Nemzetközi Számviteli Beszámolási Rendszerek. IAS 2 Készletek. Füredi-Fülöp Judit

Átírás

1 Nemzetközi Számviteli Beszámolási Rendszerek IAS 2 Készletek Füredi-Fülöp Judit

2 IAS 2 Készletek - fogalom A készletek olyan eszközök, amelyeket a szokásos üzletmenetben megvalósuló értékesítésre tartanak amelyek még az előállítás folyamatában vannak, de előállításuk célja szintén az értékesítés amelyeket a termelés vagy a szolgáltatás nyújtás során felhasználnak Nincs szó állatokról! 2

3 A standard hatóköre Minden készletre kiterjed, kivéve: Beruházási szerződésből származó készletek (IAS 11) Pénzügyi instrumentumok (IAS 32, 39, IFRS 9) Biológia eszközök a betakarítás időpontjában (IAS 41)

4 A készletek főbb csoportjai Kereskedelmi áruk Eladásra szánt föld, és egyéb ingatlan!! Késztermékek Befejezetlen termelés Anyagok, anyagi eszközök Ki nem számlázott szolgáltatások költségei

5 A készletek bekerülési értéke A bekerülési érték lehet a készlet: beszerzési ára, Előállítás/átalakítás költsége a hozzájuk rendelhető egyéb közvetlen költségek. Beszerzési ár: tartalmazza a készlet megszerzéséhez kapcsolódó közvetlen költségek összegét: - a vételárat, - a vámokat és egyéb adókat, - a szállítási és kezelési költségeket, - hitelfelvételi költség (IAS 23) - az egyéb költségeket, amelyek közvetlenül a késztermékek, anyagok, szolgáltatások megszerzéséhez kapcsolódnak, a készlet jelenlegi helyére és állapotba kerüléséhez szükségesek. Az árengedmények értékei csökkentik a beszerzési árat, ha az közvetlenül 5 a készletbeszerzéshez kapcsolódik.

6 Átalakítás (előállítás) költsége minden olyan költség, amely közvetlenül a termékhez rendelhető: - a közvetlen anyagköltség - a közvetlen bérköltség - a felosztott fix és változó üzemi általános költségek, amelyek a termék előállításával kapcsolatosak. A fix költségek felosztásának a normál üzemi kapacitáson kell alapulnia: a kapacitás csökkenése nem ok az egységköltség emelkedésére Az üres kapacitás költségét az eredmény terhére kell elszámolni (értékesítési ráfordítás ) Egyéb költségek összegük csak olyan mértékben számítható be a készletek értékébe, amely ahhoz szükséges, hogy a készletet az adott helyre és adott állapotba hozható legyen. például a speciális igényeknek megfelelő termék tervezésének költsége

7 Nem része a bekerülési értéknek a szokatlanul magas összegű hulladék értéke a raktározási költségek, kivéve, ha az a termelési folyamat része (pl.: borászat, sajtgyártás esetén) az adminisztratív, igazgatási általános költségek amelyek nem szükségesek ahhoz, hogy a készlet adott állapotába és helyére hozható legyen az értékesítési költségek halasztott fizetéssel történő készletváltozás: finanszírozási elem (normál feltételek mellett kialakuló vételárat meghaladó értékrész): kamat ráfordítás! (nem lehet a bekerülési érték része! )

8 Költségfelosztás több termék egyidejű előállítása esetén Ha a termékek egymással összekapcsolódnak, iker- vagy melléktermékek keletkeznek, akkor gyakran nem mérhető elkülönülten a költségük. A költségek felosztása történhet: - az egyes termékek eladási ára alapján azon a termelési szinten, amikor a termékek különválaszthatóak vagy a termelés befejezésekor. - fő- és melléktermékek esetében, ha a melléktermék jelentéktelen, akkor a főtermék bekerülési értéke a melléktermék nettó realizálható értékének levonása után számítható. (melléktermék nem cél: nyereséget nem mutat ki rajta!)

