Római jog III. milyen alapon örökölhet valaki? A végrendeleti öröklés. alapelvek. a római végrendelet ( modern ) fogalma

Átírás

1 Római jog III. milyen alapon örökölhet valaki? Három alapon lehetséges, hogy valaki számára öröklés (egyetemes jogutódlás) nyíljék a római jogban: a) végrendelet alapján (successio testamentaria v. secundum tabulas) A végrendeleti öröklés b) törvény rendelkezése alapján (successio legitima v. ab intestato) c) végrendelet ellenére (successio contra tabulas) a római végrendelet ( modern ) fogalma - halál esetére szóló - AKARATNY ILVÁNÍTÁS, amely (kifej lett formáj ában csa k a vé gren delke ző h aláláv al lép é let be, a dd ig korlátlan ul v isszav onhat ó) - egyoldalú (vagyis szerződéses kiköté se ket ne m tűr, pl. a vé grend elkez ő ne m köthet ki ellenszolgáltatást) - formaságokhoz kötött (ünnepélye s, sz orosan me gh atároz ott formá k, maj d p ontosan me gkívánt ala kszerűsé ge k köz ött jöhetett é rvénye sen létre - eze k a z akaratn yilvánít ás tartalmát igazolják) - visszavonható (mivel az akaratát tükrözi, haláláig korlátlanul v isszavonható) - örökösnevezést tartalmaz (ez teszi végren deletté az akaratn yilván ítást). alapelvek a. A római jogban a végrendeleti és a törvényes öröklés kizárják egymást, a végrendelet az elsődleges, és ha van érvényes végrendelet, az az egész hagyaték sorsát eldönti. A végrendelet tehát az egész vagyon sorsát rendezi: Nemo pro parte testatus, pro parte intestatus decedere potest. b. A végrendeletnek lényege és alapja (caput et fundamentum), elengedhetetlen tartalmi eleme az ÖRÖKÖSNEVEZÉS (heredis institutio) - e nélkül nincs végrendelet - egyéb esetleges rendelkezései is érvénytelenek. Az örökösnevezés eleinte szigorú formaságokhoz volt kötve: - latin n yelv, paranc soló kifejezés, ünnepélyes szavak használata - a végrende let élén kellett á lln ia, a me ge lőző intéz ke dések érvén ytelen ek volta k. A p osztkla ssziku s korban en yhü ltek a f orma ságok, de e kkor is felisme rhetően, sze mély sze rint, h atároz ottan kellett megje löln i az örököst. substitutio (1) - helyettes öröklés 1. Az kinevezhet helyettes örököst is, a kinevezett örökös helyettesítésére arra az esetre, ha a kinevezett örökös valami okból nem válna örökössé (pl. nem élné túl az t) Ez a substitutio vulgaris - nem más, mint feltételes örökösnevezés (ha A nem válna örökössé ) A kinevezést akárhány fokon meg lehet ismételni. A helyettes örökös az örököse lesz, ha a feltétel beáll. substitutus A B substitutio (2) - utóöröklés a. Substit utio pupilla ris Az serdületlen gyermekének rendelt örököst arra az esetre, h ogyh a az, miután már h ozzájutott a h agyatékh oz, meghaln a serdültsége előtt (vagyis mielőtt végren delkezh etett voln a). Ebben a z e setben a sub stit utus az örökös gyerme k örököse lesz, akit tehát az apa nevezett ki a gyerme k fe letti hata lmáná l fogva. (Ez az e gyet len e set a római j og sz erint, mikor valaki másnak rendel örököst.) b. Substit utio quasi pupillaris Fenti mintára engedte meg Just inian us az őrült gyermek részére való örökösnevezést (subst itut io quasi pup illaris), ha az haláláig nem gyógyulna ki betegsé gé ből. pupillus A B pupillus A B furiosus A furiosus A

