30.B 30.B. Szekvenciális hálózatok (aszinkron és szinkron hálózatok)
|
|
- Csilla Szilágyi
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 30.B Digitális alapáramkörök Logikai alapáramkörök Ismertesse a szekvenciális hálózatok jellemzıit! Mutassa be a két- és többszintő logikai hálózatok realizálásának módszerét! Mutassa be a tároló áramkörök alaptípusait: az R-S, a J-K, a T és a D tárolót! Rajzolja fel rajzjeleiket! Írja fel az egyes tároló típusok vezérlési táblázatait! Magyarázza el a kapuzott mester-szolga és az élvezérelt tárolók mőködését! Értelmezze a szinkron szekvenciális hálózatok fogalmát! Szekvenciális hálózatok (aszinkron és szinkron hálózatok) A szekvenciális hálózatok A sorrendi hálózatok, vagy más néven a szekvenciális hálózatok feladata, az idıfüggı logikai függvények megvalósítása. A szekvenciális hálózatok jellemzıje Fontos tulajdonságuk, hogy a kimeneti események állapotát nem csak a bemeneti feltételek, hanem már a korábban végbement kimeneti események is befolyásolják. A szekvenciális hálózatok csoportosítása A szekvenciális hálózatoknak két nagy csoportját különböztetjük meg: Aszinkron szekvenciális hálózatok, Szinkron szekvenciális hálózatok. Aszinkron hálózatok Ez a szekvenciális hálózat azon fajtája, amelynél a kimenet elızı állapotától való függését visszacsatolással vagy tárolókkal valósítják meg. A bementi jellemzı megváltozására a kimenti jellemzı azonnal reagál. Visszacsatolt aszinkron hálózatok tömbvázlata Tárolóval ellátott aszinkron hálózatok tömbvázlata Szinkron hálózatok Az állapotváltozás egy engedélyezı jel hatására, azzal azonos fázisban zajlik le. Ezt az engedélyezı jelet órajelnek, vagy más néven ütemjelnek nevezzük. A kimenet elızı állapotától való függést tárolók segítségével valósítják meg. Szinkron hálózatok tömbvázlata 1
2 Az órajel szerepe Egy adott órajel periódus során a sorrendi hálózat S belsı állapotát a Z 1, Z 2,..., Z p jelet képviselik. Ezt az S állapotot az elızı órajel periódus alatti S, állapot, valamint az X 1, X 2...X n bementi jelek határozzák meg. Az S, állapotra jellemzı Z 1, Z 2,...,Z p jeleket a hálózat memóriája a szóban forgó órajel periódus alatt tárolja. Mivel a számítástechnikai és irányítástechnikai berendezések alapjában véve szekvenciális hálózatoknak tekinthetık, így ezeknek nagyon nagy jelentısége van. A szekvenciális hálózatok kombinációs logikai hálózatot is tartalmaznak. A szinkron és az aszinkron hálózatok jellemzıje A szinkron és az aszinkron hálózatok közös része a kombinációs hálózat, amely a tárolók vezérlési függvényeit állítja elı a kimenti állapotok felhasználásával. A kombinációs hálózat megvalósításakor természetesen törekedni kell a lehetı legegyszerőbb áramköri megoldás kialakítására. A szekvenciális hálózatok belsı állapota Egy adott órajel periódus során a sorrendi hálózat S belsı állapotát a Z1,Z2,...,Zp jelet képviselik. Ezt az S állapotot az elızı órajel periódus alatti S, állapot, valamint azx1,x2...xn bementi jelek határozzák meg. Az S, állapotra jellemzı Z1,Z,...,Zp jeleket a hálózat memóriája a szóban forgó órajel periódus alatt tárolja. A szekvenciális hálózatok a számítástechnikában Könnyen belátható, hogy a számítógépek is a szekvenciális hálózatokhoz hasonlóan mőködnek: ugyanolyan bemeneti eseményhez tartozhat más kimeneti esemény is. Megtalálható a számítógépekben órajellel vezérelt áramkörök, illetve különbözı regiszterek is. A szekvenciális hálózatok az automatikai berendezésekben Mivel a számítástechnikai és irányítástechnikai berendezések alapjában véve szekvenciális hálózatoknak tekinthetık, így ezeknek nagyon nagy jelentısége van. A szekvenciális hálózatok kombinációs logikai hálózatot is tartalmaznak. A NAND rendszerekre érvényes szabályok A NAND logikai hálózatokban Két- és többszintő hálózatok a páratlan szinteken VAGY kapcsolat valósul meg; a páros szinteken ÉS kapcsolat valósul meg; a páros szinteken bevezetett változók negálás nélkül jelennek meg a kimeneten; a páratlan szinteken bevezetett változók negálva jelennek meg a kimeneten. A függvényátalakítással kapcsolatos következtetések A szabályok alkalmazásával többváltozós hálózatokat is meg tudunk a NEM-ÉS-VAGY rendszerhez hasonlóan egyszerősítés nélkül valósítani NAND rendszerben is. Fogalmazzuk meg általánosan a NAND rendszerekre érvényes szabályokat! A függvény átalakítása a De Morgan-azonosságok felhasználásával 5 ( A B + C) D + E = ( A B + C) D E F = A B C D E = A B C D + E = A B C D + E = + A függvény átalakított formáját az ábrával együtt elemezve a következık figyelhetık meg: az elsı és a harmadik szinten (a páratlan szinteken) VAGY mővelet valósul meg; a második és a negyedik szinten (a páros szinteken) ÉS mővelet valósul meg; a hálózatba páros szinten bevezetett változók a kimeneten változatlanul jelennek meg; a hálózatba páratlan szinten bevezetett változók a kimeneten negálva jelentkeznek. A hálózat logikai függvénye F 5 = A B C D E NAND kapukkal felépített logikai hálózatok analízise Elemezzük az ábrán látható NAND kapukból felépített többszintő logikai hálózatot! NAND kapukkal felépített logikai hálózatok NAND kapuk felhasználásával tetszıleges logikai függvény megvalósítható, vagyis a NAND kapu-rendszer funkcionálisan teljes rendszer. Vizsgáljuk meg, hogy többszintes hálózatok hogyan valósíthatók meg a NAND-rendszerben! 2
