Római jog XI. A kötelmek biztosítékai (2)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Római jog XI. A kötelmek biztosítékai (2)"

Átírás

1 Római jog XI. A kötelmek biztosítékai (2)

2 a zálogjog tartalma A zálogjog funkciója kettős: a követelés biztosítása, a követelés kielégítése. Ennek megfelelően alakulnak a záloghitelező jogai: a) a zálogtárgy birtoklásának ill. birtokba vételének joga (ius possidendi), b) a zálogtárgy eladásának joga (ius venditionis, ius distrahendi).

3 ius distrahendi a) a záloghitelező eleinte csak akkor adhatta el a zálogtárgyat, ha azt a felek előre kikötötték (pactum de distrahendo) de a klasszikus jogban már külön kikötés nélkül is megillette a zálogtárgy eladásának a joga (ius distrahendi). Az eladási jog tehát a zálogszerződés esetleges alkotórészéből annak természetes alkatrészévé lett, melyet minden elzálogosításba bele kellett érteni. Ezt követően a záloghitelező eladási jogát külön megállapodással ki kellett zárni (pactum de non distrahendo). Justinianus szerint az eladási jog már a zálogszerződés lényeges alkatrésze, tehát ki sem zárható, s a pactum de non distrahendonak csupán az a jelentősége, hogy az eladás előtt az adóst háromszor kellett értesíteni és felszólítani teljesítésre.

4 ius distrahendi (2) Az eladás nem volt formaságokhoz kötve, s történhetett magánúton is, de a záloghitelezőnek bona fide kellett eljárnia, vagyis törekednie kellett reális vételár elérésére. Erre tekintettel sem ő, sem az adós nem vehette meg a zálogtárgyat. A hitelező eljárása körüli esetleges későbbi viták elkerülése érdekében éppen ezért szokásos volt a zálogtárgy árverés útján való értékesítése. Eladás esetén a vevő a záloghitelezőtől a traditioval a res nec mancipi felett quiritar, a res mancipi felett bonitar tulajdonjogot szerzett. A vevővel szemben a záloghitelező csak eladási jogáért felelt. Az eladással az elzálogosító tulajdonjoga, valamint a dolgot terhelő későbbi jogok (szolgalmak, zálogjogok) megszűntek.

5 ius distrahendi (3) A vételárból a követelés és járulékainak kifizetése után maradt felesleget (superfluum, hyperocha) ki kell adni az elzálogosítónak, illetőleg ha van, a rangsorban következő záloghitelezőnek. Ha viszont a vételár nem fedezi a teljes követelést, a hitelező követelési joga (nem a zálogjoga!) a többlet erejéig fennmarad. Justinianus adósvédelmi indíttatású rendelkezése szerint az eladás csak az adós (esetleg háromszori) értesítése utáni két év elteltével történhetik meg.

6 lex commissoria A klasszikus kor végéig megvolt annak a lehetősége is, hogy a hitelező eladási jogát mellékegyezménnyel kizárják, és abban állapodjanak meg, hogy ha az adós nem teljesít, a záloghitelező, értékére tekintet nélkül, a zálogtárgy tulajdonát kapja meg követelése fejében. (lex commissoria) A lex commissoria kikötését azonban Constantinus érvénytelennek (semmisnek) nyilvánította, az adósra hátrányos, kizsákmányoló volta miatt.

7 a zálogjogok találkozása A jelzálogjog intézménye lehetővé teszi, hogy ugyanaz a dolog több különböző hitelező javára legyen zálogul lekötve. Ilyenkor egy dolgon több zálogjog találkozik, melyek egymáshoz való viszonyát rendezni kell. A zálogjogok konkurenciája különböző módokon állhat elő: A) több zálogjog egy dolgon keletkezhetik olymódon, hogy a záloghitelezők különböző auktoroktól szereztek zálogjogot (pl. az eladó után a vevő is elzálogosítja a dolgot). Ilyenkor az actio Publiciana elvei szerint döntendő el, melyik zálogjog hatályos a másikkal szemben. Ba) előfordul, hogy az elzálogosító egy ügylettel több hitelező ré-szére együttesen rendel zálogjogot. Ebben az esetben a hite-lezők követelésük arányában szerzik meg a zálogjogot a zá-logtárgy megfelelő eszmei hányadán. Bb) egy napon, de különböző ügyletekkel létesített zálogjogok közül a birtokló záloghitelező joga erősebb.

8 a zálogjogok találkozása (2) Bc) ha az adós ugyanazt a dolgot eltérő időpontokban kötötte le jelzálogul különböző hitelezőknek, akkor a zálogjogok között rangsor keletkezett: a korábbi zálogjog a rangsorban megelőzte a későbbit (qui prior tempore, potior iure). A prioritás eldöntése szempontjából tehát döntő jelentősége volt az elzálogosítások időpontjának. A csalárd antedatálások (adós összejátszik egy későbbi hitelezőjével) megakadályozása végett Leo császár akként rendelkezett, hogy a közokiratban vagy a három szavahihető tanú jelenlétében készült magánokiratban létesített zálogjog (pignus publicum ill. pignus quasi publicum) a rangsorban megelőzi a nem ilyen módon létesített zálogjogokat. Ezzel tkp. elérte azt, hogy ettől fogva az elzálogosításokat okiratokban eszközölték, hiszen senki sem kockáztatta azt, hogy egy későbbi zálogjog a rangsorban az övét formai okból megelőzze.

9 privilégizált zálogjogok A prioritás elve a későbbiek során áttörést szenvedett néhány privilégizált zálogjog esetében, melyek keletkezésük idejétől függetlenül megelőzték a többi zálogjogot, éspedig egymás közt az alábbi sorrendben: a) első helyen állt Caracalla óta a fiscus törvényes jelzálogjoga adókövetelése biztosítására az adókötelezett egész vagyonán; b) ezt követte (a justinianusi jogban) a feleség törvényes zálogjoga a hozománykiadás stb. iránti követelése biztosítására a férj vagyonán; c) végül annak a zálogjoga, aki a zálogtárgy e dolog megszerzése, fenntartása vagy kijavítása végett adott kölcsönt (versio in rem). d) pignus publicum

10 a záloghitelezők viszonya A különböző rangsorú zálogjogok egymáshoz való viszonya a következő: a) bármelyik záloghitelező (a rangsorban hátrább álló is) érvényesítheti jogát harmadik személyekkel szemben. b) a rangsorban előbb álló záloghitelező érvényesítheti jogát a rangsorban hátrább állóval szemben, tehát tőle is követelheti a zálogtárgy kiadását. c) a ius distrahendi-t csak a rangelső gyakorolhatja, ha tehát a zálogtárgyat egy rangsorban hátrább álló adta el, ezzel ugyan megszünteti a saját és az utána következők zálogjogát, de az eladás nem hatályos a rangsorban előbb állóval szemben, ez tehát a zálogtárgyat a vevőtől is elperelheti (aki csupán az eladó ellen fordulhat). d) a rangelső részéről eszközölt eladás esetén a vételárfelesleget a rangsorban következők kapják ranghelyüknek megfelelően. e) a rangelsőbb zálogjog megszűnése esetén (pl. mert az adós tartozását kifizette), a következő zálogjog érvényesül.

11 a záloghitelezők viszonya - ius offerendi f) a rangsor első helyén álló záloghitelezőt a hátrább álló kifizetheti (ranghelymegváltás: ius offerendi), s ezzel - annak zálogjogát, egyszersmind az adós elleni követelését is megszerzi, saját követelésével azonban marad korábbi ranghelyén. - amennyiben a kielégítést a rangelső nem fogadná el, az bírói letétbe helyezhető. A ranghely megváltás értelme az, hogy a hátrább álló hitelező így megakadályozhatja a zálogtárgy kedvezőtlen időben és módon történő értékesítését, remélvén, hogy azt őmaga majd olyan áron tudja eladni, melyből eredeti követelése is kitelik.

12 a zálogjog keletkezése Zálogjog három módon keletkezik: a) jogügyleti úton, azaz a hitelező és az elzálogosító szerződésével, illetőleg végintézkedéssel, b) magistratusi vagy bírói határozattal, c) jogszabályi rendelkezés alapján. 1a. Az ügyleti úton történő zálogjog alapítás fő esete a zálogszerződés, éspedig a kézizálog-szerződés (contractus pigneraticius) és a jelzálog-szerződés (pactum hypothecae). Az előbbi ún. reálszerződés, utóbbi egy konszenzuálszerződés. b. A végintézkedéssel történő zálogalapítás leggyakoribb esete az, amidőn az örökhagyó a hagyományos vagy más szinguláris részeltetett javára rendel jelzálogjogot az örökség egészén vagy az abba tartozó egyes dolgokon a juttatás örökös általi kifizetésének biztosítására.

