27.B 27.B. Alapfogalmak, logikai függvények és leírásmódjaik

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "27.B 27.B. Alapfogalmak, logikai függvények és leírásmódjaik"

Átírás

1 7.B 7.B 7.B Digitális alapáramkörök Logikai alapfogalmak Mutassa be a logikai függvéyek leírási módjait: a szövegeset, az igazság táblázatosat, a logikai vázlatosat és az algebrai alakkal törtéı leírást! Értelmezze az egy-, a két- és a többváltozós logikai függvéyeket! Ismertesse a logikai (Boole) algebra alaptörvéyeit és alaptételeit! Hasolítsa össze a miterm- és a maxterm táblák felépítéséek elvét! Alapfogalmak, logikai függvéyek és leírásmódjaik A függvéykapcsolatok jelölése A függvéykapcsolatokat logikai szimbólumokkal jelöljük: A az ÉS kapcsolat jele a + a VAGY kapcsolat jele A függvéykapcsolatok száma Mivel a bemeeti és a kimeeti változók is kétértékőek, ezért a függetle változók számától () függ a képezhetı függvéykapcsolatok száma: K=. A logikai függvéyek csoportosítása A logikai függvéyeket csoportosíthatjuk: a logikai változók idıbei függése szerit, a logikai változók száma szerit. A változók idıbei változása szerit: Idıfüggetle logikai függvéyek: Az idıfüggetle logikai függvéyek közös jellemzıje, hogy a függı (kimeeti) változó értéke csak a függetle (bemeeti) változó értékétıl függ. Az ilye típusú függvéyeket valósítják meg a kombiációs logikai hálózatok. Jelölésük általáos alakba: F = f(x,x,x 3,...X ). Idıfüggı logikai függvéyek: Az idıfüggı logikai függvéyek jellemzıje, hogy a függı változó aktuális értékét emcsak a függetle változók adott idıpotba felvett értéke, haem más idıpillaatba felvett értékei is meghatározzák. Ez azt jeleti, hogy az eseméyek sorredje is befolyásolja a kimeet állapotát. Az ilye típusú függvéyeket megvalósító hálózatokat evezzük szekveciális hálózatokak. A függetle változók száma szerit: Egyváltozós logikai függvéyeka kimeeti eseméyük egyetle bemeeti változótól függ, a gyakorlatba ritká fordulak elı. Kétváltozós logikai függvéyeka kimeeti eseméyük két függetle bemeeti változó értékétıl függ. Többváltozós logikai függvéyek A kimeeti eseméyük számú függetle bemeeti változó értékétıl függ, a gyakorlatba ezekkel találkozuk a leggyakrabba. A logikai függvéyek grafikus megadása Veitch-tábla A függı változók értékeit egy cellákból álló diagramba ábrázoljuk: a függetle változókat a diagram kerete meté jelöljük. Azokba a sorokba és oszlopokba, ahol jelölés (súlyozás) va, a függetle változó igaz értékő. A változó igeleges vagy emleges értékét - mivel a bekövetkezés valószíősége 50% - egyelı területrésszel ábrázoljuk. Síkbeli Veitch-táblá 4, térbeli 6 változó ábrázolható szemléletese. Az ábrá egy kétváltozós tábla látható, melybe szemléltetésül a cellákak megfelelı változók állapotait is jelöltük. A Veitch-tábla a logikai kapcsolatok meghatározására is alkalmas.

2 7.B 7.B Karaugh-tábla A függı változók értékeit egy cellákból álló diagramba ábrázoljuk: a függetle változók értékvariációit a diagram kerete meté jelöljük. Az ábrá egy kétváltozós tábla látható, melybe szemléltetésül a cellákak megfelelı változók állapotait is jelöltük. Állapotdiagram Az idıfüggı logikai függvéyek leírására alkalmas. A változók aktuális értékeit körökbe jelezzük, a köröket összekötı iráyított voalak a változás iráyát jelölik. Veitch-tábla Karaugh-tábla Állapotdiagram A logikai függvéyek megadása Szöveges megadási mód A függetle változók összes kombiációját, a logikai kapcsolatot, valamit a függı változó értékét szavakkal fogalmazzuk meg. Táblázatos leírásmód A függetle változók összes értékvariációit és a függvéykapcsolat hatására létrejövı függı változók értékeit egy sorba írjuk egy függıleges voallal elválasztva. Olya értéktáblázat, amely tartalmazza a függvéy értékét mide lehetséges esetbe. Igazságtáblázatak evezzük, mert a feltételek és az eseméyek közötti logikai igazságokat rögzíti. Logikai vázlat A függvéykapcsolatot az ıt megvalósító szabváyos áramköri szimbólumokkal ábrázoljuk. Algebrai alak A függetle változókat a függvéykapcsolatra jellemzı mőveleti szimbólumokkal (ÉS, VAGY, ) kapcsoljuk össze. Például: F 3 = A B+C+A C+B Grafikus megadási mód A grafikus megadási módok: a változók megadása törtéhet grafikusa is. Táblázatos leírásmód Logikai vázlat Egy-, két- és többváltozós logikai függvéyek Az egyváltozós logikai függvéyek Akkor beszélük egyváltozós logikai függvéyrıl, ha a kimeeti eseméy egyetle bemeeti változótól függ. A következı táblázatba látható, hogy az A bemeeti (függetle) változó értékétıl függıe az F kimeeti (függı) változó milye értékeket vehet fel. Ezt a táblázatot evezzük igazságtáblázatak, mert a függetle változók összes lehetséges kombiációja eseté tartalmazza a függvéy által meghatározott kimeeti eseméyt. A logikai függvéyek jelölésébe a felsı idex a bemeeti változók számát, az alsó idex a függvéy sorszámát adja meg. Ezt a decimális sorszámot a függvéy értékeibıl alkotott biáris számból kapjuk meg. Egy függetle változó eseté a külöbözı logikai függvéyek száma: K = = = = 4 Az egyváltozós függvéyek közül a egációt és az ismétlı függvéyt alkalmazzuk a leggyakrabba. A logikai függvéyek bemutatására haszáljuk fel a Ve-diagramot és az idıdiagramot is. A Ve-diagramok a logikai változókhoz egy-egy síkba leképzett pothalmazt redelek, amely egy tetszıleges síkidommal határolt területet jelet. Az ábrázolás szabálya, hogy a függvéy logikai értékeiél a megfelelı területet jelöljük (pl. voalkázással). Hátráyuk, hogy legfeljebb három változóig haszálhatóak. A logikai eseméyek idıdiagramo is bemutathatók. Eél a módszerél a kétértékő eseméyeket (a bemeeteket és a

3 7.B 7.B kimeeteket is) az idı függvéyébe ábrázoljuk, így az eseméyek idıbeli lefolyása is követhetı. Elıye, hogy az idıdiagramo tetszıleges számú változót ábrázolhatuk. Egyváltozós soha függvéy 0 Egyváltozós logikai függvéyek igazságtáblázata F 0 =. F - Soha függvéy: a függı változó értéke a függetle változó mide értékéél 0. Jelölése: 0 Egyváltozós egáció (tagadás) függvéy F - Negáció (tagadás) függvéy: a függı változó értéke midig a függetle változó elletétes (egált) értékét veszi fel. A egációt a tagadáso kívül evezik még jelfordításak és iverzióak is. A egációt az algebrai alakba a betőjel fölé húzott vízszites voallal jelöljük: F = A. Egyváltozós ismétlı függvéy F - Ismétlı függvéy: a függı változó értéke midig a függetle változó értékét veszi fel. Jelölése: F=A. Egyváltozós midig függvéy F - Midig függvéy: a függı változó értéke a függetle változó mide értékétıl függetleül midig. Jelölése: F =. Egyváltozós logikai függvéyek Ve-diagramja Egyváltozós logikai függvéyek idıdiagramja A kétváltozós logikai függvéyek Akkor beszélük kétváltozós logikai függvéyrıl, ha a kimeeti eseméy két bemeeti változótól függ. A következı táblázatba látható, hogy az A és a B bemeeti (függetle) változók értékétıl függıe az F kimeeti (függı) változó milye értékeket vehet fel. Két függetle változó eseté a külöbözı logikai függvéyek száma: 4 K = = = = 6. Az alábbi ábráko a leggyakrabba alkalmazott kétváltozós függvéyek Ve-diagramját és idıdiagramját láthatjuk. Figyeljük meg a függvéyek vizsgálatakor, hogya lehet ezeket elkészítei! Kétváltozós logikai függvéyek idıdiagramja Kétváltozós logikai függvéyek igazságtáblázata Kétváltozós logikai függvéyek Ve-diagramja A kétváltozós logikai függvéyek igazságtáblázatáak vizsgálata Feladat Készítsük el az összes kétváltozós függvéy Ve-diagramját és idıdiagramját! 3