3 Egyszerősített többszintő logikai hálózat NAND kapukkal Többszintő logikai hálózat NAND kapukkal NOR kapukkal felépített logikai hálózatok NOR kapuk felhasználásával tetszıleges logikai függvény megvalósítható, vagyis a NOR kapu-rendszer funkcionálisan teljes rendszer.vizsgáljuk meg, hogy többszintes hálózatok hogyan valósíthatók meg a NOR-rendszerben! A NOR kapukkal felépített logikai hálózat logikai függvényének átalakítása A függvényt a De Morgan-azonosságok felhasználásával átalakítva: 5 ( A B + C) D + E = ( A B + C) D E F = A B C D E = A B C D + E = A B C D + E = + A függvény átalakított formáját az ábrával együtt elemezve a következık figyelhetık meg: az elsı és a harmadik szinten (a páratlan szinteken) ÉS mővelet valósul meg; a második és a negyedik szinten (a páros szinteken) VAGY mővelet valósul meg; a hálózatba páros szinten bevezetett változók a kimeneten változatlanul jelennek meg; a hálózatba páratlan szinten bevezetett változók a kimeneten negálva jelentkeznek Egyszerősített többszintő logikai hálózat NOR kapukkal Többszintő logikai hálózat NOR kapukkal A NOR rendszerekre érvényes szabályok A NOR logikai hálózatokban: a páratlan szinteken ÉS kapcsolat valósul meg; a páros szinteken VAGY kapcsolat valósul meg; a páros szinteken bevezetett változók negálás nélkül jelennek meg a kimeneten; a páratlan szinteken bevezetett változók negálva jelennek meg a kimeneten. Az átalakított függvénnyel kapcsolatos következtetések A szabályok alkalmazásával többváltozós hálózatokat is meg tudunk a NEM-ÉS-VAGY rendszerhez hasonlóan egyszerősítés nélkül valósítani NOR rendszerben is. Integrált tároló áramkörök logikai típusai A flip-flop A flip-flop-ok a digitális áramkörök legfontosabb tároló elemei. Ezeket a szaknyelv bistabil multivibrátornak vagy más néven billenı áramkörnek is nevezi. A flip-flop tulajdonságai Két alapvetı tulajdonságuk van: Két ellentétes állapottal rendelkeznek, külsı beavatkozás nélkül akármelyiket megtartja. Egy vagy több bemenettel van ellátva, ezek segítségével történik az áramkör egyik vagy másik állapotba való átbillentése. 3
4 1 bit információ tárolása Egy billenı áramkör egy bit információ tárolására alkalmas Elemi tároló áramkör A logikai kapukból felépített tárolók Mint látható, a kimenetek egymás negáltjai. Tételezzük fel, hogy bekapcsolás után az áramkör a Q = 0, és Q = 1 logikai állapotot veszi fel. A logikai kapukból felépített tárolók mőködése A kimenetek állapotát a bementei változók logikai szintje fogja meghatározni a következıképpen: Ha A = 0 és B = 0, akkor Q =1, ha A = 1 és B = 0, akkor Q = 0, ha A = 0 és B = 1, akkor Q =1, és ha A = 1 és B = 1, akkor Q =1, és a kimeneten azonos logikai érték adódik, ez azonban nem lehetséges, így ez a bemeneti kombináció nem megengedhetı. R-S típusú tároló Két bemenettel (S és R) és két kimenettel Q és Q rendelkezik. A bemenetek típusai S: beíró bemenet: ezen keresztül a tárolandó információ beírható. R: reset: ezen keresztül a tárolt információ törölhetı. A tiltott bemeneti kombináció Ilyen tárolók esetén az S=1 és R=1 bementi kombináció tiltott kombináció, hiszen egy idıben beírni és törölni értelmetlen dolog. R-S típusú tároló rajzjele R-S típusú tároló Inverz R-S típusú tároló rajzjele Inverz R-S tároló Inverz R-S típusú tároló Ez a tároló áramkör az R-S tároló inverz függvényét valósítja meg. J-K típusú tároló Ez a flip-flop kiküszöböli az R-S tároló hibás bementi kombinációját. J: beíró bemene K: törlı bemenet 4
5 J-K típusú tároló rajzjele J-K tároló T tároló rajzjele T tároló D típusú tároló rajzjele D tároló T típusú tároló Abban az esetben kapunk T tárolót, ha J-K tároló bementeit összekötjük, azaz azokat értékkombinációkat kizárjuk, amikor a J és a K nem egyezik meg. Egy adatbemenettel és egy vezérlıbemenettel rendelkezik. D típusú tároló Bementére adott információ a kimenetén egy vezérlıjel idıtartamával késleltetve jelenik meg. Akkor kapunk D tárolót, ha a J=K értékkombinációkat kizárjuk. Integrált tároló áramkörök vezérlés jellegétıl függı típusai Tároló áramkörök A tárolók állapotát és állapot változását a bemeneti logikai kombinációk mellett az órajel is befolyásolhatja. Ennek a figyelembe vételével a következık szerint csoportosíthatjuk a tároló áramköröket: Statikus tárolók, Statikus kapuzott tárolók, Kétfokozatú tárolók, Élvezérelt tárolók. Statikus tárolók Ha a statikus tárolók bemenetére információt kapcsolunk, akkor a kimenet logikai értéke azonnal megváltozik. Ennek az a hátránya, hogy a bemenetre kerülı nem hasznos jel (véletlen jel, pl.: zaj) is állapotváltozást okoz a kimeneten. Az RS flip-flop a legegyszerőbb aszinkron sorrendi hálózat. Jellegzetessége, hogy a kimeneti állapota a bemenı jelkombináció hatására billenésszerően azonnal változik. Ez a tulajdonsága alkalmatlanná teszi szinkron sorrendi hálózat felépítésére. Statikus tárolók jelölése R-S tároló kialakítása NAND kapukból Inverz R-S tároló kialakítása NAND kapukból Statikus kapuzott tároló általános jelölése Statikus kapuzott RS tároló felépítése Kapuzott J-K tároló felépítése Kapuzott T tároló felépítése Kapuzott D tároló felépítése Az órajel-vezérlés megoldásai Az órajel vagy más néven kapuzó jel a bemenetre kerülı véletlen jel hatását küszöböli ki. A vezérelt flip-flop állapota csakis a C órajellel szinkronban változhat. Mind az ötféle logikai típusú tároló megvalósítható kapuzott statikus tárolóként. 5
