D EM O G RÁ FIA I A LA PJA I

Átírás

1 A M U N K A E R Ő V IZ S G Á L A T Á N A K D EM O G RÁ FIA I A LA PJA I DR. T A M Á S Y JÓZSEF A gazdasági fejlődés e lv á la sz th a ta tla n u l összefügg a népesség szám á b a n és összetételében b ekövetkező v áltozásokkal. E n n ek ellenére a d em ográfiai és a gazdasági v álto záso k k ö z ö tti összefüggések ta n u lm á n y o zása viszo n y lag elh an y a g o lt te rü le t a tá rsa d a lo m tu d o m á n y o k egyéb ág aib an folyó vizsgálódásokhoz k ép e st. M ind a gazdasági, m ind a dem ográfiai k é rd é se k e t k im e rítő en ta n u lm á n y o zzák, u g y an a k k o r kevés figyelm et fo rd íta n a k a k ö l csönösen eg y m ásra h a tó tényezők elem zésére. A gazdasági élet és a dem ográfia szám os összefüggése közül egyik legfontosabb a népesedési fo ly am ato k és a m u n k aerő alak u lá sa k ö z ö tti k ap cso lat. A m u n k a erő n ag y ság án ak és összetételének alapos ism erete a g azdaság p o litik a irá n y ítá sá n a k egyik legfontosabb tényezője. A m u n k aerő fo rrá sainak, m egoszlásának és v álto zásain ak szám b av étele nem csak a szocialista országok te rv g a zd á lk o d ásáb an, h an em a tő k és állam ok gazdasági p ro g ram ja ib a n, k o n ju n k tú ra -k u ta tá s a ib a n is k ö zp o n ti h ely et foglal el. A tő k és o rszágokban, k ülönösen az E g y esü lt Á llam okban, a h arm incas évek elejének gazdasági válságai irá n y íto ttá k a figyelm et a m u n k aerő alak u lá sára h a tó tényezők v iz sg álatá ra. A m ásodik v ilágháb o rú folyam án a h áb o rú s erőfeszítések m unkaerő szü k ség letén ek problém ái m ég jo b b a n a lá h ú z tá k a népesség szám áb an és összetételében m u ta tk o z ó irá n y z a to k elem zésének szükségességét. A gazdasági élet h u llám zásán ak a m u n k a erő p iac ra g y ak o ro lt h a tá sa, a m u n k anélk ü liség és a részleges fo g la lk o z ta to ttság kérdései bőséges an y a g o t n y ú jta n a k az ilyen irán y ú v izsg álato k n ap iren d en ta rtásá h o z. A szocializm ust ép ítő országokban a term elés növelését elsősorban a tech n ik a fejlesztésével, a term elékenység em elésével kell elérni, m égis a szükséges m u n k aerő, k ülönösen a sz a k k é p z e tt m u n k aerő b iz to sítása az egyik legfontosabb fela d at. A m u n k aerő -g azd álk o d ás a terv g a zd á lk o d ás a l a p ja ; a te rv e k v ég re h ajtá sá h o z szükséges m u n k aerő lehető leggondosabb sz ám b a v é te lé t semmiféle, tervezés nem nélkülözheti. A m in d enkor rendelkezésre álló m u n k a e rő t m eghatáro zó tényezők többsége dem ográfiai jellegű, ezért a m u n k a erő terv e k különösen a p ersp e k tiv ik u s te rv e k készítéséhez az a la p o t és k im u n k á lá sáh o z a szám ítási m ódszerek tú ln y o m ó részét a dem ográfia n y ú jtja. A k ö v etk ező k a m unkaerő jellem zésének dem ográfiai tényezőiről, e tényezők v álto zásán a k a m unkaerő n ag y ság ára és összetételére g y ak o ro lt

2 218 D R. TAMÁSY JÓZSEF h atásá ró l, to v á b b á a m u n k aerő előreszám ításával k a p c so la tb a n a halandósági tá b la felhasználásán alapuló m ódszerek alk alm azásá n ak n éh á n y lehetőségéről k ív á n n ak, legalább k ö rv o n ala ib an, k é p e t adni. A bevezető rész a m u n k a erő m érlegből k iin d u lv a a m u n k a erő különböző k a teg ó riáira v o n atk o zó fogalm a k a t ism erteti. A M U N K A E R Ő - M É R L E G É S A M U N K A E R Ő F O G A L M A A m unkaerő-m érleg a tá rsa d a lm i term eléshez szükséges m u n k a erő és a m u n k aerő -fo rráso k szem beállítása. A m u n k aerő -m érleg fe la d a ta a n n a k a feltárása, hogy a népgazdaság, az állam i és tá rsa d a lm i élet egyes ágaiban (ipar, ép ítő ip ar, m ezőgazdaság, állam ig azgatás stb.), m e g h a tá ro z o tt időszakban m ennyi m u n k aerő re v o lt szükség, m ilyen fo rrásokból v o lt fedezhető ez a szü k ség let és m ilyen ta rta lé k o k álln ak rendelkezésre a term elés b ő v ítéséhez (1). (A k ö v etk ezőkben m unkaerő-m érlegen a népgazdasági m érlegrendszer m u n k a erő -m érleg é t kell érten i.) A m u n k aerő -m érleg F o rrá s oldala szám baveszi, hogy az összes lakosságból m ennyi a m unkak ép es lakosság és ezen belül m ennyi a m unkak ép es k o rú ak és a nem m u n k ak ép es k o rú dolgozók szám a. A F elh asz n álá s oldal a keresők szám á t részletezi népgazdasági ágak és tá rsa d a lm i szektorok szerin t, ezenkívül ta rta lm a z z a a 14 éven felüli ta n u ló k és a m u n k akép es k o rú nem keresők szám át. Az u tó b b i cso p o rt tö b b ek k ö z ö tt a h ázta rtá sb e li n ő k et, a n y u g d íja so k a t stb. foglalja m agába. L ényegében az e csoportba ta rto z ó k a m unkaerő -g azd álk o d ás k ö zv e tle n ta rta lé k a i. (A 14 éven felüli ta n u ló k k a l csak a d o tt későbbi id ő p o n tb a n leh et szám olni.) A m érleg m in d k é t o ld a lá t nem ek sz erin t is célszerű részletezni. A m u n k aerő -m érleg le eg y sz erű síte tt összefoglaló sém ája : (1) Munkaerő-forrás M unkaerő-felhasználás Összes népesség E b b ő l m u n k a k é p e s n é p e s sé g : M u n k a k é p e s k o rú a k N e m m u n k a k é p e s k o rú k ereső k T erm e lő á g a k b a n N em te r m e lő á g a k b a n Keresők összesen 14 é v en fe lü li ta n u ló k M u n k a k é p e s k o rú n em k ereső k M unkaképes népesség összesen M unkaképes népesség összesen A m u n k aerő -m érleg et k ü lönböző részm érlegek egészíthetik ki, így tö b b e k k ö z ö tt az iskolákból k ik erü lő, elsőízben m u n k ábalépő ifjúság m érlege, a h á z ta rtá s b a n ölő nők szám áról és elhelyezkedéséről készülő m érleg, a m ezőgazdasági népesség m érlege stb. A te rü le ti tervezés, ill. m u n k aerő g azdálk o d ás fontos eszközei a te rü le ti m unkaerő-m érlegek. A felhasználás célja sz erin t a m unkaerő-m érlegek k é t c s o p o rtjá t kell m eg k ü lö n b ö ztetn i. Az előzőekben v á z o lt fe la d a t az elm ú lt időszak m u n k aerő -h ely zetén ek elem zése a b eszám o ló m u n k aerő -m érleg öszszeállításáv al végezhető el. A m u n k aerő -fo rrás és a m unkaerő-felhasználás jövőbeli a la k u lá sá ra v o n atk o zó szám ítások ere d m én y é t a te r v m u n k aerő m érleg foglalja össze. M ind a beszám oló, m ind a te r v m unkaerő-m érleg F o rrá s o ld alán ak a la p já t, a m u n k akép es k o rú népesség sz ám á t, a dem og

