kórház 2013/10. A Magyar Kórházszövetség hivatalos lapja lapunk támogatója:

Átírás

1 kórház A Magyar Kórházszövetség hivatalos lapja lapunk támogatója: 2013/10.

2 Tartalom Kórházügyeink 2 Kórház-hírek Menedzsment 4 Többletforrásokhoz kell jutni AKTUÁLIS 6 Lezárult az elmúlt évtized iránykeresése, kialakultak a keretek 7 Többletet mutatnak a tb-kasszák 8 A menedzsment kompetenciája legyen a bérfejlesztés 10 EGVE közgyűlés: kimaradt és lemaradt 12 A kórházak még mindig ikonikus intézmények 13 TVK fölött fogadhatnak beteget a kórházak INFEKCIÓKONTROLL 14 Halálozás mint módszertani ok 16 Kórházi fertőzések: félkatonai rend kell az egészségügyben 18 Védekezzünk a higiéniai krízis ellen 19 Mikroszálas kendő a Clostridium difficile ellen 20 A patológia és a patológusok helyzete Melléklet: kórháztervezés 22 A kórház humanizálása INKONTINENCIA 25 Kórházi rezsicsökkentés 2014 Hospice 26 Nárcisz nélkül nincs tavasz 6 Ápolás 27 Nincs utánpótlás, nincs motiváció TRANSZPLANTÁCIÓ 29 Több szerv jut a betegeknek ORVOSI ESZKÖZÖK 30 Isten ments, hogy minket is bankként kezeljenek! GYÓGYSZER 33 EXPOPHARM 2013 VÉRELLÁTÁS 37 Regionális vérellátó központ épül Szegeden és Pécsen KÉPZÉS 38 Lehet más az orvosképzés KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKA 40 Megérkezett Európa Hajdúböszörménybe NEFROLÓGIA 42 Értékes vértisztítót kapott a gyermekklinika PARAGRAFUS 43 Kollektív szerződés kötése a költségvetési intézményként működő egészségügyi szolgáltatóknál KÓRHÁZI VIZIT 46 Nappali osztály a Tűzoltó utcában 29

3 Tisztelt Olvasóink! A szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Rácz Jenő Tagok: Dr. Svébis Mihály, Dr. Antal Gabriella Torda Júlia Ősz hava káprázatosan szép időjárást hozott. Minden nappali és éjszakai melegrekord megdőlt. Hála a megelőző hetek esőinek, erdőink, kertjeink és a parkok ragyogó őszi szín-kavalkáddal búcsúznak. Jól jött ez a néhány szép nap, mert mindenkinek jót tesz a hűvös, szürke őszi, téli napok előtt még egy kis feltöltődés fénnyel, meleggel. A szakmai konferenciákon, megbeszéléseken már borongósabb hangulat uralkodott. A befejeződő vagy éppen kezdődő kórházi beruházások ünnepi pillanatai csak rövid időre feledtetik a mindennapok gondjait. A működési pénzek hiányai, a kellemetlenül alacsony (bár az idén is valamelyest emelkedő) bérek mellett az intézeti adósságok nyomasztják az új menedzsmenteket. És ez nagyon megnehezíti a betegellátást, a mindennapi munka mellett a szakmai képzést, a betegek érdekében szükséges minőségi színvonal egyenletes fenntartását. Nem akarok belemenni a számháborúba, hogy többen, vagy kicsit kevesebben hagyják el az egészségügyet, mint tavaly ilyenkor. Nem ez a lényeg. Nem állt meg az elvándorlás. Új jelenségei is vannak: már nem csak a toborzó cégek találják meg az orvosokat, hanem a külföldön dolgozó kollégáink, felkérés alapján válogatják ki ismeretségi körükből a legjobbakat. És az ilyen ajánlatokat nehéz el nem fogadni, amikor a már helyi ismeretekkel bíró kollégák megkönnyítik a döntést és zökkenőmentessé teszik a kitelepülést, akár a családok elhelyezkedését is előkészítve, segítve. Megnyugvással vettük tudomásul, hogy a B.-A.-Z. megyei kórház koraszülött osztályán sajnálatosan, egy rövid időszak alatt elveszített súlyos állapotú csecsemők ügyében lefolytatott vizsgálat nem talált sem komoly szakmai hibát, sem bűnbakot! Csak a vizsgálati folyamat interpretálása sikeredett erősen bulvárosra, tetézve ezzel az érintettek súlyos gondját, fájdalmait. Ebből is le kellene vonni a tanulságot: bonyolult szakmai kérdéseket vizsgálni, értékelni, megítélni csak megfelelő szakmai kórház A Magyar Kórházszövetség hivatalos lapja ismeretek és tapasztalatok birtokában szabad. És ez részemről nem a szabad tájékoztatás korlátozásának igénye, hanem a közmédia felelősségének a számonkérése. November 1-jétől távozik a tárcától Cserháti Péter helyettes államtitkár. Ő volt az egyetlen, tekintélyes (PhD tudományos fokozattal és MSc szintű menedzseri végzettséggel), gyakorló orvos múlttal rendelkező, felső szintű, főhivatású vezető a rendszerünkben. Az intézmények átalakítása, a szakmai fejlesztési programok menedzselése, a közvetítés, a gyógyítók és a hivatalok közötti a kommunikáció tette ki feladatainak többségét. Embert próbáló, néha a lehetséges emberi teljesítménynél többet követelő feladat volt. Számos alkalommal aggódtunk az egészségéért. Köszönjük a munkáját! Reméljük, még sokáig tudja hasznosítani a tapasztalatait új feladatai teljesítésénél. Nehéz feladattömeget hagy utódjára, akinek a személyét lapzártánk pillanatában még nem ismerjük. És azt a nehéz, majdnem lehetetlen feladatot, hogy felső szinten közvetítse az orvosok, ápolók, műszakiak, különféle intézménytípusok és szolgálatok valóságos problémáit a szakmapolitikai és gazdasági döntéshozók felé. Mi biztosan támogatni fogjuk munkáját, nemcsak a magunk, hanem elsősorban a betegeink érdekében. Dr. Szepesi András Főszerkesztő: Dr. Szepesi András Felelős szerkesztő: Bene Zsolt Szerkesztőségi ügyvivő: Szlovákné Bandula Ilona Lapmenedzser: Zöldi Péter Rovatvezetők Jogi rovat: Dr. Kőszegfalvi Edit Intenzív terápia: Dr. Fülesdi Béla Gyógyszer: Fekete Tibor Minőségbiztosítás: Dr. Kullmann Lajos Menedzsment: Dr. Boncz Imre Nemzetközi sajtó: Kövesi Ervin Tanácsadó testület Dr. Velkey György, Dr. Csidei Irén, Dr. Ficzere Andrea, Prof. dr. Gál János, Dr. Rudner Ervin, Dr. Sásdi Antal, Dr. Szabó Géza, Dr. Tóth Gábor, Hegedűs Iván, Mészáros Magdolna, Zsarnay István, Dr. Fülöp Rudolf, Dr. Nagy Anikó Kiadja: Magyar Kórházszövetség Felelős kiadó: Dr. Velkey György elnök Lapmenedzsment: Weborvos.hu 2009 Kft. Kiadó és szerkesztőség: 1113 Budapest, Ibrahim u. 19. Telefon: (1) , (1) Fax: (1) , mksz@invitel.hu Internet: A Kórház szaklap előző lapszámai a portálon tekinthetők meg. A borítón és a tartalomjegyzékben szereplő képeket a MediaCity Magyarország Kft. jóvoltából jelentethetjük meg. A támogatott oldalakat jelöli. Nyomdai munkák: Mega Kft. Felelős vezető: Gáti Tamás ügyvezető igazgató A Kórház utcai terjesztésre nem kerül, terjeszti a Feibra Kft. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Üzleti és Logisztikai Központja (ÜLK) Hírlap Üzletág. Előfizethető közvetlenül a postai kézbesítőknél, az ország bármely postáján, vagy Budapesten a Hírlap Területi Képviseleteken (postacím: 1900 Budapest, hirlap@posta.hu, zöld szám: 06-80/ ), továbbá előfizethető átutalással a Magyar Posta Zrt. Üzleti és Logisztikai Központ számú bankszámlára is. További információ: Magyar Kórházszövetség(1) ISSN Tisztelt Olvasók! A posta esetleges hibás terjesztése miatti kellemetlenségekért elnézést kérünk. Kérjük, amennyiben valamelyik lapszámot nem kapja meg, jelezze ezt kiadónk felé a következő elérhetőségek valamelyikén, és a hiányt azonnal pótoljuk. Telefon: (1) , fax: (1) , mksz@invitel.hu Szaklapunk év I. félévében átlagosan 4310 példányban jelent meg.

4 Kórházügyeink Ennyivel tartoznak a kórházak Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek által jelentett tartozásállomány szeptember végén az előző havi 98,4 milliárd forintról 97,7 milliárd forintra csökkent. A gyógyító-megelőző intézmények tartozásállománya összesen 200 millió forinttal apadt, az augusztusi 56,8 milliárd forintról 56,6 milliárd forintra, miközben a B.-A.-Z. megyei kórház 1,7 milliárddal, további négy kórház összesen 1,2 milliárd forinttal csökkentette az adósságát, vagyis a kórházak többségében jelentősen nőnie kellett az adósságoknak szerepel a Magyar Államkincstár honlapján. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház 1,7 milliárdos adósságcsökkentése a Csillagpont Kórház pályázathoz kapcsolódó szállítói tartozás egy részének kiegyenlítéséből ered. Tovább csökkent 0,4 milliárd forinttal a Pécsi Tudományegyetem, 0,3 milliárd forinttal a Semmelweis Egyetem szállítókkal szembeni tartozása. Ugyancsak 0,3 milliárd forintos csökkenést jelzett a tárgyidőszak végére a Kiskunhalasi Semmelweis Kórház, a Csolnoky Ferenc Kórház, a Zala Megyei Kórház, és a dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórház és Rendelőintézet. Ezzel szemben tovább növekedett, 0,5 milliárd forinttal a MH Egészségügyi Központ, 0,3-0,3 milliárddal a Fejér Megyei Szent György Kórház és a Szegedi Tudományegyetem tartozása. (Napi.hu) Indul a kétmilliárdos fejlesztés Szolnokon A Struktúraváltás támogatása a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézetben és a MÁV Kórház és Rendelőintézetben című és TIOP /1B azonosítószámú pályázat megvalósítása indul IV. negyedévében. A projekt teljes költségvetése Ft, melynek támogatási intenzitása 100%, így a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet Ft, a MÁV Kórház és Rendelőintézet, Szolnok szakkórháza Ft öszszegű uniós támogatásban részesül tudatta közleményben a kórház vezetése. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet a Patológiai Osztály és Gyógyszertár fejlesztését kívánja megvalósítani a pályázat keretén belül. A két osztály fejlesztése során új épület épül, valamint gép-műszerek, mobiliák és IT-eszközök kerülnek beszerzésre. Továbbá a kórházban teleradiológiai rendszer kerül kiépítésre. Az osztály működéséhez szükséges humánerőforrást a Kórház biztosítja. A MÁV Kórház és Rendelőintézet, Szolnok szakkórháza a röntgen-digitalizálást és az aktív mozgásszervi szakellátások fejlesztését kívánja megvalósítani a pályázat keretén belül. A fejlesztés során a digitális rendszer kialakítását, új direkt digitális röntgengépek beszerzését, PACS-rendszer kiépítését valósítják meg. A projekt során a kórházban az informatikai rendszer korszerűsítése, fejlesztése is megvalósul. Az aktív mozgásszervi szakellátások fejlesztése keretén belül diagnosztikus és terápiás eszközök beszerzése történik. Az osztály működéséhez szükséges humánerőforrást a Kórház biztosítja áll a közleményben. (Hetényi Géza Kórház) Másfél milliárdból fejlesztik a pápai kórházat Csaknem másfél milliárd forintot nyert el a pápai Gróf Esterházy Kórház a struktúraváltás megvalósítására a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) keretében. Megszűnik az intézmény széttagoltsága, a cél egy hatékonyan és gazdaságilag fenntarthatóan működő kórház létrehozása tájékoztatott az önkormányzat. A projekt négy elemből áll: új, 690 négyzetméteres épülettömb építése az összevont belgyógyászat és a patológia számára; központi szolgáltatóegység komplex kialakítása; központi radiológia létrehozása; a sűrített levegőt előállító vákuumkompresszor felújítása az ellátás biztonságának javítására. A pápai kórház 2012-ben 9853 fekvőbeteget és járóbeteget látott el. A fejlesztések révén lehetőség nyílik a betegségek korai felismerésére és a megfelelő diagnózis felállítására, a hatékony és gyors gyógyításra. A projekthez a kórház egymilliárd 494 millió forintot nyert a TIOP pályázatán, az összeg a beruházás teljes költségét fedezi. A beruházást 2015-ben fejezik be. (MTI) A Soproni Gyógyközpont lesz az országos példa Az egészségügyért felelős államtitkár az egészségügyi fejlesztéseikről és az integrációs folyamat eredményeiről tájékozódott az Soproni Gyógyközpontban, majd közölte, hogy a gyógyközpont egyfajta mintaintézménnyé válhat a későbbiekben. Ezt az teszi lehetővé, hogy sikeresen integrálták a városban működő egészségügyi intézményeket. Sopronban a betegellátás egységesítésével több mint 100 millió forintos megtakarítást tudtak visszaforgatni az ellátórendszerbe. Emellett több kísérleti program helyszíne is a város, ilyen a munkaügyi nyilvántartási rendszer bevezetése, vagy a jövőben induló, a rehabilitációs és aktív gyógyító egységek integrációjára épülő több gyógyturisztikai fejlesztés. A betegellátó rendszer racionalizálásában a Soproni Gyógyközpont az élen jár, és a későbbiekben egyfajta mentorintézményként számítanak tapasztalataira az országos ellátórendszer átalakításában idézik Szócska Miklóst. Molnár Ágnes, a Soproni Gyógyközpont főigazgatója elmondta, ahhoz, hogy a fejlesztési folyamat sikeres legyen, nem elegendő a kormányzat szakpolitikai ágazata, nem elegendő maga a szolgáltató sem, szükségesek a szakápolók, az orvosok, a háziorvosok és a járóbeteg-ellátó rendszerben dolgozók is. Sopronban is folyik egy 5 milliárd forint értékű beruházás, a kórház területén új diagnosztikai tömb épül. Ezen túlmenően 1,3 milliárd forintos fejlesztési program indul az intézmény sürgősségi betegellátó osztályának megújítására, a központi műtő, valamint az orvosi eszközállomány fejlesztésére hangsúlyozta Molnár Ágnes. (MTI) Befejeződhet a kaposvári kórházfejlesztés Két és félmilliárd forint kiegészítő támogatást ad az állam a Kaposi Mór Oktató Kórháznak a Pólus program befejezéséhez jelentette be Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter Kaposváron. Ezzel a támogatással a kórház rekonstrukciója teljes egészében befejeződhet mondta a mi- 2 Kórházügyeink KÓRHÁZ 2013/10.

