ALAPKÉRDÉSEK RÓMAI JOGBÓL. A 1. félév anyagából

Átírás

1 ALAPKÉRDÉSEK RÓMAI JOGBÓL A 1. félév anyagából 1. Az institúció rendszer fogalma - fajtái. 2. A pandektarendszer fogalma, felépítése. 3. Az archaikus jog 4. A préklasszikus jog fogalma 5. A klasszikus jog 6. A ius cogens 7. A ius dispositivum 8. A ius privatum 9. A ius publicum 10. A vulgárjog 11. A személyiségi elv 12. Az alanyi jog 13. A tárgyi jog 14. A jogviszony 15. A jogi tény 16. A jogintézmény 17. A szubszidiárius jogszabály 18. Az interpretatio 19. Az interpretatiós módszerek fajtái. 20. Az in fraudem legis eljárás 21. A kiterjesztő értelmezés fogalma A megszorító értelmezés fogalma Az analogia legis fogalma Az analogia iuris fogalma A jogforrás ismeretelméleti 26. A jogforrás lételméleti 27. A szokásjog modern 28. A lex 29. A lex perfecta fogalma A lex minus quam perfecta fogalma A lex imperfecta fogalma Az interpolatio 33. Az önhatalom fogalma, fajtái. 34. Az önvédelem 35. Az önsegély 36. A per 37. A keresetjogi gondolkodás 38. A (kereset)elévülés 39. Az elévülés nyugvásának 40. Az elévülés megszakadásának 41. A megdönthető vélelem fogalma A megdönthetetlen vélelem fogalma A fictio fogalma A formula 45. A bona fides 46. Az exceptio fogalma, fajtái. 47. A praeiudicium fogalma Az ítélet anyagi jogerejének 49. Az ítélet alaki jogerejének 50. A kötött bizonyítási rendszer 51. A cassatios jogkör 52. A reformatorius jogkör 53. A peren kívüli jogsegélyek 54. A végrehajtási eljárás 55. A csődszerű eljárás 56. A csődeljárás 57. A jogképesség 58. A méhmagzatra vonatkozó fikció tartalma. 59. A kognát rokonság fogalma, fajtái. 60. Az apaság vélelmének tartalma. 61. A sógorság 62. Az örökbefogadás 63. A törvényesítés 64. Az ágyasság 65. A hozomány 66. A cselekvőképesség fogalma - részképességek. 67. A gyámság 68. A gondnokság 69. A dolog 70. A vagyon 71. Az összetett dolog 72. A dologösszesség 73. A felszerelés fogalma és jogi sorsa. 74. A tartozék fogalma és jogi sorsa. 75. A tulajdon 76. A tulajdonjog tartalma. 77. A szomszédjogok 78. A tulajdonközösség 79. A növedékjog 80. A birtok 81. A birtokjogok 82. Az abszolút detentio 83. A relatív detentio 84. A quasi possessio