9 Készletek költség-elszámolási lehetőségei FIFO Súlyozott átlagárak egyéb módszerek: egyedileg: ha a készletek szokásos módon nem forgalmazhatók, speciális igényeket elégítenek ki. standardköltség (elszámoló áras) módszer, kiskereskedelmi módszer (árrés visszaszámítás) Az azonos jellegű és célú készletekre azonos készletértékelési módszert kell alkalmazni. A kiválasztott és alkalmazott módszert következetesen kell alkalmazni. 9

10 A készletek értékelése Az IAS szerint a készletek kimutatása bekerülési érték és a nettó realizálható érték közül az alacsonyabb értéken A nettó realizálható érték: Gazdálkodó és célspecifikus érték! a szokásos üzletmenetben becsült eladási ár, csökkentve az eszköz befejezéséhez és értékesítéséhez még várhatóan felmerülő költségekkel, A becslésnek megbízható bizonyítékon kell alapulnia Az értékelést minden időszakban el kell végezni A fordulónap utáni hatásokat is magában kell foglalnia, ha azok a fordulónapon fennálló körülményekre vonatkoznak. 10

11 Készletek értékvesztése A készletek bekerülési, nyilvántartási értékét csökkenteni kell, ha a készlet értéke várhatóan nem fog megtérülni: - a készlet megsérült - részben vagy teljesen elavult - az eladási ára csökkent - a becsült előállítási költsége növekedett A készletek értékét az értékvesztés elszámolásakor a készletek nettó realizálható értékének szintjéig kell csökkenteni. egyedi értékelés azoknak az anyagoknak az értékét nem kell csökkenteni, amelyeket készlet előállítása érdekében tartanak, ha a belőlük készülő késztermék várhatóan nyereséggel adható el, de legalább a költségek megtérülnek az értékvesztésre utaló körülményeket évente meg kell vizsgálni az értékvesztés visszaírható: a visszaírás az elszámolt ráfordítást csökkenti! 11

12 A készletek értékesítése, könyvekből való kivezetése az összemérés elvének érvényesítése: a könyv szerinti érték ráfordításként, költségként való elszámolására akkor kerül sor, amikor az értékesítésből származó bevétel rögzítésre kerül. eladás akkor tekinthető teljesítettnek, amelyben teljesülnek az IAS szerinti előírások az árbevétel elszámolására vonatkozóan (IAS 18 Bevételek standard).

13 Közzététel Alkalmazott számviteli politika, beleértve a készletek csökkenésénél alkalmazott módszert Könyv szerinti érték fajtánkénti bontásban Az értékesítési költségekkel csökkentett piaci értéken bemutatott készletek Az eredmény terhére elszámolt készletek értéke Az elszámolt leírás és visszaírása, a visszaírás okai A kötelezettségek fedezetéül szolgáló készletek értéke

14 Magyar vonatkozások A magyar számviteli szabályozásban a készletek között mutatjuk ki a biológiai eszközöket, az erdészeti termékeket, ásványokat. A nettó realizálható érték fogalma hazánkban hiányzik, helyette a vásárolt készleteknél a piaci értékre, saját termelésű készleteknél a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett, várható támogatásokkal növelt eladási árra történik hivatkozás. Az átalakítás költségeit a magyar szabályozás külön nem nevesíti, illetve az értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéknek része, a közvetlenül felhasznált anyagok értékével együtt képezi a bekerülési értéket. A nettó realizálható értékre történő leértékelés a magyar gyakorlatban az értékvesztés elszámolását jelenti.

15 A magyar szabályozás kötelezően előírja a készletkategóriákat, beleértve az állatokat és a készletre adott előlegeket is, a standardtól eltérően. A hitelfelvételi költségek nem része a bekerülési értéknek,mivel a készlet beszerzéséhez a magyar gyakorlatban általában nem kapcsolódik közvetlenül hitelfelvétel. A magyar számviteli törvény ai összefoglalják a bekerülési érték megállapításának szabályait: fő szempont az üzembe helyezésig,a raktárba történő beszállításig felmerült költségeknek ideértve a hitelfelvételi költségeket is az eszközzel való egyedi kapcsolata. amennyiben a beszerzés, az előállítás költsége közvetlenül, vagy közvetetten, de megfelelő módszerrel az eszközre felosztható módon kapcsolódik az értékelés tárgyához, akkor azt a bekerülési értékbe be kell számítani.