5 Cserháti Péter, az EMMI egészségügyért felelős helyettes államtitkára leköszön posztjáról. Kovács József, a parlament egészségügyi bizottságának elnöke a bizottság október 21-i ülésén köszönte meg a helyettes államtitkár eddigi munkáját. Úgy tudni, Cserháti Péter november 1-jétől miniszteri biztosként dolgozik tovább. Új Guinness-rekordot állított fel egy budapesti és szombathelyi iskolásokból álló csoport október 25-én a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar atlétikacsarnokában. Összesen 243 diák tanult és végzett szakszerű újraélesztést 125 darab erre a célra kifejlesztett bábun. Mintegy 80 millió forintból új vesekőzúzó gépet kapott a nyíregyházi Jósa András Oktatókórház urológiai osztálya, 17 millió forintból a fehérgyarmati kórházban beszereztek egy csontsűrűséget mérő eszközt. Modern kápolnával gazdagodik a budapesti Bajcsy-Zsilinszky Kórház. Levélben javasolja Sánta Sándor fideszes önkormányzati képviselő, az egészségügyi bizottság elnöke Kallai Árpádnak, az összevont hódmezővásárhelyi-makói kórház igazgatójának, hogy újra legyen gyermekosztály Makón. Újabb 178 mentőautót szállíthat a finn Profile Vehicles Oy az Országos Mentőszolgálatnak, nettó 3,1 milliárd forintért. A nyertes ajánlattevőnek 11 hónap alatt kell leszállítania az autókat. A beszerzést uniós támogatással finanszírozza a mentőszolgálat. Az Országos Baleseti Központban hét egészségügy dolgozó kapott el Hepatitis A vírust, valószínűleg az ott kezelt egyik hajléktalantól. A baleseti központban kezelt betegek közül azonban senki nem kapta el a fertőző májgyulladást okozó vírust. Közel másfél milliárdból épül új járóbeteg-ellátó központ Csornán. niszter azon a sajtótájékoztatón, amelyet az intézmény tömbfejlesztési programjának II. ütemében épülő két új szárny bokrétaünnepsége után tartottak. Az integrált egészségügyi ellátórendszer komplex infrastruktúra-fejlesztését célzó uniós támogatású projekt 2009-ben kezdődött a kaposvári kórházban, 12,4 milliárdos költségvetéssel. A kormány által biztosított összegből 2015 nyarára befejeződhet a tömbrehabilitáció, és ezzel a járó- és fekvőbetegeket ellátó egységes rendszer kialakítása. Az északi tömbépület nyolc szárnya közül négyet, és a diagnosztikai épületet 2012-ben átadták. A most épülő két szárny bokrétaünnepségén Németh Lászlóné hangsúlyozta, a beruházásért cserébe biztonságosabb és jobb minőségű ellátást, rövidebb várólistát és bővülő kapacitást, gazdaságosabb és hatékonyabb működést várnak el. Hozzátette, hogy a kaposvári az új kórházi struktúra egyik mintakórháza lesz. Szita Károly (Fidesz-KDNP), Kaposvár polgármestere szerint a dél-dunántúli régió legjobban és legkorszerűbben felszerelt kórháza lesz a Kaposi Mór Oktató Kórház. A polgármester az ünnepségen közölte, a Pólus projekt befejezése után a város tulajdonba kéri az államtól a felszabaduló csaknem háromhektáros területet, ahol parkot, valamint parkolókat alakít ki. Peresztegi Imre, a kivitelező ZÁÉV Zrt. vezérigazgatója arról számolt be, hogy a kivitelezéssel jól haladnak, határidőre, 2014 márciusára teljesíteni tudják a műszaki átadás feltételeit. Moizs Mariann, a kórház főigazgatója elmondta, hogy a 12,4 milliárdon kívüli 2,3 millió forint uniós forrásból fejleszteni tudták a Kaposvári Egyetem sugárterápiás központját, a kaposvári kórházat, és a tagintézményként hozzá tartozó marcali kórházat is. Összességében tehát több mint 17 milliárd forintból újulhat meg a kaposvári kórházi ellátás. A 2,5 milliárd forintos állami forrás nélkül a Pólus projekt nem tudott volna befejeződni mondta a főigazgató, hozzátéve, arra törekszenek, hogy az infrastruktúra fejlesztése alapjául szolgáljon annak, hogy kiváló egészségügyi szolgáltatást tudjanak nyújtani. Az állami többletforrással az eredeti fejlesztési koncepció teljes műszaki tartalma megvalósulhat, azt ugyanis a projekt koncepciójának elkészülése és a támogatási szerződés 2009-es megkötése között eltelt két év árfolyammozgásai és az infláció miatt mintegy 2,5 milliárd forinttal csökkenteni kellett. A főigazgató elmondta még, hogy így megépülhet az a két épületszárny is, ahol az ideggyógyászat, a fertőző osztály, a patológia és egy új konyha is helyet kap. (MTI) Szent Donát, a kórház új névadója A 900 millió forintos fejlesztés előtt álló, arculatában is megújult intézmény felszentelő és névadó ünnepségét október 20-án tartották. Az ünnepségen elhangzott, a kórház a közeljövőben pályázati forrásból újul meg, amelynek révén a polgárok egészségügyi szakellátását nemcsak új technikai eszközök segítik majd, de az összes szakrendelés egy helyen, kórházi centrumon belül válik elérhetővé. A fejlesztés révén lehetővé tesszük a város polgárai számára, hogy egy helyen juthassanak hozzá a teljes körű egészségügyi szakellátáshoz. Új orvostechnikai és informatikai berendezésekkel, korszerűbb diagnosztikai eljárásokkal válik még inkább betegközpontúvá az intézmény mondta el köszöntőjében dr. Rácz Tamás, a várpalotai kórház főigazgatója. Ha minden a tervek szerint alakul, Várpalotán és kistérségében olyan, a legveszélyesebb anyagcsere- és szívbetegségeket érintő, átfogó program indulhat el hamarosan, ami évtizedeket lendíthet a térség egészségügyi állapotának felderítésében és javításában. Egyúttal más dimenzióba emelheti a város és a térség egészségügyi ellátóinak együttműködését és hatékonyságát tette hozzá. (Naplo-online) szeptember 30-áig megvalósult Szervkivételi riadó: Veseátültetés: Májátültetés: Szívátültetés: Kombinált vese- és hasnyálmirigy-átültetés: Bécsben tüdőtranszplantáción átesett magyar recipiens:... 6 Kórházügyeink 3

6 Dr. Ficzere Andreát, az Uzsoki utcai Kórház főigazgatóját első évének tevékenységéről kérdeztük. Többletforrásokhoz kell jutni Egy éve nevezték ki az Uzsoki utcai Kórház főigazgatójának. Mi minden történt december 1-je óta? Szemléletében és tempójában is igyekeztünk átszervezni a kórházat. Gazdasági igazgatónkkal, Karátsonyi Annamáriával együtt újragondoltuk a gazdálkodási alapokat. A maximális bevétel biztosítása céljából ha kell hónapról-hónapra változtatjuk és csoportosítjuk át az osztályok TVK-ját, mindig a teljesítményüknek és költségszintjüknek megfelelően. Amikor a kórházba érkeztem, három osztályon volt pozitív a szaldó, jelenleg hat ilyen osztály működik, és a korábban jelentős negatív egyensúlyt mutató osztályok is csökkentettek a mínuszon. Ennek hátterében a jobb ellátásszervezés, a szigorúbb, de semmiképpen sem a beteg érdekeit semmibe vevő költséggazdálkodás áll. Milyen lépésekkel lehet kordában tartani a költségeket? Próbáljuk a lehető legjobban kihasználni az ápolási napokat, optimalizáljuk az ápolási időt, igyekszünk kiküszöbölni a duplikált, nem informatív vizsgálatokat. Törekszünk arra, hogy az ellátás gördülékeny legyen, az aktív, krónikus és rehabilitációs ápolási egységek közötti együttműködés zökkenőmentesen történjen. Folyamatosan fejlesztünk. A krónikus belgyógyászatot és a rehabilitációt átszerveztük, ma három osztály helyett két osztályon dolgozunk, mindkettőnek van egy 80 ágyas rehabilitációs, és egy 40 ágyas krónikus részlege. Kialakítottunk egy 8 ágyas posztoperatív őrzőt, az ortopédián pedig létrehoztunk egy 12 ágyas szeptikus részleget, mely tovább segíti betegeink gyors és biztonságos gyógyulását. A szeptikus osztály padlózatát bakteriosztatikus és baktericid ezüst-kloridos bevonattal láttuk el, melyet adományból valósítottunk meg. Ismereteink szerint a hazai ortopéd traumatológiai ellátásban ez kivételes lehetőség, mely segít csökkenteni a magas költségigényű szeptikus szövődményeket. Létrehoztuk a VIP-osztályt, ami már az első hetekben médiavisszhang nélkül is komoly érdeklődést váltott ki a betegszervező cégek, egészségpénztárak és multinacionális cégek körében. Dr. Ficzere Andrea Igénylik betegeik a VIP-osztályt? A válasz egyértelműen igen. Vannak nálunk olyan húzónevek, elsősorban az ortopédiai területen, akikhez bel- és külföldről is jönnek betegek, így kezeltünk arab országbeli és nyugat-európai beteget is. De volt szülészeti, belgyógyászati, sőt sebészeti VIP-betegünk is. Folyamatosan nő a szűrőprogramokra érkező páciensek száma is. Egyre több egy- és kétágyas szoba áll rendelkezésre, számukat az igények alapján folyamatosan tudjuk növelni. Angol nyelvű prospektust is készítettünk, melylyel legfontosabb jövendőbeli partnereinknek mutatjuk be intézményünket. Ez a fejlesztés azért is fontos, mert a VIP-betegek által befizetett díjakból javítani tudjuk a VIP-osztályokon dolgozó orvosok és szakdolgozók kereseti lehetőségeit. Versenybe szállnak a jelentősebb magánklinikákkal? Szakmai és infrastrukturális szempontból minden adottságunk megvan erre, ráadásul ellátási spektrumunk teljes, így a hozzánk érkező beteg bármilyen szövődmény esetén biztonságban érezheti magát. Az első hetek visszajelzései azt mutatják, hogy az Uzsoki jó hírnevének köszönhetően szolgáltatásunkra folyamatosan nő a kereslet. Azokon a területeken viszont, ahol infrastruktúra fejlesztésére van szükség, már léptünk. Ilyen például egy új, világszínvonalú CT-berendezés beszerzése. Ez, és az előbb említett széles ellátási spektrum, valamint osztályaink magas progreszszivitási szintje lehetővé teszi, hogy több magánklinikának háttérintézményként szolgáljunk az igényesebb, vagy szövődményes esetek vonatkozásában, amelyek ellátásával ugyancsak OEP-finanszírozáson felüli bevételhez jutunk. Végre sikerült új CT-t vásárolni? Az új CT beszerzése nem volt egyszerű. Az Államtitkárság biztosította számunkra a tavaly átutalt, majd visszavont konszolidációs pénz egy részét. A maradékot a kórház fizette, saját forrásból. Az új, 64 detektorsoros CT-berendezés teljesítménye kiváló, elsősorban onkológiai és ortopédiai profilunk számára nyújt többletet, de fontos előrelépés a neurológia és a többi szakma számára is. Sugárterápiás részlegünkön karácsony előtt tervezzük átadni két világszínvonalú, Varian típusú lineáris gyorsítónkat és egy tervező CT-t, melyek a legmodernebb technológiával és speciális szoftverekkel segítik a pontosabb besugárzást és dozírozást. A hatékonyabb sugárterápiás ellátást tovább erősíti a harmadik besugárzó készülékünk teljes körű felújítása. Egyértelmű, hogy három lineáris gyorsítónk mellé többletkapacitásra van szükségünk, mely elképzelést reményeink szerint az ágazatvezetés is támogatni fog, hiszen hatalmas a felvevő területünk, és olyan sok a daganatos beteg, hogy kár félgőzzel üzemeltetni az ország jelenleg legmodernebb sugárterápiás eszközparkját. Mire lenne még szükségük? Tervezünk MR-fejlesztést is, hiszen ez a modalitás ortopédiai, onkológiai és neurológiai területen is nagyon fontos. Ennek érdekében a közeli Bethesda Kórházzal egy olyan főigazgatói megállapodást kötöttünk, hogy amennyiben sikerül nálunk az MR-beruházást megvalósítani, gyermekdiagnosztikára alkalmas, speciális altatórendszerrel ellátott MR-berendezést fogunk telepíteni. 4 Menedzsment KÓRHÁZ 2013/10.

