Joghatóság. Joghatóság mibenléte. Jogforrások: nemzeti, belső jogok nemzetközi egyezmények európai közösségi jog (Brüsszel I-II.)

Átírás

1 JOGHATÓSÁG

2 Joghatóság Joghatóság mibenléte Jogforrások: nemzeti, belső jogok nemzetközi egyezmények európai közösségi jog (Brüsszel I-II.) A joghatóság fennállása, mint először eldöntendő kérdés Joghatóság: egy állam szerveinek azt az eljárási kötelezettségét jelenti, hogy lényeges külföldi elemmel rendelkező, nemzetközi kollíziós magánjogi jogviták eldöntésében vagy jogi eljárások lefolytatásában eljárjanak

3 Joghatóság fajai A fórum eljárhat-e adott ügyben, van-e joghatósága? Joghatóság fajai: általános joghatóság kizárt joghatóság kizárólagos joghatóság párhuzamos joghatóság (különös joghatóság) speciális joghatóság kikötött (alávetéses) joghatóság perbebocsátkozáson alapuló joghatóság Jogforrástanilag: belső jogszabályon alapul nemzetközi egyezményen alapul közösségi jogforrások

4 A Kódex joghatóságra vonatkozó rendelkezései Általános joghatóság: Magyar bíróság eljárhat minden ügyben, amennyiben az alperes lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye, jogi személy (jogi személyiség nélküli gazdasági társaság) esetében székhelye belföldön van, hacsak joghatóságát e törvényerejű rendelet ki nem zárja. [54. (1) ] Több alperes együttes perlése pertársaság meghatározott esetei [54. (2)] A főkötelezett és a mellékkötelezett együttes perlése esetén 54. (3) Viszontkereset [54. (4)]

5 A Kódex joghatóságra vonatkozó rendelkezései Párhuzamos joghatóság Szerződéssel kapcsolatos jogviták (Kódex 55. ) : Eljárhat magyar bíróság, ha a teljesítés helye belföldön van. Teljesítési hely az a hely, amelyet a felek a szerződésben teljesítési helyként kikötöttek; ilyen kikötés hiányában: áruk adásvételére - ahol az adásvétel tárgyát át kell adni; Valamely tevékenységnek elvégzésére irányuló szerződés - ahol a tevékenységet a szerződés szerint el kell végezni; egyéb szerződések esetében az a hely, amelyet a magyar jog a vitatott követelés teljesítési helyeként meghatároz.

6 A Kódex joghatóságra vonatkozó rendelkezései Párhuzamos joghatóság Tartási kötelezettségbıl eredı jogviták (Kódex 56. ): ha a tartásra jogosult lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van (személyi állapotot érintő eljárás keretében is, ha a bíróság joghatósággal rendelkezik). Szerződésen kívüli károkozásból eredő jogviták ha a károkozó magatartás elkövetésének helye vagy a károsító eredmény bekövetkezésének helye belföldön van. Bűncselekménnyel okozott kár megtérítése iránti, büntetőeljárásban érvényesített igény ha a bűncselekmény magyar büntető joghatóság alá tartozik. Kártérítési járadék megállapítása vagy felemelése ha a jogosult lakóhelye vagy szokásos tart. helye belföldön van. Károsodás veszélye miatt érvényesített igények ha a károsító esemény bekövetkezése belföldön fenyeget.

7 A Kódex joghatóságra vonatkozó rendelkezései Párhuzamos joghatóság Eljárhat magyar bíróság: Külföldi vállalkozás elleni perekben, ha a vállalkozás belföldön fiókteleppel vagy képviselettel rendelkezik, Önálló vállalkozóként belföldön letelepedett külföldi állampolgár elleni perekben ha a jogvita e személy belföldi gazdasági tevékenységével kapcsolatos. Vagyonjogi perekben, ha az alperesnek belföldön végrehajtás alá vonható vagyona van Öröklési jogviszonyból eredő perben ha az örökhagyó a halálakor magyar állampolgársággal rendelkezett. Hagyatéki eljárásban ha az örökhagyó a halálakor magyar állampolgár volt, vagy ha a hagyaték belföldön található.

8 A Kódex joghatóságra vonatkozó rendelkezései Párhuzamos joghatóság Eljárhat magyar bíróság: Gyermek elhelyezését, a gyermek és a különélő szülő közötti kapcsolattartást, valamint a szülői felügyelet gyakorlását érintő eljárásban ha a gyermek lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van. Házassági vagyonjogot érintő eljárásban ha az egyik házastárs lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van. A gyám és a gyámolt, illetőleg a gondnok és a gondnokolt közötti jogviszonnyal kapcsolatos ügyekben ha a gyámolt, illetőleg gondnokolt magyar állampolgár, vagy lakóhelye, illetőleg szokásos tartózkodási helye belföldön van.

