PREZENTÁCIÓK A RÓMAI JOGI ELŐADÁSOKHOZ I. rész: Őszi szemeszter

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "PREZENTÁCIÓK A RÓMAI JOGI ELŐADÁSOKHOZ I. rész: Őszi szemeszter"

Átírás

1 PREZENTÁCIÓK A RÓMAI JOGI ELŐADÁSOKHOZ I. rész: Őszi szemeszter összeállította: FÖLDI ANDRÁS egyetemi tanár Az itt található prezentációk elsősorban azt a célt szolgálják, hogy a római jogi előadásokat vizuális elemekkel színesítsék, és persze nem utolsó sorban az is cél, hogy az előadónak ne kelljen krétával írnia, rajzolnia akkor, amikor a tanteremben rendelkezésre áll (immár több éve) a projektor. A prezentációk anyaga tehát nem tananyag, és különösen nem lenne szerencsés, ha a tankönyvet a tanulás során háttérbe szorítanák. A prezentációkat a vizsgára való felkészülés során akkor és csak akkor érdemes használni, ha a hallgató úgy látja, hogy a prezentációk segítik a felkészülést. Ha inkább többletterhelésnek bizonyulnak, akkor figyelmen kívül kell őket hagyni. Jó tanulást, eredményes felkészülést kíván IURA AUCTORIS VINDICABUNTUR a szerző

2

3 BEMUTATKOZÁS I.: Az oktatók Tanszékvezető: HAMZA GÁBOR egyetemi tanár, az MTA rendes tagja Jelenlegi kutatási területe: a római jogi tradíció hatása a világ különböző jogrendszereinek fejlődésére

4 A tanszék további oktatói FÖLDI ANDRÁS egyetemi tanár, az MTA doktora SÁNDOR ISTVÁN egyetemi docens, PhD BOÓC ÁDÁM adjunktus, PhD SIKLÓSI IVÁN tanársegéd Szemináriumvezetők (megbízott előadók): BALÁZS TAMÁS ügyvéd FEKETE SÁRA ügyvédjelölt, PhD-hallgató GASS ISTVÁN ügyvédjelölt, PhD-hallgató MESTYÁN SZABOLCS ügyvéd PÁNCZÉL MÁRK mb. előadó

5 BEMUTATKOZÁS II.: Római jog: mit jelent? A tantárgy JOG: a legtöbb nyelvben (lat. ius, ném. Recht, fr. droit, ol. diritto, sp. derecho) kettős fogalom: - tárgyi jog: *norma agendi (ang. law) - alanyi jog: *facultas agendi (ang. right) A tárgyi jog = azok az írott vagy íratlan társadalmi normák, magatartási szabályok, amelyek betartását az állam szükség esetén közhatalmi eszközökkel (akár erőszakkal is) kikényszeríti.

6 Mi az, hogy állam? A rómaiak szerint res publica, populus Romanus, civitas = a polgárok (cives, Quirites) közössége, amelyet látható formában leginkább a népgyűlés (comitia) testesít meg. A rómaiak szerint az állam nem azonos az államhatalmat gyakorló szervekkel (consulok, egyéb magistratusok, senatus stb.), de: SPQR (Senatus populusque Romanus)

7 Római jog = az ókori Rómában, ill. az ókori Római Birodalomban egykor hatályban volt jogszabályok (?) Kr. e. 753-tól Nyugaton: Kr. u. 476-ig (?) Keleten: Kr. u. 565-ig (?) Odovakar (Odoaker)

8 A római jog Keleten és Nyugaton is tovább élt Keleten ig a Bizánci Birodalom jogrendszereként; - a török hódoltság idején a görög nyelvű területek helyi jogaként (főként a Hexabiblos); - a Görög Királyság kodifikálatlan magánjogaként alkalmazták; -1946: Görög Polgári Törvénykönyv Th. Vryzakis, 1865

9 A továbbélés Nyugat-Európában -Itáliában folyamatosan tovább élt 476 után is; - a XII. századtól újjáéledés, recepció (kivéve pl.: Anglia, Magyarország); - a XVIII. századtól nemzetállami kodifikációk 1794: porosz Allgemeines Landrecht 1804: francia Code civil 1811 osztrák ABGB 1865: olasz Codice civile 1896: német BGB - Ma is tovább él a római jogi tradíció, sőt néhol közvetlenül maga a római jog is, pl. Dél-Afrikában

10 A római jog tehát jelentheti - az ókori római jogot; - annak a középkorban és az újkorban hatályos jogként tovább élő változatait; - a ma is eleven római jogi tradíciót, amely attól függetlenül releváns, hogy formailag hatályban van-e egy adott országban Egyetemi tantárgyként nem, ill. nemcsak a tiszta, eredeti ókori római jogot tanuljuk, hanem a római jogi tradíciót is: az ókori alapokból indulunk ki, de azokon túl is tekintünk

11 A római jog története és institúciói Tömör összefoglalás az általános fejlődéstörténetről (különös tekintettel az államszervezetre és a jogforrásokra): külső jogtörténet Institúciók = egy tudományág legalapvetőbb ismereteinek rendszeres bemutatása kezdők számára. Alapvetően a római magánjog szabályait (intézményeit, dogmatikáját) mutatjuk be, nagyjából Gaius Institutióinak rendszerében: belső jogtörténet G. W. LEIBNIZ állította szembe először a külső és a belső jogtörténetet 1667-ben Gaius szobra Rómában és egy IV. századi pergamenlap Institutióinak veronai kódexéből

12 A római jog megtanulása elvileg az eredeti latin nyelvű források, valamint a későbbi korokban keletkezett, elsősorban latin, német és olasz nyelvű szakirodalom tanulmányozását igényelné. Erre sajnos nincs idő

13 Reális azonban, hogy a tankönyv (és az előadásokon, szemináriumokon elhangzottak) alapján mindenki kidolgozza a vizsgatételeket, és azokat a vizsgaidőszakban meg is tanulja. A szóbeli vizsgán a kb. 90 db. tételből 3-at kell húzni: 1. kártyacsomag: 100-as as sorozat (történeti rész, eljárásjog) 2. kártyacsomag: 300-as sorozat (személyi és családjog) 3. kártyacsomag: 400-as sorozat (dologi jog) Gondolkodási idő: 30 perc, ezalatt vázlatot lehet írni. Minden tételről kell valamennyi konkrétumot tudni, a *-gal megjelölt minimumtételek lényegét pedig a ketteshez is elfogadható szinten tudni kell. A négyeshez, ötöshöz a tételek elmondásán túl plusz kérdésekre is kell válaszolni, pl. a kötelező olvasmányok anyagából. Írásbeli beugró: latin szavak, definíciók, felsorolások (!!!)

14 Miben áll a nagy titok? - el kell járni az órákra, figyelni, jegyzetelni kell - minden tételt ki kell dolgozni (Murphy-törvény!...) - az internetes puskák nem jók, és egyébként is hasznosabb, ha valaki maga dolgozza ki a tételeket - el kell tudni különíteni a lényegest a lényegtelentől, hiszen csak a lényeget kell tudni, de azt rendesen; ebben próbál segíteni a tankönyv, az előadás és a minimumtételek is - a definíciókat sajnos szó szerint be kell magolni

15 Mire ez a sok hűhó? Mire jó ma, ha római jogot tanulunk? A római jog a mai napig a jogtanulás ábécéje, anatómiája, mert: a modern jog főként a magánjog a világ nagyon sok országában ma is a római jogi tradíciókon alapul, ezek megértése a nem változó közös alapokat a maguk viszonylag egyszerű formájában mutatjuk be a római jog iránytűt ad a modern jog folytonosan változó dzsungelében való eligazodáshoz a jogintézményeket megszületésüktől kezdve történeti fejlődésükben láthatjuk lingua franca?

16 Miért éppen a rómaiak voltak a világtörténelemben a jog népe, a jog nemzete? paraszti gondolkodásmód - gyakorlatiasság - magántulajdon-centrikusság - konzervativizmus, formatakarékosság szabályozás egyszerűsége a görög filozófia megismerése a Kr. e. II. századtól fogalmak és rendszer alkotása ezeréves folyamatos, szerves, fontolva haladó, a gyakorlatra reflektáló fejlődés, amelynek motorjai a pontifexek, később a praetorok és a jogtudósok voltak az ókori Róma világhatalmi szerepéből is fakadó történelmi tekintélye a latin forrásszövegek fennmaradása (Iustinianus, bolognai glosszátorok)

17 HUIUS STUDII DUAE SUNT POSITIONES, PUBLICUM ET PRIVATUM. PUBLICUM IUS EST QUOD AD STATUM REI ROMANAE SPECTAT, PRIVATUM QUOD AD SINGULORUM UTILITATEM PERTINET. DICENDUM EST IGITUR DE IURE PRIVATO, QUOD TRIPERTITUM EST; COLLECTUM EST ENIM EX NATURALIBUS PRAECEPTIS AUT GENTIUM AUT CIVILIBUS. (Iustinianus Institutiói, 1, 1, 4) E tudománynak két fő része van: a közjog és a magánjog. A közjog az [a jog], amely a római államra vonatkozik, a magánjog pedig az, amely az egyének érdekével kapcsolatos. A továbbiakban a magánjogról fogunk beszélni, amely három részre oszlik, ugyanis a természet jogának, a népek [közös] jogának, és a [római] polgárok jogának szabályaiból tevődik össze. Tényleg ez lenne a római magánjog rendszere?