13 a zálogjog keletkezése (2) 2. Hatósági intézkedés létesíti a zálogjogot a praetori birtokbautalásoknál (pignus praetorium) és a cognitios eljárásbeli vagyoni végrehajtás esetében (pignus in causa indicati captum). Bírói zálogjog (pignus iudiciale) keletkezik az osztóperbeli ítéletben a volt társtulajdonos követelése biztosítására. 3. Zálogalapító tényállás lehet a jogszabály rendelkezése is. Az így keletkezett zálogjog az ún. törvényes (értsd: törvényi) jelzálog, melyek egy részénél a törvény feltételezi a felek hallgatólagos megegyezését (tacita hypotheca legalis).

14 hypotheca legalis Ez fennállhat bizonyos követelések biztosítására az adós meghatározott vagyontárgyain (hypotheca legalis specialis), egész vagyonán (hypotheca legalis generalis). A) A speciális törvényi jelzálog esetei a következők: a) A ház vagy lakás bérbeadójának külön kikötés nélkül is jelzálogjoga van a bérlő (inquilinus) lakásba vitt ingóságain (itt is: invecta et illata), melyek elvitelét bérhátralék vagy egyéb tartozás esetén a bérbeadó erőszakkal is megakadályozhatja. Tartozása kiegyenlítése után viszont a bérlő interdictum de migrando útján követelheti dolgai kiadását; b) A mezőgazdasági ingatlan bérbeadójának jelzálogjoga van a bérlő által beszedett gyümölcsökön a haszonbér-követelés biztosítására; c) Egy Kr.u. II. sz.-beli senatusconsultum értelmében a házépítésre vagy tatarozásra adott kölcsön biztosítására a hitelezőnek jelzálogjoga van az épületen.

15 hypotheca legalis (2) B) Egyetemes törvényi jelzálogjoga van: a) Caracalla óta a fiscusnak adókövetelése vagy valamely szerződésből folyó követelése biztosítására az adókötelezett ill. adós egész vagyonán; b) Constantinus óta a gyámság vagy gondnokság alatt állónak a gyámi ill. gondnoki ügyvitelből megillető követelései biztosítására utóbbiak egész vagyonán; c) Justinianus rendelkezése szerint a feleségnek a hozomány visszakövetelési, a donatio propter nuptias megfizetése iránti, továbbá a férjére bízott különvagyona kezeléséből eredő követelései biztosítására a férj vagyonán; d) Justinianus óta a hagyományosnak a neki juttatott hagyomány kiadása iránti követelése biztosítására az örökös által megszerzett hagyatéki javakon.

16 a zálogjog átruházása A zálogjog elidegeníthető és átörökíthető jog, de járulékos jellegéből következően csak a biztosított követeléssel együtt szállhat át más jogosultra. (Nem kivétel a subpignus esete sem, mert az alzáloghitelezőre nem a főzálogjog száll át, hanem ő csak a főzálogos hitelezőt megillető ius vendendit gyakorolja). Átszállás esetén a záloghitelező helyébe több jogosult is léphet (pl. az örököstársak), de ez nem eredményezi a zálogjog megosztását, hanem valamennyi részkövetelésre a zálogtárgy egészében szolgál biztosítékul.

17 a zálogjog megszűnése A) megszűnik a zálog olyan okokból, melyek az idegen dologbeli jogokat általában megszüntetik: a) ha a zálogtárgy megsemmisül, állaga átalakul (pl. specificatio folytán) vagy forgalmon kívülivé válik; b) confusio esetén, vagyis ha a záloghitelező a zálogtárgy tulajdonosa lesz vagy megfordítva, a zálogtárgy tulajdonosa a záloghitelező utódjává válik; c) a záloghitelező lemondásával, mely alakszerűtlen ügylet. Erre többnyire amiatt kerül sor, mert az adós egyéb biztosítékot nyújt, pl. kezest állít. Lemondásnak minősült az is, ha egy ingatlan elidegenítésekor írásbeli hirdetmény útján jelentkezésre felszólított záloghitelezők, bár az adott helység lakosai, nem jelentkeztek.

18 a zálogjog megszűnése (2) B) A zálogjog sajátos megszűnési okai: a) a biztosított követelés teljes megszűnése (ha a követelés csak részben szűnik meg, a zálogjog osztatlanul fennmarad a hátralékra, továbbá akkor is, ha a követelés naturalis obligatiová lesz - pl. elévülés, kereset-konszumpció miatt); b) a ius distrahendi gyakorlása mely nem csupán az eladást foganatosító hitelező zálogjogát szünteti meg, hanem a rangsorban utána következőkét is; c) a dolog zálogmentességének elbirtoklása (usucapio libertatis) ha valaki egy dolgot az azt terhelő zálogjogról nem tudva jóhiszeműen és valamely élők közti ügylet, mint titulus alapján szerzett meg (tehát nem örökléssel), és azt a longi temporis praescriptióhoz megkívánt időn át (10 ill. 20 év) birtokolja, maga a zálogjog enyészik el. Ha a szerzés titulus nélkül történt, a megszűnés 30 év múlva következik be; d) a zálogkereset elévülése ha a záloghitelező az őt illető zálogjogot olyankor, amidőn a zálogtárgy egy harmadiknál van, 30 éven át, ha pedig magánál az elzálogosító adósnál vagy örököseinél, 40 éven keresztül nem érvényesítette.

19 a fizetőkészség biztosítása A kötelem teljesítése függ egyrészt az adós a fizetőképességétől, másrészt szubjektív fizetőkészségétől. Az adósi teljesítőkészség (fizetőkészség) növeléséről a felek előzetesen, a szerződés megkötése alkalmával gondoskodhattak, kötbér (poena conventionalis) kikötésével, vagy foglaló (arrha) adásával.

20 a kötbér (poena conventionalis) A kötbér (másként szerződéses bírság) az a pénzösszeg, melyet az adós arra az esetre ígér a hitelezőnek, ha tartozását egyáltalán nem vagy késedelmesen ill. nem kellően teljesítené = ún. valódi kötbér, mely tehát lényegét tekintve nem más, mint kárátalány, vagyis a szolgáltatáshoz főződő és a kötelemszegéssel sérelmet szenvedett hitelezői érdek (interesse) pénzben történő előzetes megállapítása. A kötbér, melynek kikötése stipulatioval történik, és a delictualis adós által fizetendő poena a névazonosság ellenére egymástól lényegesen különbözik: a) a delictumot elkövető terhére a poenát a törvény írja elő, míg a kötbért a felek állapítják meg, b) a delictualis poena-tartozás a tettes halálával megszűnik, a kötbér fizetési kötelezettség ellenben átmegy az adós örököseire.

21 a kötbér értelme A szolgáltatási kötelezettség neki felróható megsértése esetén az adós természetesen külön kikötés nélkül is, pusztán a törvény alapján tartozik a hitelezőnek okozott kárt megtéríteni. Ahhoz azonban, hogy kárának megtérítését a hitelező követelhesse, bizonyítania kell: a) a szerződésszegéssel összefüggő kárának nagyságát, b) továbbá azt, hogy a szerződésszegés az adósnak felróható, vagyis többnyire az adós vétkességét. Mindkét körülmény bizonyításának terhe a hitelezőre nehezedik, így őt adandó esetben hátrány érheti pusztán amiatt, hogy teljes kára nagyságát vagy az adós vétkességét nem tudja bebizonyítani, melynek következményeit azután viseli (bizonyítási szükséghelyzet). Ezeken a nehézségeken segít a kötbérkikötés: ahhoz, hogy a kikötött kötbért követelhesse, a hitelezőnek csupán a kötbérkikötés tényét és a kötelemszegés (nemteljesítés vagy nem kellő teljesítés) fennforgását kell bizonyítania.

