Átírás

1 Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Szociológiai Intézet Szociális Munka Tanszék Szociális munka felsőoktatási szakképzés Miskolc Egyetemváros 3515 Képzészáró portfolió Név: Orosz Éva Neptun-kód: K9DY9L Konzultáns: Mihályi Helga

2 S Z A K M A I Ö N É L E T R A J Z SZEMÉLYES ADATOK Név Orosz Éva Cím 3531 Miskolc, Hutás u. 23 Telefon o.oroszeva@gmail.com Állampolgárság Magyar Születési idő ELŐZŐ MUNKAHELYEK/GYAKORLÓ HELYEK Időtartam április - Munkáltató neve és címe Foglalkozás, beosztás Főbb tevékenységek és feladatkörök Forrásvíz Kulturális Alapítvány Irodavezető Az Alapítvány képviselete a napi munkamenetben, adminisztráció, pályázatfigyelés, pályázatírás, együttműködő partnerekkel történő kapcsolattartás, Nyitott Ajtó Izsófalvai klub program koordinációja Időtartam november március 31. Munkáltató neve és címe Tevékenység típusa, ágazat Kistérségi Szolgáltató Központ Gyerekesély program Közösségi Ház Alsóvadász 1

3 Foglalkozás, beosztás Főbb tevékenységek és feladatkörök Közösségi-ház vezető Közösségi Ház tevékenységének irányítása, havi jelentések készítése a Gyerekesély pályázat projektmenedzsmentje számára, a ház tevékenységéről történő beszámolás, egyeztetés a szakmai vezetéssel, programszervezés, feladatok kiosztása, munkatársak irányítása, értekezleteken, konferenciákon történő részvétel, média megjelenés koordinálása Időtartam 2012.október Munkáltató neve és címe Foglalkozás, beosztás Főbb tevékenységek és feladatkörök Humán Integra Alapítvány Szakmai vezető (Segélypont és Tanoda Tanácsadó és Közösségi Központ Diósgyőrben) A programban tevékenykedő mentorok munkájának koordinálása, közösségi napok szervezések, a tanodai program irányítása, ügyfélszolgálati tanácsadás koordinálása OKTATÁS ÉS KÉPZÉS Időtartam Oktatást/képzést nyújtó szervezet neve és típusa Érintett főbb tárgyak/készségek Miskolci Egyetem, Bölcsészettudományi kar, Szociológiai Intézet, Felsőfokú szakképzés Szociális munka, Szociális munka idősekkel, Szociális munka kisebbségi csoportokkal, Szociális munka közösségekkel, Szociális munka fogyatékkal élőkkel, Szociális esetmunka, Szociális munka hátrányos helyzetű településeken, Szakmai készségfejlesztés, A szociológia alapjai, Pszichológia, Kommunikáció, Egészség és társadalom, Társadalomtörténet, Mai magyar társadalom, Informatika, A jogtudomány alapjai stb. 2

4 Elnyert megnevezése képesítés Szociális és Ifjúsági munkás Országos besorolás szerinti szint (értelemszerűen) Felsőfokú szakképzés Időtartam Oktatást/képzést nyújtó szervezet neve és típusa Érintett főbb tárgyak/készségek Elnyert képesítés megnevezése Országos besorolás szerinti szint (értelemszerűen) EGYÉNI KÉSZSÉGEK ÉS KÉPESSÉGEK Szent Pál Akadémia - Főiskola Újszövetség, Ószövetség, Fundamentális teológia, Kommunikáció, Ógörög exegézis, Óhéber exegézis, Bibliai antropológia, Doxológia, Bibliai történelem, Pszichológia Teológus (abszolutórium) Főiskola Esélyegyenlőségi ismeretek képzés (TÁMOP ) Esélyegyenlőségi szaktanácsadó tréning (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) Vezetői kompetenciafejlesztés a civil szervezetek vezetői részére (TÁMOP / ) Önkéntes menedzsment a civil szervezetek körében (TÁMOP / ) Angol nyelvi képzés Alapfokú 1 szintű jelnyelvi kommunikáció ANYANYELV Magyar 3

5 EGYÉB NYELVISMERET Angol Olvasási készség Íráskészség Beszédkészség alapszintű alapszintű alapszintű SZOCIÁLIS KÉSZSÉGEK ÉS KÉPESSÉGEK. Évek óta vezetői beosztásban tevékenykedem különböző projektekben, amely projektek megkövetelik a munkafolyamatok tervezését, azok koordinálását, mind a beosztottakkal, munkatársakkal való kapcsolattartást, a problémák, és különböző emberi helyzetekből adódó, esetlegesen kialakuló munkatársi, vagy kliens-munkatárs közötti feszültségek kezelését. Az esetlegesen kialakuló konfliktusok racionális és konstruktív megoldásokat igényelnek. Fontos a magabiztosság, a döntési képesség, a stressztűrés, amelyekkel rendelkezem. Munkám során főként hátrányos helyzetű személyek között tevékenykedem, amely szükséges egyfajta szociális érzékenység, és felelős társadalmi magatartás és elkötelezettség. SZERVEZÉSI KÉSZSÉGEK Mind munkám során, mind civilként több rendezvényt koordináltam az eddigi években. Ezek között volt az Auschwitz album c. vándorkiállítás, melyet Alapítványom rendezett a Miskolci galériában, de megrendeztük Miskolcon, a Szinva teraszon az Együtt színesebb a világ c. Roma Szolidaritás napi programot, melyen túl több projektben vettem részt vezetőként, illetve 4

6 ÉS KÉPESSÉGEK Alapítványommal, mint együttműködő partnerszervezet. Emellett magam is írok pályázatokat, és azok elszámolásában, lebonyolításában is aktívan részt veszek. Jelen programunkban Nyitott Ajtó néven egy klubot működtetünk a helyiek számára Izsófalván, amely programban beszélgetések és egyéb gyerekek számára megrendezésre kerülő programok is helyet kapnak. Ennek keretében a település, főként, mélyszegénységben élő családjai számára nyújtunk segítséget. Ennek keretében 2015 tavaszán már elindult egy Közösségi kert programunk, amelyet követ a közösségi brikettgyártás is. TECHNIKAI KÉSZSÉGEK ÉS KÉPESSÉGEK Napi szintű számítógép és Internet használat. Táblázatkezelés, word, Power point stb. programok használata. MŰVÉSZI KÉSZSÉGEK ÉS KÉPESSÉGEK Újságírói gyakorlat, egyéb irodalmi leírások, történetek, versek írása, stressz levezetésére kézműves tevékenység. EGYÉB KÉSZSÉGEK ÉS KÉPESSÉGEKET. Kreatív gondolkodás, racionális, lényegre törő problémamegoldás, nagyfokú önállóság, megbízhatóság, felelős privát magatartás, magabiztos kezdeményező képesség, jó emberismeret, jó kapcsolatteremtési képesség. VEZETŐI ENGEDÉLY(EK) B kategóriás jogosítvány