18 - Gaius Iustinianus SZEMÉLYEK (personae) DOLGOK (res) dologi + öröklési + kötelmi jog KERESETEK (actiones) polgári eljárásjog modern római jogi tankönyvek ELJÁRÁS- JOG SZEMÉLYI DOLOGI KÖTELMI ÖRÖKLÉSI modern polgári törvénykönyvek pandektarendszer SZEMÉLYI DOLOGI KÖTELMI ÖRÖKLÉSI ÁLTALÁNOS RÉSZ POLGÁRI ELJÁRÁS- JOG külön jogág a közjog keretében DOLOGI KÖTELMI CSALÁDI ÖRÖKLÉSI

19 Iustinianus: Digesta seu Pandectae Középkori egyetemeken: Digesta/Pandekta kurzus Újkor: német pandektajog ( ) Pandektajogi tankönyvek GEORG ARNOLD HEISE heidelbergi professzor 1807: pandektarendszer

20 ÁLLAM- FORMÁK KIRÁLYSÁG KÖZTÁR- SASÁG PRINCI- PÁTUS DOMI- NÁTUS GAZDA- SÁGI ÉLET paraszti korszak kereskedelmi korszak JOGTU- DOMÁNY archaikus Róma alapítása- Kr.e. III. sz. préklassz. Kr.e. III. sz. - Kr.e. I. sz. vége klasszikus posztklasszikus - Kr.e. I. sz. iustinianusi vége - Kr.u. III. - Kr.u. Kr.u. III. VI. sz. sz. JOGFEJ- LESZTÉS/ KODIFI- KÁCIÓK XII t.t. ~130 EP pontifexek praetorok jogtudomány császári jogfejlődés 438 CTh CIC

21 REX CONSUL praetor etc. Trib. plebis SENATUS COMITIA CURIATA SENATUS COMITIA Concilium plebis tanácsadó testület közjogi szerepe tkp. nem ismert CURIATA CENTURIATA TRIBUTA valóságos hatalom formális aktusok törvényhozás + büntetőbíráskodás

22 A római magistratusok sajátosságai annuitás kollegialitás ingyenesség (sőt a kiadások egy részét maguk fedezik) imperium, potestas: hatáskörük nem volt pontosan meghatározva szakképzettség nem szükséges, de: cursus honorum gyakran katonai feladataik is voltak

23 TÁRSADALMI NORMÁK IUS FAS MOS ius humanum ius divinum (sacrum) boni mores ius publicum ius privatum

24 PRAETOR Rogatio (ius cum populo agendi) Edictum (ius edicendi) Községtanácsi hirdetőtábla Olaszországban Iurisdictio Közvetlen intézkedések: - büntetőbírói ítélkezés - kényszer alkalmazása - hatósági parancsok (interdictum, iussum, decretum)

25 jelentése a rómaiaknál forrása példa IUS CIVILE a római polgárok joga XII táblás törvény, egyéb törvények, szokásjog római polgárok házassága IUS GENTIUM a népek közös joga IUS NATURALE természetjog írott forrásuk nincs, tkp. filozófiai fogalmak, de testet öltenek a praetori edictumokban, és a jogtudósok hivatkoznak rájuk idegenek házassága a rabszolgaságot ismeri nem ismeri középkorban iustinianusi római jog újkorban róm. j., polg. j. nemzetközi jog term.jog, jogfil. megjegyzés civil law Völkerrecht örök harcban a jogpozitivizmussal

26 AUGUSTUS (Kr. e. 27 Kr. u. 14.) - a principátus megalapítása - a polgári és büntető perrend reformja - családjogi törvények - ius respondendi CLAUDIUS HADRIANUS ( ) - a birodalmi államszervezet továbbfejlesztése - a jogforrási rendszer reformja (Edictum perpetuum stb.) ANTONINUS PIUS MARCUS AURELIUS SEPTIMIUS SEVERUS CARACALLA ( ) - constitutio Antoniniana (212)

27 DIOCLETIANUS ( ) - dominátus, tetrarchia - ármaximáló és egyéb válságkezelő rendeletek - a pogány római tradíciók védelmezője CONSTANTINUS ( ) - colonatus - a görög jog és a keresztény vallás befolyásának teret enged - Konstantinápoly megalapítása (330) I. THEODOSIUS

28 II. THEODOSIUS (K) III. VALENTINIANUS (Ny) - rendelet az elévülésről (praescriptio XXX vel XL annorum, 424) - lex citationis (426) - Codex Theodosianus (438) IUSTINIANUS ( ) - kodifikáció - a nyugatrómai területek jelentős részének visszahódítása is elősegítette a római jog továbbélését Nyugaton

29 Ius civile ius gentium ius naturale Ius civile ius praetorium ius honorarium Ius strictum ius aequum Ius scriptum ius non scriptum Ius publicum ius privatum Ius cogens ius dispositivum (pl. a szerződés teljesítésének helye) Ius universale ius particulare (pl. helyi népjogok) Ius generale ius speciale (pl. a tengeri kölcsön kamata) Ius commune ius singulare (pl. a katonák privilégiumai) Ius primarium ius subsidiarium (pl. actio de dolo)

30 115 Eredetileg A IUS CIVILE KIFEJEZÉS JELENTÉSEI Ius Quiritium iura peregrinorum, ius gentium Préklasszikus kor Császárkor Középkor Újkor XII t. t. joga ius praetorium ius strictum ius aequum Jogtudósok műveiből megismerhető jog császári rendeletek (IUS LEX, iura leges) magánjog közjog, büntetőjog iustinianusi római jog kánonjog, hűbérjog, helyi szokásjogok, újabb törvények, statútumok [magánjog] polgári jog [kereskedelmi jog, munkajog stb.]

31 INTERPRETATIO (példák) grammatica: a filia szónak külön ragozása van logica: a többen benne van a kevesebb akinek joga van eladni, az (általában) jogosult bérbe is adni a dolgot historica: a törvényhozónak nem lehetett célja, hogy a szerződés betartásába az egyik fél belepusztuljon systematica: a szerződési jogban a felek autonómiája irányadó declarativa: a filiák [és a neposok] nem értendők a filiusok közé (XII t. t. 4, 2b) restrictiva: a végrendelet érvénytelensége nem érinti a manumissiókat extensiva: a tutaj is hajónak tekinthető A szerződési és végrendeleti rendelkezéseknél is gyakran szükség van interpretatio alkalmazására ANALOGIA JOGHÉZAG kitöltése céljából analogia legis: pl. a rabszolga megsebesítésére vonatkozó kártérítési szabályokat alkalmazták szabad ember megsebesítése esetén is analogia iuris: általános jogelvek alapján, pl. az esküvői lakoma után vízbe fulladt férj után is kötelező a gyászév

32 IUS - a Forum Romanum egy helye (in iure eljárás, in ius vocatio) - alanyi jog - tárgyi jog -jogtudomány (ius civile) LEX publica - lata/rogata - data - császárkorban: császári rendelet privata = lex contractus

33 118. LEX LEX PUBLICA LEX LATA/ROGATA Egyéb leges publicae LEX PRIVATA = lex contractus praescriptio rogatio sanctio formula praescriptiója elévülés elbirtoklás vö. - interrogatio - arrogatio lex plus quam perfecta: érvénytelenít és büntet A TÖKÉLETES törvény (lex perfecta): ÉRVÉNYTELENÍT lex minus quam perfecta: csak büntet lex imperfecta: sem nem érvénytelenít, sem nem büntet

34 451/450: Lex XII tabularum 367k: leges Liciniae Sextiae 326: lex Poetelia Papiria 287: lex Hortensia 286: lex Aquilia 250k: lex Silia később: lex Calpurnia 200k: lex Atinia 200k: lex Cincia 200k: lex Laetoria 150k: lex Aebutia 111: lex agraria 90: lex Iulia de civitate 80k: leges Corneliae (Sulla törvényei, elsősorban büntetőjogi) 50 után: leges Iuliae (Iulius Caesar és Augustus törvényei) L. Cornelius Sulla

35 ARCH PRÉKL. 200-Kr.e pontifikális jogtud világi, döntően íratlan jogt. App. Cl. Caecus Kialakulás: 200k irodalmi jogt. eleinte görög hatás nélkül Kb. 150-től erős görög hatás Virágkor: Kr. e. I. sz. Műveikből már a Digestába is bekerültek töredékek Sextus Aelius a két Cato Manilius, Brutus, P. M. Scaevola Q. M. Scaevola Servius, Cicero KLASSZ. Kr.e POSZTK IUST Korai: Kr. u. I-II.sz. iskolák Érett: Kr.u.I.v.-II.sz. Kései: 200- fénykor hanyatlás, vulgarizáció kodifikáció neoklasszicizmus Gaius Papinianus, Paulus Ulpianus Modestinus Hermogenianus Arcadius Charisius Tribonianus Theophilus Dorotheus

36 Schola Sabiniana Proculiana Alapítója Capito Labeo Névadója Sabinus Proculus Híres tagjai Cassius Iavolenus Iulianus Gaius Pomponius Celsus Neratius Iskolán kívüliek Marcellus, Scaevola, Florentinus

37 NYUGAT 480k. Lex R. Burgundionum KELET 500k. Edictum Theodorici 506 Lex R. Visigothorum iustinianusi kodifikáció i u s c o m m u n e 1080-XIII. sz. bolognai glosszátor iskola XIV. sz. itáliai (paviai, perugiai pisai, padovai) kommentátorok VIII. sz. Eklogé IX. sz. Procheiron IX/X. sz. Basilika 1345 Hexabiblos XV-XVI. sz. olasz, majd francia humanisták XVII-XVIII. sz. holland, majd német természetjogászok német usus modernus XIX. sz. pandektisztika, kod görög Ptk.

38 Az európai jogtudomány centrumának vándorlása I XV. század 2. felében F F NL XVI. század 2. felében NL XVIII. század 2. felében D

39 126 TÖRTÉNETI JOGI ISKOLA KORAI PANDEKTISTÁK HUGO, SAVIGNY, PUCHTA GERMANISTÁK JAKOB GRIMM, OTTO GIERKE TÖRT. DOGM. ÉRDEK- KUT. KÉSŐI RUDORFF SCHEID F. C. VON SAVIGNY HUSCHKE BRUNS BRINZ WIND- DERN- BURG JHERING R. VON JHERING

40 Jogérvényesítés eszközei Önhatalom Állami úton Önvédelem Önsegély PER Nem peres eljárások (peren kívüli jogsegélyek) Végrehajtási eljárás

41 Az actio fogalma 1) A felek, különösen a felperes (actor) cselekményei a praetor előtt 2) A praetor által adott perindítási engedély ( iudicium dabo ) 3) Keresetjog: Nihil aliud est actio, quam ius, quod sibi debeatur, iudicio persequendi (Celsus) 4) per, peres eljárás Keresetjog: jogosultság arra, hogy pert indítsunk anyagi jogi jogosultság, pl. tulajdonjog sella curulis

42 Elévülés 1) Civiljog: nem ismeri 2) Praetori jog: csak jogvesztő határidők 1) Klasszikus kor: tartományi helytartók: praescriptio longi temporis: csak a fundus provincialis birtokosa ellen indított rei vindicatio utilis-szal szemben adott kifogás 2) II. Theodosius: praescriptio XXX vel XL annorum (praescriptio longissimi temporis): minden kereset elévül 30 (esetleg 40) év után *quieta non movere

43 Bizonyítás *Alleganti incumbit probatio Bizonyítási eszközök - tanúvallomás - okirat - tárgyi bizonyítékok iuris Praesumptio iuris et de iure [Fictio: tkp. nem tartozik ide!]

