Változások a hagyatéki eljárásban 2011.

Átírás

1 Változások a hagyatéki eljárásban A hagyatéki eljárásról szóló évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: Hetv.) március 12-én került kihirdetésre, de csak január 1-jétől alkalmazható. A Hetv. a 6/1958. (VII. 4.) IM rendelet helyébe lép és az öröklési jog anyagi jogi szabályainak érvényesülését biztosító eljárást szabályozza. Az új törvény számos jogintézménye a évi új Ptk-ra épült, amely azonban nem lépett hatályba. Emiatt szükségessé vált a hagyatéki eljárásról szóló törvény és a hatályos Ptk. rendelkezései között összhang megteremtése, amely célt a évi CXV. tv. szolgálja. Fentiekre figyelemmel a Hetv. ugyan március 12-én kihirdetésre került, de rendelkezései a évi CXV. tv. szerinti szöveggel léptek hatályba. A Hetv. végrehajtásáról a hagyatéki eljárás egyes cselekményeiről szóló 29/2010. (XII. 31.) KIM rendelet (továbbiakban: KIM rendelet) rendelkezik. A jegyzőket érintő változásokra az alábbiakban hívom fel a figyelmet: 1./ Általános szabályok: A Hetv. kimondja, hogy a hagyatéki eljárás polgári nemperes eljárás, melyre ha a törvény másként nem rendelkezik a Polgári perrendtartásról szóló évi III. tv. szabályait a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból fakadó eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni. Az eljárás nyelve a magyar. Hagyatéki eljárásban szünetelésnek nincs helye. A közjegyző eljárása az elsőfokú bíróság eljárásával azonos hatályú. A közjegyző a hagyatéki eljárás során felmerült kérdésekben végzéssel dönt. A hagyatéki eljárást főszabályként a közjegyző folytatja le. Kivéve, ha a Hetv. úgy rendelkezik, hogy az eljárási cselekmény lefolytatására a jegyzőnek van hatásköre. 2./ A jegyzőt megillető hatáskörök, a jegyző által lefolytatandó eljárási cselekmények: Közjegyző illetékessége: - A jegyző az örökösként érdekeltek lakóhelyét és a vagyontárgyak fekvését figyelembe véve - választ közjegyzőt abban az esetben, ha az illetékességet a vagyon fekvése határozza meg, és több közjegyzői székhelyen működő közjegyző is eljárhatna. (Hetv. 4. (4) bek.) Jegyző illetékessége: - Változtak az illetékességi szabályok. A jegyző illetékességére a közjegyző illetékességére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy kizárására a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni.

2 Titoktartási kötelezettség: - A Hetv a rendelkezik a titoktartásról, a rendelkezés értelmében a közjegyzőre vonatkozó, a közjegyzőkről szóló törvényben foglalt titoktartás szabályai a jegyzőre és az eljárásban közreműködő személyre is irányadóak. A titoktartási kötelezettség a jegyzőre az eljárás megindulása, a közreműködőre az erre történő figyelmeztetésről való tudomásszerzés időpontjával áll be; a figyelmeztetést a jegyzőkönyvben, illetve a közreműködő kirendeléséről, kijelöléséről szóló iratban fel kell tüntetni. (A közjegyzőkről szóló évi XLI. törvény a titoktartásra vonatkozóan az alábbiak szerint rendelkezik: A közjegyzőt - ha törvény kivételt nem tesz - az eljárása során tudomására jutott adat és tény tekintetében titoktartási kötelezettség terheli; e kötelezettsége a közjegyzői működésének megszűnése után is fennmarad.) A fél, jogutódja és törvényes képviselőjük a titoktartási kötelezettség alól felmentést adhat. Megkeresés szabályai: (Hetv. 16. ) Ha a hagyatéki eljárás lefolytatásához olyan adat vagy irat szükséges, amellyel bíróság, hatóság, egyéb állami, önkormányzati szerv vagy az adatot kezelő egyéb szerv rendelkezik, azt a jegyző vagy a közjegyző megkeresi az adatok átadása, okirat bemutatása vagy nyilatkozattétel céljából. A megkeresésben foglaltak teljesítését csak akkor lehet megtagadni, ha az jogszabályba ütközik. A megkeresést térítésmentesen, az abban foglalt határidőn belül kell teljesíteni. Ha az adat elektronikusan rögzített nyilvántartásban áll rendelkezésre, a megkeresést öt napon belül kell teljesíteni. Az eljárás megindulása Hetv. 19. (1) (4) A hagyatéki eljárás általában hivatalból indul meg, a halottvizsgálati bizonyítványnak az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye, ha pedig belföldön lakóhelye nem volt, vagy az nem állapítható meg, a hagyatéki vagyon fekvésének helye szerint illetékes jegyzőhöz történő megküldésével. Az eljárás akkor indul, amikor a jegyző a) a halottvizsgálati bizonyítvány alapján, b) ennek hiányában a holtnak nyilvánító vagy a halál tényét megállapító végzés alapján, vagy c) olyan személynek a bejelentése alapján, akinek a hagyatéki eljárás megindításához jogi érdeke fűződik az örökhagyó haláláról értesül. A c) pontban foglalt bejelentést a jegyzőnél kell megtenni, a bejelentés tartalmát a 19. (2) bek. határozza meg, a bejelentőt 8 napon belül 2