4 7.B 7.B A kétváltozós logikai függvéyek igazságtáblázatáak vizsgálata közbe két érdekes dolgot is észrevehetük: A táblázat tartalmazza az egyváltozós függvéyeket is F 0, F3, F5, F0, F, F5 Ha a VAGY függvéy F 7 és a VAGY NEM (NOR) függvéy F 8 közé egy képzeletbeli szimmetriavoalat húzuk, akkor a voaltól azoos távolságra levı függvéyek egymás egáltjai. A többváltozós logikai függvéyek A gyakorlati feladatok megoldása sorá a legtöbbször többváltozós logikai függvéyekkel találkozhatuk. A képezhetı kapcsolási függvéyek száma a függetle változók számával expoeciális aráyba, tehát rohamosa övekszik. Például: ha a függetle változók száma 3, akkor a külöbözı logikai függvéyek száma: 3 8 K = = = = 56 ha a függetle változók száma 4, akkor a külöbözı logikai függvéyek száma: 4 6 K = = = = Azért sem célszerő a kettıél több bemeeti változót tartalmazó függvéyeket egyekét tárgyali, mert mide többváltozós logikai függvéy kétváltozós függvéyekbıl felépíthetı. Ativalecia függvéy F 6 Ativalecia (KIZÁRÓ VAGY) függvéy: a függvéy értéke akkor, ha vagy csak A, vagy csak a B értéke, vagyis amikor a bemeeti változók elletétes értékőek. További elevezései: kizáró VAGY, exclusive OR. Jelölése: F6 = A B + A B. Duál tétel, duál függvéy Duál tétel: Ha a logikai ÉS mőveletet VAGY mővelettel, valamit a 0-t -gyel (vagy az -et 0-val) helyettesítjük, az eredeti függvéy duálfüggvéyét kapjuk meg. Ekvivalecia függvéy F 9 Ekvivalecia függvéy: a függı változó értéke akkor, ha a függetle változók logikai értéke megegyezik. További elevezései: koicidecia, exclusive NOR. Jelölése: F9 = A B + A B. ÉS függvéy F ÉS függvéy: a függı változó értéke akkor és csakis akkor, ha midkét függetle változó értéke egyidejőleg. További elevezései: AND mővelet, kojukció, logikai szorzás. Jelölése: F = A B. ÉS NEM függvéy F 4 ÉS NEM (NAND) függvéy: a függı változó értéke akkor és csakis akkor 0, ha midkét függetle változó értéke egyidejőleg. A NAND illetve az ÉS kapcsolat egymás egáltjai. Jelölése: F4 = A B. Implikáció függvéyek F Implikáció függvéy: az implikáció mőveletéél a változók sorredje em cserélhetı fel, mert a függvéy értéke csak akkor 0, ha az elıtag 0, és az utótag. Jelölése: F = A + B. F 3 Iverz implikáció függvéy: az iverz implikáció mőveletéél a változók sorredje em cserélhetı fel, mert a függvéy értéke csak akkor 0, ha az elıtag, és az utótag 0. Jelölése: F = A + B. Ihibitáló függvéyek F Ihibitáló függvéy: az ihibíció (tiltás) mőveletéél a változók sorredje em cserélhetı fel, mert a függvéy értéke akkor és csakis akkor, ha az elıtag logikai értéke egyedül, ömagába. Jelölése: F = A B. 4

5 7.B 7.B F 4 Iverz ihibitáló függvéy: az ivert ihibíció (tiltás) mőveletéél a változók sorredje em cserélhetı fel, mert a függvéy értéke akkor és csakis akkor, ha az utótag logikai értéke egyedül, ömagába. Jelölése: F4 = A B. Ismétlés függvéy F 5 Ismétlı függvéy: a függı változó értéke midig az adott függetle változó értékét veszi fel. Jelölése: F 5 = B. Kétváltozós ismétlı függvéy F 3 Kétváltozós ismétlı függvéy: a függı változó értéke midig az adott függetle változó értékét veszi fel. Jelölése: F = A 3. Kétváltozós midig függvéy F 5 Kétváltozós midig függvéy: a függı változó értéke a függetle változók mide értékétıl függetleül midig. Jelölése: F 5 =. Kétváltozós egáció függvéyek F 0 Kétváltozós egáció függvéy: a függı változó értéke midig az adott függetle változó elletétes értékét veszi fel. Jelölése: F = B 0. F Kétváltozós egáció függvéy: a függı változó értéke midig az adott függetle változó elletétes értékét veszi fel. Jelölése: F = A. Kétváltozós soha függvéy F0 Kétváltozós soha függvéy: a függı változó értéke a függetle változók mide értékéél 0. Jelölése: F 0 = 0. VAGY függvéy F 7 VAGY függvéy: a függvéy értéke egyetle esetbe 0, ha valameyi bemeeti változó értéke egyidejőleg 0. Úgy is fogalmazhatuk, hogy a függı változó akkor értékő, ha bármelyik függetle változó egyekét vagy együttese értékő. További elevezései: OR mővelet, diszjukció, logikai összeadás. Jelölése: F 7 = A + B. VAGY NEM függvéy F 8 VAGY NEM (NOR) függvéy: a függı változó értéke akkor és csakis akkor, ha midkét függetle változó értéke egyidejőleg 0. A NOR illetve a VAGY kapcsolat egymás egáltjai. Jelölése: F 8 = A + B. A logikai algebra szabályai Az egyszerőbb alakra hozás Egy logikai elve mőködı vezérlı beredezés ára a beépített elemek számával aráyosa övekszik, ezért törekedük kell a megvalósítadó logikai függvéy legegyszerőbb alakjáak létrehozására. Kommutatív szabály (felcserélhetıség) Az azoos logikai kapcsolatba levı változók sorredje tetszıleges. A+B = B+A A B = B A A szabály alól természetese az ihibíció és az implikáció mőveletei kivételek. Asszociatív szabály (társíthatóság) Az azoos logikai mőveletek eredméye em függ a mőveletvégzés sorredjétıl. A+B+C = C+B+A = B+C+A A B C = B C A = A C B 5

6 7.B 7.B Disztributív szabály (szétválaszthatóság) A+ B C = (A+ B) (A+ C) A (B+ C) = A B+ A C A redudacia Ugyais egy adott gyakorlati problémát, ha közvetleül algebrai alakba megadott logikai függvéy formájába íruk le, szite elkerülhetetle a redudacia (túlhatározottság). A logikai algebra (Boole-algebra) olya azoosságokat illetve szabályokat fogalmazott meg az algebrai formába megadott logikai függvéyek eseté, amelyekkel ezek a függvéyek egyszerőbb alakra hozhatók. A logikai algebra alaptételei A meyiségek kétértékőek A = 0, ha A em. A =, ha A em 0. Negáció = 0 Kettıs tagadás = Meyiséggel végzett mőveletek szabályai VAGY kapcsolat 0+0 = 0 0+ = +0 = + = ÉS kapcsolat 0 0 = 0 0 = 0 0 = 0 = Egy változóval végzett mőveletek szabályai A = A A 0 = 0 A+0 = A A 0 = A A+ = A A = A A+A = A A A = 0 A + A = Két változóval végzett mőveletek szabályai A (B+ A) = A Az alaptételek bizoyítása Az egy változóval végzett mőveletek szabályaiak bizoyítása az egy és kétváltozós logikai függvéyek igazságtáblázata alapjá öállóa elvégezhetı. Nézzük meg, hogya kell bebizoyítai a szabályok és a többi alaptétel segítségével az összefüggést! A B+ A = A A disztributív szabály alapjá A B+ A = A B+ A A. Felhaszálva, hogy A A = A A (B+ A)=A B+ A A = A B+ A Most a disztributív szabályt megfordítva alkalmazzuk, emellett tudjuk, hogy B+ = és A = A A B+ A = A (B+) = A = A Vagyis teljesül az összefüggés A (B+ A)= A. De Morga-téte A + B = A B A B = A + B A De Morga-tétel bizoyítása Készítsük olya igazságtáblázatot, amelybe jelöljük a függetle változókat, és ezek összes lehetséges kombiációjáál határozzuk meg a De Morga-tételbe szereplı összes függvéy értékét! 6