2 alapelvek (2) c. Az az örökösnevezésen kívül egyedi juttatásokat is tehetett: - hagyományrendelés, - gyámrendelés, - rabszolga-felszabadítás de ezek csak az örökösnevezéssel együtt és attól függően érvényesek. d. A klasszikus jogban fejlődött ki a fiókvégrendelet (codicillus) használata: ez a végrendeletet kísérő és kiegészítő irat, ha az előző vagy később csinált végrendeletben meg volt említve és meg volt erősítve, akkor a végrendelet kiegészítő részének tekintették. A codicillus örökösnevezést, kitagadást, kinevezés visszavonását kivéve minden más végrendeleti intézkedést tartalmazhatott. a végrendelet fajai történeti fejlődésükben 0. arrogatio (+ patria potestas) Eredeti lehetőség az idegen részeltetésére az agnatioba fogadás az arrogatio (a comitia calata előtt) volt. A pater familias suussá fogadta az idegent, de valószínűleg csak akkor, ha nem volt saját vérbeli suusa, és koránál fogva ilyet nem is remélhetett a TÖRVÉNYES öröklés elősegítése a célja!! Ez még nem végrendelkezés, hisz az egész populus beleegyezésétől függ - de a végrendelkezés csírája. 1. testamentum in comitiis calatiis (Ø patria potestas) Az előbbiből nőtt ki a pontifexi testület interpretatioja révén a valódi egyoldalú akaratnyilvánítás első formája, mely kezdetben valószínűleg az arrogatioval párhuzamos ügylet volt, később már egyértelműen csak örökösnevezés (Kr.e.III. sz) Vagyis ha természetes familiabeli nem volt, akkor fiúvá fogadás nélkül állíthatott örököst a pater familias. Családi kapcsolat már nem jön létre közte és a meghívott között. történeti fejlődés (2) A testamentum in comitiis calatiis már bizonyos (csak felfüggesztő) feltételek felállítását is lehetővé tette, míg az arrogatios forma nem tűrt feltételt. (A lehetőség a klasszikus kor előtt eltűnt) 2. testamentum in procinctu Az előző forma kivételes alkalmazási köre a fegyverre kelt (in procinctu) hadsereg előtt, ahol a csatarendbe állt egyes katonák kinyilváníthatták végső akaratukat. (Sulla alatt Kr.e. I. század kiment a gyakorlatból.) történeti fejlődés (3) 3. testamentum per aes et libra m (a) A III. századtól egészen a klasszikus korig azáltalánosan elfogadott végrendelkezési forma (mancipatios-, vagy libralvégrendelet). Az egyetlen pénzért (nummo uno) mancipálta javait egy bizalmasának (familiae emptor). Az halála után a familiae emptor rendelkezik a vagyonnal és teljesíti azokat a rendelkezéseket, melyet az a mancipatio során tett. A kedvezményezettek eredetileg csak kötelmi viszonyban álltak a familiae emptorral. A testamentum per aes et libram, még ne m a fenti értelemben vett végrendelet, hi szen eredetileg ne m örökösneve zés volt a tartal ma (se m a familiae emptor, se m a kedve zményezettek ne m tekinthetők heredesnek). Pusztán egyedi inté zkedé seknek volt ily módon e redetileg helye, mely intézke dések a törvénye s öröklé s mellett is érvényesülhettek. történeti fejlődés (4) testa mentum per aes et libram (b ) Hamarosan azonban az örökösnevezés lépett az előtérbe (együtt más törvényes jogosultak kitagadásával). A kései köztársaságban a mancipatio pusz-ta formasággá vált, a familiae emptor tanúvá fokozódott le, aki a végakarat szóbeli kinyilvánítását tanúsította, illetve aláírta és lepecsételte a kezébe nyomott, fatáblákra írott és összekötözött végrendeletet (a többimancipatios tanúval és a libripensselegyütt). (5+1+1) A végrendelet érvényesítése ettől kezdve az örökösök dolga lett. történeti fejlődés (5) 4. testamentum septem signis obsignatum A praetori edictum már megelégedett a mancipatioról kiállított, hét pe-cséttel ellátott okirat bemutatá-sával, nem kellett a mancipationak ténylegesen lejátszódnia. A praetor megadta ezen irat alapján, a benne megnevezettek részére a bonorum possessio secundum tabulast. Ez elsősorban a bizonyítás megkönnyítését jelentette. Ez a bonorum possessio sine re hatályú, a civiljogi törvényes örökös alapos okkal megtámadhatta azt.

