2010. évi törvény. a hagyatéki eljárásról szóló évi XXXVIII. törvény módosításáról. A Hetv. 4. (1) bekezdése az alábbi e) ponttal egészül ki:

Átírás

1 1 TERVEZET! évi törvény a hagyatéki eljárásról szóló évi XXXVIII. törvény módosításáról 1. A Hetv. 4. (1) bekezdése az alábbi e) ponttal egészül ki: [(1) Az eljárás lefolytatására] e) az a)-d) pontokban foglaltak hiányában az öröklésben érintett kérelmére a Magyar Országos Közjegyzői Kamara kijelölése [szerinti közjegyző illetékes.] 2. (1) A Hetv. 6 (1) bekezdés l) és n) pontja az alábbi szöveggel lép hatályba: [6. (1) E törvény alkalmazásában:] l) öröklésben érdekelt: az örökösként érdekelt, továbbá az, aki az eljárásban hagyatéki hitelezőként, igénylőként vagy kötelesrészre jogosultként lépett fel, továbbá a biztosítási intézkedés, illetve a jogorvoslat iránti kérelem előterjesztése körében a gyámhatóság; n) örökösként érdekelt: aki az eljárásban örökösként lép fel ideértve azt is, akit az örökhagyó dologi hagyományban vagy halála esetére szóló ajándékban részesített, valamint az utóörököst és a dologi utóhagyományost is. (2) A Hetv. 6. -a kiegészül az alábbi (4) és (5) bekezdéssel: (4) Ha az örökhagyó végakaratának egésze, vagy része végrehajtására végrendeletében cselekvőképes nagykorú, vagy nem természetes személyt nevez meg, e személy (végrendeleti végrehajtó) öröklésben érdekeltnek tekintendő. Különböző feladatokra más-más végrendeleti végrehajtó is megnevezhető. A végrendeleti végrehajtói megbízatás a hagyaték megnyílta után, a megbízatás e törvény szerinti elfogadásával jön létre. (5) Ha végrendeletben az örökhagyó alapítvány létrehozásáról rendelkezett, azt a hagyatéki eljárásban örökösként érdekeltnek kell tekinteni. Az alapítvány nyilvántartásba vételéig az alapítvány javára rendelt vagyon kezeléséről ha az nem a végrendeleti végrehajtó feladata a közjegyző által kirendelt ügygondnok a biztosítási intézkedésekre irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával köteles gondoskodni. 3.

2 2 A Hetv a az alábbi szöveggel lép hatályba: (1) A közjegyző a hagyatéki eljárás iratait bíróság részére postai úton kézbesíti, a megkeresett bíróság pedig postai úton válaszol a megkeresésre. A cégbírósággal való levelezésre e (2) bekezdésében meghatározott eljárás alkalmazandó. (2) A közjegyző a hagyatéki eljárás iratait cégbíróság, közigazgatási szerv vagy más hatóság részére elektronikus úton, a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvény rendelkezései szerint kézbesíti, a megkeresett közigazgatási szerv vagy más hatóság pedig a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvény rendelkezései szerint válaszol a megkeresésre. (3) A hagyatéki eljárásban érdekelt a hagyatéki ügy megjelölésével elektronikus beadványában kérheti, hogy a részére szóló iratok a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvényben foglalt, a hivatalos szerv iratainak kézbesítésére vonatkozó szabályok szerint, elektronikus úton kerüljenek kézbesítésre. (4) Ha a hagyatéki eljárásban érdekelt vállalkozás vagy jogi képviselővel rendelkező személy vagy szervezet, részére az iratokat a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvényben foglalt, a hivatalos szerv iratainak kézbesítésére vonatkozó szabályok szerint, elektronikus úton kell kézbesíteni. (5) Az elektronikus úton való kézbesítés alóli kivételt jelenti, ha az okirat papír alapú bemutatása, megtekintése szükséges, vagy a kézbesítés elektronikus úton nem lehetséges; erre különösen akkor kerülhet sor, ha az eredetileg papír alapú okiratok nagy mennyisége miatt azok digitalizálása aránytalan nehézséggel járna, vagy ha a papír alapú okirat valódisága vitás; a postai úton történő kézbesítést a közjegyző hivatalból és indokolt kérelemre is engedélyezheti. 4. (1) A Hetv. 20. (1) bekezdés b) pontja az alábbi szöveggel lép hatályba: [(1) A hagyatékot leltározni kell, ha] b) a bejelentett hagyatéki tartozások várhatóan meghaladják a hagyatékba tartozni látszó vagyon értékét. (2) A Hetv. 20. (3) bekezdés ac) alpontja az alábbi szöveggel lép hatályba: [(3) A hagyatékot leltározni kell akkor is, ha az örökösként érdekelt] ac) cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes nagykorú,

3 3 5. A Hetv. 24. (1) bekezdés c) pontja az alábbi szöveggel lép hatályba: [24. (1) A leltár egy példányát - az ok megjelölésével - az illetékes gyámhivatalnak is meg kell küldeni a szükséges intézkedések megtétele végett, ha az öröklésben olyan személy látszik érdekeltnek, akinek nincs törvényes képviselője, vagy törvényes képviselője akár a törvény kizáró rendelkezése folytán, akár tényleges akadály miatt az ügyben nem járhat el és] c) cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes nagykorú, 6. A Hetv. 26. (2) bekezdése az alábbi szöveggel lép hatályba: (2) A leltárba felvett ingóság értékének feltüntetése előtt az öröklésben érdekeltek arra - az érték meghatározását megkönnyítő adatok közlésével, a tárgy általuk becsült értékének megjelölésével - nyilatkozatot tehetnek. Erre a helyszíni leltározásról és a meghallgatásról szóló értesítés tájékoztatást tartalmaz. 7. (1) A Hetv. 28. (2) bekezdés f) pontja az alábbi szöveggel lép hatályba: [(2) A jegyző vagy a közjegyző, ha adat merül fel arra vonatkozóan, hogy az örökhagyó] f) élet- vagy halálesetre szóló balesetbiztosítási szerződést kötött, akkor a szerződésben szereplő biztosítót [a szükséges intézkedések megtétele végett haladéktalanul értesíti az örökhagyó haláláról.] (2) A Hetv. 28. (3) bekezdése az alábbi szöveggel lép hatályba: (3) A jegyző vagy a közjegyző a szükséges intézkedések megtétele végett haladéktalanul értesíti a halálesetről ha adat merül fel arra vonatkozóan, hogy a halál pillanatában ilyen személy volt az örökhagyó gondnokát, illetve gyámját. 8. A Hetv. 29. (1) bekezdés a) pontja az alábbi szöveggel lép hatályba: [29. (1) A leltározást a vagyon fekvésének helyén a szemlére vonatkozó szabályok szerint kell elvégezni, ha] a) az öröklésben érdekelt méhmagzat, cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes kiskorú, illetve cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes nagykorú,