7 II. A képzés során megszerzett kompetenciák és ezek gyakorlati hasznosítása Kompetenciák elméleti és gyakorlati tudás, Tevékenységek a gyakorlat során attitűdök, melyeknek meglétét a hallgató a tevékenység során bizonyította Szociális érzékenység, empátia, Ügyfélszolgálat segítőkészség, jó kommunikációs képesség, határozottság. Ruharaktári szolgálat Szociális érzékenység, empátia, segítőkészség, jó kommunikációs képesség, határozottság. Adminisztráció Alapos, körültekintő és jó íráskészség. Kiküldetés Telefonos ügyfélszolgálat Mobilitás, Érdeklődés, Jó kapcsolatteremtő képesség, jó, magabiztos kommunikáció, határozottság. Magabiztosság, megnyerő, de határozott kommunikáció, lényegre törés, segítőkészség, jó koordinációs képesség. III. Záró önértékelés Milyen tudásokkal, képességekkel, készségekkel, attitűdökkel, tapasztalatokkal jött a hallgató a képzésbe (ahogy azt az első terepgyakorlat előtti önértékelésben leírta)? Főként civil, érintőlegesen szociális területről érkeztem a képzésre, s bár sok gyakorlati tapasztalattal rendelkeztem a hátrányos, leszakadó településeken, mélyszegénységben élő személyekről, azonban hiányosak voltak az ismereteim több tekintetben, amelyek megszerzését a képzésen kívántam megszerezni. Emellett célként tűztem ki magam el a gyakorlati helyek dokumentációjának megismerését és elsajátítását, mert abban hiányosságaim voltak, s amelyek segíthetik a további munkáim során az esetek átláthatóságát és a segítségnyújtás 6

8 hatékonyságának növelését. Milyen tudásokat, képességeket, készségeket, attitűdöket fejlesztett a hallgató a képzés által kínált tanulási tapasztalatok során? Tudások, képességek, készségek, attitűdök Tanulási tapasztalatok, melyek során ezeket fejlesztette, elmélyítette A felvett tárgyak mindegyike nagyon A szociális munka részfeladatainak vállalásához szükséges társadalomismereti, pszichológiai, hasznosnak bizonyult tanulmányaim során, amely tárgyak által szerzett tudásra a további tevékenységeimet is tudom építeni. Ezek szociálpolitikai, jogi, igazgatási és egyrészt szakmai alapot jelentenek a pedagógiai felkészültség továbbiakban, másrészt az elmúlt két évben felvett tárgyak előadásai és tananyagai segítettek rendszerezni az eddigi - gyakorlatban - megszerzett tapasztalataimat. A szociális ágazatban működő civil, Munkáim során is rendelkeztem bizonyos nonprofit és egyházi szektor tapasztalattal, azonban a jelenlegi szervezeteinek, működésének és tanulmányaim segítségével bővültek a jellemzőinek ismerete szektorról ismereteim. Eddigi munkáim során is voltak tapasztalataim, voltak ismereteim és napi kapcsolataim A különböző társadalmi csoportok (pl. különböző vallási, etnikai csoportokkal vallási, etnikai) kultúrájához kapcsolódó ismeretek kapcsolatosan, mindig is fontosnak tartottam és tartottam az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód intézményét, az alapelvek alkalmazását. A tanulmányok megerősítették bennem az eddigi elkötelezettséget ezen értékek iránt. Tájékozottság az alapvető emberi Fontosak voltak számomra azon tárgyak, amelyek a társadalmi összefüggésekre mutattak szükségletek, a szociális problémák és az rá, a szegénység kérdéskörét érintették, ezekkel összefüggő társadalmi jelenségek amelyeken valós, életszagú példákon területén keresztül néztük át a segítségnyújtás mikéntjét, 7

9 A szolgáltatást igénybe vevők problémái iránti érzékenység, a szocializációs, életvezetési és mentálhigiénés nehézséggel küzdők támogatása valós problémákat beszéltünk át, amelyek további támpontokat adtak számomra az előttem álló időszakra. Szociális érzékenységgel, empátiával eddig is rendelkeztem, azonban sikerült szakmai szemmel és racionálisan látni egy-egy élethelyzetet, amelynek megoldására, kezelésére több információra tettem szert, amely lehetőséget ad a hatékonyabb munkára, az esetek sikeresebb kezelésére. Tájékozottság a szociális munka adminisztrációjában Felkészültség olyan információk gyűjtésében és adminisztratív úton történő feldolgozásában, amelyek a szociális alapszolgáltatásban, a szakellátásban, és más, hivatali szociális adminisztrációban részfeladatként jelen vannak Jártasság a korszerű informatikai Ezen a területen tudtam a legtöbbet javítani, és javulni, mivel itt voltak hiányosságaim, mivel nem volt ismeretem az Intézmények hivatalos adminisztrációs tevékenységéről, ami sokat segített az esetek rendszerezésében, átláthatóságában. Fontosnak tartottam, hogy ezen a területen nagyobb jártasságot szerezzek, mivel itt jelentkeztek leginkább a hiányosságaim. Mind gyakorlatom, mint az előadások során sikerült hasznos ismereteket szerezni. A tanulmányok során beigazolódott, hogy a szociális adminisztráció összetett, időigényes és sokszor bonyolult feladat, ahol törekedni kell az átláthatóságra, az egyszerűségre. Úgy gondolom, sikerült átlátni a rendszert, és elsajátítani az adminisztrációs elveket, megismerni az intézményi keretek között alkalmazott dokumentációt. Ezen területen eddig is voltak ismereteim, napi rendszerességgel használtam a számítógépet, 8

10 technikákban internetet, egyéb programokat, azonban grafikonokat itt tanultam meg készíteni. Egy szociális munkás számára elengedhetetlen Felkészültség a szociális alapkészségeinek a jó kapcsolatteremtési képesség, a jó alkalmazásában (önismeret, kapcsolatteremtés, kommunikáció, empátia) (beszélgető partnerhez igazodó) kommunikáció. Ami pluszt jelentett a tanulmányok során a mindennapi tapasztalatok értelmi és érzelmi feldolgozáshoz való készség elsajátítása. A tanulmányaimba során megismertem a Felkészültség a személyközi viszonyokban általánosan elfogadott normák, szabályok Szociális Szakmai Szövetség állásfoglalását, a kliens és segítő közötti kapcsolat szakmai valamint a Szociális munka Etikai szempontból történő megvalósulását, illetve az kódexében megfogalmazottak Etikai kódexben megfogalmazottakkal is itt alkalmazására ismerkedtem meg. Ezen területen, ezen ismeretekben eddig hiányosságaim voltak. Alkalmasság a szociális szolgáltatásokat Fontos volt átlátni a különböző szolgáltatásokat nyújtó illetve azokkal kapcsolatban álló nyújtó intézmények feladatköreit, azok intézményekben a szociális munka kapcsolódási pontjait, szolgáltatásait, amelyek részfeladatainak ellátására hasznos információkat jelentenek a továbbiakban munkám hatékonyabbá tételében. Alkalmasság a szociális területeken Mind az elméleti, mind a gyakorlati terepen sikeresen átláttam és sajátítottam el az adott megjelenő adminisztratív feladatok terület dokumentációs eljárását. Ez nagyfokú végzésére előrelépés volt az eddigi ismereteimet alapul véve. Alkalmasság a fejlesztésekben, Kreatív, gondolkodó emberként, arra innovációban folytatott adminisztratív törekszem, hogy az adminisztráció egyszerűbb, tevékenységekre de átlátható legyen, amennyire csak lehet, annak ellenére, hogy ez nem egyszerű feladat. Eddig tevékenységeimben voltak egyéni Alkalmasság intézményi, valamint egyéni, családi, csoportos és közösségi munkában ügyintézési feladataim és voltak csoportos foglalkozásaim. Úgy tapasztalom nem jelent 9