7 A megváltozó stratégiához milyen mértékben kellett változtatni a csapaton? Intézményünk szakmai csapata kinevezésem előtt is kiváló volt, jelenleg is az. Csupán néhány pozícióban kellett változtatni a menedzsmenten belül, az új szereplők hatékonyabban, nagyobb kompetenciaszinttel tudják feladatukat ellátni. Új informatikai osztályvezetőnk például a telekommunikációs iparban és kormányzati területen is dolgozott, rövid idő alatt kiderült, hasznos tapasztalatokkal rendelkezik rendszerfejlesztés és üzemeltetés terén. Legalább ennyire fontosnak gondolom azonban, hogy a kórházi dolgozók számára méltó jövőképet mutassunk fel, s olyan közösségi élményekre teremtsünk lehetőséget, mint az Uzsoki Fesztivál. Hasonlóan sikeres vállalkozás volt a nyári szünet ideje alatt megszervezett egyhetes nyári tábor, melyen 26 munkatársunk gyermeke vehetett részt ingyen. Ugyanezt a pozitív jövőképet igyekszik előmozdítani az a házon belüli keresetkiegészítési lehetőség, amit a fentiekben már említett VIP-osztály létrehozása alapozhat meg. Szakdolgozóink létszámát növeltük, és ősszel kilenc friss rezidens érkezett hozzánk különböző területekre. A jelenlegi környezetben hogyan lehet fejlődni? Az Uzsoki utcai Kórház mindig is példaértékű betegellátó tevékenységet végzett. Az elmúlt időszakban maximális szolgáltatási színvonalat nyújtottunk, miközben megőriztük gazdálkodási egyensúlyunkat. Ezért vettem meglehetős ellenérzéssel tudomásul, hogy jó gazdálkodásunknak köszönhetően a konszolidációs pénzek messze elkerültek bennünket. Szerintem szükség lenne arra, hogy a jól teljesítő kórházakat is támogassák, hiszen az egyre nehezedő feltételek mellett mindenkinek szüksége van a plusz pénzekre. Azt is látjuk, hogy az egészségbiztosítótól jelentősebb többletforrásokra nem számíthatunk, ezért fizetőképes hazai és a külföldi betegek felé fordulunk. Többek között emiatt fejlesztettünk új honlapot, hiszen ha valaki kórházat keres magának, legelőször a weboldalát találja meg, melyen minden olyan naprakész információknak meg kell jelennie, ami a betegek és a kórház ellátása szempontjából fontos lehet. Minden erőnkkel a bevételi lehetőségek növelésére kell koncentrálnunk. A bel- és külföldi térítéses betegellátáson túl ennek részét képezhetik a különböző, térítés ellenében igénybevett laborvizsgálatok, a különböző szűrőprogramok, menedzserszűrések, melyeket bizonyos veszélyeztetett korosztályok, csoportok számára dolgoztunk KÓRHÁZ 2013/10. Október elejétől új, 64 detektorsoros CT-berendezés üzemel az Uzsoki utcai Kórházban. A Toshiba Aquilion CXL berendezéssel kapcsolatos tapasztalatokról dr. Egyed Zsófia osztályvezető főorvost kérdeztük. Miért éppen 64 detektorsoros CT volt szükségük? Egészen pontosan egy olyan 64 detektorsoros gép kellett ide, amely a kardiológiai diagnosztikán kívül mindenre alkalmas. Strokecentrum lévén az agyi perfúziós vizsgálatok irányába is előre tudunk lépni. Bár nagy kardiológiai osztályunk van, a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Klinikája a noninvazív szívdiagnosztikát olyan kiválóan lefedi erre specializálódott szakorvosaival, hogy ezen a területen mi nem tudnánk és nem is akarunk versenyezni. Az általános diagnosztikai feladatokra a lehető legjobb gépet tudtuk vásárolni, iteratív dóziscsökkentéssel és széles körű utófeldolgozó szoftverekkel. Milyen tapasztalatokat szereztek az új CT-vel? Az egyszeletes CT-ről átállva fantasztikus volt a változás. Az első vizsgálat egy mellkasi CT volt, ami 3,7 másodperc alatt futott le. Korábban ez másodpercig tartott. A gyorsaság óriási előny, és a rendszer sokkal könnyebbé teszi orvosaink munkáját is. Kiválóak lettek a vizsgálati protokollok, az ügyeleti ellátásnak tökéletesen meg tudunk felelni, hiszen képesek vagyunk triple-rule-out, CT-angiográfia, CTkolonoszkópia vagy agyi perfúzió készítésére. Nagy örömünkre szolgál, hogy a gépben található CT-fluoroszkópiás program, tudunk élőképen követhető CT-vezérelt szúrásokat végezni, de a legnagyobb előny az AIDR 3D iteratív dóziscsökkentési technológia. Változatlan képminőség mellett a rutinvizsgálatoknál 50 60% dóziscsökkentéssel tudunk dolgozni, mindamellett, hogy villámgyors a képrekonstrukció is. Sok, biológiai terápián lévő onkológiai betegünknél 3 6 havonta van szükség teljestestkontroll-ct-re. Egyáltalán nem mindegy, hogy őket mekkora dózis terheli. ki. A kórház hírneve és a szolgáltatás minősége miatt egyre gyakoribb, hogy multinacionális cégek és egészségpénztárak jönnek hozzánk. Milyen szakmai többletet nyújthat egy új honlap? Mivel az Uzsoki komplex onkológiai ellátást nyújt, úgy döntöttünk, webes megoldásokkal igyekszünk többletszolgáltatást kínálni a beküldő orvosoknak. Honlapunkon keresztül online hepatológiai konzíliumot adunk májtumoros betegek kezelőorvosai számára. Azoknál a betegeknél, akikről a kezelőorvos úgy ítéli meg, hogy esetleg műtétre szorul, kórházunk szakemberei segítenek a döntésben. Ezt követően mind az operáció, mind az utókezelés komplex módon megvalósulhat intézményünkben. Az informatikai megoldásokat a kezelések tervezésében, az indikációk felállításában, majd az utókezelésben is használjuk. A hozzánk külföldről érkező betegek korábbi orvosi adatait, laboreredményeit megkapjuk, így felkészülten várhatjuk őket a beavatkozásra. Később arról is gondoskodunk, hogy a betegek utógondozása naprakészen, a távolból is megtörténhessen. Hogyan foglalná össze stratégiájuk lényegét? Többletforrásokhoz kell jutni. A színvonalból nem engedve, sőt, azt folyamatosan javítva a kórház távoli jövőjét kell biztosítanom. Ezt csak úgy érzem megvalósíthatónak, ha nem kizárólag az OEP-re támaszkodunk, hanem a kórház szolgáltatásait üzleti alapon is el tudjuk adni a külföldi és belföldi betegeknek. Ezt szolgálja a VIP-ellátás beindítása, a rehabilitációs ellátás OEP-finan szírozáson kívüli kihasználása, majd későbbiekben ápolási osztály létrehozása. Az Uzsoki szaktudását úgy is szeretnénk értékesíteni, hogy távoli konzíliumokat adunk. Magyarországon, sőt világszerte is jól ismert ortopédiai ellátásunkat szeretnénk minél jobban kiaknázni. További célunk a helyi és nemzetközi szakmai képzésekben való rendszeres részvétel. Ehhez a webes technológia adott, sőt ortopédiai területen már kurzusokat is tartunk, de sebészetből és a többi szakmából is tervezünk ilyen programokat. A hosszú évek során végzett magas színvonalú oktatói tevékenységünkre hivatkozva megpályáztuk a Semmelweis Egyetem Oktató Kórháza címet, mivel kórházunkban működik a Semmelweis Egyetem Traumatológiai Tanszéke, s ezen felül hat osztályunk vesz részt regulárisan a graduális képzésben és szakképzésben. Zöldi Péter Menedzsment 5

8 Nagy port kavart Velkey György beszéde a XXVII. Medicina konferencián. A Magyar Kórházszövetség elnöke ugyanis kendőzetlenül beszélt nemcsak az ágazat elért eredményeiről, hanem azokról a jelenségekről is, amelyek negatívan befolyásolják az egészségügyben dolgozók közérzetét. Ezen az október 18-i ünnepi rendezvényen mutatták be az egészségügy szereplőit számos szempont alapjában rangsorba állító Medicina TOP200 című kiadványt, valamint sor került a második egészségügyi ex-miniszteri találkozóra, és egy díjátadóra is. Lezárult az elmúlt évtized iránykeresése, kialakultak a keretek V elkey György a konferencián elmondott beszédében azt hangsúlyozta, hogy bár az egészségügyben kialakult a keretrendszer, még számos teendő van. Különösen azért, mert ebben a rendszerben nem érzi jól magát sem az egészségügyben dolgozó, sem a beteg. A rossz közérzetnek oka például az elviselhetetlenül elnyúló választási kampány, amely tele van árnyalatlan, jelszószerű, a politikai célok érdekében szerkesztett egészségpolitikai üzenetekkel. Ehhez járul, hogy az intézkedéseket a politikai harcok logikája befolyásolja. Az elnök úgy vélte: az egészségügyben dolgozók hangulatát borzolják azok az egyszerűsített gazdaságpolitikai üzenetek is, amelyek mögött a mindentudás téveszméje áll. Ezen kívül rontotta az egészségügy társadalmi megítélését a szenzációkereső, gyakran csak a negatív híreket közlő média is. Nem véletlen, hogy az ágazatban kiszolgáltatott, megalázott, túldolgozott, az egyéni túlélési stratégiákat kereső egészségügyi munkatársak dolgoznak tette hozzá. Velkey György hangsúlyozta: az elmúlt egy évtized egészségpolitikai iránykeresése lezárult, kialakultak a keretek. Eldőlt, hogy társadalombiztosítási alapú, egybiztosítós modellre épül a rendszer, amely döntően állami gondoskodásra, és nem piaci logikára alapul. Megszületett a Semmelweis-terv is, amelyben megfogalmazódtak a legfontosabb egészségpolitikai elvek. A kialakult rendszer eredményei közé sorolta Velkey György az egészségügyi térségek rendszerét, amelyet nem közigazgatási határok mentén vagy szervetlenül jelöltek ki. A szakmai kollégiumok megújulását, a progresszivitási szintekhez igazított területi ellátási kötelezettségeket, a minimumfeltételek kijelölését. Az elnök úgy vélte, jó ötlet volt összeboronálni a népegészségügyi célt a forrásteremtéssel: bevezetni a dohányzásellenes intézkedéseket, a népegészségügyi termékadót, és ebből bért emelni. Hozzátette: a centralizált intézményfenntartásnak is kétségtelenül vannak hatékonysági előnyei. Hangsúlyozta: mindez azonban csak akkor működik, ha élettel, politikai erővel, pénzzel töltik meg, és folyamatosan megújítják. A kórházszövetség vezetője szerint hét olyan pont van, ahol mindenképpen be kell avatkozni. Elsősorban működésiforrásbővítésre van szükség. Szerinte ugyanis az egészségügyre fordított pénz se GDParányosan, se a gazdasági növekedéshez viszonyítottan, se a történelmi értékekkel összehasonlítva nem elég. A kórházak esetében az elnök szerint feladatarányos, teljesítménnyel korrigált finanszírozásra van szükség, korrigálni kell a HBCs-t és TVK-t is, mert a szakmai, önkormányzati, területi lobbik torzítják ezeket az elemeket. Mindenképp fontos lenne, hogy jobban odafigyeljenek a betegek igényeire mondta Velkey György. Emellett az egészségügyben dolgozó szakemberek megbecsülését is vissza kell szerezni. Az erkölcsi megbecsülésen kívül, a béremelést 2014-ben is folytatni kell. Az elnök hangsúlyozta: a képzési rendszert is át kellene alakítani, mivel szerinte például a szakorvosképzés túl hosszú. Tehát véleménye szerint rövidebbé, rugalmasabbá kellene tenni, mindezt persze úgy, hogy a minőség megmaradjon. A centralizáció után szükség van egyfajta decentralizációra is, amelyben megerősítik a térségi feladatokat, létrejöhetnek lakosságközeli társadalmi és önkormányzati együttműködések mondta az elnök. Fontos lenne a betegutakat egyértelműen szabályozni, valamint a fekvő- és a járóbeteg-ellátást, továbbá az alapellátást funkcionálisan integrálni. Nemcsak a működési, hanem a beruházási forrásokat is bővíteni kell mondta a kórházszövetség vezetője. Különösen azért égető ez a szükség, mert nyugdíjba vonul a Ratkó-korszakban született lakosság, tehát várhatóan megnő az igény az egészségügyi ellátásokra. Ráadásul várhatóan a as uniós költségvetésből a korábbihoz képest jóval kevesebb beruházási forrás jut majd az egészségügynek. Az elnök kiemelte még azt a megoldatlan beruházási forráshiányt is, amely a fővárosi egészségügyet sújtja. Velkey végül az országgyűlési választások közeledtével kapcsolatban egy kéréssel fordult a politika és a média képviselőihez: Kérem, hogy kíméljék meg az eddig elért eredményeket! A rangos eseményen mutatták be a Medicina TOP200 című kiadványt, amely az egészségügy szereplőit állítja minőségi rangsorba. A kiadványban számos szem pontrendszer alapján felállították a leg jobb OEP-finanszírozott aktív fekvőbeteg-egészségügyi szolgáltatók 25-ös listáját is, amelynek első négy helyén a négy orvosegyetem klinikái állnak. A rendezvényen számos szakmai elismerést is átadtak, köztük a B. Braunnak a minőség elismerésére alapított különdíját, amelyet a vállalat kórházi kategóriában hozott létre. A szakmai zsűri javaslata alapján ezt a díjat a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórháza kapta meg. A díjat dr. Velkey György a kórház főigazgatója vette át, aki a különdíj mellé egy egymillió forintos, orvosi eszközök beszerzésére szóló ajándékutalványt is kapott. A zsűri értékelése alapján a Kiváló Megyei Kórház elismerést a Petz Aladár Megyei Oktatókórház, a Kiváló Városi Kórház elismerést a Soproni Gyógyközpont érdemelte ki az egészségügyben nyújtott kiemelkedő teljesítményéért. A díjátadás után Velkey György azt mondta: Úgy érkeztem, mint a Kórházszövetség elnöke és úgy távozom, mint a kitüntetett Bethesda Kórház boldog igazgatója. Bernáth Bea 6 AKTUÁLIS KÓRHÁZ 2013/10.