4 4 ismeretlen helyen levő, ügyeinek vitelében akadályozott személy öröklési érdeke veszélyeztetve van, 9. A Hetv. 30. (3) bekezdése az alábbi szöveggel lép hatályba: (3) Ha az öröklésben méhmagzat, cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes kiskorú, illetve cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes nagykorú személy látszik érdekeltnek, a jegyző a hagyatéki leltár felvétele során e személy törvényes képviselőjét, ügygondnokát és a nevében eljáró eseti gondnokot, valamint az ismeretlen helyen tartózkodó vagy az ügyben más okból eljárni nem tudó, törvényes képviselővel vagy meghatalmazottal nem rendelkező személy részére kirendelt ügygondnokot vagy eseti gondnokot meghallgatja. 10. A Hetv a az alábbi szöveggel lép hatályba: 32. (1) Ha a hagyaték átadására még nem került sor, az öröklésben érdekelt azonban valószínűsítette, hogy a hagyatékhoz tartozó vagyontárgy veszélyben van, az öröklésben érdekelt indokolt kérelmére amíg a leltárt meg nem küldte a közjegyzőnek, a jegyző, azt követően a közjegyző végzésben biztosítási intézkedésként elrendelheti a leltárba felvett vagyonnak, a vagyon meghatározott részének vagy egyes vagyontárgyaknak a) bírósági letétbe helyezését, b) hatósági vagy közjegyzői letétbe vételét (az elrendelő személyének megfelelően), c) felelős őrzésre birtokba adását (birtokban hagyását), d) a zárlatát, szükség esetén zár alá vétellel ha e törvény másképp nem rendelkezik a bírósági végrehajtásról szóló törvényben szereplő zárlat szabályainak és a zárgondnokra vonatkozó szabályoknak a megfelelő alkalmazásával, e) a zárolását (ha az pénzforgalmi szolgáltatónál elhelyezett vagy kezelt vagyon), f) értékesítését, és a vételárnak az a) vagy b) pont szerinti megőrzését, ha fa) gyors romlásnak van kitéve, fb) huzamos tárolásra alkalmatlan, fc) kezelése, tárolása, illetve őrzése különösen a vagyontárgy értékére vagy tárolási, kezelési költségeire tekintettel aránytalan és jelentős költséggel járna, vagy fd) értéke az előreláthatólag hosszú ideig tartó tárolás miatt jelentősen csökkenne. (2) Ha a leltár szerint a hagyatékban a gazdasági társaságokról szóló törvényben vagy a szövetkezetekről szóló törvényben meghatározott társasági, illetve szövetkezeti részesedés van, amíg a leltárt meg nem küldték a közjegyzőnek, a jegyző, azt követően a közjegyző biztosítási intézkedésként a tagsági (szövetkezeti) jogok gyakorlására a társaság (szövetkezet) vagy a működésében érintett más személy, szervezet indokolt kérelmére ügygondnokot rendelhet ki, ha az intézkedés nyilvánvalóan a társasági (szövetkezeti) vagyon megóvása vagy a társaság (szövetkezet) működésének biztosítása érdekében szükséges. Az ügygondnok vagyoncsökkenést eredményező határozat hozatalát a szavazatával nem támogathatja és a hagyaték terhére vagyoni kötelezettségeket nem vállalhat, kivéve, ha ezzel az érintett társaságot (szövetkezetet) és az örökösként érdekeltet nyilvánvaló károsodástól óvja meg.

5 5 (3) Ha a leltár szerint a hagyatékban követelés van, annak behajtására az öröklésben érdekelt kérelmére a közjegyző ügygondnokot rendelhet ki. (4) Ha arra hivatalból nem került sor, az ügygondnokot bármelyik örökösként érdekelt kérelmére a közjegyző (a leltár megküldéséig a jegyző) végzésben kirendeli, és feladatáról a végzés megküldésével egyidejűleg ha az a végrendelet későbbi előkerülése miatt változik, akkor ismételten tájékoztatja. Ha valamennyi öröklésben érdekelt közös kérelemben kéri meghatározott személy ügygondnokul történő kirendelését, akkor a kérelemben megjelölt személyt kell kirendelni; e kérelemben az öröklésben érdekelteknek nyilatkozniuk kell arról, hogy más öröklésben érdekeltről nincs tudomásuk. (5) A (2)-(4) bekezdésekben meghatározott ügygondnok csak akkor rendelhető ki, ha az eljárásának előrelátható díját és költségeit a kérelmező a hagyatéki eljárás költségeitől függetlenül megelőlegezi és viseli. (6) Végrendeleti öröklés esetében az (1)-(5) bekezdésben foglaltakat csak akkor lehet alkalmazni, ha az adott tevékenységet nem végrendeleti végrehajtó látja el. 11. A Hetv. 33. a) pontja az alábbi szöveggel lép hatályba: [33. Ha a hagyatékhoz tartozó vagyontárgyaknak vagy azok egy részének a 32. (1) bekezdés szerinti veszélyeztetése megállapítható, biztosítási intézkedés elrendelésének a gyámhivatal értesítéséig hivatalból is helye van, ha az öröklésben olyan személy látszik érdekeltnek, aki:] a) méhmagzat, cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes kiskorú, cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes nagykorú és nincs törvényes képviselője vagy törvényes képviselője akár a törvény kizáró rendelkezése folytán, akár tényleges akadály miatt az ügyben nem járhat el, vagy 12. A Hetv a az alábbi szöveggel lép hatályba: 34. (1) A jegyző által elrendelt biztosítási intézkedést a jegyző maga foganatosítja. A közjegyző által elrendelt biztosítási intézkedést a közjegyző maga is foganatosíthatja, vagy annak foganatosítása végett a vagyontárgy fekvése szerint illetékes jegyzőt keresi meg. A megkeresett jegyző a megkeresést haladéktalanul köteles teljesíteni. (2) A végrendeleti végrehajtó, a kirendelt vagy meghatalmazott ügy- és eseti gondnok az általa foganatosított biztosítási intézkedéséről a jegyző vagy a közjegyző utasítása szerint beszámol. 13. A Hetv. 38. (1) bekezdése az alábbi szöveggel lép hatályba:

