Jegyzői értekezlet december 9.

Átírás

1 Jegyzői értekezlet december 9. A JÁRÁSI J GYÁMHIVATAL FELADAT- ÉS HATÁSK SKÖRÉHEZ KAPCSOLÓDÓ JEGYZŐI I FELADATOK dr. Boda Jánosné mb. hivatalvezető Győr-Moson Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Szociális és s Gyámhivatala

2 A gyámhatóság fogalma A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII.23) Korm. rendelet (továbbiakban: Gyár. ) a gyámhatóság szervezetét a gyámhatósági feladat- és hatáskör gyakorlás tekintetében rögzíti. A gyámhatósági feladat- és hatáskör ellátását: - a települési önkormányzat jegyzője, - a járási (fővárosi kerületi) gyámhivatal, és - a szociális és gyámhivatal gyakorolják.

3 A települési önkormányzat jegyzőjének a feladat- és hatásköre A települési önkormányzat jegyzőjének a feladat- és hatáskörét a Gyár. rendelkezései szerint csoportosíthatjuk önálló feladat- és hatáskörökre, mint a gyermek: - rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, - óvodáztatási támogatásra való jogosultságának megállapítása, - hátrányos, halmozottan hátrányos helyzete fennállásának megállapítása. illetve a járási gyámhivatal feladat és hatáskörének gyakorlásához kapcsolódó hatáskörökre, mint: - a gyámhatósági ügyekben környezettanulmány végzése, - illetve a törvényben, vagy kormányrendeletben hatáskörébe utalt egyéb gyermekvédelmi és gyámügyi feladatok ellátása.

4 Törvényben és kormányrendeletben a települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe utalt egyéb gyermekvédelmi és gyámügyi feladatok Környezettanulmány: A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a többek közt rendelkezik arról, hogy: - ha az eljáró szerv a kérelmező anyagi, szociális, egészségügyi, kulturális, lakás- vagy egyéb körülményeinek tisztázására helyszíni szemlét tart, az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat jegyzőkönyvben (környezettanulmányban) rögzíti, - az eljáró szerv felhasználhat más hatóság, illetőleg családvédelemmel foglalkozó más szerv vagy személy által készített környezettanulmányt, - a gyámhatóság megkereshet más gyámhatóságot, hogy a kérelmező körülményeiről készítsen környezettanulmányt, - az eljáró szerv a bíróság és az ügyészség megkeresésére környezettanulmányt készít.

5 Az eljáró szerv fogalma Az eljáró szerv fogalmát a Gyvt a határozza meg és rögzíti, hogy a települési önkormányzat képviselő testülete és a gyámhatóság együtt az eljáró szerv fogalma alá tartozik. A települési önkormányzat jegyzőjét ( továbbiakban: jegyző) környezettanulmány készítése céljából megkeresheti: - más gyámhatóság ( járási, fővárosi kerületi gyámhivatal, szociális és gyámhivatal) - bíróság, ügyészség.

6 A környezettanulmány tartalma I. A környezettanulmány tartalma: A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. ( IX.10.) Korm. rendelet (továbbiakban: Gyer.) 9. -a szerint a környezettanulmány készítése során felvett jegyzőkönyv a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben (továbbiakban: Ket.) foglaltakon túl tartalmazza: a) a gyermeket érintő eljárásban: - a gyermek lakóhelyén életvitelszerűen együtt tartózkodó hozzátartozók, más személyek elérhetőségére vonatkozó adatokat, - a gondozás nevelés szempontjából jelentőséggel bíró, jegyzőkönyv felvételénél jelenlévő személyek elérhetőségére vonatkozó adatokat, - háziorvosának, védőnőjének, közoktatási intézmény vezetőjének elérhetőségére vonatkozó adatokat, - ügyének szempontjából lényeges megállapításokat, a család körülményeinek értékelését.

7 A környezettanulmány tartalma II. A környezettanulm rnyezettanulmány tartalma (a Ket.-ben foglaltakon túl): b) a gondnokság g alatt áll lló személyt érint rintő eljárásban: - életvitele, gondozása szempontjából jelentőséggel bíró, a jegyzőkönyv felvételénél jelenlévő személyek elérhetőségére vonatkozó adatokat, - háziorvosának, pszichiáterének elérhetőségére vonatkozó adatokat, - gondnokság alatt álló által igénybe vett szociális intézmény vezetőjének elérhetőségére vonatkozó adatokat, - anyagi és szociális körülm lményeit, - ügy gyének szempontjából lényeges l megállap llapításokat.