22 a kötbér funkciói A hitelező igénye a kötbérre attól függ, hogy mi volt a kötbérkikötés célja. a) amennyiben a kötbért nemteljesítés esetére kötötték ki, a hitelező vagylagosan követelheti a kötbért, éspedig tekintet nélkül az adós vétkességére, vagy perelhet az alapszerződés keresetével kártérítésre, amihez persze a kár nagyságán kívül az adós vétkességét is bizonyítani tartozik. Utóbbi keresetre éppen ezért olyankor kerül sor, amidőn a hitelező kimutatható kára a kötbér összegét meghaladja. A két kereset azonban együttesen nem indítható. Ha mégis erre kerülne sor, az adós a későbbi kereset ellen exceptia dolival védekezhet. alternatív kötbér kötbér vagy kártérítés

23 a kötbér funkciói (2) b) Ha a kötbért nem kellő teljesítés (leggyakrabban adóskésedelem) esetére kötötték ki, a szerződési alapkereset és a kötbérre irányuló kereset együttesen, halmozva indítható: a hitelező az alapkeresettel követeli a szolgáltatást (ill. az annak kimaradása miatti kártérítést), a kötbérkikötés alapján pedig a késedelmi kötbér megfizetését. késedelmi kötbér kötbér + teljesítés c) A kötbér kiköthető arra az esetre is, ha a nemteljesítésből, vagy nem szerződésszerű teljesítésből eredő kár nehezen volna megállapítható - kártérítési kötbér A felek tulajdonképpen közös megegyezéssel állapítják meg a kártérítést előre, meghatározott összegben. Az alapkövetelés teljesítése eredetileg nem jön szóba emellett. Justinianusnál a hitelező követelheti a kötbér összegét meghaladó bizonyított kárát is. kötbér + (kártérítés)

24 a kötbér funkciói (3) d) teljesítési (nem valódi) kötbér A valódi kötbértől (mely egy már fennálló kötelemhez kapcsolódik, mint az adós elsődleges kötelezettségének kiegészítése) különbözik az ún. nem valódi kötbér, melynél arról van szó, hogy a jogi kötelezettséget valaki terhére egyedül a kötbérkikötés teremti meg. Ekkor a poena conventionalis arra szolgál, hogy vele bármely magatartást ki lehet kényszeríteni, feltéve hogy az nem jogellenes vagy erkölcstelen, főleg pedig olyan kötelezettségek teljesítését, melyek egyébként perelhetetlenek (pl. a harmadik személy terhére vagy javára szóló kötelezettségvállalásokat). A közvetett kényszer abban áll, hogy ha az érvényesíthetetlen kötelezettséget a felvállaló nem teljesíti, köteles a kikötött kötbért megfizetni. Ellentétben tehát a valódi kötbérrel, itt hiányzik a kötelmi alapkereset, csupán a stipulatio poenae alapján lehet perelni. kötbér

25 a kötbér kikötése A kötbért általában stipulatioban kötötték ki (poenae stipulatio), s külön a stipulatioból eredő keresettel érvényesíthető (actio ex stipulatu) Az alapkötelem utólagos (a kötbér esedékessé válása utáni) teljesítésének elfogadása a kötbér követelhetőségét megszüntette. A kötbérnek lehet szerepe a peres eljárásban is: biztosíthatja a felek tárgyaláson való megjelenését, a választott bíró ítéletének elfogadására szoríthatják egymást vele a felek.

26 a foglaló - arrha 1. A foglaló (arrha confirmatoria) a szerződés megkötésének jeléül valamelyik szerződő fél részéről a másiknak átadott dolog vagy pénzösszeg, melyet ő a szerződés teljesítése után tartozik visszaadni, vagy a szolgáltatásba beszámítani. Azon túl, hogy elsődlegesen a szerződéskötés bizonyítéka, egyben biztosítéka is annyiban, hogy a teljesíteni vonakodó fél a kártérítésen felül még az adott foglalót is elveszti, a kapott értékét pedig kétszeresen tartozik megtéríteni. A foglalóadás görög szokása Rómában már a köztársaság korában meghonosodott. Maga az intézmény, elnevezéséből következtethetően közel-keleti eredetű. (a héber arrha szó gyűrűt jelent, a foglaló szokásszerű, feltehetően eredeti tárgyát).

27 a foglaló - arrha (2) 2. Rómában a posztklasszikus kortól az adásvételnél a vevő foglaló adásával, az eladó annak elfogadásával hozza magát kötelezettségbe, persze nem a szolgáltatásra, hanem csupán a tekintetben, hogy szerződésszegése esetén a vevő az adott foglalót elveszti, eladó pedig a kapottat többszörösen, esetleg büntetéspénzzel tetézve tartozik visszaadni (arrha poenalis) A nemteljesítésből származó károk megtérítése nyitva marad, perelhető. Szerződésszerű teljesítés esetén a foglaló beszámítandó ill. visszaadandó.

28 a bánatpénz Élesen megkülönböztetendő a foglalótól a bánatpénz (arrha poenitentialis): ez a szerződéskötésnél adott vagy kikötött fix büntetési összeg (poena), melynek megfizetésével a szerződő fél az egyoldalú elállás jogát biztosítja magának, ha a szerződéskötést utóbb megbánná. Ez egy facultas alternativa a szerződő fél javára. A bánatpénz követelhető, de az alperes választhat, hogy megfizeti a bánatpénzt, vagy teljesít. A bánatpénz tehát nemhogy erősítené, inkább lazítja a kötelmet, s a szerződés felbontása miatt károsodó fél nem is igényelheti a bánatpénz összegét meghaladó kára megtérítését.

29 a kötelem megszűnése A kötelem megszűnik ha a hitelező megkapja, ami neki az adóstól jár, vagyis ha a kötelezettséget teljesítik. Egyébként is megszűnik a kötelezettség ha az adós valamiféle más okból megszabadul kötelezettségétől. A kötelem megszűnésére vezető okok járhatnak erősebb és gyengébb hatással: a. Vannak olyan megszűnési okok, mikor egyes esetekben az adós a jog erejénél fogva ipso iure szabadul, úgy hogy a bíró minden további nélkül, hivatalból az obligatiot megszűntnek kell, hogy tekintse. Ezen megszűnési okok általában a ius civile alapján hatnak, vagyis fennforgásuk esetén az alperes egyszerűen tagadhatja az intentioban megfogalmazott kötelezettséget.

30 a kötelem megszűnése (2) b. Más esetekben az obligatio fennmarad, de azáltal válik erőtlenné, hogy a praetor a hitelező keresetét denegálja (nem ismeri el), vagy gyakrabban a civiljogilag megálló intentioval szemben exceptiot ad. Ezért nevezzük ez ebbe a csoportba tartozó megszűnési okokat per exceptionem (ope exceptionis) okoknak. Ezek mindig a ius honorarium alapján hatnak.

31 a kötelem megszűnése (3) A kötelem normális megszűnési módja, hogy megvalósul az amiért létrehozták, eléri célját, az adós teljesít. Maga a megvalósult szolgáltatás azonban a római jognak csak egy fejlettebb szakaszában szüntette meg minden további nélkül a kötelmet. 1. A formák uralta ősi jog a hitelező materiális kielégítését még nem tartotta elegendőnek a kötelem feloldására. Ahogy csak precíz formák betartásával jöhetett létre egy ügylet, úgy is szűnhetett csak meg. Az egyes szerződéses formáknak megvolt az ellenaktusa. Így a nexumnak a nexi liberatio vagy solutio per aes et libram, mely a nexum formaságai között (5 tanú, mérlegtartó, előbb tényleges majd színleges lemérés, ünnepélyes feloldó formula elmondása) ment végbe. A stipulationak az acceptilatio volt az ellenügylete - ugyanolyan kérdésfelelet formában ment végbe, mint a stipulatio. A litterál-kontraktusok között is volt megfelelő ellenaktus.

32 a kötelem megszűnése (4) Mindezen formák eleinte bizonyára a valóságos teljesítés kísérő formaságai voltak. A kötelemfeloldó hatály azonban ezen ügyletekben volt, és nem a teljesítésben, így a teljesítés nélkül is joghatályosak voltak, de nélkülük a teljesítés nem szüntette meg a kötelmet. 2. A praetor áttörte ezt az elvet, és a formaságok betartása nélkül teljesítőnek a rosszhiszemű hitelező ellen kifogást adott (exceptio doli generalis). 3. A köztársaság vége felé elismerésre jutott az az elv, hogy a teljesítés önmagában is megszünteti a kötelmet. Ezek után már csak a teljesítés könnyebb bizonyíthatósága miatt vitték végbe ezeket a korábbi feloldó ügyleteket.

