kórház A Magyar Kórházszövetség hivatalos lapja Nyár

Átírás

1 kórház A Magyar Kórházszövetség hivatalos lapja Nyár

2

3 Tisztelt Olvasóink! L assan elmúlnak Pünkösd fénylő ünnepnapjai. Az időjárás nem volt kegyes a Kárpát medencében élőkhöz, sok korán kibújt növényt, gyümölcsfát ért fagykár. Az egészségügy számára se volt túlságosan melengető ez a tavasz, egy éves évfordulóját ünnepelhetjük a bértárgyalásoknak, és lapzártánk pillanatában még nem ismert az eredmény. Még reménykedünk. Ilyen helyzetekben látszik igazán az egészségügy rendszerének az a problémája, amit információs aszimmetriának is nevezhetünk. A rendszeren belül élők érzik a bajok súlyát, veszélyét, de a döntéshozók úgy tűnik, nem hisznek a szemüknek. Amit akarnak, véghezviszik. Amit nem látnak be, az húzódik, bonyolódik, jobb esetben nem változik. De van, ami romlik. Most már nyíltan beszélnek az orvosok elvándorlása miatti bajok mellett a szép csendesen kialakult, drámai nővér ápoló - asszisztenshiányról is. A szakma ezt már lassan egy évtizede tudja, és jelzi! Még nem beszélnek a gazdasági-műszaki szakterület gondjairól, pedig e területen 9 éve nem volt béremelés! Ők szinte láthatatlanok a döntéshozók számára, pedig munkájuk nélkül nincs adminisztráció, nincs informatika, műszaki biztonság, karbantartás, javítás. Az elmúlt évtizedekben már sokszor megéltük, hogy az ágazat szakpolitikusai beszorulnak az egészségügy megoldatlan problémái és a politikai-gazdasági döntéshozók közé. És akkor rendszerint őket cserélik le, és nem a problémákat oldják meg. Van viszont átszervezés a hatékony állam nevében, van bürokráciacsökkentés sok területen. Akár nevethetnénk is azon, hogy a 300 fős ÁEEK hogyan integrálja szervezetébe az 1200 fős Országos Vérellátó szolgálatot (amely 2 év híján 70 éve szakmai autonómiája felelősségével teljesíti küldetését), vagy a tervek szerint a minisztériumokba és az Államkincstárba integrálódó több ezer fős OEP történetén. Ez utóbbi az összes szakmai szervezetnél kiverte a biztosítékot, de egyelőre semmi nyoma, hogy a politikai döntést valamilyen alapos szakmai, szervezési vizsgálat alapozná meg. Szerencsére a 7000 fős Országos Mentőszolgálat egyelőre haladékot kapott. A szakma felől nézve ezek az intézkedések ijesztőek. Elmúlt egy évtized is, anélkül, hogy ezen szervezetek munkáját, hatásosságát szakszerű, külső vizsgálatokkal elemezték, értékelték volna, és a valóban szükséges korrekciókat a feladatok ellátásának sérelme nélkül vezették volna be, vagy a hibás működések kijavítását célozták volna. Mi ez? Magyar átok? Felelőtlenség? Minden tapasztaltabb ember tudja, hogy a sokkterápia túl sok bajjal, veszteséggel jár. A kieső szaktudást szinte lehetetlen rövidtávon pótolni. Számos kormány panaszkodott már, hogy elődje kiirtotta a jó szakembereket. Ha egy jó sebész képzése az egyetemi tanulmányokkal együtt minimum 15 év, akkor miért gondolják, hogy egy minőségbiztosítási, finanszírozási vagy gazdálkodási szakember, akire vezetési feladatokat is rá lehet bízni sokkal hamarabb kiképezhető? Úgy véljük, hogy a politikai kormányzás érdekeit tiszteletben tartva világossá kell tennünk, hogy az olyan szakértői rendszerek, mint az egészségügy, a kórházügy, a gyógyítás finanszírozása, a közegészségügy és járványügy menedzselése akkor lesznek a politika számára kedvesek és sikeresek, ha teret adnak a szakszerű igazgatásnak. Az ellenkezőjére már sok példa volt a korábbi évtizedekben. Tanulni kellene a negatív példákból is. Mindezek szóba fognak kerülni az EGVE tavaszi konferenciáján, és érdemes lesz ezt értő fülekkel hallgatni. Dr. Szepesi András kórház A szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Rácz Jenő Tagok: Dr. Svébis Mihály, Dr. Antal Gabriella, Torda Júlia Főszerkesztő: Dr. Szepesi András Szerkesztőségi ügyvivő: Szlovákné Bandula Ilona Lapmenedzser: Zöldi Péter Rovatvezetők Jogi rovat: Dr. Kőszegfalvi Edit Intenzív terápia: Dr. Fülesdi Béla Gyógyszer: Fekete Tibor Minőségbiztosítás: Dr. Kullmann Lajos Menedzsment: Dr. Boncz Imre Nemzetközi sajtó: Kövesi Ervin Tanácsadó testület Dr. Velkey György, Dr. Csidei Irén, Dr. Ficzere Andrea, Prof. dr. Gál János, Dr. Rudner Ervin, Dr. Sásdi Antal, Dr. Szabó Géza, Dr. Tóth Gábor, Hegedűs Iván, Mészáros Magdolna, Zsarnay István, Dr. Fülöp Rudolf, Dr. Nagy Anikó Kiadja: Magyar Kórházszövetség Felelős kiadó: Dr. Svébis Mihály Lapmenedzsment: Weborvos.hu 2009 Kft. Kiadó és szerkesztőség: 1113 Budapest, Ibrahim u. 19. Telefon: (1) , (1) Fax: (1) , mksz@invitel.hu Internet: A Kórház szaklap előző lapszámai a portálon tekinthetők meg. A támogatott oldalakat jelöli. Nyomdai munkák: Mega Kft. Felelős vezető: Gáti Tamás ügyvezető igazgató A Kórház utcai terjesztésre nem kerül, terjeszti a Feibra Kft. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Üzleti és Logisztikai Központja (ÜLK) Hírlap Üzletág. Előfizethető közvetlenül a postai kézbesítőknél, az ország bármely postáján, vagy Budapesten a Hírlap Területi Képviseleteken (postacím: 1900 Budapest, hirlap@posta.hu, zöld szám: 06-80/ ), továbbá előfizethető átutalással a Magyar Posta Zrt. Üzleti és Logisztikai Központ számú bankszámlára is. További információ: Magyar Kórházszövetség(1) ISSN A posta esetleges hibás terjesztése miatti kellemetlenségekért elnézést kérünk. Kérjük, amennyiben valamelyik lapszámot nem kapja meg, jelezze ezt kiadónk felé a következő elérhetőségek valamelyikén, és a hiányt azonnal pótoljuk. Telefon: (1) , fax: (1) , mksz@invitel.hu Szaklapunk 2016 tavaszi lapszáma 3300 példányban jelent meg.

4 Tartalom KÓRHÁZSZÖVETSÉG 1 Tisztelt Olvasóink! 3 A Magyar Kórházszövetség közleménye 4 Transzparencia Kódex Az orvosoknak nincs takargatnivalójuk Aktuális 6 Átlátható kifizetések 8 Önszabályozással a hamisítók ellen 10 Számvevőszéki ellenőrzések 11 Húsvéti ajándék a magyar radiológiának 12 Kancellárok, avagy koordinációs centrumok nyolctíz kórház élén 14 Elfelejtett légió? 16 Szakmai kérdéseknek nem lenne szabad politikai dimenziót kapniuk 19 Szuperkórház vagy centrumok? 21 Az informatikai robbanás eléri a kórházakat is BETEGBIZTONSÁG 22 A kockázatmenedzsment a betegbiztonság sava-borsa 24 Bizonyítottan biztonságosabb orvostechnikai eszközök az Európai Unióban 47 6 INFEKCIÓKONTROLL 27 Súlyos gombafertőzések Magyarországon: alulértékelt betegcsoport, jelentős betegségteher 30 Candida véráramfertőzések mikrobiológiai diagnosztikai lehetőségei és a terápiás kezelést meghatározó, illetve támogató jelentőségük 32 Intenzív osztályos kezelésben részesülők Candida véráramfertőzése, kezelési lehetőségek ÁPOLÁS 35 Ágy melletti munka nagyobb terhelés 36 Lélekgyógyítók fehér köpenyben ORVOSSZAKMA 38 Megszabadulhat-e a magyar? KONFERENCIA 40 Létezik út visszafelé is? KÉPALKOTÓ DAGNOSZTIKA 42 A jó hardverhez szoftver is kell 44 Siemens Healthineers: az egészségügy úttörői PARAGRAFUS 44 A munkaidő-beosztás szabályai KÓRHÁZI VIZIT 47 Ahol nagy a szükség közel a segítség!

