Pesterzsébet Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamat felülvizsgálata

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Pesterzsébet Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamat felülvizsgálata"

Átírás

1 Pesterzsébet Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamat felülvizsgálata A hivatal működését, illetve a nyújtott közszolgáltatások eredményességét mérő mutatószámok bevezetése Budapest XX. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala részére Budapest, június 26. Verzió: 01 IFUA Horváth & Partners Kft. H-1119 Budapest Fehérvári út 79. Telefon: +36 (1) Fax: +36 (1) A HORVÁTH & PARTNERS csoport tagja T H E P E R F O R M A N C E A R C H I T E C T S Barcelona Berlin Boston Budapest Düsseldorf Madrid Munich Prague Stuttgart Vienna Zurich

2 mutatószámok bevezetése 2/17 Tartalom 1. A KÉZIKÖNYV CÉLJA 3 2. MŰKÖDÉST ÉS FELADATELLÁTÁS EREDMÉNYESSÉGÉT MÉRŐ MUTATÓSZÁMOK Önkormányzati feladatellátás Operatív kulcs-mutatószámok 5 3. MUTATÓSZÁM-RENDSZER KIALAKÍTÁSA Feladatlista összeállítása Mutatószámok kijelölése, szelektálása Mutatószámok tartalmának kialakítása Mutatószámrendszer véglegesítése MUTATÓSZÁM-RENDSZER MŰKÖDTETÉSE Szervezeti felelősség, szerepek Folyamat Teljes mérési-beszámolási folyamat Operatív teljesítményértékelés (havi, negyedéves beszámolás) Beillesztés az irányítási rendszerbe 16 Melléklet Mutatószám űrlap minta 17

3 mutatószámok bevezetése 3/17 1. A kézikönyv célja Jelen dokumentum a helyi önkormányzat kötelező feladatainak, így a hivatal működésének, illetve a nyújtott közszolgáltatások eredményességének visszaméréséhez ad módszertani és gyakorlati útmutatást. A közfeladat-ellátás, mint finanszírozott tevékenység visszamérésére olyan operatív teljesítménymutatókat javaslunk definiálni, amely a feladatellátás hatékonyságát és szakmai megfelelőségét egyaránt figyelembe veszi, sőt kiegyensúlyozza. A hivatal működését, illetve a nyújtott közszolgáltatások eredményességét mérő mutatószámokat a feladatlistából vezetjük le. A mutatószámok célja, hogy visszamérjék és kommunikálhatóvá tegyék a közszolgáltatások eredményességét, ráfordítás és minőségi jellemzőit. Államigazgatási Hatósági és közigazgatási Lakossági szolgáltatások Gazdálkodás Eredményességi mutatószámok: Területfejlesztési és területrendezési Kereskedelemvendéglátás Környezetvédelem Kommunális igazgatás Vízügy, villamosenergia, gáz Építéshatóság Adóhatóság Okmányirodai Közigazgatási eljárások Gyámügy és gyámhatósági Szociális ellátás Egészségügyi ellátás Oktatás-nevelés Közművelődés és sport Tűzvédelem és katasztrófa-elhárítás Távhőszolgáltatás Közterületi rend és tisztaság védelme Közbiztonság (?) Lakás- és helyiségbérlet Költségvetés, tervezés Pénzügyi gazdálkodás Vagyongazdálkodás Adóbevételek (helyi és egyéb adók) Bírságok, illetékek Szociális támogatások A kijelölt jellemzői: Kötelező önkormányzati at fed le. Operatív működésben jellemzően megjelenő (gyakori, illetve hangsúlyos). Jelentős, külső és/vagy belső (befolyásolható) teljesítményeket tartalmaznak.* Lakásállomány /db Tulajdonviszonyok db % Személyi Önkormányzati egyéb tulajdon tulaj ,85 2,73 0, jan jan jan. 01. Kiadott építési engedélyek száma A feladatot mérő mutatószámok: Rendszeresen mérhető szám legyen. A feladat tényleges eredményét mérje (folyamatot vagy eredményességet). Relatív (összehasonlítást tegyen lehetővé). Maximum feladat, 30 mutató legyen! *A hagyományos leíró adatok (lakosság, foglalkoztatottság, stb.) beillesztését fontos elkerülni, mivel ezeket aktívan, közvetlenül az önkormányzat nem tudja befolyásolni. Ez a dokumentáció az operatív teljesítménymutatók jellemzőit, kialakítását és beszámolásának működtetését mutatja be.

