Római jog VII. A kötelem személyei, t{rgya, szankciója

Átírás

1 Római jog VII. A kötelem személyei, t{rgya, szankciója

2 egyetemlegesség 3. A több alany viszonya lehet azonban egyetemleges is, ami azt jelenti, hogy a több adós mindegyike az egész szolg{ltat{s teljesítésére van kötelezve, illetőleg a több hitelező mindegyike az egész szolg{ltat{s követelésére van jogosítva, de az egyik hitelező jav{ra vagy az egyik adós {ltal eszközölt teljesítés a kötelmet mindegyikre nézve megszünteti. D 1 D 2 D 3 C C 1 D C 2 C 3

3 a hitelezői (aktív) egyetemlegesség Abban {ll, hogy az adóstól j{ró szolg{ltat{sra a hitelezőt{rsak b{rmelyike egymag{ban pert indíthat, amivel egyszersmind a többiek keresetjog{t is megszünteti, m{sfelől az adós is teljesíthet b{rmelyik hitelezőnek, s egyszeri teljesítéssel mindegyik hitelezővel szemben szabadul. Az egyetemlegességből következik, hogy ha b{rmelyik hitelező az adós tartoz{s{t elengedi vagy módosítja, ez kihat a hitelezőt{rsakra is. C 1 D C 2 C 3

4 a hitelezői (aktív) egyetemlegesség (2) A hitelezői egyetemlegesség előnyös a kötelezettsége alól szabadulni igyekvő adós sz{m{ra is, aki az {ltala legink{bb elérhető hitelezőnek teljesíthet, elsősorban mégis a hitelezők érdekét szolg{lja: a jogérvényesítés megkönnyítésére szolg{lt abban a korban, mely a valódi képviseletet az ügyletkötésnél nem ismerte, és melyben a perbeli képviselet is nehézkes volt a követelés behajt{s{n{l a hitelezőknek nem kell együttesen fellépniük, nem szorulnak képviselőre sem, hiszen b{rmelyikük saj{t jogon perel. A szolg{ltat{st {tvevő vagy behajtó hitelező természetesen elsz{molni köteles t{rsaival szemben.

5 a hitelezői (aktív) egyetemlegesség (3) Létrehoz{s{ra legalkalmasabb a stipulatio, ahol is a több hitelező részéről ugyanarra a szolg{ltat{sra feltett kérdésekre az adós együttes v{laszt ad: utrique vestrum dare spondeo Form{tlan szerződéssel is kiköthető, pl. közös letétbe helyezéskor, tov{bb{ végrendeletben, amidőn pl. ugyanazon dolog lett többeknek kötelmi hagyom{nyként rendelve. Ügyleti rendelkezésen kívül előidézheti még a kötelmi követelés oszthatatlans{ga (pl. örököst{rsak esetén!)

6 az adósi (passzív) egyetemlegesség A szolg{ltat{ssal valamennyi adóst{rs tartozik, az teh{t b{rmelyiktől követelhető, de ha egyikük önként vagy megperelve teljesít, a kötelezettség alól valamennyi adós szabadul. A) Az adósi egyetemlegességet a leggyakrabban maguk az ügyletkötő felek hozz{k létre. Az ily módon létesült egyetemlegességet az újkori pandektatudom{ny CORREALITASnak jelöli. A correalitas ügyleti megalapít{sa rendszerint stipulatioval történik: a hitelezőnek a jelenlévő több adóshoz intézett kérdésére mindegyik adós nyomban, egym{s ut{n tesz ígéretet: idem dare spondeo. m{s szerződésekben az egyetemlegességet kifejezetten ki kell kötni, végrendelet is létrehozhatja az egyetemlegességet, ha az örökhagyó az örököst{rsak terhére rendel kötelmi hagyom{nyt valaki részére.

7 az adósi (passzív) egyetemlegesség (2) A jogügylet mellett egyéb okok is eredményezhetnek a törvény rendeléséből (ex lege) passzív egyetemlegességet: SOLIDARITAS nevezetesen: a közösen felv{llalt szolg{ltat{s oszthatatlan volta (pl. v{llalkoz{sé); többek együttes ügyleten kívüli ténykedése, pl. közös megbíz{s nélküli ügyvitel, közösen elkövetett delictum, ti. az ebből folyó rei persecutoria megtérítési kötelezettség tekintetében, pl. a tolvajt{rsak egyetemleges felelőssége a gazdagod{sért, a közös rabszolga delictuma miatt a tulajdonosok noxalis felelőssége.