6 Statikus kapuzott tárolók A fenti ábrán bemutatott órajel vezérelt RS flip-flop állapota csak az órajellel szinkronban változhat. A két órajelimpulzus között (amikor C=0) a NEM-ÉS kapukból felépített flip-flop S és R bemeneti jelei S = R = 1, és függetlenek az S és R jelektıl. Ezért két órajel-impulzus között a Q és Q kimenetek nem változnak meg. A direkt beírás és törlés megoldása Ha C=1 akkor a bemeneti jelek vezérlik a flip-flopot. Az egyes áramkörökben szükséges, hogy a flip-flop ne csak az órajellel szinkronban mőködjön, hanem bármikor lehessen vezérelni. Ilyen tároló áramköröket közvetlen beíró S d és közvetlen törlı bemenetekkel R d látják el. Kétfokozatú (master-slave) tárolók Közvetlen vezérléső RS flip-flop felépítése és rajzjele A két fokozatú tárolók vagy más néven a mester-szolga tároló mőködése a következı: Az S 1 és S 2 kapcsoló mindig ellenfázisban mőködik. Ha az S 1 záródik a bemeneti információ az elsı (mester) tárolóba kerül. Mivel S 2 nyitva van így az információ nem jut el a második (szolga) tárolóba. Ha S 1 nyit a mester tárolóba nem lehet információt bevinni. Mivel S 2 zár az információ a mesterbıl átíródik a szolga tárolóba és megjelenik a kimeneten. Kétfokozatú J-K (master-slave) tároló A J-K master-slave flip-flop két összekapcsolt órajelvezérléső RS flip-flopból áll. Az órajel-impulzus alatt, amíg C = 1, a master billenésszerően azonnal követi az S és R jelkombináció által meghatározott állapot. Ugyanakkor a slave tároló órajele C = C = 0, és ennek következtében állapota teljesen független a master flip-flop állapotától. Két órajel-impulzus között (C=0) a master tartja az utolsó felvett állapotot. Ez idı alatt a slave átveszi a master állapotát. Összefoglalva az S és R bemenet csak akkor írja be az információt a master flip-flopba, amikor C = 1, és a slave flip-flop csak akkor veszi át ezt az információt, amikor C = 0. 6
7 Élvezérelt tárolók Az élvezérelt tárolók esetében a flip-flopoknál az órajel felfutó éle, vagy lefutó éle váltja ki az információ továbbítását a kimenetre. Élvezérelt tárolók típusai Az élvezérelt tárolók esetében a flip-flopoknál az órajel felfutó éle, vagy lefutó éle váltja ki az információ továbbítását a kimenetre. Itt arra kell ügyelni, hogy az információ az órajel felfutó vagy lefutó élének megjelenése elıtt stabilan a bemeneten legyen. Ezt az idıt beállítási idınek nevezzük. Az órajel felfutó, vagy lefutó élének megjelenése után a bemeneti információnak még egy rövid ideig fenn kell állnia. Ezt az idıt nevezzük tartási idınek. A beállítási és tartási idınek együttesen kb. 15 ns-nak kell lennie. További követelmény az órajel felfutó, vagy lefutó élének idıtartama. A gyakorlatban 200 ns maximális felfutó, vagy lefutó idı még megengedett. Élvezérelt tárolók: általános jelölés Élvezérelt tároló jelalakjai Szekvenciális szinkron hálózatok Szekvenciális szinkron hálózat A kimenetek egymást követı állapotai A szekvenciális hálózatok instabilitása A szekvenciális hálózatok instabilitása, a kimenet határozatlansága. A szekvenciális hálózatok átmeneti jellemzıi A szekvenciális hálózatok átmeneti jellemzıi: két stabil állapot közti folyamat. A vizsgált szekvenciális hálózatok jellemzıi A vizsgált szekvenciális hálózatok jellemzıi: szinkron hálózat, mert áttekinthetıbb mőködéső, az instabilitás és az átmeneti jelenségeket figyelmen kívül hagyjuk Az áramkörök mőködésének leírási módszerei Az áramkörök mőködésének leírási módszerei: állapotdiagram, ütemdiagram fogalma. Feltételezett kiinduló állapot felvétele Feltételezett kiinduló állapot felvétele: a kimenetek állapota logikai 0. A vezérlési függvények A vezérlési függvények fogalma, meghatározása: a kapcsolás alapján mindhárom J és K bemenet vezérlési függvényeinek meghatározása 7
8 Az állapotdiagram részei Az állapotdiagram részei, jelölésmódja, a kimenetek egymást követı állapotainak grafikus ábrázolási módja Az ütemdiagram részei Az ütemdiagram részei, jelölésmódja, a kimenetek állapotainak idıbeli változását szemléltetı ábrázolási mód Az áramkör állapotdiagramja A szinkron hálózat A hiányzó állapotok vizsgálata A hiányzó állapotok vizsgálata, behelyettesítve a vezérlési függvényekbe, hol lép be a ciklusba? Az áramkör teljes állapotdiagramja Logikai kapukból felépített szekvenciális aszinkron hálózat 8
DIGITÁLIS TECHNIKA 7. Előadó: Dr. Oniga István
IGITÁLIS TECHNIKA 7 Előadó: r. Oniga István Szekvenciális (sorrendi) hálózatok Szekvenciális hálózatok fogalma Tárolók S tárolók JK tárolók T és típusú tárolók Számlálók Szinkron számlálók Aszinkron számlálók
Részletesebben10. Digitális tároló áramkörök
1 10. Digitális tároló áramkörök Azokat a digitális áramköröket, amelyek a bemeneteiken megjelenő változást azonnal érvényesítik a kimeneteiken, kombinációs áramköröknek nevezik. Ide tartoznak az inverterek
RészletesebbenIrányítástechnika Elıadás. A logikai hálózatok építıelemei
Irányítástechnika 1 6. Elıadás A logikai hálózatok építıelemei Irodalom - Kovács Csongor: Digitális elektronika, 2003 - Zalotay Péter: Digitális technika, 2004 - U. Tiecze, Ch. Schenk: Analóg és digitális
Részletesebben6. hét: A sorrendi hálózatok elemei és tervezése
6. hét: A sorrendi hálózatok elemei és tervezése Sorrendi hálózat A Sorrendi hálózat Y Sorrendi hálózat A Sorrendi hálózat Y Belső állapot Sorrendi hálózat Primer változó A Sorrendi hálózat Y Szekunder
RészletesebbenDIGITÁLIS TECHNIKA 8 Dr Oniga. I stván István
Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIA 8 Szekvenciális (sorrendi) hálózatok Szekvenciális hálózatok fogalma Tárolók RS tárolók tárolók T és D típusú tárolók Számlálók Szinkron számlálók Aszinkron számlálók
