Római jog XIX. A konszenzuál-szerződések (3) Peresíthető pactumok
|
|
- Erik Vincze
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Római jog XIX. A konszenzuál-szerződések (3) Peresíthető pactumok
2 a megbízás (mandatum) A megbízás (mandatum) az a konszenzuális szerződés, melyben az egyik fél (a megbízott: mandatarius) a másik fél (a megbízó; mandans) érdekében ingyenes tevékenységre kötelezi magát. A megbízott által ellátandó feladat bármi lehet, csak jogellenes nem: fizikai cselekmény vagy munkavégzés (operae, opus), szellemi tevékenység (operae liberales), vagy jogi ténykedés, pl. ügyletkötés, perbeli képviselet, vagyonkezelés. Más érdekében végzett szellemi munka kizárólag csak megbízás tárgya lehet. Amennyiben a megbízás jogügylet kötésére szól, vagy a megbízott feladatai között ügyletkötés is szerepel, meghatalmazás szükséges ahhoz, hogy az ügylet hatálya a megbízóra is kiterjedjen.
3 ingyenesség Az ügylet legtöbbször egyedül a megbízó érdekében jön létre, de érdekelt lehet a megbízásban egy harmadik személy, sőt maga a megbízott is. Nem megbízás ellenben (legfeljebb tanács: consilium), ha az ügylet kizárólag a megbízott érdekében létesül (mandatum tua gratia). A megbízás lényeges eleme a feladatvállalás ingyenessége: mandatum nisi gratuitum nullum est. a) Lehetséges volt azonban a megbízott utólagos díjazása honorarium formájában, ami azonban előre nem volt kiköthető, és a mandatumtól jogilag teljesen független ügyletnek, ajándékozásnak tekintették. b) Ez maradt a megítélés később a császárkorban is, amidőn már lehetővé vált a díjazás előzetes kikötése, mely perelhetővé is vált extra ordinem, sőt kikötés nélkül is utólag követelhető lett.
4 ingyenesség?? A különös megoldást az operae liberales és a más ügyében való jogi ügyködés igénylik, melyek nem vonhatók a locatio conductio operarum ill. operis vagy a névtelen szerződések körébe. 1. Ezeket eleinte valóban ingyenesen, barátságból vagy erkölcsi kötelességként (amicitia, officium) végezték azok, akik ezt vagyoni helyzetüknél fogva maguknak megengedhették. 2. A császárkorban azonban az ilyen ténykedések ellenszolgáltatás fejében vállalt kereső foglalkozásokká váltak. Józan meggondolásból, figyelemmel a szellemi munka sajátos természetére, hogy ti. az eredmény hozzáértés és gondos munka mellett is kétséges, végzésüket a jogtudósok díjazás esetén sem tekintették visszterhesnek, ami érdekelt adósi felelősséggel járna, hanem a szellemi munkást ingyenadós módjára csupán kirívó hanyagság ill. hozzánemértés (műhiba) esetén tették felelőssé. Ehhez volt szükséges a tartalmilag visszterhes viszonynak jogi szempontból két ingyenes ügyletre (mandatum ill. donatio) bontása.
5 a megbízási kötelem A megbízási szerződésből egyenlőtlenül kétoldalú bonae fidei, egyszersmind bizalmi jellegű kötelem keletkezik, melyből a megbízott szükségképpen, a megbízó esetlegesen van kötelezve. A megbízó keresete az infamáló actio mandati directa, a megbízotté az actio mandati contraria, mely nem infamáló. A mandatum bizalmi jellegéből folyik, hogy megszűnik bármelyik fél halálával. 1. A megbízott (mandatarius) köteles: a) a vállalt feladatot bona fide, a megbízó esetleges utasításai szerint, ezek keretei között ellátni. Amennyiben a kapott megbízás határait túllépné, felel az okozott kárért és nem követelheti költségeinek megtérítését sem;
6 jogok és kötelezettségek b) feladatának elvégzése után tartozik a megbízónak elszámolni, az elért hasznokat kiadni, a szerzett jogokat átruházni; c) a megbízás ellátása körül ingyenadósként enyhébb felelősséggel tartozik: a klasszikus jogban csak dolusért és culpa lataért felel, a justinianusi jogban (??) culpa levis in concretoért is, figyelemmel a szokásossá vált honoráriumra; d) a megbízott az elvállalt megbízástól egyoldalúan elállhat, éspedig súlyos akadályozó ok (pl. betegség) esetén feltétlenül, egyébként azonban csak alkalmas időben mondhat fel.
7 jogok és kötelezettségek (2) 2. A megbízó (mandans) kötelessége: a) megtéríteni a megbízottnak azokat a kiadásait, melyek a megbízás keretein belül végzett ügyvitel körül merültek fel, s átvenni a megbízás folytán vállalt kötelezettségeket; b) megtéríteni nem csupán azokat a károkat, melyeket omnis culpaval okozott a megbízottnak, hanem azokat is, melyek a megbízottat a megbízás teljesítése körül alsó baleset (casus minor) folytán érték, pl. a megbízásból vett rabszolga meglopta a mandatariust. (Ez a felelősség tehát szimmetrikus ellentéte a custodia-felelősségnek, s ezt a justinianusi jog a megbízó hibájának fikciójával indokolja). c) A megbízó az adott megbízást bármikor visszavonhatja, lévén a megbízás bizalmi viszony, a már eszközölt kiadásokat azonban köteles megtéríteni.
8 a mandatum sajátos alkalmazásai A megbízás a rómaiak kedvelt és széles körben alkalmazott ügylete volt, melyet egyebek mellett kezességvállalásra és követelések átruházására is fel lehetett használni. 1. A kezességvállalás céljából alkalmazott megbízás az ún. mandatum qualificatum, vagyis megbízás arra, hogy megbízott nyújtson hitelt egy harmadiknak. Ha ez megtörténik és a harmadik nem fizet, a hitelező, mint magát költségbe verő megbízott actio mandati contraria-t indíthat megbízója, mint kezes ellen. 2. A követelés átruházására szolgál a mandatum agendi, vagyis a perlési megbízás, feltéve, hogy a megbízó előre lemond a megbízott elleni actio mandati directaról, azaz hozzájárul, hogy utóbbi a per tárgyát magának megtarthassa. Előnye ennek a megoldásnak, hogy az átruházónak nem kell megkérdeznie adósát, továbbá mivel az új hitelező a régi hitelező jogát érvényesíti, a biztosítékok (kezesség, zálog, stb.) megmaradnak. Hátránya viszont, hogy a litis contestatiot megelőzően a megbízás egy oldalú visszavonás vagy bármelyik fél halála folytán megszűnik, továbbá a litis contestatioig a régi hitelező is rendelkezhetik a követelés felett.
9 contractus - pactum A római jog contractusnak csupán azokat a megállapodásokat nevezte, melyek civiljogon alapuló keresettel (actio civilis) voltak felruházva. Azt az okot pedig, mely a peresíthetőséget megadta, mondjuk civilis causanak = ezt a FORMA vagy a TÍPUS adta. Ennek hiányában az alakszerűtlen megállapodás ha csak nem csatlakozik egy contractushoz csupán nudum pactum, mely nem eredményez kötelmet, legfeljebb egyes esetekben kifogásként (exceptio pacti conventi) lehet reá hivatkozni.