3 A MUNKAERŐ VIZSGÁLATA 219 ráfia sz o lg áltatja; az u tó b b it a népesség előrebecsléséhez a lk a lm a z o tt d em ográfiai sz ám ítási m ódszerek segítségével. A m u n kaerő-m érleg te h á t vagy e g y m ú ltb eli, v ag y egy jövőbeli időp o n tb a n rendelkezésre álló m u n k aerő v el szám ol el. K érd és azonban, hogy m it kell m u n k aerő a la tt érteni, a népesség m ilyen része m in ő síth ető m u n kaerő n ek és a fogalom egyértelm űen m eg h atá ro z h ató -e? G y ak ran z a v a rt okoz, hogy a v o n atk o zó iro d alo m b an a m unkaerő fogalm á t egyéb k isebb-nagyobb ta rta lm i eltérések m e lle tt egy tá g a b b és egy szűkebb k ö rű értelm ezésben h aszn á lják. T ág abb értelm ezésben a m u n k aerő fogalm ába ta rto z ik m indenki, aki ténylegesen dolgozik és ak i m u n k a végzésére alkalm as, de különböző okok m ia tt (h á z ta rtá s t lá t el, m u n k a h ián y, ta n u lás stb.) nem dolgozik. E b b en az értelem ben a m u n k aerő egyenlő a m u n k a erő-forrással, azaz a m unkaerő-m érleg F o rrá s oldalán szereplő m u n k akép es népességgel. A m u n k ak ép es népesség a m unkaerő legáltalánosab b k ateg ó riája. S zűkebb értelm ezésben a m u nkaerőhöz csak a ténylegesen dolgozók, a k eresők ta rto z n a k. A m u n k ak ép es népességnél szűkebb körű, a kereső népességnél szélesebb k ö rű, a m u n k a n élk ü liek e t is felölelő gazdaságilag a k tív népesség. A m u n k aerő fogalm ának k o n k ré t m eghatáro zása o rszág o n k én t eléggé v álto za to s. A tő k és állam o k b an m u n k aerő n tö b b n y ire az e m líte tt g a z d a sá gilag a k tív népesség -e t értik. E fogalom ta rta lm a z z a egyrészt a ténylegesen fo g la lk o z ta to tta k a t (m u n k á lta tó k a t, ö n álló k at és segítő c salá d ta g ja ik a t, b érből és fizetésből élőket, szövetkezeti ta g o k a t stb. bizonyos esetekben a fegyveres te stü le tek ta g ja it is) és a m u n k a n élk ü liek e t, id eszám ítv a azo k at, akik nem dolgoznak, de m u n k á t keresnek. Sok országban csak a z o k a t te k in tik a gazdaságilag a k tív népességhez ta rto z ó k n a k, akik egy bizonyos k o r t elértek, ill. tú llé p te k, m áshol a gazdasági a k tiv itá s eg y á lta lá n nincs k o r h a tá rh o z k ö tv e. A gazdaságilag in a k tív népesség körébe ta rto z n a k a k iz á rólag h á z ta rtá s i m u n k á v a l foglalkozó nők, a tan u ló k, a nyugdíjasok, a v ag y o n u k b ó l élők (járad é k o so k stb.) és a m áso k tó l függő e lta r to tt szem élyek (2). Az esetek n agy többségében fé lreérth ete tle n ü l m eg állap íth ató, hogy egy a d o tt szem ély t a gazdasági tevék enység sz em p o n tjáb ó l m elyik cso p o rtb a kell sorolni (ak tív v ag y in a k tív ) ; sokan v a n n a k azonban, akikről ez egyálta lá n nem d ö n th e tő el k ö n n y en és egyértelm űen. A legnehezebb esetek közé ta rto zik pl. a n n a k m egállap ítása, hogy ki m in ő síth ető segítő csalá d tag n a k, különösen ha tevék enység ü k nem rendszeres és fize tést sem k a p n a k. A m égoly részletesen k id o lg o z o tt csoportosítás alk alm azása m e lle tt is m indig lesznek nehezen beso ro lh ató h atárese te k. Az E N SZ sta tisz tik a i szervezete nem csekély erőfeszítéseket t e t t eddig is a m u n k aerő k ö réb e ta rto z ó fogalm ak egységesítésére és a nem zetközi összehasonlítás b iz to sításá ra. Az 1960 körüli népszám lálások egybehangolása érd ekéb en az EN SZ a különböző b iz o ttsá g o k b an e g y e z te te tt és e lfo g a d o tt ja v a s la to k a t aján lá so k fo rm á já b an a d ta közre (3). E n n ek n éh ány idevágó p o n tjá t az alá b b ia k b a n röviden ism e rte tjü k. A gazdasági a k tiv itá s lényegében a szűkebb értelem ben v e tt m u n k aerő h ö z ta rto z á s sz em p o n tjáb ó l az aján lá s k é t alap c so p o rto t, ezeken belül k é t, ill. ö t ún. szab ad o n v á la sz th a tó alcso p o rto t ta r ta lm a z :

4 220 D R. TAMÁSY JÓZSEF A ) G a z d a s á g ila g a k t í v n é p e s s é g ( e c o n o m ic a lly a c t iv e p o p u la tio n ) : 1. F o g l a l k o z t a t o t t a k 2. M u n k a n é lk ü lie k B ) G a z d a s á g ila g i n a k t í v n é p e s s é g (nol e c o n o m ic a lly a c t iv e p o p u la tio n ) : 1. H á z ta r t á s b e lie k 2. T a n u ló k 3. I n té z e te k b e n élő s z e m é ly e k 4. J ö v e d e lm ü k b ő l é lő k 5. E g y é b i n a k t í v s z e m é ly e k. Gazdaságilag aktív népesség: azok a szem élyek férfiak és nők egya rá n t, akik te rm elő m u n k a végzéséhez v ag y szo lg áltatáso k teljesítéséhez m u n k á ju k k a l rendszeresen h o zzájáru ln ak, a k á r ténylegesen fo g lalk o zta to t ta k, a k á r éppen m unkan élk ü liek. A foglalkoztatottak fo g a lm a a lá m e g h a tá r o z o tt id ő p o n tr a ( id ő s z a k r a ) v o n a t k o z t a t v a a m u n k á t v é g z ő k v a g y a lk a lm a z á s b a n le v ő k t a r t o z n a k, b e le é r tv e a z ö n á lló k a t és a s e g ítő c s a lá d ta g o k a t is. M u n k a v é g z é s a l a t t a n y a g i j a v a k te r m e lé s é b e n, v a g y s z o l g á lta tá s o k te lje s íté s é b e n v é g z e tt k ö z r e m ű k ö d é s t k e ll é r te n i. A m u n k á t v é g z ő k k ö z é s z á m í ta n a k a z o k is, a k ik a m u n k a id ő n e k c s a k e g y r é s z é t d o lg o z z á k le, m e g h a t á r o z o t t m i n i m u m f e le tt. A m unkanélküliek k ö z é a z o k a t a s z e m é ly e k e t k e ll s o ro ln i, a k ik a v iz s g á lt id ő p o n tb a n (v a g y id ő s z a k b a n ) n e m d o lg o z n a k, d e m u n k á t k e re s n e k, a m e ly é r t f iz e té s t ( m u n k a b é r t, h a s z o n ré s z e s e d é s t s tb.) k a p n a k, ill. k a p n á n a k, a z o k k a l e g y ü t t, a k ik e lső íz b e n k e re s n e k m u n k á t ( k o r á b b a n m é g s o h a n e m d o lg o z ta k ). A gazdaságilag a k tív összes népesség a gazdaságilag a k tív polgári népességből és a fegyveres erő tag jaib ó l áll. Gazdaságilag inaktív népesség: az előbbiekben felsorolt ö t alcso p o rtb a ta rto zó szem élyek; á lta lá b a n m indenki, aki az is m e rte te tt feltételek figyelem bevételével nem te k in th e tő gazdaságilag a k tív n a k. A gazdaságilag in a k tív népességen belül sa játo s h ely zetet foglalnak el a jövedelm ükből élők. A tö b b i cso p o rtb a ta rto z ó k tó l a lap v e tő en k ü lönböznek a b b a n, hogy a n y a gilag függetlenek. A jövedelm ükből élő k et tö b b országban az a k tív népességhez sorolják azon az alapon, hogy gazdasági szem pontból nem e lta r to t ta k. F igyelem be véve, hogy a gazdasági a k tiv itá s alapelve a p ro d u k tív m u n k a végzése, nem ta rto z h a tn a k a gazdaságilag a k tív népességhez (csupán a k e reső k h ö z ). A m u nkaerőhöz ta rto z á s t ( itt is a szűk ebb értelem ben v e tt m u n k a erő ről v an szó) sok esetben nem k ö zv e tle n ü l a gazdasági tevék enység b en elfogla lt helyzet, hanem a kereső e lta r to tt viszony ala p já n h atáro zzák m eg, élesen elk ü lö n ítv e a k eresettel (jövedelem m el) rendelkező, de gazdasági tev ék en y ség et nem fo ly ta tó szem élyeket. A népesség keresők és e lta rto tta k szerin ti elem zéséhez az egyik szovjet népesedési ta n k ö n y v (4) a k ö v etk ező c so p o rto sítá st is m e r te ti: 1. A tá r s a d a lm i m u n k a v a la m e ly ik á g á b a n fo g la lk o z á s s a l b író s z e m é ly e k (k e re s ő k, ill. a k t í v n é p e s s é g ) 2. A z á lla m és a t á r s a d a lm i s z e rv e k e l t a r t o t t j a i (n y u g d íja s o k, ö s z tö n d íja s o k s tb.) 3. E g y e s s z e m é ly e k e l t a r t o t t j a i. A m a g y ar m unkaü g y i sta tisz tik a a kereső népesség fo g alm át haszn álja, de m ivel n álu n k m u n k anélk ü liség legalább is sz ám o ttev ő m u n k a nélküliség nincs, a kereső népesség és a gazdaságilag a k tív népesség fogalm a