6 6 (1) Ha a biztosítási intézkedéssel érintett vagyontárgyon fennálló rendelkezési, birtok-, vagy használati jogot közhiteles, vagy pénzforgalmi szolgáltató által vezetett nyilvántartás tartalmazza, és az intézkedés nyilvántartásba vételére jogszabály lehetőséget biztosít, az intézkedés nyilvántartásba vétele iránt a nyilvántartást vezető hatóságot vagy pénzforgalmi szolgáltatót meg kell keresni. A megkeresett a biztosítási intézkedést haladéktalanul nyilvántartásba veszi, és ennek megtörténtéről a megkeresőt tájékoztatja. 14. A Hetv. 39. (2) bekezdése az alábbi szöveggel lép hatályba: (2) Az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségre a biztosítási intézkedést elrendelő végzés tájékoztatást tartalmaz. 15. A Hetv. a 48. -át követően az alábbi alcímmel egészül ki. Eseti és ügygondnok 16. (1) A Hetv. 49. (1) bekezdés a) pontja az alábbi szöveggel lép hatályba: [(1) A közjegyző ügygondnokot rendel ki, vagy ha az a leltározás során nem történt meg a gyámhatóságot keresi meg eseti gondnok kirendelése végett, ha] a) az öröklésben érdekeltnek nincs törvényes képviselője és méhmagzat, cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes kiskorú, illetve cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes nagykorú személy; (2) A Hetv. 49. (2) bekezdése az alábbi szöveggel lép hatályba: Ha a közjegyző által ismert adatok arra utalnak, hogy az öröklésben érdekeltnek cselekvőképességét korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezése indokolt és annak elmaradása a hagyatéki eljárásban károsodását okozhatja, erről a közjegyző az illetékes ügyészt vagy az illetékes gyámhatóságot, az öröklésben érdekeltnek az érdekeltségére vonatkozó és a rendelkezésre álló más adatok közlése mellett, a gondnokság alá helyezési eljárás esetleges megindítása végett értesíti. 17. A Hetv. 57. (2) bekezdése az alábbi szöveggel lép hatályba: (2) A közjegyző az özvegyi jog jogosultját és a törvényes állagörökösöket az özvegyi jog megváltásának lehetőségéről az idézésben tájékoztatja.

7 7 18. A Hetv. 68. (2) bekezdése az alábbi szöveggel lép hatályba: (2) A tárgyalás elhalasztása esetén, ha az öröklésben érdekeltek az elhalasztást megelőzően, vagy azt követően egyezően kérik, a közjegyző tárgyaláson kívül, a rendelkezésre álló adatok alapján dönthet a hagyaték átadásáról, és e döntést kézbesítés útján közli. 19. A Hetv. 81. (3) bekezdés b) pontja az alábbi szöveggel lép hatályba: [(3) Közhiteles nyilvántartásban az örökhagyó tulajdonaként bejegyzett vagyontárgyat csak abban az esetben lehet a hagyatékból kihagyni, ha] b) a vagyontárgy tulajdonjogára igényt tartó személy javára a tulajdonjogot a hagyatéki tárgyalás berekesztéséig a nyilvántartásba bejegyzik. 20. (1) A Hetv. 83. (2) bekezdése az alábbi szöveggel lép hatályba: (2) A közjegyző akkor is teljes hatállyal adja át a hagyatékot, ha csak másodlagos öröklési vita merült fel és e vitában az igény előterjesztője a teljes hatályú hagyatékátadáshoz hozzájárult, vagy az igénye összegének megfelelő pénzösszeget a többi örökösként érdekelt biztosítékként közjegyzői letétbe helyezte. A közjegyző a letétbe helyezett biztosíték összegét a teljes hatályú hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követő 30. nap leteltét követően haladéktalanul a letevőnek fizeti ki, kivéve, ha az igény előterjesztője a 30. napig az érkeztetett keresetlevél egy példányával igazolja, hogy igénye érvényesítése érdekében bírósági eljárást kezdeményezett. A közjegyzői letétbe helyezett biztosítékkal egy tekintet alá esik, ha az örökösként érdekelt beleegyezik, hogy a hagyatékba tartozó ingatlanra az igény összege erejéig jelzálogjogot jegyezzenek be, és a bejegyzés költségeit megelőlegezi. A közjegyző a költségeknek az örökösként érdekelt általi megelőlegezése után a jelzálog bejegyzése iránt megkeresi az ingatlanügyi hatóságot. Ha az örökösként érdekelt a törlés díját megelőlegezi, és az, aki a vitatott igényt a hagyatéki eljárásban előterjesztette a teljes hatályú hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követő 30 napon belül az érkeztetett keresetlevél egy példányával nem igazolja, hogy igénye érvényesítése érdekében bírósági eljárást kezdeményezett, a közjegyző a jelzálog törlése iránt megkeresi az ingatlanügyi hatóságot. (2) A Hetv. 83. (5) bekezdése az alábbi szöveggel lép hatályba: (5) A (2) bekezdésben meghatározott bírósági eljárást kezdeményező keresetlevélben a jogszabályban meghatározottakon kívül fel kell tüntetni a pénzösszeg letételének, illetve a jelzálogjog bejegyzésének tényét és kérelmet kell előterjeszteni az azokról való döntés iránt. A bíróság jogerős ítéletét vagy a pert megszüntető vagy megszűnését megállapító végzését a közjegyzői letéttel kapcsolatos intézkedések megtétele céljából a közjegyzőnek, a jelzálogjoggal kapcsolatos intézkedések megtétele céljából az ingatlanügyi hatóságnak is