3 történeti fejlődés (6) Antonius Pius császár (Kr.u. II. sz.) a hét pecséttel ellátott végrendeletet civiljogi erőre emelte: az abban kinevezett exceptio dolit kapott a törvényes örökös keresetével szemben, sőt keresetet is kapott a hagyaték követelésére. Ezzel a bonorum possessio cum re hatályúvá vált. a. Így jött létre a posztklasszikus (és justinianusi) kor írásbeli végrendeleti formája. Ehhez hét serdült cselekvőképességében nem korlátozott férfi tanú volt szükséges (akik n em állhattak az vagy örökös potestasa alatt) - Ha az a végrendeletet maga írta, azt fel kellett mutatnia a tanúk előtt, akik aláírták és pecsétjükkel látták el (testamentum holographum). - Az aláírása csak akkor szükséges, ha az okiratot nem maga írta (testamentum allographum). történeti fejlődés (7) b. a szóbeli magánvégrendeletnek (testamentum nuncupativum - testamentum sine scriptura) nem volt különösebb formai kelléke, a végrendelkező a maga akaratát személyesen, élőszóval hét tanúegyüttes jelenlétében egyhuzamban - félbeszakítás nélkül jelentette ki. c. A justinianusi jog ismerte a közvégrendeletet is, két formában: - hatóság előtti jegyzőkönyvbe mondással (testamentum apud acta conditum) - a végrendeletnek a császár őrizetébe adásával (testamentum principi oblatum) különleges előírások A. Kiváltságos könnyített formában tehettek végrendeletet: - járvány i dején (testamentum tempore pestis) nem volt szüksége s a tanúk együttes jelenléte - fal uhelyen (testamentum rure c onditum) elég volt öt tanú - szülők gyerme keik javára (testatmentum parentum intra liberos) tanú se m kellett - katonák (testamentum militum) mi nden formaságtól me ntesen. B. Megszorítások a végrendeletekkel szemben: - vak végrendeletéhez egy nyolcadik tanú kell, aki a tanúk előtt felolvassa és al áírja a végrendeletet; - süketné ma saját kezűleg kell írja a végrendeletet; - a Sc.Libonianum szerint a végrendelet írója számára juttatott hagyomány csak akkor é rvénye s, ha az az al áírásnál külön megerősíti, illetve az erre vonatkozó ré szt külön al áírja. testamenti factio activa A. aktív végrendelkezési képesség (testamenti factio activa) - teljes jog- és cselekvőképes római polgár, de legalább teljes ius commerciivel rendelkező latini (veteres és coloniarii) - eleinte önjogú nőknek sincs ilyen képessége, később gyámi auctoritas mellett már igen (Hadrianustól), sőt a praetore nélkül is bonorum possessiot adhatott a nő végrendelete alapján. A képességnek a hagyaték megnyílásáig fenn kell állnia testamenti factio passiva B. Az öröklési képesség (testamenti factio passiva) alapja szintén a commercium-képesség (civis, latinus) de nem kell cselekvőképesség, csak határozott személynek kellett lennie. Kinevezhetők örökössé - hatalomalatti családtagok, - idegen rabszolgák, ahol is a hatalmat gyakorlónak kellett ius commerciivel rendelkeznie (hiszen ő lesz a kedvezményezett), - saját rabszolga felszabadítással együtt. Nem volt passzív testamenti factiójuk: - peregrinusoknak (csak saját helyi joguk szerint), - a nőknek egy ideig (lex Voconiatól [Kr.e. 169.] - a principatusig): első osztálybeli polgár hagyatékában nő nem örökölhetett - intestabiliseknek, - incerta personának (posthumus, jogi személy) - de favor testamenti testamenti factio passiva (2) Végrendeleti öröklésnél az öröklési képességnek meg kellett lennie a delatiótól az aq uisitióig, sőt a végrendelet készítésekor is. (inspectio trium temporum) - ha az öröklési képesség a végrendelet készítése után elveszett, de a megnyílásig helyreállt, ez nem volt akadálya az öröklésnek. -a delatio utáni elvesztés azonban végleg kizárta az öröklési képességet. vérendelet készítés megnyílás megszerzés