5 A MUNKAERŐ VIZSGÁLATA 221 g y ak o rla tila g egybeesik (5). M unkaügyi sta tisz tik á n k ugyancsak m egkülönb ö z te ti az a k tív és az in a k tív k ereső k et. A k tív kereső, aki a v izsg ált időp o n tb a n (időszakban) k ere settel já ró foglalkozást f o l y t a t ; in a k tív kereső, ak i kereső foglalkozást nem fo ly ta t, de k ere settel rendelkezik (pl. n yugdíjasok). E b b en az értelm ezésben te h á t az a k tív kereső népesség fogalm a felel m eg a gazdaságilag a k tív népesség fo g alm án ak. A gazd aság ilag a k tív népesség, ill. az a k tív kereső népesség és a fo g la lk o z ta to tta k közé ha m u n k a nélküliek nincsenek szintén egyenlőség-jelet le h et ten n i. A rendszeres, fo ly am ato s adatk ö zlésein k b en azonban a fo g la lk o z ta to tta k nem ta r ta l m azzák a m ezőgazdaság m a g án sz ek to rá n ak k ere ső it és a segítő család tag o k a t; közelebbről a keresők k ö v etk ező c so p o rtjait öleli f e l : egyes n ép g azd a sági ág akban, az állam ig azgatásb an, az egészségügyi és k u ltu rá lis in té zm é nyeknél dolgozó m u n k á so k a t és a lk a lm a z o tta k a t b eleértv e az ip a ri üzem ek és szö v etk ezetek ún. o tth o n dolgozó m u n k á sait is, a szövetkezeti ta g o k a t, az önálló k isip aro so k at, k isk eresk edőket, fu v a ro so k a t és egyéb ö n álló k at, v a la m in t azok a lk a lm a z o tta it (6). A m u n k aerő az is m e rte te tt fogalm ak b árm ely ik e ala p já n is te k in t jü k a népességnek m e g h a tá ro z o tt része. N agysága sok m ás tényező m e lle tt elsősorban a m u n k akép es k o rú népesség szám átó l függ. A m u n k a k é pes k o r nem egyértelm űen m e g h atá ro z h ató k ateg ó ria. Alsó és felső h a tá ra ország o n k ént változó, függ a tá rsa d a lm i rendszertől, tö rv én y es rendelkezésektől, k ia la k u lt sz o k á s o k tó l; h a tá r a it egyes ren d k ív ü li esem ények, m in t pl. a h áb o rú is, m e g v á lto z ta th a tjá k. Á lta láb a n a m unkak ép es k o r az életk o rn ak az a tö rté n elm i és tá rsa d a lm i fo ly am ato k tó l függő, v álto zó része, am elyben az em ber szervezetének k á ro sodása n élkül szám o ttev ő m u n k á t végezhet. A m u n k ak ép es k o r alsó h a tá rá n a k o rszágonkén ti különbözőségét jól szem lélteti az EN SZ S ta tisz tik a i H iv a ta la egyik k im u ta tá sá n a k n éh á n y a d a ta (7). Az években n ép szám lálást ta r t o tt országok közül 52 ország népszám lálási k érd ésan y ag a szerin t a gazdaságilag a k tív népesség szám án ak a m eg állap ítására 28 ország ír t elő 5 15 év k ö z ö tt v álto zó alsó k o r h a tá r t; a leggyakoribbak v o lta k a 14 év (11 országban), a 10 év (6 országb an) és a 12 év (4 országban). A N e m z e tk ö z i M u n k a ü g y i H iv a t a l É v k ö n y v é b ő l b e m u ta tu n k n é h á n y k o n k r é t e s e te t is. A m u n k a k é p e s k o r a lsó h a tá ra : 5 é v E g y ip to m b a n, 7 é v G u a tem a lá b a n, 10 é v B o lív iá b a n, B ra z íliá b a n, C ey lo n b a n, E l S a lv a d o rb a n, V e n e z u elá b a n, 12 é v C h iléb en, C osta R ic á b a n, E cu a d o rb a n, P a k isz tá n b a n, P a r a g u a y b a n, P o r tu g á liá b a n, 1 4 é v A r g e n tín á b a n, E g y e s ü lt Á lla m o k b a n, F in n o r sz á g b a n, F r a n cia o rszá g b a n, H o lla n d iá b a n, Íro rszá g b a n, J a p á n b a n, K a n a d á b a n, T a n g a n y ik á b a n, 15 é v E g y e s ü lt K ir á ly s á g b a n, N o r v é g iá b a n, R h o d é z iá b a n. V an n ak országok, ahol m ás-m ás m é rc ét alk alm aznak a fehér és a színesbőrű lakosságra. A D élafrikai U nióban és D éln y u g at-a frik áb an pl. a fehér

