Kontrolling szemléletű tervezés

Átírás

1 MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Kontrolling szemléletű ezés A ezés fogalma A ezés jövőalakítást jelent, azaz célokat fogalmaz meg, a célok eléréséhez akciókat rendel, biztosítja a feladatok teljesítéséhez szükséges feltételrendszert. Dr. Musinszki Zoltán Miért ezünk? A ezés kiemelt funkciói célmeghatározás célelérés motiválás koordinálás irányítás informálás biztonság Hogyan ezünk? A ezés szakaszai célmeghatározás problémafeltárás (helyzetelemzés, külső környezet belső adottságok) cselekvési lehetőségek keresése cselekvési lehetőségek értékelése ezés döntés (elfogadott, mint a ezés végső eredménye) megvalósítás eltéréselemzés (ellenőrzés) A ezés eszközei elemző eszközök (problémafeltárás - mutatószámok, értékelemzés, portfolióelemzés) heurisztikus eszközök (cselekvési lehetőségek feltárása - brainstorming) előrejelző eszközök (cselekvési lehetőségek értékelése, a várható hatások feltárása trend- és regressziószámítás) értékelési és döntési eszközök (cselekvési lehetőségek értékelése kockázatelemzés, döntési fa, érzékenységvizsgálat, optimumszámítás) A alkotórészei cél (Hova akarunk eljutni?) probléma (Miért?) erőforrás (Mire van szükség a megvalósításhoz?) felelős (Kin kérhető számon a végrehajtás?) eredmény (Mit fogunk elérni?) határidő (Meddig?) intézkedés (Hogyan valósítsuk meg?) feltételek (Milyen feltételek mellett?) 1

2 A ezés időtávja (időhorizontja) rövid távú (maximum egy év), közép távú (jellemzően 2-5 év), hosszú távú (jellemzően 5 éven túl) időtávja érvényességi ideje stratégiai üzleti keret A ezés szintjei esély, kockázat, stratégia stratégiai akciók konkretizálása erőforrások optimális felhasználása Stratégiai ezés folyamata A stratégiai kontrolling módszerei VÁLLALATI VÍZIÓ, MISSZIÓ A ezés megalapozása Stratégiai célok kijelölése Stratégiai elemzések, stratégiai pozíciók meghatározása Stratégiai alternatívák kidolgozása, stratégiai akciók meghatározása A stratégia elfogadása és bevezetésének előkészítése Egy módszer nem elég!? Porter-féle ötezős modell Portfolióelemzés Termékéletciklus Értékláncmodell SWOT PEST / STEEP Stb. Porter-féle ötezős modell 1 Porter-féle ötezős modell 1 Szállítók Új belépők Iparági versenytársak Verseny a már működő vállalatok között Helyettesítő termékek Vevők A verseny intenzitását befolyásoló ezők Piac növekedés Fix költségek aránya Többletkapacitások Termékek közötti különbségek Márkapolitika Átállási költségek Koncentráció és egyensúly Versenytársak száma Belépési korlátok 2

3 A piac növekedése Porter-féle ötezős modell 2 Új belépők - belépési korlátok Tömegszerűség gazdaságossága Termék differenciáltsága Márkahűség Átállási költségek Tőkeigényesség Értékesítési csatornák Költségelőnyök (tanulási görbe, inputok stb.) Kormányzati politika Várható ellentámadás Porter-féle ötezős modell 3 A vevők alkupozícióját befolyásoló ezők Vevők koncentráltsága Mennyiség Átállási költségek Vevők informáltsága Vertikális integráció lehetősége Helyettesítő termékek Termékek differenciáltsága Márkahűség Vevő nyeresége Termék hatása a minőségre Döntéshozók szándékai Porter-féle ötezős modell 4 A szállítók alkupozícióját befolyásoló ezők Inputok differenciáltsága Átállási költségek Helyettesítő inputok Szállítók koncentráltsága Mennyiség Inputok hatása a költségekre Inputok hatása a minőségre Vertikális integráció lehetősége Porter-féle ötezős modell 5 Helyettesítő termékek helyettesítés veszélyei Helyettesítő termék ára Átállási költségek Vevő hozzáállása a helyettesítéshez Portfolióelemzés Két szempont / szempontrendszer Értékeli a vállalat termékeit, üzletágait Az eredményeket mátrixban jeleníti meg A mátrixmezőkhöz különböző stratégiák kapcsolódnak Boston Consulting Group - BCG Magas Kérdőjelek Sztárok Döglött kutyák Fejőstehenek Alacsony Relatív piaci részesedés Magas 3