10 az önálló kötelmeket létesítő pactumok A formátlan szerződéstípusok már a klasszikus jogban sem voltak elegendők ahhoz, hogy a forgalmi élet igényeit teljesen kielégítsék. Ezért a stipulatio, mint általános kötelemalapító ügylet mellett is szükségessé vált, - hogy előbb a praetor, - majd a császári jogalkotás további önálló tárgyú, formátlan megállapodásokat peresíthetővé tegyen. Ezeknek a keresettel felruházott pactumoknak (pacta vestita), melyeket a római jogtudomány csupán konzervativizmusból (az obligationes civiles és az obligationes honorariae hagyományos megkülönböztetése okából) nem sorolt a konszenzuál-contractusok közé, két csoportját különböztetjük meg:
11 pacta vestita 1. Pacta praetoria: azok a formátlan megállapodások, melyeket a praetori edictum ruházott fel valamely actio honorariaval. Ide tartozott: a) a tartozás-elismerés (constitutum debiti); b) a bankár fizetési ígérete (receptum argentarii); c) a hajós, vendéglős, fogadós felelősségvállalása az utas ill. a vendég bevitt dolgaiért (receptum nautarum cauponum stabulariorum); d) a választott bíró kötelezettségvállalása a jogvita eldöntésére (receptum arbitrii); e) az eskü-pactum, vagyis a felek megállapodása arról, hogy vitájukat bírói ítélet helyett egyikük esküje döntse el (iusiurandum voluntarium).
12 pacta vestita (2) 2. Pacta legitima: a császári (justinianusi) jogalkotás által keresettel ellátott olyan formátlan megállapodások, melyek a klasszikus jogban még csak formális szerződésként léteztek. Ilyen: a) a formátlan hozományígéret (dotis pollicitatio); b) a formátlan ajándékígéret (pactum donationis) c) a választott bírói egyezmény (compromissum), vagyis a felek egymásközti megállapodása, hogy vitájuk eldöntését nem viszik rendes perre, hanem azt az általuk választott bíróra bízzák.
13 önállótlan pactumok (3.) Az önálló kötelmet létesítő pactumok mellett találkozunk olyan önállótlan pactumokkal is, melyek egy contractust csupán kiegészítenek, módosítanak (pacta adiecta), vagy megszüntetnek (pactum de non petendo). A pacta adiecta-ban megjelenő megállapodások érvényesíthetősége így alakult: amennyiben a kiegészített, alapszerződéssel egy időben történt a megállapodás perelhető az igény, kereset indítható a megállapodás érvényesítésére, amennyiben utólag járult a mellékegyezmény az alapszerződéshez, csak kifogás útján (exceptio) lehetett érvényt szerezni a megállapodásnak.
14 egyoldalú kötelmet keletkeztető praetori pactumok Egyoldalú, a stricti iuris obligatiohoz hasonló kötelem keletkezik négy praetori pactumból, vagyis olyan formátlan megállapodásból, melynek érvényesítésére a praetor adott keresetet. 1. Tartozás-elismerés (constitutum debiti). Az a formátlan megegyezés, melynek értelmében az adós rendszerint fizetési haladék elnyerésére törekedve azt ígéri, hogy egy már fennállott tartozását meghatározott helyen és napon teljesíteni fogja. Az elismert tartozását nem teljesítő adós ellen a hitelező a condictio certae creditae pecuniae mintájára képzett praetori actio de pecunia constitutat indíthatja.
15 constitutum debiti A kereset nevéből kitűnően eredetileg mind az elismert tartozásnak, mind az elismerésnek magának pénzfizetésre szólónak kellett lennie, később azonban bármely tartozás elismerhetővé vált, és az elismerés is szólhatott bármely szolgáltatásra (Ezért találó a középkorban kapott új neve: actio constitutoria). A klasszikus korban a constitutum keresetét szigorították: alperesnek (az elismerőnek) sponsioval, felperesnek (a hitelezőnek) restipulatioval kellett magát köteleznie arra, hogy pervesztessége esetén a pertárgy értékének felét fogja perbírságként ellenfelének megfizetni (sponsio et restipulatio dimidiae partis).
16 constitutum debiti (2) Az elismert tartozásnak a constitutum időpontjában jogérvényesnek kell lennie (hacsak naturalis obligatioként is). Ha később megszűnt is a tartozás, ez nem érintette a tartozáselismerés érvényességét, kivéve, ha a megszűnés oka teljesítés vagy más materiális kielégítés volt. (pl. beszámítás, datio in solutum) Constitutummal nem csupán a teljesítés új napját lehetett kitűzni, hanem a teljesítés egyéb módozatait is meg lehetett változtatni. (pl. pénz helyett gabonát ígérni)
17 constitutum debiti (3) A constitutum debiti funkciója egy meglévő kötelem megerősítése azzal, hogy a hitelező a változatlanul megmaradó alapkötelembeli keresete mellé egy újat kap, mely amattól a materiális teljesítés esetét leszámítva független. Ha tehát az alapkereset hibás perindítás miatt felemésztődik vagy elévül, az actio de pecunia constituta akkor is akadály nélkül indítható. a) A tartozás-elismerés fő esete a constitutum debiti proprii, amidőn az adós a saját maga adósságának teljesítését ígéri akár a hitelezőnek, akár a hitelező utasítására egy harmadiknak. b) E mellett azonban előfordult a constitutum debiti alieni is, amikor valaki idegen adósság teljesítésére tesz ígéretet = kezességvállalás, az elismerő csak a hitelező tényleges kielégítésével szabadul.
18 receptum argentarii 2. Receptum argentarii a hellenisztikus bankpraxisból származó intézmény nem más, mint a bankárnak ügyfele megbízásából tett ígérete arra, hogy egy harmadik személy részére meghatározott pénzösszeget fog kifizetni. A receptum, vagyis a fizetés elvállalása következtében a bankár adóssá válik a harmadikkal szemben, aki a folyósítás elmaradása esetén ellene actio recepticiat indíthat. A bankár a megbízást az ügyfél nála vezetett folyószámlájáról eszközli. Az egyszer elfogadott megbízást azonban akkor is teljesítenie kell, ha a folyószámlán hiányzik a fedezet. Ebben az esetben persze actio mandati contrariat indíthat az ügyfél ellen.
19 receptum argentarii (2) A bankár és a harmadik között létesült kötelem absztrakt, vagyis független az ügyfél és a harmadik közti jogviszonytól. A fizetés jogalapját (pl. tartozás lerovása, kölcsön, ajándék) a bankárral nem kell közölni, s neki sem kell a harmadik és ügyfele közti jogviszonyt vizsgálnia. Ha tehát tartozatlan fizetés történt, az ügyfél indít condictio indebitit a harmadikkal szemben. Justinianus az actio recepticiat eltörölte és a receptum argentariit a constitutum debiti szabályai alá vonta.
20 receptum arbitrii 3. A felek által kiválasztott bíró (arbiter ex compromisso) formátlan megállapodás keretében elvállalja, hogy ítéletet mond a felek jogvitájában. Ha a rendes peres eljáráson kívüli vita eldöntésére való vállalkozása ellenére nem volt hajlandó eldönteni a vitát, a praetor bírságolással kényszerítette az ítélet kimondására, vagyis keresetet nem lehetett kérni az arbiter ellen.
21 Receptum nautarum, cauponum, stabulariorum 4. A letéti szerződéshez hasonlóan őrzési funkcióra vonatkoznak azok a formátlan praetori pactumok, melyekkel a hajós (nauta), a vendéglős (caupo) és a fogadós (stabularius), mint érdekelt adós (vállalkozó) a praetori edictum előírásának megfelelően ígéretet tesz az utas ill. vendég bevitt dolgainak épségben való megőrzésére (salvum fore recipere). A felelősség megalapításához később külön nyilatkozat nem volt szükséges, hanem elegendő volt, ha az útipoggyász, személyes holmi bevitele a hajós (vendéglős, fogadós) tudtával történt. A felelősség /eleinte feltétlen volt és a vis maiorra is kiterjedt, ezt azonban /később a jogtudomány a custodia-felelősség mértékére szállította le. A befogadó elleni igény érvényesítésére praetori in factum actio szolgált. A felelősség külön praetori felvállaltatására azért volt szükség, mert itt olyan dolgokról van szó, melyek a bevitel ellenére az utasnál maradtak, s nem kerültek a hajós ill. fogadós kizárólagos őrizetébe, ami a custodia-felelősséget külön felvállalás nélkül is megalapítaná.