2 85. A jóhiszemű birtokos 86. A hibás birtok 87. A traditio 88. A longa manu traditio 89. A quasi traditio 90. A brevi manu traditio 91. A constitutum possessorium 92. A possessorius eljárás 93. A petitórius eljárás 94. A tulajdonszerzési mód 95. Az eredeti tulajdonszerzési mód 96. A származékos tulajdonszerzési mód 97. Az elbirtoklás 98. A foglalás 99. A dologegyesülés 100. A commixtio 101. A fructus naturalis 102. A fructus civilis 103. A beszedés (perceptio) 104. A feldolgozás 105. A beruházás 106. A szükséges, hasznos és fényűző beruházás 107. A ius tollendi 108. Mely jogintézmények tartoznak az idegen dologbeli jogok közé? 109. A telki szolgalom 110. A deductio 111. A személyes szolgalom 112. A haszonélvezet 113. A használat (usus) 114. Az örökhaszonbérlet 115. A felülépítményi jog A 2. félév anyagából 116. Az öröklési jog 117. Az egyetemes jogutódlás 118. Mi a hagyaték, mit tartalmaz? 119. Az örökség 120. A hagyomány 121. A hagyaték megnyílásának 122. Mit jelent a szabad végrendelkezés elve? 123. A nyugvó hagyaték 124. Az uratlan hagyaték 125. Az öröklési rend 126. Az öröklési fok 127. Az in capita öröklés 128. Az in stirpes öröklés 129. Az incapacitas 130. Az indignitas 131. A római végrendelet 132. Az örököshelyettesítés 133. Az utóöröklés 134. A fiókvégrendelet (codicillus) 135. A végrendelet érvényességének 136. A végrendelet hatályosságának 137. Az alaki mellőzhetetlenség 138. Az anyagi mellőzhetetlenség 139. A kötelesrész 140. Az osztályrabocsátás (collatio) 141. Mit jelent a favor testamenti elve? 142. Az ultra vires hereditatis feleősség 143. A cum viribus hereditatis felelősség 144. A pro viribus hereditatis felelősség 145. A részhagyomány 146. A halál esetére szóló ajándék 147. A fideicommissum 148. A kötelem 149. A naturalis obligatio 150. A szinallagmatikus kötelem 151. Az egyetemlegesség fogalma és fajtái A correalitas és solidaritas eltérése A halmozás fogalma, esetei A specifikus szolgáltatás 155. Mit jelent a Genus perire non potest - elv? 156. A zártfajú kötelem fogalma és esetei Az alternatív obligatio 158. A facultas alternativa 159. A datio in solutum 160. A kár 161. A damnum emergens 162. A lucrum cessans 163. Mit jelent a Casum sentit dominus - elv? 164. Milyen jogalapon lehetett kártérítést követelni a római jogban? 165. A verum rei pretium 166. Az interesse-érték 167. Az előszereteti érték 168. A kármegosztás 169. A kárenyhítési kötelezettség 170. A pozitív interesse

3 171. A negatív interesse 172. Az eredményfelelősség 173. Az ingyenadós 174. Az érdekelt adós 175. A culpa lata 176. A culpa levis 177. A culpa in concreto 178. A custodia-felelősség 179. A vis maior 180. A fizikai lehetetlenség 181. A jogi lehetetlenség 182. Az adóskésedelem 183. A hitelezőkésedelem 184. A fizikai lehetetlenség 185. A jogi lehetetlenség 186. A kötbér 187. A kezesség 188. A kézizálog 189. A jelzálog 190. A ius offerendi 191. A foglaló 192. A bánatpénz 193. A novatio 194. A delegatio 195. Az engedményezés 196. A tartozásátvállalás 197. A teljesítés 198. A confusio 199. A compensatio 200. A szerződés modern 201. A szerződés fogalma a római jogban A szerződési formakényszer és típuskényszer 203. A nevesített szerződés 204. Az essentialia negotii 205. A naturalia negotii 206. Az accidentalia negotii 207. A feltétel 208. Az időtűzés 209. A meghagyás 210. A jogügylet 211. A kauzális jogügylet 212. Az absztrakt jogügylet 213. A jogügylet érvényességének 214. A nem létező jogügylet 215. A semmis jogügylet 216. A megtámadható jogügylet 217. Mi a ténybeli tévedés, milyen hatásai vannak? 218. Mi a jogbeli tévedés, milyen hatásai vannak? 219. A reservatio mentalis 220. A megtévesztés 221. A megfélemlítés 222. A jogügylet hatályosságának 223. Az ex tunc hatály 224. Az ex nunc hatály 225. A közvetett képviselet 226. A közvetlen képviselet 227. A járulékos keresetek 228. A kölcsön 229. A haszonkölcsön 230. A letét 231. A kézizálogszerződés 232. Az eladási bizomány 233. Az adásvétel 234. Az emptio rei futurae 235. Az emptio rei speratae 236. Az emptio spei 237. Mit értünk aleatorius szerződés alatt? 238. Mit értünk feléntúli sérelem alatt? 239. Az eladói jogszavatosság 240. Az eladói kellékszavatosság 241. A kellékhiba 242. Az elővásárlási jog 243. Mit mond ki a Kauf bricht Miete elv? 244. Mit mond ki az érdekszféra-elv? 245. A mandatum 246. A societas 247. A közkereseti társaság 248. A pactum 249. Az ajándékozás 250. A jogalap nélküli gazdagodás 251. A negotium gestum 252. A delictum 253. A crimen 254. A popularis actio 255. A furtum rei 256. Az iniuria 257. A damnum iniuria datum 258. A rablás 259. A ius commune Europaeum 260. A common law 261. A római jog recepciójának 262. Az usus modernus pandectarum 263. A pandektisztika 264. Mit jelent a iura novit curia -elv? 265. Mit értünk normatív vélelem alatt?

