A polgári jogi szabályok alkalmazása

Átírás

1 GAZDASÁGI MAGÁNJOG A polgári jogi szabályok alkalmazása szeptember előadás Sajátos jogtechnikai eszközök a jogalkalmazásban A jogalkalmazás folyamatában fontos szerepet játszik Fikció Vélelem Analógia Megdönthető Megdönthetetlen jogi törvényi A fikció Annak érdekében, hogy egy adott tényállásra irányadó tényállást egy másik, ezzel nem azonos tényállásra is alkalmazni lehessen, a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében a jsz. ez utóbbi tényállást azonosnak mondja ki az előbbivel, holott valójában nem azonos vele. Valójában nem jogalkalmazási technika, mivel a normában van a fikció, nem a norma alkalmazásában. Pl.: Ptk. 94. (1) Minden birtokba vehető dolog tulajdonjog tárgya lehet. (2) Ha a törvény kivételt nem tesz, a tulajdonjog szabályait megfelelően alkalmazni kell a pénzre és az értékpapírokra, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőkre. A vélelem Az analógia A jogalkotó egy valószínű tényállást tekint valónak, hogy ezzel az általában nem vitatott helyzetekben elkerülje a valóság bizonyítását, és a valós tényállás esetére írt jogkövetkezmények a valószínű esetében is alkalmazhatók legyenek. Megdönthető vélelem: ha ezzel szemben az ellenbizonyítás megengedett. Pl.: A fogamzás időpontjának a születéstől visszafelé számított 300. napot kell tekinteni; bizonyítani lehet azonban, hogy a fogamzás korábban vagy később történt. Megdönthetetlen vélelem: a jogalkotó kizárja az ellenbizonyítás lehetőségét. Pl.: a Ptk. cselekvőképtelennek tekint minden 14. életévét be nem töltött kiskorú személyt. A hasonlóság elve alapján konkrét jogszabályhely által nem szabályozott estre egy hozzá hasonló életviszonyra vonatkozó szabály alkalmazása. Törvényi analógia: jogszabály mondja ki, hogy az adott esetre milyen más esetre vonatkozó jogszabályt kell alkalmazni. Pl.: Ptk. 65. (6) bek.: A köztestületre az egyesületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Jogi/jogalkalmazási analógia: a jogalkalmazónak a polgári jog rendszerére, alapelveire figyelemmel kell eldöntenie, hogy milyen szabályt fog alkalmazni a hasonlóság elve és az ésszerűség, igazságosság követelménye alapján. Pl.: a kávéházakra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a biliárdtermekre is a ruhatárban elhelyezett dolgokra. 1

2 A polgári jog alapelvei Alapelvek funkciója A polgári jog teljes rendszerét áthatják Értelmezési funkció: a jogszabályokat az alapelveknek megfelelően kell értelmezni Akár konkrét jogesetek eldöntésére is felhasználhatók Joghézag (nem szabályozott probléma) esetén is jelentőséggel bírnak A polgári jog alapelvei Autonóm mozgástér védelme Jóhiszeműség, tisztesség Rendeltetésszerű joggyakorlás Joggal való visszaélés Elvárható magatartás Jogfejlesztő értelmezés Együttműködés Észszerűség Jogbiztonság Igazságosság Jóhiszeműség Jóhiszemű az, aki nem tud és kellő körültekintés mellett sem kellene tudnia a látszattal ellentétes jogi helyzetről, a valóságról Rosszhiszemű az, aki tud vagy kellő körültekintés mellett tudnia kellene a látszattal ellentétes jogi helyzetről, a valóságról Elvárható magatartás A cselekvés zsinórmértéke A polgári jogi jogviszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható Aki nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, annak a magatartása felróható Saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat Aki maga sem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható, a másik fél felróható magatartására hivatkozhat A polgári jogi jogviszonyok jellemzői 2