5 A Magyar Kórházszövetség Elnöksége ismételten tárgyalt az egészségügyi ágazat háttérintézményeinek lehetséges átszervezéséről, és kiáll nemcsak az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), hanem az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH), valamint az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) teljes körű függetlenségének megőrzése mellett is. A Magyar Kórházszövetség közleménye A Magyar Kórházszövetség Elnöksége szük ségesnek tartja az Országos Tisztiorvosi Hivatal önállóságának és hatékony ellenőrző szerepének megtartását, és arra kéri a kormányt, hogy a közegészségügy fenntartása, az ország járványügyi felügyelete, a hatósági ellenőrzés és intézkedés megőrzése, a lakosság védelme és biztonsága érdekében ne szüntesse meg, hanem óvja, védje és fejlessze a Tisztifőorvosi Hivatal több mint 250 éve fennálló intézményét. A világ 1752 óta példaként tekint Magyarországra az állam egyedülálló közegészségügyi-és járványügyi tevékenysége okán, hiszen az elsők között hozta létre azt az évszázadokon átívelő rendszert, amelynek segítségével megkülönbözetett figyelemmel gondoskodik a lakosság közegészségügyi-és járványügyi biztonságáról. Az állam példás felelősségvállalásának eredményeként kialakult közegészségügyi hatósági rendszer 1876 óta a legsúlyosabb történelmi időszakokban is sikerrel védte meg az országot a járványok terjedésétől, és látta el a közegészségügy felügyeletét. A gyógyszerészeti államigazgatási feladatokat ellátó, valamint egyes feladatok tekintetében egészségügyi államigazgatási szervként is kijelölt OGYÉI működése rendkívül speciális, ügyfélköre centralizált, szakértői tevékenysége csak központi szervezéssel és részvétellel oldható meg, az általa kezelt dokumentumok fokozott óvatosságot igényelnek, miután jelentős részük üzleti és különleges személyes adatokat is tartalmaz. A hatóság ügyfelei nem az állampolgárok, hanem gyógyszeripari vállalatok, amelyek gyakran versenykörülmények közt döntenek arról, hogy melyik nemzeti hatóságra bízzák beadványaikat, ezért minden olyan változás, amely hatással lehet a törzskönyvezés folyamatára, negatívan hathat a beadványok számára és így a befizetett hatósági díjakra. Az OGYÉI függetlenségének megszűnése veszélybe sodorhatja nemzetközi elfogadottságát, és jelentősen csökkentheti a szervezet iránti több évtizedes bizalmat, így hátrányosan érintheti a hazánkban indított nemzetközi eljárások és vizsgálatok számát, valamint az ez alapján befolyó bevételeket. Az KÓRHÁZ Nyár VITÁL VÉRADÁS - VÉREDBEN AZ EGÉSZSÉG! OGYÉI egyes, nemzetközi szervezetek által akkreditált egységeit (OGYI Laboratórium, OÉTI Laboratórium) tekintve minden változás újabb auditot igényel, és annak lefolytatásáig a tevékenység szakszerűen nem gyakorolható, ami egészségügyi kockázatot jelent a gyógyszerek, az orvostechnikai eszközök és az étrend-kiegészítők bevizsgálása során. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy, a Magyar Kórházszövetség nem ért egyet a független OEP tervezett felszámolásával, hiszen az egy olyan évszázados tradíció megszüntetését is jelentené, amely Magyarországot társadalmi egészségbiztosítási rendszerét illetően messze kiemelte a világ államainak sorából. Az OEP intézményében nemzeti kincsnek tekinthető tudás halmozódott fel a több mint száz kórház finanszírozásának évtizedes tapasztalataiból, és e tudás szétaprózása óriási veszteséget hozna, különös tekintettel a nem pénztári funkciókra. Az alacsony működési költségű OEP megszüntetését vagy feldarabolását gazdaságossági szempontok sem támasztják alá. A Magyar Kórházszövetség Elnökségének meggyőződése, hogy nemcsak az Országos Egész ségbiztosítási Pénztár, hanem az Or szágos Tiszti főorvosi Hivatal, illetve az Országos Gyógyszerészeti és Élel mezés-egészségügyi Intézet más kormányzati szerv alá rendelése, így önállóságuk megszüntetése is kárt okozna. A Magyar Kórházszövetség kéri a Kormányt, hogy döntsön e háttérintézmények (hatóságok) fenntartása mellett. Magyar Kórházszövetség Elnöksége Egészséges vagy? Akkor június 4-én a VITÁL Véradáson a helyed, ahol óra között lehetőséged lesz vért adni, amellyel több vérkészítményre szoruló emberen is segíthetsz, hiszen véred az egészség számukra! Segítségedért egy FITT-csomaggal kedveskedünk, sőt ingyenes szűrővizsgálatokon is részt vehetsz, hogy hozzájáruljunk a remek testi-lelki állapotod megőrzéséhez a jövőben is. Miért fontos, hogy elgyere a VITÁL Véradás öt helyszínének (Budapest, Győr, Debrecen, Pécs, Szeged) valamelyikére? Mert a vér semmivel sem pótolható! Mert az ország vérkészletének feltöltéséhez RÁD van szükségünk! Hiszen a nyári hónapokban is naponta véradásra van szükség az ország biztonságos vérellátásához. Mert az egészségtudatos magatartás kialakíthatja a felelősségérzetet saját magunk és mások iránt. Mert mutass példát! Helyszínek Budapest - Dürer Rendezvényház (1145 Budapest, Ajtósi Dürer sor ) Debrecen - Debreceni Regionális Vérellátó Központ (4026 Debrecen, Bem tér 19.) Győr - ÁRKÁD Győr (9027 Győr, Budai u. 1.) Pécs - Pécsi Regionális Vérellátó Központ (7624 Pécs, Pacsirta u. 3.) Szeged - Szegedi Regionális Vérellátó Központ (6722 Szeged, Honvéd tér 4.) A rendezvényekre a belépés ingyenes! A program és az ajándékcsomag tartalma helyszínenként eltérő. Részletek: vagy Személyi igazolvány, lakcímkártya és tajszám szükséges a véradáshoz! Véradás előtt egyél, igyál a megszokott módon! Bővebb információ: Braun Helga, kommunikációs vezető, +36 (30) ; braun.helga@ovsz.h u Támogatóink: Acusticus, ÁRKÁD Győr, Biodoboz, BOGI kedvence, Bringó Hintó, Cserpes Sajtműhely, Dél-Aldöldi Kertészet, DKV, Dürer, EFI, EuroCaf, Favorit Pékség, Garden, Hungaroplakát, Hunorcoop, InSPORTline, Isometria Fitnestic, Jusec, Kisteleki Házi Rétes, Kisváros.hu, Kőröstej Kft., Lápastó, Mecsek-Drog Kft., Mecsekerdő Zrt., Mediwel, Mórahalom, Observer, Pannon Halláscentrum, Promix, Scitec Nutrition, SEO101, Strike bowling, Szeged Nova, Szendvicsfutár Pécs, Telekoldal, Tutti Élelmiszeripari Kft., Vércsepp a Vérellátásért Alapítvány, Vitál Magazin, Vitamin Szalon, Zsombó-Frucht Szövetkezet KÓRHÁZSZÖVETSÉG 3

6 Június 30-ától bárki megtudhatja, milyen juttatásokat kap egy orvos illetve egy egészségügyi intézmény az innovatív gyógyszergyártóktól. A Transzparencia Kódex alapján a gyógyszerfejlesztő cégek közzéteszik az orvosok továbbképzésével, a szakmai rendezvények támogatásával, a klinikai vizsgálatokkal és a tudományos együttműködésekkel kapcsolatos kifizetéseiket. Sokak szerint az átláthatóság a bizalmat erősíti, de akadhatnak, akik tartanak a nyilvánosságtól. Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnökhelyettese válaszol az átláthatóság előnyeiről és buktatóiról szóló kérdésekre, amelyekről az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatóját is kérdeztük. Transzparencia Kódex Az orvosoknak nincs takargatnivalójuk A gyógyszergyáraktól kapott jövedelem legális, adózott, kimutatható, miért kell még a nyilvánosság elé is tárni? Az orvostudomány rendkívül gyorsan fejlődik, ezért nagyon fontos, hogy minél több orvos minél hamarabb kapjon képzést a legújabb gyógymódokról. Jogos elvárás a betegeim részéről, hogy tudják, friss-e a tudásom. A közzétételből éppen azt láthatják, hogy az ismereteimet nemzetközi konferenciákon, élvonalbéli előadóktól és továbbképzéseken korszerűsítem. Ki akar olyan orvoshoz menni, akinek elavult a tudása? Mégis, a fizetések rendszerint nem nyilvánosak, sőt kifejezetten üzleti titoknak is minősülnek a versenyszférában. Nincs rejtegetnivalónk sem nekem, sem a kollégáimnak: a rólunk szóló információkat a személyes engedélyünkkel hozzák nyilvánosságra. A Transzparencia Kódex alapján történő közzététel felveti a gyanút, hogy eddig nem volt etikus és legális a gyógyszeripar és az orvosok együttműködése. A betegek gyógyításáért és életminőségük javításáért folytatott gyógyszerkutatás és fejlesztés elképzelhetetlen a gyógyszergyártók és az orvosok együttműködése nélkül. Tisztességes, legális szerződések szerint végzünk a napi feladatainkon túli pluszmunkát a klinikai vizsgálatok során és amikor visszajelzést adunk egy-egy hatóanyagról a gyártónak. A nyilvánosságra kerülő összegeket a gyógyító munkán felül teljesített többletfeladatokért kapjuk. A kódex alapján történő közzététel értelmezhető úgy is, hogy a gyártók az orvosok rovására akarják javítani hírnevüket, és kellemetlen helyzetbe hozzák az orvosokat a jövedelmük közzétételével. Semmi kifogásolnivalót nem találok abban, hogy a betegek megtudják, az ő Dr. Velkey György gyógyulásuk érdekében szükség van az orvosok és a gyógyszeripar együttműködésére. A gyógyszerfejlesztés tudományos presztízst is jelent számomra és a magyar orvostársadalom számára. 4 KÓRHÁZSZÖVETSÉG KÓRHÁZ Nyár

7 Elképzelhető az, hogy egyes gyártóknál más módon, más jövedelmeket beszámítva teszik közzé az orvosoknak nyújtott juttatások adatait? Torzulhat ilyen módon a nyilvánosságra kerülő információ? Orvosként számomra az a fontos, hogy hozzájuthassak a szakterületemen az új terápiás információkhoz, és hasznosíthassam tudásomat az új hatóanyagok kifejlesztésében. Van befolyásom arra, hogy megadom-e az engedélyt az adataim közzétételéhez, az adatokat ellenőrizhetem, és korrekciót kérhetek, ha nem értek egyet a rólam közzétett tartalommal. A közzététel miatt nem fog csökkenni az orvosok együttműködési kedve a gyógyszeriparral? Éri-e valamilyen hátrány azt az orvost, aki nem járul hozzá az adatai nyilvánosságra hozásához? A gyógyszeriparral való együttműködésünk kétirányú, egyfelől szakmai tapasztalatainkkal segítjük a gyógyszerfejlesztést és alkalmazást, másrészt a gyógyszergyártó vállalatok biztosítják számunkra, hogy hozzáférjünk a legújabb tudományos tényeken alapuló képzésekhez és információkhoz, valamint terápiás gyakorlatokhoz. E készségeink fejlesztését csak az ipar tudja finanszírozni. Így ráadásul értesülünk is a nemzetközi konferenciákon és képzéseken arról, hogy milyen terápiás területeken várható fejlődés vagy áttörés. A klinikai vizsgálatokon történő részvételünk által pedig magunk is hozzájárulhatunk egy-egy ilyen áttöréshez, és információ jön hozzánk új, eredeti hatóanyagok megtalálásáról, sőt reményt keltő, a betegeink számára biztató kutatásokról. A klinikai vizsgálatokban a betegek a legkorszerűbb innovatív terápiákat kapják meg a lehető leghamarabb, ingyen. A folyamatos képzés számunkra elengedhetetlen, hiszen e nélkül az orvosi tudás 3-5 év alatt elavul, ez egyetlen orvosnak sem lehet érdeke. Sok szó esik manapság a magyar egészségügyi dolgozók fizetési színvonaláról, ami köztudottan alacsony, ám ha a gyártók pluszjövedelmet biztosítanak számukra, akkor mégsem annyira nehéz a helyzetük. Kórházigazgatóként meggyőződésem, hogy az az érdekünk, hogy egy orvos itthon találja meg a számítását. Oktatókként, kutatókként és tanácsadókként szakmailag előremutató tevékenységért kapunk jövedelmet, ami ellen nem lehet kifogás. Kórházainkban a magas szintű emberi erőforrás megtartását többek között ilyen többletmunkák lehetővé tételével tudjuk biztosítani a jelenlegi közalkalmazotti jövedelmek mellett. Orvosként az a válaszom, hogy az orvosok megdolgoznak ezekért a tisztességes piaci árú jövedelmekért. Ha nem vehetnének részt korszerű képzéseken, és klinikai vizsgálatokban, akkor nem tudnának megélni a fizetésükből, és szakmai terveiket, vágyaikat sem követhetnék. Valószínűleg még többen kényszerülnének arra, hogy külföldre menjenek dolgozni. Veszélybe kerülhetnek-e a hazai klinikai vizsgálatok a kódex közzétételre vonatkozó előírásai miatt? Az átláthatóság növelése betegeink érdekét szolgálja, hiszen így érthetővéválik számukra a róluk történőközös tudományos gondoskodás háttere. A klinikai vizsgálatok ugyanis nemcsak bevételt jelentenek az intézmények számára, hanem lehetővé teszik, hogy betegeink sokkal hamarabb jussanak akár életmentő gyógyszerekhez. Az Onkológiai Intézetben például az emlőrákos betegek 40 százaléka vesz részt klinikai vizsgálatban, és jut hozzá ez által a legmodernebb kezeléshez.a klinikai vizsgálat híd az elméleti gyógyszerkutatás és a betegellátás klinikai gyakorlata között. Bernáth Bea KÓRHÁZ Nyár KÓRHÁZSZÖVETSÉG 5