4 VIZSGATÉTELEK RÓMAI JOGBÓL Az 1. félév anyagából 1. A római jog korszakai. Mi lehet a korszakbeosztás alapja? 2. A társadalmi tagozódás Rómában a különböző korszakokban 3. A királyság államszervezete 4. A köztársaság államszervezete, a római állam magistratusai. Az imperium és potestas 5. A principatus államszervezete 6. A késő császárkor államszervezete 7. Ius, fas, mos 8. Ius civile - ius praetorium - ius honorarium. Ius gentium ius fetiale - ius naturale 9. Róma államközi kapcsolatai 10. A jog Tárgyi jog - alanyi jog. Ius publicum - ius privatum 11. A jogalkalmazás és jogértelmezés római jogi eszközei és elvei 12. A jogforrás alanyi és tárgyi értelemben 13. A szokásjog 14. Legislatio és iurisdictio 15. A római törvényalkotó szervek 16. A lex szó jelentései. A lex létrejötte. A lex publica részei, a lex osztályozása a szankció szempontjából 17. A XII. táblás törvény keletkezése és tartalma 18. A pontifikális interpretáció és eredményei 19. A praetor és edictuma. Az Edictum Perpetuum 20. A senatus consultum, mint jogforrás; a tanult senatus consultumok 21. A császári rendeletek elnevezései, fajai (gyűjtemények, kodifikációk stb.) 22. A római jogtudomány korszakai, képviselői, a jogtudósok munkássága 23. A posztklasszikus jogfejlődés. Az idézési törvény 24. Justinianus kodifikációja 25. A jogérvényesítés módjai, lehetőségei, eszközei 26. A római kereset fogalma és különböző megjelölései (latin nevei) 27. Az elévülés és a jogvesztő határidő (actiones perpetuae actiones temporales) 28. Perbeli bizonyítás (szabad és kötött bizonyítás, bizonyítási teher). A vélelem és a fictio 29. A bírósági szervezet Rómában 30. A legis actiós eljárás általában. A legis actio sacramento in rem 31. A formuláris eljárás fejlődése, lefolyása 32. A formula fogalma, részei 33. Actio fajták a formuláris eljárásban 34. A császári perrend 35. A praeiudicium (praeiudiciális eljárás) fogalma, esetei 36. A litis contestatio fogalma, hatásai (mind a három eljárásban) 37. Ítélet, jogorvoslat az ítélet ellen, res iudicata 38. A három peres eljárás összehasonlítása (lényeges elemei) 39. A praetor perenkívüli jogsegélyei 40. A végrehajtás (mindhárom eljárás szerint) 41. Actio Pauliana, cessio bonorum, beneficium competentiae 42. A perbeli képviselet 43. A személy (jogképesség) fogalma, keletkezése, megszűnése. A jogképességet befolyásoló tényezők 44. A status libertatis. A rabszolgaság keletkezése, megszűnése 45. A status civitatis. A status familiae