4 piac vonzereje alacsony közepes magas General Electric McKinsey 1 alacsony közepes magas versenyképesség General Electric McKinsey 2 Piaci vonzerő Piac mérete Növekedési ütem Kereslet/kínálat szerkezet Verseny intenzitása Jövedelemzőség, nyereséghányad Műszaki követelmények Társadalmi, jogi, politikai ezők Versenyképesség Piaci részesedés Minőség Promóció Termelőkapacitás, termelés hatékonysága Portfoliómódszerek hiányossága Jellemzően statikus kép Szempontok, minősítés, súlyozás - szubjektív Nem veszi figyelembe az üzletágak közötti kölcsönhatásokat Termékéletciklus Értékláncmodell SWOT - elemzés Befelé irányuló logisztika Termelés Irányítás Emberi erőforrások Technológia fejlesztése Beszerzés Kifelé irányuló logisztika Marketing és értékesítés Szerviz és utógondozás H O Z A M belső befolyásolható külső nem befolyásolható + erősség lehetőség - gyengeség veszély 4

5 politikai, jogi ezők (political) társadalmi, kulturális, szociális ezők (social) A PEST-elemzés folyamata Tényezők feltárása Hosszú távra ható ezők Tényezők hatása (+/-) PEST elemzés 1 gazdasági ezők (economic) technológiai ezők (technical) PEST elemzés 2 Politikai, jogi ezők Törvényhozás működése Törvények, pl. versenytörvény, külföldiek befektetéseit szabályozó törvények, környezetvédelmi törvények Adópolitika Kormányzati szerkezet, stabilitás Nyomást gyakorló csoportok tevékenységének szabályozása PEST elemzés 3 Gazdasági ezők Gazdasági ciklusok, pl. GDP trend Infláció, kamatszint Foglalkoztatás, munkanélküliség Fogyasztás, megtakarítás aránya Külkereskedelem Infrastruktúra PEST elemzés 4 Társadalmi, kulturális, szociális ezők Demográfiai helyzet Társadalmi mobilitás Jövedelemeloszlás Társadalmi csoportok életmódja Munkához / szabadidőhöz való viszony Képzettség PEST elemzés 5 Technológiai ezők K+F (kormányzati, magánszektor) kiadások Technológiatranszfer módja, szerepe Jövedelemeloszlás Társadalmi innovativitás, szabadalmak, licencek Számítástechnika, iskolázottság Technológiai infrastuktúra Egyéb módszerek Benchmarking Állandó szisztematikus összehasonlítás a legjobbal vállalaton belül vállalatok között funkcionális benchmarking Forgatókönyv technika a jelenlegi helyzet elemzése alapján alternatív jövőképek (jövőbeni állapot, útleírás ) kidolgozása Csoportos alkotótechnikák Brainstorming szerepmódszer Pro-Contra Interakció (PCI) 5