8 Az innovatív gyógyszergyártók néhány héten belül hozzák nyilvánosságra azokat a juttatásokat, amelyeket tavaly az egészségügyi intézményeknek és orvosoknak nyújtottak. A magyar Transzparencia Kódex elfogadásával, a kifizetések közzétételével a gyógyszerpiac több mint 50 százalékát képviselő innovatív cégek azt szeretnék elérni, hogy nőjön a bizalom a gyógyítást végző szakemberek és az új gyógyszereket fejlesztő gyógyszeripar iránt. Az átláthatóság előnyeiről és buktatóiról Némethi Erikát, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) igazgatóját kérdeztük. Átlátható kifizetések Pontosan milyen kifizetéseket tesznek közzé? Nyilvánosságra hozzuk mindazon közvetett és közvetlen kifizetéseket, amelyek az orvosok továbbképzésével és szakmai rendezvények támogatásával, valamint magyarországi helyszíneken végzett klinikai vizsgálatokkal, tudományos együttműködésekkel, pl. előadások tartásával és szakértői feladatokkal kapcsolatosak. Milyen jogon hozzák nyilvánosságra a gyártók az orvosok tőlük származó jövedelmét? A fizetések rendszerint nem nyilvánosak, sőt kifejezetten üzleti titoknak is minősülnek a versenyszférában. Csak olyan jövedelem-információ kerülhet nyilvánosságra, amihez az érintett hozzájárul, és az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete a kódex bevezetése előtt kikérte a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság állásfoglalását, hogy a közzététel megfeleljen a magyar jogi és adatvédelmi előírásoknak. Sem az innovatív gyártóknak, sem az orvosoknak nincs mit takargatniuk: ezek mind legális jövedelmek. Ha a gyógyszergyáraktól kapott jövedelem legális, adózott, kimutatható, miért kell még a nyilvánosság elé is tárni? A korszerű gyógyítás eredményessége és a betegek bizalmának megtartása szempontjából kulcsfontosságú, hogy a gyógyszeripar és az egészségügyi szolgáltatók megfeleljenek a növekvő társadalmi elvárásoknak: tevékenységüknek feddhetetlennek és átláthatónak kell lennie. A betegek érdekében a gyógyszeripari vállalatoknak és az orvosoknak együtt kell működniük, sikeres gyógyszerfejlesztés elképzelhetetlen orvosi szaktudás nélkül. Az adatok nyilvánosságra hozásával az emberek megismerhetik és megérthetik a gyógyszeripari innováció, illetve az ipar és a gyógyító közötti együttműködés hatásait az életükre és az egészségükre egyaránt. A Transzparencia Kódex alapján történő közzététel felveti a gyanút, hogy eddig nem volt etikus és legális a gyógyszeripar és az orvosok együttműködése. Már eddig is törvényekés más kódexek szigorúan szabályozták a gyártók és az orvosok kapcsolatát, a közzététel csak egy újabb lépése ennek a folyamatnak. Elképzelhető, hogy egyes gyógy szer gyártóknál jobban vagy rosszabbul járnak az orvosok, mint másoknál? Hogy más módon, más jövedelmeket beszámítva teszik közzé az adatokat? Torzulhat ilyen módon a nyilvánosságra kerülő információ? A Transzparencia Kódex egyértelműen meghatározza, hogy mely juttatásokat kell az egészségügyi szakemberekre és melyeket egészségügyi intézményekre vonatkozóan, illetve egyénileg és öszszesítve közzétenni. Ebben nem lehet eltérés a vállalatok között, többek között ezt kíséri figyelemmel a folyamat ellenőrzésére létrehozott Transzparencia Bizottság. Egyébként azt, hogy nettó vagy bruttó összegeket közöl-e, minden tagvállalat maga döntheti el, ám döntését fel kell tüntetnie a nyilvános közzétételi felületen. A mostani közzététel értelmezhető úgy is, hogy a gyártók az orvosok rovására akarják javítani a hírnevüket, és kellemetlen helyzetbe hozzák a gyógyítókat azzal, hogy nyilvánosságra hozzák jövedelmüket. A gyártók és az orvosok közös érdeke, hogy a betegekkel megértessék: a sikeres terápiák kifejlesztéséhez és elterjesztéséhez elengedhetetlen az együttműködésük. A közzététellel, az együttműködés átláthatóságával is ezt kívánják elérni. A közzététel miatt nem fog csökkenni az orvosok együttműködési kedve a gyógyszeriparral? Éri valamilyen hátrány azt az orvost, aki nem járul hozzá adatai nyilvánosságra hozatalához? A hozzájárulás a közzétételhez teljes mértékben önkéntes, és örömmel látjuk, hogy tagvállalatainknál az orvosok több mint fele és az egészségügyi szolgáltatók 2/3-a egyetért a transzparencia-törekvésekkel, így megadta hozzájárulását. Akik ezt nem teszik, azok adatait összesítve, név nélkül hozzák nyilvánosságra. Sok szó esik manapság a magyar egészségügyi dolgozók alacsony fizetéséről. A gyógyszergyártóktól kapott pluszjövedelemmel azonban talán mégsem olyan nehéz a helyzetük. Fontos hangsúlyozni, hogy a juttatások mögött értékes együttműködések vannak, amelyek egyértelműen a gyógyítás színvonalának emelését szolgálják. Az AIPM tagvállalatai tisztességes piaci értéket fizetnek azért a magas szakmai színvonalú szolgáltatásért, amelyet az orvosok nyújtanak, és ezt a tényt a hatóságok ellenőrzik is. Másrészt, a gyógyszergyárak így valóban hozzájárulnak az egészségügy anyagi forrásaihoz, ezért a fenntartónak is érdeke, hogy a magyar egészségügyi intézmények minél több klinikai vizsgálatra pályázzanak sikeresen. Veszélybe kerülhetnek-e a hazai klinikai vizsgálatok a transzparencia kódex miatt? A kódexnek nincs közvetlen befolyása a klinikai vizsgálatokra. A közzététel során a klinikai vizsgálatok pénzügyi vonzatának csak egy része jelenik meg összesített formában. Az innovatív gyógyszergyártók hazai leányvállalatai komolyan elkötelezettek a magyar egészségügy és gazdaság fejlesztése mellett, de nincs rálátásuk minden az anyavállalat által indított klinikai vizsgálatra. Csak az OGYÉI adatai adnak teljes áttekintést a gyártók által finanszírozott klinikai vizsgálatok számáról, amelyek az intézmények és az orvosok jövedelmén, valamint a különböző adónemeken keresztül, és a továbbgyűrűző hatások révén közel 90 milliárd Ft bevételt jelentenek a magyar gazdaság számára. 6 AKTUÁLIS KÓRHÁZ Nyár

9 Mit mond a Transzparencia Kódex a gyógyszerfelírásért adott juttatásokról? Vannak ilyen juttatások? A Kódex nem rendelkezik ilyen kategóriáról. Az innovatív gyógyszergyártók alapvetően három tevékenység során működnek együtt orvosokkal: új terápiák fejlesztésében, új gyógyszerek kipróbálásában és új terápiákhoz szükséges képzések megvalósításában. Új terápiás megoldásokról lévén szó, az innovatív gyógyszereket akkor tudja egy orvos felírni, ha azt a társadalombiztosítás már befogadta. Számunkra, ahogy a betegek számára is, a támogatás elutasítása jelenti a legnagyobb problémát, mivel ebben az esetben a betegek csak egyedi kérelem alapján juthatnak hozzá a gyógyszerhez, ami nehézkes és nagyon sok adminisztrációval jár. Nem kerülnek hátrányba az innovatív gyógyszergyártók azokkal a vállalatokkal szemben, amelyek nem vállalják a kódex előírásainak betartását? A transzparencia mindannyiunk közös érdeke. Az európai közzététel egyre több gyógyszergyártót érint. Az európai generikus gyártók is rendelkeztek az orvosokkal folytatott együttműködés közzétételéről. Reméljük, hogy minél több gyógyszergyártó vállalat csatlakozik a kezdeményezéshez. Mi biztosítja, hogy a kódex előírásait be is tartják az érintettek? Szankcionálják valahogyan a saját tagvállalataikat, ha nem tesznek eleget a közzététel követelményeinek? A Transzparencia Együttműködésben részt vevő vállalatok Transzparencia Bizott ságot hoztak létre, amely egyfelől segíti a kódex előírásainak betartását, másfelől kivizsgálja azokat az eseteket, amelyeknél felvetődik, hogy a vállalat az önszabályozást nem tartja be. A bizottság súlyosabb szabályszegés esetén közzéteszi majd az érintett vállalat nevét, valamint kizárhatja a nem transzparens gyógyszercéget. Mit várnak, mi lesz a NAV reakciója a közzétételre? Az AIPM tagvállalatai betartják az adótörvényeket. Az orvosokkal, egészségügyi intézményekkel kötött szerződések eddig is ismertek voltak a NAV és az OGYÉI és elődei előtt. Ha nem érheti hátrány az egyéni közzétételhez a hozzájárulását megtagadó orvost, akkor miért fordulhat elő mégis, hogy egyes orvosokkal nem újítottak szerződést? A tagvállalataink szerződéskötési folyamataival kapcsolatosan nem tudunk állást foglalni, hiszen ez minden tagvállalat belső döntése. Minden gyógyszergyártónak jogában áll eldönteni, hogy kivel működik együtt és kivel szerződik. Némethi Erika Meddig, hogyan kezelik a gyógyszercégek az adatokat? Lehet-e kérni az adatok törlését? Mi a következménye az adatok törlésének? A gyógyszeripari vállalatok a hatályos magyar jogszabályoknak megfelelően kezelik az adatokat. A közzétett információknak az első közzétételt követően legalább 3 évig nyilvánosnak kell maradniuk. A közzétett adatok esetében a magyar jogszabályi előírásoknak megfelelően vonható vissza a hozzájárulás. A személyes adatok közzétételére vonatkozó visszavonás esetén a már közölt adatokat törlik, és összesített formában hozzák nyilvánosságra. A Transzparencia Együttműködés minden pontja vállalható és megállja a helyét? Igen, ennek bizonyítéka a Kórházszövetség és a MOK feltétlen és következetes támogatása. Az Európai Orvosok Állandó Bizottsága amelynek a MOK is tagja, már 2014 végén támogatta a közzétételt. És ne feledjük, mindez a betegek érdekében történik, hiszen a gyártók és az orvosok közös munkájának átláthatósága a legjobb terápiák kifejlesztéséhez és elterjesztéséhez járul hozzá. Bernáth Bea KÓRHÁZ Nyár AKTUÁLIS 7