3 hiánypótlásra kell felhívni, amennyiben a bejelentéshez szükséges mellékletek nem kerültek csatolásra. Ha e hiánypótlási felhívásnak nem tesz eleget a bejelentő, a jegyző az eljárást végzéssel megszünteti. E megszüntető végzés meghozatalára és az ellen rendelkezésre álló jogorvoslatra a Ket. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Leltározás: Hetv. 19. (4) bek. értelmében a jegyző az eljárás megindulását követő nyolc napon belül megkezdi a leltározást. A hagyaték leltározására vonatkozó szabály bővült, általános érvénnyel mondja ki a Hetv., hogy a hagyatékot leltározni kell, ha a jegyző vagy a közjegyző rendelkezésére álló adatok alapján valószínű, hogy a bejelentett hagyatéki tartozások meghaladják a hagyaték értékét, illetve ha az örökösként érdekelt öröklési érdeke veszélyeztetve van és cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes nagykorú. (A módosítás előtt a szabályok szűkebb körre terjedtek ki) A hagyatéki leltár elkészítéséhez kitöltendő nyomtatvány adattartalmát a KIM rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza. Az igazságügyért felelős miniszter a nyomtatványt a minisztérium honlapján közzétette és a kitöltéséhez szükséges feltételeket biztosította. Az adatlap megtalálható a holnapon, a honlap bal oldalán az Igazságügyi információk, letöltési dokumentumok menüben. A dokumentumok a minisztérium honlapján kívül letölthetők még az Kormányportál oldalról is. Itt a dokumentumok menüpont alatt a dokumentum típusa szerinti szűrés almanüpontból a hatósági ügyek kiválasztásával lehet a nyomtatványt és útmutatót letölteni. A jegyző eljárása során a Ket. szabályait az alábbi esetekben kell alkalmazni: jegyzőkönyv tényállás tisztázása belföldi és nemzetközi jogsegélyre, a ket. 36. (2) bek. alapján adatnak az ott meghatározott szervek nyilvántartásából történő beszerzésre idézésre hatósági tanú igénybevételére A tanú meghallgatására vonatkozó szabályok azzal az eltéréssel alkalmazandók, hogy a vallomás megtagadása kizárólag akkor lehetséges, ha a tanú vallomásával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná. Határidő: 3

4 A leltárt 30 napon belül el kell készíteni. E határidőt attól a naptól kell számítani, amikor a jegyző a kötelező leltározás alá eső vagyontárgyról vagy a leltár felvételét kötelezővé tevő tényről, körülményről okiratból tudomást szerzett. E határidő meghosszabbítása, valamint a leltár elkészítésének felfüggesztése vagy szünetelése nem lehetséges. A Hetv. 23. (4) bek. kivételt ad, a konzuli védelemről szóló törvény alapján történő megkeresés teljesítésének időtartama, vagy a posta továbbításához szükséges idő a teljesítési határidőbe nem számít bele. Hetv. 24. (1) bek. a leltár egy példányát - az ok megjelölésével - az illetékes gyámhivatalnak is meg kell küldeni a szükséges intézkedések megtétele végett, ha az öröklésben olyan személy látszik érdekeltnek, akinek nincs törvényes képviselője, vagy törvényes képviselője akár a törvény kizáró rendelkezése folytán, akár tényleges akadály miatt az ügyben nem járhat el és a) méhmagzat, b) cselekvőképtelen, valamint korlátozottan cselekvőképes kiskorú, c) cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes nagykorú, d) törvényes képviselővel vagy meghatalmazottal nem rendelkező, ismeretlen helyen tartózkodó vagy az ügyeinek vitelében más okból akadályozott természetes személy. A hagyatéki leltárba felvett ingatlant az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője által az illetékekről szóló törvény szerint kiállított adó- és értékbizonyítványban foglaltakkal egyezően kell feltüntetni! Az ingóságok értékének feltüntetése előtt az öröklésben érdekeltek arra nyilatkozatot tehetnek, az értéket azonban a jegyző állapítja meg. Erre vonatkozóan a helyszíni leltározásról és a meghallgatásról szóló értesítésben az érintetteket tájékoztatni kell. A hagyatéki leltár felvétele tárgyában a jegyző nem rendelhet ki szakértőt. A vagyontárgyak értékét a megjelent örökösökkel vagy azok képviselőjével folytatott tárgyalás alapján, lehetőleg azokkal egyetértésben kell megállapítani. Ha az értékelés tekintetében a jegyző és az örökösök vagy képviselőjük között véleményeltérés van, a leltárban a jegyző által megállapított forgalmi értéket kell feltüntetni. Fel kell tüntetni azt is, ha az örökösök a megállapított értékelést illetékkiszabás alapjául elfogadják, illetve véleményeltérés esetén azt, hogy milyen értéket fogadnak el. Az örökösöket tájékoztatni lehet arról, hogy az öröklési illeték alapjául szolgáló forgalmi értéket az illetékhivatal állapítja meg. További új szabály: 1. Ha a rendelkezésre álló adatok alapján az örökhagyó a halálakor közjegyző, ügyvéd, önálló bírósági végrehajtó, igazságügyi szakértő, gyám vagy gondnok volt, ennek tényét, valamint azoknak a vagyontárgyaknak, iratoknak a jegyzékét, amelyek az örökhagyó e 4

5 tevékenységével kapcsolatosak és a leltárban nem szerepelnek, jegyzőkönyvben kell feltüntetni. 2. Értesítési kötelezettség: A jegyző vagy a közjegyző, ha adat merül fel arra vonatkozóan, hogy az örökhagyó a) közjegyző volt, akkor az országos kamarát, b) ügyvéd volt, akkor a Magyar Ügyvédi Kamarát, c) önálló bírósági végrehajtó volt, akkor a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarát, d) igazságügyi szakértő volt, akkor a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarát vagy e) gyám vagy gondnok volt, akkor a gyámhivatalt a szükséges intézkedések megtétele végett haladéktalanul értesíti az örökhagyó haláláról. A jegyző az értesítés mellett a fentiekben feltüntetett szakmai szervezeteknek megküldi a jegyzőkönyv egy példányát is, akkor is, ha leltározásra nem került sor. Ha az elhunyt személy halála pillanatában gondnokság, vagy gyámság alatt állt, a jegyző vagy a közjegyző amennyiben erről tudomása van a halálesetről értesíti az örökhagyó gondnokát és gyámját. Értesíteni kell továbbá a biztosítót, ha a leltározás során az örökhagyó életbiztosítása vagy halálesetre szóló balesetbiztosítási szerződése a leltározást végző jegyző birtokába kerül. A Hetv. 29. (1) bek. értelmében a leltározást a vagyon fekvésének helyén a szemlére vonatkozó szabályok szerint kell elvégezni, ha az öröklésben érdekelt méhmagzat, cselekvőképtelen, korlátozottan cselekvőképes, ismeretlen helyen levő vagy ügyeinek vitelében akadályozott személy öröklési érdeke veszélyeztetve van, örökösként csak a Magyar Állam érdekelt, vagy a jegyző vagy a közjegyző - az eset arra okot adó körülményeire figyelemmel és azokat a leltárban feltüntetve - indokoltnak tartja, vagy helyszíni leltározást az örökösként érdekelt személy, a végrendeleti végrehajtó, a hagyatéki hitelező vagy a gyámhatóság kéri A helyszíni leltár felvételének idejéről és helyéről értesíteni kell az ismert öröklésben érdekelteket. Amennyiben a Hetv.-ben meghatározottak szerint a vagyontárgy veszélyben van a jegyző azt követően a közjegyző, biztosítási intézkedést tehet. Biztosítási intézkedésként elrendelheti a vagyontárgynak hatósági letétbe helyezését hatósági vagy közjegyzői letétbe vételét 5

6 felelős őrzésre birtokba adását a zárlatát, szükség esetén zár alá vételét zárolását értékesítését és a vételárnak letétbe helyezését Hetv. 34. (1) bekezdésére figyelemmel a jegyző által elrendelt biztosítási intézkedést a jegyző maga foganatosítja. Ha a végrehajtás foganatosítására a közjegyző a jegyzőt keresi meg, a megkeresett jegyző a megkeresést haladéktalanul köteles teljesíteni. A kérelmezőnek a biztosítási intézkedés költségeit meg kell előlegeznie Hetv az összeget közjegyzői letétbe kell helyezni. Ennek elmaradása esetében a kérelmet el kell utasítani. A jegyző eljárásával kapcsolatos jogorvoslat szabályait a fentiekben már ismerteteken kívül a Hetv a szabályozza. (A hagyaték leltározása során a nem a közjegyző által hozott végzésekkel szembeni jogorvoslatra a közjegyző végzése elleni jogorvoslat szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a) a fellebbezést a jegyzőnél kell előterjeszteni, b) a végzést a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően - részben vagy egészben - a jegyző is megváltoztathatja, de ha a fellebbezésnek 3 napon belül nem, vagy nem egészben ad helyt, köteles azt haladéktalanul megküldeni a közjegyzőnek, aki - ha a fellebbezésben foglaltaknak 3 napon belül nem ad helyt - felterjeszti a bírósághoz.) A fellebbezés elbírálása során a bíróság a közjegyző végzése elleni fellebbezés elbírálásának szabályai szerint jár el. 6