501. AZ OBLIGATIO FOGALMA ÉS KIALAKULÁSA

Átírás

1 RÓMAI JOG - V. RÉSZ, KÖTELMI JOG (68 TÉTEL) 1/ AZ OBLIGATIO FOGALMA ÉS KIALAKULÁSA [MINIMUM TÉTEL XXX.] I. A KÖTELEM FOGALMA - kötelem: obligatio - definíciók (3): 1) PAULUS: - A kötelmek lényege nem abban áll, hogy a mienkké tegyen egy dolgot vagy egy szolgalmat, hanem hogy valaki mást rászorítson arra, hogy valamit adjon, valamit tegyen vagy valamiért helytálljon a számunkra. - összeveti az obligatiót a dologi jogi jogosultságokkal: kötelmi jogi jogosultságok dologi jogi jogosultságok irányulhat: tevékenységekre, dolgokra dolgokra szemben álló felek: 2 vagy több, de meghatározott személy 1 személy (pl.: tulajdonos) áll szemben mindenkivel a jogviszony szerkezete, hatálya: relatív; a kereset csak meghatározott adós ellen irányulhat abszolút; a kereset bárki ellen indítható, aki a jogosultat jogának gyakorlásában sérti kereset: in personam actio-val védett in rem actio-val védett elvárt magatartás: a jogosultság ereje: az adós általában pozitív, aktív, tevőleges magatartásra van kötelezve gyengébb példa: haszonbérlő kötelmi jogi jogosult; nincs dologi jogi jogosultsága, csak a haszonbérbe adóval áll jogviszonyban, aki bármikor kidobhatja a bérleményéből a jogosultság időtartama: a jogosultság létrejötte: rövid életű, átmeneti jellegű a szerződő felek viszonylag szabadon hozzák létre a jogosult negatív, passzív magatartást vár el mindenkitől erősebb örökhaszonbérlő dologi jogi jogosult; pozíciója majdnem olyan erős, mint a tulajdonosé, aki az örökhaszonbérlő hozzájárulása nélkül nem szüntetheti meg az örökhaszonbérletet tartós jellegű, általában élethossziglaniak (kiv.: zálogjog) keletkezése, módosulása és megszűnése csak a törvény által taxatíve és kógens jelleggel meghatározott módokon lehetséges 2) IUSTINIANUS: - A kötelem olyan jogi kötelék, amelynél fogva szükségszerűen valamilyen szolgáltatás teljesítésére kényszerülünk államunk jogának megfelelően. (Inst.) - kötelem = jogi lekötelezés kizárja a kötelmek köréből a jogon kívüli (pl. pusztán erkölcsi, vallási, illem- és becsületbeli) kötelezettségeket

2 RÓMAI JOG - V. RÉSZ, KÖTELMI JOG (68 TÉTEL) 2/98 - kötelem = jogi kényszer valaminek a teljesítésére kényszerülünk, mert a jog eszközeivel rászoríthatnak bennünket kötelezettségünk teljesítésére - csak az kötelem, amit az állam, a jogrendszer annak minősít 3) A FEJLETTEBB JOG SZERINT: A kötelem olyan jogviszony, amelynél az egyik fél (hitelező, creditor) a másik féltől (adós, debitor) bizonyos magatartást követelhet, s amennyiben az adós ennek a kötelezettségének nem tenne eleget, a hitelező jogosult őt in personam actio-val erre a magatartásra rászorítani. (hitelező és adós jogviszonya) II. A KÖTELEM KIALAKULÁSA - archaikus kor: kezdetleges kötelmi viszony = a hitelezőnek az adós feletti korlátozott hatalma - két alapvető forrásra vezetik vissza a kötelem eredetét: a bűncselekményekre - delictum, ill. a szerződésekre contractus a) DELICTUM: - e feltevés szerint a kötelmi jogviszonyok bűncselekmények, delictumok következményei - fejlődési stádiumok: - (1.:) eleinte: ha valaki kárt okozott a másiknak, (pl.: testi sértés) a sértettnek joga keletkezett arra, hogy bosszút álljon a jogsértőn - (2.:) később: lehetővé tették az elkövető számára, hogy váltságdíj fizetésével megmentse magát a bosszútól - (3.:) végül: a jogrend kifejezetten kötelezte a jogsértőt ilyen elégtétel szolgáltatására gyakorlatilag csak itt beszélhetünk kötelemről, kötelezettségről - deliktuális eredet: a kifejezések értelme obligatio: megkötözés, bilincsbe verés liberatio: megszabadulás, a kötelem megszűnése solutio: kioldozás b) CONTRACTUS: - e feltevés szerint a kötelmi jogviszonyok eredete a szerződések, contractusok - ősi szerződések szakrális jellege - ezek formája: az isteneket tanúul hívó eskü - DE: az ősi szerződéseknél a kötelező erőt nem a megállapodás eredményezte, hanem az előírt formaságok betartása - a szerződésszegés a delictumokéhoz hasonló következménnyel járt: a hitelező elfoghatta a nem teljesítő adóst, megkötözve magánál tarthatta, s csak ha az adós vagy helyette más teljesített, akkor engedte őt el - az ősi kötelmi viszonyoknál élesen elválik a tartozás (Schuld, a jogi kötelezettség) és a felelősség (Haftung, a jogi kikényszeríthetőség) - pl.: a hatalomalatti családtag létrehoz egy deliktuális kötelmet; ekkor a családtag csak tartozik, de nem felel - a pater familias viszont felel, de nem tartozik - a klasszikus jogban a tartozás és a felelősség már általában együtt jár

3 RÓMAI JOG - V. RÉSZ, KÖTELMI JOG (68 TÉTEL) 3/ AZ OBLIGATIO FAJAI ÉS KELETKEZÉSI FORRÁSAI [MINIMUM TÉTEL XXXI.] I. A KÖTELEM FAJAI (4) 1) civilis obligatio - honoraria (praetoria) obligatio: - Iustinianus: ez a kötelmek legfőbb felosztása (summa divisio) - a klasszikus korban alakult ki - a praetor jogalkotó tevékenysége új kötelmeket vezetett be (nem obligatio: debitum) civilis obligatio: a civiljog által bevezetett kötelmek honoraria obligatio: a praetor által bevezetett kötelmek - előtte a rómaiak csak egyféle kötelmet ismertek: azt, amelyet valamilyen civiljogi jogforrás tekint obligationak 2) stricti iuris obligatio - bonae fidei obligatio: - kezdetben csak az elsővel találkozunk, mivel a civiljog maga is ius strictum - préklasszikus kor: teret hódít a bona fides elve a praetor tevékenysége folytán - kezdetben mint a követelés erkölcsi alapja, később pedig mint a marasztalás mértéke - klasszikus kor: a kötelmek többségét a bona fides szerint bírálják el, ezzel szemben és párhuzamosan fokozatosan háttérbe szorul a stricti iuris obligatio - stricti iuris - az összes formális szerződés + kölcsön bonae fidei - az összes reál és konszenzuál szerződés, kiv.: kölcsön 3) naturalis obligatio: - természetes kötelem - eredetileg: a hatalomalattiak peresíthetetlen kötelmei - a jogtudósok kiterjesztették a fogalmat az egyéb peresíthetetlen kötelmekre is - DEF.: minden olyan (actio nélküli) kötelem, amelyet nem lehet peresíteni - ISMÉRVEI: minden más vonatkozásban joghatással bír (ez abban nyilvánul meg, hogy ha az adós az ilyen kötelmet önként teljesíti, ezt nem lehet sem ajándékozásnak, sem pedig tartozatlan fizetésnek tekinteni, s épp ezért ezt később nem is lehet visszakövetelni) be lehet számítani a hitelező civilis tartozásába meg lehet erősíteni zálogjoggal, kezességgel és tartozás-elismeréssel novatio-val teljes joghatású (peresíthető) civilis obligatio-vá lehet alakítani - ESETEI: a) a hatalomalattiak kötelmei (legrégebbi): pl. női családtagok és rabszolgák obligatiói, a filius familias családon belüli kötelmei b) a capitis deminutio-t szenvedett személy capitis deminutio előtt keletkezett kötelmei c) a pactumban kikötött kamatkövetelés d) a pupillus gyámi hozzájárulás nélküli kötelezettségvállalása e) a SC Macedonianum ellenére folyósított kölcsön f) a büntetésből elvesztett követelés g) talán az elévült követelés is