RészletesebbenSzekvenciális hálózatok és automaták
Szekvenciális hálózatok a kombinációs hálózatokból jöhetnek létre tárolási tulajdonságok hozzáadásával. A tárolás megvalósítása történhet a kapcsolás logikáját képező kombinációs hálózat kimeneteinek visszacsatolásával
RészletesebbenDr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 8
Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIA 8 Szekvenciális (sorrendi) hálózatok Szekvenciális hálózatok fogalma Tárolók RS tárolók tárolók T és D típusú tárolók Számlálók Szinkron számlálók Aszinkron számlálók
RészletesebbenDIGITÁLIS TECHNIKA 7-ik előadás
IGITÁLI TECHNIKA 7-ik előadás Előadó: r. Oniga István Egyetemi docens 2/2 II félév zekvenciális (sorrendi) hálózatok zekvenciális hálózatok fogalma Tárolók tárolók JK tárolók T és típusú tárolók zámlálók
RészletesebbenSzekvenciális hálózatok Állapotdiagram
Szekvenciális hálózatok Állapotdiagram A kombinatorikus hálózatokra jellemző: A kimeneti paramétereket kizárólag a mindenkori bemeneti paraméterek határozzák meg, a hálózat jellegének, felépítésének megfelelően
RészletesebbenDIGITÁLIS TECHNIKA II
IGIÁLIS ECHNIA II r Lovassy Rita r Pődör Bálint Óbudai Egyetem V Mikroelektronikai és echnológia Intézet 3 ELŐAÁS 3 ELŐAÁS ELEMI SORRENI HÁLÓZAO: FLIP-FLOPO (2 RÉSZ) 2 AZ ELŐAÁS ÉS A ANANYAG Az előadások
Részletesebben2) Tervezzen Stibitz kód szerint működő, aszinkron decimális előre számlálót! A megvalósításához
XIII. szekvenciális hálózatok tervezése ) Tervezzen digitális órához, aszinkron bináris előre számláló ciklus rövidítésével, 6-os számlálót! megvalósításához negatív élvezérelt T típusú tárolót és NN kaput
RészletesebbenDIGITÁLIS TECHNIKA Dr. Lovassy Rita Dr. Pődör Bálint
DIGITÁLIS TECHNIKA Dr. Lovassy Rita Dr. Pődör Bálint Óbudai Egyetem KVK Mikroelektronikai és Technológia Intézet 6. ELŐADÁS ELŐÍRT TANKÖNYV-IRODALOM Sorrendi hálózatok, flip-flopok, regiszterek, számlálók,
Részletesebben5. Hét Sorrendi hálózatok
5. Hét Sorrendi hálózatok Digitális technika 2015/2016 Bevezető példák Példa 1: Italautomata Legyen az általunk vizsgált rendszer egy italautomata, amelyről az alábbi dolgokat tudjuk: 150 Ft egy üdítő
RészletesebbenF1301 Bevezetés az elektronikába Digitális elektronika alapjai Szekvenciális hálózatok
F3 Bevezetés az elektronikába Digitális elektronika alapjai Szekvenciális hálózatok F3 Bev. az elektronikába SZEKVENIÁLIS LOGIKAI HÁLÓZATOK A kimenetek állapota nem csak a bemenetek állapotainak kombinációjától
RészletesebbenHobbi Elektronika. A digitális elektronika alapjai: Sorrendi logikai áramkörök 1. rész
Hobbi Elektronika A digitális elektronika alapjai: Sorrendi logikai áramkörök 1. rész 1 Felhasznált anyagok M. Morris Mano and Michael D. Ciletti: Digital Design - With an Introduction to the Verilog HDL,
RészletesebbenAszinkron sorrendi hálózatok
Aszinkron sorrendi hálózatok Benesóczky Zoltán 24 A jegyzetet a szerzıi jog védi. Azt a BME hallgatói használhatják, nyomtathatják tanulás céljából. Minden egyéb felhasználáshoz a szerzı belegyezése szükséges.
RészletesebbenLogikai áramkörök. Informatika alapjai-5 Logikai áramkörök 1/6
Informatika alapjai-5 Logikai áramkörök 1/6 Logikai áramkörök Az analóg rendszerekben például hangerősítő, TV, rádió analóg áramkörök, a digitális rendszerekben digitális vagy logikai áramkörök működnek.
RészletesebbenDIGITÁLIS TECHNIKA II
IGITÁLIS TECHNIKA II r. Lovassy Rita r. Pődör Bálint Óbudai Egyetem KVK Mikroelektronikai és Technológia Intézet 4. ELŐAÁS AZ ELŐAÁS ÉS A TANANYAG Az előadások Arató P.: Logikai rendszerek tervezése (171-189
RészletesebbenSzámítógép architektúrák 2. tétel
Számítógép architektúrák 2. tétel Elemi sorrendi hálózatok: RS flip-flop, JK flip-flop, T flip-flop, D flip-flop, regiszterek. Szinkron és aszinkron számlálók, Léptető regiszterek. Adatcímzési eljárások
RészletesebbenEB134 Komplex digitális áramkörök vizsgálata
EB34 Komplex digitális áramkörök vizsgálata BINÁRIS ASZINKRON SZÁMLÁLÓK A méréshez szükséges műszerek, eszközök: - EB34 oktatókártya - db oszcilloszkóp (6 csatornás) - db függvénygenerátor Célkitűzés A
RészletesebbenDIGITÁLIS TECHNIKA I 1. ELİADÁS A DIGITÁLIS TECHNIKA TANTÁRGY CÉLKITŐZÉSEI ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS AZ 1. FÉLÉV TEMATIKAI VÁZLATA ÉS ISMERETANYAGA (2)
DIGITÁLIS TECHNIKA I Dr. Pıdör Bálint BMF KVK Mikroelektronikai és Technológia Intézet 1. ELİADÁS: BEVEZETÉS A DIGITÁLIS TECHNIKÁBA 1. ELİADÁS 1. Általános bevezetés az 1. félév anyagához. 2. Bevezetés
RészletesebbenELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA ELEKTROTECHNIKA
ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA ELEKTROTECHNIKA 1. Egyenáramú körök Követelmények, matematikai alapok, prefixumok Töltés, áramerősség Feszültség Ellenállás és vezetés. Vezetők, szigetelők Áramkör fogalma Áramköri
RészletesebbenDr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 9
r. Oniga István IGITÁLIS TEHNIKA 9 Regiszterek A regiszterek több bites tárolók hálózata S-R, J-K,, vagy kapuzott tárolókból készülnek Fontosabb alkalmazások: adatok tárolása és adatmozgatás Funkcióik:
RészletesebbenSzámlálók és frekvenciaosztók Szinkron, aszinkron számlálók
Szinkron, aszinkron számlálók szekvenciális hálózatok egyik legfontosabb csoportja a számlálók. Hasonlóan az 1 és 0 jelölésekhez a számlálók kimenetei sem interpretálandók mindig számként, pl. a kimeneteikkel