7 7.B 7.B A De Morga-tétel bizoyítása A táblázatból látható, hogy A B = A + B és A B = A + B, így bebizoyítottuk, a De Morga-tételt. Alapvetı fogalmak és jelölésük A logikai függvéyek szabályos alakjáak ismeretéhez a következı alapvetı fogalmakat és jelölésüket kell megismeri: Term Miterm Maxterm A miterm jelölése: m i, ahol m a mitermet jeleti, a függetle változók száma és i a miterm sorszáma, vagyis idexszáma. A maxterm jelölése: M i, ahol M a maxtermet jeleti, a függetle változók száma és i a maxterm sorszáma, vagyis idexszáma. Diszjuktív szabályos alak Diszjuktív szabályos alak olya logikai függvéy, amely mitermek VAGY kapcsolatából áll. Diszjuktív szabályos alak megadási módjai Például: F = A B C D + A B C D + A B C D + A B C D F = m m4 + m8 + m Kojuktív szabályos alak Kojuktív szabályos alak olya logikai függvéy, amely maxtermek ÉS kapcsolatából áll. Kojuktív szabályos alak megadási módjai Például: F = A + B + C + D A + B + C + D A + B + C + D F = M 4 5 M 6 M 3 ( ) ( ) ( ) Logikai függvéyek hátráya Az algebrai alakba megadott logikai függvéyek hátráya, egy függvéyt több egymással ekvivales módo is felírhatuk. Ezt a hátráyt azért kell kiküszöböli, hogy két egyforma feladatot midig felismerjük, e kellje többször is egyszerősítei és megoldai. Term: a függetle változók azo csoportja, amelyeket azoos logikai kapcsolatra jellemzı szimbólummal kapcsoluk. A Karaugh-táblák típusai Egyváltozós Karaugh-tábla: Egy függetle változóak (pl. A) két lehetséges állapota lehet ( ), tehát ebbe az esetbe a tábla két darab cellát tartalmaz. A cella kotúrjai mellett feltütetjük a függetle változó logikai értékét, a cella sarká pedig a változó betőjelét. Az ábrá a cellákba beírtuk az általuk képviselt termeket is. Kétváltozós Karaugh-tábla: Két függetle változóak (pl. A, B) égy lehetséges állapota lehet ( ), tehát ebbe az esetbe a tábla égy darab cellát tartalmaz. Az ábrá a cellákba beírtuk az általuk képviselt termeket is. Háromváltozós Karaugh-tábla: Három függetle változóak (pl. A, B, C) yolc lehetséges állapota lehet ( 3 ), tehát ebbe az esetbe a tábla yolc darab cellát tartalmaz. Négyváltozós Karaugh-tábla: Négy függetle változóak (pl. A, B, C, D) 6 lehetséges állapota lehet ( 4 ), tehát ebbe az esetbe a tábla 6 darab cellát tartalmaz. 7

8 7.B 7.B Egyváltozós tábla Egy függetle változóak (pl. A) két lehetséges állapota lehet ( ), tehát ebbe az esetbe a tábla két darab cellát tartalmaz. A cella kotúrjai mellett feltütetjük a függetle változó logikai értékét, a cella sarká pedig a változó betőjelét. Az ábrá a cellákba beírtuk az általuk képviselt termeket is. Kétváltozós tábla Két függetle változóak (pl. A, B) égy lehetséges állapota lehet ( ), tehát ebbe az esetbe a tábla égy darab cellát tartalmaz. Az ábrá a cellákba beírtuk az általuk képviselt termeket is. Egyváltozós Karaugh-tábla Kétváltozós Karaugh-tábla Háromváltozós Karaugh-tábla Négyváltozós Karaugh-tábla Háromváltozós tábla Három függetle változóak (pl. A, B, C) yolc lehetséges állapota lehet ( 3 ), tehát ebbe az esetbe a tábla yolc darab cellát tartalmaz. Négyváltozós tábla Négy függetle változóak (pl. A, B, C, D) 6 lehetséges állapota lehet ( 4 ), tehát ebbe az esetbe a tábla 6 darab cellát tartalmaz. Miterm táblák Bár a gyakorlatba em haszálják, de egyszerősége miatt elıször ismerkedjük meg az egyváltozós, ezért két darab cellát tartalmazó táblával. Az egyetle változó (jelöljük A-val) a két lehetséges állapot (0, ) valamelyikébe lehet. A cellákba található decimális szám a term sorszáma, a függıleges voal az A változó logikai (igaz) értékét jelzi, vagyis A =. A = 0 és Egyváltozós miterm-tábla Kétváltozós miterm-tábla Háromváltozós miterm-tábla Négyváltozós miterm-tábla Maxterm táblák A maxterm táblákat úgy tuduk felrajzoli, ha követjük a mitermbıl maxtermbe való átírás szabályait. Képezzük a változók egáltját, és a cellák miterm sorszámait kiegészítjük: átsorszámozzuk a cellákat az im = im összefüggés alapjá. Az ábrá az egy-, két-, három- és égyváltozós maxterm-tábla látható. Egyváltozós maxterm-tábla Kétváltozós maxterm-tábla Háromváltozós maxterm-tábla Négyváltozós maxterm-tábla Veitch-táblák A logikai függvéyek kétféle szabályos alakjáak megfelelıe Veitch kétféle táblát vezetett be. A miterm táblát a diszjuktív szabályos függvéyek számára és a maxterm táblát a kojuktív szabályos függvéyek számára. A függetle változók logikai értékeit a tábla kotúrja meté húzott voallal tütetjük fel, és a cellákba beírjuk az ábrázolt term sorszámát. 8

Sorozatok, határérték fogalma. Függvények határértéke, folytonossága

Sorozatok, határérték fogalma. Függvények határértéke, folytonossága Sorozatok, határérték fogalma. Függvéyek határértéke, folytoossága 1) Végtele valós számsorozatok Fogalma, megadása Defiíció: A természetes számok halmazá értelmezett a: N R egyváltozós valós függvéyt

Részletesebben

Alapkapuk és alkalmazásaik

Alapkapuk és alkalmazásaik Alapkapuk és alkalmazásaik Tantárgy: Szakmai gyakorlat Szakmai alapozó évfolyamok számára Összeállította: Farkas Viktor Bevezetés Az irányítástechnika felosztása Visszatekintés TTL CMOS integrált áramkörök

Részletesebben

Megoldás Digitális technika I. (vimia102) 2. gyakorlat: Boole algebra, logikai függvények, kombinációs hálózatok alapjai

Megoldás Digitális technika I. (vimia102) 2. gyakorlat: Boole algebra, logikai függvények, kombinációs hálózatok alapjai Megoldás Digitális technika I. (vimia102) 2. gyakorlat: Boole algebra, logikai függvények, kombinációs hálózatok alapjai Elméleti anyag: Az általános digitális gép: memória + kombinációs hálózat A Boole

Részletesebben

Logikai áramkörök, Boole algebra

Logikai áramkörök, Boole algebra Logikai áramkörök, Boole algebra A digitális techiká alapuló eszközök már régóta a köryezetük részei. A mérökök mideapi mukaeszközei a számítógépek és a digitális műszerek. Ezért működésük alapelveit azokak

Részletesebben

1. EGY- ÉS KÉTVÁLTOZÓS LOGIKAI ELEMEK KAPCSOLÁSTECHNIKÁJA ÉS JELÖLŐRENDSZERE

1. EGY- ÉS KÉTVÁLTOZÓS LOGIKAI ELEMEK KAPCSOLÁSTECHNIKÁJA ÉS JELÖLŐRENDSZERE . EGY- ÉS KÉTVÁLTOZÓS LOGIKI ELEMEK KPCSOLÁSTECHNIKÁJ ÉS JELÖLŐRENDSZERE tananyag célja: z egy- és kétváltozós logikai függvények Boole algebrai szabályainak, kapcsolástechnikájának és jelölésrendszerének