22 pacta legitima 2. Pacta legitima: a császári (justinianusi) jogalkotás által keresettel ellátott olyan formátlan megállapodások, melyek a klasszikus jogban még csak formális szerződésként léteztek. Ilyen: a) a formátlan hozományígéret (dotis pollicitatio); b) a formátlan ajándékígéret (pactum donationis) c) a választott bírói egyezmény (compromissum), vagyis a felek egymásközti megállapodása, hogy vitájuk eldöntését nem viszik rendes perre, hanem azt az általuk választott bíróra bízzák.
23 az ajándékozás (donatio) általános értelemben véve, ajándékozás (donatio) alatt értjük más vagyonának ingyenes, erre irányuló jogi kötelezettség nélkül való bármely gyarapítását, az ajándékozó vagyona rovására. Ebben a széles jelentésben az ajándékozás fogalma nem szűkíthető le egy szerződéstípusra, hanem az valójában a legváltozatosabb formákban végbemenő vagyoni juttatások egyik jogcíme (causa donationis). donatio dando donatio liberando donatio obligando
24 donatio (2) Mint minden vagyoni juttatásnak, az ajándékozásnak is három alapvető módja van: a) a donatio dando, vagyis a készajándék, egy dolog tulajdonának dologi ügylettel (mancipatio, in iure cessio, traditio) ajándék címén (donationis causa) való átruházása anélkül, hogy erre nézve az ajándékozó előzetesen kötelezte volna magát. A juttatás itt már az átruházó ügylettel végbemegy ( kéz-közön ajándék). Ezen a módon mennek végbe a mindennapi élet szokásos alkalmi ajándékozásai. b) a donatio liberando, mely abban áll, hogy valaki egy őt megillető jogról más javára ingyenesen lemond (pl. telki szolgalomról a szolgáló telek tulajdonosa javára), vagy adósának vele szemben fennálló tartozását ellenszolgáltatás nélkül elengedi. A donatio itt abban áll, hogy a megajándékozott vagyona egy passzívától megszabadul, ezáltal értékében megnövekszik, anélkül hogy érte ellenszolgáltatást kellett volna adnia.
25 donatio (3) c) a donatio obligando, a tulajdonképpeni ajándékszerződés (közkeletű szóval ajándékígéret ), vagyis az ajándékozó előzetes kötelezettségvállalása arra, hogy valakinek majdan ingyenesen tulajdont vagy más jogot fog juttatni, melynek teljesítését szükség esetén tőle a megajándékozott peres úton is követelheti. A donatio itt már magával a kötelezettségvállalással megvalósul, minthogy ez egy követelési joggal, mint aktívával megnöveli a megajándékozott vagyonát. Az ajándékígéret teljesítése később már nem idéz elő újabb vagyonnövekedést, hanem csupán a megajándékozott vagyonán belül két vagyonalkatrész kicserélődését jelenti: a teljesítéssel megszűnt követelési jog helyébe az ajándéktárgy tulajdona lép.
26 donatio (4) Az ajándékígéret a római jogban egészen Justinianusig csak stipulatioba foglaltan volt érvényes, függetlenül attól, hogy maga az ügylet absztrakt vagy kauzális (a causa donandit elhallgató ill. feltüntető). Justinianus az addig csupán nudum pactumnak számító formátlan ajándékígeretet (pactum donationis) peresíthetővé, vagyis teljes értékű ajándékszerződéssé tette. Ez a bonae fidei kötelmek körébe tartozik.
27 a donatio tényálláselemei A meghatározásból következően, a donatio fogalmához három tényálláselem együttes megléte szükséges: a) Kell, hogy a juttatás a megajándékozott vagyonát növelje azáltal, hogy egy korábban az ajándékozót megillető jog a megajándékozott vagyonába beépül. Ennek hiányában nem minősül ajándékozásnak pl. bizonyos szívességi ügyletek végzése a kezességvállalás, zálogadás más adósságáért, más érdekében ingyenes szolgálatok végzése, megbízottként vagy megbízás nélküli ügyvivőként való ténykedés.
28 a donatio tényálláselemei (2) b) A megajándékozott vagyonnövekedésének az ajándékozó vagyona rovására kell végbemennie. Az ajándékozás tehát az ajándékozó vagyonát csökkentő, abból valamit elvonó ténykedés vagy mulasztás (deminutio patrimonii). Az ajándékozó mulasztásával is történhet a vagyonelvonás, ha pl. szándékosan tűri, hogy másvalaki a dolgot elbirtokolja Mivel nem áll elő vagyoncsökkenés, ezért nem ajándékozás, ha valaki a reá megnyílt örökséget szándékosan elszalasztja azért, hogy az meghatározott személynek jusson. Nincsen vagyoncsökkenés a végrendeleti juttatásoknál sem.
29 a donatio tényálláselemei (3) c) Az ajándékozáshoz szükséges, hogy az ajándékozónál meglegyen a liberalitas, vagyis az ingyenes juttatás szándéka. A liberalitas akkor forog fenn, ha egyfelől az ajándékozót nem terheli jogi kötelezettség a juttatásra (ezért pl. nem ajándék a naturalis obligatio teljesítése), másfelől nem egy jogi kötelezettségen alapuló ellenszolgáltatás fejében történik. Az ajándékozást nem zárja ki, ha az ajándékozót puszta erkölcsi kötelesség vezeti, vagy puszta jóindulatot remél. A liberalitas indítéka lehet az egyszerű bőkezűség, nagylelkűség, hiúság is. Az esetleges kétségek eloszlatása érdekében Justinianus előírja, hogy az ajándékozási szándékot (animus donandi) világosan kifejezésre kell juttatni. A donatio néha valamely visszterhes ügylet formájában is megjelenhet: amidőn az ellenszolgáltatás (pl. a vételár) szándékosan alacsonyabb értékben van megszabva. Az ilyen ajándékozással vegyes ügyletnél (negotium mixtum cum donatione) ajándék az, ami a kapott ellenértéket meghaladja.
30 az ajándékszerződés (pactum donationis) Justinianus tehát kötelező erővel ruházta fel a formátlan ajándékszerződést (500 arany solidus értéken alul). Ezzel a pactum donationis a donatio obligando rendes formájává vált feltéve, hogy az ígért ajándék értéke az 500 arany solidus alatt volt. Az ezt meghaladó ajándékozást a hatóságnál be kellett jelenteni (insinuatio), aminek elmulasztása az ajándékozást, annak értékhatáron felüli részében érvénytelenné tette (részleges érvénytelenség). A formátlan ajándék-pactumból, mely lényegében konszenzuális szerződésnek tekinthető, egyoldalú, bonae fidei jellegű kötelem keletkezik, melyben egyedüli adós az ajándékozó, egyedüli hitelező pedig a megajándékozott.
31 az ajándékozó kötelességei a) Senki sem köteles más számára ingyenesen vagyoni juttatást tenni, de ha erre nézve előzetesen kötelezettséget vállalt, vállalását tartozik teljesíteni. Ha ezt mégsem tenné, tőle a szolgáltatás condictio ex lege útján követelhető. b) Az ígért, de még nem szolgáltatott ajándéktárgyért az ajándékozó mint ingyenadós enyhe felelősséggel tartozik, azaz felelőssége csupán dolusra és culpa latara terjed ki. Olyankor pl. mikor kötelmi követelés átruházása (cessio) az ajándékszerződés tárgya, felel azért, ha fenn nem álló követelést engedményezett (a behajthatóságért azonban nem felel.) c) Mivel ingyenadós, nem tartozik sem jogszavatossággal evictio esetére, sem pedig kellékszavatossággal az ajándéktárgy rejtett hibáiért. d) Különös kedvezmény az adós számára, hogy ha a szolgáltatás neki felróható nemteljesítése miatt elmarasztalnák, a marasztalás a beneficium competentiae szem előtt tartásával történik.