44 A PERRENDEK TÖRTÉNETÉNEK IDŐRENDI VÁZLATA Kr.u.342 Kr.u. 476 XII. sz. Bologna 1806 RÓMAI- KÁNONI M O D E R N Kr.e. 17 CSÁSZÁRI Kr.e. 242 PRAETORI Kr.e lex Aebutia CIVILJOGI

45 Perbeli képviselet: közvetett ACTOR külön aktus procurator/ cognitor joghatás beállása REUS ACTOR joghatás beállása procurator/ cognitor REUS külön aktus

46 Perbeli képviselet: közvetlen ACTOR procurator/ cognitor joghatás beállása REUS ACTOR joghatás beállása procurator/ cognitor REUS

47 A peres eljárás menete (a civiljogi és praetori perrendben) in ius vocatio IN IURE a praetor előtt felek előadásai litis contestatio APUD IUDICEM az esküdtbíró előtt bizonyítási eljárás SENTENTIA

48 Legis actio sacramento per iudicis seu arbitri postulationem per condictionem Kialakulása XII t. előtt XII t. t. Kr. e. III. szd. Alkalmazási területe generalis actio: in rem + in personam elsősorban stipulatio és osztóperek esetén (in personam) formátlan kölcsön, jogalap nélküli gazdagodás (in personam) Sajátossága summa sacramenti causa megjelölése certa pecunia, később minden certa res, Iudex kinevezése eredetileg azonnal, később 30 napos időközzel a felperes azonnali bírókinevezést kér 30 nap múlva történik a iudex kinevezése

49 A formula bírókinevezés SEIUS IUDEX ESTO. SI PARET NUMERIUM NEGIDIUM AULO AGERIO HS X MILIA DARE OPORTERE, IUDEX NUMERIUM NEGIDIUM AULO AGERIO HS X MILIA CONDEMNATO; SI NON PARET ABSOLVITO. intentio Seius legyen a bíró. Ha bebizonyosodik, hogy N. N. köteles A. A.-nak sestertiust adni, a bíró N.N.-t A. A. javára marasztalja sestertiusban, ha nem bizonyosodik be, mentse fel. condemnatio

50 A formula alkatrészei RENDES RENDKÍVÜLI minden formulában* ha helye van EXCEPTIO PRAESCRIPTIO INTENTIO CONDEMNATIO *) A praeiudiciumoknál nincs condemnatio! DEMONSTRATIO ADIUDICATIO

51 Tulajdonos Actiones in rem Tolvaj N.B. A tolvaj ellen a lopás alapján in personam actio is indítható! Orgazda Jóhiszemű vevő

52 Actiones in personam Vevő 1. ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS Eladó 2. ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS Egy későbbi vevő, aki többet fizetett (legalábbis ígért )

53 Actiones stricti iuris A szó szerinti értelmezés a csalárd adós javára is szolgálhat (ilyenkor nem szigorú ), más esetekben a tisztességes adós még vis maiorra hivatkozva sem mentesül a felelősség alól (ilyenkor tényleg szigorú)

54 BONA FIDES SZUBJEKTÍV: azt hiszem, hogy a magatartásom jogszerű, pl. vettem egy lopott lovat, és azt hittem, hogy az eladó a ló tulajdonosa jóhiszemű birtokos vagyok. Ellentéte a mala fides OBJEKTÍV: a jóhiszeműség és tisztesség követelménye, amelyre a bonae fidei actiók intentiójában utal: QUIDQUID DARE FACERE OPORTET EX FIDE BONA. Szinonimája az aequitas, ius aequum, ellentéte a ius strictum

55 COGNITIÓS ELJÁRÁS - horizontális helyett vertikális megosztottság - szakképzett hivatalnok bírák - az önhatalom szerepe megszűnik - az írásbeliségé tovább nő Praefectus praetorio - fellebbezés Praefectus urbi Tartományi helytartók Római magistratusok Városi magistratusok

56 A litis contestatio jelentésváltozásai Szó szerinti jelentése: a per együttes tanúsítása Legis actiós eljárás: tanúfelhívás Formuláris eljárás: perszerződés a formula kiadása fontos joghatások* Cognitiós eljárás: az alperes perbe bocsátkozása (contradictio) *Joghatások: consumptio actionis condemnatio pecuniaria időpontja irányadó novatio az in iure eljárás végén a cognitiós eljárásban a condemn. pecuniaria joghatás helyett a perbe vitt jog elévülésének kezdete egy új joghatás

57 Peren kívüli eljárások Iurisdictio voluntaria Peren kívüli jogsegélyek formájuk szerint tartalmuk szerint interdictum iussum decretum in integrum restitutio praetori stipulatiók missio in possessionem

58 Végrehajtási eljárások személyi vagyoni magánfogság állami fogság ( adósok börtöne ) univerzális szinguláris A fejlődés tendenciája

59 A praetori végrehajtási eljárás folyamata magister bonorum TENDER bonorum emptor ACTIO IUDICATI s. condemn. in duplum I. ACTIO 1 nap 30 nap s. condemn. missio in bona (30/15 nap) cessio bon. benef. comp. személyi vh. infamia

60 * más szempontból: ingenui + libertini HOMINES LIBERI* status libertatis servi CIVES** Latini peregrini status civitatis prisci coloniarii Iuniani alic. certae civ. publici dediticii privati sui iuris alieni iuris status familiae ** más szempontból: teljes jogú + nem teljes jogú polgárok

61 Capitis deminutio MAXIMA: szabadok közösségéből kiválik rabszolga lesz MEDIA: polgárok közösségéből kiválik peregrinus lesz MINIMA: agnatióból kiválik jogképessége csökken önjogúból hatalomalatti lesz: önjogú nő manusos házasságot köt, önjogút örökbe fogadnak stagnál hat. alatti nő manusos házasságot köt, hatalomalattit örökbe fogadnak nő emancipatio

62 AGNATIO Ugyanazon patria potestas alatt állnak, vagy állnának, ha A PF F S Örökbeadottak, manusos házasságot kötött leányok, emancipáltak UM Nem agnát! FF um N FF N Ad A fenti kategóriák itt is kiváltak az agnatióból

63 Eltérő tudományos nézetek az agnatióról BRÓSZ RÓBERT ( ) BESSENYŐ ANDRÁS (PTE ÁJK)

64 Sectio iuridica tom. XVIII (1976)

65 A statust nem érintő, de a jogképességet korlátozó tényezők* Női nem A nem teljes jogú polgárok egyéb kategóriái: - alacsonyrendűek, félszabadok - városi tanácstagok - egyes vallások követői Minutio existimationis Infamia Intestabilitas Turpitudo *) E kategóriák nem tévesztendők össze sem a statusokkal, sem a cselekvőképességgel!!! consuli censori praetori mediata immediata

66 Cselekvőképesség ügyletképesség vétőképesség A magyar jogászok az ügyletképességet nevezik cselekvőképességnek! A vétőképesség ma is egyénileg eltérő életkorban kezdődik!

67 A cselekvőképességet befolyásoló tényezők életkor furiosi prodigi nők (???) IMPUBERES PUBERES infantes: 0-7 infantia maiores: 7-12/14 minores XXV annis maiores XXV annis

68 Jogi személyek a római jogban *universitates personarum *universitates bonorum coloniae, municipia, oppida universitates, collegia, corpora piae causae, pia corpora Piazzale delle corporazioni, Ostia antica

69 FAMILIA PROPRIO IURE PATER FAMILIAS AGNA- TIO SUI HEREDES UM Nem agnát! FF um N FF N Ad egyéb hatalomalatti családtagok

70 *Tot gradus, quot generationes A1 A2 A3 A4 nb nn P M nb nn ut uxor EGO FR SR ut m F1 F2 uö/ uh N Vö. Paul. D sk.

71 Patria potestas Személyi jogosultságok Pozitív jogok - ius vitae necisque - ius exponendi - ius vendendi (Rómában v. trans Tiberim) - ius noxae dedendi Negatív jog vindicatio filii [+ interdictum de liberis exhibendis et ducendis] Vagyoni jogosultságok itt a leépülést mutatjuk be: - peculium profecticium - pec. castrense - pec. quasi castrense - bona materna - bona materni generis - bona adventicia irregularia

72 Patria potestas keletkezése Római házasságból való születés (182/300 nap!) ARROGATIO - önjogú Örökbefogadás ADOPTIO hatalomalatti Törvényesítés - comitia calata 3 mancipatio + 1 in iure cessio -császárkorban: császári engedéllyel késő császárkorban: bírósági nem peres eljárás útján

73 Patria potestas megszűnése halál emancipatio 3 mancipatio [+ 2 manumissio] + 1 remancipatio + 1 manumissio a pater familias által 502-től: császári engedéllyel 531-től: bíróság előtt tett nyilatkozattal egyéb capitis deminutio - bármelyik félnél c. d. maxima, media - filia familias manusos házasságkötése - f. f. örökbeadása Magasabb életkor elérése, sőt magistratus (pl. consuli tisztség) elnyerése sem szünteti meg a p. p.-t!

74 Matrimonium iuris civilis iuris gentium cum manu sine manu confarreatio coemptio usus Là ci darem la mano

75 A hozomány visszakövetelhetősége CIVILJOG: csak stipulatio esetén (dos recepticia), mert a férj tulajdont szerez a hozomány fölött PRAETORI JOG: - A nő halála esetén csak a dos profecticia és a dos recepticia követelhető vissza gyermekenként - Egyéb esetekben: kötelességszegés, actio rei uxoriae, de részleges retentio ajándékok, ellopott dolgok, beruházások címén IUSTINIANUS: elvileg mindig vissza kell adni, mert a férj nem szerez tulajdont, kivétel: ha a nő hibájából szűnt meg a házasság - a retentio köre szűkebb - az özvegy férj haszonélvezetet kap (kiv.: dos prof., rec.)

76 Tutela Cura IMPUBERUM +MULIERUM tutela testamentaria tutela legitima tutela dativa [ FÉRFIAKNÁL] - cura furiosi - cura prodigi - cura minorum - cura absentis - nasciturus - hereditas iacens keletkezés: praetori kirendelés kivételes mindig a praetor rendeli auctoritas (egyidejűleg, alakszerű) consensus nincs személyes felügyelet esetleg van szem. felügy. csak csel.-kép.-ben korlátozottaknál nagyon tág személyi kör! mindig tartós eseti jellegű is lehet

77 A házassági modellek fejlődése Manusos házasság: a feleség teljes alávetettsége Kánonjogi házasság RÓMAI JOG KÖZÉP- KOR KORA- ÚJKOR Manus nélküli házasság: nagyon laza kötelék Konszenzuális házasság: megtűrt, majd ÉRVÉNYTELEN a tridenti zsinat után A tridenti (trentói) székesegyház A francia jog, majd más világi jogrendszerek szerint is ÉRVÉNYTELEN 1791-TŐL Állam által elismert házasság csak állami közreműködéssel köthető (kivételek!)