33 imaginaria solutio De a klasszikus korban is felhasználták ezeket az ügyleteket, ha a felek célja az volt, hogy a kötelmet valóságos teljesítés nélkül szüntessék meg. Pl. a hozományadás tartozás-elengedéssel úgy ment végbe, hogy a hozományrendelő a hozományt kapó férj tartozását acceptilatioval megszüntette. Az ilyen célra használt formális megszüntető ügyletet nevezzük imaginaria solutionak (képletes teljesítés). Az kötelemszüntető aktusok közül csak a stipulatio feloldó ügylete, az acceptilatio maradt fenn hosszabb ideig. Mivel ez csak verbál-kötelmek megszüntetésére volt alkalmas, a más módon keletkezett ügyleteket előbb át kellett alakítani szóbeli szerződéssé és azután megszüntetni. Elsősorban egymással gyakori üzleti kapcsolatban álló kereskedők elszámolásainál volt szokásos az ún. stipulatio Aquiliana

Római jog XI. a zálogjog tartalma. A kötelmek biztosítékai (2) ius distrahendi (2) ius distrahendi. ius distrahendi (3) lex commissoria

Római jog XI. a zálogjog tartalma. A kötelmek biztosítékai (2) ius distrahendi (2) ius distrahendi. ius distrahendi (3) lex commissoria Római jog XI. A kötelmek biztosítékai (2) a zálogjog tartalma A zálogjog funkciója kettős: a követelés biztosítása, a követelés kielégítése. Ennek megfelelően alakulnak a záloghitelező jogai: a) a zálogtárgy

Részletesebben

Ha nem fizet a vevő Szerződéses biztosítékok

Ha nem fizet a vevő Szerződéses biztosítékok Ha nem fizet a vevő Szerződéses biztosítékok Előadó: Dr. Ditrói-Tóth Zsuzsa Ügyvéd, adótanácsadó Budapest, 2013. június 17. Az előadás képei letölthetőek: www.adko.hu Előadások engedményezés jótállás

Részletesebben

Ha nem fizet a vevő Szerződéses biztosítékok

Ha nem fizet a vevő Szerződéses biztosítékok Ha nem fizet a vevő Szerződéses biztosítékok Előadó: Dr. Ditrói-Tóth Zsuzsa Ügyvéd, adótanácsadó Budapest, 2013. szeptember 17. Az előadás képei letölthetőek: www.adko.hu Előadások engedményezés jótállás

Részletesebben

Mit jelent az elállási jog?

Mit jelent az elállási jog? Megszüntethetjük-e egyoldalúan a már megkötött, általunk aláírt üdülőhasználatra, hosszú távra szóló üdülési termékre vagy üdülési jog cseréjére vonatkozó szerződésünket? Igen, a hatályos jogszabályok

Részletesebben

A házasság vagyonjogi kérdései. 2012. május 5. Dr. Kenderes Andrea

A házasság vagyonjogi kérdései. 2012. május 5. Dr. Kenderes Andrea A házasság vagyonjogi kérdései 2012. május 5. Dr. Kenderes Andrea A törvényes házastársi vagyonközösségi rendszer: Csjt. 27. Csjt. 28. Házassági vagyonjogi rendszer: VEGYES RENDSZER Házastársak közös vagyona

Részletesebben

JELZÁLOGSZERZŐDÉS. A szerződő felek, egyrészről:

JELZÁLOGSZERZŐDÉS. A szerződő felek, egyrészről: A szerződő felek, egyrészről: JELZÁLOGSZERZŐDÉS a kölcsönt folyósító, mint hitelező és zálogjogosult (továbbiakban: Takarékszövetkezet). (cégjegyzékszám:, adószáma:, statisztikai szj.: ) (a Hitelező nevében

Részletesebben

JELZÁLOGSZERZŐDÉS INGATLANRA

JELZÁLOGSZERZŐDÉS INGATLANRA JELZÁLOGSZERZŐDÉS INGATLANRA Szerződés száma: amely létrejött egyrészről az ERSTE BANK HUNGARY ZRT. (székhely: 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26., cégjegyzékszám: Fővárosi Bíróság Cg. 01-10-041054, statisztikai

Részletesebben

MIRE VONATKOZIK? Szerződés értelmezése. AZ EGYESÜLT NEMZETEK EGYEZMÉNYE AZ ÁRUK NEMZETKÖZI ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉSEIRŐL és a

MIRE VONATKOZIK? Szerződés értelmezése. AZ EGYESÜLT NEMZETEK EGYEZMÉNYE AZ ÁRUK NEMZETKÖZI ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉSEIRŐL és a AZ EGYESÜLT NEMZETEK EGYEZMÉNYE AZ ÁRUK NEMZETKÖZI ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉSEIRŐL és a magyar adás-vétel szabályozása (Ptk.) 1987. évi 20. tvr. az Egyesült Nemzeteknek az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseiről

Részletesebben

Első Egerszegi Hitel Pénzügyi Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEKKEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI

Első Egerszegi Hitel Pénzügyi Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEKKEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI Első Egerszegi Hitel Pénzügyi Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEKKEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI 1 I. AZ ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK HATÁLYA ÉS KÖZZÉTÉTELE...3

Részletesebben

TULAJDONJOG MEGSZERZÉSE

TULAJDONJOG MEGSZERZÉSE Dr. Barzó Tímea PhD egyetemi docens, ügyvéd, egészségügyi szakjogász MISKOLCI EGYETEM Polgári Jogi Tanszék TULAJDONJOG MEGSZERZÉSE DOLOGI rendelkező ÜGYLET TRADITIO a dologi jogi jogváltozást közvetlenül

Részletesebben

Üzletszabályzat a garanciák vállalásának rendjéről

Üzletszabályzat a garanciák vállalásának rendjéről A Lakiteleki Takarékszövetkezet 013/2014. számú saját szabályzata Üzletszabályzat a garanciák vállalásának rendjéről Hatálybalépés időpontja: 2014. október 16. Tartalomjegyzék 1. Az Üzletszabályzat tárgya,

Részletesebben

A megtámadható szerződések

A megtámadható szerződések A megtámadható szerződések Szolgáltatás-ellenszolgáltatás közötti feltűnő nagy értékkülönbség a szerződés megkötésének időpontjában, anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka vezetné; Tévedés:

Részletesebben

SZERZŐDÉSSZEGÉS. Publikációk Tájékoztató Anyagok 2006. december 18. A TELJESÍTÉS MEGTAGA- DÁSA JOGOSULT KÉSEDELME KÖTELEZETT KÉSEDELME MIKOR ÁLL FENN?

SZERZŐDÉSSZEGÉS. Publikációk Tájékoztató Anyagok 2006. december 18. A TELJESÍTÉS MEGTAGA- DÁSA JOGOSULT KÉSEDELME KÖTELEZETT KÉSEDELME MIKOR ÁLL FENN? SZERZŐDÉSSZEGÉS MIKOR ÁLL FENN? A kötelezett késedelembe esik, ha A szerződésben megállapított / a szolgáltatás rendeltetéséből kétségtelenül megállapítható teljesítési idő eredménytelenül eltelt más esetekben,

Részletesebben

Római jog XIX. 2012.11.26.

Római jog XIX. 2012.11.26. Római jog XIX. A tulajdon szerzésmódjai II. dolgok egyesülése különböző személyek tulajdonában lévő dolgok egyesülése egy összetett dologgá akkor idéz elő tulajdonváltozást, ha a kapcsolat Az ERŐS EGYESÜLÉS

Részletesebben

BÉRLETI SZERZŐDÉS. Eszköz neve, típusa Mennyiség Gyártási szám

BÉRLETI SZERZŐDÉS. Eszköz neve, típusa Mennyiség Gyártási szám Szerződés száma: BÉRLETI SZERZŐDÉS A szerződő Felek: Bérbe adó: Cím: Adószám: Cégbejegyzés száma: Telefon/fax: a továbbiakban Bérbe adó valamint, valamint Bérlő: Cím: Posta cím: Számlavezető

Részletesebben

/2014. iktatószámú szerződés 1. számú melléklete FOGYASZTÓI ZÁLOGSZERZŐDÉS INGATLANRA

/2014. iktatószámú szerződés 1. számú melléklete FOGYASZTÓI ZÁLOGSZERZŐDÉS INGATLANRA FOGYASZTÓI ZÁLOGSZERZŐDÉS INGATLANRA A szerződő felek, egyrészről: név:...... születési név: születési hely, idő : személyi azonosító (személyi szám): személyazonosító okmányának típusa, száma: lakcím:

Részletesebben

AZ ÖRÖKÖS (HAGYOMÁNYOS) JOGÁLLÁSA

AZ ÖRÖKÖS (HAGYOMÁNYOS) JOGÁLLÁSA Egyik C tételben sem található meg: az örökség megszerzése, a hagyatéki eljárás TK 129-134 AZ ÖRÖKÖS (HAGYOMÁNYOS) JOGÁLLÁSA 1. Az örökös jogállása (nem tartozik szorosan a tételhez) 598. Az ember halálával

Részletesebben

(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl.