9 A Magyar Államkincstár (MÁK) közzétette a tb-alapok gazdálkodásának legfrissebb, augusztusi adatait. A számok szerint mind a nyugdíj-, mind az egészségügyi kassza az év 8. hónapjában szufficitet mutatott. Többletet mutatnak a tb-kasszák A kincstár jelentése szerint augusztusban összesen 312,1 milliárd forintot tettek ki együttesen a járulékbevételek és a különféle hozzájárulások. Ezen belül a nyugdíjalap 249,5 milliárd forintos bevétele 21,4 milliárddal meghaladta az előirányzatot, az egészségügyi alap 62,5 milliárdos bevétele pedig 1,9 milliárddal volt több az e hónapra tervezettnél. Mindezeket összehasonlítva a tavalyi év ugyanezen periódusában regisztrált adataival a MÁK megállapította: az idei eredmények a tavalyihoz képest javulást mutatnak augusztusában a nyugdíjbiztosítási alap 1,8 milliárd forintos, az E-alap 17,3 milliárdos költségvetési hiányt produkált. Az alapok különféle jogcímeken realizálódott teljes bevételállományát tekintve idén augusztusban összességében 412,8 milliárd forintos költségvetés szerinti bevételhez jutottak. Ebből a nyugdíjalap 258,4 milliárd forinttal, az E-alap 154,4 milliárd forinttal részesült. Túlköltekezett a gyógyszerkassza A nyugdíjbiztosítási alap augusztusban öszszesen 236,1 milliárd forintot fordított az aktuális nyugdíjkiadásokra. Az E-alap pénzbeli ellátásokra 45,6 milliárdot költött, rokkantsági, rehabilitációs ellátások kifizetésére 28,8 milliárdot, GYED-re 8 milliárdot, táppénzkifizetésre 4,9 milliárdot, és terhességi-gyermekágyi segélyre 3,1 milliárd forintot. Egyéb pénzbeli juttatásokra 0,8 milliárd jutott. Természetbeni juttatásokra a tervezettnél 1,8 milliárddal kevesebbet, öszszesen 100,7 milliárd forintot fordítottak. Az egészségügyi kasszán belül a gyógyító-megelőző ellátásra az előirányzottnál 3,8 milliárd forinttal kevesebbet, összesen 70,1 milliárdot fizettek ki. A gyógyszerkassza viszont az év tizenkét hónapjára arányosan elosztott kiadások mértékét 1,9 milliárddal túlteljesítette, ami azt jelenti, hogy az E-alap augusztusban 25,2 milliárd forintot fizetett ki gyógyszertámogatások címén. Ugyanez érvényes a gyógyászati segédeszközökre is: az augusztusra tervezett kiadásoknál 0,6 milliárddal többet, vagyis 4,2 milliárd forintot költöttek erre a célra. Az egyéb, természetbeni ellátások költsége 1,1 milliárd forint volt. Az alapok ellátási, működési és vagyongazdálkodási költségei összességében augusztusban 4 milliárd forintot tettek ki, ebből a működési kiadásokra 1,9 milliárdot költöttek. Az év első nyolc hónapjának összesített adatait vizsgálva a MÁK szakértői megállapították: a január-augusztusi periódusban a tb-alapok gazdálkodása összességében 206,4 milliárd forintos többletet mutat. Ebből a nyugdíjbiztosítás 142,4 milliárd forintos, az egészségügy 64,1 milliárd forintos szufficitet produkált. A vizsgált időszak végéig idén a tb-alapok összességében 3282,9 milliárd forintos bevételre tettek szert, ami az éves előirányzatnak a 70,6 százalékát jelenti. Augusztus végéig a nyugdíjalapnak összesen 2040,3 milliárd forintos, az E-alapnak 1242,6 milliárdos bevétele volt, így időarányosan az előbbi 142 milliárdos, az utóbbi 39,7 milliárdos pluszbevételt produkált. A nyugdíjalapnál a többletbevétel a kormány által kivetett szociális hozzájárulási adónak, a nyugdíjbiztosítási és a korkedvezmény-biztosítási járuléknak, az E-alapnál pedig az egészségügyi hozzájárulás mértéke növelésének, az egészségbiztosítási járulékbevételeknek, illetve a gyógyszergyártói/forgalmazói adók bevezetésének a javára írható. Az alapok járulékbevétele 2013 időarányos részében 71,5 százalékban realizálódott, ami számszerűen 2478,8 milliárd forintot jelent. A nyugdíjalaphoz ez idő alatt összesen 1966,6 milliárd forint, az egészségügy kasszájába pedig 512,3 milliárd befizetés érkezett be. Járulékbevételekből a vizsgált időszakban tavalyhoz képest 5,9 százalékkal, vagyis összesen 138,5 milliárd forinttal nőtt a két alap járulékbevétele. Új adók több bevétel Az állami költségvetés különböző jogcímeken összességében 717,3 milliárd forintot juttatott a két alapnak. Egyéb (ellátási, működési, vagyongazdálkodási stb.) jogcímeken az alapokhoz összesen 86,7 milliárd forint érkezett. Az E-alapnál 42,1 milliárdos befizetést teljesítettek a gyógyszergyártók/- forgalmazók, 17,7 milliárd folyt be baleseti adó címén, 12 milliárd a népegészségügyi termékadóból. Az egészségbiztosítási feladatokra időarányosan az év eleji előirányzat 66,3 százalékát, vagyis 369,5 milliárd forintot költöttek el. Ezen belül a kassza gyógyítómegelőző ellátásra 553,3 Mrd Ft-ot költött, vagyis az időarányos előirányzatnál 38 milliárd forinttal kevesebbet. Az első nyolc hónap adatait összesítve megállapítható, hogy a gyógyszertámogatás 8,9 milliárd forinttal túllépte az előre meghatározott keretet, a vizsgált időszakban összesen 195,6 milliárd forintot költöttek erre a célra. Gyógyászati segédeszközök támogatására 34,1 milliárd forint volt a kiadás, ami 5,2 milliárddal meghaladta a nyolc hónapra tervezett keretet. A tb-alapok államháztartási számlákon nyilvántartott augusztus végi teljes pénzforgalmi szufficitje 203,9 Mrd Ft volt. Ezt a nyugdíjbiztosítási alap 138,3 milliárd forintos, és az E-alap 65,5 milliárdos többlete tette ki. Ez az összeg együttesen tartalmazza a TB költségvetési bevétele és kiadásaként, valamint a nem az alapokat terhelő ellátások folyósítása és megtérítéseként felmerülő különbözetet is állapítja meg a MÁK jelentése. Lóránth Ida Kritikus állapotban vannak a brit kórházak? Az angol kórházak egynegyede meghaladja az emelt szintű kockázatú fokozatot, közölte a Care Quality Commission (CQC), amely több szempont alapján végezte a felmérést. Többek közt az orvosi hibákat, a betegellátást és a halálozási arányokat is figyelembe vették. 161 kórházból 44 abban bízik, hogy beleesnek az elfogadható kategóriába. A vizsgálatokat szeptemberben kezdték el, és december közepén fejezik be. A kórházak a kiváló, a jó, a javításra szoruló, illetve a nem megfelelő minősítést kaphatják az egészségügyi rendszer vizsgálóitól. Ezek az értékelések segítik a kormányt és a kórház dolgozóit is abban, hogy milyen területeken érdemes fejlődniük. (Világgazdaság online) KÓRHÁZ 2013/10. AKTUÁLIS 7

10 Legalább tízszázalékos, nem halogatható bérfejlesztés szükséges az egészségügyi ellátás hátterét megteremtő műszaki-gazdasági terület dolgozóinak, szögezte le Molnár Attila az EGVE konferenciáján, ahol Cserháti Péter a HBCs-validálás szükségességéről, egyszersmind problematikájáról is beszélt. A menedzsment kompetenciája legyen a bérfejlesztés I mmár a második béremelési körből is kimaradtak az egészségügyben műszaki-gazdasági területen dolgozók, s ugyan egyik oldalon javult a helyzet, ugyanakkor fokozódott a feszültség az intézményekben, fogalmazott Molnár Attila, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete (EGVE) elnöke a szervezet 20., jubileumi, Balatonfüreden október 2 4. között rendezett konferenciáján, annak is a szakmapolitikai fórumán. Leszögezte: a legalább 10 százalékos béremelés nem halogatható tovább, ugyanis közel 25 százalékos fluktuáció sújtja a területet. A cserélődés pedig veszélyekkel jár, és sok időt (öt-hat hetet, de akár két-három hónapot is) vesz igénybe, hiszen az új dolgozó nem tud egyenértékű munkát végezni a távozóval, be kell tanítani az egészségügyből adódó speciális tudást igénylő feladatokra. Az EGVE közgyűlése Balatonfüreden Ft Ft Ft Ft Egészségügyi átlag (KSH) Nemzetgazdasági átlag (KSH) Gazdasági-műszaki terület átlag (EGVE) Ft 0 Ft Az átlagbérváltozást a minimálbér-emelés és a fluktuáció növekedése eredményezi. A távozó munkatársakat csak magasabb bérajánlattal lehet pótolni, még az alapfokú végzettségűek csoportjában is! EGVE-felmérés a béremelésért A béremelésre vonatkozóan elmondta: dolgozónak kellene bérfejlesztést biztosítani, ennek éves forrásigénye ötmilliárd, járulékterhe 1,8 milliárd forint lenne. A dolgozók számára akiknek átlagos besorolási bruttó bérük forint havi 8723 forint nettóbér-emeléssel járna. Fontos elvként fogalmazta meg, hogy a béremelés végrehajtását az intézményi menedzsmentre kell bízni, hiszen ők ismerik leginkább dolgozóik munkáját, s nem szeretnék, ha feszültség generálódna abból, hogy központilag határozzák meg kinek, mennyi jár. Hogy minél eredményesebben, minél több konkrétumot felmutatva tudjanak tárgyalni az államtitkársággal a bérfejlesztésről, az EGVE önkéntes felmérést végzett, amelynek eredményeit Molnár Attila ismertette a konferencián. A 2009 és 2012 közötti időszakot átölelő felmérésben összesen 125 intézmény vett részt: 3 egyetem, 20 többprofilú térségi kórház, 47 városi kórház, 5 krónikus-rehabilitációs intézet, 9 szakkórház, 38 járóbetegszakellátó intézmény (az önálló szakrendelők 41 százaléka havi ötmillió forint feletti bevételből gazdálkodik). A felmérésből származó minta a gazdasági-műszaki területen foglalkoztatottak 73 százalékának, azaz közel 18 ezer dolgozónak az adatait tartalmazza, tette hozzá. A műszaki-gazdasági területen foglalkoztatottak 41 százaléka alap-, 41 százaléka középfokú, 18 százaléka felsőfokú 8 AKTUÁLIS KÓRHÁZ 2013/10.

11 intézményben végzett. A számok önmagukért beszélve cáfolják a Szócska Miklós államtitkár azon állítását, miszerint ezen a területen jórészt elegendő az alapfokú képesítés ezzel indokolta ugyanis, miért maradtak ki a béremelésből az egészségügy hátterében dolgozók. Lecsúszva, lemaradva mások átlagbérétől A terület dolgozói nemcsak a nemzetgazdasági, de az egészségügyi átlagbértől is elmaradnak: 2011-ben 52 ezer, 2012-ben 63 ezer forinttal volt alacsonyabb a jövedelmük a KSH szerinti egészségügyi átlagbérnél. Legkevesebbet az élelmezésben, a mosodában dolgozók, a takarítók és a biztonsági munkakörökben dolgozók keresnek, bérük jó, ha eléri a százezer forintot. Felhívta arra is a figyelmet, hogy az elvándorlás és a minimálbér emelése következtében súlyos, és forrás hiányában nem kezelhető bérfeszültségek alakultak ki az intézményekben. Példaként említette, hogy a műszaki vezető ugyanannyit keres, mint a beosztottja. Egyre súlyosabb belső konfliktusok alakulnak ki az egészségügyi és a gazdasági műszaki területen dolgozók között is a béremelés elmaradása miatt, tette hozzá, azt a példát felhozva, miszerint a gazdasági vonalon dolgozóknak augusztusban szabadság helyett a kollégáik béremeléséhez szükséges hatalmas adminisztrációt kellett elvégezniük. A HBCS-validálás buktatói Ezen a fórumon hangzott el, hogy a következő héten húsz, a legnagyobb adósságot maga előtt görgető kórházzal tárgyalások kezdődnek a kormányzat, a GYEMSZI és az OEP részvételével. Minderről Cserháti Péter helyettes államtitkár beszélt. Azt is elmondta, hogy minél előbb szeretnék lezárni ezeket a tárgyalásokat, ugyanis rajtuk kívül még mintegy négyszáz egészségügyi szolgáltatót érinthet az adósságkonszolidáció. Cserháti jelezte, hogy a továbbiakban szeretnék megszüntetni a konszolidáció megszokottá vált év végi és random jellegét, mert így nincs pedagógia hatása. Arról is beszélt, hogy jövőre az OEP monitoringadataiból már havonta követni tudják az egyes szolgáltatók adósságának alakulását: nemcsak a lejárt, hanem a még le nem járt számlaállományt is figyelemmel tudják majd kísérni. A havi követés érdekében az úgynevezett őszi egészségügyi salátatörvényben elvégzik a szükséges törvényi módosításokat. A jövő évi költségvetés intenzív egyeztetésekkel készül Cserháti tájékoztatása szerint, aki többek között kiemelte, hogy a tervezetben szereplő tízmilliárd forintos céltartalék bizonyos puffert jelent a rendszerben, ám annak optimális felhasználására vonatkozó elképzeléseket is ki kell alakítani. A kórházak által régóta szorgalmazott HBCS-validálást jogosnak ismerte el, Dr. Cserháti Péter fotó: Botár Gergely, kormany.hu ám jelezte, hogy ezzel nem oldódik meg minden probléma: nem segítené ugyanis a magas progresszivitási szinten gyógyító kórházakat, amelyek kénytelenek vatta HBCS-s tevékenységeket is elvállalni, hogy a drága ellátások fedezetét ki tudják termelni. Éppen ezért progresszivitási díjban gondolkodnak, hogy a finanszírozási rendszer elismerje a magas szakmai munkát, és segítse a leginkább terhelt intézményeket. A TVK kapcsán elismerte, hogy az igényeket végig kell gondolni, illetve azt, hogy a járóbeteg-ellátás idei degressziós elszámolásának szűkítése negatív hatást okozott, holott épp a kórházak tehermentesítése lenne a szakellátás feladata. Cserháti jelezte, hogy az elkövetkező időszakban szűken limitált térben tudnak dolgozni a jövő évi választások miatt. Úgy vélte, a meglévő ágazati hiányosságok miatt könnyű eszköz lehet az ellenzék számára demagógia, ám a rendbetétel annál nehezebb lesz. Beszélt arról is, hogy frusztrálja az ágazat részéről mutatkozó érdektelenség a szűkös apparátussal dolgozó szakállamtitkárságot, mert visszajelzések nélkül nehéz dolgozniuk. A szakmai napra meghívást kapott Makkai Mária, az Állami Számvevőszék felügyeleti vezetője, aki többek között húsz kórház ellenőrzésének tapasztalatairól beszélt a vizsgálat eredményeit február végén tette közzé az ÁSZ. Legfontosabb megállapítását ezúttal is kiemelte a felügyeleti vezető: nem jött létre fenntarthatóbb ellátási rendszer, az adósság a rendre végrehajtott konszolidációk ellenére is újratermelődik. Elmondta, hogy az ÁSZ-nál példaértékűnek tartják a kórházak reakcióját, kiváló intézkedési terveket kaptak, az utóvizsgálatok során pedig majd kiderül, milyen eredménnyel sikerült megoldani a feladatokat. Sándor Judit KÓRHÁZ 2013/10. AKTUÁLIS 9