32 az ajándékozás különös szabályai Az ajándékozás, függetlenül attól, hogy mi a juttatási mód (dando, liberando, obligando), sajátos szabályok alá esik, melyek korlátozására, visszavonhatására és megtámadására vonatkoznak: 1. A köztársaságkori lex Cincia (Kr.e.III.sz.) tiltotta a nagyobb értékű ajándékozásokat, kivéve a házastársak, jegyesek és a közelebbi rokonok között. A tilalommal feltehetőleg azt akarták megakadályozni, hogy befolyásos emberek közbenjárásukért túlzott ajándékra szóló ígéreteket erőszakoljanak ki. A törvény lex imperfecta, a már teljesített ajándékot (donatio perfecta) nem lehetett visszakövetelni, az ajándékígéret alapján indított kereset ellen azonban exceptio legis Cinciae emelhető.
33 az ajándékozás különös szabályai (2) A klasszikus korra a lex Cincia feledésbe merült. A köztársaság végén azonban kialakult az a szabály, hogy házastársak közti ajándékozás (donatio inter virum et uxorem) semmis, azt az ajándékozó visszakövetelheti. Kivéve a csekélyebb értékű ún. alkalmi ajándékokat, melyek érvényesek. Érvényes marad akkor is, ha az ajándékozó meghal anélkül, hogy a visszaadás iránt pert indított volna. A tilalom indokául a jogtudósok azt hozták fel, hogy a házastársi viszony ne adjon lehetőséget arra, hogy a könnyelmű fél a másikat kizsákmányolja, illetőleg a másikat válással fenyegetve ajándékozásra kényszerítse.
34 az ajándékozás különös szabályai (3) 2. Az ajándékot az ajándékozó a vele szemben tanúsított súlyos hálátlanság miatt melynek eseteit Justinianus tételesen meghatározta a megajándékozottól visszavonhatja. Kivétel ez alól a donatio remuneratoria, vagyis az életmentő vagy fogságból szabadító javára tett ajándék. 3. Az ajándékozás megtámadására érintett harmadik személyek által két esetben kerülhet sor: a) a csődbe jutott és végrehajtás alatt álló adós eszközölte ajándékozásokat a csődadós hitelezői megtámadhatták actio Paulianaval; a jóhiszemű megajándékozott azonban csupán gazdagodása erejéig felel a hitelezőkkel szemben; b) a kötelesrészre jogosultak querela inofficiosae donationis-szal léphetnek fel a megajándékozott ellen, ha az örökhagyó még életében köteles részüket ajándékozással megrövidítette.
16. gyakorlat. Kötelmi jog
16. gyakorlat Kötelmi jog 1. jogeset Egy filius familias tartozott Titiusnak. Tartozása biztosítására kezest adott. Titius végrendeletében a filius familiast örökösévé nevezte. Amikor meghalt, a pater
RészletesebbenRómai jog XIII. Delegatio A szerződések közös szabályai
Római jog XIII. Delegatio A szerződések közös szabályai A H 1 H a delegatio obligandi A delegatio obligandi (kötelemátvállalás) esetén nem a teljesítésre, hanem a kötelezettség elvállalására ill. a követelés
RészletesebbenRómai jog XVIII. Konszenzuálszerződések (2)
Római jog XVIII. Konszenzuálszerződések (2) a dologbérlet (locatio conductio rei) I. A bérleti szerződésben a bérbeadó (locator rei) egy elhasználhatatlan dolog időleges használatának, s ha a dolog gyümölcsöző,
RészletesebbenDr. Kenderes Andrea okt. 6.
Dr. Kenderes Andrea 2012. okt. 6. Facere szerződések alaptípusai Eredmény kötelem- vállalkozási szerződés Gondossági kötelem- megbízási szerződés Vállalkozási szerződés: Ptk. 389. 401. Megbízás: Ptk. 474.
RészletesebbenRómai jog XVI. 2012.04.15. a reálszerződések. Reálszerződések. a kölcsönszerződés. a kölcsön (mutuum) a kölcsönszerződés (3) a kölcsönszerződés (2)
Római jog XVI. Reálszerződések a reálszerződések A FORMÁTLAN megállapodások egyes típusai kétféle módon lettek contractusként elismerve: reál-contractusként vagy konszenzuál-contractusként. A reál-contractusok
RészletesebbenRómai jog XVI. Reálszerződések
Római jog XVI. Reálszerződések a reálszerződések A FORMÁTLAN megállapodások egyes típusai kétféle módon lettek contractusként elismerve: reál-contractusként vagy konszenzuál-contractusként. A reál-contractusok
RészletesebbenVIZSGATÉTELEK RÓMAI JOGBÓL
VIZSGATÉTELEK RÓMAI JOGBÓL A *-gal jelölt, ún. minimumtételek lényegét mindenkinek ismernie kell, ezért akár egy minimumtétel nemtudása is tekintet nélkül a vizsgázó egyéb tudására elégtelen osztályzatot
RészletesebbenMi szabályozza az utasok légiközlekedés során felmerült kártérítési igényeit?
Mi szabályozza az utasok légiközlekedés során felmerült kártérítési igényeit? A Montrealban 1999. május 28-án kelt Egyezmény tartalmazza a nemzetközi légi fuvarozásra vonatkozó szabályozás egységes elveit;
RészletesebbenA kötelmi jog közös szabályai II. A kötelem teljesítése
A kötelmi jog közös szabályai II. A kötelem teljesítése A KÖTELEM TELJESÍTÉSE 6:34. [A teljesítés általános szabálya] A szolgáltatást a kötelem tartalmának megfelelően kell teljesíteni. A teljesítés fogalma
Részletesebben16. gyakorlat jogeset
1. jogeset 16. gyakorlat Kötelmi jog Egy filius familias tartozott Titiusnak. Tartozása biztosítására kezest adott. Titius végrendeletében a filius familiast örökösévé nevezte. Amikor meghalt, a pater
RészletesebbenALANYVÁLTOZÁSRA IRÁNYULÓ SZERZŐDÉSEK; BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEK; HITEL- ÉS SZÁMLASZERZŐDÉSEK
ALANYVÁLTOZÁSRA IRÁNYULÓ SZERZŐDÉSEK; BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEK; HITEL- ÉS SZÁMLASZERZŐDÉSEK DR. GÁRDOS PÉTER HVG-ORAC SZERZŐDÉSEK AZ ÚJ PTK. ALAPJÁN BUDAPEST 2014. NOVEMBER 25. SZERZŐDÉSEK AZ ÚJ PTK. ALAPJÁN
Részletesebben2013. évi V. törvény VI. könyv XXIV. fejezet
2013. évi V. törvény VI. könyv XXIV. fejezet Hibás teljesítés 1. A hibás teljesítés általános szabályai 6:157. [Hibás teljesítés] (1) A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában
RészletesebbenRómai jog XIX. 2012.11.26.
Római jog XIX. A tulajdon szerzésmódjai II. dolgok egyesülése különböző személyek tulajdonában lévő dolgok egyesülése egy összetett dologgá akkor idéz elő tulajdonváltozást, ha a kapcsolat Az ERŐS EGYESÜLÉS
RészletesebbenPtk. rendszere: Kötelmek szerződések általános egyes szerződések teljesítésének különös szabályai. Pénztartozás teljesítése kötelem és szerződés
Ptk. rendszere: Kötelmek szerződések általános egyes szerződések teljesítésének különös szabályai. Pénztartozás teljesítése kötelem és szerződés esetén. A kötelem tárgya: a szolgáltatás mint magatartás.