8 az adósi (passzív) egyetemlegesség (3) A passzív egyetemlegesség célja mindenkor az, hogy nagyobb biztons{got nyújtson a hitelezőnek az{ltal, hogy a teljesítést b{rmelyik adóstól követelheti. A klasszikus jogban azonban az adósi egyetemlegesség hitelbiztosító ereje a correalitas esetében csup{n abban {llt, hogy a hitelező az adóst{rsak közül kiv{- laszthatta azt, akitől a követelés behajt{s{t a legink{bb remélhette. A kiv{laszt{s (electio), pontosabban a perbeli litis contestatio ilyenkor a correalitas megszűnését, és a többi adós szabadul{- s{t eredményezte, függetlenül a per eredményétől. A nem ügyleti egyetemlegességnél (solidaritas) azonban csup{n a hitelező materi{lis kielégítése mentesítette a többi adóst{rsat, vagyis az első per teljes vagy részleges eredménytelensége esetén tov{bbra is perelhette az adóst{rsakat.

9 az adósi (passzív) egyetemlegesség (4) Justinianus a megkülönböztetést elejtve úgy rendelkezett, hogy az adóst{rsak ügyleti egyetemlegesség esetén is csak a hitelező valós{gos kielégítésével, nem pedig m{r egyikük kiv{laszt{s{val szabadulnak : non enim electione, sed solutione liberantur A justinianusi v{ltoztat{s az is, hogy a cs{- sz{r egy későbbi rendeletében (Nov. 99) megadta a beperelt egyetemleges adósnak azt a kedvezményt, hogy kérheti a hitelezőtől az egyetemleges tartoz{s megoszt{s{t közte és jelenlévő fizetőképes adóst{rsai között (beneficium divisionis).

10 az adósi egyetemlegesség hat{sa A. Valamennyi adóst{rs kötelezettségét megszünteti, az egyikük {ltali teljesítésén kívül, a hitelező és b{rmelyikük közt végbement compensatio, novatio, (kiható objektív tényezők) acceptilatio vagy a szolg{ltat{s vétlen lehetetlenülése. Az egyik adóst{rs szolg{ltat{s körüli vétkessége vagy késedelme a többiek felelősségét is súlyosbítja. B. Nem érinti ellenben a többiek kötelezettségét az egyik adóst{rs személyében be{lló confusio, capitis deminutio, vagy ha a hitelező neki a tartoz{st elengedte, (semleges szubjektív tényezők) ha a kereset vele szemben elévült. C. A fizető adós visszkeresete (regressus) adóst{rsai ellen a köztük fenn{lló jogviszony szerint alakul. A későbbi jogban azonban követelhette, hogy a hitelező engedje {t neki azt a keresetet, mely őt vele szemben megillette (beneficium cedendarum actionum). Kivéve a teljesítő delictualis adóst{rsat!

11 II. a kötelem t{rgya A kötelem t{rgy{nak a szolg{ltat{st nevezzük, ami nem m{s, mint az a magatart{s, melyet az adósnak a hitelező érdekében tanúsítania kell. A szolg{ltat{sként szóba jöhető magatart{sok annyira v{ltozatosak, hogy sz{mbavételük úgyszólv{n lehetetlen. Mindenek előtt a szerződésekből eredő kötelmeknél van ez így, egyenes következményeként a felek mag{nautonómi{j{nak. A keresetformul{k szóhaszn{lat{t követve a rómaiak a kötelem lehetséges t{rgyait DARE, FACERE, PRAESTARE szavakkal írt{k körül.

12 dare-szolg{ltat{sok A) Dare a szolg{ltat{s akkor, amidőn az adós datiora van kötelezve, vagyis hogy - egy dolog civiljogi tulajdonjog{t ruh{zza {t a hitelezőre, - a hitelező részére civiljogi szolgalmat engedélyezzen. (Modern kifejezéssel: ad{si kötelmek ) Ide taroznak a reddere-szolg{ltat{sok is = ha valamely tulajdonba kapott dolog visszaruh{z{s{ról van szó. A pénztartoz{s mindig dare-kötelem, b{rmely jogalapból keletkezzék is, ilyen tov{bb{ a hat{rozott dolog (certa res, certum genus) szolg{ltat{s{ra kötelező stipulatioból, kölcsönből, jogalap nélküli gazdagod{sból és a névtelen re{lszerződések egyes típusaiból eredő kötelmek.