11 szervezési, megvalósítási részfeladatok gondot egy-egy csoport koordinálása, legyen az ellátására egy civil csoport, vagy munkatársi csoport, kollektíva, azonban a tanultak elősegítik a tudatosabb csoportvezetést, és az egyéni segítségnyújtás hatékonyságát. Összefoglalás: Milyen területeken fejlődött elsősorban a hallgató a képzés során? Mennyiben tartja önmagát alkalmasnak arra, hogy szociális intézményben dolgozzon? Minden a két év alatt tanult tárgy hasznosnak bizonyult tanulmányaim során, amelyek alkalmassá tesznek a szakmai továbblépésre, a fejlődésre. A tanulmányok fontos ismereteket adtak a szociális munka mibenlétéről, annak különböző területeiről, megismertették a szociális munka adminisztrációját, az információk dokumentálását, kezelését, a társadalmi jelenségeket, azok összefüggéseit és azok értelmezését, a szociális problémák kezelésének lehetőségeit. Emellett gyakorlati terepen tudtam megismerni egy-egy intézményé működését, belső életét, kliensekkel történő kapcsolattartást, terepen végzett munka jellegét. Úgy gondolom tanulmányaim megerősítettek abban, hogy érdemes ezen a területen tevékenykednem a továbbiakban is, és a kapott ismereteket a továbbiakban is gyarapítani szeretném, nem csak a gyakorlat területén, de az ismeretszerzésben, a tanulásban, mivel úgy gondolom, fontos, hogy az ember folyamatosan fejlessze önmagát, hiszen azzal mások javára is tud lenni, ha a kapott ismereteket, megfelelő módon kezeli és építi be saját személyiségébe. Számomra úgy gondolom -, inkább a civil élet, illetve a Szeretetszolgálati tevékenység vonzó, ezen területen tudnám a továbbiakban inkább magam elképzelni. IV. Milyen területen szeretne a hallgató a képzés befejezése után dolgozni, és miért? A továbbiakban is szeretném folytatni azt az utat, amit elkezdtem. Civilként, hátrányos helyzetű emberek között tevékenykedni, őket bátorítani, erősíteni, mivel tapasztalatom szerint ezzel tudunk a legtöbbet tenni értük. Tudniuk kell, hogy nincsenek egyedül, nincsenek egyedül, ha bajban vannak. Úgy gondolom, kell egy kívülálló szemlélő, aki mintegy kintről, nem a problémáktól leterhelve tudja látni a folyamatot, amiben benne vannak, aki azt is tudja, hová lehet fordulni segítségért, az adott helyzet sikeres megoldásáért. Azonban azt is látni 10

12 kell, hogy a problémák csak együttesen kezelhetők. Hiába szeretnénk programot megvalósítani, információkat nyújtani, ha éhesek az emberek, ha nincs ruházatuk, nincs tüzelőjük. Éppen ezért fontos, hogy több területről érkezzen a segítség a rászorultak felé. Az nem elegendő, ha csupán a szükségleteik kielégítésére tesszük a hangsúlyt, mint ahogy az sem elég, ha a kihagyásukkal tervezünk számukra jövőt. Fontos a partnerség, az együttműködés horizontálisan és vertikálisan is. Mindenképpen a jövőmet úgy képzelem el, hogy civil szervezeti elnökként folytatom az utamat, amelyen túl a szeretetszolgálati tevékenységet tartom még vonzónak a magam számára, ahol be tudom építve mindazt, amit tanultam, keresve a további lehetőséget mind a tanulás, mind a munka terén, hogy a tanultakat vissza tudjam forgatni a mindennapokba, más emberek életébe is. Ez egy folyamat. Kitartásra és elkötelezettségre van szükség mindkét oldalon. 11

13 Gyakorlati összefoglaló Gyakorlat ideje: és Helye: Hit Gyülekezete Szeretetszolgálata Miskolc (3533 Miskolc, Fürdő u. 15) Készítette: Orosz Éva Miskolci Egyetem Szociális és Ifjúsági munkás FSZ. 2. évf. 2 félév) 12

14 1. Bevezetés A Hit Gyülekezete Szeretetszolgálatát választottam gyakorlati helyül, mivel évek óta figyelemmel kísérem a Szeretetszolgálat tevékenységét, országos akcióit. Ennek egyik oka, hogy a HISZ megalakulását tekintve - egy viszonylag fiatal Egyháznak a segély szervezete, így annak működése is eltérhet azon egyházak szociális tevékenységet végző szervezeteitől, amelyek több évtizedes/évszázados múlttal, tapasztalattal és nagyobb intézményi háttérrel és anyagi forrással, támogatottsággal bírnak. Maga a Hit Gyülekezete Szeretetszolgálata elnevezés 2013-tól került be a köztudatba, addig (hivatalosan 1994-től) Hites Adakozók Hálózataként (HAH) működött utalva arra, hogy a szervezet a Hit Gyülekezetének adakozóinak felajánlásaiból segíti a rászorultakat. A kezdetekben még csak budapesti központtal bíró szervezet mára országos lefedettségűvé nőve ki magát. A HISZ az országban több mint 30 irodát működtet, azonban akciói a határon túlra is elérnek. Gyakorlati helyemként, a Szeretetszolgálaton belül annak miskolci irodája szolgál, az itteni képviselet tevékenységét kísérem figyelemmel. Az iroda, mint egyébként maga a Gyülekezet is a Vasgyárban található Miskolc városának egyik és egykori kenyérgyárának épületében. 2. A Hit Gyülekezete Szeretetszolgálat missziója 2.1 A HISZ székhelye 1103 Budapest, Gyömrői út Törvényi szabályozása, tevékenysége, célja, működése Törvényi szabályozása A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról évi CCVI. törvényben meghatározott miniszteri hatáskörban a közigazgatási és igazságügyi miniszter, mint az egyházakkal való kapcsolattartásért felelős miniszter megbízásából a Hit Gyülekezetet belső egyházi jogi személyként 00014/ szám alatt nyilvántartásba vett HAH Hites Adakozók Hálózata bejegyzett adatai az alábbiak 13