6 Az operatív ezés folyamata Stratégiai Sarokszámok az operatív ezésnek Speciális vezetői előírások Az operatív ezés folyamata egy lehetséges megoldás Termelési minimumszektor Értékesítési Tervkészítés (kontrolling, felelősségi területek) Erőforrás-felhasználás (anyag, bér, gép, stb.) Árbevétel Sarokszámok? Előterjeszthető Költség Eredmény Hagyományos és gördülő ezés 1. év I. név 1. év II. név 1. év III. név 1. év IV. név 2. év I. név 2. év II. név 2. év III. név Hagyományos ezés Gördülő ezés Tervezésszervezés - feladatok a ezési rendszer kialakítása, működtetése közreműködés a ezési űrlapok elkészítésében a ezéshez szükséges alapinformációk biztosítása a ezési tevékenység irányítása, összehangolása, a szálak mozgatása ezési tanácsadás, segítségnyújtás együttműködés az elemzéssel, ellenőrzéssel ( utógondozás ) Tervezésszervezési megoldások Tervezésszervezés - formák feladatmegosztás - elsősorban a szervezet nagyságától függ Top-down eljárás kisvállalkozás: a ezési feladatok irányítása mellett a leges végrehajtás is a vezetés feladata hierarchiaszint 2 2 közepes vállalat: általában önálló munkakör a ezés koordinálására és végrehajtására 2. hierarchiaszint nagyvállalat: jellemzően külön szervezet (pl. kontrolling/ezési osztály, részleg) hierarchiaszint Bottom-up eljárás 6

7 Tervezésszervezés - formák Ellenáramlatú ezés: kezdeményezés felülről 1. hierarchiaszint hierarchiaszint hierarchiaszint Ellenáramlatú ezés: kezdeményezés alulról Tervezésszervezés legyen ezési kézikönyv? a ezés időhorizontja és időbeli bontása a ek fejezetei, azok felépítése, belső összefüggései az elvégzendő elemzések és a táblák sablonjai, azok kitöltési útmutatója a ezés módszerei a ezés iránya (bottom-up, top-down, ellenáramú) és folyamatának egyes lépései a ezés ütemezése (ezési naptár feladatok, határidők, résztvevők) a ezés résztvevői és azok feladatai, hatáskörei és felelőssége a ezésben, különös tekintettel az egyeztetési kötelezettségekre a végleges ek dokumentálásának, jóváhagyásának és kihirdetésének módja A ezés főbb területei teljesítményezés költségezés eredményezés pénzügyi ezés Teljesítményezés teljesítmény? külső és belső igények Milyen termékeket, termékcsoportokat, szolgáltatásokat kívánunk értékesíteni? Milyen relációkban kívánunk értékesíteni? Milyen mennyiségben és összetételben kívánunk értékesíteni? Milyen eladási áron kívánunk értékesíteni? Költségnemek 5. számlaosztály Egyedi költségek Általános költségek A klasszikus költségezés folyamata Költséghelyek 6. számlaosztály Fő költséghelyek Segédköltséghelyek Kereskedelem, irányítás, fejlesztés költséghelyei Költségviselők (termékek) 7. számlaosztály - egyedi anyagköltség - általános anyagköltség - általános bérköltség - előállítás általános költsége (amortizáció, energiaköltség) - előállítás külön költsége (segédköltséghelyek átterhelései, stb.) Közvetlen költség - kereskedelem költsége - irányítás költsége Teljes költség Költség (Budget) Termékek fajlagos költsége (önköltsége) A termelés ezett termékstruktúrája és azok mennyisége A költségezés lépései az általános költségek ezése költséghelyenként a termék előállítási költségének meghatározása a termék követlen költségei és a felosztott általános költségek alapján a termék önköltségének meghatározása a termékszerkezet és a fel nem osztott általános költségek ismeretében meghatározható a szervezet költsége 7