RészletesebbenDigitális technika házi feladat III. Megoldások
IV. Szinkron hálózatok Digitális technika házi feladat III. Megoldások 1. Adja meg az alábbi állapottáblával megadott 3 kimenetű sorrendi hálózat minimális állapotgráfját! a b/x1x c/x0x b d/xxx e/x0x c
RészletesebbenXI. DIGITÁLIS RENDSZEREK FIZIKAI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK KÉRDÉSEI Ebben a fejezetben a digitális rendszerek analóg viselkedésével kapcsolatos témákat
XI. DIGITÁLIS RENDSZEREK FIZIKAI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK KÉRDÉSEI Ebben a fejezetben a digitális rendszerek analóg viselkedésével kapcsolatos témákat vesszük sorra. Elsőként arra térünk ki, hogy a logikai értékek
RészletesebbenElőadó: Nagy István (A65)
Programozható logikai áramkörök FPGA eszközök Előadó: Nagy István (A65) Ajánlott irodalom: Ajtonyi I.: Digitális rendszerek, Miskolci Egyetem, 2002. Ajtonyi I.: Vezérléstechnika II., Tankönyvkiadó, Budapest,
Részletesebben3.6. HAGYOMÁNYOS SZEKVENCIÁLIS FUNKCIONÁLIS EGYSÉGEK
3.6. AGYOMÁNYOS SZEKVENCIÁIS FUNKCIONÁIS EGYSÉGEK A fenti ismertető alapján elvileg tetszőleges funkciójú és összetettségű szekvenciális hálózat szerkeszthető. Vannak olyan szabványos funkciók, amelyek
Részletesebben1. Kombinációs hálózatok mérési gyakorlatai
1. Kombinációs hálózatok mérési gyakorlatai 1.1 Logikai alapkapuk vizsgálata A XILINX ISE DESIGN SUITE 14.7 WebPack fejlesztőrendszer segítségével és töltse be a rendelkezésére álló SPARTAN 3E FPGA ba:
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. október 17. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2011. október 17. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS
RészletesebbenDr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 9
r. Oniga István IGITÁLIS TEHNIKA 9 Regiszterek A regiszterek több bites tárolók hálózata S-R, J-K,, vagy kapuzott tárolókból készülnek Fontosabb alkalmazások: adatok tárolása és adatmozgatás Funkcióik:
RészletesebbenHardver leíró nyelvek (HDL)
Hardver leíró nyelvek (HDL) Benesóczky Zoltán 2004 A jegyzetet a szerzıi jog védi. Azt a BME hallgatói használhatják, nyomtathatják tanulás céljából. Minden egyéb felhasználáshoz a szerzı belegyezése szükséges.
RészletesebbenDIGITÁLIS TECHNIKA NORMÁL BCD KÓD PSZEUDOTETRÁDOK AZONOSÍTÁSA A KARNAUGH TÁBLÁN BCD (8421) ÖSSZEADÁS BCD ÖSSZEADÁS: +6 KORREKCIÓ
DIGITÁLIS TECHNIKA Dr. Lovassy Rita Dr. Pődör Bálint Óbudai Egyetem KVK Mikroelektronikai és Technológia Intézet 3. ELŐADÁS NORMÁL BCD KÓD Természetes kód - Minden számjegyhez a 4-bites bináris kódját
RészletesebbenVersenyző kódja: 28 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA. Országos Szakmai Tanulmányi Verseny.
54 523 02-2016 MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA Országos Szakmai Tanulmányi Verseny Elődöntő ÍRÁSBELI FELADAT Szakképesítés: 54 523 02 SZVK rendelet száma: 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet : Számolási/áramköri/tervezési
RészletesebbenElektronika 11. évfolyam
Elektronika 11. évfolyam Áramköri elemek csoportosítása. (Aktív-passzív, lineáris- nem lineáris,) Áramkörök csoportosítása. (Aktív-passzív, lineáris- nem lineáris, kétpólusok-négypólusok) Két-pólusok csoportosítása.
Részletesebben6. hét Szinkron hálózatok tervezése és viszgálata
6. hét Szinkron hálózatok tervezése és viszgálata 6.1. Bevezetés A szinkron sorrendi hálózatok kapcsán a korábbiakban leszögeztük, hogy a hálózat az alábbi módon épül fel: Bemenetek A Kombinációs hálózat
Részletesebben29.B 29.B. Kombinációs logikai hálózatok
29.B Digitális alapáramkörök Logikai alapáramkörök Ismertesse a kombinációs hálózatok jellemzıit! Ismertesse az alapfüggvényeket megvalósító TTL és CMOS kapuáramkörök jellemzıit és kimeneti megoldásait!
RészletesebbenEBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA
Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22. ) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,
RészletesebbenHazárdjelenségek a kombinációs hálózatokban
Hazárdjelenségek a kombinációs hálózatokban enesóczky Zoltán 2004 jegyzetet a szerzői jog védi. zt a ME hallgatói használhatják, nyomtathatják tanulás céljából. Minden egyéb elhasználáshoz a szerző belegyezése
RészletesebbenPAL és GAL áramkörök. Programozható logikai áramkörök. Előadó: Nagy István
Programozható logikai áramkörök PAL és GAL áramkörök Előadó: Nagy István Ajánlott irodalom: Ajtonyi I.: Digitális rendszerek, Miskolci Egyetem, 2002. Ajtonyi I.: Vezérléstechnika II., Tankönyvkiadó, Budapest,
RészletesebbenPAL és s GAL áramkörök
Programozható logikai áramkörök PAL és s GAL áramkörök Előadó: Nagy István Ajánlott irodalom: Ajtonyi I.: Digitális rendszerek, Miskolci Egyetem, 2002. Ajtonyi I.: Vezérléstechnika II., Tankönyvkiadó,
RészletesebbenVéges állapotú gépek (FSM) tervezése
Véges állapotú gépek (FSM) tervezése F1. A 2. gyakorlaton foglalkoztunk a 3-mal vagy 5-tel osztható 4 bites számok felismerésével. Abban a feladatban a bemenet bitpárhuzamosan, azaz egy időben minden adatbit
RészletesebbenA PC vagyis a személyi számítógép. VII. rész
ismerd meg! A PC vagyis a személyi számítógép MOS logikai integrált áramkörök II. rész A MOS logikai áramkörök kapcsolástechnikai megvalósítását és mûködését egy egyszerû, diszkrét alkatrészekbõl felépített
RészletesebbenA feladatokat önállóan, meg nem engedett segédeszközök használata nélkül oldottam meg: Olvasható aláírás:...