16 Az IAS és a magyar Sz.T. előírásainak összehasonlítása IAS Sz.T. A készletek első értékelésére előállítási költségen minősített eszközök esetében hitelezési költségek aktiválása készletre adott előlegeket a forgóeszközök között követelésként kell kimutatni és nem számolhatók el szabadon. Alapvetően az egyedi értékelés elve érvényesül. Az értékelési eljárások, mint pl. a FIFO vagy az átlagár módszerek megengedettek, viszont a LIFO módszer már nem A hitelezési költségek aktiválása akkor megengedett, ha ezek a gyártás során merültek fel. készletre adott előlegeket a készletek között kell kimutatni. Alapvetően az egyedi értékelés érvényesül. A fogyasztást követő eljárások mint pl. a csoportos vagy az átlagár-módszer, valamint a FIFO megengedettek.

17 IAS Sz.T. A készleteket a legalacsonyabb érték megállapítását célzó vizsgálatnak kell alávetni. Ennek során a beszerzési/előállítási költségeket a nettó realizálható értékkel hasonlítják össze. A bekerülési érték és a nettó realizálható érték közül az alacsonyabbat kell figyelembe venni. Nettó realizálható érték = eladási ár - értékesítési költségek. (szigorúan a forgalmat állítva a középpontba) A készleteket a legalacsonyabb érték megállapítását célzó vizsgálatnak kell alávetni. Ennek során a beszerzési/előállítási költségeket a valós értékkel hasonlítják össze, amelyet a piaci vagy a tőzsdei ár alapján határoznak meg (alapvetően a beszerzési piacot állítva a középpontba).

18 Határozza meg a készletek mérlegértékét! Megnevezés X készlet Y készlet Z készlet Bekerülési érték (E Ft/kg) Eladási ár (E Ft/kg) Értékesítési költség (E Ft/kg) Mennyiség (kg)

19 Teszt kérdések Milyen hatással lesz egy vállalkozás eredményére ahol a készletek értékét bekerülési értéken állapították meg ha a beszámolókészítés időszakában kiderül, hogy az egyik fajta készlet NRÉ-e 8500 eft, míg ugyanezen készlet bekerülési értéke csak eft? a) Az eredmény nőni fog eft-tal b) Az eredmény nőni fog eft-tal c) Az eredmény nem változik d) Az eredmény csökkenni fog eft-tal

20 Az IAS 2 szerint mely elemek képezhetik a bekerülési érték részét egy termelő vállalkozás esetében? a) A késztermékraktárból az üzletbe való kiszállítás költségei b) A gyártóüzem értékcsökkenése c) Az alapanyag beszerzéséhez kapcsolódó szállítási költségek d) Általános igazgatási költségek

21 Valamely vállalkozás 3 féle terméket árusít. Az üzleti év végén a következő információk állnak rendelkezésre: A (eft/db) B (eft/db) C (eft/db) Bekerülési érték Becsült eladási ár Értékesítési és forgalmazási költségek Mennyiség (db) Az év végi készletérték (eft) a) b) c) d) 2.200

22 A vállalat záró árukészlete két árufajta kivételével eft. A másik két árutípusról a következőket tudjuk: Az egyikből 400 db áll rendelkezésre eredetei bekerülési értékük 4 eft/db. A fordulónapot követően a teljes készletet sikerült értékesíteni 200 eft értékesítési költség felmerülése mellett 3 eft/db eladási áron. A másikból 200 db-al bír a vállalkozás, eredeti vételáruk 30 eft/db. Ezen árukról sajnos az év végi leltározásnál kiderült, hogy az elégtelen tárolási körülmények miatt meghibásodtak. A javíttatás költségei a következő időszak elején eft-ot tettek ki. Végül 300 eft értékesítési költség mellett 35 ef/db-os eladási áron sikerült az egész készletét eladni, amely információ a pénzügyi kimutatás összeállításakor rendelkezésre állt. Mennyi a készletek év végi záró értéke? a) eft b) eft c) eft d) eft

23 Feladat A vállalkozás egyik termékéről az alábbiak ismertek: Dátum Beszerzések (db) Beszerzések ára ( /db) Értékesítés (db) Eladási ár ( /db) záró készlet=170 db A vállalkozás 50 a készletcsökkenéseket 615 FIFO módszerrel számolja 50 el. 620 Az értékesítési és igazgatási költségekről az alábbiak ismertek: A marketing költségek az árbevétel 6%-át teszik ki A forgalmazási költségek az eladási érték 4 %-át teszik ki Az igazgatási költségek az eladási érték 5 %-át teszik ki