3 A polgári jogi jogviszony fogalma, jellemzői Jogviszony: a jogalkotó által szelektált, a jogi szabályozás körébe bevont, jogilag szabályozott társadalmi viszonyok. A jogviszonyok csak emberek közötti viszonyok lehetnek! A polgári jogi jogviszonyok jellemzői: Emberek, ill. emberi szervezetek közötti viszonyok. Vagyoni és személyi jellegű jogviszonyok. A benne szereplő felek egyenjogúak és egymáshoz képest mellérendelt pozícióban vannak. Az autonóm felek tipikusan a szabad akaratukból kapcsolódnak össze. A feleket egymással szemben kiegyensúlyozott mértékű jogosultságok illetik meg, illetve kötelezettségek terhelik. A polgári jogviszony elemei A polgári jogviszony elemei A polgári jogviszony elemei: A jogviszony alanyai Természetes személyek Jogi személyek Jogi személyiség nélküli jogalanyok. A jogviszony tárgya Közvetlen tárgya Közvetett tárgya. A jogviszony tartalma. A polgári jogviszony alanyainak csoportosítása A polgári jogviszony alanyai: azok a személyek, akik, vagy amelyek között a jogviszonyok létrejönnek, akik (amelyek) jogok és kötelezettségek hordozói lehetnek. Természetes személyek Az ember Jogalanyok a polgári jogban Jogi személyek A szervezeti jogalanyiság polgári jogi megnyilvánulása Jogi személyiség nélküli jogalanyok A kkt. és a bt. A jogviszony alanyai A jogviszony közvetlen tárgya Természetes személyek: a polgári jogban a természetes személyeknek nevezzük az embert. Állampolgár: csak magyar állampolgár lehet a jogviszony alanya Magánszemély: jogviszony alanya bármely természetes személy lehet állampolgárságától függetlenül. Jogi személyek: a jogi személy a szervezeti jogalanyiság polgári jogi megnyilvánulása. Az állam és más jogi személyek jogképessége abszolút, bármely polgári jogviszony alanyai lehetnek, kivéve amelyeknek alanya jellegénél fogva csak ember lehet. Pl.: házasság. Jogi személyiség nélküli jogalanyok: önálló jogalanyisággal rendelkeznek. Pl.: közkereseti társaság, betéti társaság. Közvetlen tárgy: azon emberi magatartások, amelyeket az adott jogviszony alanyainak egymás irányában tanúsítaniuk kell. Tevőleges magatartás: a kötelezettől valamilyen tevékenység kifejtését követeli meg. dolog vagy jog átruházása pl. adásvétel vmilyen tevékenység kifejtése pl.: megbízás tartós rendelkezésre állás pl.: biztosítási szerződés. Nemleges magatartás: tartózkodás vagy tűrés Abszolút szerkezetű jogviszonyok: mindenki tartózkodásra köteles a jogosulttal szemben. Szerződések körében: pl.: bérlet: tulajdonos köteles tűrni, hogy a dolgát használják. 3

4 A jogviszony közvetett tárgya A jogviszony tartalma Az a dolog, amelyre az emberi magatartás (a jogviszony közvetlen tárgya) irányul. Dolog: dolognak minősül minden birtokba vehető testi tárgy. Ha a törvény kivételt nem tesz, a tulajdonjog szabályait megfelelően alkalmazni kell a pénzre és az értékpapírokra, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőkre (rendhagyó dolgok). Soha nem lehet a jogviszony tárgya a dologként nem kezelhető élő ember. A polgári jogi jogviszony tartalmát a jogviszony alanyait megillető jogosultságok (alanyi jogok) és az őket terhelő kötelezettségek együttese alkotja. Az alanyi jog és az igény kapcsolata: Alanyi jog: a személyek jogilag elismert lehetséges magatartása. Igény: az az állapot, amikor az alanyi jog bírói úton, állami eszközzel kikényszeríthető. (Ált.: ha az alanyi jogot sérelem éri.) Az igény nélküli helyzetek Az elévülés Az alanyi jog sérül, ám az alanyi jog kikényszerítéséhez a jogosult nem kap állami segítséget. Tehát az alanyi jog fennáll így az önkéntes teljesítés lehetősége adott ám azt nem lehet bírói úton érvényesíteni. Nem állami engedéllyel zajló játékból vagy fogadásból eredő követelés, kocsmai hitelek. Elévült követelés: bírósági úton nem lehet érvényesíteni. Elévülés: az idő múlása miatt beálló olyan jogi tény, amely a fennálló alanyi jogot nem szünteti meg, de annak állami kényszereszközökkel való érvényesítését nem teszi lehetővé. Lényegében egy megdönthetetlen vélelem: arra enged következtetni, hogy a jogosultnak az igényhez fűződő jogi érdeke lecsökkent. Elévülési idő: 5 év (fő szabály, de jogszabály ettől eltérőt is megállapíthat) Elévülési idő kezdete: a követelés esedékessé válása. Tartamát befolyásolják az elévülés megszakadását illetve nyugvását okozó körülmények. Az elévülési idő megszakadása I. Az elévülés megszakadása II. Ha az elévülési idő megszakad, akkor az addig eltelt idő figyelmen kívül marad és az elévülési idő újból kezdődik. Az elévülést megszakító okok: a teljesítésre irányuló írásbeli felhívás a bíróság előtti igényérvényesítés a módosítás (ideértve az egyezséget is) a tartozásnak a kötelezett részéről való elismerése. Az elévülés megszakadása: A követelés Megszakadás Elévülés esedékessé válása Az elévülési idő újra kezdődik Elévülés 4