2 év hó nap NÉV:MEGOÁSneptun kód: feladatokat önállóan, meg nem engedett segédeszközök használata nélkül oldottam meg: Olvasható aláírás: Kedves Kolléga! kitöltést a dátum, név és aláírás rovatokkal kezdje!
RészletesebbenD I G I T Á L I S T E C H N I K A Gyakorló feladatok 3.
Szinkron hálózatok D I G I T Á L I S T E C H N I K A Gyakorló feladatok 3. Irodalom: Arató Péter: Logikai rendszerek. Tankönyvkiadó, Bp. 1985. J.F.Wakerley: Digital Design. Principles and Practices; Prentice
RészletesebbenDigitális technika VIMIAA02
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA02 Fehér Béla BME MIT Sorrendi hálózatok Az eddigiekben
RészletesebbenDigitális technika VIMIAA02
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA02 Fehér Béla BME MIT Sorrendi hálózatok Az eddigiekben
RészletesebbenKombinációs hálózat. sorrendi hálózat. 1. ábra
1 SORRENDI (SZEKVENCIÁLIS) HÁLÓZATOK Vannak olyan hálózatok, melyeknél - a kombinációs hálózatokkal ellentétben - a kimenet pillanatnyi állapota (kimeneti kombináció) nem csak a bemenet adott pillanatbeli
RészletesebbenIrányítástechnika alapvetı célja
Irányítástechnika alapvetı célja Folyamat Tevékenység Forgalom Termelékenység Biztonság, Egyenletesség, Változások követése, Termék növelése minıségének javítása Az energia felhasználás csökkentése Az
RészletesebbenA/D és D/A konverterek vezérlése számítógéppel
11. Laboratóriumi gyakorlat A/D és D/A konverterek vezérlése számítógéppel 1. A gyakorlat célja: Az ADC0804 és a DAC08 konverterek ismertetése, bekötése, néhány felhasználási lehetőség tanulmányozása,
RészletesebbenDigitális technika (VIMIAA01) Laboratórium 4
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA01) Laboratórium 4 Fehér Béla Raikovich Tamás,
RészletesebbenKözlekedés gépjárművek elektronikája, diagnosztikája. Mikroprocesszoros technika. Memóriák, címek, alapáramkörök. A programozás alapjai
Közlekedés gépjárművek elektronikája, diagnosztikája Mikroprocesszoros technika. Memóriák, címek, alapáramkörök. A programozás alapjai TÁMOP-2.2.3-09/1-2009-0010 A Széchenyi István Térségi Integrált Szakképző
RészletesebbenDIGITÁLIS TECHNIKA feladatgyűjtemény
IGITÁLIS TEHNIK feladatgyűjtemény Írta: r. Sárosi József álint Ádám János Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar Műszaki Intézet Szerkesztette: r. Sárosi József Lektorálta: r. Gogolák László Szabadkai Műszaki
RészletesebbenSZORGALMI FELADAT. 17. Oktober
SZORGALMI FELADAT F2. Tervezzen egy statikus aszinkron SRAM memóriainterfész áramkört a kártyán található 128Ki*8 bites memóriához! Az áramkör legyen képes az írási és olvasási műveletek végrehajtására
RészletesebbenDr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 4
Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 4 Kombinációs logikai hálózatok Logikai hálózat = olyan hálózat, melynek bemenetei és kimenetei logikai állapotokkal jellemezhetők Kombinációs logikai hálózat: olyan
RészletesebbenLogikai hálózatok. Dr. Bede Zsuzsanna St. I. em. 104.
Logikai hálózatok Dr. Bede Zsuzsanna bede.zsuzsanna@mail.bme.hu St. I. em. 04. Tanszéki honlap: www.kjit.bme.hu/hallgatoknak/bsc-targyak-3/logikai-halozatok Gyakorlatok: hétfő + 08:5-0:00 J 208 HF: 4.
RészletesebbenDIGITÁLIS TECHNIKA II
DIGITÁLIS TECHNIKA II Dr. Lovassy Rita Dr. Pődör Bálint Óbudai Egyetem KVK Mikroelektronikai és Technológia Intézet 6. ELŐADÁS 1 AZ ELŐADÁS ÉS A TANANYAG Az előadások Arató Péter: Logikai rendszerek tervezése
RészletesebbenÁramkörök elmélete és számítása Elektromos és biológiai áramkörök. 3. heti gyakorlat anyaga. Összeállította:
Áramkörök elmélete és számítása Elektromos és biológiai áramkörök 3. heti gyakorlat anyaga Összeállította: Kozák László kozla+aram@digitus.itk.ppke.hu Elkészült: 2010. szeptember 30. Utolsó módosítás:
Részletesebben54 523 01 0000 00 00 Elektronikai technikus Elektronikai technikus
A 10/07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenDigitális Technika II. jegyzet
Digitális Technika II. jegyzet Javított változat: 2018. október Digitális Technika II. Dr. Holczinger Tibor Dr. Göllei Attila Dr. Vörösházi Zsolt Egyetemi tankönyv TypoTex Budapest, 2013 Dr. Holczinger
Részletesebben7.hét: A sorrendi hálózatok elemei II.
7.hét: A sorrendi hálózatok elemei II. Tárolók Bevezetés Bevezetés Regiszterek Számlálók Memóriák Regiszter DEFINÍCIÓ Tárolóegységek összekapcsolásával, egyszerű bemeneti kombinációs hálózattal kiegészítve
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 20. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Elektronikai
RészletesebbenA feladatokat önállóan, meg nem engedett segédeszközök használata nélkül oldottam meg. Olvasható aláírás:...minta VIZSGA...
feladatokat önállóan, meg nem engedett segédeszközök használata nélkül oldottam meg. Olvasható aláírás:...mint VIZSG... NÉV:...tk.:... Kiegészítő és szegedi képzés IGITÁLIS TCHNIK VIZSG ZÁTHLYI Kedves
RészletesebbenMUNKAANYAG. Mádai László. Sorrendi hálózatok II. A követelménymodul megnevezése: Elektronikai áramkörök tervezése, dokumentálása
Mádai László Sorrendi hálózatok II. A követelménymodul megnevezése: Elektronikai áramkörök tervezése, dokumentálása A követelménymodul száma: 0917-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-044-50
Részletesebben25.B 25.B. 25.B Impulzustechnikai alapáramkörök Impulzusok elıállítása
5.B Impulzustechnikai alapáramkörök Impulzusok elıállítása Értelmezze a félvezetı elemek és a mőveleti erısítı kapcsoló üzemmódját, a stabil- és a kvázistabil állapotot! Magyarázza el a tranzisztoros vagy
RészletesebbenLaborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD)
Laborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD) Multiplexer (MPX) A multiplexer egy olyan áramkör, amely több bemeneti adat közül a megcímzett bemeneti adatot továbbítja a kimenetére.