4 mutatószámok bevezetése 4/17 2. Működést és feladatellátás eredményességét mérő mutatószámok A jelenlegi gyakorlatban a szakmai és fiskális szempontok számos ponton eltérnek. Míg az általános szakmai követelmények felügyelete megfelelően történik, a gazdálkodási hatékonyság már kevésbé érvényesül. Ezt jelzi az is, hogy az önkormányzatok beszámolási gyakorlatában többnyire külön válik a rendszeres, költségvetési szemléletű pénzügyi beszámolás és a köz-ellátásának minősítése Önkormányzati feladatellátás A köz több jellemzője is nehezíti a pénzfelhasználási és elosztási hatékonyság, átláthatóság megteremtését 1. A köz főbb jellemzői: a kereslet és a fizetőképesség eltérése, ellátási kényszer, általános szakmai követelmények, garanciák, rendszerek működése, tervezhetősége, mérhetősége, protokollja, eredmények, ráfordítások értékelhetősége, kalkulálható és előírható költség, költségelemek, bérpolitika, átláthatóság igénye, az állam forráshoz jutásának módja. Éppen ezért fontos az egyes közszolgáltatások szakmai és gazdasági elvárásoknak való megfeleltetése és ez által a költségvetési korlát és a közfeladat-ellátás, mint finanszírozandó reálfolyamat közötti rendszerbeli kapcsolat megteremtése. A közfeladat-ellátás mint finanszírozott tevékenység visszamérésére olyan operatív teljesítménymutatókat javaslunk definiálni, amely a feladatellátás hatékonyságát és szakmai megfelelőségét egyaránt figyelembe veszi, sőt kiegyensúlyozza. Az operatív teljesítménymutatók kialakítása során négy típusba soroltuk az önkormányzat feladatellátását: Államigazgatási Hatósági és közigazgatási Lakossági szolgáltatások Gazdálkodás Az egyes típusokba tartozó feladatcsoportokat az alábbi ábrán foglaltuk össze: 1 Dr. Aradi Zsolt PM főosztályvezető, c. egyetemi tanár: Törvény a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról (előadás, MCE konferencia: A státusztörvény nyújtotta lehetőségek és a controlling kapcsolata, június 4.)

5 mutatószámok bevezetése 5/17 Államigazgatási Hatósági és közigazgatási Lakossági szolgáltatások Gazdálkodás Területfejlesztési és területrendezési Kereskedelemvendéglátás Környezetvédelem Kommunális igazgatás Vízügy, villamosenergia, gáz Építéshatóság Adóhatóság Okmányirodai Közigazgatási eljárások Gyámügy és gyámhatósági Szociális ellátás Egészségügyi ellátás Oktatás-nevelés Közművelődés és sport Tűzvédelem és katasztrófa-elhárítás Távhőszolgáltatás Közterületi rend és tisztaság védelme Költségvetés, tervezés Pénzügyi gazdálkodás Vagyongazdálkodás Adóbevételek (helyi és egyéb adók) Bírságok, illetékek Szociális támogatások Közbiztonság Lakás- és helyiségbérlet Az ábra egy szűkített, aggregált listát tartalmaz, annak érdekében, hogy a települési önkormányzatok szerteágazó feladatai között a valóban hangsúlyos, rendszeres és jelentős erőforrás-igényt (humán és dologi erőforrást) jelentő tevékenységek jelenjenek meg. A kijelölt jellemzői: Kötelező önkormányzati at fed le. Operatív működésben jellemzően megjelenő (gyakori, illetve hangsúlyos). Jelentős, külső és/vagy belső (befolyásolható) teljesítményeket tartalmaznak. Az operatív és a befolyásolhatóság szerinti megkülönböztetést, illetve az ezen bontás szerinti mutatószámok jellemzőit az alábbi fejezet tartalmazza Operatív kulcs-mutatószámok A szakmai és fiskális szempontok összehangolásának egyik, az Önkormányzat pénzügyi beszámolásnak kiegészítése a feladat-alapú mutatószámok ennek többféle formája, tartalma lehet. A településfejlesztéshez kapcsolódó és más stratégiai jelentésekben már gyakran szerepelnek olyan adatok, amelyek a közfeladat-ellátás és a jóléti fejlesztések előrehaladását tükrözik vissza, ugyanakkor gyakran keverednek az Önkormányzat számára külső feltételként megjelenő és az általa befolyásolható, illetve befolyásolt tényezők. Szintén nem válnak el a napi, operatív munkavégzéshez kapcsolódó (azaz a Hivatal és a kötelező at ellátó intézményháló által ellátott) és a stratégiai-fejlesztési, azaz egyedi erőfeszítéseket és elkülönített forrásokat igénylő, ún. stratégiai akciók.