8 8 megküldi; ugyanezen célból a keresetlevél idézés kibocsátása nélkül történő jogerős elutasításáról szóló végzést csak akkor küldi meg a közjegyzőnek, illetve az ingatlanügyi hatóságnak, ha a keresetlevél beadásához fűződő jogi hatályok fennmaradása nem következett be. 21. A Hetv a az alábbi szöveggel lép hatályba: 84. A közjegyző özvegyi joggal terhelten és teljes hatállyal adja át a hagyatékot, ha csak e jog vagy annak terjedelme vitás. 22. A Hetv. 85. (2) bekezdése az alábbi szöveggel lép hatályba: (2) A hagyatékot ideiglenes hatállyal megszerző a neki ideiglenesen átadott hagyatékot kivéve a biztosítási intézkedés alapján más személy birtokába kerülő, illetve abban maradó vagyontárgyat birtokában tarthatja, a birtokában nem lévő vagyontárgyakat birtokba veheti és azokat jóhiszemű birtokosként használhatja, de el nem idegenítheti és meg nem terhelheti a hagyaték teljes hatályú átadásáig, vagy a hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válásának megállapításáig. 23. (1) A Hetv. 88. (1) bekezdés d) pontja az alábbi szöveggel lép hatályba: [Az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válik, ha] d) a hagyatéki pert a bíróság jogerősen megszüntette. (2) A Hetv. 88. (1) bekezdés e) pontja nem lép hatályba. 24. A Hetv. 90. (2) bekezdés ab) pontja az alábbi szöveggel lép hatályba: [(2) Kézbesítés útján kell közölni:] ab) ha az érdekeltek között méhmagzat, cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes kiskorú, illetve cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes nagykorú személy, akkor a gyámhatósággal; 25. (1) A Hetv. 94. (2) bekezdése az alábbi szöveggel lép hatályba: (2) Ha az örökösként érdekelt a hagyatéki eljárásban az általa öröklés, halál esetére szóló ajándékozás, dologi hagyomány jogcímén megszerzett hagyatéki vagyon egészét vagy

9 9 részét az öröklésben érdekelt más személyre, a kieséses örökösre vagy a hagyatéki hitelezőre átruházza, avagy az igénylőnek az eredetileg a hagyatékhoz tartozónak tekintett vagyontárgyra vonatkozó igényét elismeri, a közjegyző ezeket a jognyilatkozatokat egyezségbe foglalja, és dönt az egyezség jóváhagyása felől. Ha a közjegyző ezen egyezséget jóváhagyta, a hagyatékot az egyezség szerinti jogcímen szerző félnek adja át az örökösként érdekeltek öröklés jogcímén történő közbenső jogszerzésének megállapítása mellett. (2) A Hetv. 94. az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki. (3) Ha az örökösként érdekelt a hagyatéki eljárásban az általa öröklés, halál esetére szóló ajándékozás, dologi hagyomány jogcímén megszerzett a mezőgazdasági termelés célját szolgáló föld, a hozzá tartozó berendezés, felszerelési tárgyak, állatállomány és munkaeszközök öröklését visszautasítás helyett a Magyar Állam részére felajánlja, azt elfogadottnak kell tekinteni. Ilyenkor a közjegyző a hagyatékot ajándékozás jogcímén a Magyar Államnak adja át az öröklésben érdekeltek öröklés jogcímén történő közbenső jogszerzésének megállapítása mellett. 26. A Hetv át követő alcím az alábbi szöveggel lép hatályba: Az özvegyi jog megváltása 27. A Hetv a az alábbi szöveggel lép hatályba: 96. (1) Az özvegyi jog megváltását az özvegy, illetve az örökösként érdekelt a hagyatéki tárgyalás berekesztéséig kérheti. (2) Az özvegyi jog megváltásának a póthagyatéki vagyonra nézve a póthagyatéki eljárásban is helye van. (3) A megváltásra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a biztosítási szerződés kedvezményezettje az örökös (Ptk ). (4) Az özvegyi jog megváltása iránti kérelem az özvegyi joggal terhelt hagyatéki vagyon, illetve vagyontárgy meghatározott hányadára, illetőleg meghatározott vagyontárgyra is előterjeszthető. 28. A Hetv a az alábbi szöveggel lép hatályba: 97. (1) Ha az özvegyi jog megváltásáról egyezség születik, annak jóváhagyásáról a közjegyző dönt, és a hagyatékot ennek megfelelően adja át. (2) Egyezség hiányában, ha az örökösök között öröklési jogi vita nincs, és a hagyaték teljes hatályú átadásának volna helye, a közjegyző a megváltás kérdésében külön végzéssel

10 10 dönt. Ennek érdekében szükség esetében bizonyítást folytat le és döntése során figyelembe veszi a haszonélvező jogait és méltányos érdekeit. A költségeket mindegyik fél maga viseli. A közjegyző a hagyatékot a külön végzés jogerőre emelkedése után a külön végzésben foglaltakra is figyelemmel teljes hatállyal adja át. Ha a külön végzés jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül a megváltás kérdésében egyik érdekelt sem érvényesíti igényét a bíróság előtt, a közjegyző külön végzése végrehajthatóvá válik, a megváltáshoz fűződő jogok pedig elenyésznek. A harminc napos perindítási határidő számítása, illetve a közjegyző külön végzésének jogerőre emelkedése, vagy megváltoztatása tekintetében a külön törvényben meghatározott közvetítői eljárás (93. ) megindításának, illetve eredményének jogkövetkezményeit megfelelően alkalmazni kell. (3) Egyezség hiányában, ha az örökösök között öröklési jogi vita van, a közjegyző a hagyatékot az özvegyi joggal terhelten a törvényes öröklés általános rendje szerint ideiglenes hatállyal adja át az örökösöknek. A megváltáshoz fűződő jogait az érdekelt a ban foglaltaknak megfelelően perrel érvényesítheti. Ha azonban harminc nap alatt igényét nem érvényesíti, a megváltáshoz fűződő jogok elenyésznek. A harminc napos perindítási határidő számítása tekintetében a külön törvényben meghatározott közvetítői eljárás (93. ) megindításának jogkövetkezményeit megfelelően alkalmazni kell. (4) Ha a bíróság utóbb öröklési jogi vita felől dönt, és ez a megváltás alapjául szolgáló hagyaték megosztása tekintetében változást eredményezhet, az érdekelt a megváltáshoz fűződő jogát a bíróság előtt legkésőbb az első fokú határozat meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig érvényesítheti. 29. A Hetv át követően az alábbi új alcímmel egészül ki: Eljárás végrendeleti végrehajtó megnevezése esetén 30. A Hetv a az alábbi szöveggel lép hatályba: 98. (1) A jegyző vagy a közjegyző amint arról tudomást szerez, hogy az örökhagyó végrendeleti végrehajtót nevezett meg és a rendelkezésre álló adatok alapján e személy erről nem tud vagy a végrendelet általa végrehajtandó rendelkezéseit nem ismeri, haladéktalanul értesíti és a végrendelet rá vonatkozó tartalmát vele közli. (2) A jegyző vagy a közjegyző amint a végrendeleti végrehajtó személyéről tudomást szerez, értesíti a végrendeleti végrehajtót jogairól és kötelezettségeiről, valamint felhívja, hogy nyilatkozzon megbízatása elfogadásáról. A megbízatás elfogadásáról szóló nyilatkozat a jegyző vagy a közjegyző által felvett jegyzőkönyvbe foglalással, vagy az arról szóló teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt elfogadó nyilatkozat közjegyző elé terjesztésével történhet. (3) Ha a végrendeleti végrehajtó az értesítés és tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül megbízatásának elfogadását a jegyző vagy a közjegyző előtt nem igazolja, a