15 szerint változnak. ( ) A belső egyházi jogi személy köznyelvben meghonosodott neve: Hit Gyülekezete Szeretetszolgálata..2.2 Célja, tevékenysége A HISZ országos szervezetre épülő elvi és gyakorlati irányultságában karitatív-szociális segélyszervezet, amely alapvetően társadalmi munka szervezése által a rászorultakon való segítést tekinti legfőbb céljának. Ennek érdekében I. A HISZ a rászorulók segítését elsősorban természetbeni juttatások, másodsorban pénzbeli segélyek formájában valósítja meg, a támogatók felajánlásainak és saját forrásainak felhasználásával. II. A HISZ a, fogyasztási cikkeket ruha, élelmiszer stb.) műszaki cikkeket (háztartási villamos berendezések, stb.) és a rászorulók szükségeinek betöltéséhez szükséges más cikkeket gyűjt, tárol, illetve ezek gyűjtését, tárolását és szétosztását megszervezi és lebonyolítja, b, ingyen konyhát tart fenn, üzemeltet, illetőleg ingyenes tea- és italosztást szervez c, mint belföldre, mind külföldre segélyszállítmányokat állít össze, szállít és oszt ki d, az Alapítóhoz, illetőleg más támogatóhoz vagy saját munkatársaihoz eljuttatott segély-igényeket összesíti, feldolgozza, ellenőrzi, a segélyezést megszervezi és lebonyolítja Működése I. A HISZ tevékenységének irányítása a központban történik a HISZ terveinek elkészítése, azok lebonyolításának előkészítése a napi ügymenet intézése a HISZ képviseletének ellátása levelezés, személyi, gazdálkodási és pénzügyi feladatok ellátása a segélyigények regisztrálása, feldolgozása kimutatások, jelentések, felmérések elkészítése az anyaggazdálkodás 14

16 az elvégzett munkákról való beszámolók, jelentések elkészítése a gyakorlati munka szervezésének vezetése új területek beindítása működteti a budapesti szervezetet, segíti és vezeti az országos hálózatot II. A tevékenység gondos és hatékony ellátásáért az elnök és ügyvezető igazgató egyetemlegesen felelnek. II. Helyi szervezet: A HISZ munkatársa, illetve tagjai helyi szervezetet hozhatnak létre, amely kérelemre az Elnökség döntése alapján nyeri el a HISZ tagszervezet jogállását. Azonos helységben csak egy helyi szervezet ismerhető el HISZ tagszervezetnek. 2.3 A Hit Gyülekezete Szeretetszolgálata Miskolc A HISZ miskolci szervezetének tevékenysége, működését tekintve nem csupán Miskolcra korlátozódik. A megyében három helyen (Ózd, Sátoraljaújhely és Miskolc) városban látnak el feladatokat, így nem szükséges, hogy a miskolci iroda lefedje az egész borsodi megyét, azonban a segítségkérők száma így is jelentős. Ennek megfelelően a HISZ Miskolci szervezete inkább a környező kistérségekre koncentrálódik, így a miskolci mellett a kazincbarcikai, szikszói, encsi, edelényi, tiszaújvárosi, mezőcsáti és szerencsi és Abaújhegyközi kistérségekre (bennük összesen 244 településsel), amelyek nagy része hátrányos helyzetű kistérségnek számítanak, a jellemzően nagy munkanélküliség, és az alacsony jövedelmek miatt. A Hit Gyülekezete Szeretetszolgálata megkülönböztetés nélkül nyújt segítséget a hozzáérkezők segítségkérők számára. Jellemző, hogy a szeretetszolgálatban tevékenykedő személyek többségében, szabadidejük terhére, önkéntes tevékenységként látják el szeretetszolgálati tevékenységüket Borsod-Abaúj- Zemplén Megye bemutatása Borsod-Abaúj-Zemplén megye az Észak-magyarországi régió egyik megyéje, Magyarország északkeleti részén helyezkedik el. Mind területe, mind népessége alapján az ország második legnagyobb megyéjének számít. 1 Forrás: Hit Gyülekezete Alapító okirat 15

17 3.1 Földrajzi elhelyezkedése A mai Borsod-Abaúj-Zemplén megyén földrajzilag két nagytáj, az Északi-középhegység és az Alföld osztozik. A megye területének több mint 2/3 részét a középhegységek és a dombságok alkotják, amelyek az Északi-Kárpátok belső medencepereme felől, elsősorban az őket felszabdaló folyó- és patakvölgyeken át sajátos lejtőt képeznek a sík vidék felé földrajzi és kulturális értelemben egyaránt. A nagytájak közötti folyamatos kapcsolat éppen úgy természetes része az itt élő népcsoportok műveltségének, mint a domb- és hegyvidék adottságaihoz való alkalmazkodás, a mezőgazdálkodást kiegészítő sokféle kézműves foglalkozás. Nyugaton a Bükk vonulata képezi a megye legmagasabb részét, egyben a legfelső térszint is, ameddig az ember termelőtevékenysége behatolt. Északon és északkeleten az Upponyi-hegységen, az Ózdi-dombságon és a Bükklába dombvidékén húzódik le a Sajó völgyébe, délen és délkeleten pedig a Bükkalja dombságán szelídül a sík vidék irányába. A megye északnyugati sarkában az Aggteleki-karszt, dél felé a Borsodi dombságon keresztül húzódik a Sajóig, keletre azonban már szűkebb, terméketlenebb völgybe szorul a táj a Bódva folyó völgyében. A Bódva és a Hernád völgyei a patakokkal tagolt Cserehát dombságát fogják közre. A Hernád és a Bodrog folyók közé ékelődő Zempléni-hegység középhegyi zónája ugyancsak sajátos adottságú peremlépcsőn át fut le a völgyekig: közismert a Bodrog felé eső keleti oldal, Tokaj-Hegyalja, kevéssé az Abaúji-Hegyalja. Önálló tája a Zemplénihegységnek északon a Bózsva és mellékvizeinek medencéjében a Hegyköz, valamint a déli részen a Szerencsi-dombság Népessége Borsod-Abaúj-Zemplén megye népességét tekintve is az ország második legnépesebb megyéje. Lakosainak száma december 31-jén fő, ebből Miskolc városban fő (megjegyzés:2011-ben fő), a további 27 városban fő élt. A megye városai: Abaújszántó, Alsózsolca, Borsodnádasd, Cigánd, Edelény, Emőd, Encs, Felsőzsolca, Gönc, Kazincbarcika, Mezőcsát, Mezőkövesd, Miskolc, Nyékládháza, Ózd, Pálháza, Putnok, Rudabánya, Sajóbábony, Sajószentpéter, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szendrő, Szerencs, Szikszó, Tiszaújváros, Tokaj

18 A Borsod-Abaúj-Zemplén megye településszerkezetére az elaprózott, kis falvak a jellemzőek, a települések 34 %-ának lakosságszáma nem haladja meg az 500 főt. A lakosság nemek szerinti összetétele a következő: nő férfi férfira jutó nők száma A lakosság korszerkezete az alábbi: 0-14 éves korosztály: éves korosztály: X éves korosztály: Összesen: Borsod-Abaúj-Zemplén megye az ország egyik legfiatalabb korösszetételű térségének számít (a KSH közleménye szerint január 1. napján a 0-14 éves népesség aránya 27%, a éves népesség aránya 39,3 %, ami a második legmagasabb, s az öregedési sem érte el az 1-et, ami az országban a negyedik legalacsonyabb.) A megyében az oktatás-képzés fejlesztése, a fiatalokkal való foglalkozás, a szociális hátrányok csökkentése és a fiatal szakemberek megtartása kiemelt fontosságú kérdés. Ezt támasztja alá, hogy a belföldi elvándorlás a 2007-s kiugró adatokat követően ( fő volt) csökkenő tendenciát mutat (2009. december 31-i állapot szerint fő). 3 A megye 358 településének lakónépessége elején fő. Az utóbbi tíz évben jelentős a természetes fogyás (3,7%-os), amely mellett a vándorlási különbözet is magas (-4,1%). A csökkenés üteme nem egyenletes, így között illetve között volt jelentős mértékű. A megye lakónépességének 24%-a a megyeszékhelyen, Miskolcon lakik. Az előrejelzés szerint 2021-re az Észak-magyarországi régióban a romák aránya 18,1%- os lesz, a 0-14 éves korosztálybeli arányuk pedig 40,5%-os. Mindeközben az országos adatok rendre 8%-ot illetve 15,6%-ot mutatnak