9 A Kódex joghatóságra vonatkozó rendelkezései Speciális joghatóság Fogyasztói szerzıdések: A fogyasztói szerződésből eredő, a fogyasztó által indított perekben eljárhat magyar bíróság, ha a fogyasztó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van, és a fogyasztóval szerződő, szakmai vagy gazdasági tevékenységi körében eljáró fél belföldön tevékenységet fejt ki, ideértve azt is, ha a másutt kifejtett tevékenysége a belföldi fogyasztók felé is irányul; vagy belföldön fiókteleppel vagy képviselettel rendelkezik, vagy önálló vállalkozóként belföldön letelepedettnek minősülő külföldi állampolgár.

10 A Kódex joghatóságra vonatkozó rendelkezései Speciális joghatóság Munkaszerződés Munkaszerződésből eredő, a munkavállaló által a munkáltató ellen indított perekben eljárhat magyar bíróság akkor is, ha a szokásos munkavégzés helye belföldön van, utoljára belföldön volt; illetve illetőleg ha a munkáltatónak az a telephelye, amely őt alkalmazta, belföldön található, feltéve, hogy a szokásos munkavégzés helye nem ugyanazon államban van, illetőleg volt. Joghatósági kikötés: korlátozásokkal érvényesülhet a fogyasztói szerződések és munkaszerződések esetében

11 A Kódex joghatóságra vonatkozó rendelkezései Kizárólagos joghatóság Kizárólag magyar bíróság vagy más hatóság járhat el: belföldön fekvő ingatlannal kapcsolatos eljárásban, bérleti és haszonbérleti szerződést érintő eljárásban; magyar állampolgárságú örökhagyó belföldi hagyatékát érintő hagyatéki eljárásban; Magyar Állam vagy magyar állami szerv elleni eljárásban, kivéve, ha a Magyar Állam a mentességről kifejezetten lemondott külföldön diplomáciai képviselőként eljáró vagy egyébként a joghatóság alól mentes magyar állampolgár elleni eljárásban, belföldön kiállított okirat vagy értékpapír megsemmisítése belföldi iparjogvédelmi jog megadása, terjedelme és megszűnése;

12 A Kódex joghatóságra vonatkozó rendelkezései Kizárólagos joghatóság Kizárólag magyar bíróság vagy más hatóság járhat el: belföldi székhelyű jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság alapításával, fizetésképtelenségével, megszűnésével kapcsolatos eljárásban, a jogi személy (társaság) nyilvántartásba vételének alapjául szolgáló szerződés vagy alapszabály érvényességével kapcsolatos eljárásban, illetőleg a jogi személy (társaság) szervei által hozott határozatok felülvizsgálata iránti eljárásban; jogoknak, tényeknek és adatoknak belföldön vezetett közhitelű nyilvántartásba történő bejegyzését érintő eljárásban; belföldi végrehajtást érintő eljárásban.

13 A Kódex joghatóságra vonatkozó rendelkezései Kizárólagos joghatóság Magyar állampolgár személyállapotát érintő ügyekben, kivéve ha lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye külföldön van: magyar állampolgár házasságának felbontása iránt indul külföldön eljárás; magyar állampolgár gondnokság alá helyezése, illetőleg gondnokság alá helyezésének megszüntetése iránt indul külföldön eljárás, magyar állampolgárságú gyermeket érintő apaság megállapítása vagy apaság vélelmének megdöntése iránt indul külföldön eljárás; magyar állampolgárságú gyermeket érintő szülői felügyelet megszüntetése vagy visszaállítása iránt indul külföldön eljárás; magyar állampolgár örökbefogadásának engedélyezése, jóváhagyása, illetőleg megszüntetése iránt indul külföldön eljárás, feltéve, hogy az örökbefogadó külföldi állampolgár, és az örökbefogadást a magyar gyámhatóság jóváhagyta.

14 A Kódex joghatóságra vonatkozó rendelkezései Kizárt joghatóság Mely ügyekben nem járhat el magyar hatóság (kizárólagos joghatóság ellenpólusai). külföldön fekvő ingatlant, bérleti és haszonbérleti szerződést érintő eljárásban; nem magyar állampolgár örökhagyó külföldi hagyatékát érintő eljárásban; külföldi állam vagy külföldi állami szerv elleni eljárásban; Magyarországon diplomáciai képviselőként eljáró vagy egyébként a joghatóság alól mentes külföldi állampolgár elleni eljárásban; külföldön kiállított okirat vagy értékpapír megsemmisítésére irányuló eljárásban;

15 A Kódex joghatóságra vonatkozó rendelkezései Kizárt joghatóság Mely ügyekben nem járhat el magyar hatóság (kizárólagos joghatóság ellenpólusai). külföldi iparjogvédelmi jog megadásával, terjedelmével és megszűnésével kapcsolatos eljárásban; külföldi székhelyű jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság alapításával, fizetésképtelenségével, megszűnésével kapcsolatos eljárásban, a jogi személy (társaság) nyilvántartásba vételének alapjául szolgáló szerződés vagy alapszabály (alapító okirat) érvényességével kapcsolatos eljárásban, illetőleg a jogi személy (társaság) szervei által hozott határozatok felülvizsgálata iránti eljárásban; jogoknak, tényeknek és adatoknak külföldön vezetett közhitelű nyilvántartásba történő bejegyzését érintő eljárásban; külföldi végrehajtást érintő eljárásban.

