Sajtószemle november 11.

Átírás

1 Sajtószemle november 11. Napi.hu Tízmilliárd ment egészségügyi informatikára A teljes e-egészségügyi rendszer kiépítése nagyságrendileg 10 milliárd forintjába kerül az államnak, ennek egy komponense a 300 millió forint értékű mobil EgészségNapló és Tájékoztató Alkalmazás, a MeNTA - közölte az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK). Az e-egészségügyi rendszer kiépítésével a szakellátó intézmények hozzáférhetnek a közeljövőben induló, új központi informatikai rendszerhez, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez, az EESZT-hez. Ehhez több mint tízezer informatikai eszközt (hardverek, szoftverek, szerverek, nyomtatók, hálózati eszközök, routerek) szereztek be és szállítottak ki a kijelölt közfinanszírozású intézményeknek, összesen 7,2 milliárd forint értékben - adta hírül az ÁEEK. Az EESZT központi informatikai rendszere teremt alapot az egészségügyi szolgáltatók együttműködéséhez. Egységes informatikai környezetben, a legmagasabb fokú adat- és kibervédelemmel biztosítja az egészségügyi ágazaton belüli hatékony kommunikációt. A MeNTA okostelefonos alkalmazás, vagyis a Mobil EgészségNapló és Tájékoztató Alkalmazás kialakítása 300 millió forintba került, amit európai uniós fejlesztési forrásból fedeztek. A mobil alkalmazás képes egészségnaplókon keresztül adatokat megosztani háziorvosi- és kórházi informatikai rendszerekkel, így az otthon naplózott adatok gyorsan és hatékonyan juthatnak el a kezelőorvoshoz. Az alkalmazás segítségével a felhasználók többek között egészségtervet készíthetnek, hiteles információkhoz juthatnak betegségükkel kapcsolatban, megtudhatják a felírt gyógyszerrel kapcsolatos összes elérhető információt a vonalkód beolvasásával, valamint az útvonalkereső térképes funkció segítségével egyszerűbben elérhetik a szolgáltatókat is. A miénkhez hasonló e-egészségügyi rendszert vezetett be és üzemeltet Ausztria, Franciaország, Spanyolország és Észtország, valamint a világ számos országában működnek másfajta e-egészségügyi rendszerek. A rendszer az Európai Parlament és a Tanács 95/46/EK adatvédelmi irányelvével összhangban épül ki - hangsúlyozza az ÁEEK. Pharmaonline.hu Ráncfelvarráson esett át a rezidensrendelet A jelöltek idei kaotikus beiskolázása jelezte, hogy lenne mit igazítani a szakgyógyszerészek és -orvosok képzésének rendszerén a Magyar Közlönyben most meg is jelent egy módosító csomag a rezidensrendelethez. A 333/2015. (XI. 10.) kormányrendelet (Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről, a Rezidens Támogatási Program ösztöndíjairól, valamint a fiatal szakorvosok támogatásáról szóló 162/2015. (VI. 30.) Korm. rendelet módosításáról)számos kisebb igazítást léptetett életbe. Így például a tervezést segítendő a végzősöknek a diplomaszerzést követő 30 napon belül jelezniük kell, hogy akarnak-e támogatott szakképzést, s ha igen, melyik évben kezdenék? Újként rögzíti azt is a szabály, hogy a támogatott szakképzés nyelve a magyar. 1