12 Az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete (EGVE) október 2. és 4. között rendezte 20., jubileumi kongresszusát. Az esemény nyitónapjának délutánján az egyesület tisztújító közgyűlését is megtartották. Molnár Attilával, az EGVE újraválasztott elnökével beszélgetünk. EGVE közgyűlés: kimaradt és lemaradt Hogyan ítéli meg a közgyűlésen elhangzottakat, illetve milyen feladatok, teendők várnak az ernyőszervezetre? Elöljáróban annyit, hogy az EGVE évi közgyűlése eredményes volt. A választott testületek létszámának 43%-át innentől kezdve olyan fiatal tagtársak töltik be, akikre egyesületünk hosszú távon számíthat. További pozitív változásnak tartom, hogy a választmányban és az elnökségben orvosok, szakdolgozók és informatikusok is bizalmat kaptak, így remélhetően kapcsolatrendszerünk az elkövetkezendő években szélesebb alapokra épülhet. Idén az EGVE szervezésében 20. alkalommal találkoztak az egészségügyi ágazat szereplői, az egészségügyi szolgáltatók, a beszállítók és a döntéshozó politikusok képviselői. Szakmai programunk ebben az évben a kórház-üzemeltetés gazdasági-műszaki területeinek széles spektrumára fókuszált. Meghívott külföldi előadóink plasztikusan mutatták be, hogy például Ausztriában és Németországban a hazai gyakorlattól eltérően úgy anyagi, mint erkölcsi értelemben milyen magasan értékelik és becsülik meg a gazdasági-műszaki szakterületeket. Érzékelhetővé vált, hogy az osztrák, illetve a német egészségügy és a magyar egészségügy közötti minőségbeli különbség többek között e megítélési eltérésen is múlik. Az elmaradt béremelés súlyos következményekkel járhat. Így igaz. Ma az egészségügyben dolgozó gazdasági-műszaki szakemberek átlagbére a nemzetgazdasági átlaghoz viszonyítva forinttal, az egészségügyi átlagbérhez viszonyítva pedig forinttal Molnár Attila alacsonyabb! Ezek a számok drasztikus különbséget mutatnak, és messzemenően alátámasztják azt a követelésünket, hogy a béremelés elengedhetetlenül szükséges. Fontos megjegyeznem azt is, hogy az ágazati egyeztető tárgyaláson a gazdasági-műszaki terület béremelésének szükségességét valamennyi szakmai és érdekképviseleti szervezet egyhangúan első számú prioritásként határozta meg. Sajnálatos, hogy a szakmapolitikai döntéshozókat ezek az érvek és egy ritkán tapasztalható ágazati egyetértés sem győzték meg. Ugyanakkor én rendületlenül bízom abban, hogy jogos igényünk rövidesen meghallgatásra talál, hiszen mindössze 25 ezer emberről beszélünk, akiknek mindennapos helytállása és szakmai felkészültsége az orvosok és szakdolgozók áldozatos munkájához elengedhetetlenül szükséges. Továbbá a korszerű és biztonságos betegellátáshoz sem lehet mellőzni őket. Ezért hosszú távon nem tartható fenn az, hogy az egészségügyben a gazdasági-műszaki területen dolgozók az ágazat másodrendű munkavállalóinak minősüljenek. A 2012 és 2013 években végrehajtott szelektív ágazati béremelést önmagában mint tényt csak üdvözölni lehet. Igen, ugyanakkor az a probléma, hogy a béremelés célzottan, személyre szólóan érkezett. Azt a politikai szándékot értem, hogy a kormányzat biztosra akart menni abban, hogy a béremelés a címzettekhez eljusson. Az elosztás kiválasztott módja azonban nem vehette figyelembe az intézményi sajátosságokat, az érintettek valódi munkateljesítményét és nem utolsó sorban az elvégzett munka minőségét. Ezekben a kérdésekben csak az intézményi menedzsmentek tudnak körültekintően dönteni, amire azonban ezúttal nem volt lehetőségük. A médiában is megjelent különböző nyilatkozatok alapján érzékelhető, hogy a béremeléseket követően újabb belső feszültségforrások keletkeztek. Az idősebb és fiatalabb munkavállalók között jelentősen csökkent a kiinduló állapotban megvolt jövedelemkülönbség, amit a korosabb kollégák nyilvánvalóan okkal kifogásolnak. A helyzet kezeléséhez azonban az intézményi menedzsmentek nem rendelkeznek megfelelő forrással és költségvetési előirányzattal. A 2014-ben esedékes béremelés végrehajtásánál mindenképpen érdemes ezt a szempontot is figyelembe venni A évi újratermelődő adósságválság az egészségügy egyik legégetőbb problémája. 10 Aktuális KÓRHÁZ 2013/9.

13 A közgyűlésen megválasztott tisztségviselők Jelölt elnök Törökné Kaufmann Zsuzsanna Elnökség Dr. Baráth Lajos Eőry Ferenc Harsányi Imre Kálmánné Juhász Ilona Nagy Árpád Dr. Vermes Tamás Választmányi elnök Béres Margit Választmányi tagok Bobál István Gémesiné Lőrincz Márta Karátsonyi Annamária Lugosi Krisztina Nagy István Pethőné Tarnai Erzsébet Vargáné Tarr Mária Felügyelő Bizottsági elnök Juhász Gábor Felügyelő Bizottsági tagok Kertész Márta Harsányi Imréné Etikai Bizottsági elnök Becze Ákos Etikai Bizottsági tagok Mocsáry Pál Prosszer Ottó Régióvezetők Durda Ágnes Észak-Magyarország Harsányi Imre Észak-Alföld Imre Tímea Nyugat-Dunántúl Kálmánné Juhász Ilona Budapest Papp Péter Dél-Dunántúl Szabó Mihály Dél-Alföld Már többször, több helyen kifejtettem, hogy az egészségügyi finanszírozás rendszeréből az elmúlt években háromhavi finanszírozást vontak ki. Ebből egyhavi finanszírozásnak megfelelő összeget a kórházak belső megszorító intézkedésekkel kezelni tudtak. A második havi finanszírozás súlyos belső adósságot eredményezett. És elmaradtak a legfontosabb a működtetés biztonságát érintő karbantartások, állagmegóvó intézkedések, mint ahogy elmaradt a bérek szinten tartása is. A harmadik havi finanszírozásnak megfelelő összeg pedig adósságként minden évben újra intézményi adósságállomány formájában jelenik meg. A évi ismét újratermelődő adósságválság az egészségügy egyik legégetőbb problémája. Az intézményi adósság ismételt, menetrendszerű növekedése alapvetően három okra vezethető vissza. Elsődlegesen a finanszírozási díjtételek emelésének elmaradása generálja a kifizethetetlen számlák legnagyobb hányadát. Ma egy súlyszám önköltsége 180 ezer forint körüli. Ez pontosan 30 ezer forinttal több, mint amit degresszió nélkül, OEP finanszírozásként elszámolhatnak a szolgáltatók. Végeztem egy elég egyszerű számítást. Összehasonlítottam az egészségügyi szolgáltatók első félévi teljesítményeit a díjkülönbözetként figyelembe vehető 30 ezer forinttal számolva ennek értéke 54,8 milliárd forint. A féléves adósságállománnyal összevetve ez 62 milliárd forint a díjtételnövelés elmaradásának az adósságállományra gyakorolt hatását érzékletesen mutatja be. Másodsorban kezelni kell végre az egyes szolgáltatók számára rendelkezésre álló TVK-mennyiség és az általuk ellátott feladatok inkoherenciáját. Egyrészről elmaradt a bővülő feladatokkal arányos TVKemelés, de ugyanakkor más intézményeknél a feladatszűküléssel arányos TVK-csökkentés is. Ugyanakkor a progresszivitás alacsonyabb szintjén működő kórházak számára gyakorlatilag minden következmény nélkül adott az a lehetőség, hogy a magasabb költségigényű ellátást igénylő betegeket a megyei kórházakba, egyetemekre és országos intézetekbe küldjék tovább, sok esetben úgy, hogy a továbbküldésnek semmiféle adminisztratív nyoma sincsen. Ez ellen a gyakorlat ellen a progresszivitás magasabb szintjén ellátást nyújtó intézmények semmiféle védelmet nem élveznek, a többletellátásokért finanszírozási többletforrást nem kapnak. Ezért tartom fontosnak, hogy mielőbb váltsa föl az úgynevezett történelmi TVK-t az ellátott feladatokkal arányos finanszírozás megosztás. Nyilvánvaló, hogy ez a lépés is tartalmaz veszélyeket. Láthatóvá teszi a valódi betegellátás és a költségigényesség alapján szelektált ellátást végző intézmények közötti különbségeket, amelynek lehet olyan következménye is, hogy bizonyos kórházak nem jutnak hozzá a fennmaradásukhoz szükséges minimális finanszírozáshoz. Mi tartozik az okok harmadik körébe? A gazdálkodási problémák. Az államosítást követően végbement főigazgatói, illetve gazdasági igazgatói pályáztatás véleményem szerint célszerű volt abban a tekintetben, hogy a kórházi menedzsmentek megmérettek. Így azt, hogy az intézményekben súlyos gazdálkodási problémákkal küzdenek a nem megfelelő képességű vezetők, nem mondhatjuk ki. Vannak azonban öröklött, és az egyes intézmények speciális helyzetéből eredő gazdálkodási nehézségek. Minden bizonnyal érdemes kiemelni néhányat. A korábbi tulajdonosok intézkedései alapján megkötött, néhány esetben a kórház számára előnytelen szolgáltatási vagy alvállalkozói szerződésektől nehéz megszabadulni. A korábbi időszak presztízs jellegű beruházásai is sok esetben terhelik a kórházak költségvetését, hiszen a beruházással összefüggésben elvárt/tervezett finanszírozás és betegforgalom nem valósult meg. Jelentős fedezetlen többletköltséget jelent a kórházak számára az uniós projektek megvalósítása kapcsán a pályázati forrásból nem fedezhető felmerülő technológiailag szükséges ráfordítások, mint például a beruházással érintett osztályok ideiglenes elhelyezése, diagnosztikai egységek átmeneti szünetelése, illetve pótlása, és a beruházással érintett területek kiesése miatti belső logisztikai többletráfordítások. Célszerű lenne, ha a jövőben, a projektek tervezésének időszakában ezeket az elkerülhetetlenül felmerülő költségeket is számba vennénk. A folyamatosan újratermelődő adósságválság kapcsán gyakorta hallani a pénzügyi kormányzat érvét, hogy az adósságcsökkentő támogatások olyanok, mintha a vizet egy lyukas vödörbe hordanánk. Ez alapvetően igaz ugyan, de érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy először álljon rendelkezésre megfelelő forrás a vödör befoltozására a díjtételemelésre gondolok, és csak azt követően kapjanak a kórházak pénzt a vízre, azaz az adósság csökkentésére. Az adósságrendezéssel összefüggésben előszeretettel használjuk a konszolidáció kifejezést. Értelmezésem szerint ez megerősítést, megszilárdítást jelent, azaz nem csak a következményeket, hanem a probléma kiváltó okának megszüntetését is magában foglalja. Nem elég tehát a látható tünetek ismételt kezelése, hanem annak kiváltó okát, magát a betegséget is gyógyítani kell. Krasznai Éva KÓRHÁZ 2013/10. AKTUÁLIS 11