6 222 D R. TAMÁSYJÓZSEF lakosság esetében a m unkak ép es k o r alsó h a tá ra 15 év, a b en n szü lö tt és színesbőrű lakosságra v o n atk o zó an 10 év. A m unkak ép es k o r felső h a tá ra á lta lá b a n egybeesik a nyugdíjjo g o su ltsági k o r h a tá r r a l; a legtöbb állam b an 64 év. M agyarországon a M unka T ö rv énykönyve tiltja a 14 évnél fiata la b b a k alk a lm a z á sá t és a évesek szám ára is csak k ö n n y eb b, az egészségre á rta lm a tla n m u n k a végzését en g e d ély ezi; te h á t a m u n k akép es k o r alsó h a tá ra a 14 év. A bérből és fizetésből élők k ö z ö tt 14 évnél fiatala b b nincs, je len ték te len a évesek szám a is, in k á b b csak a m ezőgazdaság m a g án sz ek to ráb a n, a közös családi m u n k a k ere téb e n, m in t segítő családtagok dolgoznak. A felső k o rh a tá r nálu n k is a n y u g d íjk o rh a tá r: a férfiaknál 60, a nőknél 55 év. Je len tő s azo n b an azo k n ak a szám a, akik a m e g á lla p íto tt felső k o rh a tá rn á l idősebb k o rb an is tu d n a k és k ív á n n a k dolgozni. A nem m u n k akép es korú keresők szám a a kereső népességnek m in teg y 10 n-ára te h e tő (5). E z é rt k ív á n a to s lenne a m u n k akép es életk o r felső h a tá rá n a k egységesen a 64 év e t tek in te n i. A m u n k aerő fogalm ának különbözősége m ia tt ugyanis ebben a v o n atk o zá sb an a legm egbízhatóbb nem zetközi összehasonlítá st a m unkaképes k o rú népesség szám a és az össznépességhez v isz o n y íto tt a rá n y a ad ja, m e rt kellően rész letezett k o rad a to k b ó l b árm ik o r m e g á lla p íth ató és azonos bázison összehasonlítható; ez az alap ja a m unkaerővel k a p csolatos dem ográfiai szám ításo k n a k is. A M U N K A E R Ő N A G Y S Á G Á N A K É S Ö S S Z E T É T E L É N E K D E M O G R Á F I A I T É N Y E Z Ő I M inden tá rsa d alo m b an a népesség gazdasági és dem ográfiai k e re sztm etsz eté t m eghatározó tényezők egym ással szoros k ö lc sö n h atásb a n v an n a k. A m unkaerő n ek, m in t alap v ető gazdasági k a te g ó riá n a k a jellege is elsősorban a m u n k a e rő t alk o tó szem élyek dom ináns dem ográfiai jellem zőitől függ. A d o tt országban, a d o tt időben, a m u n k aerő nag y ság a és összetétele a születési, halálozási, ván d o rlási a rá n y m ú ltb eli m érték én ek és alak u lá sán a k függvénye; a d o tt gazdasági, szociális k ö rü lm ények v isz o n t k ih a tn a k a jövőbeli születési, halálozási, ván d o rlási a rá n y ra. A k é t tén y ező -cso p o rt egyikében sem k ö v e tk e z h e t be v álto zás anélkül, hogy előbb v ag y u tó b b ne lenne h a tá s sal a m ásik ra. A term ékenységi, halandósági, v án d o rlá si viszonyok alak u lá sáb a n m u ta tk o z ó jellegzetes irá n y z a t m eghatáro zza a népesség szám ának, nem és k o r szerinti összetételének jövőbeli ala k u lá sá t, ezzel egyben azoknak a szem élyeknek m axim ális sz ám á t is, akik a d o tt id ő p o n tb a n gazdasági te v é k en y ség et fo ly ta th a tn a k. A rendelkezésre álló m u n k a erő -fo rrá st m eghatározó tényezők egyik cso p o rtja te h á t m indig dem ográfiai. E té n y ezőktő l függ, hogy a népgazdaság m unkaerő -szü k ség letén ek e llátásá ra a népességnek h án y a d részét le h e t szám ításb a venni. H ogy ez a m u n k aerő -p o ten ciál m ilyen m érték b en válik a term elésben részvevő a k tív m u n k aerő v é, nagyobb részben m á r nem dem ográfiai, hanem gazdasági, szociális k ö rü lm ények tő l, tá rsa d a lm i viszonyoktól függ. A házas nők a rá n y a pl. dem ográfiai folyam a to k b a n gyökerezik, de hogy a házas nők közül m ennyien v áln ak a m u n k a erő ta g ja iv á, a z t tá rsa d alm i, gazdasági tényezők sz ab já k m eg. A k ö v etk ező k b en a m u n k aerő ala k u lá sá ra h a tó dem ográfiai té n y ezőket, illetv e e tényezők tü k ré b e n m a g á t a m u n k a e rő t vizsgáljuk részleteiben,

7 A MUNKAERŐ VIZSGÁLATA 223 h ely en k é n t ahol feltétle n ü l szükséges nem dem ográfiai v o n atk o záso k at is érin tv e. (M unkaerőn á lta lá b a n a szűkebb értelem ben v e tt m u n k a erő t, te h á t a k ereső k et ill. a k tív k ereső k et v ag y a gazdaságilag a k tív népességet fogjuk érten i.) N em ta rto z ik fejtegetéseink célkitűzései közé a vonatkozó szám an y ag ism ertetése, m égis a népesedési fo ly am ato k tü k rö ző d é sét a m u n k aerő n ag y ság ában és összetételében célszerű lesz esete n k én t n éh á n y a d a tta l is szem léltetni (8., 9.). A m unkaerő vizsg álatával k ap c so la tb an a dem ográfia szerepe és fela d a ta i az aláb b ia k b an foglalhatók össze : 1. S zo lg áltatja a m u nkaerő-forrás n ag y ság ának és összetételének m egállap ításához szükséges népességi a d a t o k a t ; m e g állap ítja a m u n k akép es k o rú népesség sz á m á t és ö sszetételét. (M agának a szűkebb értelem ben v e tt m u n k a erőnek, a gazdasági te v ék e n y ség e t fo ly ta tó k n a k a szám á t nem a dem ográfia, hanem a m u n k aü g y i sta tisz tik a veszi szám ba.) 2. V izsgálja v agy ehhez legalább is eszközt, ill. v izsg álati m ó d szert n y ú jt a tényleges m u n k aerő, közelebbről a gazdaságilag a k tív népesség, ill. kereső népesség dem ográfiai k ere sztm etsz etét, k o r, nem, családi állap o t stb. szerin ti ö sszetételét. (E rre á lta lá b a n csak a népszám lálások, v ag y rep rez e n ta tív felvételek b iz to sítan ak lehetőséget.) 3. E lem zi a m u n k aerő a d o tt időpontb eli n ag y ság ának és összetételének k ia la k ítá sá ra h ató népesedési foly a m a to k a t, a születést, halálozást, v á n d o rlá s t, h ázasság k ö té st, gyerm ekszám o t stb. 4. S z á m ítá so k a t végez hosszabb, v ag y rövidebb időszakra a m u n k a erő -fo rrá s ill. a m u n k aerő n ag y ság ának és összetételének v á rh a tó alakulásáró l. A felsorolt fela d ato k egym ástól élesen nem h a tá ro lh a to k el, a g y ak o r la tb a n is egym ásba k apcsolódnak, egym ással p árh u zam o sak, ezért k ö v etk ezete s elh atá ro lás tá rg y a lá su k során sem vih ető m inden esetben keresztü l, de ez nem is lá tsz ik feltétle n ü l szükségesnek. A m u n k aerő n ag y ság ának k e re te it elsősorban a népesség szám a h a tá rozza m eg. A népesség növekedése esetén a m u n k aerő -p o ten ciál is növekszik, és fo rd ítv a. H a az egész népességet N -nel, a m u n k a e rő t M -m el jelöljük, M a d o tt népességszám m e lle tt a m u n k aerő viszonylagos n ag y ság á t az ^ h á n y a dos h atáro zza m eg (ren d szerin t százalékban kifejezve). N A gazdasági a k tiv itá s m érőszám a t e h á t : e - f - i o o [1] ahol az M a m unkaerő tá rg y a lt fogalm ai k ö zü l b árm ely ik n ek m egfelelhet. Jo b b m egközelítése a m u n k aerő viszonylagos n ag y ság án ak, ha a m u n k a e rő t nem az egész népességhez, h anem a népességnek bizonyos k o rh a tá ro k k ö z ö tti részéhez, á lta lá b a n a m unkak ép es k o rú népességhez v iszo n y ítju k. F ü g getlenül azo n b an a m u n k aerő -terv ezésn él a lk a lm a z o tt k o rh a tá ro k tó l, az i t t és a to v á b b ia k b a n ism erteten d ő szám ításo k n ál célszerű olyan k o rh a tá ro k a t kijelölni, hogy lehetőség szerin t a m unkaerő v alam ennyi egyedét k ö zrefogja. Az alsó k o rh a tá r, ahol a m unkaképes k o r alsó h a tá r á t a tö rv é n y írja elő, á lta lá b a n a d o tt. Felső k o rh a tá rn a k egy olyan k o rév alkalm as, pl. a 70