5 46. A capitis deminutio fogalma, fajai 47. A cselekvőképesség fogalma, a cselekvőképességet befolyásoló tényezők 48. Az életkor jogi jelentősége 49. Agnatio - cognatio - sógorság 50. A házasság fogalma, fajai, keletkezése, megszűnése, akadályai 51. Házassági vagyonjogi intézmények 52. Patria potestas. A filius familias helyzete 53. Az örökbefogadás és az emancipatio 54. A jogi személy 55. A gyámság és gondnokság 56. A nők helyzete, jog- és cselekvőképessége 57. A dolog és vagyon fogalma, megjelölései 58. A dolog-osztályozások közül: az isteni és emberi jog alá tartozó, a magánvagyonba tartozó, a forgalomképes, elbirtokolható dolgok 59. A dolog-osztályozások közül: az alkatrész, a felszerelés, a tartozék 60. A római tulajdon fogalma, tartalma. A római tulajdon történetének áttekintése 61. A tulajdon korlátai 62. A tulajdonközösség 63. A birtok fogalma, fajai (jogos - jóhiszemű - hibátlan). A birtok joghatásai 64. Civilis possessio, naturalis possessio, detentio, quasi possessio 65. A birtok elemei, megszerzése. A birtok megszűnése 66. A birtokvédelem fogalma, indokai 67. A birtokvédelem megvalósításának eszközei 68. A tulajdon megszerzési módok általában 69. Tulajdonszerzési cím és tulajdonszerzési mód (példákkal) 70. A traditio módjai, fajai 71. A birtok- és tulajdontraditio egybevetése 72. Az uratlan dolgok fajai, jogi sorsa. A kincstalálás 73. Feldolgozás és dologegyesülés 74. Ius adcrescendi, accessio, commixtio 75. A gyümölcs fogalma és megszerzése 76. A quiritár tulajdon átruházásának feltételei 77. Mancipatio és in iure cessio 78. Az elbirtoklás feltételeinek alakulása Justinianusig 79. A justinianusi elbirtoklás 80. A tulajdon megszűnése 81. A bona fides jelentősége a dologi jogban 82. A rei vindicatio 83. A beruházások, ius tollendi, retentio 84. Actio Publiciana 85. A rei vindicatio-n és az actio Publiciana-n kívüli egyéb tulajdonvédelmi eszközök 86. A szolgalom fogalma, fajai 87. A telki szolgalmak fő elvei 88. A szolgalmak keletkezése, megszűnése, védelme 89. A személyes szolgalmak 90. A szomszédjogok és a szolgalmak elvi összevetése 91. Az örökhaszonbérlet, a felülépítményi jog Az első félév tételei közül az aláhúzottak anyaga az év végi alapvizsga tárgyát is képezik.

6 A 2. félév anyagából 92. Vagyon, hagyaték, örökség 93. Az öröklés, örökség, hagyomány, hagyaték egybevetése 94. Milyen alapon örökölhet valaki? 95. Az örökség megszerzésének módjai. Nyugvó hagyaték, uratlan hagyaték 96. A törvényes öröklés három rendszere 97. In stirpes, in capita, per lineas öröklés. Hol érvényesülnek? 98. A végrendelet fogalma, fajai 99. A végrendelet érvénytelensége 100. Mellőzhetetlenség 101. A végrendelet megtámadása 102. A törvényes rész, a köteles rész, a quarta Falcidia és quarta Divi Pii egybevetése 103. Az incapacitas és indignitas 104. Beneficiumok az öröklési jogban 105. A singularis successio esetei az öröklési jogban 106. Jogsegély (keresetek stb.) az öröklési jogban 107. A végrendelkezési és öröklési képesség egybevetése 108. Kielégítési sorrend a római öröklési jogban 109. Helyettes örökös, utóöröklés. Az örökség áthárulása és a növedékjog. Collatio 110. A halál esetére szóló ajándékozás. Mortis causa capio 111. A kötelem fogalma, szembeállítása az in rem védelemmel ellátott jogokkal 112. A kötelem kialakulása, keletkezési forrásai 113. A kötelmek fajai (elsősorban a naturalis obligatio) 114. A jogügylet (negotium), a szerződés (contractus) és a kötelem (obligatio) egybevetése A kötelem személyei. Az egyetemlegesség és a halmozás 116. A hatalomalattiak és alkalmazottak kötelmei. Az ügyleti képviselet 117. A dare, facere, praestare szolgáltatások figyelembe vételével, milyen szolgáltatásra vannak kötelezve az egyes reál- és konszenzuál-szerződésben szereplő felek? 118. Az ún. helyettesíthető és helyettesíthetetlen dolgok és a specifikus és generikus szolgáltatások közötti összefüggés 119. Vagylagos szolgáltatás, vagylagos felhalmozottság és teljesítés helyetti adás A kártérítés A kártérítés jogalapja a római jogban 120. A kártérítés mértéke. A kármegosztás, a károk és hasznok kompenzációja, a kárenyhítési kötelezettség 121. Az adós felelőssége általában. Milyen esetekben lehet áthárítani a vis maiorból eredő károkat? 122. A késedelem 123. A kezesség formái a római jogban 124. A modern kezesség legfőbb elvei. Beneficiumok kezességnél 125. A zálogjog elhelyezkedése a tananyagban. A zálogjog és a zálogszerződés közötti összefüggés Zálogjogi formák. A zálogjog megszűnése 127. A zálogjoghoz kapcsolódó in rem védelmet élvező jogosultságok 128. Kielégítési sorrend több záloghitelező esetén. Ius offerendi 129. A kötbér fogalma, funkciói. A foglaló 130. A liberatio és a szűkebb értelemben vett solutio közötti összefüggés 131. A teljesítés 132. Az ipso iure liberatio egyes esetei 133. A per exceptionem liberatio esetei. A beszámítás 134. A novatio és a delegatio