8 ÜZEMI (DIVÍZIÓ) KÖLTSÉGHELY KH II. A folyamatköltség ezés KÖZPONTI KÖLTSÉGHELY KH I. GYŰJTŐ KÖLTSÉGHELY 1. KH III. KISZOLGÁLÓ KÖLTSÉGHELY 1. KH IV. FŐFOLYAMAT RÉSZFOLYAMAT I. RÉSZFOLYAMAT II. RÉSZFOLYAMAT III. KISZOLGÁLÓ KÖLTSÉGHELY 2. KH IV. GYŰJTŐ KÖLTSÉGHELY 2. KH III. KISZOLGÁLÓ KÖLTSÉGHELY 3. KH IV. A költségezés módszerei báziskorrekcióból kiinduló ezés Bázisidőszak költségei Bázisidőszak nem ismétlődő költségei + Bázisidőszakban fel nem merült, de időszakban indokolt költségek + Árváltozások, bérfejlesztések, ezett beruházások, selejtezések és egyéb ezők költségekre gyakorolt hatásai = Tervezett költség Költségezés példa 1 Példa: Bázis időszak adatai: - tárgyi eszközök bruttó értéke eft - átlagos leírási kulcs 15% (a meglevő eszközökre évben is) Terv évi adatok: - a beruházások ezett értéke eft - az új eszközök üzembehelyezésének ezett időpontja szeptember 1. - az új eszközöket várhatóan 5 évig kívánja a társaság üzemeltetni - a maradványérték elhanyagolható. Feladat: Határozza meg az értékcsökkenési leírás várható értékét! meglevő eszközökre től ig: eft x 0,15 új eszközökre től ig: eft x 0,2 x 4/12 A költségezés módszerei normákra alapozott költségezés elsősorban a költségviselőnkénti költségek ezése a ezés műszaki normákra (például bérnorma, anyagnorma) épül normakarbantartás Költségezés példa 2 Példa: A Mókusfalatozó Kft. technológiai szerint az egyes termékek előállításához az alábbi erőforrásokra van szükség: Megnevezés Csip Dél Misi A Misi B Tápkeverőgép (gó/db) 3,00 2,50 2,00 8,00 Diétás mogyoró (kg/db) 1,20 0,80 0,90 4,50 Munkaerő (mó/db) 0,30 0,20 0,15 0,50 Feladat: Határozza meg a termékek várható önköltségét, ha az erőforrások ezett költsége 500 Ft/gó, 600 Ft/kg, illetve 1200 Ft/mó! Csip önköltség: 3 gó/db x 500 Ft/gó + 1,2 kg/db x 600 Ft/kg + 0,3 mó/db x 1200 Ft/mó db = Ft/db (Dél: Ft/db, Misi A: Ft/db, Misi B: Ft/db) A költségezés módszerei rugalmas költségezés elsősorban a költséghelyi költségek ezése átlagos / leggyakoribb terhelés melletti költség, költségjellemző ahol r: reagálási fok K%: költségváltozás százalékban KJ%: költségjellemzőváltozás százalékban K 0 : t 0 időszaki költség K 1 : t 1 időszaki költség KJ 0 : t 0 időszaki költségjellemző KJ 1 : t 1 időszaki költségjellemző 8