8 224 DR. TAMÁSY JÓZSEF v ag y a 74 év, am elyen tú l a k tív kereső g y ak o rla tila g m á r nem fordul elő. F eltételezve, hogy a éves k o rú népesség g y ak o rla tila g az összes a k tív k ere ső t (vagy a gazdaságilag a k tív népességet) m ag áb a foglalja, ak k o r a gazdasági a k tiv itá s a r á n y á t a k ö v etk ező k ép let h atáro zza m eg : M Q = 100 [2 ] ahol a nevező a éves k o rú népesség szám a. E zen k ív ü l különösen tervezési célokra szükséges m ég a m u n k akép es k o rú keresők szám ának a m u n k akép es k o rú népesség szám ához v isz o n y íto tt a rá n y á t is vizsgálni (a tervezésben a lk a lm a z o tt k o rh a tá ro k figyelem bevételével). A m u n k aerő szám áb an bekövetkező v álto zás nem kizáró lag a népesség szám án ak v álto zásátó l függ és azzal távolról sem azonos m é rték ű. Á llandó m agas korreláció a népesség szám a és a m u n k aerő k ö z ö tt csak a év k ö z ö tti férfiak n ál áll fenn (10). A m u n k aerő alak u lá sán a k részletesebb elem zéséhez to v á b b i té n y e z ő k e t is figyelem be kell venni, elsősorban a népesség nem ek és k o r sz erin ti ö sszetételét. A férfi és női népességen belül a gazdasági a k tiv itá s m é rték e a [2] a la tti k ép letn e k m egfelelően : Q l= 100 és Qn = M n 100 [3] A l / l l j j ahol az,,f és az,,n index a férfi és a női népességet ill. m u n k a e rő t jelöli. U g y an e zt a év k o rh a tá ro n belül az egyes k o rév ekre v ag y k o r c so p o rto k ra alk alm azva : Qu = M,x 100 és Qnx = Mnx 100 [4] Nfx N nx ahol x jelen ti a v izsg ált k o ré v e t v agy k o rcso p o rto t. Pl. x = 30 esetén a Qfsa a 30 éves k o rú férfi népességből a 30 éves k o rú férfi keresők százalékos a rá n y á t jelenti. A éves k o rú férfiak gazdasági a k tiv itá sá n a k a rá n y a a legtöbb ország b an egyform án m agas és viszonylag csekély e ltérést m u ta t, szinte k i vétel nélk ü l m eg h alad ja a 9 0 % -o t és nem ta rto zik a k iv ételes esetek közé a 95 96% sem. (F igyelem be kell azonban venni, hogy a tő k és állam o k b an ezt az a rá n y t ren d sz erin t a gazdaságilag a k tív népesség szám a alap já n szám ítjá k, ez pedig m ag áb an foglalja a m u n k a n élk ü liek e t is.) Sokkal válto z a to sab b k é p e t m u ta t az ún. h a tá r m u n k aerő k ateg ó riák, a éves, sok országban a 15 éven aluli fiatalo k, a n y u g d íjk o rh a tá r k örüli v ag y azon tú li öregek és á lta lá b a n a nők gazdasági a k tiv itá sá n a k a rá n y a. Az a rá n y o k k ia la k ítá sá b a n a dem ográfiai tényezőknél fo n to sab b szerepe v a n a gazdasági fejlettség fo k án a k és a tá rsa d a lm i berendezkedésnek. A gazdaságilag e lm a ra d o tt, m ezőgazdasági o rszágokban a gyerm ekek m u n k á b aállá sa sokkal k o rá b b a n kezdődik. N em k iv ételes eset, hogy a éves fiúgyerm ekek % -a egyes o rszágokban m ég an n á l is nagyobb része fo ly ta t olyan m é rték b en kereső te v ék e n y ség e t, hogy gazdaságilag a k tív n a k kell m inősíteni. A évesek k o rc so p o rtjá b a ta rto z ó k

9 A MUNKAERŐ VIZSGÁLATA 225 esetében m á r sokkal lazább az összefüggés a gazdasági fejle ttség és a g azdasági a k tiv itá s a rá n y a k ö z ö tt. H asonló a hely zet a m u n k aerő felső h a tá r-c so p o rtjá b a n is. A gazdaságilag e lm a ra d o tt országokban a 64 évnél idősebb férfiak m in te g y 80% -a ta r to zik a gazdaságilag a k tív népesség körébe, a fe jle tt ip ari o rszágokban a felső h a tá r is csak ennek m in teg y fele. A gazdaságilag a k tív nők ará n y a, állandó em elkedés m e lle tt, országonk é n t széles h a tá ro k k ö z ö tt v álto zik, de trad icio n ális h iv a tá su k k ö v etk eztéb e n lényegesen a la tta m a ra d a férfiakénak. A gazd aság ilag fe jle tt országok tú l nyom ó részében az a k tív népességből az a k tív nők a rá n y a k b % (á lta lá b a n évi a d a to k s z e r in t) ; a női népességből az a k tív nők a rá n y a n éh á n y % -kal alacso n y ab b (M agyarországon a k é t a rá n y pl.: 32,0, ill. 28,2% ). A gazdaságilag e lm a ra d o tt országokban a nők a k tiv itá sán a k a rá n y a tö b b n y ire 20% a la tt van. A m u n k aerő n ag y ság á t érin tő tényezők közül á lta lá b a n kevés figyelm et fo rd íta n a k a nem ek k ö z ö tti a rá n y m egválto zásán ak a h a tá sá ra, h o lo tt ez különösen azokban az országokban, ahol súlyos h áb o rú s em berveszteségek k ö v e tk e z té b e n a nem ek k ö z ö tti egyensúly t öbbé-kevésbé m eg b o m lo tt a m u n k aerő n ek az egész népességhez v isz o n y íto tt a rá n y á ra is csö k k en tő en h a t. H a az a k tiv itá s i a rá n y t a v izsg ált időszakban a bázis-időszakéval azonosnak te k in tjü k, a k k o r a nem ek k ö z ö tti a rá n y v álto zásán a k h a tá s á t a [3] k ép letb e n h a szn á lt jelölések alk alm azásával a következő m ódon v izsg álh atju k ; (a,,0 in d ex a bázisidőszak, az,,1 in d ex a beszám olási időszak m egfelelő a d a ta it jelen ti) : M 0f _, M 0n Qoi es - - Qon [5 ] A 0f Non a k tiv itá s i ará n y o k esetén (a százalékos fo rm átó l i t t eltek in th e tü n k ) az egész népességre (N 0f + N on) v o n a tk o z ta to tt a k tiv itá si a rá n y a bázisidőszakban : [6] [ 7 ] A Qof - n és a Qjf+n k ö z ö tti különbség ebben az esetben a z t fogja m u ta tn i, hogy m ennyivel v á lto z o tt az a k tiv itá si a rá n y a nem ek a rá n y á n a k a m egváltozása k ö v etk eztéb e n. H a a nem ek a rá n y á t a 100 férfira ju tó nők szám ával fejezzük ki, és fo rd ítv a : N in _ 100 Ari/ Non, 100 esetén No, [8] N t 100 < Non 100 esetén N,t No, [9] 1 5 Demográfia