6 Befolyásolhatóság A hivatal működését, illetve a nyújtott közszolgáltatások eredményességét mérő mutatószámok bevezetése 6/17 Az alábbi ábra ezen típusú csoportosítást foglalja össze: nagy Operatív teljesítménymutatók (KPI-k) Stratégiai (BSC) mutatók kicsi Napi információk Külső adottságok, premisszák operatív Egyedi cselekvés szükségessége stratégiai A stratégiai (BSC) mutatók az önkormányzati stratégia lebontása során kerülnek kialakításra, ezért jelen kézikönyvben az operatív teljesítménymutatók (más néven: KPI-k, azaz kulcsmutatószámok) bevezetésével foglalkozunk. A kulcs-mutatószámok (KPI-k) olyan összetett mutatószámok, amelyek kompakt, aggregált információt adnak az önkormányzat feladatellátásáról és előrejelzik annak jövőbeli helyzetét. Input: Operatív adat Output: Kulcsmutatók A szervezeti információs özönt megszűrve mutatják az összes releváns információt. Támogatják a vezetőket a döntéshozatalban. A rendelkezésre álló adatok következetes és fókuszált összefoglalásával, elemzésével jár. A jó mutatószámok jellemzői, hogy felhívják a vezetők figyelmét az önkormányzati teljesítmény valóban fontos aspektusaira, gyors áttekintést nyújtanak arról, hogy mi megy jól és mi nem, hozzásegítik a vezetőket a releváns kérdések feltevésére, korai előrejelző rendszerként működnek, teljesítménymérési és ösztönzési rendszerként is szolgálnak. Ugyanakkor, a mutatószámok nem váltják ki a teljes beszámolási rendszert, próbálják megmagyarázni az önkormányzati teljesítmény minden apró részletét,

7 mutatószámok bevezetése 7/17 foglalkoznak a pozitív trendeket nem befolyásolható, nem kritikus teljesítményekkel, fedik le minden vezetői szint információs igényét, válhatnak túl bonyolult rendszerré, különben nem lesz kezelhető. Fontos kiemelni, hogy egy-egy mutatószám különböző dimenziók, értelmezési tartományok mentén definiálható. Például, az oktatás-nevelés területén a közfeladatot ellátó mutatószámok értelmezhetők intézményi szinten és aggregáltan, teljes önkormányzat szintjén is. Az utóbbi mutatószám értéke megegyezik az intézményi szintű értékek összegével, átlagával. Az, hogy hány mutatót mérünk, milyen bontásban és milyen gyakorisággal a felhasználás célja, majd adat, informatika és kapacitás kérdése. naponta hetente havonta negyedévente félévente évente Feladattípus Pl.: Lakossági szolgáltatások módosított tavalyi tény idei terv idei tény előirányzat városrészenként regionálisan város szinten Feladat Pl.: Oktatás-nevelés intézményenként teljes intézményhálóra Mutató Pl. 1 tanulóra jutó oktatók száma elemenként Az adatokat feltehetően az alábbi bontásban szeretnénk látni csoportonként aggregáltan Ugyanannak a teljesítménymutatónak az alábontása, intézményi bontása nem alkot önálló mutatószámot! A mutatószámok kialakítása során az alábbi feltételeknek kell teljesülniük: Befolyásolhatóság: Az önkormányzatnak képesnek kell lennie befolyásolni a mutatót, ellenkező esetben kevés esély van az elvárt javulás teljesülésére. Teljeskörűség: Fedjék le a legfontosabb önkormányzati at. Kiegyensúlyozottság: A pénzügyi dimenzió mellett más típusú mutatók is jelenjenek meg benne (lakosság, folyamat, kockázat, személyzet). Mérhetőség: A jelenlegi rendszerekben meglévő, mért alapadatokból számítható legyen, illetve a mutató számításához szükséges alapadatok mérhetőségét lehetővé kell tenni. Egyszerűség: Könnyen kiszámítható, előállítható mutatókat alkalmazzunk. Az a megfelelő mutató, amely összehasonlítható, más szervezetek munkatársai számára is érthető, esetleg ők is használnak hasonlót. Összefoglalva, a feladatot mérő mutatószám: Rendszeresen mérhető szám legyen. A feladat tényleges eredményét mérje (folyamatot vagy eredményességet). Relatív (összehasonlítást tegyen lehetővé). Maximum feladat, és 30 mutató legyen!

