A gondnokság alá helyezés iránti perek szabályai

Átírás

1 A gondnokság alá helyezés iránti perek szabályai 1. Felek és cselekvőképességük 1/A Felperes Ptk 2:28. [A gondnokság alá helyezés kezdeményezése] (1) A gondnokság alá helyezést a bíróságtól a) a nagykorú együtt élő házastársa, élettársa, egyenesági rokona, testvére; b) a kiskorú törvényes képviselője; c) a gyámhatóság; és d) az ügyész kérheti. (2) Ha a gondnokság alá helyezés szükségességéről a gyámhatóság tudomást szerez, a gondnokság alá helyezési eljárást meg kell indítania, ha ezt az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott személyek a gyámhatóságnak a keresetindítás szükségességéről való tájékoztatását követő hatvan napon belül nem teszik meg. A gyámhatóság előzetes eljárása: "A gondnokság alá helyezési eljárást megelőző intézkedések" 2:25. [A zárlat elrendelése és a zárgondnokrendelés] Ha cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés látszik indokoltnak, és az érintett személy vagyonának védelme sürgős intézkedést igényel, a gyámhatóság a vagyonra vagy annak egy részére zárlatot rendel el, és ezzel egyidejűleg zárgondnokot rendel ki. A határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. 2:26. [Az ideiglenes gondnokrendelés] (1) Azonnali intézkedést igénylő esetben a gyámhatóság ideiglenes gondnokot rendelhet annak a nagykorúnak, akinek a cselekvőképességét érintő gondnokság alá helyezése látszik indokoltnak, és személyének vagy vagyonának védelme zárlat elrendelésével vagy más módon nem lehetséges. Az ideiglenes gondnokot kirendelő határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. (2) A gyámhatóság az ideiglenes gondnokot kirendelő határozatában megjelöli, hogy az ideiglenes gondnok mely ügyekben vagy ügycsoportokban jogosult jognyilatkozatot tenni. (3) Az ideiglenes gondnok tevékenységére egyebekben a gondnokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. 2:27. [A zárlatra és az ideiglenes gondnokrendelésre vonatkozó közös szabályok] (1) A gyámhatóságnak a zárlat elrendelését vagy az ideiglenes gondnokrendelést követő nyolc napon belül a gondnokság alá helyezési pert meg kell indítania. A bíróságnak legkésőbb a keresetindítástól számított harminc napon belül a zárlatot vagy az ideiglenes gondnokrendelést hivatalból felül kell vizsgálnia. 1/B Alperes Aki a perrel érintett, azaz akit gondnokság alá kívánnak helyezni. 1/C Cselekvőképesség Pp (1) A gondnokság alá helyezési perben a korlátozottan cselekvőképes felperes, valamint az alperes teljes perbeli cselekvőképességgel rendelkezik. 2. Képviselet 1

2 Általános szabályok: Pp. 69. (1) A meghatalmazást írásba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani. Írásbeli meghatalmazás esetében a meghatalmazott köteles eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát első jelentkezése alkalmával az iratokhoz csatolás végett a bíróságnak bemutatni. (2) Az írásbeli meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba (195., 196. ) kell foglalni. Az ügyvédnek adott meghatalmazáshoz, ha azt a fél sajátkezűleg írta alá, tanúk alkalmazása nem szükséges; az ügyvédi meghatalmazásra egyebekben az erre vonatkozó külön jogszabályok irányadók. Speciális szabályok: 306. (2) A perben a 13. (2) bekezdésében megjelölt hozzátartozó részére adott meghatalmazáson a fél aláírását, illetve kézjegyét közjegyző által hitelesíttetni kell. + "Automatikus" gondnokrendelés: 308. (1) A gondnokság alá helyezési perben az alperes részére a tárgyalás kitűzésével egyidejűleg ügygondnokot kell kirendelni. 3. Eljáró bíróság Hatáskör: járásbíróság Illetékesség: - Pp. általános illetékességi szabályai (Pp. 29. ) - + vagylagos illetékességi szabály a Pp (1)-ben: A gondnokság alá helyezési perre az a bíróság is illetékes, amelynek területén az alperes huzamos időn át bentlakásos szociális intézményben vagy fekvőbeteg-gyógyintézetben tartózkodik. - + kizárólagos illetékesség a Pp (2)-ben: Ha a gondnokság alá helyezési pernek sem a 29., sem a jelen alapján nem volna illetékes belföldi bírósága, a perre a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékes. 4. Keresetindítás 307. (1) A gondnokság alá helyezés iránti keresetlevélben - a ban meghatározott adatokon kívül fel kell tüntetni azokat az adatokat is, - amelyekből a keresetindításra való jogosultság megállapítható, - illetve az alperes ingatlanvagyonára vonatkozó adatokat. - (2) A keresetlevélhez az előadott adatokat igazoló okiratokat mellékelni kell, így különösen: - az alperes tulajdonában álló ingatlanok, - valamint azon ingatlanok tulajdoni lapját, amelyeken az alperesnek haszonélvezeti joga áll fenn, - vagy amelyekre az alperest érintő egyéb jog vagy tény van bejegyezve, feljegyezve. Ha a gyámhatóság a felperes: - a keresetlevélhez csatolnia kell az alperes elmeállapotára vonatkozó szakorvosi véleményt, - az alperes lakóhelyén készített környezettanulmányt, - ideiglenes gondnokrendelés, illetve zárlat elrendelése esetén pedig az erre vonatkozó határozatot is. - nyugdíja vagy nyugdíjfolyósító szerv által folyósított egyéb ellátása esetén a nyugdíjfolyósítási törzsszámot, - betétben elhelyezett készpénz esetén a betétkönyv vagy folyószámla számát 2