4 a végrendelet érvénytelensége alaki vagy tartalmi hibák miatt lehet érvénytelen a végrendelet. A végrendeletek érvénytelenségének megítélésekor fokozottan érvényesült a - jóindulatú értelmezés (benigna interpretatio) elve: e szerint a jogszolgáltatás igyekezett a hibában szenvedő végrendeleteket is megmenteni az érvénytelenségtől + - favor testamenti elve: ha mód volt rá, törekedni kellett a végrendelkező akaratának érvényesítésére. Végrendeleteknél lehetséges a részleges (relatív) érvénytelenség!! eredetileg vagy utólagosan eredetileg érvénytelen végrendelet (testamentum nullum, iniustum, non iure factum) a. formai hiányosságok miatt, pl. - végrendelkezőnek nem volt meg a testamenti factio activája a készítéskor - a végrendelet ügyleti szabályait nem tartották meg. b. tartalmi hiányosság miatt: 1. mert nincs legalább egy érvényes örökösnevezés pl. mert az örökösnek kinevezett testamenti factio passivaja hiányzik a végrendelet készítésekor Ettől e ltérően h a az öröklőképe ssé g e gy ha gyomán yosn ál vagy a sokad ik örökösné l hiányzik, kinevezé sü ket ne m írtna k tekintetté k (pro no n scripto habetur), de a végrende let é rvényben maradt. 2. Ugyancsak tartalmi okokból nem jön létre érvényesen a végrendelet a civiljog szerint, ha a végakarat sérti egy meglévő alaki mellőzhetetlen örökös jogait - kihagyják a végrendeletből utólagosan érvénytelen végrendelet 1. A végrendelkező végrendeletét visszavonja - a régi jogban lehetetlen vagy korlátozott volt a visszavonás: a comitia előtt lehetett esetleg megváltoztatni az eredetit (per aes et libram végrendeletnél ki volt zárva a változtatás lehetősége) - később a visszavonás már lehetségessé vált: 1a. a civiljog a visszavonás egyetlen módját i sme rte: új végrendelet készítését (e zzel a korábbi hatályát ve szti). Nb.! ne m szünteti meg a végrendelet civiljogi hatályát az akaratának puszta me gvált oztatá sa mé g akkor se m, - ha elégeti az oki ratot (é s ne m ír újat), - feltöri a pecséteket, - kitörli az örökös nevét, me rt civiljogilag é rvénye s marad, mi vel az i rat csak a mancipatiót igazolja. utólagosan érvénytelen végrendelet (2) (viszavonás - folytatás) 1b. A p raetor azonban nem adott a megse mmi sített, sé rült oki rat alapján bonorum possessiot, mert ahhoz sértetlen oki rat kell, - vagy a törvénye s örököst bocsátott be a hagyatékba, - vagy ha bi zonyítható, hogy az azé rt se mmi sítette meg végrendeletét, hogy korábbi rendelkezését keltse életre, akkor az előbb keletkezett végrendelet alapján adott bonorum possessiot. (Végrendeleti okirat véletlen megse mmi sülése esetén i s megmaradt a civiljogi érvény, de bonorum possessio ekkor se m volt lehetséges) 1c. A késői császári jogban a végrendelet hatályát vesztette még a végrendelkező életében azáltal, ha a keletkezésétől számított tí z év már eltelt (vélelmezték a hatálytalanságot). Justini anusnál viszont csak akkor, ha a tíz év elteltével az három tanú vagy a hatóság előtt kifejezetten visszavonta (a hatályosságot vélelmezték). utólagosan érvénytelen végrendelet (3) Megdőlt a végrendelet tehát, ha az örökös visszautasította, pl. a túlterhelt örökséget. Ezt megelőzendő (hogy emiatt a részesített hagyományosok el ne veszítsék hagyományukat) a lex Falcidia kimondta a hagyományosok érdekében, hogy az örökös legalább a hagyaték egy negyedét kapja meg tisztán - tehát a terhek levonása után. utólagosan érvénytelen végrendelet (4) 2. az a végrendelet megtétele után elvesztette végrendelkezési képességét (kivéve - ha hadifogságban hal meg a fictio legis Corneliae, - ha a ius postliminii alapján a hadifogságból hazatér.) 2a. A civiljog szerint, ha a végrendelkező elveszti caputját a végrendelet végleg megdől, még akkor is ha utóbb az eredeti caput helyreállna. 2b. A praetor viszont ilyen esetben ad bonorum possessiot, de ehhez az kell, hogy a caput visszanyerése után a végrendelkező kifejezésre juttassa, hogy végrendeletét továbbra is fenntartja. A cselekvőképesség elvesztése (pl. megtébolyodás) nem teszi a korábban készített végrendeletet érvénytelenné!