8 mutatószámok bevezetése 8/17 3. Mutatószám-rendszer kialakítása Az operatív mutatószám-rendszer meghatározása során olyan rendszert kell kialakítani, amely az önkormányzati feladatellátás eredményességét és hatékonyságát egyaránt méri, és ezáltal egységes rendszerben kezeli a szakmai, gazdálkodási (pénzügyi) és irányítási (hatékonysági) elvárásokat. Az operatív mutatószám-rendszer kialakításának lépéseit az alábbi ábra foglalja össze: Feladatlista összeállítása Mutatószámok kijelölése, szelektálása Mutatószámok tartalmának kialakítása Mutatószám-rendszer véglegesítése Mely közszolgáltatások és eredményességét kívánjuk mérni? Milyen alapon ítéljük meg a megfelelő feladatellátást? Mi lesz a mutatószám tartalma és adatforrása? Ki és hogyan fogja működtetni a mutatószámrendszert? Hivatal???? Civil és egyházi feladatátadások Önkormányzati vállalatok Intézmények? Beillesztés a beszámolásba Beillesztés a tervezésbe Adatszolgáltatás, informatika Az egyes módszertani lépések leírását az alábbi fejezetek tartalmazzák Feladatlista összeállítása Az első lépésben a települési önkormányzat aggregált feladatkataszterét kell összeállítani, illetve áttekinteni. Fontos, hogy a települési önkormányzat kötelező feladatait olyan szintre összegezzük, amely feladatból álló listára szűkíti le az egyébként meglehetősen szerteágazó at. A feladatlista összeállítását lehet alulról összegezni (bottom-up), és felülről lebontani (topdown). Fontos, hogy a feladatlista összeállítása során egyértelmű fókusz legyen. Ebben a jövőbeli mutatószám-rendszerrel szembeni elvárások, szabályozási környezet (szakmai kérdések) és az önkormányzat struktúrája (mely at lát el a Hivatal, milyen intézményi csoportok vannak stb.) jelentenek iránymutatást. Az IFUA ajánlását a 2.1. fejezetben bemutatott, négy feladattípusra felosztott bontás tartalmazza. Az önkormányzatok az alábbi közfeladat-csoportok ellátására fókuszálnak:

9 mutatószámok bevezetése 9/17 Államigazgatási Hatósági és közigazgatási Lakossági szolgáltatások Gazdálkodás Területfejlesztési és területrendezési Kereskedelemvendéglátás Környezetvédelem Kommunális igazgatás Vízügy, villamosenergia, gáz Építéshatóság Adóhatóság Okmányirodai Közigazgatási eljárások Gyámügy és gyámhatósági Szociális ellátás Egészségügyi ellátás Oktatás-nevelés Közművelődés és sport Tűzvédelem és katasztrófa-elhárítás Távhőszolgáltatás Közterületi rend és tisztaság védelme Költségvetés, tervezés Pénzügyi gazdálkodás Vagyongazdálkodás Adóbevételek (helyi és egyéb adók) Bírságok, illetékek Szociális támogatások Közbiztonság Lakás- és helyiségbérlet A feladatlista összeállítását követően lehet elkezdeni a mutatószámok kialakítását. A mutatószámok kialakítása három lépésben történik: 1. Első lépésben áttekintjük és megszűrjük az önkormányzati feladatlistát, és meghatározzuk a mérés outputját. 2. Második lépésben a mutatószámok részletes kidolgozásra kerülnek, meghatározásra kerül az egyes mutatók pontos számítási módja, adatgyűjtési igénye és ez alapján az automatizáltság vagy manuális adatrögzítés formája. 3. Harmadik lépésben a kialakított mutatószámok minta-számítása lehetőséget ad az adattartalom véglegesítésére, valamint a mutatószám-rendszer működtetésének erőforrás-igényének meghatározására Mutatószámok kijelölése, szelektálása A mutatószámok első körös kijelöléséhez az aggregált feladatlistában szereplő feladatcsoportokat közösen áttekintjük és meghatározzuk azokat a kritikus pontokat, amelyek a feladatellátás teljesítményét és eredményét mérik. Az így összeállított mutatószám-listában hangsúly eltolódások lehetnek, ugyanakkor fontos, hogy lehetőleg mind a négy pillér megjelenjen az operatív mérőszámok között. A áttekintéséhez és a megfelelő mutatószámok megtalálásához az alábbi módszertani segédlet alkalmazását javasoljuk: Feladat megnevezése Teljesítmény-javítás forrása (folyamat, eredmény) Feladat eredménye (akkor jó, ha ) Lehetséges mutatószám Mutatószám definíciója, leírása