24 Termék A és B termékek Példa A társaság 4 féle terméket termel. Az A termék B termék mellékterméke. A termelés első szakaszában nem lehet különválasztani az A és B termékekhez kapcsolódó költségeket. Az A termék ára 700 Ft, a B terméké pedig Ft. A termelés 2 fázisban történik. Az első fázisban a következő költségek merültek fel: Anyagköltsé g Konverzió költsége Összese n Termelés * C termék D termék Összesen *A kimutatásban szereplő összeg tartalmazza a eft-nyi egy munkavállaló hibájából tönkrement anyag költségét is (nem szokásos veszteség)

25 Példa folytatás A termelés második szakaszában már elkülönül az A és B termék. A C terméket mivel előállításához feltétlenül szükséges 10 napra pihentették egy erre a célra bérelt raktárban (költsége eft). A D terméket is raktározni kellett 10 napig, mert a termelés szervezésében zavarok voltak, ennek költsége is eft volt. A C terméknél további termelési folyamatok nem szükségesek. A másik 3 terméknél még üzemi költség merült fel, amelynek változó része eft volt, amely 1:2:2 arányban oszlott meg A, B és D termék között. Az üzemi költség fix része eft volt a szokásos mértéknek megfelelően amely a termékeket a számviteli politika szerint azonos arányban terheli. Az időszakban a termelési zavarok miatt az üzem 50%-os kihasználtsággal üzemelt ( a szokásos terheltség 100% körül van). Határozza meg az egyes termékek költségét!

26 Példa folytatás Tegyük fel, hogy a D termék darabonkénti piaci ára hirtelen 300 Ft-ra csökken. Az eladásig még felmerülő költség összesen e Ft-ra tehető. Mi lesz ekkor a D termék könyv szerinti értéke?

27 Példa Valamely vállalkozás olyan termékeket állít elő műanyagból, amelyeket a villamosipar feldolgozó üzemeiben fognak felhasználni. Ehhez a vállalkozás gyártóüzemet hozott létre, ahol egy különösen jó szigetelő tulajdonsággal rendelkező műgyantából villamos áramkörök gyártásához szükséges, szabványos méretű platinákat fognak majd előállítani. Megnevezés Mennyiség kg Beszerzési ár ( /kg) Beszerzési érték ( ) Nyitókészlet , I.Vétel , II.Vétel , III.Vétel , IV.Vétel , Összesen Zárókészlet

28 Példa folytatás Kiegészitő adatok: - egy darab platina előállításához 1 kg granulátumra van szükség. - alkalmazható értékelési módszerek: -- időszaki FIFO módszer, -- átlagár módszer. - bevétel, gyártási és értékesítési költségek: M e g n e v e z é s I. lehetőség ( ) II. lehetőség ( ) Értékesítésből származó bevétel/platina 2,00 2,00 - Gyártási és értékesítési költségek/platina a granulátum költségei nélkül (1,10) (1,70) = Nettó eladási érték/kg granulátum 0,90 0,30 Feladat: Állapítsa meg a zárókészlet értékét az alkalmazható értékelési módszerek alapján és a hatályos IAS szerint!

29 Példa Állapítsa meg a mérleg-fordulónapi készlet-értékeléséhez alkalmazható egységárat ( /db) az alábbi táblázat adatainak figyelembe vételével: Készlet -fajta Tényleges előállítási költség Újraelőállítási költség Eladási ár Értékesítési költség Nettó realizálható ár Árrés A 09,25 11,75 16,50 2,50 3,00 Mérleg ( /db B 21,00 19,00 25,50 1,00 4,50 C 5,25 07,50 09,00 2,00 1,50 D 28,00 25,00 30,50 1,50 4,50 E 14,50 10,00 12,50 0,50 1,00

30 Példa Valamely vállalkozás végtermékei előállításához rezet használ fel alapanyagként. A réz piaci ára a mérleg fordulónapján 100 /kg. A réz bekerülési, a mérlegben eddig figyelembe vett beszerzési ára 200 /kg. A rezet, mint nyersanyagot tartalmazó végtermék eladási ára változatlanul meghaladja a megfelelő termékek előállítási költségét. Milyen értéken kell értékelni a rézkészleteket az IAS előírásai alapján?

31 Példa - Év végi készletállomány értékelése A B C Eladási ár /db Logisztikai költségek Marketing költségek /db /db Mennyiség db Könyvérték /db Nettó ár realizálható /db Mérlegár /db Mérlegérték Értékvesztés - -