7 135. A szerződések érvényét befolyásoló körülmények 136. A szerződések hatályát befolyásoló körülmények 137. A szerződések keretei és tartalmi elemei. A lehetetlen és a lehetetlenülés egybevetése 138. A klasszikus kor szerződésrendszere. Szerződési típus- és formakényszer. A nevesített szerződések 139. Per aes et libram ügyletek 140. Verbál obligatiok. Litterál-szerződések 141. A mutuum és depositum 142. A letét és különös fajai 143. A névtelen reálszerződések 144. Az adásvétel fogalma, létrejötte, tárgya 145. Szavatosság adásvételnél 146. Az adásvétel különleges esetei, a mellékegyezmények. A lex comissoria és akalmazási köre 147. A locatio-conductio fogalma, komplexitása 148. A dologbérlet szabályai 149. A munkabérlet és a műbérlet egybevetése 150. A megbízás és alkalmazási köre 151. A societas és egybevetése a jogi személyekkel 152. A reál-szerződésekben szereplő felek felelőssége 153. A konszenzuál-szerződésekben szereplő felek felelőssége 154. A pactum érvénye a római jogfejlődés során. A praetori pactumok 155. A császári pactumok 156. A jogalap nélküli gazdagodás elve és esetei 157. A negotium gestum és más quasi contractusok 158. A delictum fogalma, elemei, következményei. A poenalis actiók jellemzői. A crimenek 159. A lopás 160. Az iniuria 161. A damnum iniuria datum 162. A praetori delictumok 163. A quasi delictumok 164. Leges Romanae Barbarorum. Jelentőségük 165. A ius commune fogalma, tudománya a középkorban 166. A római jog recepciója, a jogi humanizmus és az Usus modernus pandectarum 167. A természetjog és a római jog kapcsolata a korai újkorban 168. A pandektisztika 169. A tudós jogok Magyarországon Werbőczy előtt 170. Werbőczy és a római jog. A ius commune Magyarországon Werbőczy után 171. A római eljárási jog továbbélése 172. A római személyi- és családi jog továbbélése 173. A dologi jog fogalom megjelenése és a tulajdon főbb változásai a feudális jogfejlődés során 174. Az öröklési jog továbbélése 175. A kötelmi jog általános szabályainak továbbélése 176. A kötelmi jog különös intézményeinek továbbélése Tudnivalók: 1. Az első félév végi kollokviumra és az év végi szigorlatra a jeles érdemjegy eléréséhez sem kötelező megtanulni az apró betűvel szedett részeket. Kivételt képeznek ezen szabály alól azok az apró betűvel szedett részek, melyek:

8 a. az előadáson érintve voltak; továbbá b. az apró betűs részeken belül a vastagon szedett részek és azok szövegkörnyezete. 2. A második féléves alapvizsgán az első félév tételeiből csak az aláhúzott tételek képezik a vizsga tárgyát. 3. A latin fogalmak és kifejezések közül elvárt azok ismerete, melyek a tankönyvben vastagon vannak szedve. El kell sajátítani azon terminusokat is, melyek esetlegesen ezen kívül az előadásokon elhangzanak, illetve a diákon említésre kerülnek. 3. A párhuzamos magyar-latin szöveg-helyek magyar szövege a tananyag részét képezi, amennyiben szedése normálméretű. 4. A 9. fejezetben szereplő személy-nevek és idegen kifejezések közül csak azok képezik az alapvizsgára kötelező anyag részét, melyek vastagon szedettek. 5. A normálbetűs részek közül sem kell ismerni az alábbi lapszéli számokhoz tartozó anyagrészeket: 1. félév: , , , , , , 468, félév: 1449, , , , 2109, Debrecen, szeptember 19. Dr. Szabó Béla tanszékvezető egyetemi tanár