Részletesebben

Kutatói pályára felkészítı modul

Kutatói pályára felkészítı modul Kutatói pályára felkészítı modul Kutatói pályára felkészítı kutatási ismeretek modul Tudomáyos kutatási alapayag feldolgozása, elemzési ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI

Részletesebben

1 k < n(1 + log n) C 1n log n, d n. (1 1 r k + 1 ) = 1. = 0 és lim. lim n. f(n) < C 3

1 k < n(1 + log n) C 1n log n, d n. (1 1 r k + 1 ) = 1. = 0 és lim. lim n. f(n) < C 3 Dr. Tóth László, Fejezetek az elemi számelméletből és az algebrából (PTE TTK, 200) Számelméleti függvéyek Számelméleti függvéyek értékeire voatkozó becslések A τ() = d, σ() = d d és φ() (Euler-függvéy)

Részletesebben

MUNKAANYAG. Mészáros Miklós. Logikai algebra alapjai, logikai függvények I. A követelménymodul megnevezése:

MUNKAANYAG. Mészáros Miklós. Logikai algebra alapjai, logikai függvények I. A követelménymodul megnevezése: Mészáros Miklós Logikai algebra alapjai, logikai függvények I. MUNKNYG követelménymodul megnevezése: Elektronikai áramkörök tervezése, dokumentálása követelménymodul száma: 0917-06 tartalomelem azonosító

Részletesebben

30.B 30.B. Szekvenciális hálózatok (aszinkron és szinkron hálózatok)

30.B 30.B. Szekvenciális hálózatok (aszinkron és szinkron hálózatok) 30.B Digitális alapáramkörök Logikai alapáramkörök Ismertesse a szekvenciális hálózatok jellemzıit! Mutassa be a két- és többszintő logikai hálózatok realizálásának módszerét! Mutassa be a tároló áramkörök

Részletesebben

A lineáris algebrában központi szerepet betöltı vektortér fogalmát értelmezzük most, s megvizsgáljuk e struktúra legfontosabb egyszerő tulajdonságait.

A lineáris algebrában központi szerepet betöltı vektortér fogalmát értelmezzük most, s megvizsgáljuk e struktúra legfontosabb egyszerő tulajdonságait. 2. VEKTORTÉR A lineáris algebrában központi szerepet betöltı vektortér fogalmát értelmezzük most, s megvizsgáljuk e struktúra legfontosabb egyszerő tulajdonságait. Legyen K egy test és V egy nem üres halmaz,

Részletesebben

(A TÁMOP /2/A/KMR számú projekt keretében írt egyetemi jegyzetrészlet):

(A TÁMOP /2/A/KMR számú projekt keretében írt egyetemi jegyzetrészlet): A umerikus sorozatok fogalma, határértéke (A TÁMOP-4-8//A/KMR-9-8 számú projekt keretébe írt egyetemi jegyzetrészlet): Koverges és diverges sorozatok Defiíció: A természetes számoko értelmezett N R sorozatokak

Részletesebben

Sorozatok A.: Sorozatok általában

Sorozatok A.: Sorozatok általában 200 /2002..o. Fakt. Bp. Sorozatok A.: Sorozatok általába tam_soroz_a_sorozatok_altalaba.doc Sorozatok A.: Sorozatok általába Ad I. 2) Z/IV//a-e, g-m (CD II/IV/ Próbálj meg róluk miél többet elmodai. 2/a,

Részletesebben

Zalotay Péter Digitális technika I

Zalotay Péter Digitális technika I Zalotay Péter Digitális technika I Távoktatás előadási anyaga Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Tartalomjegyzék Bevezetés...5 1. LOGIKAI ALAPISMERETEK...8 1.1. Halmazelméleti alapfogalmak...8 1.2. A logikai

Részletesebben

6. LOGIKAI ÁRAMKÖRÖK

6. LOGIKAI ÁRAMKÖRÖK 6. LOGIKAI ÁRAMKÖRÖK A gyakorlat célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a logikai algebra elemeivel, és képesek legyenek egyszerű logikai függvények realizálására integrált áramkörök (IC-k) felhasználásával.

Részletesebben

Táblázatkezelés. Táblázatkezelés célja. Alapfogalmak. Táblázatkezelık szolgáltatásai. Alapfogalmak. Alapfogalmak

Táblázatkezelés. Táblázatkezelés célja. Alapfogalmak. Táblázatkezelık szolgáltatásai. Alapfogalmak. Alapfogalmak Táblázatkezelés célja Táblázatkezelés Nagy-Szakál Zoltán 2006. Olyan nyomtatott táblázat - dokumentum - létrehozása számítógéppel, amely konstans (szöveges és numerikus) és a program által számított számértékeket

Részletesebben

MATEMATIKA I. KATEGÓRIA (SZAKKÖZÉPISKOLA)

MATEMATIKA I. KATEGÓRIA (SZAKKÖZÉPISKOLA) O k t a t á s i H i v a t a l A 5/6 taévi Országos Középiskolai Taulmáyi Versey első forduló MATEMATIKA I KATEGÓRIA (SZAKKÖZÉPISKOLA) Javítási-értékelési útmutató A 5 olya égyjegyű szám, amelyek számjegyei

Részletesebben

Ingatlanfinanszírozás és befektetés

Ingatlanfinanszírozás és befektetés Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoiformatikai Kar Igatlameedzser 8000 Székesfehérvár, Pirosalma u. 1-3. Szakiráyú Továbbképzési Szak Igatlafiaszírozás és befektetés 2. Gazdasági matematikai alapok Szerzı:

Részletesebben

Logikai áramkörök. Informatika alapjai-5 Logikai áramkörök 1/6

Logikai áramkörök. Informatika alapjai-5 Logikai áramkörök 1/6 Informatika alapjai-5 Logikai áramkörök 1/6 Logikai áramkörök Az analóg rendszerekben például hangerősítő, TV, rádió analóg áramkörök, a digitális rendszerekben digitális vagy logikai áramkörök működnek.

Részletesebben

A matematikai statisztika elemei

A matematikai statisztika elemei A matematikai statisztika elemei Mikó Teréz, dr. Szalkai Istvá szalkai@almos.ui-pao.hu Pao Egyetem, Veszprém 2014. március 23. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 3 Bevezetés................................

Részletesebben

Kétoldali hibás Monte Carlo algoritmus: mindkét válasz esetén hibázhat az algoritmus, de adott alsó korlát a hibázás valószínűségére.

Kétoldali hibás Monte Carlo algoritmus: mindkét válasz esetén hibázhat az algoritmus, de adott alsó korlát a hibázás valószínűségére. Véletleített algoritmusok Tegyük fel, hogy va két doboz (A,B), amely egyike 1000 Ft-ot tartalmaz, a másik üres. 500 Ft-ért választhatuk egy dobozt, amelyek a tartalmát megkapjuk. A feladat megoldására

Részletesebben

Komplex számok (el adásvázlat, 2008. február 12.) Maróti Miklós

Komplex számok (el adásvázlat, 2008. február 12.) Maróti Miklós Komplex számok el adásvázlat, 008. február 1. Maróti Miklós Eek az el adásak a megértéséhez a következ fogalmakat kell tudi: test, test additív és multiplikatív csoportja, valós számok és tulajdoságaik.

Részletesebben

6. LOGIKAI ÁRAMKÖRÖK

6. LOGIKAI ÁRAMKÖRÖK 6. LOGIKAI ÁRAMKÖRÖK A gyakorlat célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a logikai algebra elemeivel, és képesek legyenek egyszerű logikai függvények realizálására integrált áramkörök (IC-k) felhasználásával.

Részletesebben

A + B = B + A, A + ( B + C ) = ( A + B ) + C.