10 A piaci szereplők szakmai szervezetei önszabályozó rendszert vezettek be annak érdekében, hogy a patikákba kerülő étrend-kiegészítők és tápszer-kiegészítők valóban azok legyenek, ami a dobozukra van írva. A programindító eseményen lapunk is ott járt. Önszabályozással a hamisítók ellen A május 6-ától hatályba lépő együttműködés célja egy olyan rendszer működtetése, amely a piaci szereplők számára egyrészt lehetővé teszi a biztonságos termékek akadálymentes piacra juttatását, másrészt nehezíti az egészségügyi szempontból kockázatot jelentő és megtévesztő jelöléssel ellátott termékek forgalomba hozatalát. Amit most a szereplők aláírtak, az egy szabályozás, melyhez egyenlőre nem tartozik védjegy. Elképzelhető, hogy a jövőben ennek kialakítására is sor kerül. Az új követelményrendszert a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület koordinálta a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének (GYNSZ), a Magyar Gyógyszerészi Kamarának (MGYK), a Magyarországi Étrendkiegé szítő Gyártók és Forgalmazók Egyesületének (MÉKISZ) és Magyarországi Gyógy szergyártók Országos Szövetségének (MAGYOSZ) részvételével. Az önszabályozó rendszert az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) is támogatja, és ezt aláírásával nyomatékosítja. (Az OGYÉI példáját a jövőben bármely hatóság követheti.) Mit jelent az önszabályozó rendszer? A termékeknek többek között olyan követelményeknek kell megfelelni, mint hogy rendelkezzenek ún. notifikációs igazolással, amelynek dátuma nem lehet öt évnél régebbi. Emellett az adott termék az OGYÉI-OÉTI honlapján található Bejelentett étrend-kiegészítők listája elnevezésű adatbázisban nem lehet fekete csillaggal jelölve, étrend-kiegészítő termék esetében pedig a terméket zöld pipával kell megjelölni az említett adatbázisban. További elvárás még, hogy a termék rendelkezzen specifikációval és tipikus minőségi bizonylattal, amely tartalmazza az adott termék fizikai, kémiai és mikrobiológiai tulajdonságaira vonatkozó követelményeket és minőségmegőrzési időtartamát. Az új önszabályozó rendszerben több szereplő is vállalást tesz fejtette ki lapunk kérésére dr. Ilku Lívia, a MAGYOSZ igazgatója és a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület Gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetője a patikák azt írják alá, hogy csak olyan nagykereskedőtől vásárolnak, amely garantáltan kizárólag olyan gyártótól szerez be terméket, amely szintén vállalta, hogy nyilatkozatot tesz, és minőségi dokumentumokat küld szükség esetén készítménye biztonságosságát illetően. Lefektették a szűrő szabályrendszerét, gyártói nyilatkozatokkal és különböző szempontokkal arra vonatkozóan, hogy mit kell megvizsgálnia a nagykereskedőnek a termékkel kapcsolatban, mielőtt beengedi kereskedelmi hálózatába. Ez eddig nem volt garantálva, ugyanis mondta Ilku Lívia a piacfelügyelet nem igazán működik, szinte kizárólag bizalmi elvek érvényesültek. Minden szereplőre vonatkozóan kidolgozták a szükséges feltételeket. Az önszabályozás az ünnepélyes aláírással kezdődik el a részleteket most kezdik el oktatni és megbeszélni azokkal a szereplőkkel, akik ezt alkalmazni is fogják a mindennapokban. Az a cél, hogy senki ne kínnal feleljen meg a szabályozásnak, hanem örömmel vállalja a garancia biztosítását. Az igazgató hangsúlyozta továbbá, hogy jelenleg számos olyan termék van a piacon, ami gyógyszerhatóanyagot tartalmaz, de étrend-kiegészítőként adják el. Az ilyen készítmények hamis gyógyszernek minősülnek, így ezen a ponton összekapcsolódik a kétféle szer szabályozása. Ezért a HENT Ilku Lívia által vezetett munkacsoportjának is nagyon fontos, hogy minél előbb eltűnjenek az ilyen álcázott termékek a piacról. Ilku Lívia részletezte: a lakosság jelentős része a patikából való távozáskor nem biztos, hogy tisztában van azzal, hogy gyógyszert vagy étrend-kiegészítőt vásárolt-e. Az azonban szinte biztos, hogy mivel gyógyszertárban vásárolta a készítményt, biztonságosnak gondolja azt. Ezért állítottak össze egy olyan kockázatértékelésen alapuló rendszert, amely biztosítja, hogy a szűrő alkalmazása által a nagykereskedőkhöz már kizárólag olyan készítmények kerüljenek, amelyek bizonyítottan biztonságosak. Az EU-s szabályozás túl enyhe A program ünnepélyes indulása alkalmából rendezett eseményen elhangzott: Magyarország EU-s csatlakozását követően a kérdéses termékekre vonatkozóan a korábbi engedélyezési eljárást egy olyan rendszer váltotta fel, amely mindössze bejelentési (notifikációs) kötelezettséget igényel. Ezzel jelentősen könnyebbé vált piacra vinni az étrend-kiegészítőket és a tápszer-kiegészítőket. A szabályok lazulásának meg is lett az eredménye: azóta gyakrabban jelennek meg a forgalomban nem megfelelő minőségű, nem biztonságos készítmények. A legfrissebb adatok ráadásul azt mutatják, hogy a magyar fogyasztók az étrend-kiegészítők több mint egyharmadát már patikán kívül szerzik be. A cél tehát, hogy kiszűrjék az egészségügyi szempontból kockázatos étrend-kiegészítőket, illetve speciális tápszereket. A piaci szereplők szakmai képviselői a jogszabályi rendelet korrekciójára évek óta törekednek, de az uniós keretrendszer szűknek bizonyul ebben a tekintetben. A szabályozásnak ugyanakkor hatósági gyakorlata is van Magyarországon, és az komoly előrelépésnek számított, amikor ez a tevékenység az OGYI kompetenciakörbe került az étrendkiegészítőkre vonatkozóan is. Azóta itt is a gyógyszerekre jellemző hatósági hozzáállás érződik egyre inkább hangzott el a rendezvényen. Dr. Bérci István, a MÉKISZ elnöke arról tájékoztatott, hogy a gyógyszertár-tulajdonos, illetve üzemeltető nem köteles kizárólag nagykereskedőtől vásárolni. Az étrend-kiegészítők forgalma az elmúlt időszakban évről-évre 8 10%-kal növekedett, és az új termékeket a kereskedők nem minden esetben kontrollált helyről vásárolják. A programhoz kötődően oktatással szeretnék elérni, hogy a gyógyszerészek csak olyan készítményt szerezzenek be, amely bizonyítottan biztonságos. Az önszabályozó rendszer bevezetését mintegy két éves munka előzte meg, melyben a társ-szervezetek képviselői mellett a MÉKISZ részéről dr. Horányi Tamás alelnök is jelentős szerepet vállalt mondta el Bérci István. 8 AKTUÁLIS KÓRHÁZ Nyár

11 Kétféle baj lehet a készítményekkel Dr. Küttel Sándor, a GYNSZ elnöke azt hangsúlyozta, hogy szervezetük idén húsz éves lesz, de már a kezdetektől él szervezetükben a törekvés, hogy felállítsanak valamilyen követelményrendszert a nem megfelelő minőségű étrend-kiegészítők és gyógyszerek kiszűrésére, hogy ezek a termékek ne juthassanak be rajtuk keresztül a patikákba. Ezennel kialakult a rendszer, melynek segítségével be tudják bizonyítani, hogy a tőlük vásárolt termékek tényleg megfelelnek a dobozukra írtaknak. Két baj lehet a készítményekkel fűzte hozzá a szakember az egyik, ha olyan anyagot is tartalmaznak, amely nincs ráírva a dobozukra, a másik, hogy nem tartalmazzák mindazt, ami pedig fel van tüntetve a csomagoláson. Számok a háttérben Bérci István újságírói kérdésre elmondta, az étrend-kiegészítők mérhető, legális forgalma tavaly 35 milliárd forint volt, egyes becslések szerint a pontosan nem mérhető online, multi level marketing forgalomban még egyszer ennyi pénz cserélt gazdát. A felmérések azt mutatják, hogy kb. 3 millió ember vesz ilyen készítményeket, főleg középkorú, középosztálybeli, legalább középfokú végzettségű nők, akik az egész család egészségére figyelnek, és évente kb forintot szánnak ilyen célra. Legfrissebb kutatások szerint az étrendkiegészítők patikán kívüli aránya a patikai forgalom körülbelül egyharmadát (34%) éri el. A különböző vitaminok és étrendkiegészítők kiskereskedelmi eladásainak 85%-a a patikákban történt. A vény nélkül hatóságok, szakhatóságok, minisztériumok és szakmai szervezetek támogatására. A gyógyszerészeknek eddig is kötelességük volt Dr. Hankó Zoltán, az MGYK elnöke arra emlékeztetett, hogy a gyógyszertárak munkatársai egészségügyi szolgáltatóknak számítanak, január elsejétől kötelesek garantálni minden általuk forgalmazott termék biztonságosságát és validitását. Az önszabályozó rendszer segíti abban a patikákat, hogy teljesítsék ezt a kötelezettségüket, ami üdvös, mert az utóbbi időkben sok gond volt az étrend-kiegészítőkkel. Az együttműködéshez bárki csatlakozhat, dolgozni fognak azon, hogy valamennyi gyógyszertár megtegye az ehhez szükséges lépést. Arra is gondoltak, hogy a jövőben valahogyan megjelöljék azokat a gyógyszertárakat, amelyek csatlakoztak mondta Hankó Zoltán. Dr. Németh Mónika, dr. Ilku Lívia, dr. Bérci István, dr. Küttel Sándor, dr. Hankó Zoltán Nem elég egyszer elnyerni A tanúsítás elnyerése után szúrópróba- szerű ellenőrzést tartanak majd a gyógyszertárakban a későbbiek során. Az együttműködés keretében, amennyiben az alapító szervezetek azt tapasztalják, hogy egy résztvevő működése szabályzatba ütközik, akkor felszólíthatják az érintettet a jogsértő magatartás megszüntetésre. Amennyiben a felszólítás eredménytelen, akkor az alapítók egybehangzó döntésükkel kizárhatják az önszabályozásból az érintett szereplőt. kapható gyógyszerek teljes piacának 30%- át a vitaminok és étrend-kiegészítők teszik ki, 15%-át a fájdalomcsillapítók és 6%-át a köhögéscsillapítók és megfázás elleni szerek derül ki az esemény kapcsán kiadott közleményből, melyben Bendzsel Miklós, a HENT elnökhelyettesének szavait is idézik. A szakértő komoly előrelépésnek tartja ezt a megállapodást, mivel az elmúlt években jelentősen megnőtt a piacon az egészségügyi szempontból kockázatos termékek aránya. Az önszabályozó rendszer egyik legfontosabb célja, hogy a gyártók és forgalmazók minél szélesebb körét vonja be a rendszerbe, utóbbiak számára pedig segítse az egyes termékek kockázatértékelésen alapuló befogadását. Benzsel Miklós hangsúlyozta, Kiemelten számítanak a gyártók, importőrök, gyógyszer-nagykereskedők és a gyógyszertárak csatlakozására, továbbá a Tovább bővítenék a csatlakozók körét A megállapodás kapcsán dr. Ilku Lívia kifejtette azon meglátását is, mely szerint a magyar lakosság egyre inkább törekszik az egészségtudatos életre, ezért folyamatosan nő a vitaminok és étrend-kiegészítők forgalma a gyógyszertárakban és a kiskereskedelmi üzletekben. Ugyanakkor a nem megfelelő minőségű készítmények veszélyeztetik a fogyasztók egészségét, csökkentik az egészségmegőrző termékekbe vetett fogyasztói bizalmat, továbbá gazdasági és erkölcsi károkat okoznak az ellátási lánc minden szereplőjének: a gyártóknak, az importőröknek, a kis- és nagykereskedőknek, a gyógyszertáraknak és az egészségügyi szakembereknek. Ilku Lívia lapunknak tett nyilatkozatában arról is tájékoztatott, hogy szeretnék, ha más területeken is bevállalnák a forgalmazók a kockázatelemzési rendszer működtetését, így a patikákon kívül olyan szereplők is, mint pl. a DM, a Tesco, a Rossmann stb. Így lassan kiszoríthatnák a piacról azokat a szereplőket, akik nem biztonságos termékeket próbálnak eladni. Radnai Anna KÓRHÁZ Nyár AKTUÁLIS 9