78 DE REBUS = A dolgokról - dologi jog: tulajdonjog + idegen dologbeli jogok - öröklési jog - kötelmi jog A dologi jog körében tárgyaljuk még - a dolog és a vagyon fogalmát - a dologosztályozásokat - a birtoktant és a birtokvédelmet

79 Res corporales res incorporales res mobiles res immobiles idegen dologbeli jogok követelések örökség tulajdonjog az örökségben foglalt vagyoni jogosultságok A fentiek a VAGYON (= pénzben kifejezhető jogosultságok és kötelezettségek összessége) pozitív előjelű tételei. Kicsit, ill. részben keverednek a római gondolkodásban a dologosztályozási kategóriák és a vagyoni jogosultságok

80 Res divini iuris Res humani iuris sacrae religiosae sanctae res publicae res privatae *res publico usui destinatae állami, városi tulajdonban álló dolgok + res communes omnium res extra patrimonium (tágabb értelemben: aktuálisan senkiéi) res in patrimonio (szűkebb értelemben: aktuálisan valakinek a magántulajdonában vannak) RES NULLIUS (tágabb értelemben, mert szűkebb értelemben res nullius = okkupálható dolgok)

81 TULAJDONI FORMÁK ius publicum szerinti (állami vagy itáliai városi tulajdon) MAGÁNTULAJDON DOMINIUM EX IURE QUIRITIUM (civiljogi tulajdon, kiviritár tulajdon) Egyéb magántulajdoni formák BONITÁR (praetori) TULAJDON fundus provincialis peregrinus

82 A TULAJDONJOG TARTALMA pozitív oldal (kiaknázási jogosultságok) negatív oldal (védelem) ius utendi ius fruendi ius abutendi (disponendi) ius possidendi rei vindicatio, actio negatoria stb. ma ezeket sokan összevonják sokak szerint idetartozik pl. a bérbeadás is elsősorban birtokvédelem negatív jogosultság? Netán csak ius possessionis (birtokjog = a birtok tényéhez kapcsolódó joghatás)

83 Döntéshozatal a condominiumnál Archaikus jog: bármelyik tulajdonostárs joghatályosan rendelkezhet az egész dologról Klasszikus jog: általában teljes konszenzus kell, mindegyik tulajdonostársnak vétójoga van (ius prohibendi) Iustinianus: bizonyos döntéseket többségi akarattal is meg lehet hozni

84 POSSESSIO csak corpus Mr Bumble & Oliver Twist csak animus Nincs birtoklás

85 CIVILIS POSSESSIO NATURALIS POSSESSIO Mindig valamilyen joghatás kapcsolódik hozzá (birtokvédelem, tulajdonkeletkeztető hatás, kedvező alperesi helyzet stb.) Civilis possessorok - Tulajdonos - Bonae fidei possessor - Malae fidei possessor - Záloghitelező - Örökhaszonbérlő (emphyteuta) - Vitás dolog letéteményese (sequester) - Szívességi használó (precarista) tulajdonosként viselkednek semmilyen joghatás nem kapcsolódik hozzá: mindenki, aki nem civilis possessor, pl. bérlő, letéteményes stb. nem viselkednek tulajdonosként A tolvaj is civilis possessor!

86 SAVIGNY JHERING Civilis possessorok azok, akik animo domini birtokolnak. A záloghitelező és társai kivételek. Az animus domini -ről a források mit sem tudnak, ugyanakkor Savigny teóriája nem ad magyarázatot a záloghitelező stb. civilis possessiójára. Megoldás: a causa possessionis lehetett a döntő. A tolvaj azért minősült civilis possessornak, mert tulajdonosnak látszik.

87 A possessio további kategóriapárjai possessio nec vitiosa possessio vitiosa possessio iusta vi clam precario possessio iniusta ad usucapionem, pl. a dolgot zálogba adó birtokos ad reliquas causas, pl. a záloghitelező bonae fidei malae fidei

88 A birtokszerzés módjai egyoldalú aktussal TRADITIO valóságos átadás könnyített esetek gyenge korporalitás nincs (egyidejű) korporalitás longa manu traditio traditio symbolica quasi traditio brevi manu traditio constitutum possessorium

89 Birtokvédelmi interdictumok megtartásra visszaszerzésre uti possidetis utrubi unde vi de clandestina possessione de precario Aki az INGAT- LANT az interdictum kiadásakor hibátlanul birtokolja. Aki az INGÓ dolgot az elmúlt 1 év alatt hosszabb ideig birtokolta hibátlanul. Aki az INGATLANT az interdictum kiadásakor hibátlanul birtokolja. Ha az őt kivető hibás birtokostól önsegéllyel szerezte vissza, akkor megkapja az exceptio vitiosae possessionis-t (Iust.-nál már nem: ingatlanoknál tilos az önsegély).

90 Tulajdonszerzési módok ius civile szerinti - mancipatio - in iure cessio - usucapio származékos eredeti ius gentium szerinti - traditio - *occupatio - *thesauri inventio - dologegyesülés - *fructuum perceptio - *specificatio kauzális absztrakt neutrális

91 Modus acquirendi dominii: TRADITIO / USUCAPIO + IUSTA CAUSA TRADITIONIS / USUCAPIONIS- - adásvétel - ajándékozás - csere stb. + CAUSA POSSESSIONIS - zálogszerződés - örökhaszonbérlet - precarium - vitás dolog letétje + CAUSA DETENTIONIS - bérlet - haszonbérlet - haszonkölcsön - letét stb. További feltételek teljesülése esetén: TULAJDONJOG birtok (civ. poss.) bírlalat (nat. poss.)

92 AZ ELBIRTOKLÁSI FORMÁK FEJLŐDÉSE XII táblás törvény: usus Klasszikus kor: usucapio Iustinianus POSSESSIO TEMPUS: 1 (2) év + RES HABILIS + TITULUS (causa) + BONA FIDES RENDES ELBIRTOKLÁS RENDKÍVÜLI ELBIRTOKLÁS: praescriptio XXX vel XL annorum (*praescriptio longissimi temporis) (30/40 év) ingók: usucapio (3 év) ingatlanok: praescriptio longi temporis (10/20 év)

93 INAEDIFICATIO BEÉPÍTÉS RÁÉPÍTÉS Iustinianus előtt Iustinianus: actio de tigno iuncto duplum ha a beépítő jóhiszemű: gazdagodás megtérítése (csak retentio) rosszhiszemű: csak ius tollendi jóhiszemű: nincs változás (duplum) rosszhiszemű: actio ad exhibendum + rei vindicatio jóhiszemű: nincs változás nincs ius tollendije sem

94 SPECIFICATIO szabiniánusok: az anyag tulajdonosáé Paulus: media sententia prokuliánusok: a feldolgozóé Iustinianus:

95 szabiniánus nézet > sztoikus tanok alapján: quidam materiam et substantiam spectandam esse putant (Gaius) [substantia = οὐσία] prokuliánus nézet > peripatetikus (arisztotelészi) tanítások [ forma dat esse rei ]

96 A tulajdonjog védelme A BIRTOK ELVESZTÉSE ESETÉN civiljogi tulajdonos: REI VINDICATIO bonitár tulajdonos: ACTIO PUBLICIANA EGYÉB ZAVARÁS ESETÉN (tipikusan a birtokos által is igénybe vehető) jogsegélyek: - actio negatoria és egyéb actiók - interdictumok - cautio damni infecti - operis novi nuntiatio [Ultima ratio: missio in possessionem]

97 REI VINDICATIO Aktív legitimáció: a birtokból kiesett civiljogi tulajdonos indíthatja Passzív legitimáció: a dolgot ténylegesen birtokló civilis possessor ellen Be kell bizonyítania, hogy 1) ő a tulajdonos 2) a dolog az alperesnél van - birtokinterdictumok - actio ad exhibendum Kivételek Iustinianusnál: - detentor - fiktív birtokosok - dolo desiit possidere - liti se obtulit

98 Alperesi magatartások in iure confessus, indefensus cessio rei *nominatio auctoris [dilatoria:] exceptio pignoris exceptio impensae alapján exceptio doli generalis [peremptoria:] exceptio iusti dominii tagad köteles cautiót adni

99 IMPENSAE necessariae utiles voluptariae teljes költségtérítés (kivéve a tolvajt) jóhiszemű b.: gazdagodás megtérítése rosszhiszemű: ius tollendi ius tollendi

100 Alperesi pervesztés esetén Bírói iussum de restituendo restitutio rei cum omni causa formálisan sententia absolutoria Ha nincs meg a dolog: sententia condemnatoria az interesse értékre károk gyümölcsök beruházások Ha nem hajlandó visszaadni a dolgot: litis aestimatio Szempontok: bona/mala fides; litis contestatio előtt/után; vétkesség

101 Actio Publiciana Bizonyítandó: birtokszerzés, titulus Praesumptio: res habilis, bona fides Fictio: tempus Az erősebb jogosultság - aki civiljogi tulajdonostól szerzett - ha nem ugyanattól szereztek: aki birtokol - ha ugyanattól szereztek: qui prior tempore, potior iure Le lehet-e győzni a civiljogi tulajdonost? Csak akkor, ha a bonitár tulajdonos közvetlenül tőle szerezte a dolgot (replicatio doli vagy alperesi helyzetben exceptio rei venditae/donatae et traditae)

102 IURA IN RE DOMINIUM (ius in re sua) IURA IN RE ALIENA servitutes emphyteusis superficies zálogjog praediorum personarum rusticorum urbanorum ususfructus usus habitatio

103 Szolgalmak keletkezése *negotium translativum *negotium deductivum a tulajdonos a szomszéd javára szolgalmat engedélyez saját telkén a tulajdonos eladja a telkének egy részét, de az eladott telekrészt a maradék telke javára átjárási joggal terheli meg

104 Rendszertani helye EMPHYTEUSIS ius in re aliena USUSFRUCTUS ius in re aliena, azon belül a személyes szolgalmak egyike Tárgya mezőgazdasági ingatlan egy dolog (rendszerint nem elhasználható dolog) Jogosultság terjedelme Kötelezettségek a tulajdonjoghoz közelítően széles, általában örök időkre szól évi haszonbér megfizetése, az állagot nem ronthatja ius utendi, ius fruendi, legfeljebb a jogosult haláláig gyakorlása ingyenes, salva rerum substantia Gyümölcsök separatio perceptio, Iust.: sep. Birtoklás civilis possessor nat. poss., Iust.: quasi poss. Megszűnés szankcióként; megváltás stb. legkésőbb a jogosult halálával

105 Rendszertani helyük Tárgya Jogosultság terjedelme Kötelezettségek SUPERFICIES ius in re aliena Idegen telken emelt építmény, általában bérház a tulajdonjoghoz közelítően széles, hosszú időre szól évi bér megfizetése HABITATIO ius in re aliena, azon belül a személyes szolgalmak egyike idegen lakóingatlan ius utendi, ius fruendi, legfeljebb a jogosult haláláig gyakorlása ingyenes, + salva rerum substantia Birtoklás civilis possessor nat. poss., Iust.: quasi poss. Megszűnése határidő (pl. 100 év) leteltével, az építmény megsemmisülésével (vitatott) legkésőbb a jogosult halálával

106 Posszesszórius védelem Tényvédelem (ill. a joglátszat védelme) civilis possessor kérheti interdictumok sokszor csak ideiglenes rendezés, a petitórius per előkészítése Gyors, hatékony, mert interdictum + nem vizsgálják a jogosultságot és a fidest sem Petitórius védelem Dologi jogi jogosultság védelme tulajdonos, ius in re aliena jogosultja kérheti in rem actiók: rei vindicatio, actio Publiciana stb. végleges rendezés Az actiós forma és a jogkérdések bizonyításának nehézségei miatt kevésbé gyors Példa: a záloghitelezőnél levő lovat ellopják. A tolvaj civilis possessor, a tulajdonossal szemben is eredményesen kérhet birtokvédelmet, mert vele szemben birtoklása nem hibás (nem a tulajdonostól lopta el a lovat). A tulajdonos ez esetben csak petitórius perrel győzhet, amelyben bizonyítania kell tulajdonjogát.