4 RÓMAI JOG - V. RÉSZ, KÖTELMI JOG (68 TÉTEL) 4/98 - Iustinianus: a szerencsejátékból eredő kötelezettség (lusus aleae) nem naturalis obligatio, mivel a szerencsejátékot üldözte, büntette és a kifizetett veszteség visszakövetelésére is módot adott 4) obligatio principalis - obligatio accessoria: - obligatio principalis: önmagában megálló ún. főkötelem; a kötelmek általában ilyenek - obligatio accessoria: járulékos kötelem; egy főkötelem kiegészítéséül, általában biztosítékául szolgálnak (pl.: kezesség); önmagában, főkötelem nélkül nem létezhet és a főkötelem megszűnésével ez is megszűnik II. A KÖTELEM KELETKEZÉSI FORRÁSAI - ld tétel, a kötelem kialakulása - contractus: joghatás kiváltására irányuló kétoldalú akaratnyilatkozat - delictum: magánüldözés alá eső bűncselekmény (lopás, rongálás stb.) 1) klasszikus korban keletkezés szerint 2 csoport: a) SZERZŐDÉSEK (obligationes ex contractu) b) BŰNCSELEKMÉNYEK (obligationes ex delicto) által létrehozott kötelmek 2) Gaiusnál is eleinte kettős felosztás: Minden kötelem vagy SZERZŐDÉSBŐL, vagy DELICTUMBÓL származik. a contractus nála: minden olyan kötelem, amely nem delictumból származik 3) majd Gaius: Institutio, korai posztklasszikus átdolgozás 3 kötelmi keletkezési forrás: a) SZERZŐDÉSEK (obligationes ex contractu) b) BŰNCSELEKMÉNYEK (obligationes ex delicto) c) KÜLÖNBÖZŐ MÁS JOGCÍMEK (obligationes ex variis causarum figuris) 4) Iustinianus a kötelmek keletkezésének 4 forrását említi; (ez sem teljes, mivel a vegyes kötelmeket nem említi) a) SZERZŐDÉSEK (obligationes ex contractu) b) MINTEGY SZERZŐDÉSEK (obligationes quasi ex contractu): szerződés nincsen, mégis olyan kötelem keletkezik, amely a szerződéses kötelmekre emlékeztet; pl.: jogalap nélküli gazdagodás megbízás nélküli ügyvitel gyámság hagyomány véletlen közösség c) BŰNCSELEKMÉNYEK (obligationes ex maleficio / delicto) d) MINTEGY BŰNCSELEKMÉNYEK (obligationes quasi ex maleficio / delicto): lakásgazda felelőssége leeséssel fenyegető tárgy hajós, istállós, fogadós kötelességszegő bíró

5 RÓMAI JOG - V. RÉSZ, KÖTELMI JOG (68 TÉTEL) 5/ A NEGOTIUM FOGALMA, FAJAI ÉS ALKATRÉSZEI [MINIMUM TÉTEL XXXII.] I. A JOGÜGYLET FOGALMA - jogügylet: negotium - definíció: jogi tény, joghatás kiváltására irányuló akaratkijelentés - pl.: kötelem - vki adósként tartozik egy pénzösszeg megfizetésével a hitelezőnek jogügylet - vki adósként pénzkölcsön-szerződést kötött; jogi tény, a kötelem alapja - obligatio és negotium eltérő minőségű kategóriák, de: szoros kapcsolat is a kötelmek legfontosabb keletkezési forrása a jogügylet, elsősorban a szerződés - A JOGÜGYLET FOGALMI ELEMEI: a) joghatásra irányulás b) akaratnyilatkozat ( külső tényállás ); ezen belül is 1) a jogügyletet létrehozó személyek belső akarata 2) ennek külső megnyilvánulása, maga a nyilatkozat II. A JOGÜGYLET FAJAI (CSOPORTOSÍTÁSOK, OSZTÁLYOZÁSOK) 1) A MAGÁNJOG RENDSZERÉN BELÜLI ELHELYEZKEDÉSÜK ALAPJÁN: személyi és családjogi ügyletek (pl.: manumissio, confarreatio) dologi jogi ügyletek (pl.: mancipatio, occupatio) kötelmi jogi ügyletek (pl.: stipulatio) öröklési jogi ügyletek (pl.: testamentum) 2) EGYOLDALÚ JOGÜGYLET KÉTOLDALÚ JOGÜGYLET - egyoldalú jogügylet (NEGOTIUM UNILATERALE) a kívánt joghatás létrehozásához elegendő egy személy akaratnyilatkozata pl.: manumissio, occupatio, végrendelet - kétoldalú jogügylet (NEGOTIUM BILATERALE) a kívánt joghatás létrehozásához legalább két akarat találkozása (megegyezés) szükséges pl.: szerződés, házasságkötés, tulajdon-traditio 3) ÉLŐK KÖZÖTTI JOGÜGYLET HALÁL ESETÉRE SZÓLÓ JOGÜGYLET - élők közötti jogügyletek (NEGOTIA INTER VIVOS) a jogügylet által kiváltott joghatás beállta nem függ senkinek a halálától pl.: vállalkozási szerződés - halál esetére szóló jogügyletek (NEGOTIA MORTIS CAUSA) a jogügylet által kiváltott joghatás beállta függ valakinek a halálától pl.: végrendelet

6 RÓMAI JOG - V. RÉSZ, KÖTELMI JOG (68 TÉTEL) 6/98 4) KONKRÉT/KAUZÁLIS JOGÜGYLET ABSZTRAKT/KAUZÁLATLAN JOGÜGYLET - konkrét/kauzális jogügylet (NEGOTIUM CAUSALE) a jogügyleti nyilatkozatból kitűnik az a jogi cél (causa), amelynek megvalósítása érdekében az adott jogügylet létrejön pl.: adásvételi szerződés, munkaszerződés - absztrakt/kauzálatlan jogügylet (NEGOTIUM ABSTRACTUM) a törvényes formaságok betartása mellett a valóságos jogügyleti cél háttérbe szorult pl.: mancipatio, in iure cessio, stipulatio 5) VISSZTERHES JOGÜGYLET INGYENES JOGÜGYLET - visszterhes jogügylet (NEGOTIUM ONEROSUM) a jogügylet kötelez valakit az általa kapott szolgáltatás ellenszolgáltatással való viszonzására pl.: a jogügyletek többsége - ingyenes jogügylet (NEGOTIUM GRATUITUM) a jogügylet nem kötelez ellenszolgáltatással való viszonzásra pl.: halál esetére szóló jogügyletek; ajándékozás, haszonkölcsön, szívességi használat, letét, megbízás III. A JOGÜGYLET ALKATRÉSZEI - jogügyleti alkatrész: a jogügyletek, mint akaratkijelentések elemi összetevői - 3 nagy csoport: a) ESSZENCIÁLIS (elengedhetetlen) ALKATRÉSZEK (ESSENTIALIA NEGOTII) - a jogügyletben feltétlenül szerepelniük kell - ezek hiányában a jogügylet létre sem jön (negotium non existens) - az ide vonatkozó szabályok kógensek (kényszerítő jellegű) pl.: adásvételi szerződésnél a vételárban való megállapodás b) NATURÁLIS (természetes) ALKATRÉSZEK (NATURALIA NEGOTII) - a törvény diszpozitív szabálya alapján egyes jogügyleteknek ipso iure tartalmát képezik ezek az alkatrészek - a feleknek nem kell külön belefoglalniuk a szerződésbe - megállapodásukkal mellőzhetik azokat - az ide vonatkozó szabályok diszpozitívek (engedő jellegű) pl.: adásvételi szerződésnél kellékszavatosság c) AKCIDENTÁLIS (esetleges) ALKATRÉSZEK (ACCIDENTALIA NEGOTII) - csak akkor képezik a jogügyletek tartalmát, ha az azokat a felek a jogügyletbe, szerződésbe kifejezetten felveszik - pl.: ha az egyik szerződő fél a szerződés megkötésekor valamely kívánságáról hallgatott, utóbb már nem hivatkozhatott arra, hogy a szerződésbe valamilyen további kikötést szeretett volna belefoglalni pl.: adásvételi szerződésnél a visszaeladási jog kikötése [Dömötör László szerint a továbbiak már nem tartoznak a tételhez, de ez nem garancia arra, hogy F. A. Szerint is így lesz ]