12 Akár rendszerszintű gazdálkodási problémának is nevezhetők azok a hiányosságok, amelyeket az utóbbi időben különböző magyarországi fekvőbeteg intézményekben feltárt az Állami Számvevőszék nyilatkozta a napokban annak felügyeleti vezetője Salamon Ildikó. Az elmarasztaló ÁSZ-jelentések kiváló hivatkozási alapul szolgálhatnak a már régebb óta lebegtetett kancellári rendszer bevezetéséhez. Számvevőszéki ellenőrzések A központi alrendszer egyes intézményei ellenőrzése címszó alatt végzett vizsgálatsorozat egyik utolsó állomása, amelynek jelentése április végén került nyilvánosságra, a Bács-Kiskun megyei Kórház, mint a szegedi tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának Oktató Kórháza volt. A jelentés összegzése szerint az ÁSZ szakértői a kórház es periódusra kiterjedő pénzügyi és vagyongazdálkodási tevékenységét vizsgálták. Megállapításuk szerint: Az ellenőrzés által feltártak alapján az irányítószervi feladatellátás, a belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése, a pénzügyi és vagyongazdálkodás összességében részben szabályszerű volt. Hibaként rótták fel viszont, hogy a évben jóváhagyott SZMSZ nem a hatályos alapító okirat keltét és számát tartalmazta, a évben az alapító okirat módosításához nem kérték meg az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértését. További hiányosságokat jelöltek meg a kockázatkezelés, a közzétételi kötelezettség, a kulcskontrollok és a belső ellenőrzés területén. A kórház gazdálkodását illetően azt a következtetést vonták le, hogy a gazdálkodási jogkörök gyakorlása részben felelt meg a követelményeknek, a bevétel-kiadási előirányzatok módosítása és a közbeszerzési szabályok betartása azonban nem egyezett a hatályos jogszabályi előírásokkal. A folyamatos fizetőképesség a években biztosított volt, míg a években figyelembe véve a lejárt szállítói tartozások nagymértékű növekedését nem volt biztosított, a pénzügyi egyensúly a kórház által hozott takarékossági intézkedések és esetenként kapott pótlólagos támogatás révén volt fenntartható. Az államháztartásért felelős miniszter a évben a jogszabályban foglaltak ellenére az intézményhez kincstári biztost nem jelölt ki. A vagyonkezelési szerződés tartalma is csak részben volt megfelelő, annak módosítására nem minden esetben a jogszabályban előírt időben kerített sort a kórház, és a jogszabályban előírt kétévenkénti mennyiségi leltározáshoz sem volt engedélye az irányítószervtől. Szabálytalan közbeszerzések Május 6-i keltű, az ÁSZ karcagi Kátai Gábor kórház ellenőrzéséről szóló jelentése. Az szinte hasonló anomáliákat rótt fel a karcagi kórháznak is, mint fentebb, a Bács Kiskun megyei intézménynek. Megemlíti például, hogy az intézmény az alapító okiratát nem módosította időben, és az SZMSZ-t 2010 májusa után nem hagyatta jóvá a GYEMSZIvel. Kifogásolta továbbá a as években, a szabályoktól eltérően működtetett kontrollig rendszert, amelyet 2014-ben részben, de nem teljesen sikerült korrigálni. Ezen belül a kontrollkörnyezet, és a kontrolltevékenység kialakítása és működtetése, az információs és kommunikációs folyamatok kialakítása, a években a kockázatkezelés és a monitoring rendszer működése, között nem volt megfelelő. A évben összességében részben volt szabályszerű, mert a szabályozási környezet kialakítása egyes területeken elmaradt, a szabályozások hiányosak voltak, illetve azokon a jogszabályi változásokat az előírt határidőben nem vezették át sorolja a feltárt hibákat az ÁSZ jelentése. A es időszakban elmaradt a kórház elektronikus közzétételi kötelezettségének a teljesítése is, nem alakították ki annak rendszerét és a vagyonnyilatkozatok kezelése sem szabályszerűen történt. Szabálytalanságokat találtak az intézmény pénzügyi gazdálkodásában is: mivel az elemi költségvetések készítése, az előirányzatok megállapítása, valamint a bevételi és kiadási előirányzatok módosítása során nem tartották be maradéktalanul a jogszabályi előírásokat és a belső szabályzatokban foglaltakat. A Kórház a jóváhagyott kiadások előirányzatain belül gazdálkodott, azonban a kapcsolódó pénzgazdálkodási kontrollok nem működtek megfelelően, valamint nem tartották be maradéktalanul a közbeszerzési eljárásokra vonatkozó jogszabályi előírásokat. A tervezett bevételek összege minden évben elmaradt a ténylegesen realizálódottól, de a kórház, a 2012-es központi előírások ellenére sem csökkentette 2012 után sem a bevételi előirányzatait. Nem volt megfelelő az előirányzat maradvány megállapítása és felhasználása sem ben nem tett eleget az intézmény a kincstári bejelentési kötelezettségének. A kórház által megtett intézkedések nem voltak megfelelőek arra a célra, hogy biztosítsák az intézmény folyamatos fizetőképességét, ráadásul a likviditását támogató likviditási tervet, a központi alrendszerbe kerülését követően, a vonatkozó előírások ellenére sem készített. Bár végrehajtotta az eredményszemléletű számviteli terv bevezetését, de a rendezőmérleget nem adta le az előírt határidőre. A kórház vagyongazdálkodását illetően az ÁSZ ellenőrei megállapították: az részben volt csak szabályszerű. Hiányos volt viszont a vagyonkezelési szerződés és a módosítását sem foglalták egységes szerkezetbe. A kórházi gazdálkodás mérlegében feltüntetett eszközök és források nyilvántartása nem felelt meg a belső rendelkezések és a hatályos jogszabályok előírásainak. Különösen a 2011-re vonatkozó leltár és selejtezési dokumentumok tartalmaztak ( a vagyon megőrzésének biztonságát veszélyeztető ) szabálytalanságokat. Az értékmegőrzési és állagmegóvási kötelezettségeit a kórház szabályszerűen teljesítette. Ezzel szemben a vagyonelemek elidegenítése és hasznosítása nem volt az előírásoknak és a jogszabályoknak megfelelő. Az átszervezéshez előírt központi feladatokat az intézmény szabályszerűen teljesítette. Rendszerhibák ellen kancellár A fentebb részletezett két vizsgálati anyagból világosan kitűnik, hogy az ÁSZ által ellenőrzött két intézményben az általuk kifogásolt anomáliák többsége adminisztratív jellegű volt, (pl. az SZMSZ-t nem hagyatták jóvá a GYEMSZI-vel, elmaradt a kincstári bejelentési kötelezettség, nem volt egységes szerkezete a vagyonkezelési szerződésnek stb.). Akadtak persze ennél súlyosabb kifogások is (pl. közbeszerzési anomáliák, vagy a bevételek sorozatos felültervezése). Ezek azonban korántsem adhatnak alapot arra a megállapításra, amit az ÁSZ felügyeleti ve 10 AKTUÁLIS KÓRHÁZ Nyár

13 zetője Salamon Ildikó nyilatkozott a Magyar Időknek. Szerinte az említett két vizsgálatban, továbbá a már korábban, a pszichiátriákon, illetve az Országos Mentőszolgálatnál végzett ellenőrzéseik alapján kijelenthető: súlyos, majdhogynem rendszerszintű működési anomáliákat tártak fel, ezért a kórházak pénzügyi gazdálkodását megfelelő pénzügyi ismeretekkel felvértezett szakértőkre, vagy szervezetre kell bízni. (Arra nem tért ki, hogy szerinte eddig a kórházak gazdasági igazgatói és menedzsmentje mi volt, ha nem szakértő). Annál is inkább, mert úgy gondolja e hiányosságnak tudható be, hogy minden évben az állam kénytelen kifizetni a kórházak sokmilliárdos adósságát, ami folyton újratermelődik. Itt jegyzendő meg, hogy a Salamon által hivatkozott, pszichiátriai ellátást vizsgáló jelentésben nem esik szó az egyes intézmények gazdálkodásáról, így azok szabálytalanságait sem tárhatták fel az akkori jelentésben. Az általa említett OMSZ ellenőrzésben viszont hasonló szabálytalanságok (közbeszerzés elmaradása, kontrolling hiánya stb.) kerültek napvilágra, mint most, a vizsgált kórházaknál, ám ezek aligha nevezhetők olyan súlyos, rendszerszintű hibáknak, amelyek miatt minden évben sokmilliárdos deficit keletkezik a kórházakban. Az említettek megszüntetésére az ÁSZ képviselői szerint az oktatásban már bevezetett kancelláriarendszer, vagy valami ahhoz hasonló lenne a megoldás. Éppen ezért az ÁSZ azt javasolja a kormánynak, hogy ezt a rendszert az egészségügyben is vezesse be. Ehhez az egyik járható út lehet a kancelláriarendszer kiépítése. Lóránth Ida Nagypénteken vált nyilvánossá meg az OEP többletkapacitás-befogadási közleménye. Sokat jelent ez a magyar betegek számára - valamint jelentős felelősséget ró a magyar radiológus és radiográfus közösségre. Húsvéti ajándék a magyar radiológiának Havonta átlagosan 100 millió OENOponttal, azaz 150 millió forinttal több finanszírozás áll az egészségügyi intézmények rendelkezésére derült ki abból az OEP-közleményből, amely március végén jelent meg. Ennek eredményeként a 2015-ben MR-diagnosztikára országosan lejelentett havonta 500 millió OENOponton (kb. 25 ezer vizsgálaton) túl havonta 90 millió többletpont állhat a magyar kórházak rendelkezésére, amiből havonta többletvizsgálatot lehet végezni. Az eddig évente elvégzett 360 ezer MR-vizsgálat helyett ebből a finanszírozási többletből akár 400 ezer MR-vizsgálat is elvégezhető. Csökken-e az előjegyzési lista? A kérdésre mindkét válasz helyes: nem, az MR-diagnosztikai előjegyzési lista nem rövidül, hiszen a meglévő diagnosztikai szolgáltatók nem kapnak többletfinanszírozást. Illetve igen, az előjegyzési lista hossza egészen biztosan a töredékére csökken, hiszen havonta vizsgálattal több végezhető el a rendszerben. A fogyasztói magatartásra valószínűleg az lesz a jellemző, hogy az előjegyzési listán lévő páciensek rájönnek majd, vagy beutaló orvosaik értesítik őket, hogy a friss kapacitással rendelkező intézményekben (egyelőre) sokkal rövidebb az előjegyzési lista és ott jelentkeznek. Mikor és hol érezhető érdemi változás? Például Pécsett. Ahol nagyjából 50%-kal nő a finanszírozott MR-kapacitás hiszen a PTE Radiológiai Klinika havonta nagyjából 500 vizsgálatot végezhet majd, a Pécsi Diagnosztikai Központ havonta MR-vizsgálatán túl. Aztán a Semmelweis Egyetemen, ahol nagyjából 80%-kal nő az eddig finanszírozott MR-diagnosztikai óraszám. Sőt, Heves megye nyugati részén is, ahol eddig nem volt finanszírozott MRberendezés, a szerződéskötést követően a hatvani Albert Schweitzer Kórházban havonta 200 MR-vizsgálat végezhető. A többi befogadott helyről azért nem tudunk érdemben nyilatkozni, mert finanszírozási szerződést ugyan köthetnének, ám a teljesítéshez szükséges MR-berendezésből mindenhol eggyel kevesebb van a szükségesnél: a Heim Pál Gyermekkórházban, amely a finanszírozásból havonta akár 600 vizsgálatot is végezhetne, jelenleg nem működik MR-berendezés, hasonlóan a Jahn Ferenc Dél-Pesti Kórházhoz, illetve a Szent Imre Egyetemi Oktató Kórházhoz. A Szegedi Tudományegyetemen, ahol a finanszírozás további havi 400 vizsgálatot tenne lehetővé, a TIOP-beruházásból származó 3T MR-en még nem vizsgálható beteg. Bár a listában megbújik, ne feledkezzünk el az Országos Korányi Tbc- és Pulmonológiai Intézet havi 4 millió OENO-pontos többletéről, amiből havonta 350 CT-vizsgálatot végezhet majd az intézmény. További érdekesség, hogy a jövőben a székesfehérvári megyei kórházban, illetve a budapesti Bajcsy Kórházban is lehet kardio-mr vizsgálatot végezni, pontosabb diagnózissal ellátva az infarktuson átesett betegeket és kardiológusaikat. Teher a radiológusokon és radiográfusokon Az elmúlt évben több mint 40 milliárd forintos képalkotó diagnosztikai eszközfejlesztés valósult meg a magyar egészségügyben. Most hatodával növelik a finanszírozott MR-kapacitást és harmadával a finanszírozott PET/CT-kapacitást. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár április eleji sajtótájékoztatója alapján azonban nincs még vége: további többletkapacitás-befogadás várható, amelyben egészen biztosan megjelenik majd a képalkotó diagnosztika is. Forrás tehát lesz a vizsgálatok elvégzésére ember azonban már annál kevésbé. Érezhető a képzett MR-operátorok iránti munkaerőhiány, ami a következő hónapokban, az új berendezések beállításával várhatóan még tovább fokozódik. Még jobban érezhető az MR-diagnosztikában jártas (a szegedi Palkó András professzor becslése szerint fős) radiológus közösség terhelésének jelentős növekedése amire valamilyen valós megoldást kell találni Zöldi Péter KÓRHÁZ Nyár AKTUÁLIS 11