11 11 hagyatéki eljárásban úgy kell tekinteni, mintha a végrendeleti végrehajtói megbízatás nem jött volna létre. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. (4) A végrendeleti végrehajtó megbízatásának létrejöttét vagy létre nem jöttét a jegyző vagy közjegyző végzéssel állapítja meg; a végzést az öröklésben érdekeltekkel ha a végzést nem a közjegyző hozta meg, azt vele is közölni kell. (5) A végrendeleti végrehajtó megbízatásának létrejöttét megállapító végzésben fel kell tüntetni a végrendeleti végrehajtónak a végrendelet és a jogszabályok szerinti jogait és kötelezettségeit. Egyes jogosultságainak gyakorlása vagy egyes kötelezettségeinek teljesítése céljából a végrendeleti végrehajtó kérelmére a közjegyző e végzés egyes rendelkezéseiről kivonatot készít. 31. A Hetv a az alábbi szöveggel lép hatályba: 99. (1) A végrendeleti végrehajtó jogaira és kötelezettségeire a végintézkedés az irányadó; feladatát az örökhagyó utasításai és rendes gazdálkodás szabályai szerinti köteles ellátni. A jogszabályok betartása alól az örökhagyó jogszabályba ütköző utasítása nem mentesíti, de ha az örökhagyó célja jogszerű magatartással elérhető, a jogellenes utasítás teljesítése helyett a végrendeleti végrehajtó ez utóbbit köteles megtenni. (2) Ha a végrendelet a végrendeleti végrehajtó jogait és kötelezettségeit nem határozza meg, a végrendeleti végrehajtó joga és kötelezettsége, hogy a) az eljáró hatóságokat a hagyaték leltározásában segítse és az örökösök javára szükség esetén biztosítási intézkedés elrendelését indítványozza, b) követelje a végintézkedés rendelkezéseinek foganatosítását az örököstől, hagyományostól és ennek érdekében, amíg az örökhagyó végintézkedésében részesített személy maga fel nem lép, annak javára, de a saját nevében a bíróság előtt is eljárjon, c) a hagyatéki vagyon kezelésére irányuló jogkörében a hagyatékot birtokba vegye és ca) a hagyatéki hitelezőket a különösen a halaszthatatlan kifizetéseket a saját nevében eljárva, de a hagyaték terhére kielégítse, cb) a hagyatéki követeléseket a saját nevében eljárva, de a hagyaték javára érvényesítse, cc) az örökhagyó gazdasági társaságban (szövetkezetben) fennálló és a hagyaték megnyíltával az örökösre átszállt tagsági jogait gyakorolja, d) a hagyatékátadó végzés (ideértve a rész-hagyatékátadó végzést is) jogerőre emelkedését követően maga foganatosítsa annak rendelkezéseit. (3) A végrendeleti végrehajtó a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott feladata ellátása során a hagyatékhoz tartozó vagyontárgy vonatkozásában a) kötelezettségeket nem vállalhat, illetve azt nem idegenítheti el, kivéve, ha ahhoz minden öröklésben érdekelt hozzájárult, b) a hagyaték terhére ingyenesen nem rendelkezhet.

12 A Hetv a az alábbi szöveggel lép hatályba: 100. (1) A végrendeleti végrehajtóra a törvényben foglalt eltérésekkel a megbízottra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. (2) A végrendeleti végrehajtó feladatának szabályszerű teljesítését a rájuk vonatkozó rész tekintetében az öröklésben érdekeltek a szerződésen kívül okozott kár megtérítésére irányadó szabályok szerint bírósági úton vitathatják. (3) A végrendeleti végrehajtó indokolt kiadásait az örökösök kötelesek megtéríteni. Ha a végrendeleti végrehajtót az örökhagyó a hagyatékban részesítette, a megbízatás teljesítéséért járó munkadíjba a részesítés értékét be kell számítani. 33. A Hetv a az alábbi szöveggel lép hatályba: 101. (1) A végrendeleti végrehajtó megbízatása megszűnik: a) a végintézkedésben arra meghatározott határidő elteltével, feltétel bekövetkeztével vagy ezek hiányában a hagyatéki eljárás jogerős befejeződésével, b) a végrendeleti végrehajtó halálával, megszűnésével, c) lemondással, d) a megbízatás megvonásával, e) ha a megbízatás betöltéséhez szükséges, a törvényben előírt feltételek már a megbízatás elfogadásakor sem álltak fenn, vagy utóbb megszűntek. (2) A végrendeleti végrehajtó megbízatásáról való lemondására a megbízatás elfogadásának alaki követelményi irányadóak; hatálya a közjegyzőhöz érkezéssel áll be. (3) A végrendeleti végrehajtótól megbízatását az öröklésben érdekelt személyek egyhangúlag megvonhatják. (4) A közjegyző a végrendeleti végrehajtót az örökhagyó egyes rendelkezéseinek teljesítése alól nemperes eljárásban felmentheti, ha azt a végrendeleti végrehajtó és a feladat teljesítésében érdekelt személyek közösen kérik és a rendelkezések teljesítése a hagyatékot jelentősen veszélyeztetné. (5) A végrendeleti végrehajtó megbízatásának megszűnését az e (1) bekezdés b) pontjában foglalt eset kivételével, illetve felmentését az örökhagyó egyes rendelkezései alól ezek pontos megjelölésével a közjegyző végzéssel állapítja meg; a végzést az öröklésben érdekeltekkel közölni kell. A felmentés kérdésében a közjegyző a hagyatéki eljárást érdemben befejező végzésben is dönthet. A megbízatás megszűnésének és a felmentés megállapításához szükséges tények, körülmények fennállását teljes bizonyító erejű magánokirattal vagy közokirattal kell igazolni.