(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. (4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. A Ptk. Az özvegyet csak leszármazók hiányában tekinti állagörökösnek (leszármazók mellett nem örököl állagot). Leszármazók hiányában az egész hagyaték az egész

Részletesebben

ThyssenKruppFerroglobusKereskedelmiZRt. ÁltalánosBeszerzési(Vételi)SzerződésiFeltételei2015.április1.napjától. ÁSZFhatályaésalkalmazásiköre

ThyssenKruppFerroglobusKereskedelmiZRt. ÁltalánosBeszerzési(Vételi)SzerződésiFeltételei2015.április1.napjától. ÁSZFhatályaésalkalmazásiköre ThyssenKruppFerroglobusKereskedelmiZRt. ÁltalánosBeszerzési(Vételi)SzerződésiFeltételei2015.április1.napjától ÁSZFhatályaésalkalmazásiköre A jelen Általános Szerződési Feltételek(továbbiakban: ÁSZF) kizárólagos

Részletesebben

a családi és utónév: születési család és utónév: anyja neve születési családi és utónév: szül-i hely és idő: lakcím:.., személyi azonosító:

a családi és utónév: születési család és utónév: anyja neve születési családi és utónév: szül-i hely és idő: lakcím:.., személyi azonosító: JELZÁLOGSZERZŐDÉS INGATLANRA amely létrejött A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (székhely, cím: 1062 Budapest Bajza u. 31.) (adószám: 19019233 1-42, törzsszám: 19019233, statisztikai azonosító:19019233

Részletesebben

BORSOD MEGYEI ESETTANULMÁNYOK. Készítette: Dr. Tulipán Péter BAZ. Megyei Békéltető testület elnöke

BORSOD MEGYEI ESETTANULMÁNYOK. Készítette: Dr. Tulipán Péter BAZ. Megyei Békéltető testület elnöke BORSOD MEGYEI ESETTANULMÁNYOK Készítette: Dr. Tulipán Péter BAZ. Megyei Békéltető testület elnöke BÍRÓSÁGI JOGESET 1. Borsod Megyei Békéltető Testület még nem vesztett pert 15 év alatt A vállalkozás az

Részletesebben

AGRIA Bélapátfalva Takarékszövetkezet 3346 Bélapátfalva, Május 1. u. 2/a. 3/9. Lakossági Devizahitelezés Üzletszabályzata

AGRIA Bélapátfalva Takarékszövetkezet 3346 Bélapátfalva, Május 1. u. 2/a. 3/9. Lakossági Devizahitelezés Üzletszabályzata AGRIA Bélapátfalva Takarékszövetkezet 3346 Bélapátfalva, Május 1. u. 2/a. 3/9. Lakossági Devizahitelezés Üzletszabályzata TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 3 1. 1. Alkalmazási kör... 3 2. A

Részletesebben

1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről. (a szavatosságra és a jótállásra vonatkozó szabályok) A jótállás 248.

1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről. (a szavatosságra és a jótállásra vonatkozó szabályok) A jótállás 248. 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (a szavatosságra és a jótállásra vonatkozó szabályok) A jótállás 248. (1) Aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra

Részletesebben

ÉRVÉNYTELENSÉG MEGTÁMADÁSI OKOK

ÉRVÉNYTELENSÉG MEGTÁMADÁSI OKOK ÉRVÉNYTELENSÉG DR. BARZÓ TÍMEA PHD EGYETEMI DOCENS, ÜGYVÉD EGÉSZSÉGÜGYI SZAKJOGÁSZ MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR POLGÁRI JOGI TANSZÉK 2014. 1 ALAPVETÉSEK FELEK CÉLJA: Kölcsönös és egybehangzó

Részletesebben

A kellékszavatosságról, a termékszavatosságról és a jótállásról szóló tájékoztató

A kellékszavatosságról, a termékszavatosságról és a jótállásról szóló tájékoztató A kellékszavatosságról, a termékszavatosságról és a jótállásról szóló tájékoztató 1. Kellékszavatosság Milyen esetben élhet Ön a kellékszavatossági jogával? Ön a Folmaster Kft által üzemeltetett www.erotic-webshop.hu,

Részletesebben

A fuvarozási szerződés

A fuvarozási szerződés További jogszabályok, adattárak, infók: www.stampede.hu XXXVIII. Fejezet (38.) A fuvarozási szerződés 6:257. [Fuvarozási szerződés] Fuvarozási szerződés alapján a fuvarozó a küldemény rendeltetési helyére

Részletesebben

POLGÁRI JOG TERMÉSZETES SZEMÉLYEK (EMBER) POLGÁRI JOG ALANYAI (SZEMÉLYEK AZ ÜZLETI ÉLETBEN): 2015.09.30. Polgári Törvénykönyv 2013. évi V.

POLGÁRI JOG TERMÉSZETES SZEMÉLYEK (EMBER) POLGÁRI JOG ALANYAI (SZEMÉLYEK AZ ÜZLETI ÉLETBEN): 2015.09.30. Polgári Törvénykönyv 2013. évi V. POLGÁRI JOG A jogalanyok ( ) vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza Mint jog ág DR SZALAI ERZSÉBET 1 DR SZALAI ERZSÉBET 2 Polgári Törvénykönyv 2013. évi V. törvény MIKOR LÉPETT HATÁLYBA? MEGALKOTÁSÁNAK

Részletesebben

Római jog XX. A tulajdon szerzésmódjai II.

Római jog XX. A tulajdon szerzésmódjai II. Római jog XX. A tulajdon szerzésmódjai II. dolgok egyesülése különböző személyek tulajdonában lévő dolgok egyesülése egy összetett dologgá akkor idéz elő tulajdonváltozást, ha a kapcsolat ún. erős egyesülés,

Részletesebben

INTER-TRADE Kft. AZ INTER-TRADE KFT Általános Szerződési Feltételei

INTER-TRADE Kft. AZ INTER-TRADE KFT Általános Szerződési Feltételei AZ INTER-TRADE KFT Általános Szerződési Feltételei 1.. Általános szabályok Az INTER-TRADE KFT minden magyarországi értékesítésére jelen feltételek alkalmazandók, függetlenül az értékesítendő árutól, illetve

Részletesebben

Római jog XVIII. Konszenzuálszerződések (2)

Római jog XVIII. Konszenzuálszerződések (2) Római jog XVIII. Konszenzuálszerződések (2) a dologbérlet (locatio conductio rei) I. A bérleti szerződésben a bérbeadó (locator rei) egy elhasználhatatlan dolog időleges használatának, s ha a dolog gyümölcsöző,

Részletesebben

PSZK Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 1.

PSZK Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 1. 2012/2013. tanév II. félév PSZK Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35 IV. évfolyam PSZ szak/pü Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 1. Illeték

Részletesebben

Új kereskedelmi szerződések a Ptk.-ban

Új kereskedelmi szerződések a Ptk.-ban Új kereskedelmi szerződések a Ptk.-ban 1. FORGALMAZÁSI SZERZŐDÉS A forgalmazási szerződés fogalma A szállító meghatározott ingó dolognak (terméknek) a forgalmazó részére történő eladására, a forgalmazó

Részletesebben

Milyen feltételekkel adhatom el a jelzáloggal terhelt lakásomat, amelyre hitelt vettem fel?

Milyen feltételekkel adhatom el a jelzáloggal terhelt lakásomat, amelyre hitelt vettem fel? Milyen feltételekkel adhatom el a jelzáloggal terhelt lakásomat, amelyre hitelt vettem fel? A bankok a hitelnyújtás feltételeként az esetek többségében valamilyen fedezetet igényelnek, hogy ezzel teremtsenek

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Hitelek csoportosítása 61. lecke 1. Pénztömeg nagyságára gyakorolt

Részletesebben

Tájékoztató a természetes személyek adósságrendezési eljárásáról szóló 2015. évi CV. törvény alapján

Tájékoztató a természetes személyek adósságrendezési eljárásáról szóló 2015. évi CV. törvény alapján Tájékoztató a természetes személyek adósságrendezési eljárásáról szóló 2015. évi CV. törvény alapján Mi a magáncsőd? A magáncsőd vagy családi csődvédelem, illetve az adósságrendezési eljárás szinonim szavak,

Részletesebben

KÖTELMI JOG Hatodik Könyv. A kötelmek keletkezhetnek. Kik között jön létre a kötelem? KÖTELEM ELÉVÜL. A kötelmi jogviszony jellegzetességei:

KÖTELMI JOG Hatodik Könyv. A kötelmek keletkezhetnek. Kik között jön létre a kötelem? KÖTELEM ELÉVÜL. A kötelmi jogviszony jellegzetességei: KÖTELMI JOG Hatodik Könyv Kötelem: kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére. MIRE IRÁNYULHAT? valamely dolog adására, tevékenységre, tevékenységtől

Részletesebben

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról Zsámbék Város Képviselő-testületének 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E a telekadóról A Helyi adókról szóló (továbbiakban: Htv.) többször módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1) bekezdése,

Részletesebben

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I.