3 - azoknak a tanúknak a nevét és lakcímét, akik ismerik a gondnokság alá helyezéssel érintett személy magatartását és életvitelét. Minden keresetlevél esetén érvényesülő konkrét kérelem, petitum:!!!!!!!!! 1. a személy - állapotának megfelelő formájú - gondnokság alá helyezése 2. a választójogból való kizárás. (Korábban ez együttjárt a gondnokság alá helyezéssel, ma külön kell dönteni róla a bíróságnak.) +++++"előzetes jognyilatkozat" (1a) A keresetlevélben - ha arról a felperesnek tudomása van - fel kell tüntetni az alperes előzetes jognyilatkozatára vonatkozó adatokat. A gondnokság alá helyezési perben a bíróságnak az előzetes jognyilatkozat alkalmazása felől, erre irányuló kereseti kérelem hiányában is határoznia kell. Anyagi jogi alapja: Ptk. "Rendelkezés a cselekvőképesség jövőbeli korlátozása esetére" 2:39. [Az előzetes jognyilatkozat] (1) Nagykorú cselekvőképes személy cselekvőképességének jövőbeli részleges vagy teljes korlátozása esetére közokiratban, ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban vagy gyámhatóság előtt személyesen előzetes jognyilatkozatot tehet. (2) A nyilatkozatot tevő személy az előzetes jognyilatkozatban a) megnevezheti azt az egy vagy több személyt, akit gondnokául rendelni javasol; b) kizárhat egy vagy több személyt a gondnokok köréből; és c) meghatározhatja, hogy egyes személyes és vagyoni ügyeiben a gondnok milyen módon járjon el. (3) Az előzetes jognyilatkozatot be kell jegyezni az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásába. Az előzetes jognyilatkozat nyilvántartásba való bejegyzésének elmaradása az előzetes jognyilatkozat érvényességét nem érinti. (4) Az előzetes jognyilatkozat megtételére vonatkozó rendelkezéseket a jognyilatkozat módosítására és visszavonására megfelelően alkalmazni kell. A visszavont előzetes jognyilatkozatot a nyilvántartásból törölni kell. 2:40. [Az előzetes jognyilatkozat hatályossá válása] (1) A bíróság a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyező határozatában elrendeli az előzetes jognyilatkozat alkalmazását, kivéve, ha a) az előzetes jognyilatkozatban foglaltak teljesítése a gondnokság alá helyezett személy érdekeivel kifejezetten ellentétes; vagy b) a nagykorú személy által gondnokként megnevezett személy az előzetes jognyilatkozatban foglaltak teljesítését nem vállalja, vagy vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok áll fenn. (2) Ha az előzetes jognyilatkozat több rendelkezése közül valamelyik nem alkalmazható, ez a többi rendelkezés alkalmazását nem érinti. (3) A gyámhatóság a gondnok kirendelése és tevékenységének meghatározása során az előzetes jognyilatkozatban foglaltak figyelembevételével jár el. 5. Az eljárás speciális szabályai 5.1 Előzetes bizonyítás 308. (2) Ha a gyámhatóság a felperes és a perindítást megelőzően az alperes vagyonára zárlatot rendelt el, vagy az alperes számára ideiglenes gondnokot rendelt, a bíróság a keresetlevél kézhezvételétől számított 30 napon belül megvizsgálja a gyámhatóság által hozott intézkedések fenntartásának szükségességét. Ennek során a ban meghatározott 3