2 A gyakorlati képzőhelyeket illetően van szigorítás és lazítás is: a szolgáltatónak immár az adott szakképzés vonatkozásában akkreditációval rendelkező -nek kell lennie, viszont a tutoroknak már nem kell feltétlenül szakvizsga, elég ha van felsőfokú végzettség -ük, csak legyen ötéves szakmai gyakorlatuk. Új elem, hogy a friss közalkalmazotti jogviszonyukat is elbukják, akik nem kezdeményezik az egyetemnél elég gyorsan a szakképzési szerződés megkötését erre a rendelet 10 napos határidőt szabott meg számukra. A szolgáltatók viszont kaptak egy kibúvót, míg a helyi kollektív szerződés a korábbiak szerint automatikusan védte az oda helyezett rezidenseket is, addig most bekerült egy szűkítési lehetőség, a rendelet immár úgy fogalmaz: a szerződésben meghatározott kedvezményeket, jogosultságokat az ott meghatározott feltételekkel kell biztosítani a rezidensek számára. A jogszabály teljes szövege letölthető a közlönnyel. Ugyancsak a 169/2015-ös Magyar Közlönyből derül ki, hogy a kormány 1797/2015-ös határozatával kereken további 600 millió forintot ítélt meg a rezidensprogram jövő évi költségeire. Zaol.hu Nagy terhet jelent a kanizsai kórház számára a somogyi betegek ellátásának tisztázatlan finanszírozása Lánchídrádió.hu Tudományos vonalon erősít a kisalföldi kórház A Petz Aladár Megyei Oktató Kórház igazgatója volt a Lánchíd Rádió vendége. Tamás László János elmondta: a megyei önkormányzat, a város és a kórház közötti együttműködés keretében többek között a már meglévő szakorvosképzést is bővítenék, ugyanakkor a most elindított fejlesztések végső eredménye lehet majd egy új egészségtudományi kar létrehozása. Az igazgató szerint a magyarországi igények indokolják, hogy levegyék a terhet a meglévő egyetemi klinikákról. Nyugat.hu A főorvostól a takarítóig, az orvostól a raktárosig, mindenki elment a soproni kórházból? Úgy tűnik, teljesen kiürült a kórház. Hiába, közel van Ausztria... A hét főorvos és 13 orvos mellett öt osztályvezetőt, 11 szakdolgozót, és 10 egyéb alkalmazottat keres a Soproni Erzsébet Oktató Kórház és Rehabilitációs Intézet. 2

3 Megnéztük, a kórházban most két osztályvezető-főorvos dolgozik, egyikük megbízással, 18 orvosok van, akik közül öten a szakvizsgára készülnek, tehát még nem szakorvosok. És egy adjunktus önkéntes segítőként dolgozik náluk. Régóta közismert, hogy az egészségügyben a legnagyobb a kivándorlás, jó ideje orvoshiány van Magyarországon. De hogy komplett kórházi személyzetet keressenek, azt nem gondoltuk volna. Még augusztusban írtunk arról, hogy a vendéglátásból elmenekülnek a szakképzett és gyakorlattal rendelkező munkavállalók, Ausztria jobban fizet. Ennek is vannak árnyoldalai, gondoljunk az elégedetlen turistákra, akiket nem szakképzett személyzet szolgál ki. De ha már egy egész kórház marad orvosok és szakszemélyzet nélkül, ott igazán nagy a baj. Cívishír.hu Orvosként, emberként is kivételes Kitüntették a debreceni professzort: egy élet munkáját ismerték el. Páll Dénes, a Debreceni Egyetem Belgyógyászati Intézetének egyetemi tanára kapta idén a Magyar Hipertónia Társaság életműdíját. A Török Eszter emlékérmet az elmúlt két évtizedben kifejtett kimagasló tudományos, gyógyító és oktatói tevékenységéért, valamint emberi példamutatásért a Magyar Hipertónia Társaság évi Kongresszusán vehette át a professzor Siófokon. Az életműdíjat a társaság elnökségének javaslatára a vezetőség ítéli oda évente egy alkalommal. Hazánkban minden harmadik felnőtt, a lakosság százaléka szenved magasvérnyomásbetegségben. Páll Dénes professzor nevéhez fűződik az a 15 éves kutatómunka, melynek részeként több mint tízezer debreceni középiskolás fiatal vérnyomásást mérték meg. Megállapították, hogy minden osztályteremben ül egy magas vérnyomású diák, vagyis a tanulók 2,5 százaléka hipertóniában szenved, amit a Magyar