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. Novissima Kiadó 2014 1 Megjelent a Novissima Kiadó gondozásában 2014-ben, elektronikus formában. Szerző: dr. Kusztos

Részletesebben

A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG

A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény

Részletesebben

II. A jogszabályban foglalt szerződésekre vonatkozó közös szabályok

II. A jogszabályban foglalt szerződésekre vonatkozó közös szabályok Tájékoztató a szállás időben megosztott használati jogára, a hosszú távra szóló üdülési termékekre vonatkozó szerződésekről, valamint a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységről szóló 141/2011.

Részletesebben

ALANYVÁLTOZÁSRA IRÁNYULÓ SZERZŐDÉSEK; BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEK; HITEL- ÉS SZÁMLASZERZŐDÉSEK

ALANYVÁLTOZÁSRA IRÁNYULÓ SZERZŐDÉSEK; BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEK; HITEL- ÉS SZÁMLASZERZŐDÉSEK ALANYVÁLTOZÁSRA IRÁNYULÓ SZERZŐDÉSEK; BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEK; HITEL- ÉS SZÁMLASZERZŐDÉSEK DR. GÁRDOS PÉTER HVG-ORAC SZERZŐDÉSEK AZ ÚJ PTK. ALAPJÁN BUDAPEST 2014. NOVEMBER 25. SZERZŐDÉSEK AZ ÚJ PTK. ALAPJÁN

Részletesebben

HARMADIK SZEMÉLY RÉSZÉRŐL FELAJÁNLOTT TELJESÍTÉS

HARMADIK SZEMÉLY RÉSZÉRŐL FELAJÁNLOTT TELJESÍTÉS 1. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK HARMADIK SZEMÉLY RÉSZÉRŐL FELAJÁNLOTT TELJESÍTÉS A törvény lehetővé teszi azt, hogy meghatározott feltételek fennállása esetén a kötelezett helyett - szerződéses jogviszonyban nem

Részletesebben

A PTK. EGY ÉVE AZ ÓVADÉK SZABÁLYAINAK TÜKRÉBEN DR. TOMORI ERIKA

A PTK. EGY ÉVE AZ ÓVADÉK SZABÁLYAINAK TÜKRÉBEN DR. TOMORI ERIKA A PTK. EGY ÉVE AZ ÓVADÉK SZABÁLYAINAK TÜKRÉBEN DR. TOMORI ERIKA CODEX NAPOK 2015 A PTK. EGY ÉVE AZ ÓVADÉK SZABÁLYAINAK TÜKRÉBEN (1/12) A témaválasztás indokoltsága értékpapírral való kapcsolat a Házigazda

Részletesebben

Római jog. A tananyag a tankönyv 21. pontjával kezdődik.

Római jog. A tananyag a tankönyv 21. pontjával kezdődik. Római jog A jogi tanulmányok a közéletben való, szakmailag megalapozott és elhivatott szerepvállalásra készítenek fel. Ehhez szükséges a joganyag tételes, naprakész, beható ismerete, de épp ennyire szükséges

Részletesebben

I. A törvény célja és fogalmi rendszere

I. A törvény célja és fogalmi rendszere Tájékoztató a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvényről I. A törvény célja és fogalmi rendszere A törvénnyel

Részletesebben

Római jog XVIII. A tulajdonszerzés módjai I.

Római jog XVIII. A tulajdonszerzés módjai I. Római jog XVIII. A tulajdonszerzés módjai I. quiritar tulajdon A római tulajdon (dominium ex iure Quiritium) létrejöttéhez három feltétel együttes megléte volt szükséges, melyek valamelyikének hiánya sajátos

Részletesebben

A Szarvasi Önkormányzat 10/2005. (VI.24.)rendelete az önkormányzati tulajdonú lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről

A Szarvasi Önkormányzat 10/2005. (VI.24.)rendelete az önkormányzati tulajdonú lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről A Szarvasi Önkormányzat 10/2005. (VI.24.)rendelete az önkormányzati tulajdonú lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről Szarvas Város Képviselő-testülete a lakások és helyiségek

Részletesebben

Szentirmai & Udvardy. Ügyvédi Társulás. Adósságrendezés az alábbi főbb együttes feltételek együttes fennállása esetén kezdeményezhető:

Szentirmai & Udvardy. Ügyvédi Társulás. Adósságrendezés az alábbi főbb együttes feltételek együttes fennállása esetén kezdeményezhető: Magáncsőd A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény bevezette a magáncsőd jogintézményét, amelynek célja az, hogy a fizetési nehézségekkel küzdő belföldi természetes személyek

Részletesebben

ÁTVÁLLALÁSI SZERZŐDÉS. Környezetvédelmi termékdíj fizetési kötelezettség átvállalási szerződés

ÁTVÁLLALÁSI SZERZŐDÉS. Környezetvédelmi termékdíj fizetési kötelezettség átvállalási szerződés ÁTVÁLLALÁSI SZERZŐDÉS Környezetvédelmi termékdíj fizetési kötelezettség átvállalási szerződés amely létrejött egyrészről a PAPYRUS HUNGÁRIA Kereskedelmi Zrt. Adószám: 10840807-2-43 KSH törzsszám: 10840807-5229-114-01

Részletesebben

Tájékoztató a fogyasztói jogokról a hatályos Ptk alapján

Tájékoztató a fogyasztói jogokról a hatályos Ptk alapján Tájékoztató a fogyasztói jogokról a hatályos Ptk alapján XXIV. Fejezet Hibás teljesítés 1. A hibás teljesítés általános szabályai 6:157. [Hibás teljesítés] (1) A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás

Részletesebben

EDELÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 7/1994.(IV.26.) számú R E N D E L E T E

EDELÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 7/1994.(IV.26.) számú R E N D E L E T E EDELÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 7/1994.(IV.26.) számú R E N D E L E T E Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről. (A módosításokkal egységes szerkezetbe

Részletesebben

Adásvételi szerződés

Adásvételi szerződés 1 Ingatlan-adásvételi szerződés haszonélvezeti jogról való ingyenes lemondással, foglaló kikötésével, tulajdonjog fenntartása mellett Adásvételi szerződés amely létrejött egyrészről eladó családi és utóneve:

Részletesebben

Törvényi engedmény és késedelmi kamat

Törvényi engedmény és késedelmi kamat Törvényi engedmény és késedelmi kamat LESZKOVEN LÁSZLÓ * 1. A dolgozat témája közelmúltban látott napvilágot a Győri Ítélőtábla Pf. IV.20.110/2009/10. számú ítélete. 1 A tényállás témánk szempontjából

Részletesebben

Tájékoztató fizetési késedelemmel rendelkező adósok részére

Tájékoztató fizetési késedelemmel rendelkező adósok részére Tájékoztató fizetési késedelemmel rendelkező adósok részére Alapvető fogalmak: Adós Az a természetes személy, természetes személy vállalkozó, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet,

Részletesebben

HÍRLEVÉL. A szerződésszegési szabályok változása. az új Ptk.-ban. I. rész 2014 / 2

HÍRLEVÉL. A szerződésszegési szabályok változása. az új Ptk.-ban. I. rész 2014 / 2 HÍRLEVÉL A szerződésszegési szabályok változása az új Ptk.-ban 2014 / 2 I. rész A 2014. március 15-én hatályba lépett új Ptk., a 2013. évi V. törvény, amely sok tekintetben megváltoztatta a korábbi Ptk.,

Részletesebben

Ingatlan adásvételi előszerződés

Ingatlan adásvételi előszerződés 1 Ingatlan adásvételi előszerződés építés alatt álló ingatlanra, tulajdonjog fenntartásával és foglaló kikötésével Ingatlan adásvételi előszerződés 1. Eladó családi és utóneve: születési családi és utóneve:.