4 előfeltételek hiányában is előzetes bizonyítást rendelhet el, így különösen az alperes igazságügyi elmeorvos-szakértővel történő megvizsgálását. 5.2 Ideiglenes intézkedés 308/A. Ha a gondnokság alá helyezés szükségessége valószínű és az alperes érdekének védelme ezt indokolja, a Ptk. 2:25. -ában és 2:26. -ában meghatározott zárlatot, illetve ideiglenes gondnokrendelést a bíróság is elrendelheti ideiglenes intézkedéssel a tárgyalást megelőzően, a 308. (2) bekezdés előzetes bizonyításra vonatkozó rendelkezésének megfelelő alkalmazásával, illetve a tárgyalás elhalasztása esetén. Az ideiglenes intézkedésre hivatalból is sor kerülhet. A zárlatra, illetve az ideiglenes gondnokrendelésre vonatkozó végzését a bíróság a szükséges intézkedések megtétele, így az ideiglenes gondnok kirendelése érdekében megküldi a gyámhatóságnak. 308/C. Az ideiglenes gondnokrendelés az alperes perbeli cselekvőképességét nem érinti. 5.3 Nyilvánosság 309. (1) A gondnokság alá helyezési per tárgyalásáról a nyilvánosságot a felperes kérelmére is ki lehet zárni, ha az alperes személyiségi jogainak védelme érdekében ez indokolt. 5.4 Elállás a keresettől 309. (2) A felperes a keresetétől az eljárás bármely szakában az alperes hozzájárulása nélkül is elállhat. Ha a felperes a keresetétől az első fokú eljárás befejezése után, de még az ítélet jogerőre emelkedése előtt áll el, az ítéletet az iratoknak a fellebbezés folytán való felterjesztése előtt az elsőfokú, egyébként a másodfokú bíróság helyezi hatályon kívül. 5.5 Alperes személyes meghallgatása 309. (3) A gondnokság alá helyezés iránti perben az alperes személyes meghallgatása csak kivételesen indokolt esetben, különösen akkor mellőzhető, ha ismeretlen helyen tartózkodik vagy a meghallgatása más elháríthatatlan akadályba ütközik. Ha a személyes megjelenésre idézett alperes a tárgyaláson nem jelent meg, a bíróság elrendelheti az elővezetését, egyéb kényszereszköz alkalmazásának azonban nincs helye. 5.6 Mulasztás speciális szabályai 309. (4) Ha a gondnokság alá helyezés iránti pernek akár az első, akár a folytatólagos tárgyalását az alperes mulasztja el, a mulasztás jogkövetkezményeit nem lehet alkalmazni. (5) Az eljárás szünetelésének a 137. (1) bekezdésének c) és d) pontja esetében van helye. 5.7 Bizonyítás 310. (1) A gondnokság alá helyezés iránti perben a bíróság az általa szükségesnek talált bizonyítást hivatalból is elrendelheti. (2) A bíróság az alperes elmeállapotának vizsgálatára, valamint a választási eljárásról szóló évi XXXVI. törvény 13/A. -ában meghatározott kérdés megítélésére igazságügyi elmeorvos-szakértőt rendel ki. 4

5 Az elmeorvos-szakértő kirendelése csak a 309. (3) bekezdésében meghatározott okból - ha az alperes ismeretlen helyen tartózkodik vagy a meghallgatása más elháríthatatlan akadályba ütközik - mellőzhető. Ha a szakértői vizsgálattal kapcsolatban az alperes hosszabb ideig tartó megfigyelésére van szükség, vagy az alperes a szakértői vizsgálaton ismételt idézés ellenére sem jelenik meg, a bíróság elrendelheti az alperes megfelelő fekvőbeteg-gyógyintézetben való - legfeljebb harminc nap időtartamú - elhelyezését. Az erre vonatkozó határozat ellen külön fellebbezésnek van helye. 5.8 Tanúzási akadályok specialitása 310. (3) A perben a tanú a 170. (1) bekezdésének a) pontja alapján, a tanúként kihallgatott orvos pedig ugyanezen rendelkezés c) pontja alapján a tanúvallomást nem tagadhatja meg. 5.9 Az alperes halála, mint speciális eljárás befejezési ok 310/A. Ha az alperes a gondnokság alá helyezés iránti per jogerős befejezése előtt meghal, a bíróság a pert megszünteti, és a perben esetleg már hozott ítéletet hatályon kívül helyezi. 6. Határozat a gondnokság alá helyezésről A rendelkező rész három lényeges eleme: - a gondokság alá helyezésről szóló (annak formáját és tartalmát meghatározó) döntés, - a választójogból való kizárás kérdésében való döntés. - a gondnokság alá helyezés időtartamára vonatkozó döntés =a gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálatának időpontját meg kell határozni (1) A gondnokság alá helyezés, valamint a választójogból való kizárás hatálya a gondnokság alá helyezésről rendelkező ítélet jogerőre emelkedését követő napon kezdődik. Az ítélet mindenkivel szemben hatályos. (2) Az alperes gondnokság alá helyezését elrendelő jogerős ítéletet az elsőfokú bíróság a gondnok kirendelése és az esetleg szükséges egyéb intézkedések megtétele végett közli a gyámhatósággal. Itt újra előkerül az előzetes jognyilatkozat, és abban az alperes által meghatározott gondnok személye. (3) Ha az alperesnek ingatlana van, vagy ingatlanon haszonélvezeti joga áll fenn, továbbá ha ingatlanra az alperest érintő egyéb jog vagy tény van bejegyezve, feljegyezve, az elsőfokú bíróság hivatalból intézkedik a gondnokság alá helyezésnek az ingatlannyilvántartásba való feljegyzése iránt, kivéve ha az ingatlannal való rendelkezés tekintetében a bíróság az alperes teljes cselekvőképességét fenntartotta. (4) A gondnokság alá helyezést, valamint a választójogból való kizárást be kell vezetni a gondnokoltakról a bíróság által vezetett nyilvántartásba. 5