19 3.3 Gazdasági helyzet Borsod-Abaúj-Zemplén megye hazánk egyik legiparosodottabb, átalakuló mezőgazdasággal, s bővülő tercier szektorral rendelkező térsége. Az itt lévő ipari kultúra több mint fél évezredes múltra tekinthet vissza, hiszen a XV. századtól jelentős fa-, üveg- majd papírgyártás folyik. A bőséggel rendelkezésre álló természeti kincsek felhasználására az 1700-as évektől manufakturális jellegű ipari üzemek működnek. Sokfelé hódít a tokaji hegység bora, a vízimalmok, a gabona-, gyapjú-, bőrfeldolgozás révén ez a vidék az ország egyik legfontosabb elosztó-, kereskedelmi- és agrárközpontja. Az 1800-as években a kapitalista fejlődés előrehaladtával kiépül a nagyipar (elsősorban vas-, szénbányászat és a kohászat, majd a gépipar), amely a térséget a történelmi Magyarország egyik legjelentősebb ipari körzetévé tette. A vaskohászat mellett a Sajó-völgyben és mellékágaiban folyamatosan megtelepednek a különböző iparágak (fa-, tégla-, cement-, kerámia-, élelmiszeripar-, dohányfeldolgozás, bútorgyártás stb.). A XIX. században lefektetett vasúthálózat (a budapesti, a gömöri vasútvonal megépítése) közvetlen összeköttetést biztosít a nagyvilággal, s a kor színvonalán elősegíti a belső-külső integrálódást. A XX. század eseményei számos ponton drasztikusan befolyásolták a fejlődés addigi menetét. A század első felének világháborúi megszakították a természetes kapcsolatokat, s a korábbi egységes piac helyén 7 önálló vámterületet, komoly gazdasági átrendeződést okoztak. Ezek hatását legkeményebben a határmenti területek érezték meg. Nem sokkal később, a század második felének tervgazdálkodása pedig átalakítva a tulajdonviszonyokat, kibővítette és megerősítette a megye nehézipari jellegét (villamosenergia- és vegyipar, nehézgépipar). A struktúra sebezhetősége a '80-as évek változásaival egyértelművé vált: az állam visszavonulása és a piacgazdaságra való átmenet felgyorsulása a nagyvállalatok széteséséhez, a gazdasági szerkezet felbomlásához, nagyarányú munkanélküliséghez vezetett. A kezdetben piaci válságként induló folyamat strukturális, majd regionális válsággá vált. 5 A megye a rendszerváltás utáni időszaktól kezdve gazdasági szempontból is súlyos nehézségekkel küszködik. Az 1990-es években elkezdődött folyamatok nagymértékű változásokat eredményeztek a lakosság gazdasági aktivitásában. Az 1990-es évek első felében gyors ütemben lezajlott privatizáció, a veszteséges üzemek, gyárak bezárása, a sorozatos

20 létszámleépítések arra vezettek, hogy a gazdaságilag aktív népesség aránya a népességen belül 1990 és 2001 között 8,1%-kal csökkent. A megyében az évek óta elhúzódó gazdasági válság hatására egyre több az olyan gazdasági szereplő és egyre növekszik azon lakosok száma, akik súlyos gazdasági, foglalkoztatási, szociális problémákkal küszködnek. Míg ben a megye gazdasági teljesítménye a gépipar, a számítógép, illetve elektronikai termékeket tekintve bővült, 2012-ben ezek a kedvező folyamatok megtorpantak es adatok alapján az ország egészére vonatkozó GDP 4,3%-át tette ki a megye részesedése. Az egy főre jutó GDP az országos átlag százalékában 2000-ben a megye vonatkozásában 63,8% volt, 2009-ben pedig 61,7%. Az egy főre jutó bruttó hazai termék 2010-es országos alakulását mutató térképen (lásd alul) látható, hogy 2010-ben a megyében ez jelentősen elmaradt az országos átlagtól. 3.4 Munkanélküliség/foglalkoztatottság Az életkörülmények alakulásában igen jelentős szerepe van a foglalkoztatottság színvonalának. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint IV. negyedévben a megye 517,5 ezer fős éves népességéből 221,1 ezer fő foglalkoztatottként, 44,8 ezer munkanélküliként jelent meg a munkaerőpiacon, az inaktívak közé 251,6 ezer fő tartozott. A fenti korcsoportban az aktivitási arány 51,4, a foglalkoztatási arány 42,7, a munkanélküliségi ráta 16,9%-ot tett ki. Országosan a foglalkoztatási arány 49,5, a munkanélküliségi ráta 10,8 % volt. A munka-erőpiaci helyzet területi különbségei jelentősek, a munkanélküliségi ráta Észak-Magyarországon a legmagasabb (15,6%) és Közép-Magyarországon a legalacsonyabb (8,6 %). A gazdasági ágak közül az ipar a legnagyobb foglalkoztató (29,1 %). Az alkalmazottak 10,4 %-át a közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás, 12,6 %-át az oktatás, 7,8 %-át a kereskedelem, javítás, 17,5 %-át az egészségügyi - szociális ellátás, 10,7 %-át a szállítás raktározás, 4,7 %-át az építőipar, 2,8 %-át a mezőgazdaság foglalkoztatja. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 2010-ben 163 ezer forint volt. A havi bruttó átlagkereset a megyében 39 ezer forinttal maradt el az országostól. 6 A megyében a munkanélküliségi ráta 2010-re 7,8 % ponttal meghaladta az országos rátát. A megyében 2010-ben (17,3) jóval több munkanélkülit tartottak nyílván, mint 2000-ben (11,7%), vagy 2005-ben (12,2%), a gazdasági válság erősen érezteti hatását a megye foglalkoztatásában is. A megye munkanélküliségi adatai már 2000-ben és 2005-ben is kedvezőtlenebbek voltak az