10 226 DR. TAMÁSY JÓZSEF A szám ítás elvégezhető a m u nkaerőnek nem az egész népességhez, h anem a népességnek bizonyos k o rh a tá ro k közé eső részéhez tö rté n ő viszon y ítá sa ala p já n is, m in t a [3] képletnél. A korö sszetétel h a tá sá n a k elem zésénél m in t elég általán o s jelenség a népesség öregedésének a m u n k akép es k o rú ak a rá n y á ra g y ak o ro lt h a tá sa érdem el k ülönös figyelm et. Az európai és á lta lá b a n a gazdaságilag előrehalad o tt országokban a népesség tö b b é-k evésb é e lő re h ala d o tt öregedésének lehetü n k ta n ú i. Az európai állam ok népesedési irá n y z a ta iv a l foglalkozó egyik ta n u lm á n y (11) a népesség öregedése, és a éves k o rcso p o rtb a ta rto z ó ún. p ro d u k tív k o rú a k a rá n y á n a k alak u lása k ö z ö tti összefüggést vizsgálva az öregedés fo ly am atá n ak elő re h ala d o ttság a szerint három típ u s t külö n b ö z te t m eg : 1. A z ö re g e d é s i fo ly a m a t k e z d e té n a f ia ta lk o r ú 15 é v e n a lu li e l t a r t o t t a k a r á n y a m a g a s, az ö re g k o r ú 64 é v n é l id ő s e b b e l t a r t o t t a k é a la c s o n y. (A z e l t a r t o t t m e g n e v e z é s i t t n e m té n y le g e s e l t a r t o t t s á g o t, h a n e m a p r o d u k t í v k o r c s o p o r to n k ív ü li k o rc s o p o rto k h o z v a ló t a r t o z á s t je le n t.) 2. A f i a t a lk o r ú e l t a r t o t t a k n a k a p r o d u k t í v k o r ú a k h o z v i s z o n y í t o t t a r á n y a je l e n tő s e n c s ö k k e n, a n é lk ü l, h o g y e g y id e jű le g a z ö re g k o r ú e l t a r t o t t a k a r á n y a s z á m o tte v ő e n n ö v e k e d n e. E r e d m é n y k é n t a k é t e l t a r t o t t k o r c s o p o r tn a k a p r o d u k t í v k o r ú a k h o z v is z o n y í t o t t e g y ü tte s a r á n y a is v is z o n y la g a le g a la c s o n y a b b. 3. A z ö re g e d é s i f o ly a m a t e lő r e h a la d tá v a l a z ö r e g k o r ú a k n a k a p r o d u k t í v k o r ú a k h o z v is z o n y í to tt a r á n y a f o ly a m a to s a n e m e lk e d ik, o ly a n m é r té k b e n, a m e ly e t a f i a t a lk o r ú a k a r á n y á b a n b e k ö v e tk e z ő c s ö k k e n é s tö b b é m á r n e m t u d k ie g y e n líte n i. A szóban forgó ta n u lm á n y (11) szám os európai ország p é ld á já n m u ta tja be a népesség öregedésének h a tá s á t a p ro d u k tív k o rú ill. a gazdaságilag a k tív népességre. Az európai tő k és állam ok többségében az öregedési folyam a t során a 2. p o n t a la tt v áz o lt k ö rü lm ények n ek m egfelelő á lla p o to t a 3. p o n t a la ttia k n a k m egfelelők v á ltjá k, ill. v á lto ttá k fel. Ü jab b becslések szerin t ezekben az országokban az öregedési fo ly a m a t 1970 k ö rü l éri el csúcsp o n tjá t; a 65 éves és idősebbeknek a p ro d u k tív k o rú ak h o z v isz o n y íto tt a rá n y a az évi á tla g 15% -ról 19% -ra, de tö b b országban 20% -ra, vagy m ég m a g asa b b ra fog em elkedni (9). I t t kell m egem líteni, hogy a születések szám ának em elkedése á tm en e tileg am íg egy a d o tt évben szü letette k a p ro d u k tív k o rb a nem lépnek a p ro d u k tív korcso p o rto k viszonylagos n ag y ság ának a csökkentése irá n y á b an h a t. A zokban az időszakokban, m ikor az öregkorúak h alan d ó ságán ak a csökkenéséből és a születési a rá n y em elkedéséből eredő h a tá so k összegeződnek, a p ro d u k tív k o rú ak a rá n y a nagyobb m é rték b en csökken. A születések h áb o rú u tá n i növekedésének k ö v etk eztéb e n sok országban je le n tk e z e tt ez a fo ly am at az 1950-es években és n a p ja in k b a n is ta r t. E z a jelenség term észete sen nem v á lto z ta t azon a tényen, hogy a népesség öregedése elsősorban és a legnagyobb m é rték b en a születések szám ának k o rá b b i csökkenésében gyökerezik. A születésgyakoriság csökkenése egyértelm űen öregedésre v ezet. A halan d ó ság csökkenése m ivel legjelentősebb tényezője a csecsem ő- és a g y erm ekhalandóság a népességet á lta lá b a n fia ta lítja, h a tá sa azonban nem egyértelm ű, m e rt az öregkorúak h alan d ó ságán ak az átlag o sn ál nagyobb m é rték ű ja v u lá sa, különösen v á lto z a tla n vagy csökkenő szület ésgyakoriság m e lle tt viszonylagos v agy részleges öregedést is o k o zh at (12). A halandóság ja v u lá sán a k lényegesen kisebb szerepe abból is k ö v etk ezik, hogy nagyobb

11 A MUNKAERŐ VIZSGÁLATA 227 m é rték b en h a t a fiatala b b k o rú ak v á rh a tó átlag o s é le tta rta m á n a k a hoszszabbodására. A m unkak ép es k o rú népesség szám á t és összetételét hosszabb időre a népesedési fo ly am ato k alak u lása h atáro zza meg. E z n y ilv án v aló an fennáll, ha egy hosszabb időszak b árm ely részét vizsgáljuk is, de ebben az esetben a m u n k ak ép es k o rú a k szám a k ö zv etv e összetétele is k o n k ré te n a m u n kak ép es k o r t a v izsg ált id ő p o n tb a n elérők és a m u n k akép es korb ó l u g y an ak k o r kilépők szám ától függ. A m unkak ép es k o rb a belépőknek és a m u n k a képes korból kilépőknek a m unkak ép es k o rú népességhez v isz o n y íto tt [10] a rá n y a i a m u n k aerő u tá n p ó tlá sá ra elsősorban és k ö zv e tle n ü l szám ításb a veh ető szem élyek és a m u n kaerőből kilépő szem élyek v á rh a tó viszonylagos sú ly á t ad já k m eg. (Az indexek a k o rcso p o rto t jelölik.) Az ún. kicserélődési v ag y fo rg alm i a rá n y a belépő és kilépő k é t h a tá r-k o ro sz tá ly egym áshoz v iszo n y ításán ak ered m én y ét m u ta tja, á lta lá b a n a 100 kilépőre ju tó belépő fo rm á já b a n szám ítv a a k á r közv etlenül, a k á r k ö zv etv e, a m u n k akép es k o rú népességhez v isz o n y íto tt ará n y aik a lap já n : [11] T isz táb b k é p e t m u ta tn a k a nem ek szerin t sz á m íto tt arán y szám o k. A kicserélődési a rá n y t szám ítják összevont h a tá rk o ro sztá ly o k ra is, m in t p l : a száz éves k o rú ra ju tó v ag y éves k o rú ak szám a. A kicserélődési a rá n y m in teg y s ta n d a rd iz á lt a la k u lá sá t k a p ju k, ha a m unkak ép es k o rb a belépők és a m u n k akép es korból kilépők év e n k én ti sz á m á t ren d re egy k iv á la s z to tt év m unkaképes k o rú népességéhez v isz o n y ítju k, m a jd a k apott, viszonyszám ok a lap já n k isz á m ítju k a kicserélődési a rá n y t. H a elő reszám ítást is v égzünk, legm egfelelőbb a tá rg y é v (az utolsó év, am elyről tényszám o k álln ak rendelkezésre) m u n k akép es k o rú népességéhez v iszonyítani a v isszatek in tő és az e lő re szám íto tt a d a to k a t eg y arán t. A m unkak ép es k o rcso p o rtb a belépők és onnan kilépők dem ográfiai tényezők által m e g h a tá ro z o tt v á rh a tó szám án ak tényleges alak u lá sára h ató nem dem ográfiai tényezők k ö zü l k e ttő t különös fo ntosságuk m ia tt szükségesnek látszik érinteni. H ogy az e m líte tt cso p o rto k b a ta rto z ó k k ö zü l m ennyi lesz a m u n k á b a lépők, ill. a m u n k á b a n m aradók szám a, n ag y m érté k b en függ egyfelől a ta n k ö te le s k o rtó l, ill. az o k ta tá s i ren d szertő l, m ásfelől a n y u g díjjogosultsági k o rtó l, ill. a n y u g d íjren d szertő l. A ta n k ö te le s k o r m eghosszabbítása, a közép- és a felsőfokú o k ta tá s kiszélesítése, a to v á b b ta n u lá s előm ozdítása a m u n k a v állalá s k ez d eti id ő p o n tjá t k ito lja, átm en e tileg csökk e n ti a m u n k a e rő u tá n p ó tlá st. A n y u g d íjk o rh a tá r csökkentése, a szükséges szolgálati idő m egrövidítése, a n y u g d íjak em elése v iszont a k o rá b b i visszavonulás előm ozdításával h a t csö k k en tő en a m unkaerőre. A tő k és á llam o k b an e k ö rü lm ények n ek különösen fontos szerepet tu la jd o n íta n a k a m u n k a e rő - 1 5*