A + B = B + A, A + ( B + C ) = ( A + B ) + C. 6. LOGIKAI ÁRAMKÖRÖK Számítógépekben, műszerekben, vezérlő automatákban alapvető szerep jut az olyan áramköröknek, melyek valamilyen logikai összefüggést fejeznek ki. Ezeknek a logikai áramköröknek az

Részletesebben

1. hét: A Boole - algebra. Steiner Henriette Egészségügyi mérnök

1. hét: A Boole - algebra. Steiner Henriette Egészségügyi mérnök 1. hét: A Boole - algebra Steiner Henriette Egészségügyi mérnök Digitális technika 2015/2016 Elérhetőségek Dr. Steiner Henriette steiner.henriette@nik.uni-obuda.hu Féléves követelmények Heti óraszámok:

Részletesebben

Máté: Számítógép architektúrák

Máté: Számítógép architektúrák Fixpontos számok Pl.: előjeles kétjegyű decimális számok : Ábrázolási tartomány: [-99, +99]. Pontosság (két szomszédos szám különbsége): 1. Maximális hiba: (az ábrázolási tartományba eső) tetszőleges valós

Részletesebben

Irányítástechnika alapvetı célja

Irányítástechnika alapvetı célja Irányítástechnika alapvetı célja Folyamat Tevékenység Forgalom Termelékenység Biztonság, Egyenletesség, Változások követése, Termék növelése minıségének javítása Az energia felhasználás csökkentése Az

Részletesebben

1. A KOMPLEX SZÁMTEST A természetes, az egész, a racionális és a valós számok ismeretét feltételezzük:

1. A KOMPLEX SZÁMTEST A természetes, az egész, a racionális és a valós számok ismeretét feltételezzük: 1. A KOMPLEX SZÁMTEST A természetes, az egész, a raioális és a valós számok ismeretét feltételezzük: N = f1 ::: :::g Z = f::: 3 0 1 3 :::g p Q = j p q Z és q 6= 0 : q A valós szám értelmezése végtele tizedestörtkét

Részletesebben

GAZDASÁGI MATEMATIKA 1. ANALÍZIS

GAZDASÁGI MATEMATIKA 1. ANALÍZIS SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁGI, AGRÁR- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KAR Dr. Szakács Attila GAZDASÁGI MATEMATIKA. ANALÍZIS Segédlet öálló mukához. átdolgozott, bővített kiadás Békéscsaba, Lektorálták: DR. PATAY

Részletesebben

Közlekedés gépjárművek elektronikája, diagnosztikája. Digitális alapok, digitális alapáramkörök

Közlekedés gépjárművek elektronikája, diagnosztikája. Digitális alapok, digitális alapáramkörök Közlekedés gépjárművek elektronikája, diagnosztikája Digitális alapok, digitális alapáramkörök TÁMOP-2.2.3-09/1-2009-0010 A Széchenyi István Térségi Integrált Szakképző Központ fejlesztése Szemere Bertalan

Részletesebben

V. Deriválható függvények

V. Deriválható függvények Deriválható függvéyek V Deriválható függvéyek 5 A derivált fogalmához vezető feladatok A sebesség értelmezése Legye az M egy egyees voalú egyeletes mozgást végző pot Ez azt jeleti, hogy a mozgás pályája

Részletesebben

Zalotay Péter Digitális technika

Zalotay Péter Digitális technika Zalotay Péter Digitális technika Elektronikus jegyzet Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Tartalomjegyzék Bevezetés...3 1. A DIGITÁLIS TECHNIKA ELMÉLETI ALAPJAI...7 1.1. Logikai alapismeretek...7 1.2. Halmazelméleti

Részletesebben

MUNKAANYAG. Tordai György. Kombinációs logikai hálózatok I. A követelménymodul megnevezése: Elektronikai áramkörök tervezése, dokumentálása

MUNKAANYAG. Tordai György. Kombinációs logikai hálózatok I. A követelménymodul megnevezése: Elektronikai áramkörök tervezése, dokumentálása Tordai György Kombinációs logikai hálózatok I. A követelménymodul megnevezése: Elektronikai áramkörök tervezése, dokumentálása A követelménymodul száma: 0917-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja:

Részletesebben

Tulajdonságok. Teljes eseményrendszer. Valószínőségi változók függetlensége. Példák, szimulációk

Tulajdonságok. Teljes eseményrendszer. Valószínőségi változók függetlensége. Példák, szimulációk Valószíőségszámítás és statsztka elıadás fo. BSC/B-C szakosokak 3. elıadás Szeptember 26 p 0.4 0.35 0.3 0.25 0.2 0.15 0.1 0.05 0 A bomáls és a hpergeom. elo. összehasolítása 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 k Hp.geom

Részletesebben

Algoritmizálás. Horváth Gyula Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar

Algoritmizálás. Horváth Gyula Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Algoritmizálás Horváth Gyula Szegedi Tudomáyegyetem Természettudomáyi és Iformatikai Kar horvath@if.u-szeged.hu. Mohó algoritmusok A mohó stratégia elemi 1. Fogalmazzuk meg az optimalizációs feladatot

Részletesebben

Példák 2. Teljes eseményrendszer. Tulajdonságok. Példák diszkrét valószínőségi változókra

Példák 2. Teljes eseményrendszer. Tulajdonságok. Példák diszkrét valószínőségi változókra Valószíőségszámítás és statsztka elıadás fo. BSC/B-C szakosokak 3. elıadás Szeptember 28 dszkrét valószíőség változókra X(ω)=c mde ω-ra. Elevezés: elfajult eloszlás. P(X=c)=1. X akkor 1, ha egy adott,

Részletesebben

Microsoft Excel. Táblázatkezelés. Dr. Dienes Beatrix

Microsoft Excel. Táblázatkezelés. Dr. Dienes Beatrix Microsoft Excel Táblázatkezelés Dr. Dienes Beatrix A táblázatkezelı feladata: Táblázatosan elrendezett adatok hatékony és látványos kezelése. Nagy adathalmazok adatbázis-kezelı Legfontosabb szolgáltatások:

Részletesebben

194 Műveletek II. MŰVELETEK. 2.1. A művelet fogalma

194 Műveletek II. MŰVELETEK. 2.1. A művelet fogalma 94 Műveletek II MŰVELETEK A művelet fogalma Az elmúlt éveke már regeteg művelettel találkoztatok matematikai taulmáyaitok sorá Először a természetes számok összeadásával találkozhattatok, már I első osztálya,

Részletesebben

A figurális számokról (IV.)

A figurális számokról (IV.) A figurális számokról (IV.) Tuzso Zoltá, Székelyudvarhely A továbbiakba külöféle számkombiációk és összefüggések reprezetálásáról, és bizoyos összegek kiszámolásáról íruk. Sajátos összefüggések Az elekbe

Részletesebben

( a b)( c d) 2 ab2 cd 2 abcd 2 Egyenlőség akkor és csak akkor áll fenn

( a b)( c d) 2 ab2 cd 2 abcd 2 Egyenlőség akkor és csak akkor áll fenn Feladatok közepek közötti egyelőtleségekre (megoldások, megoldási ötletek) A továbbiakba szmk=számtai-mértai közép közötti egyelőtleség, szhk=számtaiharmoikus közép közötti egyelőtleség, míg szk= számtai-égyzetes

Részletesebben

MUNKAANYAG. Bellák György László. Mechatronikai elemek. A követelménymodul megnevezése: Mechatronikai elemek gyártása, üzemeltetése, karbantartása

MUNKAANYAG. Bellák György László. Mechatronikai elemek. A követelménymodul megnevezése: Mechatronikai elemek gyártása, üzemeltetése, karbantartása Bellák György László Mechatronikai elemek A követelménymodul megnevezése: Mechatronikai elemek gyártása, üzemeltetése, karbantartása A követelménymodul száma: 0944-06 A tartalomelem azonosító száma és

Részletesebben

Hajós György Versenyre javasolt feladatok SZIE.YMÉTK 2011

Hajós György Versenyre javasolt feladatok SZIE.YMÉTK 2011 1 Molár-Sáska Gáboré: Hajós György Verseyre javasolt feladatok SZIE.YMÉTK 011 1. Írja fel a számokat 1-tıl 011-ig egymás utá! Határozza meg az így kapott agy szám 0-cal való osztási maradékát!. Az { }

Részletesebben

MUNKAANYAG. Tordai György. Kombinációs logikai hálózatok II. A követelménymodul megnevezése: Elektronikai áramkörök tervezése, dokumentálása