Részletesebben

Mit kell tudni az üzleten kívüli és a távollévők közötti szerződésekről? - gyakori kérdések és válaszok -

Mit kell tudni az üzleten kívüli és a távollévők közötti szerződésekről? - gyakori kérdések és válaszok - Mit kell tudni az üzleten kívüli és a távollévők közötti szerződésekről? - gyakori kérdések és válaszok - 1. A fogyasztó termékbemutatón vett részt Hajdúszoboszlón, ahol egy nagy értékű porszívót vásárolt.

Részletesebben

JELZÁLOGSZERZŐDÉS Ingatlanon alapított jelzálog fedezete mellett nyújtott kölcsönhöz (hitelkiváltás megvalósításához)

JELZÁLOGSZERZŐDÉS Ingatlanon alapított jelzálog fedezete mellett nyújtott kölcsönhöz (hitelkiváltás megvalósításához) Kölcsönszerződés száma: Ügyintéző neve: JELZÁLOGSZERZŐDÉS Ingatlanon alapított jelzálog fedezete mellett nyújtott kölcsönhöz (hitelkiváltás megvalósításához) amely létrejött egyrészről a Szabolcs Takarékszövetkezet

Részletesebben

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 7/1998. (III. 6.) Kgy. rendelete

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 7/1998. (III. 6.) Kgy. rendelete A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 7/1998. (III. 6.) Kgy. rendelete az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljáról szolgáló helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésük egyes

Részletesebben

Kártérítési jog. Kártérítési felelősség. Ptk. 339. Szerződésen kívüli károkozás. Kár. Felelősség feltételei- Szerződésszegésnél

Kártérítési jog. Kártérítési felelősség. Ptk. 339. Szerződésen kívüli károkozás. Kár. Felelősség feltételei- Szerződésszegésnél Kártérítési felelősség Kártérítési jog Dr. Kenderes Andrea Ptk. 339. -361. Kontraktuális Szerződésszegés Deliktuális Szerződésen kívüli károkozás Lényegében azonosak Ptk. 339. Aki másnak jogellenesen kárt

Részletesebben

FOGYASZTÓI ZÁLOGSZERZŐDÉS LAKÓINGATLANRA

FOGYASZTÓI ZÁLOGSZERZŐDÉS LAKÓINGATLANRA FOGYASZTÓI ZÁLOGSZERZŐDÉS LAKÓINGATLANRA Rónasági Takarékszövetkezet Kirendeltsége Szerződésszám:. sz. melléklet A szerződő Felek, egyrészről: Név, születési név: Születési hely, idő: Anyja neve: Állampolgársága:

Részletesebben

Gönyű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2012. (II. 29.) önkormányzati rendelete

Gönyű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2012. (II. 29.) önkormányzati rendelete Gönyű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2012. (II. 29.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól Gönyű Község Önkormányzatának képviselő-testülete

Részletesebben

HATODIK KÖNYV Szerződések általános szabályai

HATODIK KÖNYV Szerződések általános szabályai HATODIK KÖNYV Szerződések általános szabályai ÖTÖDIK KÖNYV: DOLOGI JOG- KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK Célja, hogy a zálogjog segítse a hitelfelvételt: hatékony biztosítékot nyújt a hitelező számára, és megfelelő

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N!

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.I.30.307/2007/8.szám A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Kispál Sándor ügyvéd által képviselt (I.rendő felperes neve, címe) alatti székhelyű

Részletesebben

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Alulírott adós előadom, hogy önálló bírósági végrehajtó előtt számon végrehajtás folyik velem szemben. A végrehajtást kérő: Álláspontom szerint a végrehajtást kérő

Részletesebben

Hatálytalan a szerződés, ha érvényesen létrejött, mégsem fűződik hozzá joghatás (pl. felfüggesztő vagy bontó feltétel miatt)

Hatálytalan a szerződés, ha érvényesen létrejött, mégsem fűződik hozzá joghatás (pl. felfüggesztő vagy bontó feltétel miatt) Nincs szerződés, ha hiányzik fogalmának alapja: az akaratnyilatkozat. Nem létezik a szerződés, ha a felek nem állapodtak meg a lényeges kellékekben vagy ha a szerződés tartalma nem állapítható meg, a felek

Részletesebben

Dr. Herke Csongor. egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar

Dr. Herke Csongor. egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Közbeszerzési si képzk pzés Dr. Herke Csongor egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar 1 POLGÁRI JOGI ALAPISMERETEK 2 A tulajdonjog tárgyait Minden birtokba vehető dolog Ha törvény

Részletesebben

DR. TOMORI ERIKA POLGÁRI JOGI ÖSSZEFOGLALÓ A TŐKEPIACI ALAPISMERETEKHEZ

DR. TOMORI ERIKA POLGÁRI JOGI ÖSSZEFOGLALÓ A TŐKEPIACI ALAPISMERETEKHEZ DR. TOMORI ERIKA POLGÁRI JOGI ÖSSZEFOGLALÓ A TŐKEPIACI ALAPISMERETEKHEZ GÁRDOS, FÜREDI, MOSONYI, TOMORI ÜGYVÉDI IRODA 2012. SZEPTEMBER. A tőkepiacon dolgozó szakemberek számára szükséges, hogy a vonatkozó

Részletesebben

Ingatlan Bérleti Szerződés

Ingatlan Bérleti Szerződés Ingatlan Bérleti Szerződés ingatlan cím Bérlési irányelvek: Bérleti viszony kezdete: Bérleti viszony vége: Bérleti díj: Kaució: : : dátum 1. SZERZŐDŐ FELEK ÉS AZ INGATAN BÉRLETI SZERZŐDÉS ingatlan címe

Részletesebben

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései 1 A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései Az áruk, szolgáltatások iránti igényt a gazdaság szereplői érdekeiknek megfelelően, azok által

Részletesebben

Egyes szerződések. Villamosmérnök szak DE TTK. Debrecen, 2010. március 23.

Egyes szerződések. Villamosmérnök szak DE TTK. Debrecen, 2010. március 23. Egyes szerződések Villamosmérnök szak DE TTK Debrecen, 2010. március 23. Fogalma: az egyik fél, az eladó köteles az általa eladott dolog tulajdonjogát a másik szerződő félre, a vevőre átruházni és a dolgot

Részletesebben

Az új Polgári Törvénykönyv igen érthetően

Az új Polgári Törvénykönyv igen érthetően Az új Polgári Törvénykönyv igen érthetően A VÉGRENDELET - A jelenlegi Törvénykönyvben található és az új Törvénykönyv 1034-1085 cikkei szabályozza; - Egy egyoldalú, személyes és visszavonható okirat, amely

Részletesebben

1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről 1

1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről 1 OptiJus Opten Kft. I. 1959. évi IV. törvény 1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről 1 A 2012.1.1. és 2012.3.31. között hatályos szöveg Tartalomjegyzék XLI. Fejezet A fuvarozás

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT T Á R S A S Á G I S Z E R Z Ő D É S

EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT T Á R S A S Á G I S Z E R Z Ő D É S EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT T Á R S A S Á G I S Z E R Z Ő D É S Hajdúsági Hulladékgazdálkodási Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (4220 Hajdúböszörmény, Radnóti u. 1.) 2 T Á R S A S

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2009. május 21-ei ülésére

ELŐTERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2009. május 21-ei ülésére 1 VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám: 02/129-4/2009. ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

B/10 A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSÉNEK BIZTOSÍTÉKAI; FIZETŐKÉPESSÉGET ÉS FIZETÉSI KÉZSÉGET ERŐSÍTŐ ESZKÖZÖK A POLGÁRI JOGBAN

B/10 A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSÉNEK BIZTOSÍTÉKAI; FIZETŐKÉPESSÉGET ÉS FIZETÉSI KÉZSÉGET ERŐSÍTŐ ESZKÖZÖK A POLGÁRI JOGBAN A szerződés legfőbb célja az adóst terhelő szolgáltatás megvalósítása. A felek magában a szerződésben vagy a szerződéshez kapcsolódó járulékos ügyletben alkalmazhatnak olyan jogi eszközöket, melyek a teljesítést

Részletesebben

ÖRÖKLÉSI JOG ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

ÖRÖKLÉSI JOG ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÖRÖKLÉSI JOG ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK Az ember halálával hagyatéka mint egész száll az örökösre, beleértve az összes ingatlan és ingó vagyont, de a különféle terheket (pl. hitel, kölcsön) is. Az öröklés az