5 utólagosan érvénytelen végrendelet (5) 3. Megdől a végrendelet, ha az összes örökösnevezés meghiúsult: - az örökös elveszti az örökség megnyílásáig öröklési képességét, - ha a feltétel, mely mellett a kinevezés történt meghiúsult, - ha a kinevezett nem fogadta el az örökséget. 4. Utólagosan megdőlhetett a végrendelet (illetve annak egy része) a praetori jog szerint az alaki vagy anyagi mellőzhetetlenség elve alapján, ha a végrendeletet megtámadja az arra jogosított mellőzhetetlen személy. alaki mellőzhetetlenség A civiljog szerint tartalmi okokból nem jön létre érvényesen a végrendelet, ha a végakarat sérti egy meglévő mellőzhetetlen örökös jogait - kihagyják kitagadás nélkül. 1. A civiljog szerint mellőzhetetlenek a végrendeletben a suusok. Tehát ha a suusokat mellőzik - vagyis nem nevezik ki örökössé (amely kinevezés egyébként szólhatott bármely kis hagyatéki részre, de nem lehetett feltételhez kötött) - vagy nem tagadják ki a végrendelet eleve hibás (semmis.) A kitagadásnak határozott formában kellett történnie: - filius familiast külön-külön, egyenként név sze rint vagy pontos körülírással (pl. másodszülött fi am), - mássuust (leányt, unokát) által ánosságban i s ki lehetett tagadni. Példa: alaki mellőzhetetlenség (2) A mellőzés a civiljog szerint akkor járt súlyosabb következményekkel, ha filius familiast mellőztek. Örökhagyó fiú A fiú B leány C 2/3 (mellőzve) 1/3 A végrendelet szerint A kapja a hagyaték 2/3, C a hagyaték 1/3 részét. B mellőzve lett. A vé grend elet é rvén ytelen. Törvén yes öröklés áll be: A, B é s C mind annyian 1/3 részt kapn ak. Az örökössé ki nem nevezett és ki sem tagadott filius familias illetve más suus mellőzése ellen hereditatis petitioval lehetett fellépni. alaki mellőzhetetlenség (3) Ha más suust (leán yt va gy un okát) mellőztek a végren delet érvén y- ben maradt, de a mellőz öttekne k kere sete v olt az öröksé gből v aló részese dé s iránt: - sui me llett törvén ye s örökré szt kapn ak (példa 1.) - más kinevezett örökös örökrészéne k fe lére tarthatna k igén yt (példa 2.) A mellőzötteket ekkor megemlítettnek tekintették (quasi scripti heredes) A végrendelet szerint F kapja a hagyaték felét, A és B fejenként 1/4-ét, míg C mellőzve lett. A végrendelet érvényes, de C kap az őt megillető törvényes örökrész (1/3) fejében A- tól és B-től egyaránt 1/12-1/12 részt. F-től az ő örökrésze felét (1/4) kapja. Így A és B egyaránt 2/12 részt, F 3/12, míg C 5/12 részt örököl - C jól jár!! Példa 2 P é l d a 1 Ö r ö k h a g y ó f i ú A f i ú B l e á n y C 2 / 3 1 / 3 m e l l ő z v e A végrendelet szerint A a hagyaték 2/3, B 1/3 részét kapja. A végrendelet érvényes, de C megkapja törvényes örökrészét: vagyis C 1/3 részt kap (A-tól 2/9, B-től 1/9 részt = levonás hagyatéki részesedésük arányában) Ö r ö k h a g y ó f i ú A f i ú B 1 / 4 1 / 4 b a r á t F 1 / 2 l e á n y C m e