10 mutatószámok bevezetése 10/17 A táblázat egyes oszlopai mutatják a megfelelő mutatószám definiálásához vezető utat. Teljesítmény-javítás forrása: Melyek az adott feladatcsoport kritikus elemei, az Önkormányzat számára javítható folyamatai? Megfelelő minőségű eredménye van-e a munkának? Hogyan lehetne ezen javítani? Feladat eredménye: Mi teszi kézzelfoghatóvá a feladat elvégzését? Mikor jó a feladat-ellátás? Lehetséges mutatószám: Az előző kérdésekre adott válaszok alapján több mutatószám, adat is felmerülhet. A feladatellátás minősége, eredménye és kritikus pontjai mind mérhető mutatókat jelentenek. Mutatószám definíciója, leírása: Fontos, hogy minél pontosabb megfogalmazást kapjon a mutatószám. Ugyanitt érdemes rögzíteni, hogy mely tényezőket értjük bele, és melyek azok a hatások, amelyeket nem kívánunk beleszámítani. Fontos, hogy az első lépés inkább ötletelés jellegű legyen és inkább több mutatószámjavaslatot tartalmazzon a táblázat, a későbbi szűrésekhez Mutatószámok tartalmának kialakítása A mutatószámok tartalmának kialakításakor a részletes számítási mód, az egyes adatok forrása, adatrögzítés módja és gyakorisága kerül meghatározásra. A jelenlegi beszámolók és adatbázisok elemzésével lehet definiálni az alábbi adatokat. Az operatív mutatószámok definícióját, számítási módját és egyéb adatait a mutatószáműrlapon rögzítjük: Mutató specifikálása Mutató kódja: Mutató leírása (számítási módja): Mutató megnevezése: Mérés Mérhető Nem mérhető Mérés gyakorisága: Adatforrás Adatforrás: Adatbetöltés: manuális automatikus Célérték Mértékegység: Célérték Kapcsolódó mutató Megnevezés: Kód: Megjegyzés: Mutatószámok technikai feltételei: mérés kialakítható, célérték meghatározható legyen. Az adatok rendelkezésre állása és mérhetősége szempontjából szét kell választani a rövid távon és a hosszú távon bevezethető mutatókat.