RészletesebbenTájékoztató. Használható segédeszköz: számológép
A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) és a 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet a 29/2016 (III.26.) NMG rendelet által módosított szakmai és vizsgakövetelménye
RészletesebbenDigitálistechnika II. 1. rész
Digitálistechnika II. 1. rész Oktatási cél: A tárgy keretében a Digitális technika I. tárgyban szerzett elméleti ismeretek elmélyítésére kerül sor. A hallgatók gyakorlati feladat-megoldások segítségével
RészletesebbenAdatstruktúrák, algoritmusok, objektumok
Adatstruktúrák, algoritmusok, objektumok 1. Számítási modellek és programozási paradigmák 1 Modellezési alapelvek A modellezés célja A modellezés célja a világ minél teljesebb körő megértése Elemek, folyamatok,
RészletesebbenGSM átjelzı berendezés (2007.12.14.) Mőszaki Leírás
VERZIÓ 3 RGE-01 GSM átjelzı berendezés (2007.12.14.) Mőszaki Leírás GEOCOOP Mőszeripari Szövetkezet 1037 Budapest, Törökkı u. 5-7. Tel.: (1) 367 5961 Fax: (1) 430 0914 Alkalmazási terület Az RGE-01 távirányítású
RészletesebbenDIGITÁLIS TECHNIKA II
IGITÁLIS TEHNIKA II r. Lovassy Rita r. Pődör Bálint Óbudai Egyetem KVK Mikroelektronikai és Technológia Intézet 6. ELŐAÁS AZ ELŐAÁS ÉS A TANANYAG Az előadások Arató Péter: Logikai rendszerek tervezése
RészletesebbenHobbi Elektronika. A digitális elektronika alapjai: Sorrendi logikai áramkörök 2. rész
Hobbi Elektronika A digitális elektronika alapjai: Sorrendi logikai áramkörök 2. rész 1 Felhasznált anyagok M. Morris Mano and Michael D. Ciletti: Digital Design - With an Introduction to the Verilog HDL,
Részletesebben13.B 13.B. 13.B Tranzisztoros alapáramkörök Többfokozatú erısítık, csatolások
3.B Tranzisztoros alapáramkörök Többfokozatú erısítık, csatolások Ismertesse a többfokozatú erısítık csatolási lehetıségeit, a csatolások gyakorlati vonatkozásait és azok alkalmazási korlátait! Rajzolja
Részletesebben1. Az adott kapcsolást rajzolja le a lehető legkevesebb elemmel, a legegyszerűbben. MEGOLDÁS:
1. Az adott kapcsolást rajzolja le a lehető legkevesebb elemmel, a legegyszerűbben. MEGOLDÁS: A legegyszerűbb alak megtalálása valamilyen egyszerűsítéssel lehetséges (algebrai, Karnaugh, Quine stb.). Célszerű
RészletesebbenKiegészítő segédlet szinkron sorrendi hálózatok tervezéséhez
Kiegészítő segédlet szinkron sorrendi hálózatok tervezéséhez Benesóczky Zoltán 217 1 digitális automaták kombinációs hálózatok sorrendi hálózatok (SH) szinkron SH aszinkron SH Kombinációs automata Logikai
RészletesebbenDIGITÁLIS TECHNIKA II Dr. Lovassy Rita Dr. Pődör Bálint
27.2.3. IGITÁLI TECHNIK II r. Lovassy ita r. Pődör álint Óbudai Egyetem KVK Mikroelektronikai és Technológia Intézet. ELŐÁ 2. félév TEMTIK É IMEETNYG (). orrendi (szekvenciális) hálózatok, általános tulajdonságok.
Részletesebben2. Digitális hálózatok...60
2 60 21 Kombinációs hálózatok61 Kombinációs feladatok logikai leírása62 Kombinációs hálózatok logikai tervezése62 22 Összetett műveletek használata66 z univerzális műveletek alkalmazása66 kizáró-vagy kapuk
RészletesebbenKombinációs hálózatok és sorrendi hálózatok realizálása félvezető kapuáramkörökkel
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék Kombinációs hálózatok és sorrendi hálózatok realizálása félvezető kapuáramkörökkel Segédlet az Irányítástechnika I.
RészletesebbenIrányítástechnika 1. 4. Elıadás. Relék. Relés alapkapcsolások
Irányítástechnika 1 4. Elıadás Relék. Relés alapkapcsolások Irodalom - Csáki Frigyes, Bars Ruth: Automatika, 1974 - J. Ouwehand, A. Drost: Automatika, 1997 - Helmich József: Irányítástechnika I, 2005 Elektromechanikus
RészletesebbenIrányítástechnika 1. 9. Elıadás. PLC-k programozása
Irányítástechnika 1 9. Elıadás PLC-k programozása Irodalom - Helmich József: Irányítástechnika I, 2005 - Zalotay Péter: PLC tanfolyam - Jancskárné Anweiler Ildikó: PLC programozás az IEC 1131-3 szabvány
RészletesebbenDigitális technika - Ellenőrző feladatok
igitális technika - Ellenőrző feladatok 1. 2. 3. a.) Írja fel az oktális 157 számot hexadecimális alakban b.) Írja fel bináris és alakban a decimális 100-at! c.) Írja fel bináris, oktális, hexadecimális
RészletesebbenDIGITÁLIS TECHNIKA I. BINÁRIS/GRAY ÁTALAKÍTÁS b3b2b1b0 g3g2g1g0 BINÁRIS/GRAY KONVERZIÓ BINÁRIS/GRAY KÓDÁTALAKÍTÓ BIN/GRAY KONVERZIÓ: G2
DIGITÁLIS THNIK I Dr. Pıdör álint MF KVK Mikroelektronikai és Technológia Intézet. LİDÁS. LİDÁS. Kódátalakítások: bináris/gray, bináris/d. Multiplexerek és demultiplexerek. Komparátorok. Kódok: hibajelzés
RészletesebbenA digitális analóg és az analóg digitális átalakító áramkör
A digitális analóg és az analóg digitális átalakító áramkör I. rész Bevezetésként tisztázzuk a címben szereplő két fogalmat. A számítástechnikai kislexikon a következőképpen fogalmaz: digitális jel: olyan
RészletesebbenMőszaki Leírás. GSM átjelzı berendezés ( ) RGE-01 VERZIÓ 4