7 RÓMAI JOG - V. RÉSZ, KÖTELMI JOG (68 TÉTEL) 7/98 - A jogügyletek legfontosabb általános kikötései: 1. FELTÉTEL (CONDICIO) 2. IDŐHATÁROZÁS (DIES) 3. MEGHAGYÁS (MODUS) - a feltétel és az időhatározás az érvényességet és hatályosságot is befolyásolhatja - a meghagyás sem az érvényességet, sem a hatályosságot nem érinti - az ősi civiljog ügyletei (actus legitimi) nem tűrik meg a feltételt és az időhatározást alkalmazásuk esetén a jogügylet tartalomtól függetlenül érvénytelen 1. FELTÉTEL (CONDICIO) - olyan jövőbeli bizonytalan esemény, amelytől a jogügylet hatálya függ α) csoportosítása: a) FELFÜGGESZTŐ FELTÉTEL (condicio suspensiva) - az esemény beálltáig nem lép hatályba a már érvényesen létrejött jogügylet (ideiglenes hatálytalanság) - az érvényesség és a hatályosság kezdete nem esik egybe - ha a feltétel meghiúsul (condicio deficit), a jogügylet soha nem lép hatályba (végleges hatálytalanság) - pl.: adásvételi szerződés Ha megérkezik a hajó Africából, eladom a lovamat 5 aranyért. b) BONTÓ FELTÉTEL (condicio resolutiva) - a jogügylet a megkötéssel egyidejűleg azonnal hatályba lép - az érvényesség és a hatályosság kezdete egybeesik - ha azonban a feltétel beáll (condicio existit), a szerződés hatályát veszti - pl.: Ha január 1-jéig nem fizeted ki a vételárat, a telket úgy kell tekinteni, mintha meg sem vetted volna. - a bontó feltétel beálltával az érvényes szerződésből már nem származnak jogok és kötelezettségek, a szerződés jogi hatása megszűnik β) a jogügylet-feltétel kapcsolata: - a feltétel alapvető követelménye a megszabott esemény jövőbelisége - a megtörtént, jelen- vagy múltbeli, de a felek előtt még nem ismert esemény nem feltétel - pl.: ha Titius consul volt, ha Maevius életben van nem feltétel - nem feltétel a jövőbeli, de biztosan bekövetkező esemény, mivel a condicio mindig magában hordja a bizonytalanságot, itt pedig nincs függő helyzet χ) az ex nunc és az ex tunc hatály - ex nunc: mostantól : a feltétel hatályba léptető ereje; a feltétel beálltától érvényesült pl.: ha valaki végrendeletében egy rabszolganője felszabadítását feltételhez köti, és a rabszolganőnek még a feltétel teljesülése előtt gyermeke születik, a gyermek az ex nunc hatály szerint rabszolga lesz - ex tunc: akkortól : a feltétel hatálytalanító ereje; visszaható hatály a jogügylet megkötésére visszamenőlegesen lépteti életbe azt, illetve szünteti meg a hatályát pl.: előző példa, de eszernt a gyermek szabadnak születik

8 RÓMAI JOG - V. RÉSZ, KÖTELMI JOG (68 TÉTEL) 8/98 2. IDŐHATÁROZÁS / IDŐTŰZÉS (DIES) - a feleknek az a rendelkezése, amellyel a jogügylet hatályát bizonyos időponthoz kötik - a felek meghatározhatják azt, hogy a jogügylet mikor lépjen hatályba (dies a quo a kezdő időpont) a jogügylet hatálya mikor szűnjön meg (dies ad quem a befejező időpont) - a felek a jogügylet hatásának kezdetét-végét biztosan bekövetkező eseménnyel kapcsolják össze feltétel: bizonytalan esemény 3. MEGHAGYÁS (MODUS) - az ingyenes vagyoni juttatást tartalmazó jogügyletben a juttató fél meghagyás útján (sub modo) való feladatteljesítési előírása az ingyenesen szerző fél terhére - a meghagyás nem feltétel: az ügylet hatályba lépését nem befolyásolja - a kedvezményezett a juttatást mindig megszerzi - DE: élők közötti ajándékozásnál ha a meghagyás teljesítése elmarad, az ajándékozó a juttatást az ajándékozás céljának meghiúsulására tekintettel visszavonhatja - császárkori jog: keresetet adott a meghagyás teljesítésének kikényszerítésére, illetve a juttatás elvonására - pl.: ajándékozás, halál esetére szóló intézkedések - pl.: Neked adom a földemet, de tarts el engem életem végéig. vagy: A ház halálom után legyen Titiusé, de emeljen síremléket nekem.

9 RÓMAI JOG - V. RÉSZ, KÖTELMI JOG (68 TÉTEL) 9/ A NEGOTIUM ÉRVÉNYESSÉGE ÉS HATÁLYOSSÁGA ÁLTALÁBAN [MINIMUM TÉTEL XXXIII.] I. A JOGÜGYLET ÉRVÉNYESSÉGE - a jogügylet 3 eleme: AKARAT NYILATKOZAT JOGHATÁSRA IRÁNYULÁS MINŐSÉGE kapcsolódik a jogügylet érvényességéhez: - a létrejött jogügylet csak akkor érvényes (alkalmas a célzott joghatások kiváltására), ha a jogügyletet létrehozó személy(ek) akarata és nyilatkozata önmagában is ép és összhangban van egymással kétoldalú jogügyleteknél a 2 fél akarata találkozik a jogügylettel elérni kívánt joghatás nem ütközik a jogrend valamely tilalmába AZ ÉRVÉNYTELEN JOGÜGYLET - akkor érvénytelen, ha az érvényesség (negatív) kritériumai nem teljesülnek = valamilyen érvénytelenségi ok forog fenn - hibás jogügylet (negotium vitiosum): a jogügylet külső tényállása megvalósult, de az akarat, a nyilatkozat, vagy a joghatáshoz kapcsolódás hibában (vitium) szenved - érvénytelen jogügylet (negotium invalidum) : a hibás jogügylet a törvény előírása folytán nem alkalmas a fél (felek) által kívánt joghatás kiváltására, érvénytelenül jött létre - ügyleti hibák - érvénytelenségi okok, melyek a jogügylet elemeit hibássá, a jogügyletet érvénytelenné teszik: akarat akarathiba; pl.: a fizikai erőszakkal kikényszerített jogügylet érvénytelen nyilatkozat nyilatkozati hiba; pl.: a formai előírásokat sértő végrendelet joghatáshoz kapcsolódás, célzott joghatás hibája; pl.: jogellenes célú szerződés A JOGÜGYLETEK ÉRVÉNYESSÉGÉNEK KATEGÓRIÁI 1) Az érvénytelenségi ok súlyosságának (causa invaliditatis) alapján: (a legfontosabb felosztás) semmis jogügylet megtámadható jogügylet a) SEMMISSÉG (nullitas, Nichtigkeit) SEMMIS JOGÜGYLET (negotium nullum) - feltétlen érvénytelenség - az ügyleti hiba a jogügylet érvénytelenségét a törvény erejénél fogva (ipso iure), azonnal és feltétlenül váltja ki - a semmis jogügylet nem alkalmas a célzott joghatások kiváltására, mivel jogilag úgy kell tekinteni, mintha létre sem jött volna (pro infecto habetur) - példák: akarat: kényszer hatására cselekszünk nyilatkozat: végrendeletek az alakiságok megsértésével jön létre