Részletesebben

árubemutatók kockázatai

árubemutatók kockázatai Az árubemutatók kockázatai Ön is kapott már meghívót kellemes buszos utazásra ingyenebéddel egybekötve? Esetleg azzal hívták Önt telefonon, hogy nyert egy utazást? Sok esetben teljesen más a megkeresések

Részletesebben

A PORSCHE BANK ZRT. KIEGÉSZÍTŐ ÜZLETSZABÁLYZATA

A PORSCHE BANK ZRT. KIEGÉSZÍTŐ ÜZLETSZABÁLYZATA A PORSCHE BANK ZRT. KIEGÉSZÍTŐ ÜZLETSZABÁLYZATA FOGYASZTÓNAK MINŐSÜLŐ ADÓSSAL 2004.05.01-2014.03.14. NAPJA KÖZÖTT KÖTÖTT, MEG NEM SZŰNT FORINT ALAPÚ GÉPJÁRMŰ- FINANSZÍROZÁSI KÖLCSÖNSZERZŐDÉSEK ÁLTALÁNOS

Részletesebben

http://gyorugyved.hu Kártérítés vagy kártalanítás?

http://gyorugyved.hu Kártérítés vagy kártalanítás? http://gyorugyved.hu Kártérítés vagy kártalanítás? Habár hangzásra nagyon hasonlítanak, valójában két alapjaiban eltérő jogintézményről van szó. Alapvetően a kártalanítást a kártérítéstől a jogellenesség

Részletesebben

PTK-1959. IV.törvény XLI. fejezet - A fuvarozás. 1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről

PTK-1959. IV.törvény XLI. fejezet - A fuvarozás. 1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről PTK-1959. IV.törvény XLI. fejezet - A fuvarozás 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről [Egységes szerkezetben a Ptk. hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelettel

Részletesebben

1. A faktoring fogalma

1. A faktoring fogalma 1. A faktoring fogalma A faktoring ügylet keretében az áru eladója halasztott fizetéssel történt eladásainak ellenértékét meghatározott összeg ellenében egy harmadik személyre, a faktorra ruházza át, aki

Részletesebben

Fábián Ferenc. Előadásvázlatok a kötelmi jog általános része köréből

Fábián Ferenc. Előadásvázlatok a kötelmi jog általános része köréből Fábián Ferenc Előadásvázlatok a kötelmi jog általános része köréből P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári

Részletesebben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári jogi Tanszék Novotni Alapítvány a Magánjog Fejlesztéséért Tudományos publikációs pályázat Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek

Részletesebben

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 12/1998. (V. 7.) 1 RENDELETE 2 A TULAJDONÁBAN LÉVŐ LAKÁSOK ELIDEGENÍTÉSÉNEK EGYES FELTÉTELEIRŐL

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 12/1998. (V. 7.) 1 RENDELETE 2 A TULAJDONÁBAN LÉVŐ LAKÁSOK ELIDEGENÍTÉSÉNEK EGYES FELTÉTELEIRŐL ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 12/1998. (V. 7.) 1 RENDELETE 2 A TULAJDONÁBAN LÉVŐ LAKÁSOK ELIDEGENÍTÉSÉNEK EGYES FELTÉTELEIRŐL A 17/1999. (V. 13.) 3, A 33/2000. (X. 24.) 4, A 42/2000.

Részletesebben

FORINT ALAPÚ ÉVEN BELÜLI SZEMÉLYI KÖLCSÖNSZERZŐDÉS

FORINT ALAPÚ ÉVEN BELÜLI SZEMÉLYI KÖLCSÖNSZERZŐDÉS Iktatószám:../. FORINT ALAPÚ ÉVEN BELÜLI SZEMÉLYI KÖLCSÖNSZERZŐDÉS mely létrejött egyrészről Szécsény és Környéke Takarékszövetkezet székhely: 3170 Szécsény, Rákóczi út 71. cégjegyzékszám: 12-02-000365

Részletesebben

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések Miskolczi Bodnár Péter Fogyasztói szerződések P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi

Részletesebben

A végleges szerződésből minden lábjegyzet törlendő!

A végleges szerződésből minden lábjegyzet törlendő! A végleges szerződésből minden lábjegyzet törlendő! FOGYASZTÓI ZÁLOGSZERZŐDÉS INGATLANRA 1 A szerződő felek, egyrészről: név:...... születési név: születési hely, idő : anyja neve: személyi azonosító (személyi

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS

VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről: az Országgyűlés Hivatala 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 1-3. Adószám: 15300014-2-41 Bankszámlaszám: MÁK 10032000-01400805-00000000. Képviseletében eljáró

Részletesebben

Internet szolgáltatás ÁSZF módosulás

Internet szolgáltatás ÁSZF módosulás Internet szolgáltatás ÁSZF módosulás Tisztelt Előfizető! Tájékoztatjuk, hogy amennyiben a jelen módosításokat nem kívánják elfogadni, úgy az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 132. (5)

Részletesebben

Pályázati Hirdetmény

Pályázati Hirdetmény Pályázati Hirdetmény A(z) ALLEGO Kft. (cégjegyzékszám: 01-09-695300, székhely: 1054 Budapest, Hold utca 21., levelezési cím: 1054 Budapest, Hold utca 21.), mint a(z) UJ STRIGON Kft. f.a (cégjegyzékszám:

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja 1 Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja Javaslat haszonélvezeti jog alapításáról szóló szerződés jóváhagyására Előadó: dr. Puskás

Részletesebben

16/2000. (III. 30.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képvisel - testületének rendelete

16/2000. (III. 30.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képvisel - testületének rendelete 16/2000. (III. 30.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képvisel - testületének rendelete Szentgotthárd Város Önkormányzatának tulajdonában lév lakások elidegenítésének szabályairól Módosítva: a 4/2002.

Részletesebben

Dunakeszi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2008. ( II.05.) rendelete a szennyvízcsatorna-hálózat fejlesztési hozzájárulás beszedéséről

Dunakeszi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2008. ( II.05.) rendelete a szennyvízcsatorna-hálózat fejlesztési hozzájárulás beszedéséről Dunakeszi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2008. ( II.05.) rendelete a szennyvízcsatorna-hálózat fejlesztési hozzájárulás beszedéséről Dunakeszi Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi

Részletesebben

Dokumentumlista a megtakarítás kifizetéséhez és lakáskölcsön igényléséhez

Dokumentumlista a megtakarítás kifizetéséhez és lakáskölcsön igényléséhez Dokumentumlista a megtakarítás kifizetéséhez és lakáskölcsön igényléséhez A megtakarítás kifizetéséhez, illetve a kifizetést követő lakáscél igazoláshoz szükséges dokumentumok lakáscélonként Általános

Részletesebben

BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK

BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK ÉPÍTÉSI JOG BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK DR. LŐRINCZ ÉVA SZERZŐDÉSJOGI ALAPISMERETEK 2 A SZERZŐDÉS A szerződés: két vagy több

Részletesebben

VIZSGATÉTELEK RÓMAI JOGBÓL

VIZSGATÉTELEK RÓMAI JOGBÓL VIZSGATÉTELEK RÓMAI JOGBÓL A *-gal jelölt, ún. minimumtételek lényegét mindenkinek ismernie kell, ezért akár egy minimumtétel nemtudása is tekintet nélkül a vizsgázó egyéb tudására elégtelen osztályzatot

Részletesebben

TELENOR MAGYARORSZÁG ZRT. ÁLTALÁNOS BESZERZÉSI FELTÉTELEK. Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15.

TELENOR MAGYARORSZÁG ZRT. ÁLTALÁNOS BESZERZÉSI FELTÉTELEK. Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15. Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15. Módosítás időpontja Módosítás készítője Módosítások összefoglalója Módosítás hatályba lépése 1 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1.

Részletesebben

17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet a távollevők között kötött szerződésekről

17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet a távollevők között kötött szerződésekről Opten Törvénytár Opten Kft. 1. 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet a távollevők között kötött szerződésekről A 2011.01.01. óta hatályos szöveg A Kormány a fogyasztóvédelemről

Részletesebben

Vagyonbiztosítások Általános Feltétele. Tartalomjegyzék

Vagyonbiztosítások Általános Feltétele. Tartalomjegyzék Vagyonbiztosítások Általános Feltétele Érvényesség: Jelen szabályzat azokat a feltételeket tartalmazza, melyeket ellenkező szerződéses kikötés hiányában a HDI Versicherung AG (továbbiakban Biztosító) vagyonbiztosítási

Részletesebben