RészletesebbenNunc transeamus ad obligationes. Obligatio est iuris vinculum, quo necessitate adstringimur alicuius solvendae rei, secundum nostrae civitatis iura.
AZ OBLIGATIO FOGALMA Obligationum substantia non in eo consistit, ut aliquod corpus nostrum aut servitutem nostram faciat, sed ut alium nobis obstringat ad dandum aliquid vel faciendum vel praestandum.
RészletesebbenA házasság vagyonjogi kérdései. 2012. május 5. Dr. Kenderes Andrea
A házasság vagyonjogi kérdései 2012. május 5. Dr. Kenderes Andrea A törvényes házastársi vagyonközösségi rendszer: Csjt. 27. Csjt. 28. Házassági vagyonjogi rendszer: VEGYES RENDSZER Házastársak közös vagyona
RészletesebbenKÖTELMI JOG Hatodik Könyv. A kötelmek keletkezhetnek. Kik között jön létre a kötelem? KÖTELEM ELÉVÜL. A kötelmi jogviszony jellegzetességei:
KÖTELMI JOG Hatodik Könyv Kötelem: kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére. MIRE IRÁNYULHAT? valamely dolog adására, tevékenységre, tevékenységtől
RészletesebbenÚjvári Emese. A kezes megtérítési igényei a római jogban
PhD értekezés tézisei Újvári Emese A kezes megtérítési igényei a római jogban Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola Miskolc 2014 I. A kitűzött kutatási
Részletesebben2/D. SZÁMÚ MELLÉKLET: MEGBÍZÁSI MEGÁLLAPODÁS KLINIKAI VIZSGÁLATOKKAL KAPCSOLATOSAN SZABADFOGLALKOZÁSÚ JOGVISZONY LÉTESÍTÉSÉRE EGYÉNI VÁLLALKOZÓ
2/D. SZÁMÚ MELLÉKLET: MEGBÍZÁSI MEGÁLLAPODÁS KLINIKAI VIZSGÁLATOKKAL KAPCSOLATOSAN SZABADFOGLALKOZÁSÚ JOGVISZONY LÉTESÍTÉSÉRE EGYÉNI VÁLLALKOZÓ amely létrejött egyrészről a Név: [Intézmény neve] Képv.jogosult:
RészletesebbenBUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK. Vagyonjog dologi jog + kötelmi jog
ÉPÍTÉSI JOG BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK DR. LŐRINCZ ÉVA SZERZŐDÉSJOGI ALAPISMERETEK A KÖTELMI JOG statikus Vagyonjog dologi
RészletesebbenRómai jog XII. A kötelem megszűnése, megújítása, átruházása
Római jog XII. A kötelem megszűnése, megújítása, átruházása a teljesítés A teljesítés, mint a kötelemmegszűnés felek által privilegizált formája ipso iure megszünteti a kötelmet, ha a teljesítés megfelel
RészletesebbenÖröklés, válás és a bizalmi vagyonkezelés. Menyhárd Attila egyetemi tanár ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék MTA TK Jogtudományi Intézet
Öröklés, válás és a bizalmi vagyonkezelés Menyhárd Attila egyetemi tanár ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék MTA TK Jogtudományi Intézet A bizalmi vagyonkezelés szerkezete Vagyonátruházás a vagyonkezelő teljes
Részletesebben2/F. SZÁMÚ MELLÉKLET: TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOKKAL KÖTENDŐ MEGBÍZÁSI MEGÁLLAPODÁS KLINIKAI VIZSGÁLATBAN VALÓ RÉSZVÉTELRE
2/F. SZÁMÚ MELLÉKLET: TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOKKAL KÖTENDŐ MEGBÍZÁSI MEGÁLLAPODÁS KLINIKAI VIZSGÁLATBAN VALÓ RÉSZVÉTELRE amely létrejött egyrészről a Név: [Intézmény neve] Képv. jogosult: Székhely: Adószám:
Részletesebbenítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja.
. M A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság dr. Csuka Zoltán ügyvéd (7400 Kaposvár, Csokonai u. 2.) által képviselt szám alatti ) felperesnek - Klincsik
RészletesebbenIngyenes ügyletek számviteli elszámolása
Ingyenes ügyletek számviteli elszámolása Előadó: Vadász Iván Budapest, 2016. november 18. Tartalom: Ingyenesség fogalma Számviteli változások Időbeli elhatárolások Térítés nélkül átadott eszközök Tartozásátvállalás
RészletesebbenÉRVÉNYTELENSÉG MEGTÁMADÁSI OKOK
ÉRVÉNYTELENSÉG DR. BARZÓ TÍMEA PHD EGYETEMI DOCENS, ÜGYVÉD EGÉSZSÉGÜGYI SZAKJOGÁSZ MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR POLGÁRI JOGI TANSZÉK 2014. 1 ALAPVETÉSEK FELEK CÉLJA: Kölcsönös és egybehangzó
Részletesebben2014. szeptember 22.
2014. szeptember 22. I. Alanytalan kötelmek elszámolási helyzet alvagyonok között pl. közös vagyon megosztása II. Szolgáltatási kötelezettség hiánya beszámítás III. Igényhelyzet hiánya naturális obligációk
RészletesebbenSZERZŐDÉSI JOG KÜLÖNÖS RÉSZ. I. A szerződéstípusok II. Adásvétel (csere, ajándékozás) III. Vállalkozás
SZERZŐDÉSI JOG KÜLÖNÖS RÉSZ I. A szerződéstípusok II. Adásvétel (csere, ajándékozás) III. Vállalkozás I. A szerződéstípusok A/ Szerződés és szerződésfajta kötelmi jog általános rész: a szerződések közös
RészletesebbenA/1. A POLGÁRI JOG ÉS A CSALÁDJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG
A/1. A POLGÁRI JOG ÉS A CSALÁDJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Az alábbi jogszabályok átfogó ismerete szükséges: - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), -
RészletesebbenHatálytalan a szerződés, ha érvényesen létrejött, mégsem fűződik hozzá joghatás (pl. felfüggesztő vagy bontó feltétel miatt)
Nincs szerződés, ha hiányzik fogalmának alapja: az akaratnyilatkozat. Nem létezik a szerződés, ha a felek nem állapodtak meg a lényeges kellékekben vagy ha a szerződés tartalma nem állapítható meg, a felek
RészletesebbenMagyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesületének 1.sz. ügyvédi felelősségbiztosítási feltétele (biztosítási feltételek) 1993.
Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesületének 1.sz. ügyvédi felelősségbiztosítási feltétele (biztosítási feltételek) 1993. január 1-től 2 1. SZ.MELLÉKLET A MAGYAR ÜGYVÉDEK BIZTOSÍTÓ ÉS SEGÉLYEZŐ
RészletesebbenS Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A
S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A P O L G Á R I K O L L É G I U M KOLLÉGIUMVEZETŐ: DR. KEMENES ISTVÁN 6721 Szeged, Sóhordó u. 5. Telefon: 62/568-512 6701 Szeged Pf. 1192 Fax: 62/568-513 Szegedi Ítélőtábla
RészletesebbenCivilisztika II. elővizsga kérdéssor. Első előadás (Korlátolt dologi jogok)
Civilisztika II. elővizsga kérdéssor Első előadás 09. 07. (Korlátolt dologi jogok) 1. Mik azok a korlátolt dologi jogok; hogyan viszonyulnak a többi dologi joghoz? 2. Hogyan jöhet létre és kit illet meg
Részletesebben1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről. (a szavatosságra és a jótállásra vonatkozó szabályok) A jótállás 248.