VERZIÓ 4 RGE-01 GSM átjelzı berendezés (2009.10.08.) Mőszaki Leírás GEOCOOP Mőszeripari Szövetkezet 1145 Budapest, Szugló u. 54. Tel.: (1) 367 5961 Fax: (1) 430 0914 Alkalmazási terület Az RGE-01 távirányítású
RészletesebbenHobbi Elektronika. A digitális elektronika alapjai: Sorrendi logikai áramkörök 3. rész
Hobbi Elektronika A digitális elektronika alapjai: Sorrendi logikai áramkörök 3. rész 1 Felhasznált anyagok M. Morris Mano and Michael D. Ciletti: Digital Design - With an Introduction to the Verilog HDL,
RészletesebbenGprs Input Output modul
Gprs Input Output modul Verzió: 2.0 felhasználói útmutató, proximity olvasóhoz Felhasználói funkciók: Proximity élesítés, hatástalanítás Teljes és részleges (otthoni) élesítés SMS-ben távolról teljes élesítés,
Részletesebben11.2. A FESZÜLTSÉGLOGIKA
11.2. A FESZÜLTSÉGLOGIKA Ma a feszültséglogika számít az uralkodó megoldásnak. Itt a logikai változó két lehetséges állapotát két feszültségérték képviseli. Elvileg a két érték minél távolabb kell, hogy
RészletesebbenDigitális rendszerek. Mikroarchitektúra szintje
Digitális rendszerek Mikroarchitektúra szintje Mikroarchitektúra Jellemzők A digitális logika feletti szint Feladata az utasításrendszer-architektúra szint megalapozása, illetve megvalósítása Példa Egy
Részletesebben12.A 12.A. A belsı ellenállás, kapocsfeszültség, forrásfeszültség fogalmának értelmezése. Feszültséggenerátorok
12.A Energiaforrások Generátorok jellemzıi Értelmezze a belsı ellenállás, a forrásfeszültség és a kapocsfeszültség fogalmát! Hasonlítsa össze az ideális és a valóságos generátorokat! Rajzolja fel a feszültség-
RészletesebbenMéréstechnika. 3. Mérőműszerek csoportosítása, Elektromechanikus műszerek általános felépítése, jellemzőik.
2 Méréstechnika 1. A méréstechnika tárgya, mérés célja. Mértékegységrendszer kialakulása, SI mértékegységrendszer felépítése, alkalmazása. Villamos jelek felosztása, jelek jellemző mennyiségei, azok kiszámítása.
RészletesebbenA Gray-kód Bináris-kóddá alakításának leírása
A Gray-kód Bináris-kóddá alakításának leírása /Mechatronikai Projekt II. házi feladat/ Bodogán János 2005. április 1. Néhány szó a kódoló átalakítókról Ezek az eszközök kiegészítő számlálók nélkül közvetlenül
RészletesebbenDIGITÁLIS TECHNIKA I
DIGITÁLIS TECHNIKA I Dr. Kovács Balázs Dr. Lovassy Rita Dr. Pődör Bálint Óbudai Egyetem KVK Mikroelektronikai és Technológia Intézet 11. ELŐADÁS 1 PÉLDA: 3 A 8 KÖZÜL DEKÓDÓLÓ A B C E 1 E 2 3/8 O 0 O 1
RészletesebbenDIGITÁLIS TECHNIKA A FÉLÉV TEMATIKAI VÁZLATA ÉS ISMERETANYAGA (1) ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS A FÉLÉV TEMATIKAI VÁZLATA ÉS ISMERETANYAGA (3)
DIGITÁLIS TECHNIKA Dr. Lovassy Rita Dr. Pődör Bálint Óbudai Egyetem KVK Mikroelektronikai és Technológia Intézet 1. ELŐADÁS: BEVEZETÉS A DIGITÁLIS TECHNIKÁBA 1. Általános bevezetés. 1. ELŐADÁS 2. Bevezetés
RészletesebbenIRÁNYÍTÁSTECHNIKA I.
IRÁNÍTÁSTEHNIK I. 5 éves Sc kurzus Összeállította: Dr. Tarnai Géza egetemi tanár udapest, 8. Rendszer- és iránításelméleti ismeretek. félév. félév Diszkrét állapotú rendszerek, logikai hálózatok Foltonos
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK
ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK Az Elektronikai alapismeretek szakmai előkészítő tantárgy érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményeinek kidolgozása a műszaki
RészletesebbenHT2110 ID kártyás beléptetı rendszer
HT2110 ID kártyás beléptetı rendszer A leírásban szereplı bekötési útmutatók, illetve a programozás az eszköznél érvényes a HT2110-2 (hálózati) és a HT2110B-2 (önálló) beléptetıre is. A hálózati beléptetı
RészletesebbenIRÁNYÍTÁSTECHNIKAI ALAPFOGALMAK, VEZÉRLŐBERENDEZÉSEK FEJLŐDÉSE, PLC-GENERÁCIÓK
IRÁNYÍTÁSTECHNIKAI ALAPFOGALMAK, VEZÉRLŐBERENDEZÉSEK FEJLŐDÉSE, PLC-GENERÁCIÓK Irányítástechnika Az irányítás olyan művelet, mely beavatkozik valamely műszaki folyamatba annak: létrehozása (elindítása)
RészletesebbenDigitális Rendszerek (BSc)
Pannon Egyetem Képfeldolgozás és Neuroszámítógépek Tanszék Digitális Rendszerek (BSc) 5. előadás: Szekvenciális hálózatok I. Szinkron és aszinkron tárolók, regiszterek Előadó: Vörösházi Zsolt voroshazi@vision.vein.hu
RészletesebbenIntegrált áramkörök/3 Digitális áramkörök/2 CMOS alapáramkörök Rencz Márta Ress Sándor
Integrált áramkörök/3 Digitális áramkörök/2 CMOS alapáramkörök Rencz Márta Ress Sándor Elektronikus Eszközök Tanszék Mai témák A CMOS inverter, alapfogalmak működés, számitások, layout CMOS kapu áramkörök
RészletesebbenIrányítástechnika I. Dr. Bede Zsuzsanna. Összeállította: Dr. Sághi Balázs, egy. docens Dr. Tarnai Géza, egy. tanár
Irányítástechnika I. Előadó: Dr. Bede Zsuzsanna, adjunktus Összeállította: Dr. Sághi Balázs, egy. docens Dr. Tarnai Géza, egy. tanár Irányítástechnika I. Dr. Bede Zsuzsanna bede.zsuzsanna@mail.bme.hu St.
Részletesebben