MUNKAANYAG. Tordai György. Kombinációs logikai hálózatok II. A követelménymodul megnevezése: Elektronikai áramkörök tervezése, dokumentálása Tordai György Kombinációs logikai hálózatok II. A követelménymodul megnevezése: Elektronikai áramkörök tervezése, dokumentálása A követelménymodul száma: 0917-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja:

Részletesebben

Zalotay Péter DIGITÁLIS TECHNIKA

Zalotay Péter DIGITÁLIS TECHNIKA Zalotay Péter DIGITÁLIS TECHNIKA 3oldal BEVEZETÉS 5 DIGITÁLISTECHNIKA ALAPJAI 7 LOGIKAI ALAPISMERETEK 7 2 A LOGIKAI ALGEBRA 8 2 Logikai változók, és értékük 8 22 A Boole algebra axiómái 9 23 Logikai műveletek

Részletesebben

1. Az adott kifejezést egyszerűsítse és rajzolja le a lehető legkevesebb elemmel, a legegyszerűbben.

1. Az adott kifejezést egyszerűsítse és rajzolja le a lehető legkevesebb elemmel, a legegyszerűbben. 1 1. z adott kifejezést egyszerűsítse és rajzolja le a lehető legkevesebb eleel, a legegyszerűbben. F függvény 4 változós. MEGOLÁS: legegyszerűbb alak egtalálása valailyen egyszerűsítéssel lehetséges algebrai,

Részletesebben

Digitális Technika I. (VEMIVI1112D)

Digitális Technika I. (VEMIVI1112D) Pannon Egyetem Villamosmérnöki és Információs Tanszék Digitális Technika I. (VEMIVI2D) 3. hét - Grafikus minimalizálás. Quine-McCluskey féle számjegyes minimalizálás Előadó: Vörösházi Zsolt voroshazi@vision.vein.hu

Részletesebben

29.B 29.B. Kombinációs logikai hálózatok

29.B 29.B. Kombinációs logikai hálózatok 29.B Digitális alapáramkörök Logikai alapáramkörök Ismertesse a kombinációs hálózatok jellemzıit! Ismertesse az alapfüggvényeket megvalósító TTL és CMOS kapuáramkörök jellemzıit és kimeneti megoldásait!

Részletesebben

Eseményalgebra, kombinatorika

Eseményalgebra, kombinatorika Eseméyalgebra, kombiatorika Eseméyalgebra Defiíció. Véletle kísérletek evezük mide olya megfigyelést, melyek több kimeetele lehetséges, és a véletletől függ, (azaz az általuk figyelembevett feltételek

Részletesebben

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé.

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. HA 1 Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. (Albert Einstein) HA 2 Halmazok HA 3 Megjegyzések A halmaz, az elem és az eleme fogalmakat nem definiáljuk, hanem alapfogalmaknak

Részletesebben

A Venn-Euler- diagram és a logikai szita

A Venn-Euler- diagram és a logikai szita A Ve-Euler- diagram és a logikai szita Ebbe a részbe a Ve-Euler diagramról, a logikai szitáról, és a két témakör kapcsolatáról íruk, számos jellemző, megoldott feladattal szemléltetve a leírtakat. Az ábrákak

Részletesebben

Diszkrét matematika II., 3. előadás. Komplex számok

Diszkrét matematika II., 3. előadás. Komplex számok 1 Diszkrét matematika II., 3. előadás Komplex számok Dr. Takách Géza NyME FMK Iformatikai Itézet takach@if.yme.hu http://if.yme.hu/ takach/ 2007. február 22. Komplex számok Szereték kibővítei a valós számtestet,

Részletesebben

Komplex számok. d) Re(z 4 ) = 0, Im(z 4 ) = 1 e) Re(z 5 ) = 0, Im(z 5 ) = 2 f) Re(z 6 ) = 1, Im(z 6 ) = 0

Komplex számok. d) Re(z 4 ) = 0, Im(z 4 ) = 1 e) Re(z 5 ) = 0, Im(z 5 ) = 2 f) Re(z 6 ) = 1, Im(z 6 ) = 0 Komplex számok 1 Adjuk meg az alábbi komplex számok valós, illetve képzetes részét: a + i b i c z d z i e z 5 i f z 1 A z a + bi komplex szám valós része: Rez a, képzetes része Imz b Ez alapjá a megoldások

Részletesebben

Statisztikai függvények

Statisztikai függvények EXCEL FÜGGVÉNYEK 9/1 Statisztikai függvények ÁTLAG(tartomány) A tartomány terület numerikus értéket tartalmazó cellák értékének átlagát számítja ki. Ha a megadott tartományban nincs numerikus értéket tartalmazó

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK É RETTSÉGI VIZSGA 2005. október 24. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2005. október 24., 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI

Részletesebben

DIGITÁLIS TECHNIKA I 1. ELİADÁS A DIGITÁLIS TECHNIKA TANTÁRGY CÉLKITŐZÉSEI ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS AZ 1. FÉLÉV TEMATIKAI VÁZLATA ÉS ISMERETANYAGA (2)

DIGITÁLIS TECHNIKA I 1. ELİADÁS A DIGITÁLIS TECHNIKA TANTÁRGY CÉLKITŐZÉSEI ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS AZ 1. FÉLÉV TEMATIKAI VÁZLATA ÉS ISMERETANYAGA (2) DIGITÁLIS TECHNIKA I Dr. Pıdör Bálint BMF KVK Mikroelektronikai és Technológia Intézet 1. ELİADÁS: BEVEZETÉS A DIGITÁLIS TECHNIKÁBA 1. ELİADÁS 1. Általános bevezetés az 1. félév anyagához. 2. Bevezetés

Részletesebben

VII. A határozatlan esetek kiküszöbölése

VII. A határozatlan esetek kiküszöbölése A határozatla esetek kiküszöbölése 9 VII A határozatla esetek kiküszöbölése 7 A l Hospital szabály A véges övekedések tétele alapjá egy függvéy értékét egy potba közelíthetjük az köryezetébe felvett valamely

Részletesebben

2) Tervezzen Stibitz kód szerint működő, aszinkron decimális előre számlálót! A megvalósításához

2) Tervezzen Stibitz kód szerint működő, aszinkron decimális előre számlálót! A megvalósításához XIII. szekvenciális hálózatok tervezése ) Tervezzen digitális órához, aszinkron bináris előre számláló ciklus rövidítésével, 6-os számlálót! megvalósításához negatív élvezérelt T típusú tárolót és NN kaput

Részletesebben

Név: Logikai kapuk. Előzetes kérdések: Mik a digitális áramkörök jellemzői az analóg áramkörökhöz képest?

Név: Logikai kapuk. Előzetes kérdések: Mik a digitális áramkörök jellemzői az analóg áramkörökhöz képest? Név: Logikai kapuk Előzetes kérdések: Mik a digitális áramkörök jellemzői az analóg áramkörökhöz képest? Ha a logikai változókat állású kapcsolókkal helyettesítené, ezek milyen módon való kapcsolásával

Részletesebben

5. Kombinatorika. 8. Legfeljebb hány pozitív egész számot adhatunk meg úgy, hogy semelyik kettő összege és különbsége se legyen osztható 2015-tel?

5. Kombinatorika. 8. Legfeljebb hány pozitív egész számot adhatunk meg úgy, hogy semelyik kettő összege és különbsége se legyen osztható 2015-tel? 5. Kombiatorika I. Feladatok. Háyféleképpe olvashatók ki az alábbi ábrákról a PAPRIKAJANCSI, a FELADAT és a MATEMATIKASZAKKÖR szavak, ha midig a bal felső sarokból kell iduluk, és mide lépésük csak jobbra

Részletesebben

Dr. Tóth László, Kombinatorika (PTE TTK, 2007) nem vagyunk tekintettel a kiválasztott elemek sorrendjére. Mennyi a lehetőségek száma?