13 facere-szolg{ltat{sok B) Facere a szolg{ltat{s minden m{s esetben, m{s szóval, minden szolg{ltat{s facere, mely nem dare. (Modern szóhaszn{lattal: tevési kötelmek ). Ide értendő az az eset is, amidőn a kötelmi szolg{ltat{s valaminek nemtevésében (non facere) {ll, pl. saj{t cselekmény abbahagy{s{ban vagy m{s cselekményének tűrésében. A facere szolg{ltat{sról beszélünk amidőn az adós bizonyos fizikai vagy szellemi tevékenységre, ügyvitelre van kötelezve, és akkor is, ha az adós kötelezettsége egy dolog birtok{nak, haszn{lat{nak {tengedésében, azon elbirtokló helyzet teremtésében {ll.

14 praestare-szolg{ltat{sok C) A praestare szolg{ltat{s {ltal{nos értelemben helyt{ll{st, felelősséget jelent amiatt, hogy valaki a tőle elv{rt magatart{st nem tanúsítja (eredetileg: praes stare, azaz kezesként felelni). Ez a szolg{ltat{s-féleség kétféle módon jelentkezik. 1. Az esetek egy részében mint a kötelem eredeti t{rgya szerepel, vagyis a kötelem eleve felelősségként jön létre, (elsődleges praestare kötelem) - az adós egy {ltala elkövetett delictumért (pl. lop{s, rong{l{s) tartozik helyt{llni, vagy - az adós ezt a felelősséget, mely őt különben nem terhelné, szerződéssel maga v{llalta (mint pl. a kezes). 2. M{s esetekben a praestare a kötelem eredeti t{rgya helyébe lép mint m{sodlagos szolg{ltat{s, ti. olyankor, amidőn az adós az őt terhelő dare vagy facere szolg{ltat{st neki felróható okból nem teljesíti (a szerződésszegés esete).

15 a szolg{ltat{s meghat{roz{s{nak saj{tos módjai A kötelem t{rgy{t, a szolg{ltat{st, - szerződéssel létesített kötelmek esetében tetszésük szerint maguk a felek, - delictualis vagy ex lege kötelmeknél pedig a törvény hat{rozza meg. A szolg{ltat{s meghat{roz{s{nak van néh{ny saj{tos, a kötelem megítélése szempontj{ból is jelentőséggel bíró módja. Az ebből elő{lló megkülönböztetések értelemszerűen vonatkoznak mind a szolg{ltat{sra, mind pedig mag{ra a kötelemre.

16 osztható és oszthatatlan szolg{ltat{s Osztható a szolg{ltat{s, ha természete megengedi a részekre oszt{st anélkül, hogy a szolg{ltat{s értéke ar{nytalanul csökkenne. pl. ha t{rgya - fix pénzösszeg vagy - helyettesíthető dolgok meghat{rozott mennyisége, - hasonlóképpen a meghat{rozott időtartamon keresztül teljesítendő munkavégzés (operae). Osztható a szolg{ltat{s akkor is, midőn az adós egy különben oszthatatlan dolog (pl. rabszolga, h{z) feletti tulajdonjog egy részének {truh{z{s{ra, vagy azon idegen dologbeli jog engedélyezésére van kötelezve. Ellenkező esetben a szolg{ltat{s oszthatatlan Így oszthatatlanok az idegen dologbeli jogok közül - a telki szolgalmak és - az usus, tov{bb{ - a facere szolg{ltat{sok többsége, különösen ha egy meghat{rozott eredmény (opus) elérésében {llnak (pl. egy h{z felépítése, egy műtét elvégzése, egy dal eléneklése), vagy - ha non facere-ben {ll az adósi szolg{ltat{s (pl. hogy adott helyen ne nyisson boltot).