11 mutatószámok bevezetése 11/ Azonnal bevezetendő mutatók Rövid távon bevezethető mutatók Hosszú távon bevezethető mutatók A jelenlegi beszámolók és adatbázisok elemzésével lehet definiálni az alábbi adatokat: pontos adatforrás, számítási metódus (kalkuláció), gyakoriság, adatrögzítő személye, felelős Mutatószám esetleges átsorolása lehetséges A priorizálást a mutatók relevanciája határozza meg. Ugyanakkor az adatszolgáltatás és az informatika fejlettsége alapján egyes mutatókat át kell sorolni a bevezetés késlekedése miatt. A mutatószámok második szűrése egyben a jövőbeli mutatószám-rendszer elemeinek megfelelő számosságra való csökkentését is jelenti. Érdemes már ebben az időszakban legfeljebb mutatóra leszűkíteni a véglegesítésre szánt listát Mutatószámrendszer véglegesítése A mutatószámok harmadik szűrése a mutatószámok tesztelését, optimális (terv) értékek meghatározását és a mutatószám-rendszer struktúrájának véglegesítését tartalmazza. A mutatószámok tesztelésére és tervezett értékeinek (következő időszak terv) kialakítására egyaránt szolgál. A tesztértékek a mutatók validálását és egyben valóssá tételét is jelentik. Több adatsor, adat is rendelkezésre állhat! A mutatószám kalkulációját addig kell pontosítani, amíg egyértelmű lesz a tartalma (mi számít bele és mi nem), valamint a kiszámítás folyamata, módja. Mintakalkulációk, tesztértékek készüljenek! A korábbi időszakok tényértékei helyezik kontextusba a mutatót. Fontos, hogy összehasonlíthatók legyenek a különböző időszakok értékei és reális célértéket tűzzenek ki. Külső szakértő támogassa a mérést! A bevezetés első időszaka jelentős pluszfeladatot és tanulást jelent az érintetteknek. A tanácsadó segít a folyamat kialakításában és megválaszolja a kérdéseket (problem-solver & coach). A mutatószámok véglegesítését képezi a beszámolási gyakoriságnak megfelelő bontású célértékek meghatározása és a beszámolásra való előkészítése. A célértékek kitűzésénél az alábbi szabályokat kell figyelembe venni: A célértékek konstans emelése kerülendő (pl. minden évben + 10%);

12 mutatószámok bevezetése 12/17 Ne alkalmazzunk hokiütő -módszert (pl. jelentős növekedés csak az utolsó évben); Ehelyett az egyes évek alakulását differenciáltan kell átgondolni: o Ábrázoljuk az időbeli késedelmeket; o Tervezzük be a különböző események bekövetkeztét; o Vegyük figyelembe a telítettségi hatásokat; o Integráljuk az intézkedések megvalósulásának hatásait (tervezés). Gyakran előzetesen magasabb szinten határozzák meg a lényeges célérték-elképzeléseket. Ezt egy közös megbeszélés (workshop) keretében közzé kell tenni és meg kell vitatni. Célértékek keletkezhetnek spontán módon is, a workshop során történő vitából kiindulva. Ha a workshopon kell célértékeket meghatározni, akkor segít a kérdéslánc: Mennyi a jelenlegi érték? vagy Becsülje meg, mennyi a mostani cél-érték! Ez az érték túl magas, túl alacsony vagy túl kevés? Mennyivel (%) kellene az értéknek (pl.) 3 év alatt változnia? Mennyivel (%) kellene az értéknek a jövő év végéig változnia? De a célértékek rendszerint nem közvetlenül a workshop keretében kerülnek rögzítésre, hanem az ezt követő egyéni vagy csoportos beszélgetéseken és adott esetben ezeket az eredményeket egy újabb közös workshopon kell egyeztetni, jóváhagyni. A célértékek meghatározásához ezen felül segítenek: aktuális értékek, összehasonlítóadatok, külső felmérések, tanulmányok. A mutatószámok struktúrájának véglegesítése során még egy végső pillantást kell vetni a meghatározott mutatókra, azok egymásra hatására, a mutató-lista kiegyensúlyozottságára. Ugyanis elképzelhető, hogy az egyes szűrési lépésekben csak bizonyos mutatók szűrődnek ki, és a bent maradók csak egyoldalúan fogják mérni a feladatellátás eredményességét. Mutatószámok jellege Mutatószám-rendszer Csak pénzügyi mutatószámok Túlzottan a pénzügyi célokra összpontosít, a nem pénzügyi célokat és a hosszú távon szükséges képességek kiépítését elhanyagolja. Túl sok mutatószám Nem mérhető mutatók Túl bonyolulttá válik a rendszer. Nem mérhetőek a kiválasztott mutatók. Nem a teljesítmények (eredmény) alapján kerül levezetésre Fennáll annak a veszélye, hogy az eredeti céloktól eltérő megoldás jön létre. Mérés túl költséges A mutatószámok értékeinek előállítása túl nagy munkát követel meg a munkatársaktól. A mutatószám-rendszer tartalmának véglegesítése mellett el kell kezdeni előkészíteni a jövőbeli működtetést.