10 RÓMAI JOG - V. RÉSZ, KÖTELMI JOG (68 TÉTEL) 10/98 joghatás: contra bonos mores - jó erkölcsbe ütköző szerződés

11 RÓMAI JOG - V. RÉSZ, KÖTELMI JOG (68 TÉTEL) 11/98 b) MEGTÁMADHATÓSÁG (rescissibilitas, Anfechtbarkeit) MEGTÁMADHATÓ JOGÜGYLET (negotium rescissibile) - feltételes érvénytelenség, feltételes semmisség - függő jogi helyzet: félúton van az érvényesség és az érvénytelenség között - az ügyleti hiba a jogügylet érvénytelenségét csak feltételes módon, valamely különös törvényi feltétel (ma: megtámadás) bekövetkeztével idézi elő - a megtámadható jogügylet megszületésekor nem eleve érvénytelen ( alkalmas lehet célzott joghatások kiváltására), de a törvény lehetővé teszi azok beálltának megakadályozását (ma: megtámadás útján) - a MEGTÁMADÁS (rescissio) ma: a jogügyletet a megtámadásra jogosult fél a törvény szabta határidőn belül a másik félhez intézett nyilatkozatával vagy per útján teszi érvénytelenné az érvénytelenség külső feltétele elmaradása/sikertelensége esetén a jogügylet érvényes; bekövetkezése esetén a jogügylet érvénytelen, mintha eleve semmis lett volna - 3 tényezője van: x) ki jogosult a megtámadásra y) van-e határidő a megtámadásra z) milyen módon gyakorolhatom a megtámadási jogot egyoldalú nyilatkozattal per útján - a római jog a modern értelemben vett megtámadhatóság intézményét csak a civiljogi megtámadhatóság formájában ismerte - a modern értelemben vett megtámadhatósághoz a praetori jog azon szabályai állnak közel, amelyek lehetővé teszik az érintett fél (vagy egy 3. személy) számára, hogy az érvénytelenségi októl szenvedő jogügyletet megerőtlenítse 2) További felosztások: eredeti és utólagos érvénytelenség teljes és részleges érvénytelenség abszolút és relatív érvénytelenség orvosolható és orvosolhatatlan érvénytelenség a) EREDETI ÉS UTÓLAGOS ÉRVÉNYTELENSÉG - érvénytelenség elsősorban a jogügylet létrejöttének kérdése, mivel a jogügyleti hibák általában a létrehozatalkor keletkeznek - eredeti érvénytelenség a már megszületésekor érvénytelen jogügylet sokak véleménye: az érvénytelenség csak eredeti lehet, mivel az érvényesen létrejött jogügylet később nem válhat érvénytelenné; DE: - utólagos érvénytelenség pl.: halál esetére szóló jogügyletek pl.: a végrendelkező által visszavont végrendelet tkp. érvényét vesztette; olyan, mintha létre sem jött volna

12 RÓMAI JOG - V. RÉSZ, KÖTELMI JOG (68 TÉTEL) 12/98 b) TELJES ÉS RÉSZLEGES ÉRVÉNYTELENSÉG - az elmaradt joghatás terjedelmével kapcsolatos - teljes érvénytelenség az érvénytelenség kiterjed a jogügylet egészére tehát a jogügylet által kiváltani szándékozott összes joghatásra a római jogban az érvénytelenség főszabályszerűen teljes volt pl.: teljesen érvénytelen az olyan szerződés, amely lehetetlen szolgáltatásra irányul - részleges érvénytelenség az érvénytelenség csak a jogügylet egy részét érinti pl.: végrendeletek megtámadása c) ABSZOLÚT ÉS RELATÍV ÉRVÉNYTELENSÉG - az elmaradt joghatás irányára vonatkozik - abszolút érvénytelenség a jogügylet mindenkire nézve érvénytelen abból senki sem szerezhet jogokat és kötelezettségeket - relatív érvénytelenség a joghatások csak az egyik vagy a másik félre nézve állnak be pl.: ha valaki egy gyámolttól a gyám hozzájárulása nélkül vásárolt, akkor csak az egyik oldalról áll meg a szerződés; aki ugyanis vásárolt, az lekötelezte magát a gyámoltnak, de a gyámoltat nem kötelezi le magának." ebben az esetben az ügylet csak az egyik oldalról (ex uno latere) érvénytelen, a másik fél kötelezettségvállalása érvényes ez a sántikáló jogügylet (negotium claudicans) d) ORVOSOLHATATLAN ÉS ORVOSOLHATÓ ÉRVÉNYTELENSÉG - orvosolhatatlan érvénytelenség az érvénytelenség általában és elvileg ilyen, tehát a jogügylet az érvénytelenségi ok elhárulása esetén sem válik érvényessé regula Catoniana (ifj. Cato): ami kezdetben hibás, nem erősödhetik meg az időmúlás által (az érvénytelen ügylet időmúlás által nem válik érvényessé) - orvosolható érvénytelenség kivételes esetekben a jogügylet utólagos megerősődését (convalescentia); pl.: akkor, ha az a fél, akinek az akarata a szerződés érvényességéhez hiányzott, utólagos nyilatkozatával a szerződést megerősítette, jóváhagyta más érvényes jogügyletbe való átfordulását (conversio) jelentette; pl.: az eredetileg érvénytelen szerződés utóbb azonos tartalommal, de más formában kelt életre

13 RÓMAI JOG - V. RÉSZ, KÖTELMI JOG (68 TÉTEL) 13/98 II. A JOGÜGYLET HATÁLYOSSÁGA - az érvényesség fogalmára épül - DEF.: az érvényes jogügylet aktív, működő állapota, amikor a jogügylet alapján már (ill. még) jogokat lehet érvényesíteni, amikor a feleket a jogügylet alapján már (ill. még) terhelik kötelezettségek, tehát az az állapot, amely ténylegesen kiváltja a célzott joghatásokat, vagyis a jogok keletkezését, változását ill. megszűnését - a hatályos jogügylet közvetlen joghatása: a jogérvényesítés, perindítás lehetőségének megnyílása közvetett joghatása: a felek által a jogügylettel valójában elérni kívánt, de nem mindig realizálódó joghatás; pl.: adásvételi szerződésnél a tulajdonjog megszerzése - a közvetett joghatás beállása esetén hatályosulásról, teljesedésbe menetelről beszélünk - az érvényes jogügylet ált. már létrejöttekor azonnal hatályba lép (pl.: bolti adásvétel) - de: gyakori, hogy a felek a jogügylet hatályba lépését feltételtől (condicio) teszik függővé, és meghatározzák a hatályosság kezdő és/vagy záró időpontját (időtűzés, dies) ÉRVÉNYESSÉG HATÁLYOSSÁG Mind az érvényesség, mind a hatályosság a jogügylet egy bizonyos állapotát írja le; a különbség ennek az állapotnak tartalmában és okaiban áll a jogügylet képes a célzott joghatás kiváltására a jogügylet a közvetlen joghatást (a (potencialitás) jogérvényesítés lehetőségét) ténylegesen ki is váltja (aktualitás), ha a jogosult jogát actio-val érvényesítheti szükséges, hogy ne forogjon fenn érvénytelenségi ok, amely kizárná a célzott joghatások kiváltására való alkalmasságot (negatív kritérium) egy sor olyan tényező együttes fennállása szükséges, amelyek nélkül az érvényesség ellenére sem kerülhet sor a joghatások kiváltására (pozitív kritérium) - a HATÁLYOSSÁG (pozitív) KRITÉRIUMAINAK egy része külső (objektív) körülményekből adódik; pl.: nem lép hatályba a megbízási szerződés, vagy hatálya megszűnik, ha a megbízó/megbízott meghal más részük a jogügylet belső rendelkezéseiből fakad; pl.: nem léphet hatályba az a szerződés, amely olyan feltételhez volt kötve, amely meghiúsult - csak az érvényes jogügylet lehet egyúttal hatályos - az érvényesség e tekintetben a jogügylet hatályosságának elengedhetetlen, belső (immanens) kritériuma