14 A kancellárokat nem a fiskális szemlélet miatt választanák, és nem is várják el tőlük a kórházi adósság teljes ledolgozását, ám az intézmények gazdálkodását figyelemmel kísérnék. A kórházi menedzsment életét alapvetően érintő rendszer megalakulása év végére várható. Kancellárok, avagy koordinációs centrumok nyolc-tíz kórház élén 12 Ó nodi-szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár egyik programpontja a kórházakat felügyelő kancellária bevezetése. Elképzelések szerint a kancellárok felelnek majd az intézmények gazdálkodásáért, a kórházak együttműködési lehetőségeinek kihasználásáért. Várhatóan év végére alakulhat ki az egészségügyi intézmények gazdálkodását figyelemmel kísérő, a betegutakat optimalizáló kancellári rendszert. Ónodi-Szűcs szerint ütésálló emberek kellenek, akik a címmel nemcsak jogosítványokat kapnak, de felelősséggel is tartoznak. A Világgazdaság szakkonferenciáján (április 27.) Ónod-Szűcs Zoltán egyesen úgy fogalmazott, hogy be kell venni a kórházi várakat, amelynek legjobb eszköze a kancellárok munkába állása. Nem a fiskális szemlélet miatt választanák 8-10 kórház élére, és nem is várják el tőlük az adósság teljes ledolgozását, de kell az ágazatban egy olyan entitás, aki megmondja, az adott területen hogyan alakuljon az ellátás, mi maradjon lakosság közelében, mit centralizáljanak, ugyanis nem jó, ha minden döntés a kórházakon belül történik, fogalmazott az államtitkár. Azt is elmondta, hogy a kórházak kiadásainak 60 százaléka bérköltség, 15 százaléka a működtetésre megy, míg körülbelül 25 százalékot tesz ki az ellátással összefüggésben keletkező kiadás csak ez utóbbin lehet igazán spórolni, ami tudja, hogy nagyon nehéz lesz. Arról is beszélt, hogy szerencsés helyzetben van az ágazat irányítása, ugyanis a bővülő források mellett változtathatnak olyan területeken, amelyekhez korábban nem mertek nyúlni, vagy a forráshiány akadályozta a megoldást erre egyik legjobb példa a kancellária rendszer bevezetése, a fővárosi struktúra újragondolása. Jövőre másképp lesz? Bár az év vége még messze, és igazából nem kristályosodott ki a szélesebb szakmai közvélemény számára sem az, hogy pontosan mi is lesz egy kancellár feladata, de hogy lesz változás, abban eltökéltnek látszik az AKTUÁLIS ágazat vezetése. Minden megnyilatkozásukban van új vagy éppen hangsúlyosabb, netán éppen elhalkuló elem, ebből is érzékelhetik az intézményvezetők, hogy egyelőre formálódik az elképzelés. Egy biztos, a kórházak irányítására, gazdálkodására hatással lesz, a kancellárok belépése után szerényebb jogosítványai lesznek a kórházi menedzsmentek nem véletlenül fogadják óvatosan az elképzelést az érintettek. Az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) kidolgozott egy olyan koncepciót, amely eddig a legtöbb információt adja a kancellári rendszerről, annak működéséről, hatásáról. Az elképzelést Molnár Attila, az EGVE elnöke ismertette a Világgazdaság szakmai konferenciáján. Molnár szerint megfelelő alapossággal és tisztességgel hat-nyolc kórháznak adhat szakmai támogatást, enynyi felügyeletét láthatja el egy kancellár. Az egészségügy közbeszerzés-intenzív ágazat A kórház csoport kialakítása egyrészt a jelenlegi betegutak, másrészt az érintett kórházak szakmai összetétele alapján lenne célszerű, funkcionális szempontok figyelembe vételével. A kancellári rendszert előszeretettel koordinációs centrumnak nevező Molnár hangsúlyozta: nem lehet elfeledkezni arról, hogy a kórházakon kívül más típusú ellátás is van, azaz a háziorvosi, járóbeteg-ellátással, rehabilitációs ellátással is meg kell teremteni a koordinációs kapcsolatot. Nem ördögtől való és Európában egyáltalán nem újdonság egy ilyen jellegű szervezet megjelenése szögezte le, példaként hozva, hogy Angliában, Írországban, Hol landiában, Németországban, Franciaországban léteznek ilyen szisztémák, amelyeket hospital network-öknek hívnak. Az EGVE elnöke szerint a kancellárok elsődleges feladata az ellenőrzés és a fel A bv-intézetek 25 százalékos áreltérítési lehetősége, vagyis az, hogy 25 százalékkal drágábban szállíthatnak a többieknél, komoly versenyjogi aggályokat vet fel a beszállítókkal szemben, fogalmazott Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára a VG-konferencián. Ezzel az előnnyel bármilyen eszközt, szolgáltatást képesek biztosítani, ezért csak szakmai kifogásokkal lehet velük szemben élni, például termékbiztonsági szempontból. Éppen ezért a szövetség jogi vizsgálatot végez, és fontolja, hogy lépéseket tesznek az előnytelen helyzet felszámolására. Az egészségügy közbeszerzés-intenzív ágazat, és az intézmények hatékony működésének egyik kulcsa ez a terület dr. Holchacker Péter, az Egészségügyi és Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesületének (ETOSZ) igazgatója szerint. Rendkívül bonyolult a szabályrendszer, sokszereplős, lassú és bürokratikus az eljárásrend, amelyben jogi és eljárásjogi dominancia érvényesül. Az ÁSZ év eleji, kórházi közbeszerzésekről készült jelentése komoly jelzésnek fogható fel, még akkor is, ha a számvevők csak a pénzügyi teljesítést, a gazdaságossági és eredményességi szempontokat vizsgálták, a szakmai feladatellátást nem. A tavaly novembertől hatályos új közbeszerzési törvény új megközelítést igényel a beszállítók részéről is, hiszen már nem a legalacsonyabb ár a döntő. Az ETOSZ önálló jogi szabályozást ajánl az egészségügy számára, de ha ez nem is jöhet létre, mindenképpen javasolják, hogy legyen egységes ágazati szabályozás a közbeszerzésekre. KÓRHÁZ Nyár

15 Dr. Ónodi-Szűcs Zoltán ügyelet. Mindehhez szükség van az ÁEEK részéről átadott jogosítványokra, ugyanis ezek biztosítják a szükség szerinti operatív beavatkozás lehetőségét. A betegellátási folyamatok monitorozása és ellenőrzése mellett a humán erőforrás gazdálkodásának felügyelete és szükség szerinti koordinációja is a kancellárok feladata lenne. Mint Molnár Attila jelezte, ez utóbbi nehéz kérdés, mert a magyar munkavállalók nem igazán mobilak, és nem szívesen vállalják, hogy egyik napról a másikra több tíz kilométerrel odébb kezdjenek dolgozni. Az intézményi belső szabályozási tevékenység felügyeletét, a belső szabályzatok kontrollját, jóváhagyását is a kancellárokra bízná olyan mértékben, amennyire azokat az ÁEEK delegálja számukra. A kórház csoport operatív, rövid- és középtávú tervezési feladatinak összehangolását is a koordinációs centrumok végeznék, amelyek a szomszédos központokkal is együttműködnének a tervek egyeztetésekor. A gazdálkodást érintő kancellári tevékenység során az érintett állami tulajdonú intézmények költségvetési felügyeletét (költségvetési előirányzatok, keretgazdálkodás, beszámolási kötelezettségek, adatszolgáltatási kötelezettségek), a napi operatív gazdálkodás nyomon követését, ellenőrzését látnák el, illetve az intézményi készletgazdálkodás monitorozása adhat lehetőséget a közös mozdulásra, például a fel nem használt vagy időlegesen felesleges készletek intézmények közötti átcsoportosítására. Először inkább a koordináció, majd később az egyesítés lehet a módja például a párhuzamosságok megszüntetésének ahol lehetséges. A működés koordinációja a rendelkezésre álló kapacitások kihasználásának, hatékonyságának növelését szolgálná, és Molnár elképzelhetően tartja távlatilag a közös informatikai rendszer üzemeltetését is. Nemcsak az ÁEEK-től venne át bizonyos funkciókat, hanem az OEP-től is. Így például a teljesítmény jelentések elsődleges ellenőrzését, amely sokkal hamarabb megvalósulna, mint most, ugyanis már a betegek elbocsátását követő néhány napon belül elvégezhető lenne. Vannak olyan outsourcing jellegű szolgáltatások, amelyeket az EGVE elnöke szerint érdemes kivenni az egyes kórházakból és közösen végezni. Ilyen lehet például a közbeszerzés, amellyel most az a legnagyobb probléma, hogy minden kórházban más az ehhez való viszonyulás, más a szakemberek képzettségi szintje. Ide tartozhat a kontrolling, az informatikai üzemeltetés és a jogi szolgáltatások, mint például a szerződések felügyelete, jóváhagyása. (Nem tartozna ebbe például a műhibaper, a betegjogi képviselet.) További területeket ajánl, mint például a gyógyszer gazdálkodás, intézményi gyógyszertár működtetése, laboratóriumi szolgáltatások, kép alkotó diagnosztikai szolgáltatások, ste rilizálás műszer javítás, karbantartás, épületfenntartási tevékenységek, kertészet, parkfenntartás, logisztika, őrzés védelem. Kompetenciák, jogosultságok, hatáskörök, szervezetek Az EGVE elnöke szerint ez nagyon fontos kérdés, mert az ÁEEK, a kancellárok, illetve az érintett intézmények vezetői (akiknek nyilván változni fog a döntési jogköre) közötti kompetencia és hatáskör megosztásnak minden időpillanatban egyértelműen definiáltnak és elhatároltnak kell lennie, különben zűrzavarossá válhat a helyzet, mert nem tudni, ki miről dönthet egy adott kérdésben, helyzetben. Hogy kancelláriának, koordinációs centrumnak vagy hospital networknek hívjuk-e az újonnan létrehozandó szervezetet, az teljesen mindegy, azonban egy biztos: az ÁEEK területi szervezeti egységeként célszerű kialakítani, részlegesen önálló gazdálkodási jogosítványokkal. Távlatban pedig önálló területi irányító költségvetési szervezetekké alakulhatnának át. Hogy igen vagy sem, ez már egy következő kérdés fogalmazott Molnár Attila. Véleménye szerint a humán erőforrás szükségletet az ÁEEK munkatársaiból (jelenlegi TIG apparátusok) az érintett kórházaktól átvett munkatársakból, illetve a MEP-ek munkatársaiból lehet biztosítani, tehát jelentős létszámtöbblet a működtetéshez nem szükséges. A koordinációs centrumok első számú vezetői számára legalább ötéves egészségügyi intézményben (főigazgatói, gazdasági igazgatói munkakörökben) szerzett vezetői gyakorlat előírását látja indokoltnak az EGVE elnöke. Sándor Judit KÓRHÁZ Nyár AKTUÁLIS 13

16 Molnár Attilával, az EGVE elnökével beszélgettünk a tavaszi konferencia előkészítéséről, és más aktuális kérdésekről. A kissé bulváros cím választással a gazdasági-műszaki szakemberek helyzetére is szeretnénk ráirányítani a figyelmet. Elfelejtett légió? Milyen szakmai konferenciákat szervez idén, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete? Az EGVE évente hagyományosan két konferenciát szervez. A nagyobbik rendezvény a Magyarországi Egészségügyi Napok, amely idén október 5-7. között lesz Deb recenben. Ez már a XXIII. kongresszus ami igazán komoly hagyományt jelent. Mottója: innováció a magyar egészségügyben, fények és árnyak. Évek óta kiemelt jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy a magyar egészségügy területén működő cégek, vállalkozások innovációit, a rendelkezésünkre álló eszközökkel segítsük, hogy a hazai és nemzetközi piacra egyaránt bekerüljenek. Három éve vezettük be azt az újítást, hogy egy-egy szakterületet a konferencia fókuszába helyezünk, egy szatellit rendezvény keretében. Az elmúlt években a képalkotó diagnosztika és a labor diagnosztika ilyen programja sikeres volt, ebben az évben a sürgősségi betegellátás kerül a fókuszba. Van a sürgősségi ellátás témának gazdasági-műszaki apropója? Nagyon is van! Elsősorban: a sürgősségi ellátásnak jelentős a humán erőforrás igénye. Emellett fontos a, műszerellátás biztonsága, hiszen itt gyakran fokozott a technikai igénybevétel és emiatt megnőnek a karbantartási feladatok. Sok szálon kapcsolódunk a sürgősségi szakmához. A másik hagyományos rendezvényünk a tavaszi találkozó, amely az idén május én Balatonfüreden kerül megrendezésre. Itt elsősorban a saját ügyeinkre koncentrálunk. Témáink felölelik a kórházi adósságállomány újratermelődését, a központi bérszámfejtés problémáit, az idén bevezetésre kerülő ágazati informatikai fejlesztéseket, valamint az aktuális számvitelei kérdéseket, egyszóval mindazokat az ügyeket, amelyek érintik az egészségügyi intézmények napi operatív gazdálkodását. Molnár Attila Mi a helyzet a béremelés területén? Köztudott, hogy immár 9 éve az egészségügyben dolgozó gazdasági-műszaki szakemberek nem részesültek béremelésben. Ennek okait magunk is szeretnénk pontosan ismerni. Nem arról van, hogy az ágazaton belül az orvosok vagy a szakdolgozók igencsak indokolt béremelését szeretnénk csökkenteni. Meg kell jegyeznem, hogy mind az orvosi, mind a szakdolgozói érdekképviseletek az eddigi bértérgyalások során határozottan kiálltak, és követelték a gazdasági-műszaki dolgozók béremelését is! Az, hogy ez a 25 ezer dolgozó eddig ne kapjon béremelést, egyértelműen kormányzati döntés volt. A jelenlegi bértérgyalások kimenetelét még nem ismerhetjük. Ágazati támogatásunk továbbra is erős, mivel az ágazatban dolgozók tudják a legjobban hogy milyen nélkülözhetetlen szerepet töltenek be a gazda 14 AKTUÁLIS KÓRHÁZ Nyár