21 országos átlagnál, a munkanélküliség gyakorlatilag az országos átlaggal megegyező ütemben nőtt. A legtöbb nyilvántartott álláskereső Miskolc körzetében van, azaz Miskolcon 2010-ben fő. 7 (Borsod-Abaúj-Zemplénben a munkaerő-piaci folyamatok kedvezően alakultak. A Központi Statisztikai Hivatal lakossági munkaerő-felmérése alapján 2013 IV. negyedévében a megyében a éves népesség (502,8 ezer fő) 52,3%-a volt részese a munkaerőpiacnak. A gazdaságilag aktívnépességen belül 235,2 ezer fő foglalkoztatottként, 27,9 ezer fő munkanélküliként jelent meg. Nőtt a foglalkoztatottak és csökkent a munkanélküliek száma az előző év IV. negyedévéhez képest. A foglalkoztatási arány 46,8%, a munkanélküliségi ráta 10,6% volt 2013 IV. negyedévében.) Közlekedés Vasúti közlekedés A megye Budapest irányából a 80-as számú vasúti fővonalon közelíthető meg. Budapest- Miskolc között naponta 14 pár IC vonat közlekedik, az eljutási idő 2 óra 1 perc. Az IC vonatok közlekedése ütemes, nemcsak munkanap, hanem hétvégén is óránként közlekednek. Miskolc és Nyíregyháza között (a Budapest-Miskolc-Debrecen-Szolnok-Budapest un. kör ICforgalomban) naponta 7 pár Intercity vonat közlekedik és a két várost ezen kívül óránkénti személyvonati közlekedés is összeköti. A Budapest-Miskolc-Szerencs-Sárospatak- Sátoraljaújhely viszonylatban két óránkénti ütemes sebesvonati közlekedés van. A megye vasúthálózatának hossza 388 km, melyből 210 km a vasúti törzshálózatba tartozik, ebből 194 km villamosított. A megye vasúthálózata Miskolcról kiinduló sugaras rendszerű. Az előzőekben ismertetett városokon túl, sebes- vagy gyorsvonattal megközelíthető városaink a következők: Mezőkövesd, Felsőzsolca, Szerencs, Sárospatak és Sátoraljaújhely. Személyvonati kapcsolata Emődnek, Felsőzsolcának, Edelénynek, Szendrőnek, Kazincbarcikának, Putnoknak, Sajószentpéternek, Ózdnak, Göncnek van. Vasúti összeköttetéssel csak Mezőcsát és Borsodnádasd város nem rendelkezik o. 20

22 3.5.2 Légi közlekedés A megyében jelenleg 2 repülőtér üzemel, Miskolcon és Sárospatakon, de menetrendszerű közlekedés nincs. A miskolci repülőtér kis- és közepes méretű gépek fogadására képes. A gépek leszállása füves pályára történik. Mezőkövesd város közigazgatási területén lévő betonkifutó és tároló pálya a Magyar Állam tulajdonában van. A létesítmény a HM katonai tartalék repülőtérként tartja nyilván. A Megyei Területrendezési Terv nemzetközi regionális kereskedelmi repülőtérré fejlesztésével számol. 3.6 Lakossági infrastruktúra Ivóvízellátás A megyében az ivóvízhálózat hossza 4.913,4 km, amely 2005 évben 356 településre ért el. A közüzemi vízszolgáltatással ellátott lakások aránya a teljes lakásállományhoz viszonyítva 87,3 %. Az ivóvízhálózattal el nem látott lakások egészséges vízellátását közkifolyók biztosítják, melyek száma db Szennyvízcsatornázás, szennyvíztisztítás A szennyvízhálózat ellátottsága az elmúlt években jelentősen javult, 2005-ben 176 település volt csatornázott. A közüzemi szennyvízcsatornával ellátott lakások aránya 59,2 %. 3.7 Vízrendezési feladatok, belvízrendezés Megyénkben a földrajzi adottságok és a hidrológiai viszonyok következtében gyakran alakulnak ki a síkvidékeken kritikus belvízhelyzetek és nagyobb területre kiterjedő tartós belvízi elöntések. A megyében a három síkvidéki belvízrendszer (Bodrogköz, Taktaköz, Délborsod) km 2 területét km belvízcsatorna hálózza be Villamosenergia-ellátás A megye villamosenergia-ellátását az ÉMÁSZ biztosítja. Szolgáltatási területén km nagyfeszültségű, km középfeszültségű, és 5.567,4 km kisfeszültségű hálózat biztosítja az energiaellátást és db lámpatest a közvilágítást

23 3.9 Vezetékes gázellátás Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a vezetékes földgázhálózat kiépítése dinamikusan fejlődött, a gázellátással rendelkező települések száma 293, a gázhálózat hossza 5.940,7 km. A gázfogyasztók száma a évi 184 ezres értékről 2005 évben felhasználóra emelkedett. Ez a lakásállományra vetítve megyei szinten 70 % Miskolc bemutatása 4.1 Földrajzi elhelyezkedése Miskolc Megyei Jogú Város jelenleg az Észak-magyarországi régió kiemelt jelentőségű települése, Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelye, egyben a miskolci kistérség központja. A kistérséghez tartozik 33 községi és a székhelytelepülésen kívül további 6 városi önkormányzat. 11 A város a Bükk hegység keleti oldalán, abba beágyazódva, a Szinva, Hejő és a Sajó völgyében, különböző természeti és gazdasági tájegységek találkozásánál épült. A város kivételes szépségét e csodás fekvése miatt is köszönheti. A Sajó, a Bódva és a Hernád összeolvadó völgysíkja, a Miskolci kapu ősidők óta jelentős áru- és személyforgalom színtere. Miskolc területe 236,68 km², ebből 58,02 km² a belterület és 178,66 km² a külterület. A belterületi rész szélessége kelet-nyugat irányban 19 km, észak-dél irányban 10 km. 4.2 Gazdasági helyzete a XX. századig Gazdasági szempontból a középkor és a török idők történelmi viharai után indult igazán fejlődésnek. A 18. században már fűrészmalma, papírgyára, sörfőzdéje és puskaporkészítő üzeme is volt a városnak, a Szinván tizenöt vízimalom őrölte a búzát. A 18. század végére 19. század elejére tehető az üveghuták és vashámorok megjelenése, melyet elősegített az, hogy a környező vidék fában igen gazdag. A Fazola Henrik által 1770 körül épített kohó nem maradt fenn, de az ezt követő, 1813-ban épített, ma Őskohó néven ismert vasolvasztó ma is látható; ipari műemlék. Az üveghuták és hámorok körül kialakult települések közül mára több is (Alsóhámor, Felsőhámor, Ómassa, Bükkszentlászló) Miskolc része lett. A 19. század második felétől a fejlődés felgyorsult, részben a kiegyezés utáni kedvező politikai helyzet,