12 228 DR. TAMÁSY JÓZSEF piac szabályozásában (8). M u n k ah ián y, m u n k an élk ü liség v agy részleges fo g la lk o z ta to ttság esetén az o k ta tá s kiszélesítése nem csak a m u n k a k ín á la to t csökkenti, de m u n k a a lk a lm a t is te re m t (isk o lák építése és ellátása ta n szem élyzettel és fe n n ta rtó szem élyzettel stb.). U g y an a k k o r ag g á ly o k a t is h a n g o z ta tn a k, hogy a gazdasági a k tiv itá s ta rta m a a szociális körü lm én y ek ja v u lá sa és a m ezőgazdaság jelentőségének viszonylagos csökkenése k ö v e t k eztéb en felülről, az o k ta tá s egyidejű állandó szélesedésével pedig alulról egyre rövidül. E n n ek fo ly tá n legalábbis átm en e tileg nehézségek lépnek ill. lép h etn ek fel a m u n k a erő -e llá tás terén. A kérdéssel k ap cso lato s an alízis szükségességével a népszám lálások an y a g án a k feldolgozására vonatk o zó E N SZ aján lá s (7) is foglalkozik. A népesedési fo ly am ato k v álto zása, a népesség nem és k o r szerinti összeté tele m e lle tt a női m u n k aerő n ag y ság ára szám o ttev ő h a tá s t gyakorol a m unkak ép es k o rú női népesség családi álla p o t és az ellátan d ó gyerm ekek szám a szerinti m egoszlása, ill. az a k ö rü lm én y, hogy eg y á lta lá n kell-e gyerm ekek ellátásáró l gondoskodni, v ag y sem. V an n ak olyan ta p a sz ta la to k, hogy m aga a házas családi á lla p o t m ég ak k o r is, ha eg y á lta lá n nincs gyerm ek v isszata rtó h a tá s t g y ak o ro lh a t a női m u n k av állalásra. Szám os országban azonos korcso p o rto k o n belül á lta lá b a n m agasabb a gazdaságilag a k tív nők ará n y a a h ajad o n, m in t a gyerm ek nélküli h ázas nők k ö zö tt. A család nagysága és a nők m u n k a v állalá sa k ö z ö tti összefüggésre v o n atk o zó v izsg álato k v iszont a z t lá tsz an ak igazolni, hogy az a n y á k m u n k a v á lla lá sá t in k áb b ak adály o zza az, hogy eg y általán v an e llá tá st igénylő kisgyerm ek, m in t az e llá tá st igénylő gyerm ekek szám a (11). K étség telen, hogy az anyaság, illetve a term ék en y ség és a nők m u n k a v állalása egym ásra ellentétes h a tá st gyakorol. (Az ellen tét a éves k o rc so p o rtb a ta rto z ó k esetében a legnagyobb; ép p en am ik o r a nők a leg n a gyobb m é rté k b e n já ru lh a tn a k hozzá a m unkaerő szü k ség let ellátásához.) A születési a rá n y csökkenésében a városiasodás és az iparosodás m ellett, ill. e fo ly am ato k ered m én y e k én t a nők fokozódó m u n k a v állalá sán a k jelentős szerepe v an. A gazdaságilag a k tív nők szülési gyakorisága kisebb, m in t ak ik nek nincs kereső fog lalk o zásu k. N em eléggé ta n u lm á n y o z o tt feltételezés, hogy a term ék en y ség színvon alán a k b árm e ly okból tö rté n ő növekedése m ásodlagos h a tá sá b a n csökkentő en h a t a női m u n k a erő tén y leg es nagyságára. A term ék en y ség növekedése elsődleges h a tá sá b a n a népesség fia ta lo d á sá t, ennek révén a m u n k ak ép es k o rú a k szám ának a n övekedését idézi elő, u g y an a k k o r az an y ai gondozást igénylő g y erm ekek szám án ak em elkedése a női m u n k aerő csökkenését okozh a tja, v ag y legalább is g á to lja növekedését. A családi állap o tn ak, a term ék en y ség n ek és a családnagyságnak a női m u n k a erő n ag y ság á ra g y ak o ro lt h a tá sa, különböző társad alm i viszonyok, gazd aság i és szociális k ö rü lm é n y ek k ö z ö tt különböző m é rté k b e n érv én y esü l h e t. A nők jo g i h ely zete a szocialista tá rsa d a lo m b a n, a dolgozó nők m u n k á j á t m e g k ö n n y ítő szociális in té zm én y e k egyre n ag y o b b m é rték b en csökkentik az e m líte tt d em o g ráfiai té n y ező k n ek a női m u n k aerő k o rlá to z á sára irán y u ló h a tá s á t. A nők fo g la lk o z ta to ttság á n a k bővülése fo ly tá n á lta lá b a n jav u ló gazdasági k ö rü lm ények, p áro su lv a az e m líte tt szociális té n y ezőkkel éppen n ö v elh etik a házas nők a rá n y á t, a te rm ék en y ség e t és a családnag y ságot. Jó l tü k rö z ik ezt a fo ly a m a to t tö b b ek k ö z ö tt a h ázassági ará n y szám növekedése,

13 A MUNKAERŐ VIZSGÁLATA 229 a h áz asu lók átlag o s é letk o rán a k csökkenése és ezzel a házasság ta rta m á n belül a szülőképes k o r a rá n y á n a k a növekedése, a házassági term ék en y ség növekedése, a m ásodik, h a rm a d ik stb. szülések szám án ak és az összes szülésekhez v isz o n y íto tt a rá n y á n a k a növekedése. E m u ta tó k kedvező a la k u lása a legtöbb szocialista állam b an ta n ú s ítja, hogy a dem ográfiai folyam a to k n a k szinte a te rm ész eti tö rv én y e k erejével érvényesülő h a tá sa m egfelelő tá rsa d a lm i és gazdasági viszonyok k ö z ö tt alap v e tő en m e g v álto zh a t. A női m u n k aerő alak u lá sára h a tó té n y e z ő k e t tá rg y a lv a az EN SZ E u ró p a i G azdasági B izo ttság á n ak a k elet-európai állam ok és a S zovjetunió m u n k aerő h ely zetév el foglalkozó egyik ta n u lm á n y a (13) is kiem eli, hogy,,..... az igazi v á lto z á st a nők fo g lalk o ztatása te k in te té b e n a h áb o rú u tá n i szociális fo rrad alo m h o z ta. A ta n u lm á n y jelen tő s szerep et tu la jd o n ít a gazdasági szem p o n to k n ak, az életszínvonal ja v ítá s á ra irán y u ló szán d ék n ak is, de m egjegyzi, hogy a szándék m eg v aló sítását nem csak a nők részére egyre bővülő fo g lalk o ztatási lehetőségek m o z d íto ttá k elő, hanem oly a n tényezők is, m in t az egyenlő bér, fo k o zo ttab b gondoskodás a te rh e san y á k ró l és a gyerm ekekről stb. A m u n k a e rő t érin tő dem ográfiai tényezők közül a v á n d o rlá st k ell m ég em líteni. A ki- és b ev ándorló k nem és k o r szerinti ö sszetételének közvetlen h a tá sa a m u n k aerő nagyságára és összetételére nem igényel részletesebb fejteg etést. A nnak k ö v etk eztéb e n pl., hogy az év végén és az év elején illegálisan külfö ld re tá v o z o tta k nagyobb része m unkak ép es korú v o lt, a m u n k akép es k o rú ak a rá n y a az összes népességénél nagyobb m érték b en csö k k en t és a m unkak ép es k o rú ak k orösszetétele is k ed v ező tlen irá n y b a to ló d o tt el. A belső v ándorlás fo ly am atai közül elsősorban a faluról v áro sb a ára m lásn ak és az ezzel összefüggő váro siaso d ásn ak v an különösen je len tő sége. A váro sb a ára m lás nem csak k ö zvetlenül v á lto z ta tja m eg a városi m u n kaerő n a g y ság á t és összetételét, nem csak növeli az ip a ri és csökkenti a m ezőgazdasági fo g la lk o z ta to ttság o t, hanem az országos m u n k aerő -p o ten ciál dem ográfiai k é p é t is á ta la k ítja. A nnak k ö v etk eztéb e n, hogy a h a tá r m u n k a e rő k ateg ó riák m u n k ábalépési és visszavonulási viszonyai m erőben m ások a v áro sb an, m in t a falun, nem csak egyszerűen m u n k aerő átcso p o rto sításró l v an szó. V idéken a gyerm ekek m ég iskolaköteles k o rb a n is viszonylag kom oly m u n k á t végeznek, m in t segítő család tag o k, a v áro so k b an a m u n k ábalépés id ő p o n tja különös te k in te tte l az isk o láztatá si v iszonyokra és lehetőségekre lényegesen kito ló d ik. Az öregek a m ezőgazdaságban m ég előrehalad o tt k o ru k b a n is dolgozhatnak, a városi m u n k akörü lm én y ek sok v o n atk o zásb an nem kedveznek az ö regkorúak fo g lalk o ztatásán ak a n y u g d íjjo g o su ltsági koron tú l. A nők fo g lalk o ztatására a v áro so k b an sokkal n ag y o b b ak és szélesebb k ö rű ek a lehetőségek. N em szabad term észetesen i t t sem elfelejteni, hogy a m u n k aerő összetételének a v ázo lt irá n y ú m egválto zása v isszah a t a dem ográfiai fo ly am ato k ra, a m in t ezt a női m unkaerővel k a p c so la tb a n részletesebben b e m u ta ttu k. A D E M O G R Á F I A I T É N Y E Z Ő K Á L T A L E L Ő I D É Z E T T V Á L T O Z Á S O K M É R T É K É N E K M E G H A T Á R O Z Á S A Á tte k in tv e a népesség szám ának, nem és k o r szerin ti összetételének szere p é t a m u n k aerő n ag y ság ának és összetételének m e g h atá ro z ásáb an, összefo g lalásk én t ism ét hangsúlyozzuk, hogy a népesedési fo ly am ato k a m u n k aerő