1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (a szavatosságra és a jótállásra vonatkozó szabályok) A jótállás 248. (1) Aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra
Részletesebbenítéletet: A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság 2.PÍ /2016/6. szám
2.PÍ.21.046/2016/6. szám A Kaposvári Törvényszék mint másodfokú bíróság a dr. Csuka Zoltán ügyvéd (7400 Kaposvár, Csokonai u. 2. III/18.) által képviselt szám alatti lakos felperesnek - dr. Fábián Bernadett
RészletesebbenMEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS. Preambulum. meghatározott pályázattal kapcsolatban az alábbi feladatok ellátását:
MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről Név: Újhartyán Községi Önkormányzat Székhely: 2367 Újhartyán Fő u. 21. Képviseli: Schulcz József polgármester mint megbízó, továbbiakban megbízó valamint
Részletesebben1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről. (a szavatosságra vonatkozó szabályok) A teljesítés 277.
1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (a szavatosságra vonatkozó szabályok) A teljesítés 277. (1) A szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség,
RészletesebbenSZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUM 3/2003. (XI. 6.) számú Kollégiumi ajánlása
SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUM 3/2003. (XI. 6.) számú Kollégiumi ajánlása I. Az adóhatóság által a felszámolási eljárásban érvényesített, az államháztartás valamely alrendszerét megillető követelések,
Részletesebben1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről ELS Ő RÉSZ BEVEZET Ő RENDELKEZÉSEK. A törvény célja
1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről ELS Ő RÉSZ BEVEZET Ő RENDELKEZÉSEK A törvény célja 1. (1) Ez a törvény az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati, gazdasági és társadalmi szervezetek,
RészletesebbenÜzletszabályzat a garanciák vállalásának rendjéről
A Lakiteleki Takarékszövetkezet 013/2014. számú saját szabályzata Üzletszabályzat a garanciák vállalásának rendjéről Hatálybalépés időpontja: 2014. október 16. Tartalomjegyzék 1. Az Üzletszabályzat tárgya,
RészletesebbenÚj kereskedelmi szerződések a Ptk.-ban
Új kereskedelmi szerződések a Ptk.-ban 1. FORGALMAZÁSI SZERZŐDÉS A forgalmazási szerződés fogalma A szállító meghatározott ingó dolognak (terméknek) a forgalmazó részére történő eladására, a forgalmazó
RészletesebbenTartalom ^ «V. A házastársi közös vagyon értékének meghatározása és megosztása [Csjt. 31. (2H5) bek.] A házastársi közös vagyon megosztás
Tartalom Bevezető A házassági vagyonjog 11 I. A házastársak vagyonközössége - aktív, passzív, közös, különvagyon elhatárolása (Csjt. 27-28. ) - 1-21 13 1. A házastársak vagyonközössége, mint a közös tulajdonszerzés
RészletesebbenÚj Polgári Törvénykönyv. Hatodik könyv XX. Cím A hitel- és számlaszerződések
Új Polgári Törvénykönyv Hatodik könyv XX. Cím A hitel- és számlaszerződések XX. Cím A hitel- és számlaszerződések hitelszerződés kölcsönszerződés betétszerződés folyószámla-szerződés fizetésiszámla-szerződés
RészletesebbenMIRE VONATKOZIK? Szerződés értelmezése. AZ EGYESÜLT NEMZETEK EGYEZMÉNYE AZ ÁRUK NEMZETKÖZI ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉSEIRŐL és a
AZ EGYESÜLT NEMZETEK EGYEZMÉNYE AZ ÁRUK NEMZETKÖZI ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉSEIRŐL és a magyar adás-vétel szabályozása (Ptk.) 1987. évi 20. tvr. az Egyesült Nemzeteknek az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseiről
RészletesebbenMagyar Ügyvédek Biztosító és Segélyezı Egyesületének módosított ügyvédi felelısségbiztosítási feltétele (biztosítási feltételek)
Hatályos: 2009. május hó 1. 2009. március hó 30-i küldöttközgyőlési módosítások..számú biztosítási feltétel Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyezı Egyesületének módosított ügyvédi felelısségbiztosítási
RészletesebbenDr. Kenderes Andrea okt. 6.
Dr. Kenderes Andrea 2012. okt. 6. Ajándékozási szerződés Ptk. 579. (1) Ajándékozási szerződés alapján az egyik fél saját vagyona rovására a másiknak ingyenes vagyoni előny juttatására köteles. (2) Ingatlan
Részletesebben2013. évi V. törvény. a Polgári Törvénykönyvről 1
1. oldal 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 1 ---->>----->>--
RészletesebbenBiztosítéki konstrukciók megítélése hitelkockázati fedezetként történő elismerhetőség szempontjából ( közvetett-közvetlen biztosítékok)
Biztosítéki konstrukciók megítélése hitelkockázati fedezetként történő elismerhetőség szempontjából ( közvetett-közvetlen biztosítékok) I. TÉNYÁLLÁS A Bank állásfoglalás iránti kérelmében foglalt tényállás
RészletesebbenKereskedelmi ügynöki szerzõdés
Kereskedelmi ügynöki szerzõdés Amely létrejött egyrészrõl a POINTERNET-DB Elektronikus Kereskedelmi Kft. (székhely: 1029 Budapest, Ördögárok u. 142., cégjegyzékszám: Cg. 01-09-685342, adószám: 11961143-2-41,
RészletesebbenÁltalános Szerződési Feltételek
Általános Szerződési Feltételek Hatály: 2018. november 1. A jelen Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: ÁSZF ) szabályozza a BETO Kft. (a továbbiakban: Megbízott ) és a vele szerződő partner
Részletesebbenérdekeire figyelemmel és utasítása szerint eljárni;
KERESKEDELMI ÜGYNÖKI SZERZŐDÉS amely létrejött egyfelől a..., mint Megbízott, képviseli:... cím:... e-mail:... telefon:... bankszámlaszám:... másfelől Klaszter Médiaügynökség Kft. (továbbiakban KMÜ), képviseli:
RészletesebbenRómai jog XV. Az ősi és formális szerződések
Római jog XV. Az ősi és formális szerződések szerződési kötelmek az ősi jogban Az ősi társadalom egyszerű életviszonyai közt előforduló mindennapi megállapodások a jogi megítélés körén kívül maradtak.
RészletesebbenElső Egerszegi Hitel Pénzügyi Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEKKEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI
Első Egerszegi Hitel Pénzügyi Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEKKEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI 1 I. AZ ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK HATÁLYA ÉS KÖZZÉTÉTELE...3
RészletesebbenDTM Hungary Tax Intelligence
VÁLTOZÁSOK A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓBAN 2012. Kedves Ügyfelünk! Az Országgyűlés 2011. november 21-én elfogadta az egyes adótörvények és azzal összefüggő, egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.
RészletesebbenBÉRLETI SZERZŐDÉS. Eszköz neve, típusa Mennyiség Gyártási szám
Szerződés száma: BÉRLETI SZERZŐDÉS A szerződő Felek: Bérbe adó: Cím: Adószám: Cégbejegyzés száma: Telefon/fax: a továbbiakban Bérbe adó valamint, valamint Bérlő: Cím: Posta cím: Számlavezető
RészletesebbenKapcsolódó költség: igazgatási szolgáltatási díj az ingatlannyilvántartási
Árjegyzék 2018. A jogszabály változáskora figyelemmel az iroda árai jelentősen megváltoznak, több időt kell a pert előkészítő eljárásra fordítani a peres eljárások vitele önálló szakmai felkészültséget
RészletesebbenKötelmi jog Letéti és biztosítéki szerződések, egyéb kötelemkeletkeztető. Dr. Pomeisl András József
Kötelmi jog Letéti és biztosítéki szerződések, egyéb kötelemkeletkeztető tényállások Dr. Pomeisl András József Letéti szerződések I. A letéti szerződés tárgya tárgya: a szerződésben meghatározott ingó
RészletesebbenRómai jog XX. A tulajdon szerzésmódjai II.