17 specifikus és generikus szolg{ltat{s A megkülönböztetésnek olyan kötelmeknél van jelentősége, melyekben az adós dolog szolg{ltat{s{ra van kötelezve. A. Specifikus a szolg{ltat{s (egyúttal a kötelem obligatio speciei), ha a kötelem keletkezésekor hat{rozottan meg vannak jelölve azok a dolgok, amelyekkel (s csak azokkal) az adós kötelezettségét teljesítheti ill. teljesítenie kell. (pl. Stichus rabszolga, fundus Cornelianus, meghat{rozott bútordarab stb.). Az individu{lisan megjelölt dolog helyett a hitelező m{s dolgot nem köteles elfogadni, ill. az adós m{s dolgot nem tartozik szolg{ltatni. Jelentősége: ha a dolog utóbb az adósnak felróható okból elpusztul, a szolg{ltat{s lehetetlenné v{l{s{ért felelősséggel (k{rtérítéssel) tartozik, ha viszont a lehetetlenülés neki fel nem róható, szabadul a kötelem alól.

18 specifikus és generikus szolg{ltat{s (2) B. Generikus, fajta szerint meghat{rozott a szolg{ltat{s (s a kötelem obligatio generis), ha a szolg{ltatandó dolog nem egyedileg, hanem fajilag van meghat{rozva, m{s szóval, az adósnak a dolgok bizonyos köréből (genus) kell meghat{rozott mennyiséget szolg{ltatnia (pl. sz{z mérő búza, tíz amphora bor, sz{z db. toj{s, stb.). Természetesen, a generikus kötelezettség lerov{sa is a genusba tartozó speciesekkel történik, melyek kiv{laszt{sa ellenkező kikötés híj{n az adóst illeti, aki azonban kétség esetén legal{bb középminőségű egyedeket tartozik szolg{ltatni.

19 generikus szolg{ltat{s A generikus kötelem t{rgyai legtöbbször helyettesíthető dolgok, de!! lehet helyettesíthetetlen dolgokkal is generikusan tartozni (pl. az örökös a hagyatéki képgyűjteményből egy képet köteles a hagyom{nyosnak kiadni, vagy az eladó egy férfirabszolg{t szolg{ltatni) Nota bene!! Megfordítva, helyettesíthető dolog is lehet specifikus kötelem t{rgya (pl. öt zs{k búza letétbe helyezése, nyomtatott könyv egy péld{ny{nak haszonkölcsönbe ad{sa).

20 generikus szolg{ltat{s (2) A generikus kötelem saj{toss{ga, hogy ennél a szolg{ltat{s lehetetlenülése {ltal{ban nem következhet be: az adós mindaddig tartozik, míg az illető dologfaj teljesen ki nem vész, ami persze ritk{n adódik elő. Genus perire non potest A leggyakrabban előforduló generikus szolg{ltat{s a pénztartoz{s, melynek generikus jellege még fokozott is: ti. ha az a pénznem, melyben a pénztartoz{st kirótt{k, utóbb megv{ltozik (azaz mint genus kivész), a tartoz{st az új pénznemben kell leróni, vagyis a pénztartoz{s lehetetlenülése elvileg kiz{rt.

21 z{rtfajú kötelmek Kivételes esetekben a generikus kötelem is lehetetlenülhet, ami az ún. z{rtfajú kötelmek esetében fordulhat elő, ahol az a genus, melyből az adósnak teljesítenie kell, a dolgok egy szűkebb körét foglalja mag{ban. 1. ez a helyzet olyankor, amidőn helyettesíthetetlen dolgokkal tartozik valaki generikusan (pl. a ny{jamból tartozom 10 db. juhot szolg{ltatni), 2. ha helyettesíthető dolog is a generikus kötelem t{rgya, de a genus szorosan körül van hat{rolva (pl. eladok neked 5 amphor{nyi saj{t termésű X évj{ratú falernumi bort).

22 alternatio = obligatio alternativa A kötelem t{rgy{t szerződésükben a felek úgy is meghat{rozhatj{k, hogy az adós többféle szolg{ltat{ssal tartozik ugyan, de olymódon, hogy közülük az adós b{rmelyiket v{laszthatja, s annak teljesítésével a kötelem valamennyi szolg{ltat{sra nézve megszűnik. A hitelező v{laszt{si jog{t külön ki kell kötni! Vagylagosan a legkülönbözőbb szolg{ltat{sok kapcsolhatók egybe. VAGY! Ha az egyik szolg{ltat{s utóbb lehetetlenné v{lik, a kötelem a megmaradtra koncentr{lódik. Ha azonban a v{laszt{s joga a hitelezőt illette és a lehetetlenülés az adósnak felróható, a hitelező v{laszthatja a lehetetlenült szolg{ltat{s miatti k{rtérítést is.