14 RÓMAI JOG - V. RÉSZ, KÖTELMI JOG (68 TÉTEL) 14/98 A HATÁLYTALAN JOGÜGYLET - érvénytelenség: akkor, ha az érvényesség (negatív) kritériumai nem teljesülnek = valamilyen érvénytelenségi ok forog fenn - hatálytalanság: az érvényes jogügylet hatályosságának valamely (pozitív) kritériuma hiányzik = az érvényesség ellenére nem áll fenn a hatályosságot biztosító valamely tényező a hatálytalan jogügylet nem vált ki joghatásokat - ha a jogügylet hibátlan létrejöttekor hiányoznak a hatályosság kritériumai, a jogügylet érvényes, de még hatálytalan, nem lép hatályba pl.: végrendeletnél a hatályba lépés időpontja a végrendelkező halála, addig a végrendelet hatálytalan - az érvényesen létrejött és hatályos jogügylet hatályát veszti akkor, ha a hatályossági kritériumok egyike megszűnik pl.: szerződésnél a kikötött határidő leteltével a jogügylet érvényes marad, de általában megszűnik a hatály - a hatálytalanság fajtái: eredeti és utólagos teljes és részleges abszolút és relatív ideiglenes és végleges

15 RÓMAI JOG - V. RÉSZ, KÖTELMI JOG (68 TÉTEL) 15/ AZ OBLIGATIOBAN SZEREPLŐ SZEMÉLYEK. TÖBBALANYÚ OBLIGATIOK I. AZ OBLIGATIO-BAN SZEREPLŐ SZEMÉLYEK: FŐSZEMÉLYEK MELLÉKSZEMÉLYEK SEGÉDSZEMÉLYEK 1. A KÖTELEM FŐSZEMÉLYEI ( AZ ÜGY URAI DOMINI NEGOTII) - obligatio def. kötelem alanya elengedhetetlenül min. 2 személy: a) HITELEZŐ (creditor) = jogosult - az, aki az adóstól valamit követelhet / valamilyen magatartást elvárhat - ha az adós nem tenne eleget a kötelezettségének, ezt a (kötelemszerű) magatartást a hitelező a jog segítségével (ált. perrel) kikényszerítheti: - rászoríthatja az adóst, hogy teljesítse azt, amivel tartozik b) ADÓS (debitor) = kötelezett - az, aki tartozik valamivel - aki a hitelezővel szemben valamilyen magatartásra köteles - a kötelem típusai a főszemélyek egymáshoz való viszonya alapján: a) EGYOLDALÚ KÖTELEM (obligatio unilateralis) - a kötelmi viszonyok legegyszerűbb esete - az adós csak tartozik, a hitelező csak követel - pl.: a deliktuális kötelmek, ajándékozás, lopás - a lopás egyoldalú kötelmet hoz létre: - sértett: creditor - ő csak követel, mert szeretné visszakapni az ellopott dolgot - tolvaj: debitor - vissza kell adnia a dolgot - azért nem beszélhetünk kétoldalúságról, mert a tolvaj nem lesz jogosult arra, hogy érvényesítse azokat a költségeket a sértettel szemben, amíg a dolog nála volt b) KÉTOLDALÚ KÖTELEM (obligatio bilaterales) - mind a két fél adós is és hitelező is egyben - tartozik a másik félnek, de ugyanakkor tőle is elvárhat bizonyos magatartást EGYENLŐEN KÉTOLDALÚ KÖTELMEK (obligationes bilaterales aequales) / SZINALLAGMATIKUS KÖTELMEK (obligationes synallagmaticae) megegyezés - mindkét fél követelése közel egyenértékű - pl.: adásvételnél az eladó adós az árut illetően, de hitelező a vételár vonatkozásában - a vevő pedig adós a vételárral, de hitelező az áru tekintetében - nem szükséges egyenértékűnek lenniük az egymás ellenértékét képező szolgáltatásoknak; a kisebb eltéréseket a jog tolerálja, a nagyobbakat korrigálja

16 RÓMAI JOG - V. RÉSZ, KÖTELMI JOG (68 TÉTEL) 16/98 EGYENLŐTLENÜL KÉTOLDALÚ KÖTELMEK (obligationes bilaterales inaequales) - látszólag egy tartozás és egy követelés áll egymással szemben - de jelentkezhet valamilyen kevésbé jelentős ellenkövetelés ill. viszonttartozás - a főkövetelés mindig actio directa-val (pl.: letevő keresete a letéteményes ellen a dolog visszaadása iránt: actio depositi directa) - az esetleges ellenkövetelés az actio contraria keresettel volt érvényesíthető (pl.: a letéteményes az őrzés során felmerült költségek megtérítését actio depositi contraria-val követelhette) - pl.: római ingyenes letéti szerződés 2. A KÖTELEM MELLÉKSZEMÉLYEI - további lehetséges részt vevő személyek a közvetlen érdekelt feleken (hitelező, adós) kívül a) KÉPVISELŐK - az ügy ura helyett meghatározott körben jognyilatkozatot tehet - közvetett képviselet esetén jogokat és kötelezettségeket is szerezhet az ügy urai között fennálló szerződésből fakadóan - adstipulator: régi civiljog is elismerte stipulatio-nál a hitelező (stipulator) melletti mellékszemély (adstipulator) csak járulékos hitelező, mégis az adós joghatályosan teljesíthet az ő kezéhez perelhet, és bizonyos korlátok között a hitelező nevében jognyilatkozatot is tehet ténykedéséről a hitelezőnek elszámolni tartozik (tkp.: ~ megbízott) b) A KÖTELEM EGYÉB MELLÉKSZEMÉLYEI - olyan személyek, akik alig vagy egyáltalán nem tekinthetők képviselőknek, - de a kötelemmel kapcsolatban ők is bizonyos jognyilatkozatokat tesznek, - vagy egyéb fontos cselekményeket végeznek: solutionis causa adiectus ( teljesítés végett odavett ) személy, aki csak a teljesítés felvételére volt feljogosítva, a perlésre nem kezesek (admissor): valójában ők egy főkötelemhez kapcsolódó járulékos kötelem alanyai teljesítési segédek alvállalkozók az adós által a teljesítéssel megbízott egyéb személyek 3. A KÖTELEM SEGÉDSZEMÉLYEI - technikai feladatokat ellátó segédszemélyek - nem tesznek jognyilatkozatot (max. segítik annak létrejöttét) - abból az ügyletből, amelyik létrehozásában segédkeznek, sem jogokat, sem kötelezettségeket nem szereznek - jogaik és kötelezettségeik külön szerződésből fakadnak - szerepük a római jogban irányulhatott: a bizonyítás megkönnyítésére (pl.: libripens, testis) segédkezésre a szerződés technikai létrehozásában (pl.: írnokok (scribae), küldöncök (nuntii), tolmácsok (interpretes))