14 A European Health Property Network (EuHPN) szakemberei adtak találkozót egymásnak Budapesten, hogy megpróbálják újraértelmezni a kórházak szerepét, megvizsgálni, milyen kihívásoknak kell az intézményeknek megfelelniük Európában. A kórházak még mindig ikonikus intézmények A kórházak újraértelmezése: európai kihívások címmel három napon át tanácskoztak az EuHPN szakemberei Budapesten a GYEMSZI és a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központja közös konferenciáján. A hálózat tagjai az elmúlt 13 évben arra törekedtek, hogy lehetőséget biztosítsanak egészségpolitikusoknak, ellátásszervezőknek, az egészségügyi vagyon gazdálkodásával foglalkozó szakembereknek, befektetőknek, beruházóknak, kórházépítészeknek, valamint kutatóknak a közös gondolkodásra ahogy ez az október 7 9-i rendezvényen is történt, nem először. Hét éve ugyanis szintén Budapest adott otthont az EuHPN éves workshopjának. A szervezet álláspontja szerint az egészségügy állandóan egyensúlyozni kényszerül a folyamatosan fejlődő otthoni és alapellátások között, de a kórházak még mindig ikonikus intézmények az európai egészségügyi rendszerekben. Mágnesként vonzzák a beruházásokat, képzéseket, oktatási és kutatási tevékenységeket, és természetesen kiemelkedő szerepük van a diagnosztikai, gondozási és gyógyítási tevékenységek területén. A rendszert létrehozni és fenntartani költséges vállalkozás, ugyanakkor a betegek magas elvárásai a kórházi szolgáltatások iránt sokszor nincsenek összhangban az intézményi lehetőségekkel. Ezzel kapcsolatban Nigel Edwards, a Global Healthcare Group igazgatója úgy fogalmazott, hogy egyre nehezebb környezetben kell ma a kórházaknak átgondolniuk stratégiájukat, a legtöbb intézménynek csökkentenie kell méreteit, kubatúráját, ugyanakkor a ma még meglehetősen alacsony szintű integrációt erősíteni szükséges a szolgáltatók között. Úgy vélte, ma a kórházak nincsenek felkészülve a komplex gyógyításra, holott a betegek nagy többsége komplex problémákkal küszködik, s erre vár megoldást az ellátóktól. Rámutatott, hogy bár vannak jól működő szolgáltatók, sőt jó egészségügyi rendszerek, ám az átvételük nem egyszerű, ugyanis a bevált modellek általában máshol nem működnek. Nigel Edwards az autonóm regionális irányítás mellett teszi le voksát, és óv az amerikai modelltől, amelyben a kórházat üzemeltető vállalkozás tulajdonosai lényegében csak a bevételt, a jövedelmezőséget vizsgálva határozzák meg tevékenységüket. A magyar egészségügy elmúlt három évéről Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár tartott tájékoztatót a résztvevőknek. Legfőbb célkitűzésként azt jelölte meg, hogy a magyarok egészségesebbek legyenek, de több felelősséget is vállaljanak saját egészségük érdekében. Tájékoztatást adott az irányítása idején bevezetett változásokról, például a sikeresnek ítélt népegészségügyi adóról, a dohányzás visszaszorításáról, a népegészségügyi programokról. Az új betegellátási szervezésnek köszönhetően kevesebbet kell utazniuk a betegeknek, valamint az olcsóbbá váló gyógyszerek miatt kevesebbet kell a patikában hagyniuk sorolta az eredményeket. A béremelésnek köszönhetően nagyságrendekkel csökkent a rezidensek külföldre vándorlása, de mindezek ellenére a migráció jelentős most is ez azonban nemcsak nálunk, hanem egész Európában jellemző, tette hozzá. Ma a központi kapacitástervező rendszernek köszönhetően látják a 48 ezer kórházi szerződést és az összes intézményi banki átutalást, ezzel kontrollálni tudják a kórházakat, állította Szócska Miklós. Véleménye szerint komoly zökkenők és kritika nélkül sikerült a kórházak állami kézbe vétele. A tanácskozás színhelyén hétfőn este nyílt meg az Építészet a gyógyulásért 2013 kiállítás, és három kórházat, a Sziklakórház Múzeumot, a Szent János Kórházat és az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet látogatták meg az EuHPN szakemberei. A kórházaknak egyre nehezebb környezetben kell megvalósítaniuk stratégiájukat Sándor Judit 12 AKTUÁLIS KÓRHÁZ 2013/10.

15 A határon átnyúló betegellátás hazai szabályozása szerint egy másik tagországban gyógyulni kívánó beteg számára először itthon keresnek szolgáltatót, amely teljesítménykorlátja fölött is elláthatja a beteget: a bevétel a szolgáltatót illeti, ugyanakkor jelentési kötelezettsége lesz az OEP felé. Az uniós irányelv életbe lépése a várólistákat csökkentheti, de tömeges igénybevételre nem lehet számítani. TVK fölött fogadhatnak beteget a kórházak M egnyílnak a határok az uniós tagországok betegei előtt október 25-én, ugyanis életbe lép a határon átnyúló betegellátás EU-s irányelve (2011/24.). A szabadságot azonban már maga a direktíva korlátozza, hiszen hangsúlyozza, hogy tiszteletben tartja, és nem sérti az egyes tagállamok azon jogát, hogy meghatározzák, milyen típusú egészségügyi ellátást tartanak megfelelőnek. Azt is leszögezi, hogy a határon átnyúló egészségügyi ellátás szabadságának nemzeti jogba történő átültetése és alkalmazása nem eredményezhet olyan helyzetet, amelyben a betegeket arra ösztönzik, hogy más tagállamban vegyék igénybe az ellátást, mint ahol biztosítottként jogviszonyuk van. Fontos kitétel a dokumentumban, hogy az unió más tagországából érkező betegek gyógyítása nem veszélyeztetheti az adott állam betegeinek ellátását. A magyar szabályozást a 340/2013. kormányrendelet tartalmazza (Magyar Közlöny, szeptember 25.), s alapvetően a hazai ellátás igénybevételét szorgalmazza a különböző korlátozások (például előzetes kérelem) megfogalmazásával, ahogy a direktíva is védi a tagállamok ellátórendszerének fenntarthatóságát és működőképességét. Bár az uniós irányelv eredeti célja szerint betegjogi kérdés elsősorban a határon átnyúló egészségügyi ellátás igénybevételének lehetősége, ám hozadéka lehet, hogy segít valamelyest a hazai várólisták ledolgozásában, hiszen a jövő évi költségvetési tervezet szerint ehhez egymilliárd forint pluszforrás áll rendelkezésre. Bár nincsenek becslések arra vonatkozóan, mekkora mozgás várható az uniós elv hatályba lépését követően, a tagállami korlátozások miatt nem lehet nagy vándorlással számolni így szertefoszlottak azok az álmok, amelyek az egészségturizmus esetleges fellendülésével számoltak. A magyar kormányrendelet az E. Alap védelmében megfogalmazza: ha a betegforgalom utáni OEP-kifizetések elérik a járóbeteg-szakellátási kassza egy százalékát, akkor a kormányzati beavatkozás szükséges. Operáció. TVK felett vagy alatt? Az uniós tagállamból érkező beteg ellátásának bevétele a szolgáltatót illeti, az ellátást ugyanakkor jelentenie kell az OEP felé, amely folyamatosan monitorozza az ellátási igény alakulását. Sürgős esetben továbbra is mindenkit el kell látni, és továbbra sem elvárás, hogy a beteg anyanyelvét kell használni a gyógyítás során. A hazánkban beutaló köteles ellátásokhoz, vizsgálatokhoz az uniós tagországból érkező betegeknek is beutalót kell hozniuk, ugyanakkor esetükben nem érvényesül a területi ellátási kötelezettség: ahol megjelennek, ott el kell látni, vagy várólistára venni őket de fizetségért sem előzhetik meg a magyar betegeket a listán. Ugyan nem lehet tömeges betegvándorlással számolni befelé sem, azért problémát okozhat a beutaló kérdése. Egyelőre ugyanis nem sikerült tisztázni, hogy egy külföldi beteg kezelésekor az OEP felé történő jelentés során az intézmények mit kezdjenek a legfontosabb elemekkel (mint például a beutaló munkahely, orvos, betegség kódja), vagyis hogyan töltsék ki a jelentési felületet. Ugyanakkor az már szabályozott, hogy a szolgáltatók eldönthetik, kérnek-e előleget a külföldi betegtől, vagy az utólagos fizetést választják, s azt is milyen formában, készpénzben vagy átutalással kérik. Bár olcsósága miatt esetleg vonzó lehet a magyar ellátórendszer, de miután várólistára kerül(het) a páciens (pénzért sem előzhet), s ráadásul a tapasztalatok szerint a betegek leginkább anyanyelvükön szeretnek gyógyulni, ezért a külföldiek részéről sem várható tömeges megjelenés a hazai ellátásban. Nagy mozgásokkal a magyar betegek részéről sem lehet számolni, már csak azért sem, mert legjobb esetben is több mint ötven nap szükséges a határozat megszületéséhez. Ehhez kérelmet kell benyújtania a betegnek, aki addig már nyilván orvosnál járt, kivizsgáltatta magát, tehát ezzel is időt töltött. Itthon pedig általában három hónap alatt megoldódik a legtöbb ellátás, így csak a kifejezetten hosszú várólistákon lévő betegeket érintheti a határon átnyúló ellátás lehetősége. Az árak is visszatartó erejűek lehetnek a magyar betegek számára. Kétféle térítési módot vehetnek igénybe: ha uniós közszolgáltatónál gyógyulnak, akkor az OEP a hazai szolgáltatási díj 130 százalékát téríti meg külföldi ellátáskor, míg ha magánszolgáltatónál gyógyul valaki, akkor csak az itthoni tarifa mértékéig fizet a Pénztár mindezt utólag. Egy visszérműtétért itthon 75 ezer forintot fizet az OEP, ugyanakkor ennek többszöröse lehet a beavatkozás díja a nyugati tagállamokban (információnk szerint Németországban 1000 euró). Mivel az a cél, hogy hazai környezetben, hazai ellátásban gyógyuljon a beteg, ezért a külföldi gyógykezelés engedélyezése előtt az OEP megnézi, hogy van-e olyan hazai ellátó, amely a TVK-ján felül vállalni tudja a beteg ellátását. Csak nemleges válasz esetén kerülhet külföldi gyógyintézetbe magyar beteg, különben az OEP elutasítja kérelmét. A hazai kórházak számára ennek az OEP-eljárásnak üzenetértéke van, ugyanis ezzel a Pénztár elismeri, hogy van TVK felett hasznosítható kapacitásuk. Sándor Judit KÓRHÁZ 2013/10. AKTUÁLIS 13

16 Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) a nyár közepén adta ki közleményét amelyben, az európai kórházakban egyre gyakrabban fellépő nozokomiális fertőzések számának ugrásszerű növekedésére hívja fel a tagországok figyelmét. Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatása szerint ez a tendencia az utóbbi években a hazai kórházakra is jellemző. Halálozás mint módszertani ok Az ECDC jelentésében kijelenti: napjainkban, az európai kórházakban fekvő betegek közül egyre több páciens szenved el valamilyen kórházi fertőzést. A szervezet ezt a megállapítást a szakértői által, a kontinens harminc országának több mint ezer fekvőbeteg-intézményében végzett széleskörű vizsgálat összegzéseként tette. A vizsgálatban nemcsak egy adott időpontban észlelt nozokomiális fertőzések számát, hanem az intézmények által aktuálisan felhasznált antibiotikumok mennyiségét is rögzítették, és részletesen elemezték az ok-okozati öszszefüggéseket is. Megállapították továbbá, hogy bármely kórház egyetlen átlagos napján az ott kezelés alatt álló betegek közül minden 18. személy (vagyis az unió öszszes kórházát tekintve naponta körülbelül 80 ezer páciens) kénytelen elviselni valamilyen kórházi fertőzést. Évente összességében ez körülbelül 3,2 millió megfertőzött beteget jelent. A vizsgálati eredmények alapján a szervezet igazgatója kijelentette: a jelenlegi eredmények megerősítik azt a feltételezést, hogy az európai betegek kórházi kezelése, a fertőzések intenzív kockázata minden országban kiemelt közegészségügyi problémának tekintendő. A vizsgálat adatai szerint a legtöbb fertőzöttet (19,5 százalék) az intenzív osztályokon találták. Leggyakoribbak a légzőszervi, húgyúti és műtéti fertőzések voltak. Tüdőgyulladást a megfertőzöttek 19,4 százalékánál, alsó légúti fertőzést 4,1 százalékuknál, műtéti fertőzést 19,5 százalékuknál, húgyúti fertőzést pedig 19 százalékuknál diagnosztizáltak. A vizsgálat tényadatai azt a feltételezést is alátámasztották, hogy a kórházban fekvő betegek döntő többsége valamilyen antibiotikum-kezelésben is részesült. A szakértők becslése szerint az európai kórházakban összességében naponta több mint 400 ezer betegnél, vagyis a bennfekvők közül minden harmadiknál, az alapproblémái kezelése mellett, valamilyen okból antibiotikus kúrát is elrendelnek az orvosaik. Ami azt jelenti, hogy az említett páciensek többsége legalább egy, de általában többféle antibiotikumot is szed egyszerre. Megduplázódott fertőzésszám Röviddel a nemzetközi eredmények publikálása után, nyár végén az OEK a hazai adatokat is közzétette, amelyek a Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer (NNSR) információi alapján születtek. Az összesített adatok a fekvőbeteg-ellátó intézmények aktív osztályainak kötelező surveillancejelentéseinek számait tartalmazzák. Ezek kiterjednek egyrészt az incidencia alapú surveillance során észlelt nozokomiális járványokra, multirezisztens kórokozók által okozott fertőzésekre (MRK, Clostridium difficile, CDI, nozokomiális véráramfertőzések, másrészt a kórházak által önkéntesen vállalt periodikus surveillanceekre (sebfertőzés, eszközhasználattal összefüggésbe hozható fertőzések). Az NNSR adatai szerint 2012-ben 86 kórház, vagyis a hazai intézményeknek a 49,4 százaléka jelentett nála előforduló, multirezisztens kórokozók által kiváltott (MRK) fertőzést. 82 kórház (47,1 százalék) jelentett Clostridium difficile eseteket (CDI), 65 kórházban (37 százalék) pedig nozokomiális véráramfertőzéseket (VÁF) diagnosztizáltak. A beérkezett adatokat összesítve megállapítható, hogy az előző éviekhez képest az NNSR rendszer valamennyi moduljában emelkedett a bejelentett fertőzéses esetek száma. MRK-s esetet 789 fővel (31,8 százalékos emelkedés), CDI-t 2662 fővel (147,6 százalékos emelkedés), VÁF-ot pedig 184 fővel (9,4 százalékos emelkedés) több betegnél regisztráltak, mint 2011-ben. Figyelembe véve a betegforgalmi adatok pontosabb számítását, amelyben nem csupán az esetszámokat regisztrálják, hanem számolnak az ápolási napok és a halálozások számával is, kijelenthető, hogy minden modulnál mind a fertőzések előfordulásának gyakorisága jelentős gyarapodást mutatott. Figyelembe véve az NNSR nagy lefedettségét, a jelentő intézmények összetételét és az egyes intézményekben folyó surveillance eltérő intenzitását, változatlanul fenntartjuk azon állításunkat, hogy az NNSR alapján számított fertőzési arányok alkalmasak az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések hazai helyzetének a jellemzésére és a trendek értékelésére, de feltehetően még mindig alulbecsültek. Erre utalnak a kötelező modulok ez évben először közzétett incidencia- és incidencia-sűrűségpercentiliseinek tág határai is állapítják meg a jelentést megfogalmazó epidemiológusok. Vagyis feltételezhető, hogy a közölt számoknál is súlyosabb lehet a helyzet, a valóságban több lehet a fertőzött betegek száma, hiszen a hazai kórházak közül csupán minden második jelentett, csaknem 50 százalékuk egyáltalán nem írt fertőzésjelentést az OEK-nak. A kórházak fele jelentett Tavaly a hazai kórházakban leggyakoribb és legjellemzőbb fertőzések a C. difficile és a multirezisztens kórokozók (különös tekintettel a Gram-negatív törzsekre) voltak. Mindkét területen az esetek erőteljes növekedése tapasztalható. A CDI-fertőzések száma már az ezredforduló első évei óta emelkedik, ami a szakértők szerint a magyar egészségügyben évről-évre növeli a kórházi-járványügyi kockázatok esélyét. A jelenség nem tekinthető egyedinek, ma már Észak-Amerika és Európa kórházainak többségében is tapasztalható, mert új, a korábbinál agresszívebb spórás, toxintermelő baktériumtörzsek jelentek meg. Gyakoribb és súlyosabb lefolyású járványokat okoznak, amelyek kordában tartása, illetve a fertőzött esetek kezelése rendkívüli anyagi megterhelést jelenthet a különböző egészségügyi rendszerek költségvetésére. A fertőzéssel járó problémákat csak súlyosbítja, hogy az esetek egynegyedénél a kezelés ellenére kiújul a betegség. A fertőzés bélflóra-károsodással jár, aminek legtöbbször a fertőzést megelőző antibiotikum-használat az okozója. Hangsúlyosan igaz ez a megállapítás a széles spektrumú készítményekre. A kórházakban emellett nagy szerepe van a fertőzés terjedésében a megfelelő minőségű infekciókontroll hiányának is. Az NNSR adatai szerint a magyar fekvőbeteg-ellátásban INFEKCIÓKONTROLL KÓRHÁZ 2013/10.