23 facultas alternativa A vagylagos szolg{ltat{stól megkülönböztetjük a felv{ltó szolg{ltat{st. Itt csak egy szolg{ltat{s van a kötelemben, de az adósnak joga van azt a szerződés, vagy jogszab{ly külön felhatalmaz{sa alapj{n egy MÁSIK szolg{ltat{ssal felv{ltani. VAGY HA NEM! A felv{ltó szolg{ltat{s teh{t az ADÓS egyoldalú hatalmass{ga. A jogszab{lyon (törvényen) alapuló fő esetek: az elkövető noxaba ad{sa hatalomalatti delictuma esetén, feléntúli sérelemnél az ügyleti vétel{r kiegészítése a piaci {rra. A kétféle szolg{ltat{s különbsége a perben is megmutatkozik: - alternativ obligation{l, ha a v{laszt{s joga az adóst illeti, a hitelező vagylagosan perel, - facultas alternativa esetén viszont csak a főszolg{ltat{st követelheti a hitelező.

24 szemben a dologi keresetekkel, ahol az in rem actio alperesét csak egy jövőben bekövetkező jogsértő cselekmény fogja kijelölni. III. a kötelem szankciója A kötelem szankciója abban {ll, hogy ha az adós a felv{llalt vagy a re{ kirótt szolg{ltat{st önként nem teljesíti, a hitelező keresete alapj{n elmarasztalj{k a hitelezőt ért érdeksérelem pénzbeli egyenértékének ill. ellentételezésének megfizetésére. Az adósi felelősség érvényesítésére a hitelezőnek a megfelelő IN PERSONAM ACTIO {ll rendelkezésére. A kötelmi kereseteknek közös jellemzője, hogy itt a jogosult sz{m{ra az esetleges per alperesének személye eleve, m{r a kötelem keletkezése pillanat{ban adott,

25 a kötelem szankciója (2) Eltérő saj{toss{gaik alapj{n az in personam actiók két alapvető csoportja különböztethető meg, ti. a poenalis actioké és a rei persecutoria actioké. 1. Az actiones poenales olyan kötelmi keresetek, melyekkel a sértett, mint hitelező a tettestől, mint adóstól keresetenként eltérő módon meg{llapított büntetéspénz (poena) megfizetését követelheti szolg{ltat{sként. Ilyen keresetek keletkeznek a mag{ndelictumokból és egyes delictum-szerű tény{ll{sokból. 2. Ezzel szemben a valamennyi nem delictualis kötelemből keletkező, s a kötelmi keresetek többségét jelentő actiones rei persecutoriae útj{n a hitelező a neki j{ró szolg{ltat{s elmarad{sa miatt elszenvedett érdeksérelme pénzbeli egyenértékét követeli az adóstól.

26 a kötelem szankciója (3) Az érdeksérelem eltérő felsz{mít{si módja alapj{n a rei persecutoria kereseteknek tov{bbi két alfaja {ll elő: a) az actiones stricti iuris esetében csup{n a szorosan vett pert{rgyérték jön figyelembe, b) az actiones bonae fideinél a hitelező vagyon{t ért mindazon h{tr{ny, melyet a hitelező a teljesítés kimarad{sa folyt{n elszenvedett.

27 a kötelem szankciója (4) actio certa a követelés t{rgya az intentioban szorosan körül van hat{rolva Actiones civiles et honorariae in personam actio incerta a követelés (a szolg{ltat{s) nem szorosan meghat{rozott (nem hat{rozott dologra, hat{rozott pénzösszegre, vagy hat{rozott minőségű, és mennyiségű dologra ir{nyul) actio stricti iuris actio stricti iuris actio bonae fidei A bíró nem mérlegelhet sem a követelés jogalapja, sem a követelés összegszerűsége tekintetében (dare oportet) a pluspetitio in re veszélye fenn{ll!! a bíró mérlegelheti a marasztal{s összegszerűségét (quidquid dare facere oportet) a bíró szabadon mérlegelhet mind a követelés jogalapja, mind összegszerűsége tekintetében (quidquid dare facere oportet ex fide bona) nem {ll fenn a pluspetitio in re veszélye

28 a természetes kötelem (naturalis obligatio) a rómaiak gondolatvil{g{ban az obligatio és az actio egyenértékű kifejezések, így teljes joghat{súnak csak azokat a kötelmeket tekintették, melyek bírós{gi úton, keresettel is érvényesíthetők voltak. Ezek az ún. civilis obligatiok, tekintet nélkül arra, hogy a perelhetőség - civiljogon alapul-e (actio ill. obligatio civilis - szűkebb értelemben), vagy pedig - a magistratus edictum{n (actio ill. obligatio honoraria). Előfordulnak azonban olyan kötelmek is, melyeket actio nem védelmez. Ezeket a kereset nélküli, de valódi, jogilag elismert kötelmeket nevezzük természetes kötelmeknek (obligationes naturales), vagy nem teljes joghat{sukra tekintettel csonka kötelmeknek.