5 Az elévülési idő nyugvása I. Az elévülés nyugvása II. Az elévülési idő akkor nyugszik, ha a jogosult menthető okból nem tudja az igényét érvényesíteni. Jogkövetkezmény: az akadály megszűnésétől számított egy éven belül egy éves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetében pedig három hónapon belül a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból egy évnél ill. három hónapnál kevesebb van hátra. Az elévülés nyugvása: A követelés esedékessé válása Akadályoztatás Nyugvás Az akadály megszűnése 1 év v. 3 hó Elévülés Akkor is, ha az elévülési idő már eltelt, illetve abból 1 évnél vagy 3 hónapnál kevesebb van hátra. Jogesetek az elévülésre Döntse el, hogy az alábbi esetek hogyan hatnak az elévülésre! (Megszakad, nyugszik az elévülési idő vagy nem érinti.) Az ügyvéd levélben felszólítja az adóst, hogy adja meg képviseltjének a tartozását. A hitelező autóbalesete miatt 3 hónapig intenzív osztályon fekszik. A jogosult fél évig tartó világ körüli úton vesz részt. Az ügyvéd felhívja telefonon az adóst és felszólítja, hogy adja meg képviseltjének a tartozását. A felek egyezséget kötnek a jogvitában. JOGKÉPESSÉG - CSELEKVŐKÉPESSÉG Jogképesség cselekvőképesség elhatárolása Jogképesség: az az elvont képesség, hogy valaki jogok és kötelezettségek alanya lehet megilleti az embert, jogi személyt és jogi személyiség nélküli jogalanyt is Cselekvőképesség az a képesség, hogy valaki saját nevében saját cselekményével jogokat szerezzen, illetve kötelezettségeket vállaljon A jogképesség szabályai Általános, feltétlen, egyenlő Minden ember jogképes fajra, nemre, nemzetiségre, felekezetre tekintet nélkül jogképes A jogképesség élve születés esetén a fogamzástól kezdődik (300. nap a születéstől számítva) és a halállal szűnik meg. A jogképesség vége a halál 5

6 Holtnak nyilvánítás halál tényének bírói megállapítása A bíróság holtnak nyilvánítja azt a legalább 5 éve eltűnt személyt, akinek életben létére utaló adat nem ismeretes nincs holttest a halál ténye nem bizonyított, de az eltűnés és az ötéves időtartam vélelmet keletkeztet (meghalt az illető) Ha a halál ténye ismert, de valamilyen okból hiányzik az anyakönyvezés, a bíróság határozata pótolja a halotti anyakönyvi kivonatot (halál tényének bírói megállapítása) Cselekvőképesség (csak az embernek van!!!) Fokozatok Cselekvőképes Korlátozottan cselekvőképes életkor (14-18 év között) bíróság gondnokság alá helyez Cselekvőképtelen életkor (14 év alatt) bíróság gondnokság alá helyez cselekvőképtelen állapot (pl. részeg, epilepsziás roham, kóma, stb.) Cselekvőképtelenek jognyilatkozatai A cselekvőképtelenek jognyilatkozatai semmisek Helyettük törvényes képviselőjük jár el Nem semmis: mindennapi életben tömegesen előforduló csekély jelentőségű ügyletek, melyek azonnal teljesedésbe mennek, és különösebb megfontolást nem igényelnek (pl. kenyeret vásárol a boltban) Korlátozottan cselekvőképesek (kcsk) jognyilatkozatai Főszabály szerint csak törvényes képviselőjük beleegyezésével vagy utólagos jóváhagyásával érvényes Önállóan megtehető jognyilatkozatok amire jogszabály feljogosítja (pl. házasságkötés, végrendelet) munkával szerzett keresményével maga rendelkezik olyan szerződések, melyekből kizárólag előnye származik (pl. ajándékozásnál, ha ő a megajándékozott) csekély jelentőségű ügyletek (lásd: cselekvőképtelenek) KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!!! Dr. Fézer Tamás egyetemi adjunktus Polgári Jogi Tanszék Fogadóóra: szerda óra (ÁJK 102.) fezer@fre .hu 6