16 A Kódex joghatóságra vonatkozó rendelkezései Kizárt joghatóság Fıszabály: nem magyar állampolgár személyi állapotát érintő eljárásban magyar bíróság nem járhat el. Kivéve: Nem magyar állampolgárok közötti, személyi állapotot érintő perben, ha a felek egyikének lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van. Nem magyar állampolgár holtnak vagy eltűntnek nyilvánítása vagy halála tényének megállapítása iránt, ha az eltűnt személy utolsó ismert lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye belföldön volt, és holtnak vagy eltűntnek nyilvánítását vagy halála tényének megállapítását belföldi jogi érdek szükségessé teszi. Nem magyar állampolgár örökbefogadásának engedélyezése, illetőleg felbontása iránti eljárásban, ha az örökbefogadó magyar állampolgár, illetve lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van.

17 A Kódex joghatóságra vonatkozó rendelkezései Kizárt joghatóság A külföldi állam polgári jogi jogalanyként szerepel, magyar bíróság vagy más hatóság joghatósággal rendelkezik, amennyiben az eljárás tárgya: polgári jogi szerződésből eredő joga vagy kötelezettsége; munkaszerződésből eredő jog vagy kötelezettség, élet, egészség, testi épség megsértése vagy dologi kár okozása címén támasztott igény; a külföldi állam tulajdonában álló, vagy általa megszerezni kívánt belföldi ingatlanon fennálló dologi jogi hatályú jog; a külföldi állam belföldi székhelyű jogi személyben vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban fennálló tagsága, részesedése vagy érdekeltsége; a külföldi állam belföldön megnyílt hagyatékkal kapcsolatos öröklési jogviszonya; iparjogvédelmi jog megadása, terjedelme, megszűnése, amelynek jogosultja külföldi állam

18 A Kódex joghatóságra vonatkozó rendelkezései Kikötött (alávetéses) joghatóság Vagyonjogi ügyek tekintetében a felek kiköthetik valamely állam bíróságainak vagy egy meghatározott bíróságának joghatóságát. Formája: írásban; szóban, írásbeli megerősítéssel; olyan formában, amely megfelel a felek között kialakult szokásoknak; vagy üzleti nemzetközi kereskedelemben olyan formában, amely megfelel az olyan kereskedelmi szokásoknak, amelyeket a felek ismertek vagy ismerniük kellett, és amelyeket az ilyen típusú szerződést kötő felek a szóban forgó üzletágban általánosan ismernek és rendszeresen figyelembe vesznek. Kikötött joghatóság kizárólagos joghatóság

19 A Kódex joghatóságra vonatkozó rendelkezései Kikötött (alávetéses) joghatóság Érvénytelen kikötés: Kizárólagos joghatóság Kizárt joghatóság Fogyasztói szerződések, munkaszerződésből eredő jogviták korlátozásokkal érvényesülő joghatósági kikötés Érvényesség: Joghatósági kikötés (fórum joghatósági szabályai) Jogválasztás kikötés (választott jog szerint) Választottbíróság joghatóságának kikötése (1994. évi LXXI. tv) Perbebocsátkozás: A magyar bíróság joghatóságát megalapozza az is, ha az alperes anélkül, hogy kifogásolná a joghatóság hiányát, az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozatot tesz.

20 A nemzetközi polgári eljárás

21 A nemzetközi polgári eljárásról Eljárásjogi kérdések: Nem kell-e sajátos eljárási szabályokat betartania a fórumnak? Formális kereseti jog (ordinaria litis) anyagi kereseti jog (decisoria litis) A magyar bíróság vagy más hatóság eljárására - ha ez a törvényerejű rendelet másként nem rendelkezik - a magyar jog az irányadó.