29 a naturalis obligatio joghat{sa A csonka kötelmek közbülső helyet foglalnak el egyfelől a jogi szempontból érvénytelen, m{sfelől a teljes joghat{sú kötelmek között, hogy miért minősít a jogalkotó egyes kötelmeket éppen csonk{- nak, az végeredményben jogpolitikai megítélés kérdése. A természetes kötelem legfőbb joghat{sa abban {ll, hogy b{r a teljesítés perrel ki nem kényszeríthető, az mégis joghat{llyal eszközölhető. Ha teh{t az adós ak{r tudatosan, ak{r a perelhetőség hi{ny{ról nem tudva teljesített, ezzel fenn{lló tartoz{s{nak tesz eleget, s amit szolg{ltatott, azt tartozatlan fizetés címén nem követelheti vissza condictio indebitivel.

30 a naturalis obligatio joghat{sa (2) Tov{bbi joghat{sa, hogy mint valódi kötelem tartoz{selismeréssel, kezességgel, z{loggal megerősíthető, novatioval m{s kötelemre v{ltoztatható, peculiumból való levon{ssal, besz{mít{ssal is érvényesíthető (ha feltételei fenn{llnak). Utóbbi joghat{sok azonban nem feltétlenül azonosak valamennyi természetes kötelemnél. Az elismert joghat{sok mértékét végső soron azok az okok hat{rozz{k meg, melyek miatt a jogalkotó az illető kötelmet csonka joghat{- súv{ tette.

31 a természetes kötelmek esetei 1. Történelmileg első s mindvégig alapvető típus az obligatio servi, a rabszolga szerződéses kötelezettségv{llal{sa, mely mindenkivel szemben csonka kötelmet eredményez. 2. Azonos familián belül a csal{dtagok egym{sközti ill. a csal{dfővel kötött szerződéseiből fakadó kötelmek. (Ezek a csal{dtag vagyoni ön{llós{g{nak fokozatos kialakul{- s{val idővel jórészt civilis obligatiokk{ v{ltak.) 3. A hét éven felüli gy{molt gy{mi auctoritas nélkül v{llalt kötelezettsége, melyet teljesítvén akkor nem követelhető vissza, ha a teljesítéséhez a gy{m hozz{j{rul{s{t adta (különben érvénytelen). 4. A hatalomalatti tiszta pénzkölcsöne, melyet a SC. Macedonianum tilalma ellenére vett fel.

32 a természetes kötelmek esetei (2) 5. Egyes nudum pactumból keletkezett kötelmek, melyek közül legnevezetesebb a stipulatio és a kölcsön melletti kamatkikötés. 6. Néh{ny eredetileg perelhető kötelem is csonk{v{ v{lhat utólagosan, így a) A klasszikus jogban b{rmely perbevitt követelés az adós capitis deminutioja folyt{n (a justinianusi jogban csak a c. d. maxima esetén) b) az elévült követelés

33 a nem jogi kötelmek A természetes kötelmektől meg kell különböztetnünk azokat az eseteket, amidőn valaki puszt{n erkölcsi okokból érzi mag{t juttat{sra kötelezve valakivel szemben (pl. alkalmi aj{ndékn{l, k{rtyaadóss{gn{l). A forr{sokban előforduló római péld{k: a) olyan rokonoknak nyújtott tart{s, akikkel szemben nem {ll fenn tart{si kötelezettség, b) a patronusnak nyújtott olyan operae, melyet a libertus kifejezetten nem ígért meg iurata promissioval, c) a feleség {ltali hozom{nyrendelés, melyről azt hiszi, hogy arra kötelezve van, d) a rokonok eltemetésére fordított kiad{sok, e) azok a költségek, melyeket az anya gyermekének rabszolgas{gból való kiv{lt{s{ra eszközölt. Mindezen juttat{sokat a római jog nem tartozatlan fizetésnek, hanem aj{ndékoz{snak tekintette.