17 sági-műszaki dolgozók az egészségügyi szolgáltatások, és egyes egészségügyi intézmények életében. Talán optimizmusra adhat okot, hogy a kormány más szférákban, a szociális területen és az oktatásban már belátta, hogy milyen fontos feladatok hárulnak a gazdasági-műszaki területekre. Bízom abban, hogy a minisztériumon belüli szemléletváltás az egészségügyben is érvényesülni fog. Hogyan alakulnak az EGVE nemzetközi kapcsolatai? Az EGVE, mint egyesület 20 éve képviseli Magyarországot az Európai Kórházigazgatók (menedzserek) Egyesületében. Nemzetközi kapcsolataink, szerepeink az elmúlt években erősödtek. Aktívan részt veszünk az egyesület szakmai munkabizottságaiban, amelyekben egyre inkább súlyponti kérdéssé válik a betegbiztonság ügye. Engem 2 éve választottak be az európai szervezet vezető testületébe. Így sokkal nagyobb hatékonysággal tudom Magyarország és az EGVE érdekeit képviselni nemzetközi szinten is. Különösen aktuális ez napjainkban, amikor olyan átalakításokat tervez az egészségügyi kormányzat, amelyek Európa több országában már kialakult gyakorlatnak nevezhetők. Itt a szomszédos kórházak együttműködésére gondolok első sorban, amit Hospital network -nek neveznek a határainkon túl. Volna arra lehetőség amennyiben a hazai egészségpolitika erre igényt tart hogy e kapcsolatrendszer keretei között, még a tervezés fázisában megismerjük az európai tapasztalatokat. Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy ez év június án az EGVE látja vendégül az európai szervezet vezetőségét, a testület 104. ülésének Budapest ad otthont. Külön öröm számunkra, hogy az egyesület elnöke, Dr. Gerry O Dwyer elfogadta a meghívásunkat és részt vesz őszszel Debrecenben a XXIII. Magyarországi Egészségügyi Napok zárónapján, ahol a szakmai fórum keretében előadást tart az európai kórházügy aktuális kérdéseiről. Tekintettel arra, hogy az elnök egy írországi Hospital Network első számú vezetője, akár értékes tapasztalatokkal is segítheti a hazai átalakulás folyamatát. A közelmúltban egy szakmai konferencián feltűnést keltett Elnök Úr előadása a kancellári rendszer lehetséges működési modelljéről. Mi van ennek a hátterében? Az EGVE javaslatot készített a rendszer terveihez, amelyet február 4-én megküldtük Államtitkár úrnak és az Állami Egészségügyi Ellátó Központ főigazgatójának. Ennek lényege: az egészségügyben működő gazdasági igazgatók nem tartják számukra fenyegetőnek az un. kancellári rendszert, sőt szükségesnek tartanak valami ilyesfajta változást. Ebben szeretnénk partnerek lenni. Úgy gondoljuk, hogy 6 8 kórház együttműködése lehet egy-egy központosítás alapegysége. Ennyi kórház működése, betegellátása, gazdálkodása viszonylag tisztán áttekinthető, ennek feltételei az új ágazati informatikai fejlesztések belépésével megteremtődnek. A jogi tevékenység, a közbeszerzési feladatok, a kontrolling tevékenység, és az informatikai rendszer működtetése azok a területek, amelyek központosítására a javaslataink kiterjednek. Nem kell új szervezetet alakítani, szakembereket fölvenni, a meglévő szervezetek és szakemberek összehangolásával lehet a feladatot a legmagasabb szakmai színvonalon ellátni, mind a kancellár, mind a kórházi menedzsmentek számára. A későbbiekben további feladatok koncentrációja is elképzelhető: a gyógyszerellátás, az épületfenntartási feladatok, háttérüzemi szolgáltatások (mosatás, élelmezés), labor, a képalkotó diagnosztika értékelő elemző funkciói, a távértékelés és további XXIII. MagyarországI Egészségügyi Napok Debrecen, Kölcsey Központ október 5 7. A konferencia fo CíME: innováció a magyar EGÉSZSÉGüGyben FÉNyek ÉS ÁRNyak feladatok. Bizonyos OEP-es feladatok is áttelepíthetők ide: elsősorban az ellátási folyamatba beépített ellenőrzési funkciók. Ellentétben a mai OEP gyakorlattal, ami hónapokkal, egy évvel az ellátás után vizsgálja annak elemeit, ez a módszer lehetővé tenné, hogy az ellenőrzés az ellátás után néhány nappal megtörténjen. Ez lényegesen hatékonyabbá tehetné az ellenőrzési rendszer működését. A kancellári rendszernek el kellene látni mindazon ellátásszervezési, betegútszervezési feladatokat, amelyek az érintett 6-8 kórház környezetében jelentkeznek. E rendszer működése úgy jöjjön létre, hogy a mindenkori döntési kompetenciák a főigazgató, a gazdasági igazgató és a kancellár esetében egyértelműen meghatározott, elkülöníthető és jól értelmezhető legyen. Mi várható a májusi konferencián? Forr a világ! Sok folyamat indult el, mozgásban van a rendszer, számos változás várható. Lesz tehát miről beszélgetni, vitatkozni a májusi konferenciánkon, amelyre szervezetünk vezetői, tagjai már hónapok óta készülnek. Dr. Szepesi András Az első napon Korányi Sándor születésének 150. évfordulója alkalmából dr. Gazda István tudománytörténeti előadáson mutatja be, hogy mit adott egy orvosdinasztia Magyarország és a világ egészségügyének. Erre az előadásra felel majd dr. Korányi László, aki elmondja, hogy mit jelent a számára Korányi néven orvosként dolgozni. A blokkot Haidegger Péter előadása zárja tech nológiai innováció útjairól, és a műszaki értelmiség lehetőségeiről. A második nap immár hagyományosan két ágon fut: Fókuszban a sürgősségi betegellátás címen tartjuk a szatellit konferenciát a Magyar Sürgősségi Orvostani Társasággal együttműködve. A másik szekcióban zajlik a Neumann János Szaḿítógéptudományi Társasággal közös Informatikai blokk, az Innováció blokkban pedig az egészségügy több területéről mutatunk be példákat, elsősorban arra koncentrálva, hogy mi minden kellett ahhoz, hogy ezek az újítások a magyar egészségügy szerves részévé váljanak. O nálló blokkban foglalkozunk a gazdasági-műszaki szolgálatok problémáival (pénzügy, számvitel, kontrolling és intézmény működtetés). Idén sem marad el prof. dr. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke elemzése pénzügyi lehetőségeinkről, fenyegetettségeinkről. Idén is lesz külföldi vendégünk, Gerry O Dwyer, az Európai Kórházigazgatók Szövetségének elnöke beszél az európai egészségügy fő trendjeiről. A kongresszussal kapcsolatos részletes tudnivalókat az érdeklődők az eunapok. kmcongress.com oldalon és az EGVE honlapján ( találják. KÓRHÁZ Nyár AKTUÁLIS 15

18 Körvonalazódnak a XVIII. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia és a XIII. Országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia főbb témakörei. A rendezvény várható programjáról és aktuális kérdésekről beszélgettünk dr. Pásztélyi Zsolttal, a Medicina 2000 Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség leköszönő elnökével. Szakmai kérdéseknek nem lenne szabad politikai dimenziót kapniuk Milyen összetételű jelenleg a Medicina 2000 a rendelőintézetek és a kórházak arányát tekintve? A Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetséghez alapvetően szakrendelők csatlakoztak, emellett azonban olyan kórházak is találhatóak a tagintézmények között, amelyek vezetősége fontosnak tartja, hogy járóbeteg oldalról is képviseljék érdekeiket. Ennek létjogosultsága egyértelmű, hiszen a járóbeteg szakellátás 3/4 részét a kórházakhoz kapcsolt rendelőintézetek végzik. Mire számíthatunk az ősszel esedékes konferencián? Rendezvényünk három napos. Az első, szakmapolitikai napot követően a szakmai előadások következnek, majd az egészségügy-, illetve intézmény menedzsment napja zárja a programot. A szakmai nap keretén belül általános érdeklődésre számot tartó témákkal készülünk, szem előtt tartjuk, hogy számos szakterület képviselője orvosok és szakdolgozók vegyesen jelenik meg a rendezvényen. A szakdolgozók és az orvosok kongresszusát szándékosan szervezzük egy időben, ezzel is a team munka jelentőségét hangsúlyozva. Magunkban mindketten kevesebbek vagyunk, mintha együtt dolgozunk. Az előzetes beharangozó szerint az informatikai rendszerekről is szó lesz. Aktuális téma az EESZT bevezetése. Mennyire van felkészülve erre a járóbeteg-ellátás? A rendszerben gyakorlatilag az adatforgalmazó kapcsolati teret dolgozták ki, amelyen keresztül az információk áradása történhet. Az intézményeknek fel kell készíteniük saját informatikai rendszerüket, azt a kórházi, ill. járóbeteg-szakellátási szoftvert, amelyen tevékenységüket végzik és amelyen az EESZT-vel való kapcsolatot is működtetni fogják. Megfelelő hardver platformra is mindenhol szükség lesz. A dolgozók számára ügyfélkapus hozzáférést kell biztosítani. A járóbeteg-szakellátókat nem hívták meg a pilot projektbe, de kíváncsian várjuk az eredményeket, hogyan tudtak a megoldásszállítók kapcsolódni az EESZT-hez, illetve várjuk a tapasztalatokat, amelyeket az intézmények a mindennapos felhasználás során szereztek. Az önkéntes csatlakozási időszak után elvileg júliustól a szakellátóknak is kapcsolódniuk kell a rendszerhez. Adatbiztonsági szakembereinknek kell majd jól felkészülniük, illetve ki kell képeznünk a dolgozókat a rendszer használatára. Foglalkoznak-e a konferencián az adatkezelés jogi vonatkozásaival? Alapvetően megoldásszállítói oldalt bemutató szakértőket tervezünk hívni az első egészségpolitikai nap délutánjára. Aznap immár hagyományunkat követve lesz külföldi járóbeteg-szakellátást bemutató blokkunk is, egy osztrák és egy szlovák kolléga beszél majd arról, hogy milyen veszélyeket észleltek, milyen sikereket értek el saját szakmai környezetükben. Mindemellett az ÁEEK képviselőjét is meghívjuk a szekcióba, valamint felkérhetjük valamelyik, a pilot programban résztvevő kórház informatikai vezetőjét, aki felhasználói oldalról látja azokat a nehézségeket, amelyekre nekünk is fel kell készülnünk. Az intézmények vezetőit és dolgozóit az érinti leginkább, hogy vajon alkalmas lesz-e a rendszer az adatszolgáltatásra a mindennapokban,. Egyéb informatikai témákat is terveztek ebben a szekcióban? Nem terveztünk egyéb informatikai témát, azonban május 30-ig várjuk az absztraktokat, tehát még minden lehetséges. Az intézményi menedzsment-blokkban is előfordulhatnak informatikai vonatkozású előadások, támogatott kontrolling beléptetési-, humánerőforrás menedzsmentet érintő kérdések, amelyekben támogató megoldási lehetőségként megjelennek az informatikai vonatkozások. A konferencia programjáról kiadott előzetes tájékoztatásban a fő témák között szerepel az egynapos sebészeti ellátás is. Mennyit fejlődött az elmúlt időszakban, fejlődhetett-e a finanszírozás feltételei mellett a járóbeteg-szakellátásban a definitív ellátások köre? Minden évben megjelenítjük ezt a témát, idén talán a korábbinál kisebb hangsúllyal. A finanszírozás nem változott a kórházak számára bizonyos feltételek mellett TVK-mentessé tették az egynapos sebészeti beavatkozások elvégzését. Hiába fejtettük ki véleményünket tavaly, mely szerint nem elfogadható, hogy a járóbetegszakrendelőkben végzett egynapos sebészeti-, vagy ambuláns sebészeti beavatkozások nem kerülhetnek ki a TVK alól, nem fogadta el érveinket az államtitkárság. Az egynapos ellátási forma nem tud igazán továbbfejlődni a járóbeteg-szakellátási területen a TVK miatt. Számos ambuláns műtétet végeznek el ma kórházakban, miközben lehet, hogy más ellátási szinteken olcsóbban meg lehetne oldani ugyanazt a beavatkozást. Respektáljuk a kórházak szerepét a betegellátásban, ám az egynapos beavatkozásokat már csak a nozokomiális fertőzések elkerülése érdekében is előnyösebb lenne a járóbeteg-szakellátás felé terelni. Ezen a szinten össze lehet hozni egy napra azonos profilból több beavatkozást, melyeket valóban elektíve lehetne megoldani. A kórházakban azonban a sürgős betegek mindig előnyt élveznek, és a definitív ellátási speciális infrastruktúrája sincs általában kialakítva. Azt is fel szokták hozni az egynapos sebészet kórházi helyszínének előnyeként, hogy úgy biztonságosabb. A gyakorlat azt mutatja, hogy ez sem igaz. Tavalyi konferenciánkon publikáltuk felmérésünk eredményét, melyben egy intézmény kivételével az összes járóbeteg-intézmény adatait feldolgoztuk, több, mint műtét eredményét vettük górcső 16 AKTUÁLIS KÓRHÁZ Nyár