17 RÓMAI JOG - V. RÉSZ, KÖTELMI JOG (68 TÉTEL) 17/98 II. TÖBBALANYÚ OBLIGATIO-K - ha bármelyik oldalon többen állnak általános szabály: - a követelés / tartozás (általában és elvileg egyenlő arányban) megoszlik a több hitelező ill. a több adós között (obligatio divisa) - pl.: XII táblás tv.: a hagyatéki követelések megoszlanak az örököstársak között 1. EGYETEMLEGESSÉG (SOLIDARITAS / CORREALITAS) - a követelés / tartozás nem oszlik meg a kötelemben szereplő több személy között AZ EGYETEMLEGESSÉG FAJTÁI: (2) a) hitelezői egyetemlegesség - aktív egyetemlegesség - a hitelezői oldalon többen vannak, de a követelés nem oszlik meg közöttük: - bármelyik hitelező követelheti az adóstól az egészet, de csak egyszer (una res vertitur egy dologról van szó ) - az adós bármelyik hitelezőnek kötelemszüntető hatállyal az egészet teljesítheti - pl.: az adós 2 egyetemleges hitelezőnek tartozik 1000 sestertius-szal, bármelyik hitelező követelheti tőle az egész összeget, de az adós bármelyik hitelezőnek jogosult a teljesítés hatályával kifizetni az 1000 sestertius-t - a ~ előnye a hitelező szempontjából: nem kell együttesen fellépniük, perelniük az adóst, hanem közülük bárki egyedül is behajthatja az egész követelést - a ~ előnye az adós szempontjából: bármelyik hitelezőnek joghatályosan teljesíthet b) adósi egyetemlegesség - passzív egyetemlegesség - az adósi oldalon többen vannak - de a tartozás nem oszlik meg közöttük - mindegyik adós az egésszel, in solidum tartozik - a hitelező bármelyik adóstól követelheti az egész tartozást, de csak egyszer - tetszése szerint válogathatja meg, hogy az adósok közül ki ellen és milyen összeg erejéig lép fel - pl.: 5 adós egyetemlegesen tartozik a hitelezőnek 5000 sestertius-szal; a hitelező bármelyik adóstól követelheti a teljes összeget (nem csak a rá eső 1000-t) - az adósi egyetemlegesség esetében 2 jogviszony van: külső - ami fennáll a hitelező és az adós között belső - ami a megtérítési viszony lesz az adóstársak között - az adósok közötti jogviszony dönti el, hogy a fizető adósnak van-e visszkereseti joga (regressus) adóstársai ellen: - követelhet-e megtérítést és mennyit adóstársaitól (pl.: a delictum elkövetői között nincs regressus) a visszkereseti jog nem az egyetemlegesség folyománya, velejárója

18 RÓMAI JOG - V. RÉSZ, KÖTELMI JOG (68 TÉTEL) 18/98 AZ EGYETEMLEGESSÉG KELETKEZHET: (3) A) ügyleti rendelkezés alapján (ex voluntate) - pl.: amikor a felek így szerződnek, az örökhagyó végrendeletében előírja az örököstársak egyetemleges felelősségét a hagyomány kiadásárért stb. B) törvényi rendelkezés alapján (ex lege) - pl.: oszthatatlan szolgáltatás esetén; több gyám együttes eljárásánál; egy bűncselekményt együtt elkövetők esetében a vagyoni megtérítés vonatkozásában C) véletlenszerűen (communio incidens) - pl.: öröklésnél, többen örökölnek egy passzív hagyatékot (több a tartozás, mint a jogosultság), ekkor egyetemlegesség jön létre a passzív hagyaték örökösei között AZ EGYETEMLEGESSÉG SZABÁLYOZÁSA: a) klasszikus kor: - nagyon hátrányosan érvényesült az a perjogi szabály, miszerint egy ügyben csak egyszer lehet perelni - pl.: egyetemleges kötelemnél ha a hitelező valamelyik adóst az egész követelés erejéig perelte be, de rosszul választott és a végrehajtás nem/részben vezetett eredményre, akkor a hitelező nem perelhetett tovább, nem követelhette a többi adóstól a fennmaradt, ki nem fizetett részt - a litis contestatio-val ugyanis felemésztette a keresetjogát, s ha mégis megkísérelte volna a perlést, újabb kereset ellen az adósoknak exceptio-juk volt b) iustinianusi jog: - változás: az ügyletből keletkezett egyetemleges kötelem csak a tényleges teljesítéssel szűnik meg - mert nem a kiválasztással, hanem a teljesítéssel szabadulnak a többiek (Ulp.) - pl.: ha a hitelező csak követelésének egy részét kapta volna meg az először beperelt adóstól, tovább perelhette az egyik adóst a másik után, amíg csak követelése teljes egészében kielégítést nem nyert - később Iustinianus megszüntette (visszalépés) az egyetemlegességet: előírta, hogy az adósok ilyen irányú kérelme esetén a hitelező csak megosztva perelheti őket 2. HALMOZÁS (CUMULATIO) - mai büntetőjogi szakkifejezéssel: halmazat - több önálló kötelem (obligationes cumulativae) áll fenn egymás mellett - egy bizonyos cselekmény alapján az abból fakadó egyetlen keresetet egyszerre több személy által vagy ellen is meg lehet indítani (személyek halmozása) vagy: - egy adott tényállás alapján egyszerre több kereset is indítható (keresetek halmozása) SZEMÉLYEK HALMOZÁSA (CUMULATIO PERSONARUM) a) hitelezői (aktív) halmazat: - több hitelező indíthatja meg ugyanazt a keresetet ugyanazon a jogcímen egy adós ellen

19 RÓMAI JOG - V. RÉSZ, KÖTELMI JOG (68 TÉTEL) 19/98 - pl.: amikor a külön-külön rendelt hagyományostársak (disiunctim) mindegyike perelhette az örökhagyót, míg az együttesen rendelt (coniunctim) hagyományosok csak egyetemleges hitelezők voltak b) adósi (passzív) halmazat: - egy hitelező perel ugyanazon jogcím alapján több adóst - pl.: a sértett egy tolvajbanda valamennyi tagját perli actio furti-val - mindegyik adós önállóan, egymástól függetlenül felel az egész tartozásért - a hitelező jogosult mindegyik adóstól az egészet behajtani annyiszor, ahány adósa van - így az adósok sem formailag (a perelhetés szempontjából), sem materiálisan (a követelés kielégítése szempontjából) nincsenek összefüggésben egymással KERESETEK HALMOZÁSA (CUMULATIO ACTIONUM) - olyan tényállások, amelyeknél egyetlen hitelező egyetlen adóssal szemben indíthat több keresetet - de csak akkor jöhet létre valóságos keresethalmaz, ha ezek az actiók egymással nem alternatív, hanem kumulatív viszonyban állnak - alternatív keresetekként illetik meg a hitelezőt a rei persecutoria actiók különböző fajtái egymás között ilyenkor a hitelezőnek kell eldöntenie, melyik kereset megindítását választja

20 RÓMAI JOG - V. RÉSZ, KÖTELMI JOG (68 TÉTEL) 20/ AZ ÜGYLETI KÉPVISELET I. A KÉPVISELET FOGALMA - egy jognyilatkozatot a közvetlenül érdekelt fél helyett valaki más eszközöl - a római jog explicit formában nem dolgozta ki a képvieselet fogalmát (a repraesentatio kifejezés középkori eredetű), de a jogintézmény lényegével tisztában voltak II. A KÉPVISELET FAJAI 1) Alapkonstrukciók: a) KÖZVETETT KÉPVISELET: - a képviselő saját nevében teszi meg a jognyilatkozatot, köti meg a szerződést - a jogi hatások előbb a képviselő személyében állnak be - ő szerzi meg a jogokat, ő vállalja a kötelezettségeket, amelyeket azután egy további aktussal a képviseltre ruház - pl.: serdületlen gyámja, őrült gondnoka - csak funkcionális értelemben tekinthető képviseletnek, mivel - bárki átruházhat egy újabb aktussal 3. személyre egy általa megszerzett jogot b) KÖZVETLEN KÉPVISELET: - a képviselő kifejezetten a képviselt nevében teszi meg a jognyilatkozatot - a jogok és kötelezettségek azonnal a képviselt személyében állanak be - ezt a képviseleti formát a római jog mostohán kezelte (valószínűleg a rabszolga és a családgyermek a családfő részére való közvetlen szerzése miatt, de emellett az általuk vállalt kötelezettségek nem terhelték a családfőt) - pl.: klasszikus jog - procurator és a tutor általi birtokszerzés - legfontosabb római jogi konstrukciója az actio quasi institoria - ilyen a modern jogok képviselete 2) A képviselet keletkezésének jogalapja szerint: a) TÖRVÉNYES KÉPVISELET - a képviseletre való feljogosítás jogszabályon alapul - pl.: a gyám gyámoltjának, a gondnok gondnokoltnak törvényes képviselője b) JOGYÜGYLETEN ALAPULÓ KÉPVISELET - a képviselet alapja a felek megbízási szerződésen ill. meghatalmazáson alapuló megállapodása: - megbízás: a felek szerződése a képviselő és a képviselt közötti belső jogviszonyt rendezi 2 nyilatkozat hozza létremert a megbízó megbízási ajánlatát a megbízottnak el kell fogadnia - meghatalmazás: a megbízónak 3. személyekhez szóló egyoldalú nyilatkozata ebben nyilvánítja ki azt, hogy a megbízott (képviselő) ténykedését magára nézve kötelezőnek ismeri el