13 A Hetv (5) bekezdése az alábbi szöveggel lép hatályba: (5) A (2) bekezdés b) pontja alapján kiállított öröklési bizonyítványhoz a közjegyző annyiban van kötve, hogy attól eltérő határozatot osztályos egyezség alapján nem hozhat, valamint a hagyatékon (a hagyatéknak azon a részén, amelyre az öröklési bizonyítvány kiállítása vonatkozik) az özvegyi jog megváltásának is csak pénzben lehet helye. 35. A Hetv a az alábbi (5) bekezdéssel egészül ki: (5) A közjegyző az ügyfél kérelmére megkeresi az ingatlanügyi hatóságot az ingatlan tulajdonjogát érintő megismételt hagyatéki eljárás megindítása tényének a perfeljegyzésre irányadó rendelkezések megfelelő alkalmazásával történő feljegyzése iránt. 36. A Hetv a) pontja az alábbi szöveggel lép hatályba: [A hagyatéki eljárás megismétlése iránti kérelmet a gyámhatóság is előterjesztheti az arra nyitva álló határidőben, ha az öröklésben érdekelt] a) méhmagzat, cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes kiskorú, illetve cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes nagykorú személy, 37. A Hetv (2) bekezdés k) pontja az alábbi szöveggel lép hatályba és a bekezdés az alábbi l) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi l) pont számozása m) pontra módosul: [Fellebbezésnek van helye a hagyatéki eljárás során] k) az özvegyi jog megváltása tárgyában hozott, l) az eseti, zár- és ügygondnok kirendelése tárgyában hozott, valamint m) a hagyatékátadási terhek és az öröklési illeték ideiglenes hatályú hagyatékátadás esetén a hagyatékból való kifizetésének engedélyezése tárgyában hozott [végzés ellen.] 38. A Hetv (2) bekezdés a) pontja az alábbi szöveggel lép hatályba: [A közjegyző végzése ellen fellebbezéssel a gyámhatóság is élhet, ha az örökösként érdekelt]

14 14 a) méhmagzat, cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes kiskorú, illetve cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes nagykorú személy, 39. A Hetv (2) bekezdés e) pontja az alábbi szöveggel lép hatályba: [(2) A jegyző és a közjegyző a hagyatéki eljárás lefolytatása céljából a hagyatéki eljárásban érdekelt természetes személy alábbi személyes adatait kezelheti:] e) a törvényes képviselő a), b) és c) pontjában meghatározott adatai, ha az öröklésben érdekelt méhmagzat, cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes kiskorú, illetve cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes nagykorú, vagy ismeretlen helyen levő, ügyeinek vitelében akadályozott személy. 40. A Hetv e) pontja az alábbi szöveggel lép hatályba: [119. Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg] e) az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a hagyatéki eljárásban kirendelt zár-, ügygondnok és eseti gondnok díját, felszámítható költségeit, valamint ezek megfizetésének módját, 41. A Hetv (3) és (5) bekezdései az alábbiak szerint módosulnak: (3) Az 1-10., a 11. (1)-(3) és (5) bekezdései, a és a január 1-jén lépnek hatályba. (5) A 11. (4) bekezdése július 1-jén lép hatályba. 42. (1) Ez a törvény a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a kihirdetését követő 45. napon lép hatályba. (2) A július 1. napján lép hatályba. 43. A Hetv. 11. (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (1) A közjegyző a hagyatéki eljárás iratait bíróság részére elektronikus úton, a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvény rendelkezései szerint kézbesíti, a megkeresett bíróság pedig a hivatalos iratok elektronikus

15 15 kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvény rendelkezései szerint válaszol a megkeresésre. 44. A Hetv át követő alcím nem lép hatályba. 45. A Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény 74/D. az alábbiak szerint módosul: 74/D. (1) Ha az alapítvány létrehozása az alapító okiratot tartalmazó végrendeletben történt, annak nyilvántartásba vételéről ha az nem a végrendeleti végrehajtó feladata a közjegyző által kirendelt ügygondnok köteles gondoskodni. (2) A végrendeletben létesített alapítványt bejegyzése esetén úgy kell tekinteni, mint amire már az örökhagyó halálakor szállhatott hagyaték; ezt az alapítványt közérdekű meghagyásnak kell tekinteni, amennyiben létrehozása nem felel meg a törvényben meghatározott feltételeknek.

16 16 Á l t a l á n o s i n d o k o l á s A hagyatéki eljárásról szóló évi XXXVIII. törvény (Hetv.) törvény március 12. napján került kihirdetésre a Magyar Közlöny 35. számában. Hetv. és annak végrehajtási rendeletei a hagyatéki eljárásról szóló 6/1958. (VII. 4.) IM rendeletet (He.) váltják fel. A törvény január 1.-ei hatálybelépéssel az öröklési jog anyagi jogi szabályainak érvényesülését biztosító eljárást szabályozza; erre tekintettel a törvényelőkészítő munkálatok során annak számos jogintézménye (pl. cselekvőképesség, végrendeleti végrehajtó, hagyatéki gondnok stb.) a Polgári Törvénykönyvről szóló évi CXX. Törvény (az új Ptk.) szabályaira épült. Az Alkotmánybíróság 51/2010. (IV. 28.) számú határozata pár nappal az új Ptk. hatálybalépése előtt megsemmisítette annak hatályba-léptető rendelkezéseit. A Polgári Törvénykönyvről szóló évi CXX. törvény hatályba nem lépéséről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló évi LXXIII. törvény 1. -a pedig egyértelműen rendelkezett arról, hogy az új Ptk. nem lép hatályba. Mivel sem e törvény, sem az AB döntése nem rendelkezett a Hetv.-ről, indokolt annak módosítása annak érdekében, hogy a január 1.-ei hatálybalépésekor a hatályos, a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (Ptk.) rendelkezéseivel összhangban legyen. R é s z l e t e s i n d o k o l á s Az 1. -hoz A módosítás egy ultima ratio illetékességi szabályt hoz létre arra az esetre, ha az elhunyt magyar állampolgárnak az állampolgárságon kívül semmilyen kapcsolata nincs az országgal, az öröklésben érdekelt kérelmére a Magyar Országos Közjegyzői Kamara az eset összes körülményeinek, de különösen a közjegyző nyelvtudásának, illetve a külföldi jogi ismereteinek figyelembevételével dönt arról, hogy ki legyen az eljárás lefolytatására illetékes. A 2. -hoz Tekintettel arra, hogy a végrendeleti végrehajtóra és a végintézkedéssel létesített alapítványra vonatkozó, az új Ptk.-ban lévő szabályok nem lépnek hatályba, szükséges a Hetv. értelmező rendelkezéseinek átstrukturálása és kiegészítése. A végrendeleti végrehajtó intézménye jelenleg a He aiban van szabályozva; ezt az új Ptk. rendelkezései nemcsak átvették, hanem a jogintézményt tovább is fejlesztették volna. A Hetv. rendelkezéseinek január 1. napjával történő hatálybalépésével egyidejűleg a He. hatályon kívül helyeződik, így a végrendeleti végrehajtó tekintettel az új Ptk. hatályba nem lépésére intézménye is törlődne a jogrendszerből. E helyett a módosítás a szükséges szabályozást rögzíti a Hetv.-ben. Az új Ptk. jóval részletesebben szabályozta volna a végintézkedéssel létesített alapítvány jogintézményét is; ehhez a Hetv. megfelelő eljárásjogi biztosítékokat rendelt (leltározási kötelezettséget és eljárásjogi státust). A tervezet erre tekintettel a feltételes jogalanyiságot kimondó szabályozást a hatályos Ptk. módosításával (lásd: 45. ), az egyéb eljárásjogi kérdések megoldását pedig kizárólag a Hetv.-ben biztosítja.