Hipertónia Társaság is referenciaadatnak tekint. A professzor emellett szerepet vállal a minden évben Debrecenben megrendezett Hipertónia nap továbbképző szakmai konferencia megszervezésében is, melyen családorvosok, belgyógyászok, gyógyszerészek tekintik át a szív- és érrendszeri kockázatok csökkentésének aktuális lehetőségeit. Páll Dénes megtisztelőnek tartja, hogy a társaság legmagasabb szakmai elismerését kaphatta meg idén ősszel. A Belgyógyászati Intézet egyetemi tanára az első debreceni szakember, akit életműdíjjal tüntetett ki a szakmai szervezet. Délmagyar.hu A várólisták csökkenését várják a nappali kórháztól Székkutas-Kakasszék - Már fogad betegeket a kakasszéki nappali kórház. A főként mozgásszervi problémákkal küzdő páciensek reggel bemennek a gyógyintézetbe, délután hazamennek. A kórház úgy számol, egy-két héten belül telt házas lesz az új részleg is. Egy hete kezelnek betegeket a Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ Hódmezővásárhely Makó Kakasszéki Gyógyintézet nappali kórháza. Mint korábban arról beszámoltunk, a Szegedi Tudományegyetem konzorciumi partnerségben, 11 intézménnyel közösen pályázott rehabilitációs szolgáltatások fejlesztésére. Az összességében 2 milliárd 502 millió forintos pályázati forrásból a 3

4 Kakasszéki Gyógyintézet 407 milliót kapott. Ebből alakították ki a gyógyintézet padlásterében a 19 ágyas nappali kórházat. Reumatológiai és gerincbántalmakkal küszködő, protézisbeültetés utáni rehabilitációra szoruló, neurológiai és baleseti sérülések után lábadozó betegeket fogadunk mondta Sonkodi Gábor főorvos, a gyógyintézet vezetője. Pácienseink a kezelések számától függően akár már 13 órakor haza is mehetnek tette hozzá. A nappali kórház országszerte népszerű szolgáltatás. Sokan vannak, akik például családi okok miatt nem vállalják a háromhetes bennfekvős kúrát: beteg hozzátartozójukat ápolják, vagy kisgyermekeik vannak, akiktől nem szívesen maradnának sokáig távol. Vagy csupán jobban érzik magukat a tudattól, hogy nem fekszenek kórházban sorolta a tagintézmény vezetője, aki azt is várja a nappali kórháztól, hogy csökkenti a kakasszéki gyógyintézet várólistáját, ami jelenleg körülbelül három hónapos. A nappali kórház kezeléseit, egyéb költségeit a tb finanszírozza. A kórtermekben ágyak is vannak, így a betegek akár két kezelés között is pihenhetnek. Ebédet is kapnak. Sonkodi Gábor elmondta, várhatóan a jövő hétre feltöltik a nappali kórházat. Főleg a környékbeli betegeket várják. Az első betegek között két kakasszéki lakos is van. Kapocsi Jánosné térd-, könyékés derékproblémák miatt kap kezeléseket. Arra nem lenne időm, hogy három hétre teljesen kiessek a munkából. Gyermekeim is vannak. Miattuk sem fekhetek be a szanatóriumba. A nappali kórház tökéletesen megfelel az élethelyzetemnek. Reggel fél 7-re jövök, és egy óra körül haza is mehetek. Viziné Törőcsik Lídiának a térde, dereka, háta és a keze fáj. Többször vett részt fizikoterápiás kezeléseken. A kezelések nagyon jót tettek, de fárasztó volt a széken üldögélni, míg a következő kezelésnél a soromra vártam. Itt van ágyam is, feljöhetek pihenni magyarázta az asszony. aztol/ /?utm_source=rssfeed Index.hu Akikkel kivételezik a kórház álfőorvosa A Merényi Kórház Pszichiátriai és Addiktológiai Centrumában idén ketten haltak meg, az esetek után a kórház mindig mindent rendben talált. Pedig a Centrumban olyan szinten nincs minden rendben, hogy az egyik osztály vezetőjének kikiálthatta magát egy orvos, aki nincs a kórház állományában, de évek óta főorvosnak hiszik a betegek és a kollégái is. Az álfőorvos kivételezettjei évek óta szúrják az ott dolgozók és a páciensek szemét, a Merényi orvosigazgatója szerint csupán adminisztrációs hiba történt, amit megkeresésünk után azonnal javítottak. - Mindig csak az alkoholról van szó, mi van azokkal, akik nem isznak? - Nem tudom. - Mi van a pánikbetegekkel, depressziósokkal? - Én is erősen pánikbeteg vagyok. - Jó, de akkor miért minden foglalkozás a piáról szól? - Nem tudom, talán mert mindenki iszik. Szerda délután ordító napsütés szakadt a szmogban úszó Budapestre, de a gusztustalan füstfüggönytől csak még szebb lett a városi látkép. Eközben a belvárosi szmogtól távol a Gyáli út közepén egy másik köd gomolygott: ebéd után ember cigarettázott a Merényi Gusztáv Kórház kijelölt 4

5 dohányzójában: ők voltak a rehabosok, aki között két ötven körüli nő panaszkodott arra, hogy minden foglalkozás a piáról szól. A rehabosok vegyes társaság, mindenféle függők vannak köztük. Vannak, akik kábítószertől, vannak, akik tablettáktól, a többség alkoholtól, mások mindegyiktől egyszerre függenek. Egy dolog mindenkiben közös: saját akaratából jött a rehabra, azért, hogy meggyógyuljon. Még akkor is, ha tudják, a függőknél nincs gyógyulás, csak tünetmentesség. Van ott azonban két ember, akik más motivációval élhetnek köztük. A házaspár K. és K.-né két hete érkeztek a rehabilitációs osztály állományába, de az osztályon sokan régi ismerősként köszöntötték őket. A házaspár (a betegek is csak így hívják őket) az elmúlt két évből másfelet a Merényi Pszichiátriai és Addiktológiai Centrumának (a továbbiakban csak Centrum) állományában töltött. Hol az egyik osztályon, hol a másikon. Együtt költöztek be a pszichiátriai elfekvőbe, majd együtt költöztek az addiktológiai rehabra. Aztán együtt mentek el a kórházból, majd együtt is jöttek vissza. Egy kivételen kívül minden alkalommal egyszerre betegedtek meg, és egyszerre is gyógyultak. A Centrumban páciensei és nővérei, orvosai közül többen nem kedvelik őket. Azért, mert állítólag úgy viselkednek, mintha előjogaik lennének; pöffeszkednek, nem úgy tekintenek a kórházra, mintha csak átmenetileg lennének ott. Ez valahol érthető is, hiszen ők effektíve a Merényiben laknak. Szemet szúr az embereknek, hogy amikor ide-oda költöznek az osztályokról, akkor nem egy-két sporttáskát visznek magukkal (mint sokan mások) hanem "szinte egy fél teherautónyi csomaggal" közlekednek. Az ottaniak szerint minden költözésnél látszik, hogy a házaspár hosszútávra tervez a kórházban. A rehabon elvben komolyan veszik az absztinenciát, ha valakit iváson kapnak, akkor azonnal repül, és három hónapig nem jöhet vissza. Hogy ki ivott, és ki nem, azt az orvosok nemcsak szemmértékkel szokták megállítani, hanem a gyanús esetekben szondával is. De vannak, akiket sosem szondáztatnak, például a házaspárt sem, akiket több társuk ezért is kinéz. Pedig a rehabosok szerint nem egyszer fordult már elő, hogy K.-ék ittasan érkeztek vissza a kimenőből. Királyként élni egy kórházban K.-ék különleges helyzete nem abból adódik, hogy régóta laknak kórházban. Rehabon előfordul, hogy fél évig is marad valaki, majd később visszajön, ha fogadják. Rokkantnyugdíjas, lakhatását fizetni képtelen, esetleg hajléktalan emberből jócskán találni a rehabilitációs központokban. Egyrészt, mert ezek a létállapotok kéz a kézben járnak a lecsúszással, alkoholizmussal, másrészt a rehabilitáció ideje alatt jobb ellátást kapnak, mint például egy hajléktalanszállón. A szaknyelv úgy hívja a jelenséget, hogy hoszpitalizáció: a beteg be szeretne kerülni a kórházi ellátásba, mert számára ez a legjobb elérhető környezet, az orvos pedig részben szociális, részben más megfontolásból kezelésbe veszi, még ha tudja is, hogy az illetőnek nincs feltétlenül szüksége a rehabok minimum hat hetes, de inkább hosszabban elnyúló kezelésére. A kórházban jár napi három étkezés, a bentiek szerint vannak viszonylag szórakoztató foglalkozások, és mindez ingyen. Ellenben ha valaki egy hajléktalanszállón szeretne lakni, és például saját fix ágyat szeretne, az szállótól függően ezer forintba is kerülhet havonta. De a kórház sincs ingyen, az Országos Egészség Pénztár körülbelül 2 millió forintot fizet egy intézménynek, ha egy beteg egy évig ott lakik. A házaspár után pedig már tízmillió forint felett fizetett az OEP. A házaspár viszont nem tartozik a lecsúszott rehabos betegek közé: mindketten öregségi nyugdíjat kapnak, a betegek azt beszélik, hogy még lakásuk is van, amit kiadnak. Így összességében viszonylag kényelmesen jön ki nekik az élet: nem kell fizetniük a szállásért és étkezésért, cserébe pedig kapják a nyugdíjat és talán a lakbért is. 5

6 De K.-éket nem az teszi különlegessé, hogy évek óta kórházakban élnek, hanem az, hogy együtt élhetnek a különböző rehabilitációs osztályokon. Pedig kórházak rehabilitációs részlegén csak nagyon ritkán kezelnek párokat, a rehabokon az is tiltott, hogy két páciens összejöjjön. Ha valamiért kezelnek is egy párt egy osztályon, az is csak átmeneti szokott lenni, nem több osztályon átnyúlva éveken keresztül. Egy rehabilitációs közösségben másképp működnek a dolgok, ha a csoportból két ember intim viszonyban van egymással. Itt hatalmasak az érzelmi kilengések, hetek munkáját teheti tönkre, ha mondjuk a pár női tagjával elkezd barátkozni egy férfi, aki nem tetszik a férjnek, és ezért kitör a balhé - magyarázta az Indexnek a kórház egyik dolgozója. Felhívtam három kórház rehabilitációs osztályát (Somogy Megyei Kórház, Szent János Kórház, Nyírő Gyula Kórház), és mindenhol azt mondták, hogy nem szoktak ilyet csinálni, de egyszer-egyszer előfordult már ilyesmi. A Merényit üzemeltető Egyesített Szent István és Szent László Kórház (ESzSzK) orvosigazgatója szerint sem törvények, sem szakmai előírások nem tiltják, hogy egy időben kezeljenek párokat egy osztályon. Valóban nincs ilyen írott szabály, de akkor miért mondták, hogy nem csinálnak ilyet, amikor inkognitóban kerestem őket? Dr. Funk, az álosztályvezető Szerdán elmentem a Centrumba érdeklődni, hogy vállalnák-e a kamutörténet szerinti idős, alkoholista szüleim kezelését, egyszerre. A rehab folyosóján dr. Molnár Beával beszélgettem, aki azt mondta, hogy ha vállalják a történet szerinti szüleim a kezelést, kérjenek beutalót a háziorvosuktól, és vagy ők, vagy a háziorvos döntse el, melyikük van rosszabb állapotban. A súlyosabb beteg pedig akár már jövő héten is jöhet a holmijával, de egyedül. Többször megkérdeztem, hogy idős korukra tekintettel jöhetnének-e inkább együtt, de dr. Molnár kötötte az ebet a karóhoz: egyszerre csak egyikük jöhet. Ugyanez a vasszigor K.-ékra már nem vonatkozik. A Centrumban mindenki tudja, hogy ők házastársak, ráadásul mindkettőjük dr. Molnár kezeli, ami orvosetikai szempontból szintén kirívó. Dr. Molnár felettese dr. Funk Sándor, akit a Centrumban az addiktológia osztályvezető főorvosának tekintenek. Pedig nem az. Dr. Funk neve ismerős lehet, régebben sokat szerepelt a médiában, mint addiktológus. Funkot ben nyugdíjazták a Nyírő Gyula Kórházban, ahol az addiktológián osztályvezető főorvos volt. Funk a kirúgásakor meglepőnek nevezte a Nyírő lépését, mivel szerinte annak ellenére küldték el, hogy több betöltetlen állás is volt az osztályán. Bár úgy tudjuk, hogy dr. Funk maradhatott volna, csak már nem osztályvezetőként, ő viszont inkább átnyergelt a Merényibe, és ment vele dr. Molnár is. A Centrumban dr. Funk szobájának ajtaján az a titulus szerepel a neve alatt, hogy osztályvezető főorvos. A betegek is így nevezik, kollégái is így tekintenek rá, pedig valójában nem osztályvezető, és mivel nyugdíjas, már nem is lehet az: számlás szerződéssel napi hat órát dolgozik a Centrumban. Annak, hogy dr. Funk a Centrumban dolgozik, és ott még osztályvezető is, semmi nyoma nincs a kórház honlapján. Pedig más kórházaknál precízen feltüntetik az ott dolgozókat, főleg az osztályvezetőket. Megkerestük Funkot, aki bár készséggel állt rendelkezésünkre, azt állította, hogy hivatalosan csak a kórház engedélyével nyilatkozhat a kórház ügyeiről, és mivel nem kapott ilyen felhatalmazást, nem idézhetünk a beszélgetésből. Müller Péter, az ESzSzK orvosigazgatója szerint Funk a pszichiátriai osztály akut addiktológiai részlegét vezeti. Kérdésünkre azt írta, hogy Funk irodájának ajtaján "adminisztrációs hiba 6

7 következtében szerepelt" az osztályvezető főorvos titulus, de ezt a hibát megkeresésünk után azonnal megszüntették. Arra, hogy nem tartja-e a kórház aggályosnak, különösnek, hogy az elmúlt két évben Funkot a betegek és a kollégái is osztályvezető főorvosnak tekintették, nem kaptunk választ. Érdekesség, hogy a házaspár pontosan akkor bukkant fel a Centrumban, amikor megjelent Funk és Molnár, előtte évekig a Nyírőben rehabilitációs osztályain éltek. Talán csak véletlen egybeesés, de a Nyírőben a kezelőorvosuk dr. Molnár volt. Akkor, amikor még dr. Funk volt ott az osztályvezető. A felettes tudtával A Centrum vezetője dr. Gazdag Gábor, ő írta alá azokat a jelentéseket is, amelyek mindent rendben találtak a zárt osztály ablakaira szerelt rácsokkal. Gazdag azok után is mindent rendben talált, hogy idén már két ember halt meg az osztályon, és az ombudsmani jelentés azt javasolta, hogy zárják be az osztályt. Az ombudsman jelentését Gazdag egyébként úgy interpretálta a kollégáinak, hogy "jön a hülye ombudsman a hülye ötleteivel". Mivel a Centrumot vezető Gazdag hetente jár vizitelni a rehabra, valószínűleg tudnia kellett arról, hogy etikai szempontból milyen furcsaságok vannak a Centrumban: hogy évek óta egyszerre kezelnek ott egy házaspárt, egy olyan orvos felügyelete mellett, aki osztályvezetőnek nevezi magát, pedig nem az. Ahogy a betegek és ott dolgozók számára nyílt titok, neki is tudnia kellett arról, hogy évek óta egyszerre "kezelik" ott K.-éket. Már csak azért is, mert a néhány tucat embert ellátó osztályon az egyik beteget Kerepesi Gyulának, a másikat pedig Kerepesi Gyulánénak hívják. (Kerepesi Gyulát és Kerepesi Gyulánét a valóságban nem így hívják, nevüket a betegek jogaira vonatkozó törvény értelmében megváltoztattuk.) s_pszichiatria/ 7