24 részben a vasútvonal hatására. Diósgyőrben nagy kohászati üzem épült, rengeteg nehéz-, könnyű- és élelmiszeripari gyár, üzem jött létre, fejlődött a barnakőszén-bányászat is. A város lakossága negyven év alatt csaknem kétszeresére nőtt. Részben az ipari fejlődés eredménye volt Miskolc, Diósgyőr és több környező település egyesítésével Nagy-Miskolc létrejötte (1945, illetve 1950). Ez csak az első lépés volt a város szocialista nehézipari központtá fejlődésében, amely az 1980-as években tetőzött, a több mint főt foglalkoztató vasgyár termelése meghaladta az évi egymillió tonnát. A város lakossága ekkor érte el a rekordot, több mint lakost; a munkaképes korúak több mint kétharmadának a nehézipari cégek adtak munkát. Az 1990-es évek a miskolci nehézipar hanyatlását hozták. A város népessége csökkenni kezdett, s Debrecen vette át helyét az ország második legnépesebb városaként. A 2000-es évektől folyamatos fejlődés volt megfigyelhető a városban, amivel az acélváros mítoszról a kultúra és turizmus városává válna Miskolc. 4.3 Jellemző adatok Miskolcról Földrajzi adatok Miskolc területe: Ebből belterület: külterület: Miskolc tengerszint feletti magassága: 236,68 km² 58,02 km² 178,66 km² 130 m Népességi adatok Lakónépesség (2012. január. 1.) Állandó népesség (2012. január. 1.) Népsűrűség (2010. január 1.) fő fő 720 fő / km² Munkanélküliség alakulása Regisztrált munkanélküliek száma december: fő Rendelkezésre állási támogatásra jogosultak száma 2009 évben: fő Álláskeresők aránya (munkanélküliségi ráta) évben: 12,6 % 23

25 5. Szegénység, szociális problémák 5.1 Fogalmak: Abszolút szegénység: a létminimum alatt élők aránya Átmeneti szegénység: 2 évnél rövidebb ideig tartó jövedelmi szegénység Szegénységi arány: A medián ekvivalens jövedelem 60%-ánál kevesebb jövedelemmel rendelkező háztartásokban élő személyek. Tartós szegénységi arány: Olyan személyek aránya, akik a medián ekvivalens jövedelem 60%-ánál kevesebb jövedelemmel rendelkező háztartásokban élnek n évben, és legalább két másik évben n-1, n-2, n-3 évek közül. Relatív jövedelmi szegénység: a medián ekvivalens jövedelem 60%-ánál, azaz a szegénységi küszöbnél kevesebb jövedelemmel rendelkező háztartásokban élő személyek aránya. Súlyos anyagi depriváció: alapvető javakhoz való elégtelen hozzáférést, anyagi nélkülözést jelent. Súlyosan depriváltnak tekintjük azokat a személyeket, akikre az alábbi kilenc tétel közül legalább négy vonatkozik: 1) hiteltörlesztéssel vagy lakással kapcsolatos fizetési hátraléka van; 2) lakás megfelelő fűtésének hiánya; 3) váratlan kiadások fedezetének hiánya; 4) kétnaponta hús, hal, vagy azzal egyenértékű tápanyag fogyasztásának hiánya; 5) évi egyhetes, nem otthon töltött üdülés hiánya, 6) anyagi okból nem rendelkezik személygépkocsival; 7) anyagi okból nem rendelkezik mosógéppel; 8) anyagi okból nem rendelkezik színes televízióval; 9) anyagi okból nem rendelkezik telefonnal. 12 (2013-ban a lakosság 23,9%-át érintette a súlyos anyagi nélkülözés, ami 2,9 százalékponttal alacsonyabb,mint 2012-ben volt.) 13 Nagyon alacsony munkaintenzitás (munkaszegénység): azokban a háztartásokban élők tartoznak ebbe a csoportba, amelyekben a munkaképes korú háztartástagok a megelőző évben a lehetséges munkaidejüknek legfeljebb egyötödét töltötték munkával. Azok a személyek vannak kitéve a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának, akik a fenti három fő dimenzió közül egyben vagy többen érintettek o o. 24

26 E mutató szerint 2013-ban Magyarországon a teljes lakosság 31,1%-át, azaz 3 millió 44 ezer embert érintett a relatív jövedelmi szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának legalább egy dimenzió, ami 2,4 százalékponttal, azaz 241 ezer fővel alacsonyabb a évinél. Az egyes dimenziókat tekintve 0,3 százalékponttal nőtt a relatív jövedelmi szegények aránya, a munkaszegények aránya 0,3 és a súlyos anyagi deprivációban élők aránya 2,9 százalékponttal csökkent. Azok száma, akiket mind a három szegénységi dimenzió együttesen sújtott 461 ezer főt tett ki, ami 18 ezer fővel több, mint a megelőző évben. A relatív jövedelmi szegénység mutatója esetében az Európai Unió országaiban az adott országra vonatkozó mediánjövedelem 60%-át tekintik szegénységi küszöbnek. Az így meghatározott érték alatti jövedelemmel rendelkező háztartásokban élőket tekintik jövedelmi szegénynek. Ez olyan relatív mutató, amely az egyén szegény vagy nem szegény voltát a társadalom többi tagjához viszonyított jövedelmi helyzete alapján határozza meg. Magyarországon 2013-ban a teljes népesség 14,6%-a volt relatív jövedelmi szegény, vagyis 1,4 millió ember élt a relatív szegénységi küszöb alatt. Ez 2012-höz képest 0,3 százalékpontos növekedés ban a relatív szegénységi küszöb (azaz a mediánjövedelem 60%-a) az egyszemélyes háztartásokra vonatkozóan évi 813 ezer forint volt. A jövedelmi szegénységet leginkább befolyásoló tényező a munkaerő-piaci aktivitás. Egy háztartásban minél többen és többet dolgoznak, annál kisebb az esélye annak, hogy a háztartás tagjai jövedelmi szegények legyenek. A munkanélküliek között 8,5-szer nagyobb a jövedelmi szegények aránya, mint a munkahellyel rendelkezők között. Az országos átlaghoz képest is 3,5-szer többen élnek a szegénységi küszöb alatt a munkanélküliek csoportjában. Magyarországon a három fő szegénységi dimenzióba tartozók egymáshoz viszonyított aránya különbözik az unióban jellemzőtől. Míg az Európai Unióban átlagosan a jövedelmi szegények száma 1,7-szer magasabb, mint a súlyosan depriváltaké, addig Magyarországon fordított az arány. A mért jövedelmi és munkaszegénység önmagában nem indokolna ilyen mértékű anyagi nélkülözést, hiszen az önmagukat saját bevallásuk szerint súlyosan nélkülözőknek vallók fele nem tartozik sem a jövedelmi, sem a munkaszegények közé. Valószínűsíthető, 25