Római jog XX. A tulajdon szerzésmódjai II. dolgok egyesülése különböző személyek tulajdonában lévő dolgok egyesülése egy összetett dologgá akkor idéz elő tulajdonváltozást, ha a kapcsolat ún. erős egyesülés,
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13
Tartalomjegyzék 3 TARTALOMJEGYZÉK Előszó 11 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 13 A) A törvény hatálya 13 1. A törvény tárgyi hatálya 14 2. A törvény területi
RészletesebbenTárgyalástechnika. kommunikáció konfliktus kompromisszum. HÍD Dunaújváros és Környéke Egyesület 2007
kommunikáció konfliktus kompromisszum HÍD Dunaújváros és Környéke Egyesület 2007 Készült az Európai Unió pénzügyi támogatásával ROP-3.3.1-05/1.2006-04-0001/36 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...2 1. Szerződéskötési
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. Az államháztartásról szóló évi XXXVIII. tv.
Farmos Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatal 2765 Farmos Fő tér 1. Tel.: (53) 390-001, -015, -244 farmosph@rubicom.hu, farmosjegyzo@rubicom.hu Ügyfélfogadási idő: H-SZ-CS: 8-16h. ELŐTERJESZTÉS Készült:
RészletesebbenRecobin Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (továbbiakban: Recobin Kft.) Általános Szerződési Feltételei (továbbiakban: ÁSZF)
Recobin Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (továbbiakban: Recobin Kft.) Általános Szerződési Feltételei (továbbiakban: ÁSZF) 1. Az ÁSZF alkalmazása 1.1. A Recobin Kft. szállításai és szolgáltatásai ha a
RészletesebbenNunc transeamus ad obligationes. Obligatio est iuris vinculum, quo necessitate adstringimur alicuius solvendae rei, secundum nostrae civitatis iura.
AZ OBLIGATIO FOGALMA Obligationum substantia non in eo consistit, ut aliquod corpus nostrum aut servitutem nostram faciat, sed ut alium nobis obstringat ad dandum aliquid vel faciendum vel praestandum.
RészletesebbenJogi terminológia szószedete
Jogi terminológia szószedete A TANÁCS 2201/2003/EK RENDELETE (2003. november 27.) a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről
Részletesebben2. oldal Az első bekezdésen alapuló követelést attól a naptól számított egy év alatt lehet érvényesíteni, amely napon a munkavállaló megkárosításáról
1. oldal 1937. évi XXI. törvénycikk a munkaviszony egyes kérdéseinek szabályozásáról 1 Általános rendelkezések 1. A jelen törvény hatálya - a 2. -ban megállapított kivételektől eltekintve - kiterjed a
RészletesebbenTETELEK AZ ÖSSZES MELYEKET A MAGYAR KIR, TUDOM. EGYETEMNÉL KIÁLLOTT SZIGORLATOK UTAK A JOGTUDORÉ FOKOZAT ELNYERÉSE VÉGETT A TEKINTETES
TETELEK AZ ÖSSZES JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYOKBÓL, MELYEKET A MAGYAR KIR, TUDOM. EGYETEMNÉL KIÁLLOTT SZIGORLATOK UTAK A JOGTUDORÉ FOKOZAT ELNYERÉSE VÉGETT A TEKINTETES J OGI KAR HELYBENHAGYÁSÁVAL KÖZVITA U.\
RészletesebbenAZ ÖRÖKÖS (HAGYOMÁNYOS) JOGÁLLÁSA
Egyik C tételben sem található meg: az örökség megszerzése, a hagyatéki eljárás TK 129-134 AZ ÖRÖKÖS (HAGYOMÁNYOS) JOGÁLLÁSA 1. Az örökös jogállása (nem tartozik szorosan a tételhez) 598. Az ember halálával
RészletesebbenOldal 1 / 5 MEGÁLLAPODÁS
MEGÁLLAPODÁS tőkekivonás alapján teljesítendő kifizetés nem pénzbeli vagyoni juttatással követelés átruházásával történő teljesítéséről, és a követelés engedményezéséről Regionális Fejlesztési Zártkörűen
RészletesebbenVezető tisztségviselő felelőssége
Vezető tisztségviselő felelőssége az új Polgári Törvénykönyv alapján 2013. évi V. törvény Hatálybalépés: 2014. március 15. Szabályozási igény (1.) 1. Korlátlan felelősség: Aki egy vállalkozásban korlátlan
Részletesebben1959. IV. TÖRVÉNY. a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérıl 1
1959. IV. TÖRVÉNY a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérıl 1 Hatályos: 2014.01.01-2014.03.15 (A hatálybalépésérıl és a végrehajtásáról szóló 1960: 11. és az 1978: 2. törvényerejő rendelettel egységes
Részletesebbendr. Varga Endre AZ AJÁNDÉKOZÁS
dr. Varga Endre AZ AJÁNDÉKOZÁS 1 I. Bevezetés...3 II. Az ajándékozásról általában...5 III. Az ajándékozási szerződés alanyai, tárgya és tartalma...6 A jogviszony alanyai...6 Az ajándékozás tárgya...7 A
RészletesebbenMajd 2010. augusztus 1-én önkényesen, minden indoklás nélkül felbontotta a kölcsönszerződést az OTP Bank.
Alábbi keresetlevelemet elsősorban sorban azoknak a devizaalapu kölcsönszerződést megkötő adósoknak ajánlom, akik már elveszítették az otthonukat. Természetesen alkalmazható azoknál is, akiknek kára nem
RészletesebbenJoghatóság. Joghatóság mibenléte. Jogforrások: nemzeti, belső jogok nemzetközi egyezmények európai közösségi jog (Brüsszel I-II.)