Dr. Tóth László, Kombinatorika (PTE TTK, 2007) nem vagyunk tekintettel a kiválasztott elemek sorrendjére. Mennyi a lehetőségek száma? Dr Tóth László, Kombiatoria (PTE TTK, 7 5 Kombiáció 5 Feladat Az,, 3, 4 számo özül válasszu i ettőt (ét ülöbözőt és írju fel ezeet úgy, hogy em vagyu teitettel a iválasztott eleme sorredjére Meyi a lehetősége

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 18. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. október 18. 1:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 20 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS

Részletesebben

SZÁMELMÉLET. Vasile Berinde, Filippo Spagnolo

SZÁMELMÉLET. Vasile Berinde, Filippo Spagnolo SZÁMELMÉLET Vasile Beride, Filippo Spagolo A számelmélet a matematika egyik legrégibb ága, és az egyik legagyobb is egybe Eek a fejezetek az a célja, hogy egy elemi bevezetést yújtso az első szite lévő

Részletesebben

Máté: Számítógép architektúrák

Máté: Számítógép architektúrák Bit: egy bináris számjegy, vagy olyan áramkör, amely egy bináris számjegy ábrázolására alkalmas. Bájt (Byte): 8 bites egység, 8 bites szám. Előjeles fixpontok számok: 2 8 = 256 különböző 8 bites szám lehetséges.

Részletesebben

25. Matematikai logika, bizonyítási módszerek

25. Matematikai logika, bizonyítási módszerek 5. Matematikai logika, bizoyítási módszerek I. Elméleti összefoglaló Logikai műveletek A matematikai logika állításokkal foglalkozik. Az állítás (vagy kijeletés) olya kijelető modat, amelyről egyértelműe

Részletesebben

LOGO. Kvantum-tömörítés. Gyöngyösi László BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar

LOGO. Kvantum-tömörítés. Gyöngyösi László BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar LOGO Kvatum-tömörítés Gyögyösi László BME Villamosméröki és Iformatikai Kar Iformációelméleti alaok összefoglalása A kódolási eljárás Az iformáció átadás hűsége és gazdaságossága a kódolástól függ Az iformáció

Részletesebben

VI.Kombinatorika. Permutációk, variációk, kombinációk

VI.Kombinatorika. Permutációk, variációk, kombinációk VI.ombiatorika. ermutációk, variációk, kombiációk VI..ermutációk ismétlés élkül és ismétléssel (sorredi kérdések) l..) Az,, számjegyekből, ismétlés élkül, háy háromjegyű szám írható? F. 6 db. va. A feti

Részletesebben

2. hét Kombinációs hálózatok leírási módjai

2. hét Kombinációs hálózatok leírási módjai 2. hét Kombinációs hálózatok leírási módjai 2.1. A kombinációs hálózat alapfogalmai Logikai hálózatnak nevezzük azokat a rendszereket, melyeknek bemeneti illetve kimeneti jelei logikai jelek, a kimeneti

Részletesebben

Bevezetés a matematikába. Galambos Gábor JGYPK

Bevezetés a matematikába. Galambos Gábor JGYPK Bevezetés a matematikába. http://jgypk.u-szeged.hu/tanszek/szamtech/oktatas/matematika.pdf Galambos Gábor JGYPK 2013-2014 Bevez. a mat.-ba Felsıoktatási Szakképzés 1 Az elıadás fıbb témái: Halmazok: Alapfogalmak,

Részletesebben

Szabályozó szelepek (PN 16) VF 2 2 utú szelep, karima VF 3 3 járatú szelep, karima

Szabályozó szelepek (PN 16) VF 2 2 utú szelep, karima VF 3 3 járatú szelep, karima Szabályozó szelepek (PN 16) VF 2 2 utú szelep, karima VF 3 3 járatú szelep, karima eírás Jellemzők: ágytömítéses kostrukció Gyorscsatlakozó az AMV(E) 335, AMV(E) 435 -hez 2- és 3 Alkalmazás keverő és osztó

Részletesebben

A Gray-kód Bináris-kóddá alakításának leírása

A Gray-kód Bináris-kóddá alakításának leírása A Gray-kód Bináris-kóddá alakításának leírása /Mechatronikai Projekt II. házi feladat/ Bodogán János 2005. április 1. Néhány szó a kódoló átalakítókról Ezek az eszközök kiegészítő számlálók nélkül közvetlenül

Részletesebben

Diszkrét matematika KOMBINATORIKA KOMBINATORIKA

Diszkrét matematika KOMBINATORIKA KOMBINATORIKA A ombiatoria véges elemszámú halmazoat vizsgál. A fő érdése: a halmaz elemeit háyféleéppe lehet sorbaredezi, iválasztai özülü éháyat vagy aár midet bizoyos feltétele mellett, stb. Ezért a ombiatoria alapját

Részletesebben

Matematikai logika. 3. fejezet. Logikai m veletek, kvantorok 3-1

Matematikai logika. 3. fejezet. Logikai m veletek, kvantorok 3-1 3. fejezet Matematikai logika Logikai m veletek, kvantorok D 3.1 A P és Q elemi ítéletekre vonatkozó logikai alapm veleteket (konjunkció ( ), diszjunkció ( ), implikáció ( ), ekvivalencia ( ), negáció

Részletesebben

Vízóra minıségellenırzés H4

Vízóra minıségellenırzés H4 Vízóra minıségellenırzés H4 1. A vízórák A háztartási vízfogyasztásmérık tulajdonképpen kis turbinák: a mérın átáramló víz egy lapátozással ellátott kereket forgat meg. A kerék által megtett fordulatok

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. október 14. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. október 14. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. (Albert Einstein) Halmazok 1

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. (Albert Einstein) Halmazok 1 Halmazok 1 Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. (Albert Einstein) Halmazok 2 A fejezet legfontosabb elemei Halmaz megadási módjai Halmazok közti műveletek (metszet,

Részletesebben

DIGITÁLIS TECHNIKA I 6. ELİADÁS SZÁMRENDSZEREK BEVEZETİ ÁTTEKINTÉS. Római számok és rendszerük. Helyérték

DIGITÁLIS TECHNIKA I 6. ELİADÁS SZÁMRENDSZEREK BEVEZETİ ÁTTEKINTÉS. Római számok és rendszerük. Helyérték DIGITÁLIS TECHNIK I Dr. Pıdör Bálint BMF KVK Mikroelektronikai és Technológia Intézet. ELİDÁS: BINÁRIS SZÁMRENDSZER. ELİDÁS. elıadás témája a digitális rendszerekben központi szerepet játszó számrendszerek

Részletesebben

Fıvárosi Önkormányzat Benedek Elek Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Intézmény

Fıvárosi Önkormányzat Benedek Elek Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Intézmény Fıvárosi Önkormányzat Benedek Elek Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Intézmény Egységes szerkezetben foglalt módosított Pedagógiai program V. kötet

Részletesebben

EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA

EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22. ) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

Digitális technika VIMIAA01

Digitális technika VIMIAA01 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA01 Fehér Béla BME MIT Digitális Technika Elméleti

Részletesebben

Digitális Áramkörök. Pannon Egyetem Villamosmérnöki és Információs Tanszék. (Villamosmérnök BSc / Mechatronikai mérnök MSc)

Digitális Áramkörök. Pannon Egyetem Villamosmérnöki és Információs Tanszék. (Villamosmérnök BSc / Mechatronikai mérnök MSc) Pannon Egyetem Villamosmérnöki és Információs Tanszék Digitális Áramkörök (Villamosmérnök BSc / Mechatronikai mérnök MSc) 3. hét - Grafikus minimalizálás. Quine-McCluskey féle számjegyes minimalizálás

Részletesebben

DIGITÁLIS TECHNIKA I LOGIKAI (BOOLE-) FÜGGVÉNYEK LOGIKAI FÜGGVÉNYEK ÉS KOMBINÁCIÓS HÁLÓZATOK MI A BOOLE (LOGIKAI) FÜGGVÉNY?