14 230 DK. TAMÁSY JÓZSEF alak u lásán ak in k áb b k e re te it és fő irá n y á t jelölik ki. A dem ográfiai tényezők h a tá sa csak m e g h a tá ro z o tt ország o n k én t változó k o rh a tá ro k közé eső férfi m u n k aerő re v o n atk o zó a n elsőrendű és egyértelm ű, a h a tá rm u n k a erő k te k in te té b e n azo n b an m á r tá v o lró l sem az. A m u n k aerő n belül a nők, a fiatalk o rú ak, az idős szem élyek sz á m á t és sú ly á t m á r igen n agy m érték b en befolyásolják nem dem ográfiai tényezők. F elm erül a kérdés, m ilyen m ódon leh etn e m eghatáro zni a v álto zás m é rté k é t, am ely et a m unkaerő n agyságában a d o tt időszak folyam án a dem ográfiai tényezők okoznak. K özelebbről a rra kellene v á la sz t k ap n i, hogy k é t id ő p o n t k ö z ö tt a m u n k aerő m ennyivel n ö v e k e d e tt v ag y csö k k en t dem ográfiai okok ezen belül a korösszetétel m eg v álto zása, a nem ek a rá n y á n a k v álto zása, a nők családi álla p o t szerinti m egoszlásának m eg v álto zása k ö v etk eztéb en. (A férfiak m u n k a v á lla lá sá t a családi á lla p o t lényegében nem befolyásolja.) E n n ek ism eretéb en egybev e tv e a m u n k aerő tényleges szám ával (az időszak végén) m e g h atá ro z h a tó a nem dem ográfiai tényezők á ltal előidézett v álto zás (növekedés v ag y csökkenés) is. A fe la d a t a sta n d ard iz álá s m ódszerével o ld h ató meg, h a a szükséges a d a to k ren delkezésre álln ak. A szám ításh o z elsősorban ism ern i kell a bázisid ő p o n tb a n a m u n k aerő részletezését a vizsgálni k ív á n t dem ográfiai té n y e zők, a kor, ezen belül a nem ek és a női m u n k aerő n belül a családi állap o t szerint. (A k ö v etk ezőkben a m u n k a e rő t az a k tív keresőkkel vesszük azonosn ak, de röviden csak a k e reső m egnevezést használjuk.) Az a d a to k a k ö v etk ezőkép p en ö sszeállíto tt tá b lá z a tb ó l n y erh ető k : H a a tá b lá z a t m in d en egyes a d a tá t sorra az egész népesség teljesen azonos m ódon rész letezett megfelelő a d a ta ih o z v iszo n y ítju k, m inden csop o rtra m eg k ap ju k a keresőknek az összes népességhez v isz o n y íto tt a rá n y á t, az ún. kereső a r á n y t (k o rá b b an az általán o sa b b tá rg y a lá s k e d v é é rt a k tiv itá si a rá n y n a k n ev eztü k ). (R endelkezésre áll te h á t a tö b b i k ö z ö tt pl., hogy a 25 éves házas nők h án y százaléka kereső.) Az ilym ódon sz á m íto tt ará n y szám o k k al sta n d ard iz álv a, m a jd összegezve, a vizsg ált időszak-végi népesség m egfelelő a d a ta it, m egkap ju k, hogy a keresők szám a a leglényegesebb dem ográfiai tényezők h a tá sá ra m ennyivel v á lto z o tt (a tö b b i dem ográfiai tényező h a tá sa elhanyagolható). Az eredm ény a z t fogja m u ta tn i, m ennyi lenne a keresők szám a a v izsg ált időszak végén, ha az időszak folyam án a keresők szám a csak dem ográfiai tényezők k ö v etk eztéb e n v á lto z o tt volna (v álto zatlan k e reső -arán y o k m ellett). H a a sta n d a rd iz á lá st fokozato sa n végezzük el először csak k o r szerint, a z u tá n k o r és nem ek szerint, végül k o r, nem ek és a nőknél családi állap o t szerint eg y ü ttesen, az egyes

15 A M UNKAERŐ VIZSGÁLATA 231 tényezők h a tá s á t k ülö n -k ülön is lem érh etjü k. (H asonló m ó d szert alk alm aztu n k a nem ek k ö z ö tti ará n y m egváltozásából eredő h a tá s [7] k ép let szerin ti v izsg álatánál.) A v ázolt sta n d ard iz álá si m ódszerrel végeztek sz á m ítá so k a t a m u n k a erő a la k u lá sá t érin tő dem ográfiai h atáso k felm érésére az E g y esü lt Á llam okban (14) és hasonló e ljá rá s t a lk alm aztak a n y u g a tn é m e t m unkaerő növekedési tényezőinek elem zésében (10). A k ö v etk ező k b en e m ódszerek felhaszn álásáv al a szám ítás m e n e té t részleteiben is ism ertetjü k. Jelölések : N = N é p e sség, M = M u n k aerő (k ereső k szá m a ), M O = = K ereső a rá n y, N in d e x : l i, lő x = k o révek, j = fé rfia k, n = n ő k, a n ő k k ö z ü l : h = h a ja d o n, lis = h á z a s, ö = ö z v e g y, c = e lv á lt. A jelölések egyszerűsítése érdekében, k ü lö n index alk alm azása nélkül lerö g zítjü k, hogy a,,q kereső ará n y o k m inden esetben az időszak elejére, v alam e n n y i tö b b i a d a t az időszak végére v o n atk o zik ; a,,q - t i t t nem százalék b an fejezzük ki. Az M 1, M 11 stb. je len ti a m u n k aerő különböző k isz á m íto tt n ag y ság á t (az időszak végén), sorra figyelem be véve az egyes dem ográfiai tényezők h a tá sá t. 1. H a a vizsg ált időszak folyam án a népesség m inden része, így a k eresők szám a is azonos a rá n y b a n v álto zn a, ak k o r a m u n k aerő nagysága v á lto z a tla n m u n k a v állalá si viszonyok m e lle tt kizárólag a népesség szám á n ak v álto zásátó l függene. E bben az esetben M 1 = N. Q 12] 2. H a a m u n k a e rő t nem az egész népességhez, hanem csak a m u n k a képes k o rú ak h o z v isz o n y ítju k ( itt a célnak m egfelelőbben ism ét tágab b értelm ezésben a év e t te k in tjü k m unkak ép es k o rn ak ), a m u n k aerő n ag y ság át, a népesség szám án ak v álto zásán k ív ü l, a m unkak ép es k o rú a k n a k az egész népességhez v isz o n y íto tt a rá n y á b a n b e k ö v e tk e z e tt v álto zás h a tá rozza m eg. A [12] k ép letn e k m egfelelően M " = N 14_ r [13] Az M II M 1 k ülönbség m u ta tja, hogy M 1-nél m ennyivel le tt tö b b v ag y kevesebb a m u n k aerő a m unkak ép es k o rú ak és az egész népesség k ö z ö tti a rá n y m egváltozása k ö v etk eztéb en. A m ennyiben az r a rá n y v á lto z a tla n m a ra d, fentiek értelm ében M 1 = M II. N 3. A születések, a halan d ó ság és v án d o rlá s alak u lása a keresőképes k o ro n belül m inden é v já ra to t m ás m é rték b en érin t. K ülönböző a m u n k a vállalás gyakorisága is az egyes k o révekben, 15-től éves korig g yorsan em elkedik, a m ag asab b korév ek b en lassan csökken. H a a népesség szám a éppen azokban a k o rév ek b en em elkedik nagyobb m érték b en, am elyekben