107 A tulajdonszerzés rendszerei a modern magánjogokban tradicionáliskauzális kauzális v. konszenzuális absztrakt TRADITIO szükséges nem szükséges szükséges CAUSA (érvényes tulajdonátruházó szerződés) szükséges szükséges nem szükséges a tulajdonjog átszállásához

Római jog. A tananyag a tankönyv 21. pontjával kezdődik.

Római jog. A tananyag a tankönyv 21. pontjával kezdődik. Római jog A jogi tanulmányok a közéletben való, szakmailag megalapozott és elhivatott szerepvállalásra készítenek fel. Ehhez szükséges a joganyag tételes, naprakész, beható ismerete, de épp ennyire szükséges

Részletesebben

Római jog kifejezések:

Római jog kifejezések: Római jog kifejezések: Consilium principis: császári tanács Ius cogens: kényszerítő jellegű Ius dispositivum: engedő, hézagpotló Boni mores: jó erkölcsök Sacrum consistorium: államtanács Magister officiorum:

Részletesebben

VIZSGATÉTELEK RÓMAI JOGBÓL

VIZSGATÉTELEK RÓMAI JOGBÓL VIZSGATÉTELEK RÓMAI JOGBÓL A *-gal jelölt, ún. minimumtételek lényegét mindenkinek ismernie kell, ezért akár egy minimumtétel nemtudása is tekintet nélkül a vizsgázó egyéb tudására elégtelen osztályzatot

Részletesebben

Tényleges birtoknál, ha a birtokos jogképtelen, vagy a dolog forgalomképtelen

Tényleges birtoknál, ha a birtokos jogképtelen, vagy a dolog forgalomképtelen DEFINÍCIÓ Abszolút detentio Abszolút hatályú Abszolút házassági akadályok absztrakt jogügylet Accessio - járulékos dologegyesülés accessio cedat principali Accessional - kártérítés acquisitio derivativa

Részletesebben

Római jog XX. A tulajdon szerzésmódjai II.

Római jog XX. A tulajdon szerzésmódjai II. Római jog XX. A tulajdon szerzésmódjai II. dolgok egyesülése különböző személyek tulajdonában lévő dolgok egyesülése egy összetett dologgá akkor idéz elő tulajdonváltozást, ha a kapcsolat ún. erős egyesülés,

Részletesebben

Római jog XIX. 2012.11.26.

Római jog XIX. 2012.11.26. Római jog XIX. A tulajdon szerzésmódjai II. dolgok egyesülése különböző személyek tulajdonában lévő dolgok egyesülése egy összetett dologgá akkor idéz elő tulajdonváltozást, ha a kapcsolat Az ERŐS EGYESÜLÉS

Részletesebben

Római jog XVIII. A tulajdonszerzés módjai I.

Római jog XVIII. A tulajdonszerzés módjai I. Római jog XVIII. A tulajdonszerzés módjai I. quiritar tulajdon A római tulajdon (dominium ex iure Quiritium) létrejöttéhez három feltétel együttes megléte volt szükséges, melyek valamelyikének hiánya sajátos

Részletesebben

401. A DOLOG ÉS A VAGYON FOGALMA, LATIN MEGJELÖLÉSEI

401. A DOLOG ÉS A VAGYON FOGALMA, LATIN MEGJELÖLÉSEI RÓMAI JOG - IV. RÉSZ, DOLOGI JOG (41 TÉTEL) 1/69 401. A DOLOG ÉS A VAGYON FOGALMA, LATIN MEGJELÖLÉSEI I. A DOLOG (RES) FOGALMA - DOLOG: önálló testi tárgy, amelyen tulajdon állhat fenn - nem minősül dolognak:

Részletesebben

Római jog IX. a perrendek fejlődése. A formuláris eljárás (1)

Római jog IX. a perrendek fejlődése. A formuláris eljárás (1) a perrendek fejlődése Kr. VIII. sz. 0 Öh. Kr.e.451 Kr.u. 389 L.a. Kr.e. 150 Kr.e.17 Form. Kr.e. 242 Kr.e. 150 Kr.u. 342 Római jog IX. A formuláris eljárás (1) E.cog. a régi civiljog szerint a felek meghallgatása

Részletesebben

Római jog XIII. Status familiae, rokonság, patria potestas

Római jog XIII. Status familiae, rokonság, patria potestas Római jog XIII. Status familiae, rokonság, patria potestas befolyásoló tényezők cselekvőképesség valaki saját tényeivel jogokat és kötelezettségeket szerezhet magának vagy másoknak életkor nem tutela,

Részletesebben

Római jog VIII. A legis actio-s eljárás A formuláris perrend (1)

Római jog VIII. A legis actio-s eljárás A formuláris perrend (1) Római jog VIII. A legis actio-s eljárás A formuláris perrend (1) az önhatalom visszaszorítása A törvényes igényérvényesítési formák kialakulásának egyik fő indoka, az önhatalom a visszaszorítására való

Részletesebben

ALAPKÉRDÉSEK RÓMAI JOGBÓL 1. félév anyagából

ALAPKÉRDÉSEK RÓMAI JOGBÓL 1. félév anyagából ALAPKÉRDÉSEK RÓMAI JOGBÓL 1. félév anyagából 1. Az institúció rendszer fogalma - fajtái. 2. A pandektarendszer fogalma, felépítése. 3. Az archaikus jog 4. A préklasszikus jog fogalma 5. A klasszikus jog

Részletesebben

Birtok és tulajdonjog Orosz Árpád

Birtok és tulajdonjog Orosz Árpád Birtok és tulajdonjog Orosz Árpád 2014. április 15. 1 DOLOGI JOGI KÖNYV Tulajdonjog legteljesebb dologi jog 5:1-85. Korlátolt dologi jogok idegen dologbeli jogok: Birtokjog - használati jogok - értékjogok

Részletesebben

Római jog IX. A formuláris eljárás (2)

Római jog IX. A formuláris eljárás (2) Római jog IX. A formuláris eljárás (2) a formuláris eljárás menete (1) Formula-minta az edictumban Tényállás I. in iure szakasz (a praetor előtt) - editio + postulatio actionem - interrogatio in iure (előfeltételek

Részletesebben

BAJÁNHÁZY ISTVÁN GEDEON MAGDOLNA SÁRY PÁL. Római jogi feladatgyűjtemény

BAJÁNHÁZY ISTVÁN GEDEON MAGDOLNA SÁRY PÁL. Római jogi feladatgyűjtemény BAJÁNHÁZY ISTVÁN GEDEON MAGDOLNA SÁRY PÁL Római jogi feladatgyűjtemény Miskolci Egyetemi Kiadó 2017 A feladatgyűjtemény elkészítését az Igazságügyi Minisztérium a Jogászképzés színvonalának emelését célzó

Részletesebben

Bevezetés. Római jog I.

Bevezetés. Római jog I. Bevezetés Római jog I. Miért? 2300 éves tradíciók a közös európai jogi hagyomány alapja a jogtudományon és a jogszolgáltatáson keresztül hatott és hat evolúció vagy visszatérés? Visszatérés (Wiederkehr

Részletesebben

Római jog - levelező IV. A dolgok A tulajdon

Római jog - levelező IV. A dolgok A tulajdon Római jog - levelező IV. A dolgok A tulajdon a vagyon Vagyon (familia pecuniaque > patrimonium / bona): az azonos célra rendelt gazdasági érdekű (azaz pénzben kifejezhető) - jogosultságok és - kötelezettségek

Részletesebben

ALAPKÉRDÉSEK RÓMAI JOGBÓL. A 1. félév anyagából

ALAPKÉRDÉSEK RÓMAI JOGBÓL. A 1. félév anyagából ALAPKÉRDÉSEK RÓMAI JOGBÓL A 1. félév anyagából 1. Az institúció rendszer fogalma - fajtái. 2. A pandektarendszer fogalma, felépítése. 3. Az archaikus jog 4. A préklasszikus jog fogalma 5. A klasszikus

Részletesebben

301. A SZEMÉLY (JOGKÉPESSÉG) FOGALMA, KELETKEZÉSE, MEGSZŰNÉSE

301. A SZEMÉLY (JOGKÉPESSÉG) FOGALMA, KELETKEZÉSE, MEGSZŰNÉSE 1/35 301. A SZEMÉLY (JOGKÉPESSÉG) FOGALMA, KELETKEZÉSE, MEGSZŰNÉSE [MINIMUM TÉTEL XII.] I. A SZEMÉLYISÉG FOGALMA - persona / caput: az az ember, aki jogok és kötelezettségek alanya lehet tehát jogalany

Részletesebben

Római jog XIV. A házasság

Római jog XIV. A házasság Római jog XIV. A házasság a házassági fajták Mint a római jog általában, úgy a római házassági jog is alapjában véve csupán a római polgárokra vonatkozott Csak polgárok (illetve conubiummal, ius conubiival

Részletesebben

Római jog X. a perrendek fejlődése. A császári perrend A végrehajtási eljárás - A személy, status libertatis. cognitio extraordinem

Római jog X. a perrendek fejlődése. A császári perrend A végrehajtási eljárás - A személy, status libertatis. cognitio extraordinem a perrendek fejlődése Kr. VIII. sz. 0 Öh. Kr.e.451 Kr.u. 389 Római jog X. A császári perrend A végrehajtási eljárás - A személy, status libertatis L.a. Form. E.cog. Kr.e. 150 Kr.e.17 Kr.e. 242 Kr.e. 150

Részletesebben

Birtok és tulajdonjog

Birtok és tulajdonjog Birtok és tulajdonjog Orosz Árpád Budapest, 2013. október 22. 1. HVG-ORAC Budapest 2013. 10. 22. DOLOGI JOGI KÖNYV Tulajdonjog legteljesebb dologi jog Korlátolt dologi jogok idegen dologbeli jogok: Birtokjog

Részletesebben

Római jog XXI. A tulajdon szerzésmódjai III. A traditio - Az elbirtoklás

Római jog XXI. A tulajdon szerzésmódjai III. A traditio - Az elbirtoklás Római jog XXI. A tulajdon szerzésmódjai III. A traditio - Az elbirtoklás a tulajdonátruházás, mint szerzésmód a) A res mancipi formaszerű átruházó ügyletei a klasszikus kor végéig a mancipatio, illetőleg

Részletesebben

Római jog XI. A személy, status libertatis

Római jog XI. A személy, status libertatis Római jog XI. A személy, status libertatis persona, caput Azt, akit alanyi jogok és kötelezettségek illethetnek, jogalanynak, más szóval személynek (persona, caput) nevezzük: a jogok természetes alanya

Részletesebben

201. A JOGÉRVÉNYESÍTÉS MÓDJAI, LEHETŐSÉGEI, ESZKÖZEI

201. A JOGÉRVÉNYESÍTÉS MÓDJAI, LEHETŐSÉGEI, ESZKÖZEI RÓMAI JOG - II. RÉSZ, ELJÁRÁSJOG (15 TÉTEL) 1/33 201. A JOGÉRVÉNYESÍTÉS MÓDJAI, LEHETŐSÉGEI, ESZKÖZEI [MINIMUM TÉTEL VII.] I. A JOGÉRVÉNYESÍTÉS ÁLTALÁBAN - jogkövető magatartás: a társadalom rendes működését

Részletesebben

2012.11.26. Római jog gyakorlat. Levelező tagozat

2012.11.26. Római jog gyakorlat. Levelező tagozat Római jog gyakorlat Levelező tagozat 1 Feladatok leadása Választási kampány kezdete: 2012. november 26. Választási határidő: 2012. december 07. Leadási határidő papíron: 2012. december 15. min. 1, max.