21 RÓMAI JOG - V. RÉSZ, KÖTELMI JOG (68 TÉTEL) 21/98 3) A képviselet tárgya szerint: a) ÜGYLETI KÉPVISELET - peren kívüli képviselet - pl.: a képviselt helyett a képviselő köti meg a szerződést b) PERBELI KÉPVISELET - a megbízás a perben való eljárásra vonatkozik 3. A JÁRULÉKOS KERESETEK (ACTIONES ADIECTICIAE QUALITATIS) a) ALAPJA, KIALAKULÁSA: - a hatalomalatti (családgyermek, rabszolga) a civiljog szerint minden jogot a pater familias-nak (apja, ura) szerzett - de: a kötelezettségek általában csak a hatalomalattit terhelték - praetori szabályozás: (méltányosság alapján) bizonyos esetekben a családfő / rabszolgatartó is peresíthető legyen a hatalomalattiak szerződéseiből kifolyólag más esetekben a vállalkozók is vállaljanak felelősséget a menedzsereik által kötött szerződések alapján - így alakultak ki a JÁRULÉKOS KERESETEK (actiones adiecticiae qualitatis) - a járulékos kereseteknél van tehát hatalomgyakorló hatalomalatti - kérdés: A hatalomalatti működéséért a hatalomgyakorlót mennyiben lehet felelőssé tenni? b) A PRAETORI SZABÁLYOZÁS MÓDSZERE, ALAPGONDOLATA: - a hatalomgyakorlónak azon tudati viszonyulás függvényében kell felelnie a hatalomalatti által kötött szerződésekért, amely őt a hatalomalatti tevékenységéhez fűzte - ez a viszonyulás lehetett: egyetértés (voluntas), felhatalmazás (iussum) vagy parancs (praepositio) korlátlan és egyetemleges felelősséget vont maga után puszta tudomás (scientia) arról, hogy a hatalomalatti kereskedik a peculim-ával nemtudás (ignorantia) ugyanerről, amely esetben a hatalomgyakorló legfeljebb csak korlátolt felelősséggel tartozott - ezeket az elveket alkalmazta mutatis mutandis a praetor akkor is, amikor a vállalkozókat szabad jogállású menedzsereik eljárása alapján tette felelőssé

22 RÓMAI JOG - V. RÉSZ, KÖTELMI JOG (68 TÉTEL) 22/98 c) A RÓMAI VÁLLALKOZÁSOK JOGI STRUKTÚRÁJA: (a járulékos keresetek tényállásai alapján) - a vállalatok jellege alapján megkülönböztetünk tengeri (hajózási, nagykereskedelmi ) és szárazföldi (ipari, kiskereskedelmi ) vállalkozásokat - ezekre részben járulékos keresetek vonatkoznak - ezekben a vállalkozásokban részt vevő személyeknek többszintű rendszere alakult ki - hatalomgyakorló = cégtulajdonos hatalomalatti = menedzser - a szerződéseket a 3. személlyel a menedzserek (magister navis, institor) kötötték - a civiljog szerint amíg a jogokat a cégtulajdonos mint hatalomgyakorló megszerezte, addig a kötelezettségek egyedül a menedzsert terhelték - praetor: járulékos keresetek megteremtése szélesebb körben felelőssé tette a hatalomgyakorlókat / cégtulajdonosokat is a hatalomalattiak / menedzserek ügyletei alapján d) AZ ACTIONES ADIECTICIAE QUALITATIS (JÁRULÉKOS KERESETEK) FAJTÁI: I. ACTIO QUOD IUSSU - a hatalomalattinak a családfő parancsára kötött szerződéseiből eredő követelések érvényesítésére - a családfő ellen - az egész tartozás erejéig (in solidum) lehetett indítani ACTIO QUOD IUSSU-t - iussum : a hatalomalattinak adott parancs, amellyel a hatalomgyakorló ügyletkötésre jogosította fel a hatalomalattit II. ACTIO DE PECULIO - a hatalomalatti által kötött szerződésekből eredő tartozásra a hatalom gyakorlója - az általa a hatalomalattinak juttatott különvagyon (peculium) erejéig volt perelhető ACTIO DE PECULIO-val - Aki a filius familiasszal szerződött, annak két adósa van: a fiú az egészért és az apa, de csak a különvagyon erejéig. - Ulpianus - a hatalomgyakorló akkor is felelősséggel tartozott, ha nem tudott a hatalomalatti tevékenységéről (ignorantia), mert felelősségét a peculium juttatása már megalapította III. ACTIO DE IN REM VERSO - ha a hatalomalatti a 3. személyekkel kötött szerződésből származó hasznokat a hatalomgyakorló vagyonába (tudtával/tudta nélkül) befektette - a hatalomgyakorló e kereset útján felelt a különvagyon értékén felül is ezekért a vagyoni előnyökért - pl.: a hatalomalatti a hatalomgyakorló családja részére élelmiszert vásárolt, de a vételárral adós maradt, így tulajdonképpen a hatalomgyakorlótól jogalap nélküli gazdagodás vonható el

23 RÓMAI JOG - V. RÉSZ, KÖTELMI JOG (68 TÉTEL) 23/98 IV. ACTIO TRIBUTORIA - akkor adta a praetor, ha a hatalomalatti peculiumával (vagy egy részével) a hatalomgyakorló tudtával (scientia), de egyetértése (voluntas) nélkül folytatott szárazföldi vállalkozást - ilyenkor a hatalomgyakorló a hatalomalattival szemben fennálló követeléseit csak a többi hitelezővel együtt elégíthette ki - a praetor eredetileg akkor alkalmazta, ha a hatalomalatti csődbe ment és megmaradt üzleti vagyonát (merx peculiaris) a hatalomgyakorló nem igazságosan osztotta fel a hitelezők között - később: e keresettel volt követelhető a csődvagyonnak a hitelezők közötti felosztása - a hatalomgyakorló a hatalomalattival szembeni követeléseit úgy érvényesítheti, mintha maga is hitelező lenne - nincs joga saját követeléseinek értékét levonni a csődvagyonból, mivel itt a hatalomalatti az ő tudtával folytatott vállalkozói tevékenységet (felelőssége az erről való tudomás miatt szigorúbb) V. ACTIO EXERCITORIA ÉS ACTIO INSTITORIA - ha a családfő / rabszolgatartó a családgyermeket / rabszolgáját hajóvállalata élére nevezte ki (magister navis) vagy ipari ill. kereskedelmi vállalata élére állította üzletvezetőnek (institor), úgy e keresetekkel lehetett őt perelni a hatalomalatti által, megbízatása (praepositio) körében vállalt kötelezettségeiért - az egész tartozás erejéig (in solidum) - az actio exercitoria-t adta meg a praetor a hatalomgyakorló ellen akkor is, mikor maga a hatalomalatti tevékenykedett exercitor navis-ként a hatalomgyakorló egyetértésével (voluntas) VI. ACTIO QUASI INSTITORIA - Papinianus hozta létre ezt a keresetet (Kr.u. III. század) - ha csupán egy meghatározott ügy ellátásával bíztak meg egy szabad állapotú képviselőt (procurator), a praetor szintén e keresetet adta meg utiliter kiterjesztve (actio quasi institoria) - ez alapján jött létre a valóságos közvetlen képviselet a későklasszikus korban