17 17 A 3. -hoz Az egyes elektronikus eljárások módosításáról szóló évi LIX. törvény több törvény vonatkozásában (pl. Fmhtv., Pp.) időben eltolta az elektronikus kézbesítés bevezetését. E törvénybe tekintettel arra, hogy a Hetv. módosítása a szaktárcánál már folyamatban volt a Hetv. ugyanerre vonatkozó rendelkezéseinek módosítása nem került bele. Az elektronikus kézbesítést alkalmazók köre a hagyatéki eljárásban igen széles: vonatkozhat bíróságra, önkormányzatra, közjegyzőre, jogi képviselővel eljáró személyre, gazdasági társaságra, illetve bármely egyéb résztvevőre (pl. örökös, végrendeleti végrehajtó, ügygondnok, tanú), aki az elektronikus kézbesítést vállalja és az ahhoz szükséges infrastruktúrával rendelkezik. A Hetv. érintett -ai úgy kerülnek módosításra, hogy a bíróságokra (kivéve a cégbíróságokat), a vállalkozásokra és a jogi képviselővel eljárókra kötelezően csak július 1. napjától írta elő az elektronikus kézbesítést; egyebekben nem változtatta meg a január 1.-i hatálybalépést (a közjegyző és a hatóságok elektronikus úton leveleznek [ideértve a jegyző leltármegküldését] és a fél is szabadon választhatja az elektronikus kézbesítést). A hoz Az új Ptk. a korlátozott, illetve teljes cselekvőképtelenség vonatkozásában az ügycsoportokra való bontással lényegesen átalakította volna a hatályos szabályozást; a Hetv. ennek megfelelő szófordulatokat alkalmazott olyan esetekre, amikor a hagyatéki eljárásban résztvevők cselekvőképessége nem teljes. A módosítás a Hetv. cselekvőképességre vonatkozó rendelkezéseit úgy módosítja, hogy a hatályos Ptk. rendelkezéseivel összhangba kerüljön. Az 6. -hoz Tekintettel arra, hogy az ingóságok értékéről való nyilatkozattétel az örökösök joga és annak elmaradása nem jár semmilyen jogvesztéssel, az erre való figyelemfelhívás helyett elegendő a tájékoztatás előírása. A 7. -hoz Az élet- és balesetbiztosítások kedvezményezettjei jogosultak a biztosítási összegre; ha ilyen személy nem került megjelölésre, az összegre az örökös jogosult. Az ezzel kapcsolatos adatbeszerzés érdekében a módosítás konkretizálja a közjegyző magatartását. Az adatok megküldéséről a másik oldalról rendelkezik a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló évi LX. törvény 157. (1) bekezdés d) pontja annak kimondásával, hogy a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel szemben, ha az írásbeli megkereséssel fordul hozzá. Az új Ptk. vezette volna be a támogató személy jogintézményét; a módosítás a Hetv.- ből tekintettel bevezetésének elmaradására törli azt. A hoz A módosítás a Hetv. cselekvőképességre vonatkozó rendelkezéseit úgy módosítja, hogy a hatályos Ptk. rendelkezéseivel összhangba kerüljön (lásd: hoz fűzött indoklás).

18 18 A 10. -hoz Az új Ptk. teremtette volna meg a hagyatéki gondnok jogállását. A Hetv. a hagyatéki gondnok eljárására vonatkozó számos rendelkezést tartalmaz (kirendelése, feladatának végrehajtása); a biztosítási intézkedések szabályozása kifejezetten az új Ptk. ezen új jogintézményére tekintettel történt. A módosítás alapján e jogintézmény a Hetv.-ben kerül úgy kerül pontosításra, hogy tevékenységét a hasonló feladatokat egyébként más jogszabályok alapján végző személyek látják majd továbbra is el (zár-, ügy-, eseti gondnok). A 11. -hoz A módosítás a Hetv. cselekvőképességre vonatkozó rendelkezéseit úgy módosítja, hogy a hatályos Ptk. rendelkezéseivel összhangba kerüljön (lásd: hoz fűzött indoklás). A 12. -hoz A módosítás a Hetv. hagyatéki gondnokra vonatkozó rendelkezéseit úgy módosítja, hogy a hatályos Ptk. rendelkezéseivel összhangba kerüljön (lásd: 10. -hoz fűzött indoklás). A 13. -hoz A módosítás nyelvtani pontosítást eredményez a vagyontárgyon fennálló rendelkezési jog jogosultjának meghatározása céljából. A 14. -hoz Tekintettel arra, hogy a felelős őrzés szabályait jogszabályi rendelkezések határozzák meg, az erre való figyelemfelhívás helyett elegendő a tájékoztatás előírása. A 15. -hoz A módosítás célja a tisztább szerkezeti elkülönítés. A 16. -hoz A módosítás a Hetv. cselekvőképességre vonatkozó rendelkezéseit úgy módosítja, hogy a hatályos Ptk. rendelkezéseivel összhangba kerüljön (lásd: hoz fűzött indoklás). A 17. -hoz Az új Ptk. rendelkezései lényegesen újraszabályozták volna a házastárs öröklésének, illetve haszonélvezeti joga megváltásának a Ptk.-ban szabályozott rendjét. Az ebből eredő esetleges viták megfelelő fórumon való elbírálása érdekében a Hetv. a közjegyző előtti megváltást csak az összes érintett egyetértése esetére korlátozta; egyebekben a bírói út állt volna a felek rendelkezésére. A módosítás-tervezet egyrészt figyelembe veszi, hogy a hatályos Ptk. e speciális jogintézményre az özvegyi jog kifejezést használja; a Hetv.-t a He.-ben meglévő régi szabályoknak megfelelően módosítja.