Részletesebben

Római jog - levelező III. Személyi- és családjog

Római jog - levelező III. Személyi- és családjog Római jog - levelező III. Személyi- és családjog konzultációk rendje szept. szept. okt. 11. 25. 02. nov. dec. 06. 10. 11-12 Történeti rész Eljárásjog Személyi- és családjog Dologi jog 1 Dologi jog 2 Zárthelyi

Részletesebben

2. A jogcsaládok (1. A romanista (civil law) jogcsalád 2. Az angolszász (common law) jogcsalád 3. Egyéb jogrendszerek)

2. A jogcsaládok (1. A romanista (civil law) jogcsalád 2. Az angolszász (common law) jogcsalád 3. Egyéb jogrendszerek) ÖJT KÉRDÉSEK ŐSZI SZEMESZTER 1. A jogtörténet korszakai (1. A korszakbeosztás kérdései általában 2. Az állam és a jog modern fogalmának a történeti régmúltba való visszavetíthetősége 3. Az állam és a jog

Részletesebben

Római jog II. A törvényes öröklés szabályai

Római jog II. A törvényes öröklés szabályai Római jog II. A törvényes öröklés szabályai egyetemes jogutódlás Az alap, amelyre tekintettel valaki számára öröklés (egyetemes jogutódlás) nyílik a római jogban hármas: a) végrendelet alapján, (successio

Részletesebben

Római jog XVIII. Konszenzuálszerződések (2)

Római jog XVIII. Konszenzuálszerződések (2) Római jog XVIII. Konszenzuálszerződések (2) a dologbérlet (locatio conductio rei) I. A bérleti szerződésben a bérbeadó (locator rei) egy elhasználhatatlan dolog időleges használatának, s ha a dolog gyümölcsöző,

Részletesebben

Római jog XIII. rokonság/1 - agnatio. A rokonság A házasság. a szűk agnatio. szűk agnatio. a tágabb agnatio. a szűk agnatio megszűnése

Római jog XIII. rokonság/1 - agnatio. A rokonság A házasság. a szűk agnatio. szűk agnatio. a tágabb agnatio. a szűk agnatio megszűnése Római jog XIII. A rokonság A házasság rokonság/1 - agnatio A római család a monogám házasság elvére és a családfő (pater familias) hatalmára épült fel. A régi jog rokonsági rendszere a római család felépítéséből

Részletesebben

KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK

KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK HASZNÁLATI JOGOK KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK Használati jogok Személyes szolgalmak Telki szolgalmak Értékjogok Pl: zálogjog FÖLDHASZNÁLAT Főszabály aedificium solo cedit elve az épület osztja a fődolog jogi

Részletesebben

TULAJDONJOG MEGSZERZÉSE

TULAJDONJOG MEGSZERZÉSE Dr. Barzó Tímea PhD egyetemi docens, ügyvéd, egészségügyi szakjogász MISKOLCI EGYETEM Polgári Jogi Tanszék TULAJDONJOG MEGSZERZÉSE DOLOGI rendelkező ÜGYLET TRADITIO a dologi jogi jogváltozást közvetlenül

Részletesebben

101. MIÉRT TANULUNK MA IS RÓMAI JOGOT?

101. MIÉRT TANULUNK MA IS RÓMAI JOGOT? RÓMAI JOG - I. TÖRTÉNETI RÉSZ (27 TÉTEL) 1/56 101. MIÉRT TANULUNK MA IS RÓMAI JOGOT? 1. A római jog fogalma A rómaiak a maguk jogát ius civile / ius Quiritium (ünnepélyesebb forma) kifejezéssel illették

Részletesebben

A petitórius birtokvédelem gépi modellezéséről

A petitórius birtokvédelem gépi modellezéséről Koncsik Anita PhD-hallgató, Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Állam- és Jogelméleti Tanszék 1. Témamegjelölés E dolgozat tárgya a birtokvédelem formális munkamodelljének megalkotása,

Részletesebben

Római jog XVI. Dolgok A tulajdon

Római jog XVI. Dolgok A tulajdon Római jog XVI. Dolgok A tulajdon res fungibilis - res nec fungibilis helyettesíthető dolog (res fungibilis) a forgalomban nem egyedileg megjelölve, hanem mennyisége (űrtartalom, súly, hosszúság, térmérték,

Részletesebben

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi

Részletesebben

A vételár mint az adásvételi szerződés lényeges alkatrésze Dr. Jusztinger János egyetemi adjunktus Római Jogi Tanszék

A vételár mint az adásvételi szerződés lényeges alkatrésze Dr. Jusztinger János egyetemi adjunktus Római Jogi Tanszék A vételár mint az adásvételi szerződés lényeges alkatrésze AJSZLO4801 - Kredit 2 Félévi óraszám 30 Létszám - A kurzus az adásvételi szerződés egyik lényeges eleméről, a vételárról kíván részletes áttekintést

Részletesebben

A dologi jog fogalma A tulajdonviszony

A dologi jog fogalma A tulajdonviszony A dologi jog fogalma A tulajdonviszony Dr. Kenderes Andrea A dologi jog fogalma Történeti visszatekintés (Róma, Középkor, Polgárosodás) Dologi jog fogalma Dologi jog jelentőssége ( alkotmányos berendezkedés,

Részletesebben

Tájékoztató és tematika POLGÁRI JOG című tantárgyból ( 2011/2012.)

Tájékoztató és tematika POLGÁRI JOG című tantárgyból ( 2011/2012.) Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Alkotmányjogi és Közigazgatási Jogi Tanszék Tájékoztató és tematika POLGÁRI JOG című tantárgyból ( 2011/2012.) A tájékoztató célja, hogy polgári jog

Részletesebben

I. (ŐSZI) FÉLÉV A TÉTELEK

I. (ŐSZI) FÉLÉV A TÉTELEK POLGÁRI JOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR 2017-2018. I. (ŐSZI) FÉLÉV A TÉTELEK 1. A polgári jog fogalma, tárgya, helye és összefüggései a jogrendszerben. 2. A magánjog története Nyugat-Európában és Magyarországon

Részletesebben

recenzió Peter Stein: A római jog Európa történetében. Osiris, Budapest, MACHER GÁBOR

recenzió Peter Stein: A római jog Európa történetében. Osiris, Budapest, MACHER GÁBOR MACHER GÁBOR Peter Stein: A római jog Európa történetében. Osiris, Budapest, 2005. Peter Stein (1926-) a Cambridge-i Egyetem nyugalmazott regius professora, korunk egyik legjelentősebb élő brit jogtudósa,

Részletesebben

A dologi jog fogalma A tulajdonviszony. Dr. Kenderes Andrea május 17.

A dologi jog fogalma A tulajdonviszony. Dr. Kenderes Andrea május 17. A dologi jog fogalma A tulajdonviszony Dr. Kenderes Andrea 2014. május 17. A dologi jog fogalma Történeti visszatekintés (Róma, Középkor, Polgárosodás) Dologi jog fogalma Dologi jog jelentőssége ( alkotmányos

Részletesebben

Polgári jogi záróvizsgakérdések (2014/2015. I. félév)

Polgári jogi záróvizsgakérdések (2014/2015. I. félév) 1 Polgári jogi záróvizsgakérdések (2014/2015. I. félév) A záróvizsgára történő felkészülés vezérfonala" az előadásokon/a 2013. évi V. törvényen alapuló speciális kollégiumon/konzultációkon leadott anyag.

Részletesebben

Római jog XIV a házassági vagyonjog - cum manu. Házassági vagyonjog A jogi személy. A vagyon. a házassági vagyonjog - sine manu

Római jog XIV a házassági vagyonjog - cum manu. Házassági vagyonjog A jogi személy. A vagyon. a házassági vagyonjog - sine manu Római jog XIV. Házassági vagyonjog A jogi személy A vagyon a házassági vagyonjog - cum manu A házassági vagyonjog tekintetében is döntő különbség volt a manusos és a manus nélküli házasság között. Ha a

Részletesebben

Római jog IV. kronológiák. Az archaikus és preklasszikus jogfejlődés. leges duodecim tabularum. a XII táblás törvény tartalma

Római jog IV. kronológiák. Az archaikus és preklasszikus jogfejlődés. leges duodecim tabularum. a XII táblás törvény tartalma Római jog IV. kronológiák? - kb. Kr.e. IV. sz. eleje Kr.e. IV. sz. második fele I. sz. vége Kr.u. I. sz. - Kru. III. sz. Kr.u IV. sz. eleje - Társadalom Állam Jogfejlődés Quiritár civilizáció patriarchális

Részletesebben

Római jog XV. A jogi személy A dolgok, a dolgok osztályozása

Római jog XV. A jogi személy A dolgok, a dolgok osztályozása Római jog XV. A jogi személy A dolgok, a dolgok osztályozása a jogi személy Jogi személy ma: valamely állandó cél szolgálatában álló s jogalanyisággal felruházott szervezet E szervezet lehet több természetes

Részletesebben

ÓKOR Rómaiak az Augustus-korban

ÓKOR Rómaiak az Augustus-korban ÓKOR Rómaiak az Augustus-korban A témához mérten kis terjedelmű kötetben a hangsúly a rómaiakon és nem Augustus korán van. A mű ugyanis az Európa népei sorozat részeként jelent meg, minden bizonnyal terjedelmi

Részletesebben

Római jog VI kronológiák. Jogfejlődés a Kr.u. I. századtól a Kr.u. VI. századig. a jogforrások jelentősége.

Római jog VI kronológiák. Jogfejlődés a Kr.u. I. századtól a Kr.u. VI. századig. a jogforrások jelentősége. kronológiák Társadalom Állam Jogfejlődés Római jog VI. Jogfejlődés a Kr.u. I. századtól a Kr.u. VI. századig? - kb. Kr.e. IV. sz. eleje Kr.e. IV. sz. második fele I. sz. vége Kr.u. I. sz. - Kru. III. sz.