22 A nemzetközi polgári eljárásjog tárgya Nemzetközi polgári eljárásjog területei: a nemzetközi jogvitákra alkalmazandó általános eljárási szabályok nemzetközi jogsegély és megkeresés választottbírósági eljárás Jogforrások: Kódex Közösségi jog nemzetközi egyezmények

23 Az eljárásra vonatkozó általános szabályok Főszabály: lex fori alkalmazása Kivételek: a fél perbeli jog- és cselekvőképességének megállapítása (személyes jog) külföldi állampolgár cselekvőképessé tétele Perfüggőség magyar jog tartalmának bizonyítása külföldi eljárásban Megkeresés a magyar jogról és annak gyakorlatáról igazságügyminiszter állít ki bizonyítványt

24 A nemzetközi jogsegély és megkeresés Nemzetközi jogsegély: azok a cselekmények, amelyeket valamely állam bírósága vagy hatósága egy másik állam bírósága vagy hatósága javára - többnyire ennek megkeresésére végez. Jogsegély ügyekben eljár: igazságügyminiszter felügyeletet ellátó miniszter a külügyminiszter útján A jogsegély teljesítése során a magyar jog szerint kell eljárni; Jogsegély teljesítése: viszonosság esetében (igazságügyminiszter igazolja) nemzetközi szerződés alapján A jogsegélyt meg kell tagadni, ha a megkeresés teljesítése a magyar közrendbe ütköznék. Viszonosság hiányában az igazságügyminiszter határoz a megkeresés teljesítéséről

25 A külföldi határozatok elismerése és végrehajtása Alaptétel: egy adott ország fóruma által hozott határozathoz csak abban az országban fűződnek automatikusan joghatósok, ahol meghozták Külföldön is hatást fejtsen ki el kell ismerni végre kell hajtani (ha szükséges a hatályosuláshoz) Konstitutív határozatok: nem igényelnek végrehajtást, elegendő a határozatok elismerése Jogforrások: - nemzeti, belső jogok - közösségi jogok - nemzetközi jogforrások

26 A külföldi határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó szabályok a Kódexben Magyar hatóság kizárólagos joghatósága esetében Külföldi bíróságnak vagy más hatóságnak olyan ügyben hozott határozatát, amelyben magyar bíróságnak vagy más hatóságnak kizárólagos joghatósága van, belföldön nem lehet elismerni (és végrehajtani sem). Kivétel: a magyar állampolgár házasságát felbontó jogerős külföldi határozatot, ha annak hazai elismerését a magyar állampolgárságú volt házastárs maga kéri Jogeset: Franciaországban élő magyar-francia pár

27 A külföldi határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó szabályok a Kódexben A külföldi határozatok elismerése kizárt joghatóság esetén Külföldi bíróságnak olyan ügyben hozott jogerős határozatát, amelyben magyar bíróságnak vagy más hatóságnak a joghatósága kizárt, belföldön el kell ismerni. Kivétel (garanciális akadályok): annak elismerése a magyar közrendbe ütköznék; az, akinek terhére a határozatot hozták, az eljárásban sem személyesen, sem meghatalmazott képviselője útján nem vett részt; a határozat olyan eljárás eredményeként került meghozatalra, amely a magyar eljárási jog alapvető elveit súlyosan sértette;

28 A külföldi határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó szabályok a Kódexben A külföldi határozatok elismerésének általános garanciális akadályai: közrendi klauzula; az, akinek terhére a határozatot hozták, az eljárásban sem személyesen, sem meghatalmazott képviselője útján nem vett részt; a magyar eljárási jog alapvető elveit súlyosan sértő határozat; perfüggőség; ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog tárgyában magyar bíróság vagy más hatóság azonos felek között korábban jogerős érdemi határozatot hozott (res iudicata).

29 A külföldi határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó szabályok a Kódexben A külföldi határozatok elismerése a párhuzamos joghatóság alá tartozó ügyekben: Külföldi bíróságnak határozatát el kell ismerni, ha az eljárt külföldi bíróság joghatósága a magyar törvényben megállapított joghatósági szabályok valamelyike alapján megalapozott volt; a határozat azon állam joga szerint, amelyben azt meghozták, jogerőre emelkedett; Magyarország és a határozatot hozó bíróság, vagy hatóság állama között viszonosság áll fenn (nem feltétel személyi állapotot érintő ill. külföldi vagyonjogi határozat esetében); a garanciális megtagadási okok egyike sem áll fenn.

30 A külföldi határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó szabályok a Kódexben A külföldi határozatok elismerésével kapcsolatos eljárás: A külföldi határozat elismerése (Ipso iure elismerés) külön eljárást nem igényel. Az elismerhetőség kérdését jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az a bíróság vagy hatóság vizsgálja, amelynek eljárásában ez felmerül. Külön eljárás: Az érdekelt külön eljárásban (nemperes eljárás) is kérheti a bíróságtól annak megállapítását, hogy a külföldi határozat belföldön elismerhető. Külföldi határozatok végrehajtása: - vagyonjogi igények, - ill. gyermek elhelyezése tárgyában hozott - jogerős határozat

31 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET