból kielégítettnek kell tekinteni, a többletet azonban visszatéríteni nem köteles. Ilyen esetben a hagyatékot a többi örököstárs között a hagyatékban nem részesülő örököstársnak, valamint az ilyen örököstárs adományának figyelmen kívül hagyásával kell felosztani. 7.4 A házastárs, bejegyzett élettárs öröklése: Változás: A Javaslat a Parlament által elfogadott bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvénnyel összhangban a bejegyzett élettársnak törvényes öröklési jogi státuszt ad, úgy ahogy az a házastársat is megilleti. Ennek értelmében a bejegyzett élettársi kapcsolatra és a házasságra azonos szabályok vonatkoznak, beleértve a bejegyzett élettárs állagöröklési, haszonélvezeti öröklési státusára és az öröklésből történő kiesésére egyaránt. Valójában ez azt jelenti, hogy a - bejegyzett élettárs az állagörökös leszármazók hiányában a hagyaték egészére (Kivéve: 615. (1) Az örökhagyó házastársa, bejegyzett élettársa örökli mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét, amelyet egyébként nem ő örököl (özvegyi jog) (2) Ha a házastárs vagy a bejegyzett élettárs új házasságot köt, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít, haszonélvezeti joga megszűnik.) haszonélvezeti jogot nyer s leszármazók és az állagörökösök által örökölt vagyonra. Kiesik az öröklésből (esetleges egyéb általános kiesési okok mellett) akkor, ha az öröklés megnyílásakor az élettársak között életközösség nem állott fenn és az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy az életközösség visszaállítására nem volt kilátás. Szükséges feltételek még: - házastárs, élettárs öröklésének jogi alapját az örökhagyóval halálakor fennálló házassági, illetve bejegyzett élettársi kapcsolat alapozza meg - házastárs, bejegyzett élettárs a partnerével együtt éljen (1) A házastárs vagy a bejegyzett élettárs haszonélvezetének korlátozását csak a leszármazók kérhetik. (2) A haszonélvezet korlátozásának bármikor helye van, a korlátozás azonban csak olyan mértékű lehet, hogy a korlátozott haszonélvezet a házastárs vagy a bejegyzett 25