17 között összesen 23 páciens betegedett C. difficile fertőzésben, és országosan mindössze 4 járványt regisztráltak. Halálos kimenetelű eset nem volt ben 83 beteget regisztráltak, közülük hatan meghaltak, 2011-ben 209 esetet, három személy halt bele a fertőzésbe, 2012-ben pedig 155 fertőzöttet jelentettek, akik közül hat meghalt. A sporadikus C. difficile esetek ennél is aggasztóbb statisztikát mutatnak: ben két kórház jelentett összesen öt esetet, a betegek közül egy halt meg ben pedig 84 kórház jelentett 4506 esetet, akik közül 1008 beteg elhalálozott. A járványügyi szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy korábban és jelenleg is a sporadikus C. difficile fertőzések leggyakrabban az aktív fekvőbeteg osztályokon fordulnak elő, de az utóbbi időben egyre többször regisztrálnak fertőzéseket a tartós ápolási osztályokon, illetve az időseket ápoló szociális intézményekben is. Feltételezhető, hogy oda a korábban aktív osztályokon fekvő betegek viszik át a kórokozókat. Az antibiotikus kezelések nem megfelelő alkalmazása mellett a fertőzés intenzív terjedésének oka lehet a fertőzött esetek késői diagnosztizálása is. Így egyes kórházakban a rosszul működő infekciókontroll miatt a beteg későn, vagy egyáltalán nem kerül elkülönítésre. Tovább növeli a fertőzés kockázatát az egészségügyi személyzet létszámhiánya, a kézhigiénés szabályok megsértése, vagy a higiénés feltételek súlyos hiányosságai. A jelentés, utalva a hazai gyógyszer-felhasználási adatokra megállapítja, hogy mind a járóbeteg-, mind a kórházi ellátásra egyaránt jellemző a szabálytalan antibiotikum-alkalmazás, ami táptalaja lehet a C. difficile fertőzések tömeges elterjedésének. Éppen ezért szükség lenne egy megfelelő központi kidolgozására és az abban foglaltak szigorú betartására az ellátórendszer minden pontján, az alapellátástól a fekvőbeteg-intézményekig. Szükség volna továbbá a szigorúbb infekciókontollra, az állandó és alapos ellenőrzésekre is. Veszélyes Gram-negatív kórokozók Az MRK-fertőzések legalább akkora problémát generálnak a fekvőbeteg-ellátásban, mint a C. difficile által okozottak. A hazai epidemiológusok szerint az antibiotikumoknak ellenálló baktériumtörzsek megjelenése globálisan elterjedt jelenség, ami a világ minden kórházában kisebb-nagyobb mértékben fellelhető. Oka a szabálytalanul és túlságosan gyakran alkalmazott antibiotikum-kezelés, következményei az egyre súlyosabb tünetekben megnyilvánuló fertőzések, azok kezelésének folyamatosan növekvő költségei, a terápia kimenetelének bizonytalansága és a fertőzéssel összefüggő halálesetek számának ugrásszerű növekedése. A multirezisztens baktériumtörzsek közül legveszélyesebbek a Gram-negatív kórokozók. Azokra különösen jellemző a gyors, agresszív terjedés. Ilyenek például a közelmúltban nemcsak Európa más kórházaiban, hanem itthon is megjelent karbapenem-rezisztens kórokozók. A MR-kórokozók további terjedésének megakadályozása végett az Európa Tanács egészségügyi szekciója saját stratégia kidolgozására kérte fel a tagállamok egészségügyi hatóságait. Annak szerves részeként tünteti fel az antibiotikum-rezisztencia egyes országokat érintő helyi terjedésének a nyomon követését, az antibiotikumok terápiás alkalmazásánál a szigorú szakmai követelmények betartatását. Ajánlja továbbá a tagországok és azok egészségügyi intézményei számára a helyi adottságoknak leginkább megfelelő stratégiák kidolgozását és végrehajtásának szigorú kontrollját. A hazai kórházak által jelentett eseteken alapuló OEK statisztika szerint az utóbbi években nálunk így alakult a NNSR MRK moduljába tartozó multirezisztens kórokozók által okozott fertőzések száma: ben 53 kórház jelentett ilyen esetet, akkor a fertőzött betegek száma 620 fő volt, közülük 161-en abba bele is haltak ben 84 kórház jelentett fertőzéses esetet, összesen 3263 betegnél, akik közül 876 fő halt meg. A betegek 48,7 százalékánál többféle kórokozó jelenlétét is diagnosztizálták. Az ebben a modulban jelentett fertőzések döntő többségét a sebfertőzések, a véráramfertőzések és a húgyúti fertőzések jelentették. Ezek együttesen okozták a multirezisztens kórokozók által okozott fertőzések 70 százalékát. A megfertőzött betegek átlagos ápolási ideje 30 nap volt. A fertőzések gyakorisága az intenzív terápiás, a belgyógyászati és a sebészeti osztályokon az átlagosnál sokkal kirívóbb volt. A multirezisztens kórokozók intézményen belüli és intézmények közötti terjedésében a korlátozott személyi és tárgyi feltételek, a betegek izolálásának nehézségei és az infekciókontroll egyéb hiányosságai (például a célzott antibiotikum-felhasználás, a megfelelő kézhigiéné hiánya) játszanak fontos szerepet, a multirezisztens kórokozók okozta. Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések előretörése a krónikus és a rehabilitációs betegellátást is komolyan érintő járványügyi probléma. A multirezisztens kórokozóval fertőzött, tünetes ápolt mellett jelentős problémát jelent a tünetmentes, de multirezisztens kórokozókat hordozó ápoltak elhelyezése, izolációja, különösen azért, mert a MRK tünetmentes ürítése hosszú ideig fennállhat, dekolonizáció csupán az MRSA-hordozás esetén lehetséges. Figyelembe véve, hogy az egészségügyi ellátással összefüggő MRK-fertőzések kialakulásában túlsúlyban vannak a külső rizikótényezők melyek sikeresen kiküszöbölhetők volnának, szükséges a helyi infekciókontroll megerősítése. Tekintettel arra, hogy a gyógyszerfelhasználási adatok alapján hazánkban mind az ambuláns, mind a kórházi szektorban gyakori az MRK-fertőzés kialakulását elősegítő antibiotikumok alkalmazása, megfelelő antibiotikumpolitika kidolgozása szükséges az egészségügyi ellátórendszer minden szintjén, ahol antibiotikumok felírása, illetve alkalmazása történik a betegellátásban figyelmeztetnek az OEK szakértői. Nincs ok aggodalomra! Falus Ferenc korábbi országos tiszti főorvos egy televíziós nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy szoros összefüggés lehet a kórházi nozokomiális fertőzések számának megduplázódása és az intézmények eladósodása között. Az, hogy a hazai kórházak kétmilliárd forinttal tartoznak a szakszerű takarítást végző cégeknek, és közöttük akad olyan is, amelyik már egy éve képtelen kiegyenlíteni a takarítók számláit, eleve azzal a következménnyel járhat, hogy az érintett intézményekben rosszabbak lettek a higiénés körülmények, vagyis ezzel kedvező táptalajt kínáltak a kórokozóknak. Legalább ekkora szerepe lehet a fertőzések terjedésében a kézhigiénés szabályok megszegésének is. Sajnos nemcsak Magyarországon, de a világon mindenütt problémát okoz az egészségügyi személyzet kézmosása, illetve annak a hiánya. A szakmai szabályok szerint mind az orvosnak, mind a nővérnek alaposan kezet kellene mosnia minden egyes betegnél, mielőtt hozzáér, ám ezt kevesen tartják be, noha nem igényelne semmilyen anyagi befektetést. Falus Ferenc szerint a magyar egészségügyi intézményekben mennyiségileg a világátlagnál viszonylag kevesebb antibiotikumot használnak, ám arányaiban sokkal többször alkalmaznak széles spektrumú készítményeket, mint másutt. Oka, hogy nálunk nincs egységes antibiotikum-politika, szabályozatlan ez a terület. Nincs irányadó, központilag kidolgozott szabályrendszer, amely előírná, hogy egy adott beteg kezeléséhez az orvos mikor, milyen antibiotikum-készítményt alkalmazhat. Az KÓRHÁZ 2013/10. INFEKCIÓKONTROLL 15

18 egészségügyi ellátás túlzott centralizálása, az utóbbi évek drasztikus forráskivonásai azt eredményezték, hogy egyes kórházakba késve érkeznek meg az eszközök, így olykor az alapvető higiénés eszközökből (pl. megfelelő méretű gumikesztyű, egyszer használatos eszközök stb.) hiány keletkezik, ami szintén táptalaja lehet a fertőzések terjedésének. Az OEK-val és a volt tiszti főorvossal ellentétben az EMMI Egészségügyi államtitkársága sokkal optimistábban látja a helyzetet. Szerintük csupán módszertani okai vannak annak, hogy az utóbbi két évben duplájára emelkedett a nozokomiális fertőzések miatt elhalálozottak száma. Az egészségpolitika szerint a járványügyi szakértők téves következtetéseket vontak le, és azt hamarosan korrigálni fogják. Doncsev András államtitkár szerint aggodalomra semmi ok, mert a fertőzés következtében elhalálozott 3263 beteg statisztikája olyan nem tisztított adat, nem a nyers halálozást mutatja és nem más, mint sajnálatos tévedés. Lóránth Ida Folyamatosan és nagy koncentrációban vannak kitéve fertőzéseknek az egészségügyi dolgozók munkájuk során, ám az infekciók jelentős része alapvető szabályok betartásával nem okoz problémát a betegellátásban. Kórházi fertőzések: félkatonai rend kell az egészségügyben Cs ökkentse kockázatát! 15 lépés, amelyet megtehet a vér útján terjedő foglalkozási fertőzés kialakulási kockázatának csökkentésére címmel ismertette intézkedési javaslatait dr. Nagy Kamilla, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Klinikai Központ Kórházhigiénés Osztály vezetője az IME október 16-i infekciókontroll-konferenciáján. Bár mindenki százszor hallott már a tűszúrásos balesetekről, mégis újra és újra beszélni kell ezekről, ugyanis az egészségügyi dolgozók HBV- és HCV-fertőzéseinek 39 százaléka, a HIV-fertőzések 4,4 százaléka munkavégzés közben éles eszközzel, tűszúrás miatt következik be. A világon évente több mint hárommillió egészségügyi dolgozó szenved el kontamitált éles eszköz miatt balesetet, ami akár 1100 esetben végződhet a dolgozó tartós egészségkárosodásával, esetleg halálával. Megemlítette azt is, hogy a dolgozó olyan fertőzést szerezhet a munkavégzés során, ami miatt korábbi munkakörét amire képezte magát, nagy gyakorlatot szerzett nem töltheti be. Ismertette, hogy a 2010/32. uniós irányelv értelmében a tagországok egészségügyi intézményeinek május 11- ig intézkedési tervet kellett (volna) készítenie a dolgozók tűszúrásos baleseteinek megelőzése, csökkentése céljából tehát éppen itt az ideje, hogy mindenki nekifogjon, tette hozzá. Az SZTE kórházhigiénés osztályán egyszerű, mindemellett hatékony és minimális forrásból megvalósítható ajánlássort fogalmaztak meg. Tizenöt pontban foglalták össze, mire kell felhívni a dolgozók figyelmét, hogy elkerüljék a tűszúrásos baleseteket, illetve mit tegyenek, ha már bekövetkezett a baj. Az ajánlásban szerepel, hogy az egyszer használatos eszközöket valóban egyszer használják, ne sterilizálják őket, kerüljék a felesleges injekciózást (becslések szerint évente kb. egymilliárd injekciót adnak be, amelyek egy része nem feltétlenül szükséges), vagy például a veszélyes hulladékgyűjtőt úgy helyezzék el, hogy az kéznél legyen. Ajánlásként fogalmazta meg, hogy a dolgozók kérjék munkahelyi vezetőjüktől a WHO által javasolt, integrált védelmi mechanizmussal rendelkező biztonsági tűket, kanulöket, vérvételi szetteket. Legyen kötelező vagy sem? Felvetette, hogy az új dolgozó alkalmazása feltételeként kötelezően vegye fel a HBV elleni védőoltást. Persze rögtön hozzátette, hogy ezt nehéz megvalósítani, hiszen előbb felveszik a dolgozót, mintsem kiderülne, van-e védettsége, és hajlandó-e beoltatni magát. Ha pedig megtagadja a védőoltás felvételét, akkor megteheti-e a munkáltató, hogy nem alkalmazza a dolgozót, fűzte tovább a kérdéseket. Az ajánlások kiterjednek azokra az esetekre is, amikor már megtörténik a sérülés a beteg vérével/váladékával szennyezett eszközzel. A haladéktalan szakszerű sebellátás után Dr. Makara Mihály nem maradhat el az eset jelentése, az expozíció dokumentálása. Dr. Nagy Kamilla szerint mindenkinek segítenie kell a munkahelyén bekövetkező vérrel való kontaktusok surveillanceét. Egy intézményi monitorrendszer adatai pedig segíthetik a helyi prevenció kialakítását. A kórházi fertőzésekben a hepatitisvírusok jelentőségéről beszélt dr. Makara Mihály, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház-Rendelőintézet orvosa. Becslések szerint a világon 170 millió ember szenved HCV okozta idült májgyulladásban, hazánkban pedig vélhetően hetvenezer HCV-fertőzött él. Bár sokan hosszú ideig panaszmentesen élnek, ezer 16 INFEKCIÓKONTROLL KÓRHÁZ 2013/10.