Részletesebben

GÁRDOS PÉTER: AZ ENGEDMÉNYEZÉS

GÁRDOS PÉTER: AZ ENGEDMÉNYEZÉS A DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI GÁRDOS PÉTER: AZ ENGEDMÉNYEZÉS ELTE ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA KONZULENS: DR. MENYHÁRD ATTILA, PHD BUDAPEST, 2008 I. A KITŰZÖTT KUTATÁSI FELADAT RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA...3

Részletesebben

16. gyakorlat. Kötelmi jog

16. gyakorlat. Kötelmi jog 16. gyakorlat Kötelmi jog 1. jogeset Egy filius familias tartozott Titiusnak. Tartozása biztosítására kezest adott. Titius végrendeletében a filius familiast örökösévé nevezte. Amikor meghalt, a pater

Részletesebben

POLGÁRI JOG I. TÉTELSOR 2014/2015. II. évfolyam I. félév

POLGÁRI JOG I. TÉTELSOR 2014/2015. II. évfolyam I. félév POLGÁRI JOG I. TÉTELSOR 2014/2015. II. évfolyam I. félév (tankönyvek: Boóc Ádám Sándor István: Előadásvázlatok a polgári jog általános tanaiból, Sándor István: Előadásvázlatok a személyek jogából vázlat:

Részletesebben

Polgári jogi záróvizsgakérdések (2016/2017. II. félév)

Polgári jogi záróvizsgakérdések (2016/2017. II. félév) 1 Polgári jogi záróvizsgakérdések (2016/2017. II. félév) A záróvizsgára történő felkészülés vezérfonala" az előadásokon/gyakorlatokon leadott törzsanyag. Felkészülését segítik az alább megjelölt tankönyvek,

Részletesebben

Egy nehéz jogi eset a kincstalálás római jogi... A Paul. D. 41, 2, 3, 3 töredék elemzése*

Egy nehéz jogi eset a kincstalálás római jogi... A Paul. D. 41, 2, 3, 3 töredék elemzése* tanulmányok Siklósi Iván Egy nehéz jogi eset a kincstalálás római jogi témakörében A Paul. D. 41, 2, 3, 3 töredék elemzése* I. A FORRÁSSZÖVEGRŐL ÁLTALÁBAN A jelen tanulmány vizsgálódásának tárgyát képező

Részletesebben

Római jog V. Az örökösök jogi helyzete

Római jog V. Az örökösök jogi helyzete Római jog V. Az örökösök jogi helyzete az öröklés jogi hatása Az aditioval az örökös az örökhagyó universalis successorává, azaz minden átháruló jogának és kötelezettségének utódjává lett. Az örökhagyó

Részletesebben

POLGÁRI JOG. Mint jog ág DR SZALAI ERZSÉBET 1

POLGÁRI JOG. Mint jog ág DR SZALAI ERZSÉBET 1 POLGÁRI JOG Mint jog ág DR SZALAI ERZSÉBET 1 Ptk. állampolgárok állami, önkormányzati, gazdasági és civil szervezetek más személyek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza../. DR SZALAI ERZSÉBET

Részletesebben

Tantárgyi útmutató /NAPPALI félév

Tantárgyi útmutató /NAPPALI félév Tantárgy megnevezése Gazdasági jog alapjai I. Tantárgyi útmutató /NAPPALI 2011-2012 1. félév Tantárgy jellege/típusa: Egységes üzleti alapozó modul Kontaktórák száma: 24 Egyéni tanulási óra igény: 36 Vizsgajelleg:

Részletesebben

A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG

A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény

Részletesebben

JUSTINIANUS CSÁSZÁR INSTITUTIÓI NÉGY KÖNYVBEN

JUSTINIANUS CSÁSZÁR INSTITUTIÓI NÉGY KÖNYVBEN A BUDAPESTI KIR. MAGY. PÁZMÁNY PÉTER TUDOMÁNYEGYETEM RÓMAI JOGI SZEMINÁRIUMÁNAK KIADVÁNYA ÚJ SOROZAT 3. SZ. JUSTINIANUS CSÁSZÁR INSTITUTIÓI NÉGY KÖNYVBEN FORDÍTOTTA IFJ. MÉSZÖLY GEDEON A FORDÍTÁST ÁTNÉZTE

Részletesebben

Jogi alapok TANTÁRGYI PROGRAM. Valamennyi szak Levelező és Távoktatás tagozat I.évfolyam. 2011/2012. tanév I. félév

Jogi alapok TANTÁRGYI PROGRAM. Valamennyi szak Levelező és Távoktatás tagozat I.évfolyam. 2011/2012. tanév I. félév Jogi alapok Valamennyi szak Levelező és Távoktatás tagozat I.évfolyam 2011/2012. tanév I. félév 1/5 Jogi alapok Valamennyi szak/levelező és Távoktatás tagozat/i. évfolyam 2011/2012 tanév I. félév A tantárgyat

Részletesebben

ÉRVÉNYTELENSÉG MEGTÁMADÁSI OKOK

ÉRVÉNYTELENSÉG MEGTÁMADÁSI OKOK ÉRVÉNYTELENSÉG DR. BARZÓ TÍMEA PHD EGYETEMI DOCENS, ÜGYVÉD EGÉSZSÉGÜGYI SZAKJOGÁSZ MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR POLGÁRI JOGI TANSZÉK 2014. 1 ALAPVETÉSEK FELEK CÉLJA: Kölcsönös és egybehangzó

Részletesebben

TETELEK AZ ÖSSZES MELYEKET A MAGYAR KIR, TUDOM. EGYETEMNÉL KIÁLLOTT SZIGORLATOK UTAK A JOGTUDORÉ FOKOZAT ELNYERÉSE VÉGETT A TEKINTETES

TETELEK AZ ÖSSZES MELYEKET A MAGYAR KIR, TUDOM. EGYETEMNÉL KIÁLLOTT SZIGORLATOK UTAK A JOGTUDORÉ FOKOZAT ELNYERÉSE VÉGETT A TEKINTETES TETELEK AZ ÖSSZES JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYOKBÓL, MELYEKET A MAGYAR KIR, TUDOM. EGYETEMNÉL KIÁLLOTT SZIGORLATOK UTAK A JOGTUDORÉ FOKOZAT ELNYERÉSE VÉGETT A TEKINTETES J OGI KAR HELYBENHAGYÁSÁVAL KÖZVITA U.\

Részletesebben

Üzleti jog III. JOGRENDSZER, JOGÁGAK. Üzleti jog III. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 1

Üzleti jog III. JOGRENDSZER, JOGÁGAK. Üzleti jog III. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 1 Üzleti jog III. JOGRENDSZER, JOGÁGAK Üzleti jog III. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 1 Gondolatmenet I. A jogrendszer fogalma és típusai II. A jogrendszer tagozódása III. Jogágak Üzleti jog III. BME GTK Üzleti

Részletesebben

2. Intézmények/Értékek (vő. Michael Novak): szociális piacgazdaság

2. Intézmények/Értékek (vő. Michael Novak): szociális piacgazdaság Értékrend és Pluralizmus Irodalom: Wolfgang Waldstein: A szívébe írva XVI. Benedek: Beszéd a német Bundestag előtt Zlinszky János: A XII táblától a 12 ponton át a magánjog új törvénykönyvéig El Beheiri

Részletesebben

Deli Gergely: Salus rei publicae. A helyes döntés kritériuma a római magánjogban

Deli Gergely: Salus rei publicae. A helyes döntés kritériuma a római magánjogban Pókecz Kovács Attila Deli Gergely: Salus rei publicae. A helyes döntés kritériuma a római magánjogban 2014-ben látott napvilágot a Gondolat Kiadó gondozásában Deli Gergely Salus rei publicae. A helyes

Részletesebben

Deák Ferenc terem. Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések ügyvédek számára - I. képzési modul

Deák Ferenc terem. Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések ügyvédek számára - I. képzési modul M A G Y A R I G A Z S Á G Ü G Y I A K A D É M I A 2 0 1 4. á p r i l i s 9-1 1. Deák Ferenc terem Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések ügyvédek számára - I. képzési modul B e v e z e t ő r

Részletesebben

JOGRENDSZER, JOGÁGAK

JOGRENDSZER, JOGÁGAK JOGRENDSZER, JOGÁGAK I. A jogrendszer fogalma és típusai II. A jogrendszer tagozódása III. A jogágak I. A jogrendszer fogalma és típusai 1. Jogrendszer: az adott állam jogszabályainak rendezett összessége

Részletesebben

Római jog XXIII. A római perjog továbbélése A személyi-, családi és dologi jog továbbélése

Római jog XXIII. A római perjog továbbélése A személyi-, családi és dologi jog továbbélése Római jog XXIII. A római perjog továbbélése A személyi-, családi és dologi jog továbbélése európai közös eljárásjog A középkor végétől számíthatjuk azt az időt, midőn előbb az egyházi, majd a világi jog

Részletesebben

A BIRTOK FOGALMA ÉS JELENTŐSÉGE. A birtok

A BIRTOK FOGALMA ÉS JELENTŐSÉGE. A birtok A BIRTOK FOGALMA ÉS JELENTŐSÉGE A birtok A birtok a magánjog egyik legnehezebben meghatározható, rejtélyes fogalma, amelynek filózofiai dimenziói is vannak. A birtok fogalmának meghatározása és a birtoklási

Részletesebben

1. Kérdés. Gyakorlat. Mit tudunk a praetori törvényes öröklési rendről, melyek voltak a fő osztályok? Öröklési jog 1.

1. Kérdés. Gyakorlat. Mit tudunk a praetori törvényes öröklési rendről, melyek voltak a fő osztályok? Öröklési jog 1. 1. Kérdés Gyakorlat Mit tudunk a praetori törvényes öröklési rendről, melyek voltak a fő osztályok? Öröklési jog 1. bonorum possessio A bonorum possessorok négy osztályba voltak sorolva. Mindegyik osztály

Részletesebben

Római jog XVII. A dolgok osztályozása

Római jog XVII. A dolgok osztályozása Római jog XVII. A dolgok osztályozása A tulajdon forgalmon kívüli dolgok (res extra commercium) A jogi értelemben dolognak minősülő tárgyak közül némelyeket a római jog különös meggondolásokból kivett

Részletesebben

Nótári Tamás: A jognak asztalánál 1111 jogi regula és szentencia latinul és magyarul 1

Nótári Tamás: A jognak asztalánál 1111 jogi regula és szentencia latinul és magyarul 1 Kiss Zoltán PhD-hallgató, Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi Magánjogi Tanszék Nótári Tamás: A jognak asztalánál 1111 jogi regula és szentencia latinul és magyarul 1

Részletesebben

Osztályozó vizsga anyaga történelemből

Osztályozó vizsga anyaga történelemből Miskolci Magister Gimnázium Osztályozó vizsga anyaga történelemből Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A tanulónak írott forrásokat kell tudni értelmezni, feldolgozni és feladatokban alkalmazni.