DIGITÁLIS TECHNIKA I LOGIKAI (BOOLE-) FÜGGVÉNYEK LOGIKAI FÜGGVÉNYEK ÉS KOMBINÁCIÓS HÁLÓZATOK MI A BOOLE (LOGIKAI) FÜGGVÉNY? DIGITÁLIS TECHNIKA I Dr. Pıdör Bálint BMF KVK Mikrelektrnikai és Technlógia Intézet. ELİADÁS: LOGIKAI FÜGGVÉNYEK 8/9 tanév. félév LOGIKAI (BOOLE-) FÜGGVÉNYEK. Lgikai függvények: alapfgalmak. Kétváltzós

Részletesebben

A matematika nyelvér l bevezetés

A matematika nyelvér l bevezetés A matematika nyelvér l bevezetés Wettl Ferenc 2012-09-06 Wettl Ferenc () A matematika nyelvér l bevezetés 2012-09-06 1 / 19 Tartalom 1 Matematika Matematikai kijelentések 2 Logikai m veletek Állítások

Részletesebben

AZ OPTIMÁLIS MINTANAGYSÁG A KAPCSOLÓDÓ KÖLTSÉGEK ÉS BEVÉTELEK RELÁCIÓJÁBAN

AZ OPTIMÁLIS MINTANAGYSÁG A KAPCSOLÓDÓ KÖLTSÉGEK ÉS BEVÉTELEK RELÁCIÓJÁBAN AZ OPTIMÁLIS MINTANAGYSÁG A KAPCSOLÓDÓ KÖLTSÉGEK ÉS BEVÉTELEK RELÁCIÓJÁBAN Molár László Ph.D. hallgató Mskolc Egyetem, Gazdaságelmélet Itézet 1. A MINTANAGYSÁG MEGHATÁROZÁSA EGYSZERŐ VÉLETLEN (EV) MINTA

Részletesebben

6. Elsőbbségi (prioritásos) sor

6. Elsőbbségi (prioritásos) sor 6. Elsőbbségi (prioritásos) sor Közapi fogalma, megjeleése: pl. sürgősségi osztályo a páciesek em a beérkezési időek megfelelőe, haem a sürgősség mértéke szerit kerülek ellátásra. Az operációs redszerekbe

Részletesebben

STATISZTIKA I. x ÁR. x ÁR. x ÁR. x ÁR. Számosállat. Egységhozam. Termelési érték, árbevétel. Az ár. Hogyan lehet ezeket összehasonlítani?

STATISZTIKA I. x ÁR. x ÁR. x ÁR. x ÁR. Számosállat. Egységhozam. Termelési érték, árbevétel. Az ár. Hogyan lehet ezeket összehasonlítani? Hogya lehet ezeket összehasolítai? STATSZTKA. 8. Előadás dexek, adatábrázolás 2/22 Számosállat Egységhozam Állatteyésztési, statisztikai, valamit üzemszervezési mértékegység, amely külöböző fajú, fajtájú,

Részletesebben

DIGITÁLIS TECHNIKA I 2. ELİADÁS LOGIKAI (BOOLE-ALGEBRA) BOOLE-ALGEBRA, DIGITÁLIS TECHNIKA, LOGIKAI HÁLÓZAZOK LOGIKAI (BOOLE-)ALGEBRA

DIGITÁLIS TECHNIKA I 2. ELİADÁS LOGIKAI (BOOLE-ALGEBRA) BOOLE-ALGEBRA, DIGITÁLIS TECHNIKA, LOGIKAI HÁLÓZAZOK LOGIKAI (BOOLE-)ALGEBRA DIGITÁLIS TEHNIK I Dr. Pıdör álint M KVK Mikroelektronikai és Technológia Intézet 2. ELİDÁS: LOGIKI (OOLE) LGER 2. ELİDÁS LOGIKI (OOLE-LGER). evezetés a logikai (oole-) algebrába 2. oole-algebra axiómái

Részletesebben

Analízis feladatgy jtemény II.

Analízis feladatgy jtemény II. Oktatási segédayag a Programtervez matematikus szak Aalízis I. tatárgyához (003004. taév szi félév) Aalízis feladatgy jteméy II. Összeállította Szili László 003 Tartalomjegyzék I. Feladatok 3. Valós sorozatok.......................................

Részletesebben

Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 4

Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 4 Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 4 Kombinációs logikai hálózatok Logikai hálózat = olyan hálózat, melynek bemenetei és kimenetei logikai állapotokkal jellemezhetők Kombinációs logikai hálózat: olyan

Részletesebben

Kombinációs hálózatok és sorrendi hálózatok realizálása félvezető kapuáramkörökkel

Kombinációs hálózatok és sorrendi hálózatok realizálása félvezető kapuáramkörökkel Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék Kombinációs hálózatok és sorrendi hálózatok realizálása félvezető kapuáramkörökkel Segédlet az Irányítástechnika I.

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I. KOVÁCS BÉLA MATEmATIkA I 6 VI KOmPLEX SZÁmOk 1 A komplex SZÁmOk HALmAZA A komplex számok olyan halmazt alkotnak amelyekben elvégezhető az összeadás és a szorzás azaz két komplex szám összege és szorzata

Részletesebben

Digitális technika VIMIAA01

Digitális technika VIMIAA01 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA01 Fehér Béla BME MIT Digitális Technika Elméleti

Részletesebben

28. EGYSZERŰ DIGITÁLIS ÁRAMKÖRÖK

28. EGYSZERŰ DIGITÁLIS ÁRAMKÖRÖK 28. EGYSZERŰ DIGITÁLIS ÁRMKÖRÖK Célkitűzés: z egyszerű kombinációs digitális áramkörök elvi alapjainak, valamint ezek néhány gyakorlati alkalmazásának megismerése. I. Elméleti áttekintés digitális eszközök

Részletesebben

Integrálás sokaságokon

Integrálás sokaságokon Itegrálás sokaságoko I. Riema-itegrál R -e Jorda-mérték haszálható ehhez: A R eseté c(a)=0, ha 0 eseté létezek C 1,,C s kockák hogy A C1 Cs és s i 1 c C i defiíció: D ullmértékű R itegrálási tartomáy,

Részletesebben

Lineáris algebra (10A103)

Lineáris algebra (10A103) Lineáris algebra (10A103 Kátai-Urbán Kamilla Tudnivalók Honlap: http://www.math.u-szeged.hu/~katai Jegyzet: Megyesi László: Lineáris algebra. Vizsga: írásbeli (beugróval, feltétele a Lineáris algebra gyakorlat

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 12. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. október 12. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

The Architecture of Computer Hardware and Systems Software: An InformationTechnology Approach 3. kiadás, Irv Englander John Wiley and Sons 2003

The Architecture of Computer Hardware and Systems Software: An InformationTechnology Approach 3. kiadás, Irv Englander John Wiley and Sons 2003 . Fejezet : Számrendszerek The Architecture of Computer Hardware and Systems Software: An InformationTechnology Approach. kiadás, Irv Englander John Wiley and Sons Wilson Wong, Bentley College Linda Senne,

Részletesebben

Gyakorló feladatok II.

Gyakorló feladatok II. Gyakorló feladatok II. Valós sorozatok és sorok Közgazdász szakos hallgatókak a Matematika B című tárgyhoz 2005. október Valós sorozatok elemi tulajdoságai F. Pozitív állítás formájába fogalmazza meg azt,

Részletesebben

Orosz Gyula: Markov-láncok. 2. Sorsolások visszatevéssel

Orosz Gyula: Markov-láncok. 2. Sorsolások visszatevéssel Orosz Gyula: Marov-láco 2. orsoláso visszatevéssel Néháy orét feladat segítségével vezetjü be a Marov-láco fogalmát és a hozzáju acsolódó megoldási módszereet, tiius eljárásoat. Ahol lehet, több megoldást

Részletesebben

A függvénysorozatok olyanok, mint a valós számsorozatok, csak éppen a tagjai nem valós számok,

A függvénysorozatok olyanok, mint a valós számsorozatok, csak éppen a tagjai nem valós számok, l.ch FÜGGVÉNYSOROZATOK, FÜGGVÉNYSOROK, HATVÁNYSOROK Itt egy függvéysorozat: f( A függvéysorozatok olyaok, mit a valós számsorozatok, csak éppe a tagjai em valós számok, 5 haem függvéyek, f ( ; f ( ; f

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ÜZLETI GAZDASÁGTAN I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ÜZLETI GAZDASÁGTAN I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ÜZLETI GAZDASÁGTAN I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK 1. Szaknyelv alkalmazása 1.1. Szakmai fogalmak azonosítása,

Részletesebben

Minıségbiztosítás 4. gyakorlat

Minıségbiztosítás 4. gyakorlat Minıségbiztosítás 4. gyakorlat 7 új módszer Horváthné Drégelyi-Kiss Ágota dregelyi.agota@bgk.bmf.hu 1. módszer: Affinitás diagram (KJ-S diagram) Nagy létszámú vélemény, gondolat vagy kapcsolat rendezésére

Részletesebben