24 RÓMAI JOG - V. RÉSZ, KÖTELMI JOG (68 TÉTEL) 24/ A SZOLGÁLTATÁS FOGALMA, ÉS OSZTÁLYOZÁSAI A SZOLGÁLTATÁS FOGALMA - a SZOLGÁLTATÁS (praestatio) - k ö t e l e m b e n k i k ö t ö t t a d ó s i m a g a t a r t á s - alapvető kategóriapár: a) aktív magatartás - az adós kötelezi magát valaminek a teljesítésére - pl.: megfizeti a tartozást, elkészít egy ruhát b) passzív magatartás - a kötelem tárgya tartózkodás, tűrés - pl.: a felszabadított nem nyit patronusa üzletéhez hasonló boltot ugyanabban a városban, ahol patronusa kereskedik A SZOLGÁLTATÁS OSZTÁLYOZÁSAI 1. A DARE, FACERE, PRAESTARE SZOLGÁLTATÁSOK - a szolgáltatások meghatározásánál nem szabad a latin szavak közönséges jelentéséből kiindulni a) a DARE szolgáltatás - azok a szolgáltatások, amelyeknél az adós civiljogi tulajdont köteles átruházni - a pénzfizetés mindig dare szolgáltatás, mivel az átvevő a pénz tulajdonát szükségszerűen megszerzi - ide tartozik: permutatio kölcsön bizomány mandatum adásvétel b) a FACERE szolgáltatás - azok a szolgáltatások, amelyeknél az adós nem köteles civiljogi tulajdont átruházni - pl.: munkaszerződésnél a munkaadó pénzfizetéssel tartozik: szolgáltatása dare míg a munkás szolgáltatása facere adásvételnél az eladó szolgáltatása facere (mivel az eladó nem köteles a dolog tulajdonának átruházására), a vevő viszont dare szolgáltatással tartozik - a facere más megjelölései: α) t á g a b b é r t e l e m b e n - majdnem minden szolgáltatást felölel, tartalmazza a dare és praestare szolgáltatásokat is (a szűkebben vett facere szolgáltatásokon kívül) - pl.: tulajdonátruházás, birtokátadás, munkavégzés, szavatosság - de szembeállítható a nemtevésben, tűrésben álló non facere szolgáltatásokkal

25 RÓMAI JOG - V. RÉSZ, KÖTELMI JOG (68 TÉTEL) 25/98 β) s z ű k e b b é r t e l e m b e n - ezen szolgáltatás körébe nem tartoznak bele sem a dare sem a praestare szolgáltatások c) a PRAESTARE szolgáltatás - helytállás, szavatolás (szembeállítva a dare és facere szolgáltatásokkal) - de nincs egyértelmű meghatározás - valahányszor az adós valamit garantál - pl.: a kezes szolgáltatása: vállalja, hogy az adós nem fizetése esetén ő teljesít helyette az ún. érdekelt adósoknak a szolgáltatása: a náluk levő idegen dolgot törvénynél vagy szerződésnél fogva megőrizni és épségben visszaadni tartoznak ( custodia kötelezettség) - a dare, facere, praestare szolgáltatások nem zárják ki egymást - pl.: a dologbérlő a díjfizetésre tekintettel dare és emellett custodia-kötelezettsége alapján praestare szolgáltatással is tartozik 2. PRAESTATIO SPECIFICA PRAESTATIO GENERICA a) SPECIFIKUS SZOLGÁLTATÁS - PRAESTATIO SPECIFICA - a szolgáltatás tárgya egyedileg meghatározott, konkrét dolog (species) - pl.: Stichus nevű rabszolga - ha a dolog megsemmisül, megszűnik a kötelem is (max. kártérítési kötelezettség) b) GENERIKUS SZOLGÁLTATÁS - PRAESTATIO GENERICA - a szolgáltatás tárgya csak fajta (genus), azaz mennyiség és minőség szerint van meghatározva - pl.: 50 mérő búza - ha a dologmennyiség megsemmisül, amellyel az adós teljesíteni szándékozott, a kötelem nem szűnik meg, az adós továbbra is köteles szolgáltatni - genus perire non censetur - a fajta nem pusztulhat ki - ZÁRTFAJÚ SZOLGÁLTATÁS: a helyettesíthetetlen dolgok meghatározott köréből teljesítendő generikus szolgáltatás, pl.: a rabszolgái közül egyet - A GENERIKUS SZOLGÁLTATÁS AZ ARCHAIKUS JOGBAN: az adóstól függött, hogy milyen dolgokkal tesz eleget a kötelezettségének (teljesíthet akár a legrosszabb fajtával is) - A GENERIKUS SZOLGÁLTATÁS A POSZTKLASSZIKUS JOGBAN: ha a szerződés nem rendelkezik a dolgok minősége felett, az adós köteles közepes minőségű (mediae aestimationis) egyedekkel teljesíteni

26 RÓMAI JOG - V. RÉSZ, KÖTELMI JOG (68 TÉTEL) 26/98 3. PRAESTATIO CERTA PRAESTATIO INCERTA a) HATÁROZOTT SZOLGÁLTATÁS - PRAESTATIO CERTA - már a kötelem keletkezésekor nyilvánvaló a szolgáltatás mibenléte (quid), milyensége (quale), mennyisége (quantumque) - a szerződésből pontosan kitűnik, hogy az adósnak mely konkrét dologgal kell teljesítenie b) HATÁROZATLAN SZOLGÁLTATÁS - PRAESTATIO INCERTA - a teljesítés bizonyos részletei csak a későbbiekben válnak pontosan ismertté - ez a kategóriapár elsősorban az ítéleti marasztalás szempontjából bír jelentőséggel - a szolgáltatás nem lehet teljesen határozatlan, mert ez esetben a szerződés semmis 4. PRAESTATIO PRINCIPALIS PRAESTATIO ADIECTICIA a) FŐSZOLGÁLTATÁS - PRAESTATIO PRINCIPALIS - nem tévesztendő össze a főkötelemmel és a járulékos kötelemmel! - a kötelem tulajdonképpeni tárgyát képezi - a fő- és mellékszolgáltatások egymással kumulatív viszonyban vannak, a kötelem tárgyát mindkét szolgáltatás képezi (pl.: a tőke is és a kamat is) b) MELLÉKSZOLGÁLTATÁS - PRAESTATIO ADIECTICIA - a főszolgáltatásokat kísérik, számos esetben hozzájuk kapcsolódnak - nem önálló tárgyai a kötelmeknek, mert létük rendszerint szorosan tapad egy főszolgáltatáshoz - pl.: a szobafestő főszolgáltatása: a lakás kifestése; mellékszolgáltatása: a tisztaságra ügyelés - ezek a mellékszolgáltatások a bona fides elvéből, a jóhiszemű teljesítés követelményéből is következnek - de a törvény / szerződés is írhat elő mellékszolgáltatásokat, pl.: kamatszolgáltatás - KAMAT (FENUS, USURA): a római jog ősrégi intézménye (már a XII. táblás törvény is ismeri) akkoriban valószínűleg havonta számították, a kamatmax. havi 1 uncia volt; a tőkét egy as-nak véve, az uncia a tőke 1/12-e (mai értelemben tehát évi 100%) később (préklasszikus, klasszikus korban) több ízben szabályozták a kamatszedést, a kamatlábat, részben a kifizethető kamatok összegét korlátozták köztársasági kortól: az általános kamatmax. évi 12% volt, de a tengeri kölcsön (fenus nauticum) kamata nem volt korlátozva Iustinianus: a kamat mértéke általában 6%, üzletemberek 8%-ot, előkelők csak 4%-ot köthettek ki, legmagasabb a tengeri kölcsön után szedhető 12%-os kamat volt; a kifizethető kamatok összege nem haladhatta meg a tőkét; kamatos kamatok szedése tilos volt; a kamat járhat szerződéses kikötés alapján vagy a törvény rendelkezéséből kifolyólag; pl.: késedelmi kamat