8 Az állam által megelőlegezett tartásdíj behajtása I. A Gyvt a szerint a megelőlegezett tartásdíjat a kötelezett köteles, a Polgári törvénykönyvben meghatározott kamattal az államnak megtéríteni, a meg nem térült összeget adók módjára kell behajtani, az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint. A behajtás során a jegyző adóügyi hatáskörben indokolt esetben méltányosságból: - részletfizetést, vagy - kamatelengedést engedélyezhet. A hátralék teljes összegét akkor engedheti el, ha a kötelezett gyermeke a reá tekintettel megelőlegezett gyermektartásdíjat hagyatéki teherként megörökli.

9 Az állam által megelőlegezett tartásdíj behajtása II. A Gyer a értelmében a folyósító szerv, (Kormányhivatal Pénzügyi Főosztálya) a megelőlegezett tartásdíjról, annak kamatáról, illetve a folyósítás során felmerült költségekről negyedévenkénti rendszerességgel tájékoztatja a jegyzőt, mint adóhatóságot a hátralékos összeg adók módjára történő behajtása érdekében. A behajtás szabályait tehát az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései határozzák meg. Gyakran felmerülő kérdés az elévülés. Ennek a megállapítása a jegyző feladata az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései alapján.

10 Gondozási díj felülvizsgálatához iratmegküldés, a hátralék behajtása A Gyvt. 154., a Gyer /A. 120/A. -ai szerint: A járási gyámhivatal az átmeneti,- tartós nevelésbe vett gyermek szülőjét a feltételek fennállása esetén a gyermeke után gondozási díj megfizetésére kötelezi. A határozat rozatát t közli: - a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósággal (továbbiakban: SZGYF) aki a gondozási díjat (előírás-befizetés-hátralék) tartja nyilván, és - a fizetésre kötelezett lakóhelye, vagy annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzővel vel.

11 A jegyző teendője a járási gyámhivatal gondozási díjat megállapító határozatával A határozat nyilvántartásba vétele: - az esetleges későbbi behajtás megindítása érdekében, - a gondozási díj összegének a járási gyámhivatal által történő felülvizsgálatához a gondozási díj fizetésére kötelezett személy körülményeit tanúsító iratok (környezettanulmány, jövedelemigazolások) megküldése érdekében. Az SZGYF negyedévenkénti rendszerességgel tájékoztatja a jegyzőt az esetleges hátralék összegéről, annak adóügyi hatáskörben történő behajtása érdekében. A gondozási díjhátralék elévülés miatt történő törlése a jegyző feladata, amelynek során az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint kell eljárnia. A gondozási díjhátralék méltányosságból történő elengedése, fizetésre halasztás, illetve részletfizetési kedvezmény adása a járási gyámhivatal feladata. A gondozási díj nem fizetése esetén arra késedelmi pótlék nem állapítható meg.

12 Költségek behajtása A Gyvt.133/A. -a szerint: A gyámhatóság által kiszabott, illetve megállapított eljárási költség és a kapcsolattartás meghiúsulása folytán keletkezett igazolt költségek meg nem térült részét adók módjára kell behajtani az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint.

13 Leltár készítése a járási gyámhivatal megkeresése alapján A Gyer. 102., 128., a szerint: A gyermek, illetőleg a gondokság alatt álló személy vagyonát a gyám és a gondnok leltárral veszi át. Ez a szabály alkalmazandó ideiglenes gondnok rendelés során is. A járási gyámhivatalnak minden gyám, gondnok és ideiglenes gondnok kirendelése előtt be kell szerezni az érintett személy vagyonáról készített leltárt, annak érdekében, hogy a kiskorú gondnokság alatt álló illetve az ideiglenes gondnokrendeléssel érintett személy vagyonát a gyám, a gondnok, vagy az ideiglenes gondnok kezelésébe át tudja adni. A leltárt a hagyatéki leltározásra vonatkozó szabályok szerint, és soron kívül kell elkészíteni. A leltárt, az igazgatási jogkörben eljáró, illetékes hagyatéki ügyben eljáró hatóság készíti el, aki a hagyatéki eljárásról szóló évi XXXVIII. törvény szerint alapesetben a jegyző.