19 19 A hoz A módosítás időben pontosítja az öröklésben érdekeltek nyilatkozati lehetőségét, valamint azt az időszakot, ameddig a közjegyző az ingatlannyilvántartási eljárás folyamatban létét, illetve lezárultát a hagyatékba tartozó vagyon megállapítása céljából figyelembe veheti. A rendelkezés nem érinti az eljárás felfüggesztésére, illetve a rész-hagyatékátadásra vonatkozó rendelkezéseket. A 20. -hoz A módosítás a földhivatal megjelölést pontosítja az ingatlan-nyilvántartásról szóló évi CXLI. törvényben (Inytv.) lévő ingatlanügyi hatóság -ra. A 21. -hoz A módosítás az özvegyi jog megjelölés átvezetését célozza (lásd: 17. -hoz fűzött indoklás). A 22. -hoz A módosítás időben pontosítja a hagyatéki tárgyak ideiglenes használatára és a velük való rendelkezésre vonatkozó szabályok (utasítások) fennállását; azok hiszen a hagyatékátadással a használati jog, illetve a rendelkezési jog meghatározásra kerül az eljárás lezárultát követően nem állhatnak fenn. A 23. -hoz A módosítás tekintettel arra, hogy a felsorolás minden lehetséges eljárás-befejező módot tartalmaz törli a generális rendelkezést. A 24. -hoz A módosítás a Hetv. cselekvőképességre vonatkozó rendelkezéseit úgy módosítja, hogy a hatályos Ptk. rendelkezéseivel összhangba kerüljön (lásd: hoz fűzött indoklás). A 25. -hoz A többszöri öröklések következményeként a földrészletek egy része tulajdonosi tekintetben olyan módon elaprózódott, hogy gyakorlatilag forgalomképtelenséget eredményez, illetve az ingatlan-nyilvántartásban is kezelhetetlenné vált. A módosítás lehetővé teszi, hogy a továbbaprózódás helyett a Ptk a alapján a törvény 94. (2) bekezdésben foglalt egyezség mintájára a Magyar Állam javára le lehessen mondani a mezőgazdasági termelés célját szolgáló föld, a hozzá tartozó berendezés, felszerelési tárgyak, állatállomány és munkaeszközök örökléséről. Az ajándékot az állam automatikusan elfogadja. A hoz A módosítás az özvegyi jogra vonatkozó rendelkezéseket pontosítja (lásd: 17. -hoz fűzött indoklás).

20 20 A hoz A módosítás a végrendeleti végrehajtóra vonatkozó rendelkezéseket pontosítja (lásd: 2. -hoz fűzött indoklás). A 34. -hoz A módosítás az özvegyi jogra vonatkozó rendelkezéseket pontosítja (lásd: 17. -hoz fűzött indoklás). A 35. -hoz A megismételt hagyatéki eljárás megindításakor az ingatlan-nyilvántartásba a korábban meghozott végzés alapján az örököst, mint tulajdonost bevezették; az forgalomképes és harmadik személy jóhiszeműen szerezhet rajta tulajdon, vagy egyéb jogot. A megismételt hagyatéki eljárás azonban megváltoztathatja az öröklés rendjét, így az ismételten függővé vált jogi helyzetet indokolt a közhiteles nyilvántartásban tájékoztató céllal közzétenni. Erre szolgál a perfeljegyzés jogintézménye, amit az Inytv. 64. (1) bekezdés b) pontja határoz meg ( A bíróság az ügyfél kérelmére előzetesen végrehajtható végzéssel megkeresi az ingatlanügyi hatóságot az ingatlan tulajdonjogát érintő per megindítása tényének feljegyzése iránt ); a hagyatéki eljárásban a közjegyző döntése minősül elsőfokú bírósági eljárásnak, így azt ugyanolyan biztosíték is illeti meg. A 36. -hoz A módosítás a Hetv. cselekvőképességre vonatkozó rendelkezéseit úgy módosítja, hogy a hatályos Ptk. rendelkezéseivel összhangba kerüljön (lásd: hoz fűzött indoklás). A 37. -hoz A módosítás a Hetv. özvegyi jogra és a hagyatéki gondnokra vonatkozó rendelkezéseit úgy módosítja, hogy a hatályos Ptk. rendelkezéseivel összhangba kerüljön (lásd: 4-5. és 10. -hoz fűzött indoklás). A hoz A módosítás a Hetv. cselekvőképességre vonatkozó rendelkezéseit úgy módosítja, hogy a hatályos Ptk. rendelkezéseivel összhangba kerüljön (lásd: hoz fűzött indoklás). A 40. -hoz A módosítás a Hetv. hagyatéki gondnokra vonatkozó rendelkezéseit úgy módosítja, hogy a hatályos Ptk. rendelkezéseivel összhangba kerüljön (lásd: 4-5. és 10. -hoz fűzött indoklás). A hoz A módosítás a Hetv. eredeti hatálybalépéséhez igazodik, illetve figyelembe veszik az elektronikus kézbesítés bevezetésének időbeli eltolódását (lásd: 3. -hoz fűzött indoklás).

21 21 A 44. -hoz A módosítás célja a tisztább szerkezeti elkülönítés (lásd: hoz fűzött indoklás). A 45. -hoz A módosítás a Ptk.-nak a végintézkedéssel létesített alapítványra vonatkozó szabályait egészíti ki (lásd: 3. -hoz fűzött indoklás).