27 hogy az önbevalláson alapuló kérdésekre adott válaszokban a pesszimistább életszemlélet is közrejátszhat. 14 Életkor szerint vizsgálva valamennyi szegénységi dimenzió tekintetében a legveszélyeztetettebb csoportba a 18 év alatti gyermekek tartoznak. Ennek egyik oka, hogy a szegényebb háztartásokban több a gyermek, a másik az, hogy a kisgyermekes háztartások többségében az anya nem dolgozik, így ezek a családok kevesebb jövedelemmel rendelkeznek. Az életkor előrehaladtával a szegénységi kockázat fokozatosan csökken, a 65 év feletti korosztályban már jóval átlag alatti. A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés harmadik megjelenési formája a munkaerő-piaci kirekesztődés, vagyis a munkaszegénység. Ezt a jelenséget az alacsony munkaintenzitás mutatója méri. Ez alapján a mutató alapján Magyarországon 2013-ban a teljes népesség 9,2%- a, azaz 903 ezer ember élt nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban, ami 36 ezer fővel kevesebb a évinél. 15 A társadalmi, gazdasági és szociális problémák súlyát jól jelzi a hátrányos helyzetű kistérségek népességének megyén belüli aránya, mely 50% feletti értéket képvisel, továbbá közel 40%-os arány figyelhető meg a leghátrányosabb helyzetű kistérségek népessége vonatkozásában is Várható etnikai folyamatok Észak-Magyarországon: A nemzeti kisebbségek anyanyelvi elmagyarosodása (lezárult: németek, végéhez közelít: szlovákok, ruszinok). A nemzetiségi kulturális értékekhez, hagyományokhoz kötődők számának, arányának további csökkenése. Elmagyarosodás és a földrajzi fekvés (migrációs és asszimilációs folyamatok) kapcsolata (hegyvidék, hajdani etnikai menedékhelyek és a turizmus). A cigánynak minősített lakosság lélekszámának és arányának növekedése (különös tekintettel a 14 év alatti korosztályra). Legnagyobb: cigányok által hagyományosan lakott, halmozottan hátrányos helyzetű (pl. Cserehát, Abaúj- Hegyalja, Taktaköz, Heves- Borsodi dombság, Hevesi- sík DNY-i része, o o %C3%A9l%C5%91k-felz%C3%A1rk%C3%B3ztat%C3%A1si-strat%C3%A9gi%C3%A1ja.pdf 8. o. 26

28 Kelet- Cserhát). Legkisebb: cigányok által hagyományosan csekély mértékben lakott, zárt közösségű területek (pl. hegyvidékek) urbanizált, kedvezőbb életkörülményeket kínáló, magasabb lakáspiaci státusú, idegenforgalmilag vonzó területek (pl. M3-as autópálya és a 2-es főút övezete /Bükkalja, Mátraalja/, Nyugat-Cserhát). Várható etnikai térfolyamatok: növekvő etnikai szegregáció, mind regionális, mind települési szinten (etnikailag gettósodott települések összeolvadása, gettósodó tájakká ). Várható lélekszám: közötti várhatóan 2021-re az össznépesség 8%-a, míg a 0-14 éves korosztály között 2021-re várhatóan 15, 6% lesz. A romák harmada a leghátrányosabb helyzetű észak-magyarországi megyékben, Borsod- Abaúj-Zemplénben, Hevesben és Nógrádban él. Noha hagyományosan nagy számban éltek itt romák (már az 1893-as felmérés is ezt állapította meg), mind lélekszámuk, mind a roma népességen belüli arányuk nőtt. Amíg 1971-ben csak minden ötödik, addig 2003-ban már minden harmadik roma itt élt. 17 Megye Létszám Százalékarány az ország roma népességében Százalékarány megye népességében Bács-Kiskun ,0 2,2 Baranya ,1 7,1 Borsod-Abaúj-Zemplén ,5 13,3 Budapest ,4 3,5 Csongrád ,8 3,7 Fejér ,1 3,7 Győr-Moson-Sopron ,1 2,7 Hajdú-Bihar ,5 5,7 Heves ,2 16,0 Jász-Nagykun-Szolnok ,5 6,1 Komárom-Esztergom ,6 1,1 Nógrád ,5 14,2 Pest ,6 1,9 a összes 17 on.pdf 27

29 Somogy ,2 8,8 Szabolcs-Szatmár ,6 6,6 Bereg Tolna ,1 4,8 Vas ,3 1,8 Veszprém ,8 4,2 Zala ,3 4, munkanélküliség A megye munkaerőpiacán együttesen időben van jelen a globális, és a strukturális munkanélküliség; alacsony a foglalkoztatási szint (2010-ben: 42% - ország: 49,2%) és a gazdasági aktivitás (2010-ben: 50,8% - ország: 55,4%); magas a munkanélküliségi ráta (2010- ben 17,3% - ország: 11,2%); magas az álláskeresők száma, az ország nagyjából minden ötödik-hatodik álláskeresője Észak-Magyarországon, minden nyolcadik Borsod-Abaúj-Zemplén megyében él; a kistérségek gazdasági, társadalmi és munkaerő-piaci jellemzői, jelentős eltéréseket mutatnak; alacsony a munkaerő-kereslet, kevés a munkahely, ezek száma nagymértékben elmarad a munkaerő-kínálattól, a bejelentett álláshelyek növekvő részaránya (2010-ben: 80%) támogatással társuló állásbejelenés (döntően közfoglalkoztatás); az álláskeresők szakképzettség szerinti összetétele kedvezőtlen, kiemelkedően nagy a szakképzetlenek és az alacsony iskolai végzettségűek száma és aránya (2010. végén: 46%, ill. 48%) jelentős az egy éven túl, folyamatosan nyilvántartott álláskeresők száma és aránya (2010. végén: 25 ezer fő, 36%) 18 on.pdf 7-8. o. 28

30 nagy a munkanélküliség a fiatalok körében is, az országban nyilvántartott pályakezdő álláskeresők közül minden hetedik Borsod-Abaúj-Zemplén megyében keresett állást (2010. végén: 7,3 ezer fő). a tartós munkanélküliség, az alacsony iskolai végzettség, a szakképzettség hiánya, vagy szakmai ismeretek elértéktelenedése gyakran párosul alacsony szintű munkavállalási motivációval. Ezeket az álláskeresőket nehezen, vagy egyáltalán nem fogadja be a munkaerőpiac; az álláskeresők közül egyre többen szorulnak ki az álláskeresési ellátásból, s kerülnek be a szociális segélyezettek közé; növekvő a pénzbeli ellátásra nem jogosultak hányada is (2010 végén 33%) Elszegényedő roma népesség A roma háztartások jövedelmi viszonyaival kapcsolatban meglepően kevés ismerettel rendelkezünk, a hivatalos statisztikák nem különböztetik meg a háztartásokat azok etnikai hovatartozása szerint, így különböző szociológiai felmérések adataira lehet támaszkodni. Az általánosan szabály, miszerint minél rosszabb helyzetű egy réteg, annál több köztük a roma, itt is igaz. A legalsó jövedelmi decilisbe tartozó háztartások több mint 50 százaléka roma, ugyanakkor a mélyszegénység nem kizárólag a romákat érinti. Magyarországon több mint egymillió háztartás minősül halmozottan szegénynek. A TÁRKI adatai szerint minden negyedik (23 százalék) háztartás a legelemibb szükségleteit sem tudja rendszeresen kielégíteni. 20 A roma háztartások többsége deficites, tehát bevételeik nem fedezik kiadásaikat, állandó adósságcsapdában vannak, a legkisebb nem várt kiadás katasztrofális következménnyel járhat. A rossz jövedelemi viszonyok mellett meg kell említeni, minél elzártabb egy település, annál kevesebb a munkalehetőség és annál magasabbak az alapvető élelmiszerek árai. Míg a nagyobb településeken a piaci viszonyok pozitív hatásaként, a kereskedelmi egységesek közti verseny eredményeként alacsonyabb árak jellemzőek, addig az elzárt, gettósodó településeken egyes piaci szereplők monopolhelyzetben vannak, így jóval több pénzt kérnek az 19 %C3%A9l%C5%91k-felz%C3%A1rk%C3%B3ztat%C3%A1si-strat%C3%A9gi%C3%A1ja.pdf 74. o on.pdf 22.o. 29