l l ő z v e alaki mellőzhetetlenség (4) Utólagosan dől meg a végrendelet az alaki mellőzhetetlenség elve alapján, ha a végrendelet készítése utánaz nak mellőzhetetlen suusa született. Három postumus kategóriát különböztethetünk meg: - postumi legitimi: az h alála után született, - postumi Velleiani: az örökh agyó é leté ben, de a vé gren delet elké sz ítése után születettek v agy örökbefogadottak, - postumi Aquilia ni: olyan un oká k, akik a vé grende let készíté se kor még n em voltak suusok de azzá lettek, apjuk halála vagy ema ncipatioja által. Bármelyik postumus közbejötte (legyen az nő vagy akár unoka) az egész végrendelet érvénytelenségét vonta maga után (a civiljogban). Később azonban lehetővé teszik a postumusok előzetes kinevezését vagy kitagadását, s így a végrendelet nem dől meg, nem lesz testamentum ruptum. alaki mellőzhetetlenség (5) 2. a praetor tovább fejlesztette az alaki mellőzhetetlenség civiljogi szabályait : a. A mellőzhetetlenséget a liberi körére, vagyis az ún. fiktív suusokra (pl. emancipáltakra) is kiterjesztette. b. A praetor a kitagadást valamennyi férfi liberire név szerint követelte meg (vagyis a férfi unokára is) c. A mellőzés eredménye pedig már nem a végrendelet semmissége, hanem csak annak relatív érvénytelensége lett. Ez azt jelenti, hogy a végrendeletnek csak azon rendelkezései lettek érvénytelenek, amelyek a mellőzött érdekeit sértették. Ez az érvénytelenség is az utólagosan bekövetkező érvénytelenségi okok közé tartozik, mivel a végrendelet érvénytelenné válását a mellőzött fellépése, hagyaték iránti igényének érvényesítése idézi elő (bonorum possessiot kért)

6 anyagi mellőzhetetlenség A mellőzhetetlenség másik formájának gondolata a császárkor elején, tehát a klasszikus korban merült fel, s ez már azt törekedett biztosítani, hogy a mellőzhetetlen személyek (ekkor már a legközelebbi cognatus rokonok) valósággal részesedjenek a hagyatékból, legalább a rájuk néző törvényes örökrész meghatározott hányada erejéig. Mellékes, hogy ez úgy valósul-e meg, hogy az - örökössé nevezi ki őket, vagy - formailag ugyan kitagadja vagy mellőzi őket, de más úton ajándék vagy hagyomány címén juttatja nekik a megfelelő részt. anyagi mellőzhetetlenség (2) A százs zemélyes bíróság gyakorlata szerint erre a minimális hagyatéki részre, a kötelesrészre - a lemenők (akár suusok, akár nem - benne az adoptált gyermekek is), - a felmenők (örökbefogadó szülők nem), - a testvérek (a teljes és apai féltestvérek, de csak akkor ha egyébként turpis persona van örökössé kinevezve) jogosultak. Ezek közül adott esetben azokat illeti meg a köteles rész, akik a végrendelet nemlétében örökösök lennének. Tehát a közelebbi kizárja a távolabbi rokont. Ezen rokonok kötelesrésze a törvényes örökrészük EGY NEGYEDE, tehát annak a hagyatéki résznek a negyede, amely végrendelet nemlétében illetné meg őket.