9 Költségezés példa 3 Példa: Egy vállalkozás 20X1-ben Ft költséggel db terméket állított elő. A költségek reagálási foka 0,8, a költségjellemző a termelés. Feladat: Tervezze meg a 20X2. évi költséget, ha a termelés várhatóan 20%-kal emelkedik! várható költség: Ft x (1 + 0,2 x 0,8) = Ft VC: ( x 0,8) VC: ( x 1,2) TC: FC: FC: Költségezés példa 4 Példa: A termeléshez szükséges gyártósor bekerülési értéke 6 évvel ezelőtt eft volt. A berendezés várható hasznos élettartama 8 év, a maradványérték elhanyagolható, a leírás módja időarányos, lineáris. A gyártósor ezett teljesítménye gó. Bázisévben az alkatrészköltség eft volt, amelyből eft egy rendkívüli meghibásodás következtében merült fel. Az alkatrészköltség várhatóan 25%- kal emelkedik. A személyi jellegű ráfordítások ezett értéke Ft/gó. Bázisévben a karbantartási költségek eft-ot tettek ki. A karbantartási költségek költségjellemzője a gépórák száma, amely bázis évben gó volt. A reagálási fok 0,6. Az energiaköltség ezett értéke 400 Ft/gó. Feladat: Határozza meg várható gépköltséget! Költségezés példa 4 értékcsökkenési leírás eft x 12,5% = eft alkatrész ( eft eft) x 1,25 = eft személyi jellegű ráfordítások gó x Ft/gó = eft karbantartás eft x (1 + ( gó gó) / gó x 0,6) = eft energia gó x 400 Ft/gó = eft gépköltség: eft Az eredményezés módszerei nagyvonalú eredményezés minimális nyereségkövetelményt meghatározó módszer a nyereségre ható ezők várható hatásainak elemzése részletes eredményezés összköltség eljárás forgalmi költség eljárás eredményoptimalizálás gyártmánykarakterisztika lineáris programozás Piaci információk Az eredményezéshez szükséges információk Az eredményezéhez szükséges információk Termelési információk Jövedelmezőségi információk kereslet-kínálat erőforrások eladási ár önköltség Eredményoptimalizálás optimális termékösszetétel: a vállalkozás rendelkezésére álló erőforrásait figyelembe véve a legmagasabb fedezeti összeget és eredményt biztosítja nincs Termelést korlátozó ező van pozitív fedezetű termékekből: értékesítési maximum negatív fedezetű termékekből: értékesítési minimum egy korlátozó ező gyártmánykarakterisztika több korlátozó ező lineáris programozás modellje 9

10 Eredményoptimalizálás Az optimális termékösszetétel meghatározásának folyamata egy szűkös erőforrás esetén: a korlátozó ező, azaz a szűkös erőforrás meghatározása a fajlagos fedezet meghatározása az eladási ár és az önköltség alapján a szűk erőforrás egységére jutó fedezet meghatározása a termék jövedelmezőségi rangsorának meghatározása a termékösszetétel, a termelési és az értékesítési meghatározása a fedezeti összeg (eredmény) számszerűsítése Lineáris programozás modellje 1. lépés: Korlátozó feltételek, egyenlőtlenségek felírása: számítási korlát x 1, x 2,..., x i,...,x n 0 ahol xi. az i. termék optimális mennyisége gyártási korlátok egyenlőtlenségei anyagkorlát a 1 x 1 + a 2 x a i x i +...+a n x n A a i az i. termék fajlagos anyag-felhasználási mutatója A felhasználható anyag mennyisége gépóra korlát g 1 x 1 + g 2 x g i x i +...+g n x n G g i i. termék fajlagos gépóra igénye G szűk keresztmetszetet jelentő gépsor átbocsátó képessége munkaerő korlát: m 1 x 1 + m 2 x m i x i +...+m n x n M m i i. termék fajlagos normaóra igénye M gyártási korlátot jelentő normaórák száma Lineáris programozás modellje piaci korlátok egyenlőtlenségei min 1 x 1 max 1 min i x i max i. min n x n max n min i az értékesítési minimum az i. termékből max i az értékesítési maximum az i. termékből 2. lépés a célfüggvény felírása: a fedezet maximuma f 1 x 1 + f 2 x f i x i f n x n = F (x) max. f i i. termék fajlagos fedezete Pénzügyi ezés 1) Pénzbeáramlás a vevőktől 2) Pénzbevételek egyéb működési tevékenységből 3) Működési tevékenységből származó pénzbevételek (1+2) 4) Pénzkifizetések szállítóknak 5) Egyéb működés miatti pénzkiadások 6) Nyereségadó és osztalék kifizetések 7) Működési tevékenységgel kapcsolatos összes pénzkiadás (4+5+6) 8) Működési tevékenységből származó Cash-flow (3-7) Pénzügyi ezés 9) Befektetési pénzbevételek 10) Befektetési pénzkiadások 11) Befektetési tevékenységből származó Cash-flow (9-10) 12) Finanszírozási pénzbevételek 13) Finanszírozási pénzkiadások 14) Finanszírozási tevékenységből származó Cash-flow (12-13) 15) Pénzeszköz változás ( ) Köszönöm a figyelmet! 10