JOGHATÓSÁG Joghatóság Joghatóság mibenléte Jogforrások: nemzeti, belső jogok nemzetközi egyezmények európai közösségi jog (Brüsszel I-II.) A joghatóság fennállása, mint először eldöntendő kérdés Joghatóság:
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. a Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testülete ülésére
Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Polgármester ELŐTERJESZTÉS A Képviselő testület nyilvános ülésének anyaga /SZMSZ 17. (1) bek./ a Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testülete
Részletesebben2012.05.03. Az illeték fogalma. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény. Hatálya. Célja: Illetékmentesség. Az illetékkötelezettség keletkezése
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 2011/2012 Az illeték fogalma Közvetlen állami, önkormányzati ellenszolgáltatásért, vagy annak megkezdéséért fizetendő díj Fajtái: I. Vagyonszerzési (öröklés,
RészletesebbenTörvényi engedmény és késedelmi kamat
Törvényi engedmény és késedelmi kamat LESZKOVEN LÁSZLÓ * 1. A dolgozat témája közelmúltban látott napvilágot a Győri Ítélőtábla Pf. IV.20.110/2009/10. számú ítélete. 1 A tényállás témánk szempontjából
RészletesebbenHARMADIK SZEMÉLY RÉSZÉRŐL FELAJÁNLOTT TELJESÍTÉS
1. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK HARMADIK SZEMÉLY RÉSZÉRŐL FELAJÁNLOTT TELJESÍTÉS A törvény lehetővé teszi azt, hogy meghatározott feltételek fennállása esetén a kötelezett helyett - szerződéses jogviszonyban nem
RészletesebbenHa nem fizet a vevő Szerződéses biztosítékok
Ha nem fizet a vevő Szerződéses biztosítékok Előadó: Dr. Ditrói-Tóth Zsuzsa Ügyvéd, adótanácsadó Budapest, 2013. június 17. Az előadás képei letölthetőek: www.adko.hu Előadások engedményezés jótállás
RészletesebbenA kis értékű követelések európai eljárása. A Parlament és a Tanács 861/2007/EK Rendelete
A kis értékű követelések európai eljárása A Parlament és a Tanács 861/2007/EK Rendelete Célja: - a hozzáférés megkönnyítése - a jogviták rendezésének egyszerűsítése, gyorsítása - az ítéletek elismerésének
RészletesebbenVezető tisztségviselő felelőssége. Csehi Zoltán
Vezető tisztségviselő felelőssége Csehi Zoltán 2014.5.13. 1 Vezető tisztségviselő felelőssége Nem csak társasági jogi kérdés! A kódex vonatkozó normáit együtt kell alkalmazni! Munkajogi szabályok! 2 2
RészletesebbenÜzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben
Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben Dr. Kovács László Email: kovacs.laszlo@gtk.szie.hu Főbb témakörök 1. Röviden a Ptk. szerkezetéről 2. Átállási határidők - a régiről az
RészletesebbenÖRÖKLÉSI JOG ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
ÖRÖKLÉSI JOG ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK Az ember halálával hagyatéka mint egész száll az örökösre, beleértve az összes ingatlan és ingó vagyont, de a különféle terheket (pl. hitel, kölcsön) is. Az öröklés az
RészletesebbenRómai jog XV szerződési kötelmek az ősi jogban. Az ősi és formális szerződések. formális szerződések. formális szerződések (2)
Római jog XV. Az ősi és formális szerződések szerződési kötelmek az ősi jogban Az ősi társadalom egyszerű életviszonyai közt előforduló mindennapi megállapodások a jogi megítélés körén kívül maradtak.
Részletesebben2014. Kereskedelmi szerződések joga 1. Bevezetés A legfontosabb változások áttekintése 1
Kereskedelmi szerződések sek joga 1. MSC 2014 Az új Polgári Törvénykönyv a szerződések jogát érintő legfontosabb változásai. Kötelmi jogi alapok dr. Verebics János, PhD egyetemi 1 Bevezetés A legfontosabb
RészletesebbenTársasági szerződés módosítása
Társasági szerződés módosítása A kiemelten közhasznú Bárka Józsefvárosi Színházi- és Kulturális Nonprofit Gazdasági Társaság (1082 Budapest, Üllői út 82.), a taggyűlés.. sz. határozata értelmében, a gazdasági
Részletesebbenmint, szolgáltató,megbízott ( a továbbiakban: szolgáltató/megbízott) valamint,
LifeBOX SZERZŐDÉS A LifeBOX internetes tartalomszolgáltatás, műsor gyártás-és sugárzás kizárólagos jogbirtokosa a Varga és Zsótér Bt.(székhely : 1117.Budapest, Bercsényi u.26.fszt.3. adószám : 21816408-2-43,
RészletesebbenDr. Tarczay Áron: A végrehajtási jog elévülésének néhány eljárási vonatkozása
Dr. Tarczay Áron: A végrehajtási jog elévülésének néhány eljárási vonatkozása A végrehajtási jog a végrehajtandó követelés elévülésével együtt elévül. 1 A követelés elévülését s így a végrehajtási jog
RészletesebbenSzerzıdésmódosítás. Dr. Erdei Csaba. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közbeszerzési Felügyeleti Fıosztály. Fıosztályvezetı-helyettes
Szerzıdésmódosítás Dr. Erdei Csaba Fıosztályvezetı-helyettes Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közbeszerzési Felügyeleti Fıosztály Tartalom Irányelvi szabályozás Magyar szabályozás Aktuális problémák, tipikus
RészletesebbenPolgári jog. Személyek joga évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D évi V. törvény (Új Ptk.)
Polgári jog Személyek joga 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D. 2013. évi V. törvény (Új Ptk.) I. Könyv Bevezető rendelkezések II. Könyv Az ember mint jogalany III. IV.
RészletesebbenSalgótarján Megyei Jogú Város polgármestere. Javaslat önkormányzati tulajdonú ingatlan elbirtoklásának elismerésére
Salgótarján Megyei Jogú Város polgármestere Szám: 20657-2/2016. Javaslat önkormányzati tulajdonú ingatlan elbirtoklásának elismerésére Tisztelt Közgyűlés! German János 3100 Salgótarján Béke krt. 86. sz.
RészletesebbenRómai jog XV. Az ősi és formális szerződések
Római jog XV. Az ősi és formális szerződések szerződési kötelmek az ősi jogban Az ősi t{rsadalom egyszerű életviszonyai közt előforduló mindennapi meg{llapod{sok a jogi megítélés körén kívül maradtak.
RészletesebbenA M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N!
SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.I.30.307/2007/8.szám A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Kispál Sándor ügyvéd által képviselt (I.rendő felperes neve, címe) alatti székhelyű
RészletesebbenI. Fejezet A RENDELET HATÁLYA, ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
Sárvár Város Önkormányzati Képviselő-testületének a 22/2007. (V. 24.), a 27/2007. (VII. 24.), a 3/2008. (I. 24.), a 7/2008. (II. 11.), a 14/2008. (II. 14.), a 29/2008. (X. 16.), a 38/2008. (XI. 24.), a
RészletesebbenÚj Ptk. mire figyeljünk a napi gyakorlatban
Új Ptk. mire figyeljünk a napi gyakorlatban 2 0 1 4. J Ú N I U S 1 2. D R. H A R K A Ö D Ö N Joganyagok 2013. évi V. törvény (Új Ptk.) 2013. évi CLXXVII. Törvény (Új Ptké.) 2013. évi CCLII. Törvény egyes
RészletesebbenÜzletszabályzat a garanciák vállalásának rendjéről
A Lakiteleki Takarékszövetkezet 013/2014. számú saját szabályzata Üzletszabályzat a garanciák vállalásának rendjéről Hatálybalépés időpontja: 2014. október 16. Tartalomjegyzék 1. Az Üzletszabályzat tárgya,
RészletesebbenBankgarancia, okmányos meghitelezés
Bankgarancia, okmányos meghitelezés A bizalmi kéz igénybevételével történő fizetés intézménye már a római jogban sem volt ismeretlen. A római gyakorlat szerint - mandatum keretében - a vevő egy harmadik
RészletesebbenMit jelent az elállási jog?
Megszüntethetjük-e egyoldalúan a már megkötött, általunk aláírt üdülőhasználatra, hosszú távra szóló üdülési termékre vagy üdülési jog cseréjére vonatkozó szerződésünket? Igen, a hatályos jogszabályok
RészletesebbenPolgári jogi záróvizsgakérdések (2014/2015. I. félév)
1 Polgári jogi záróvizsgakérdések (2014/2015. I. félév) A záróvizsgára történő felkészülés vezérfonala" az előadásokon/a 2013. évi V. törvényen alapuló speciális kollégiumon/konzultációkon leadott anyag.
RészletesebbenA gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései
1 A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései Az áruk, szolgáltatások iránti igényt a gazdaság szereplői érdekeiknek megfelelően, azok által
RészletesebbenTájékoztató a változásokról 2010. 09. 12. Visszakerült az önkormányzatokhoz az iparűzési adó adóigazgatási hatásköre
Tájékoztató a változásokról 2010. 09. 12 Visszakerült az önkormányzatokhoz az iparűzési adó adóigazgatási hatásköre 2010. június 29-től a helyi iparűzési adóban az adóigazgatási hatáskör visszakerült az
Részletesebben