Részletesebben

RÓMAI JOG GYAKORLATOK 1

RÓMAI JOG GYAKORLATOK 1 RÓMAI JOG GYAKORLATOK 1 1 TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 2 Történeti rész 3 Ius civile ius gentium ius naturale ius praetorium 3 A római köztársaság államszervezete 5 Diocletianus (284-305) császár közigazgatási

Részletesebben

Új Polgári Törvénykönyv

Új Polgári Törvénykönyv Új Polgári Törvénykönyv Dologi Jog Dr. Pecsenye Csaba Birtok Birtokos Aki a dolgot sajátjaként vagy a dolog időleges birtokára jogosító jogviszony alapján hatalmában tartja Főbirtokos Albirtokos Jogalap

Részletesebben

A nemzetközi jog forrásai

A nemzetközi jog forrásai A nemzetközi jog rendszere A nemzetközi jog forrásai nincsen központi jogalkotó szervezet nincsen központilag alkotott jog jogforrás a nemzetközi jogban: 2010. tavasz Dr. Lattmann Tamás azok a formák,

Részletesebben

Jogi alapismeretek szept. 21.

Jogi alapismeretek szept. 21. Jogi alapismeretek 2017. szept. 21. II. Állam- és kormányformák az állam fogalmának a meghatározása két fő szempontból fontos legitimációs és normatív szerep elhatárolás, megértés definíció! A definíciónak

Részletesebben

2016/2017. tanév I. (őszi) félév. Neptun kódja: JK 10201M (régi KÖZIGAZGATÁSI JOG 1.

2016/2017. tanév I. (őszi) félév. Neptun kódja: JK 10201M (régi KÖZIGAZGATÁSI JOG 1. TEMATIKA ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZER 2016/2017. tanév I. (őszi) félév TANTÁRGY NEVE Neptun kódja: JK 10201M (régi KÖZIGAZGATÁSI JOG 1. hálóterv szerint JK 10201) Társfeltétele: JK 10101 Helye a mintatantervben:

Részletesebben

A tantárgy címe: Nemzetközi jog I. gyakorlat. Tantárgyfelelős: Dr. Szalai Anikó adjunktus, PhD

A tantárgy címe: Nemzetközi jog I. gyakorlat. Tantárgyfelelős: Dr. Szalai Anikó adjunktus, PhD A tantárgy címe: Nemzetközi jog I. gyakorlat Tantárgyfelelős: Dr. Szalai Anikó adjunktus, PhD Tantárgy oktatója, oktatói (amennyiben nem azonos a tantárgyfelelőssel): Dr. Szalai Anikó adjunktus, PhD Dr.

Részletesebben

Római jog gyakorlat 6

Római jog gyakorlat 6 Római jog gyakorlat 6 A formuláris eljárás (2), Személyi jog (1) 6. eset Gaius Opilio és Septimus Acinus megegyeztek abban, hogy Acinus megmetszi Gaius almását és ennek fejében Gaius lenyírja Septimus

Részletesebben

SIKLÓSI IVÁN. Egy nehéz jogi eset a kincstalálás római jogi témakörében a Paul. D. 41, 2, 3, 3 töredék elemzése

SIKLÓSI IVÁN. Egy nehéz jogi eset a kincstalálás római jogi témakörében a Paul. D. 41, 2, 3, 3 töredék elemzése SIKLÓSI IVÁN Egy nehéz jogi eset a kincstalálás római jogi témakörében a Paul. D. 41, 2, 3, 3 töredék elemzése I. A forrásszövegről általában A jelen tanulmány vizsgálódásának tárgyát képező híres, Paulustól

Részletesebben

A/1. A POLGÁRI JOG ÉS A CSALÁDJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

A/1. A POLGÁRI JOG ÉS A CSALÁDJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A/1. A POLGÁRI JOG ÉS A CSALÁDJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Az alábbi jogszabályok átfogó ismerete szükséges: - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), -

Részletesebben

Perfelvétel iratai. perkoncentráció: hiánytalan peranyag mihamarabb rendelkezésre álljon

Perfelvétel iratai. perkoncentráció: hiánytalan peranyag mihamarabb rendelkezésre álljon Perfelvétel iratai perkoncentráció: hiánytalan peranyag mihamarabb rendelkezésre álljon 1. felperesi KERESETLEVÉL 1.1. tartalom tartalmi szabályozásának célja: minél előbb rendelkezésre álljon valamennyi

Részletesebben

Római jog levelező I. Öröklési jog

Római jog levelező I. Öröklési jog Római jog levelező I. Öröklési jog II. félév menete I. II. III. IV. V. febr. 19. márc. 05. márc. 26. ápr. 17. ápr. 24. öröklési jog (3 óra) kötelmi jog 1. (3óra) kötelmi jog 2. (3 óra) kötelmi jog 3. (2

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelőséggel minden magyarért,

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ A DOMÉNNÉV-REGISZTRÁCIÓRÓL ÉS A DOMÉNNEVEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ JOGÉRVÉNYESÍTÉSRŐL TARTOTT KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉSRŐL

ÖSSZEFOGLALÓ A DOMÉNNÉV-REGISZTRÁCIÓRÓL ÉS A DOMÉNNEVEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ JOGÉRVÉNYESÍTÉSRŐL TARTOTT KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉSRŐL ÖSSZEFOGLALÓ A DOMÉNNÉV-REGISZTRÁCIÓRÓL ÉS A DOMÉNNEVEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ JOGÉRVÉNYESÍTÉSRŐL TARTOTT KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉSRŐL A téma vizsgálatának aktualitását az adja, hogy a szellemi tulajdonjogok érvényesítésével

Részletesebben

Dr. Benke József PhD szakmai önéletrajza

Dr. Benke József PhD szakmai önéletrajza Dr. Benke József PhD szakmai önéletrajza 1 ) S z e m é l y i a d a t o k NÉV Dr. Benke József Zoltán SZEMÉLYES ADATOK születési hely/idő: Pécs, 1980.03.22. szüleim: Megyeri Mária, nyug. magyar nyelv és

Részletesebben

Évfolyam- és szakdolgozati témák Jogtörténeti Tanszék

Évfolyam- és szakdolgozati témák Jogtörténeti Tanszék Évfolyam- és szakdolgozati témák Jogtörténeti Tanszék Dr. Szabó Béla és Dr. Újvári Emese ( )-ben feltüntetve a szükséges nyelvismeret Római jog (Magánjog) 1. A római öröklési jog intézményeinek története

Részletesebben

v b arbiter ex compromisso m y m. A

v b arbiter ex compromisso m y m. A B ó Á m A m v - b y m m j m v v, A v m y bb y ó j - j v ó ó j v m v -, m y v j bb mó j y y. A m v b v - m m j, y j m m, m m y v. 1 A v b b m m j - m y, y m j m m - y óm j y v. T bb u ó y vb v b ó j j u

Részletesebben

A kis értékű követelések európai eljárása. A Parlament és a Tanács 861/2007/EK Rendelete

A kis értékű követelések európai eljárása. A Parlament és a Tanács 861/2007/EK Rendelete A kis értékű követelések európai eljárása A Parlament és a Tanács 861/2007/EK Rendelete Célja: - a hozzáférés megkönnyítése - a jogviták rendezésének egyszerűsítése, gyorsítása - az ítéletek elismerésének

Részletesebben

Az értékpapír fogalma a régi és az új magyar Ptk.-ban

Az értékpapír fogalma a régi és az új magyar Ptk.-ban Acta Univ. Sapientiae, Legal Studies, 3, 2 (2014) 117 138 Az értékpapír fogalma a régi és az új magyar Ptk.-ban Havasi Bálint Attila közjegyzőhelyettes, Bicske E-mail: havasibalint@mokk.hu Összefoglalás.

Részletesebben

Római jog XXIV a telki szolgalmak fajtái. Idegen dologbeli jogok II.

Római jog XXIV a telki szolgalmak fajtái. Idegen dologbeli jogok II. Római jog XXIV. Idegen dologbeli jogok II. a telki szolgalmak fajtái A telki szolgalmaknak két alapvető típusa különböztethető meg: a mezei telki szolgalmak (servitutes praediorum rusticorum) a mezőgazdasági

Részletesebben

AutósTárs gépjármű jogvédelmi biztosítás feltételei (GJB)

AutósTárs gépjármű jogvédelmi biztosítás feltételei (GJB) AutósTárs gépjármű jogvédelmi biztosítás feltételei (GJB) Hatályos: 2011. július 1-jétől Nysz.: 14541 Tartalomjegyzék I. A biztosítási szerződés alanyai... 3 II. A biztosítás tárgya... 3 III. A biztosítási

Részletesebben

Alkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16.

Alkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16. Alkotmányjog 1 Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel 2016-17. tavaszi szemeszter ELTE ÁJK 2017. február 16. A tantárgy Előadás Gyakorlat Vizsgakövetelmények Vizsgarendszer A tanszékről alkjog.elte.hu/

Részletesebben

Tanulmányi Tájékoztató 2012/2013. tanév II. félév

Tanulmányi Tájékoztató 2012/2013. tanév II. félév Tanulmányi Tájékoztató 2012/2013. tanév II. félév i jogi szakjogász és i jogi szakokleveles tanácsadó szakirányú továbbképzési szakok Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Kara 2011. év szeptemberétől

Részletesebben

Törvényi engedmény és késedelmi kamat

Törvényi engedmény és késedelmi kamat Törvényi engedmény és késedelmi kamat LESZKOVEN LÁSZLÓ * 1. A dolgozat témája közelmúltban látott napvilágot a Győri Ítélőtábla Pf. IV.20.110/2009/10. számú ítélete. 1 A tényállás témánk szempontjából

Részletesebben

A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár. (Ptk. 349. (1) bek.) dr. Mikó Sándor

A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár. (Ptk. 349. (1) bek.) dr. Mikó Sándor A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perekben (Ptk. 349. (1) bek.) Szerző: dr. Mikó Sándor 2013. Alapvetések a jogellenesség vizsgálatához

Részletesebben

Ptk. rendszere: Kötelmek szerződések általános egyes szerződések teljesítésének különös szabályai. Pénztartozás teljesítése kötelem és szerződés

Ptk. rendszere: Kötelmek szerződések általános egyes szerződések teljesítésének különös szabályai. Pénztartozás teljesítése kötelem és szerződés Ptk. rendszere: Kötelmek szerződések általános egyes szerződések teljesítésének különös szabályai. Pénztartozás teljesítése kötelem és szerződés esetén. A kötelem tárgya: a szolgáltatás mint magatartás.

Részletesebben

- 1 - Római jog. Bevezetés, a római jog külső története (28)

- 1 - Római jog. Bevezetés, a római jog külső története (28) - 1 - Római jog Bevezetés, a római jog külső története (28) 101. Miért tanulunk ma is római jogot? 1. A római jog fogalma - A rómaik a maguk jogát ius civile (ünnepélyesebb formában: ius Quiritium) kifejezéssel

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város polgármestere. Javaslat önkormányzati tulajdonú ingatlan elbirtoklásának elismerésére

Salgótarján Megyei Jogú Város polgármestere. Javaslat önkormányzati tulajdonú ingatlan elbirtoklásának elismerésére Salgótarján Megyei Jogú Város polgármestere Szám: 20657-2/2016. Javaslat önkormányzati tulajdonú ingatlan elbirtoklásának elismerésére Tisztelt Közgyűlés! German János 3100 Salgótarján Béke krt. 86. sz.

Részletesebben