19 olyan beteg lehet, akinél még nem mutatkoznak tünetek, vagy lassan kialakuló májzsugorban, májrákban szenvednek óta mindössze hétezer beteg kapott kezelést, s közülük is csak 3500 beteget tudtak meggyógyítani. A Hepatitisz Regiszter (HepReg) adatai szerint tavaly óta új esélyként 2800, a korábbi terápiákra nem reagáló beteg részesül úgynevezett hármas kezelésben. A gyógyulás ára kemény, ráadásul sok mellékhatással jár, tette hozzá. Dr. Makara Mihály arra is rámutatott, hogy a májátültetések fő oka a HCV, s hogy veszélyeztettek lehetnek azok, akik 1993 előtt kaptak transzfúziót, ugyanis 1993 februárjában vezették be a szűrést a vérkészítményekre. A megelőzés legfőbb módszerének az egyszer használatos eszközök valóban egyszeri használatát jelölte meg. Ismét sárgaságjárványok Bár a HAV sok helyről eltűnt, mégis az elmúlt egy-két év alatt a fővárosban igazi klasszikus járványokat láthattak a kollégák, mondta dr. Maszárovics Zoltán, az egri Markhot Ferenc Kórház higiéniai osztályát vezető főorvos, aki az egészségügyieket fenyegető fertőzéseket vette számba előadásában. Beszélt például a varicelláról: vajon az egészségügyi szolgáltatónál rákérdezzenek-e arra, volt-e bárányhimlője a dolgozónak? Ha ugyanis egy új dolgozó fertőző osztályokon készül dolgozni, ezt mindenképpen tisztázni kell, és szükség esetén védőoltással ellátni. A tífusz például nagyon ritka, de mégis az ajánlás azt mondja, hogy aki olyan munkakörben dolgozik, hogy szennyeződhet fekáliával, annak védőoltásra van szüksége. Ám a vakcina nem ad életre szóló védettséget, kérdés, oltsák-e rendszeresen a dolgozókat tífusz ellen. Fel kell becsülni a kockázatot, meggondolandó a dolog, tette hozzá. Probléma az influenza elleni védőoltás is: minden őszön előjön a probléma az egészségügyi intézményekben. A világon 2 és 82 százalék között mozog azoknak az aránya, akiket beoltanak. A hazai ellátóknál ingyenesen és könnyen hozzáférhető a dolgozók számára, ám ennek ellenére a korábbi, százaléknál nehéz volt magasabb átoltottságot elérni, tette hozzá. Dr. Maszárovics Zoltán emlékeztetett a pár éve kitört pánikra, de akkor is alig ment, harminc százalék fölé a mutató, az elmúlt években pedig visszaesett 15 százalékra (egri adatok), hiába kampányolnak, erősködnek a védőoltás mellett. A vakcina kötelezővé tételével 90 százalék fölötti átoltottságot lehetne elérni az egészségügyi dolgozók körében, ezért szerinte ezen is el lehet gondolkodni. Óvakodj a két C -től! Arra is felhívta a figyelmet, hogy az enterális fertőzések közül a két c betűs jelenti a legtöbb problémát ma Magyarországon: a calici a lakosság körében okoz járványt, és onnan kerül be a kórházba, a másik, a Clostridium difficile pedig a kórházakban terjed, például ápolási otthonokban az idős betegeket könnyen megfertőzi. A kettő lefolyásában is ellentéte egymásnak, ugyanis a calici gyors lefolyású, akut tüneteket okoz, de mindenki meggyógyul belőle. Talán ezért is könnyebben veszik az egészségügyi dolgozók, mint kellene, pedig egy korábban fertőzött dolgozó szervezete még napokig üríti a vírust, és ha betegen dolgoznak, akkor fertőzhetnek. A C. difficilét pedig azért veszik lezserebben, mert viszonylag ritkán kapják el, de ha igen, akkor komoly tüneteteket okoz. Mindkettő kapcsán folyamatosan figyelmeztetni kell a dolgozókat a kézhigiénés szabályok betartására, mind a betegek érdekében, mind saját maguk miatt. Bár szerencsére ritka a tbc, ettől függetlenül rendszeresen előfordul egy-egy fertőzött beteg a kórházakban, aki a többi beteget és az egészségügyi dolgozókat is megfertőzheti. Mindenképpen fontos elkülöníteni a betegeket, szigorú szabályok vannak rá, például negatív nyomású kórterembe kellene elhelyezni a tbc-seket, de ma ennek nincsenek meg a feltételei, így óriási kérdés hová, hogyan különítsék el a fertőzött pácienseket. Az egri kórházban előfordult, hogy egy normál immunstátuszú dolgozó elkapta a betegséget, amely súlyos lefolyású volt esetében. Fontos kérdésnek nevezte a védőruhák kötelező viselését. Mint mondta, jó a hazai szabályozás, ám kissé kezdik lezseren kezelni az intézményekben a védőruházatot. Hallott olyan vélekedést, hogy miért a szigor, hiszen Angliában például nyakkendőben vizitelnek az orvosok. Ez szerinte helytelen gyakorlat, mert nem véletlen, ha valahol egységes ruházatot követelnek meg. Nagyon szép, hogy egyes osztályokon egységes pólót csináltatnak maguknak a dolgozók osztályuk feliratával, ám az már végképp nem helyes, hogy utána hazahordják ruhájukat kimosni. Az egészségügyben dr. Maszárovics Zoltán szerint szükség van félkatonainak is nevezhető szervezett rendre. Sándor Judit Csiba Gábor: ez nem politikai, hanem orvosi történet Nem keverné a miskolci csecsemőhalálok miatti történetbe a politikát Csiba Gábor, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház október 22-én visszahelyezett főigazgatója, akinek reményei szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda vizsgálatát követően sem lesz az ügyben újdonság. Egyáltalán nem éreztem méltatlannak, ami velem történt, sőt, ha nem határozták volna el a munkavégzés alóli mentesítésemet, akkor én magam kértem volna, épp azért, hogy biztosítsuk a vizsgálat teljes pártatlanságát és semlegességét. Hogy a látszatát is elkerüljük annak, hogy bármit is befolyásolhatok mondta el az interjúban Csiba Gábor. Hozzátette, véleménye szerint ez nem politikai, hanem orvosi-epidemiológiai történet és tudomása szerint semmi olyan nincs az államtitkárság közleményében, amelyekről nem tudtak, vagy meglepetést okozhatott volna. A lényeg az, hogy ezek a kisgyermekek éretlenek voltak. Volt, akiben megtalálható volt a kórokozó, de mivel megkapták az antibiotikumos védelmet, a kórház minden egyes lépést megtett azért, hogy megmentse ezeket a gyermekeket. Egyébként pedig azt gondolom: nem csak azt lehet megkérdezni, miért haltak meg ezek a gyerekek. Azt is meg lehet kérdezni, miért születtek meg. Azért, mert a tudomány és a technika annyira előrehaladt, hogy egyre kisebb súlyú, éretlenebb gyermekek tudnak megszületni, ők persze egyre védtelenebbek is. (Medical Online) Dr. Csiba Gábor KÓRHÁZ 2013/10. INFEKCIÓKONTROLL 17

20 Egy holland tanulmány a látható és láthatatlan higiéniai kockázatokra hívja fel a figyelmet. Védekezzünk a higiéniai krízis ellen É rdekes tanulmányt érkezett lapunkhoz Hollandiából, melyből kiderül, hogy a Benelux államokban is ugyanúgy szenvednek a kórházon belüli higiéniai problémáktól, mint Magyarországon ben a holland közszolgálati televízió rejtett kamerás felvételeken mutatta be a holland kórházak higiéniai helyzetét, amelynek eredményeként nagymértékben megrendült a bizalom a holland egészségügyi intézményekben, és a közvélemény azonnali lépéseket követelt az egészségügyi kormányzattól. Ez a forgatókönyv Magyarországon sem elképzelhetetlen Nozokomiális fertőzések Olvasóink számára nem újdonság, de nem árt megismételni, mit nevezünk nozokomiális fertőzéseknek: a kórházban vagy egészségügyi intézményekben szerzett fertőzéseket, amelyek szennyeződésekkel való direkt vagy indirekt érintkezéssel vagy a levegőn keresztül jutnak el a betegekig. A legjellemzőbb kórházi mikroorganizmusok között megtalálható a norovírus, az ESBL (kiterjesztett spektrumú béta-laktamáz) baktérium, az MRSA (methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus) baktérium, valamint a Clostridium difficile baktérium. Honnan érkezik veszély? Fontos tisztában lenni azzal, hogy a nozokomiális fertőzések elsősorban a nem megfelelő tisztítás és odafigyelés következményei. A felmérések szerint a belsőépítészeti jellemzők nagymértékben meghatározzák a fertőzésveszély mértékét, amelyet az elégtelen takarítási tevékenység, a nem kellően képzett takarítók, valamint a nem professzionális vagy piszkos takarítóeszközök képesek megsokszorozni. 27 beteg halt meg a baktériumfertőzés miatt A kórházak a költségcsökkentés miatt koszosak Nehezen takarítható helyek A nehezen tisztítható lámpák, bútorlábak, ajtórések, fúgák, takarítóeszközzel nem elérhető területek nagy gondot okoznak, és jelentős mértékben hozzájárulhatnak a nozokomiális fertőzések kialakulásához. A nem megfelelő takarítási költségvetés folyamatos nyomás alá helyezi a takarítási minőséget és a higiéniás helyzetet. A kórházak csökkenteni akarják takarítási költségeiket, az alvállalkozók nem tudnak engedni a profitelvárásokból, ennek eredményeként a kórházi takarítócsapat kénytelen csökkenteni a takarítási tevékenység minőségét és mennyiségét. Mivel Hollandiában sem áll rendelkezésre megfelelő szakképzett munkaerő, illetve a szakképzettséget meg kell fizetni, a költségcsökkentési próbálkozások jellemző következménye, hogy a takarításhoz nem kellően értő dolgozók végzik a feladatokat. A költségcsökkentés egyenes következménye, hogy a takarítást az alvállalkozó vagy kórház részéről ellenőrző vezetők sem veszik annyira szigorúan a takarítást, és ugyanez az oka a nem professzionális vagy koszos takarítóeszközök használatának véli a tanulmány, amelynek megállapításai Magyarországon is kiválóan megállnák helyüket. Hogyan előzhetjük meg a higiéniai krízist? A holland tanulmány azt javasolja, dolgozzunk a legmodernebb takarítási protokollokkal és szakmai programokkal. A takarítócsapatot vonjuk be a kórházi tevékenységbe, akkor is, ha alvállalkozóként végzik a feladatot. Intézményvezetőként határozzuk meg, hogy mi az elégséges takarítási költségvetés mértéke, és ezt a költséget ne áldozzuk fel hiszen sokkal több lehet a veszteség, mint a megtakarítás. Valamint mind takarítói, mind intézményvezetői szinten törődjünk a tisztaság kérdésével és kérjük számon a megfelelő minőségű munkát. Professzionális eszközök Nem megkerülhető kérdés a megfelelő takarítóeszközök, professzionális és hatékony takarítórendszerek, például professzionális takarítókocsik és mikroszálas rendszerek alkalmazása. Ezek alapvető jellemzője a hatékonyság, az ergonómia és a gazdaságosság. A hatékony takarítórendszerek alkalmazása időt spórol meg, könnyebbé teszi a takarítók számára a munkát, a legmodernebb takarítási technológiát képviseli, hatékony és optimális takarítási teljesítmény nyújt így csökkentve jelentős mértékben a nozokomiális fertőzések kialakulásának valószínűségét. Professzionális takarítókocsi 18 INFEKCIÓKONTROLL KÓRHÁZ 2013/10.