19 Dr. Pásztélyi Zsolt alá. Eszerint 2014-ben összesen egy beteg került intenzív osztályra pitvarfibrillációval, ami altatási szövődményként jelentkezett. O t alkalommal kellett kórházba feküdni egynapos ellátást követően, és semmilyen komolyabb szövődmény nem alakult ki, erre is inkább biztonságképpen került sor. Amennyiben a beteg jól elő van készítve a beavatkozásra, nem kell félni a szövődményektől a járóbeteg-ellátásban végzett egynapos sebészeti ellátások során. Kongresszusok kiemelt témájaként említik a laborszolgáltatás aktuális gyakorlati kérdéseit. Mik volnának ezek? Ez egy forrongó téma, mert a kasszát sokáig nem emelték, eközben a kórházi ellátásból nagyon sok beteget átirányítottak a járóbeteg-kivizsgálás irányába, és ennek megfelelően az ún. lebegő német pont forint érték rendkívül alacsony lett a korábbi több, mint 35 fillérről húsz fillér alá csökkent. Az ellátók nagy részénél így ez veszteséges tevékenység. Nagyon várjuk, hogy a laborellátók számára is emeljék az alapdíjat, hogy racionalitás lépjen a rendszerbe, valamint, hogy módunkban álljon ellenőrizni a háziorvosi beutalásokat. Erre miért van szükség? A járóbeteg-szakrendelést végző intézményeknek jelenleg semmilyen kontrollja nincs arra vonatkozóan, hogy az az alapellátás milyen laborvizsgálatokat kér, miközben az intézetekben elvégzett laborvizsgálatok mintegy háromnegyedét a háziorvosok által kért vizsgálatok teszik ki. Ez nagy terhelést jelent laborjaink számára. Vállalni tudnánk ugyanakkor ezt a terhelést is, ha megfelelő finanszírozási hátteret biztosítanának hozzá. Kérdésként merül fel ugyanakkor az alapellátásban végezhető apró laborvizsgálatok köre, melyeket tesztcsíkos, kisgépes megoldásokkal a háziorvosok is elvégezhetnek (POC-készülékek). A világ fejlettebb részén ezek az inkább szűrőjellegű laborvizsgálatok nagyon elterjedtek. Optimális volna nálunk is, ha tért nyernének ilyen lehetőségek, mert ezekkel kizárhatóak bizonyos elváltozások az alapellátás szintjén, valamint növelhetik a háziorvosi ellátás biztonságát, és a beteg komfortját is szolgálják. Bár legtöbbször nem nyújtanak pontos eredményt, de előnyük tehát hogy nagy valószínűséggel kiszűrhetőek bizonyos betegségek. Milyen vizsgálatok jelenhetnek meg például ezen a szinten? A véralvadástól kezdve a vércukor értéken keresztül a vizeletvizsgálaton át számos olyan vizsgálat létezik, amelyet az alapellátásban is meg lehetne oldani. Tudjuk, hogy ez költséges megoldás és nagyobb hibalehetőséggel jár, másrészről olyan komfortot hoz az ellátáson belül, amely mindenképpen előreviheti a kezelést, és leveheti a járóbeteg intézmények laborjainak válláról a teher egy részét. Mely pontokon látja fontosnak, hogy fejlődjön az alapellátás és a szakellátás együttműködése, és melyek azok a pontok, ahol inkább a kompetenciákat volna előnyös jobban behatárolni? Azt látjuk ma, hogy a háziorvosok tevékenységében nincs szakmai kontroll, maguk között sem beszélik meg eseteiket. Hiányzik az a fajta team munka, amely a világot minden boldogabb országban előre viszi. Meg kellene teremteni azokat a fórumokat, amelyekhez a háziorvosok is csatlakozhatnak, és szakmai-, illetve esetmegbeszéléseken vehetnek részt. Számos szakellátó intézet tesz ilyen irányban lépéseket, háziorvosi KÓRHÁZ Nyár AKTUÁLIS 17

20 18 klubokat, esetmegbeszélő rendezvényeket szerveznek. Az ilyen fórumokon tájékoztathatnánk a lehetőségekről vagy a gondokról is a háziorvosokat, például a labor-kérdésre visszatérve, jelezhetnénk, hogy mikor és miért volt túl sok laborkérés feleslegesen, milyen szakmákkal lehetne együttműködni közös protokollok mentén. A háziorvosi ellátás irányában régóta elvárás, hogy töltse be kapuőri szerepét, vagyis hogy a háziorvosok ne utaljanak mindenkit azonnal felsőbb szintekre, akit lehet, próbáljanak meg saját kompetenciakörben ellátni. Revízió szükséges abban a kérdésben, hogy milyen gyógyszereket írhatnak fel a háziorvosok és milyen készítményt rendelhetnek el kizárólag szakorvosok. Úgy látjuk, hogy feleslegesen kötik szakorvosi képesítéshez bizonyos gyógyszerek felírási jogát, mert ezekben az esetekben a protokollok és a gyógyszeralkalmazási előiratok segítségével a háziorvosok is minden további nélkül alkalmazhatnák az adott szereket. Főként a különböző belgyógyászati területeken kell gyakran felesleges szakmai javallatokat megfogalmazni, pedig szükség volna e területek tehermentesítésére. Milyen ellátási feladatokat kellene az említett terhek helyett elsősorban végezni szakellátói szinten? Teljes kivizsgálásokat, egynapos ellátásokat, infúziós kúrákat, apróbb sebészeti beavatkozásokat kellene nagy számban elvégeznünk, ezáltal tehermentesítve a kórházakat. Fontos volna, hogy a szakellátó intézetekben legyen lehetőség gasztroszkópiát béltükrözési vizsgálatokat végezni, valamint kiterjesztett ultrahang és röntgen paletta álljon a betegek rendelkezésére. Ezek volnának fő feladataink. Milyen témákat emelne ki a kongresszus szakmai blokkjából? A metabolikus szindróma lesz az egyik fő téma, kardiológiai-, tüdőgyógyászati- AKTUÁLIS és diabetológiai vonatkozásaival együtt. Szeretnénk az onkológiát is sok oldalról megközelíteni az országos vastagbélrák szűrő program megjelenítésével, illetve a daganatos betegségek és a táplálkozás kapcsolatának bemutatásával. Egyre gyakrabban merül fel, hogy a nem megfelelő élelmiszer-alapanyagok daganatos megbetegedéseket okozhatnak. Az elmúlt hetekben közleményt adtak ki a különböző szakterületeken mérhető várakozási időkről. Mint minden évben, idén is megvizsgáltuk a betegfogadási listákat, melyekben döntő változás nem volt az előző évhez képest, ugyanakkor vannak bizonyos szakmák, ahol mindenképpen beavatkozásra van szükség, mert már működésüket zavarja a hoszszú betegfogadási idő. Viszonylag alacsony a várakozás a fül-orr-gégészeteken és a sebészeteken, ám az ortopédiákon és a reumatológiákon a várakozás meghaladhatja a húsz napot is. A kardiológiai ellátóhelyeken továbbra is kezelhetetlen a helyzet negyven nap is eltelhet, mire egy páciens sorra kerül. A szakmapolitika felé az a javaslatunk, hogy közösen kellene megvizsgáltuk, mennyire kihasználtak azok a kapacitások, amelyeket most a biztosító lekötött, ehhez képest milyen a várólista az adott munkahelyeken, és hogyan lehetne erőforrást átcsoportosítani ahhoz, hogy csökkenhessenek ezek a nagyon hosszú várakozási idők. Kívánja-e kommentálni az aktuális híreket az OEP megszűnéséről és a mindezidáig homályos béremelési ígéretekről? Sajnálatosnak tarjuk az OEP megszüntetését. Nemzetközi összehasonlításban ki lehet mondani, hogy Magyarország egyébként is kevés pénzt fordít az egészségügyi rendszer menedzsmentjére. Az OEP jóval kisebb funkcionális működtetési költséggel működik, mint más európai, hasonló jogkörű állami egészségbiztosítók. Tudomásul kell venni, hogy Ingyenes fej-nyaki daganatszűrés a Szent János Kórházban Az intézmény fül-orr-gégész és szájsebész szakorvosai csatlakozva a Fej-nyaki Onkológiai Társaságok Nemzetközi Föderációjához júniusban, a fej-nyaki daganatok világnapja alkalmából egy napot arra szánnak, hogy a jelentkezőket ingyenesen megvizsgálják, s szükség esetén tanácsot adjanak, vagy terápiát javasoljanak. Időpont: június 21-én 8:30 és 13:00 óra között. Helyszín: Szent János Kórház (1125 Budapest, Diós árok 1-3.) Fül-, Orr-, Gége és Szájsebészeti Osztály (17-es épület), földszinti szakambulancia. Jelentkezés: /4242 vagy 4243-as melléken, naponta óra között. a társadalombiztosítás menedzsmentje élethosszig tartó tanulást igényel, hiszen e tevékenységi körben meg kell, hogy jelenjen a felelősség, az ellátottak számára nyújtott szolgáltatások ismerete, ellenőrzése. Ez egy külön szakma, melynek gyakorlását beilleszteni egy minisztériumi hierarchiába kissé nehézkes lesz. A politika hatása így még erősebb lesz erre a területre, és politikai dimenziót kaphatnak szakmai kérdések. Ugyanakkor ha jól végzik a feladatot, és a biztosító szolgáltatásvásárlói funkciója épen marad, vagyis a szervezet továbbra is őrködik a szolgáltatások minősége felett, akkor tevékenysége megoldható más szervezeti körülmények között is, de erre a lépésre a bürokráciacsökkentés, mint indok, nem értelmezhető. Az OEP-nek már eddig is folyamatosan csökkentették rendelkezésre álló erőforrásait. Maga a pénzátutalás valóban áttehető egy államkincstár típusú szervezethez, hiszen csak egy enter gombot kell megnyomni, valamint követni kell, hogy mindenkihez eljut-e, ami jár de eldönteni, hogy kinek mi jár, azt egy jól működő OEP tudja csak meghatározni. A béremelés az egészségügyön némileg túllépő kérdés, hiszen komoly költségvetési kihatása van. Elcsépelt frázisokat tudnék csak arra vonatkozóan mondani, hogy mennyire szükség van az ágazaton belül minden szinten erre. Járóbeteg oldalról az évek óta elmaradt alapdíj-emelést tartjuk fontosnak, mert rengeteg szakember dolgozik részmunkaidőben, vállalkozóként ezen az ellátási szinten. Az volna optimális, ha a béremelés fedezete beépülne az alapdíjakba, úgy, hogy azért ez fedezze is a költségeket. A béremelést önmagában azért is fontosnak tartjuk, mert számos helyen már kizárólag az önkormányzatok támogatásával tudnak a rendelők megfelelő működési kereteket biztosítani. Hogy mindez miként valósul meg, az ágazati érdekegyeztetéseken múlik. Ez a technikai része a dolognak, melyben a pénzügyminisztérium és a szakmapolitika is részt vesz. Üdvözöljük és nagyon várjuk a bérek rendezését, mert érezzük a kollégák elvándorlásának súlyát a mindennapokban, és aki elmegy, az már nagyon nehezen pótolható, általában csupán részmunkaidővel, több orvos bevonásával tudunk egy-egy munkakört betölteni. Döntő, jelentős mértékű béremelésre számítunk, mert ha nagyon kevés lesz a rendelkezésre bocsájtott összeg, az az elkeseredett munkavállalókban akár még visszatetszést is kelthet. Radnai Anna KÓRHÁZ Nyár