14 A hagyatéki leltározásra vonatkozó szabályok alkalmazására a kiskorú vagy a gondnoksággal érintett személy vagyonának leltározása során I. Leltározni szükséges, ha van: - ingatlan - belföldi cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaságban, illetve szövetkezetben fennálló tagi (részvényesi) részesedés, - lajstromozott vagyontárgy, és - ingó vagyon. A leltárba felvett ingatlan értékét az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője által kiállított adó- és értékbizonyítványban foglaltakkal egyezően kell feltüntetni a leltárban. A leltárba felvett ingóság értékének feltüntetése előtt, az érték meghatározását megkönnyítő adatok közlésével, a tárgy becsült értékének megjelölésével - nyilatkozatot tehet az, akivel a leltárt készítik. Erről a helyszíni leltározásról és a meghallgatásról szóló értesítés tájékoztatást kell, hogy tartalmazzon.

15 A hagyatéki leltározásra vonatkozó szabályok alkalmazására a kiskorú vagy a gondnoksággal érintett személy vagyonának leltározása során II. A leltározást a vagyon fekvésének helyén a szemlére vonatkozó szabályok szerint kell elvégezni, ha cselekvőképtelen, korlátozottan cselekvőképes érdeke veszélyeztetve van. Az érdekelteknek a meghallgatáson és a jelenlévőknek a szemlén tett nyilatkozatait kérelmükre a leltárban, valamint a szemléről készült jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. A jegyző eljárására ra a Ket-ből: a) a jegyzőkönyvre, b) a tényállás tisztázására, c) a belföldi és nemzetközi jogsegélyre, a Ket. 36. (2) bekezdése alapján adatnak az ott meghatározott szervek nyilvántartásából történő beszerzésére, d) az idézésre, valamint e) a hatósági tanú igénybevételére vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. A fenti szabályok alapulvételével a járási j gyámhivatal megkeresésére kész szített leltár formája jegyzőkönyv nyv,, tovább bbá helyszíni szemle lehet.

16 A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása szeptember 1-i hatállyal a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek (fiatal felnőtt) fogalma és e tény fennállásának megállapítása a gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó hatósági intézkedések egyike a Gyvt. 67/A. - ban, valamint a Gyer. 83/A. -ban került szabályozásra. A jogintézmény célja: a gyermek hátrányainak kompenzálása, esélyeinek növelése a kora gyermekkortól fiatal felnőtt koráig.

17 A hátrányos helyzet fennállásának megállapítása A hátr trányos helyzet fennáll llásának megállap llapítása a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek esetében a törvt rvényes képvisel pviselő kérelme alapján lehetséges akkor, ha az alábbi körülm lmények közül egy fennáll: a) a szülő vagy a családbafogad dbafogadó gyám alacsony iskolai végzetts gzettsége ge, ha a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családbafogadó gyámról - önkéntes nyilatkozata alapján - megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzetts gzettséggel rendelkezik, b) a szülő vagy a családbafogad dbafogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága ga, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családbafogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szt a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig áll lláskeres skeresőként nyilvántartott ntartott személy ly, c) a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakásk skörülm lményei nyei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált városfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek.

18 A halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása A halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, törvényes képviselőjének kérelme alapján lehetséges akkor ha az előbbiekben meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll, vagy - a gyermek nevelésbe vett, illetve - utógondozói ellátásban részesülő és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt. A gyermek nevelésbe vételéről és az utógondozói ellátás fennállásáról a jegyzőt a járási gyámhivatal határozattal értesíti.

19 A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet megállapításának közös szabályai A gyámhatóság a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság elbírálásával egyidejűleg kérelemre - külön döntésben, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsággal egyező időtartamra - megállapítja a gyermek, nagykorúvá vált gyermek hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetének fennállását. A hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását követően is kérelmezhető. A jegyző a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetet megállapító határozatához tájékoztatót mellékel a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzethez kapcsolódó jogosultságokról.

20 Köszönöm a figyelmet!