13 mutatószámok bevezetése 13/17 4. Mutatószám-rendszer működtetése Egy mutatószám-rendszer akkor fog működni, ha az elméleti síkon kiválasztott és mintakalkulációkkal számszerűsített KPI-k bekerülnek a Hivatal irányítási rendszerébe, és folyamatosan szem előtt vannak. Az irányítási rendszerbe történő beillesztés kulcsa a tervezéssel és beszámolással, valamint az operatív teljesítményértékeléssel való összekapcsolás. Az operatív mutatószám-rendszer (KPI-k) jelentős változást jelent a Hivatal irányítási gyakorlatához képest, emiatt fontos minél jobban előkészíteni a rendszer későbbi működtetését. Fontos, hogy amennyiben lehetséges, a mutatószám-rendszer ne képezzen önálló sziget megoldást, hanem integráltan kapcsolódjon össze a Hivatal korábban kialakított és működtetett irányítási folyamataival, felelősségeivel. Szemléltetőül, az alábbi ábrán egy működő operatív mutatószám-rendszer (MR) fő folyamatait és szerepköreit foglaltuk össze: MR szakmai felelős MR informatikai felelős Példa Szakmai felügyelet Adatbevitel Működtetés Felhasználás MR adatrögzítő MR adatfelelős MR adatbetöltő MR koordinátor (helpdesk) MR rendszergazda MR fejlesztő Felsővezetők Központi folyamatvezető Folyamatvezetők Folyamatgazdák Egyéb felhasználók A mutatószám-rendszer működtetésének előkészítése a szervezeti felelősségek és szerepek, a mérési-beszámolási folyamat, valamint az irányítási rendszerbe történő beillesztés meghatározását jelenti Szervezeti felelősség, szerepek Mivel az operatív mutatószám-rendszer számos, pénzügyi és nem-pénzügyi típusú adatot tartalmaz, ezért az adatok várhatóan különböző adatforrásokból és különböző szervezeti egységekből fognak származni. Ezzel párhuzamosan az összes mutatószám érték magyarázatát és annak teljesüléséért vállalt felelősségét nem lehet egy szervezeti egység hatáskörébe rendelni, hanem csak az egyes mutatók terén más-más személyek lesznek kompetensek. Megválaszolandó kérdések: Milyen szerepeket definiálunk (ki rögzíti az adatot, ki magyarázza az értékeket és ki hoz döntést, intézkedést)? Milyen szituációkban, döntési fórumokon kerülnek elő a mutatók (kik vesznek részt)? Hány érintettje lesz a mutatószám-rendszernek?

14 mutatószámok bevezetése 14/17 Milyen szervezeti kultúra, külső és belső kommunikáció jellemzi az adott önkormányzatot? Milyen fórumokon, eszközökkel fogja felhasználni a közvélemény tájékoztatására a mutatószámokat? Ennek érdekében, javasolt már az üzemeltetés megkezdése előtt (legkésőbb a mintakalkulációk kialakítása során) szabályozott felelősségeket, szerepköröket definiálni. Az operatív mutatószám-rendszer működésében az alábbi szerepkörök jelennek meg jellemzően: MR* felelős Az a szervezeti szereplő (személy vagy szervezeti egység), aki a mutatószám-rendszer felelőse, moderátora összvállalati szinten. Feladata a teljes MR mérési-beszámolási folyamat irányítása, az időszaki és éves értékelések moderálása, valamint az intézkedések dokumentálásának és visszamérésének biztosítása. Adatgazda A mutatószámok tényértékének alakulását folyamatosan nyomon követő vezető, aki az időszaki értékek változását, célértéktől való eltérését validálni, értékelni és magyarázni tudja. Az adatgazda fontos szerepet tölt be a célérték kitűzésében is. Támogató szereplők A mutatószámok kalkulációjához szükséges adatokat szolgáltató, illetve az informatikai támogatást biztosító munkatársak és további szervezeti érintettek. *MR: Mutatószám-rendszer Természetesen ennél komplexebb szerepek definiálására is lehetőség van Folyamat A mutatószám-rendszer működtetéséhez kapcsolódó folyamat(ok) meghatározása során az alábbi kérdéseket kell megválaszolni: Mi lesz az előállítás (adatrögzítés) folyamata? Informatikailag támogatják, vagy manuális adatgyűjtés történik? (Esetleg vegyesen?) Mi lesz az értékelés folyamata? (Csak papíron létezik vagy közös átbeszélés, intézkedések megfogalmazása is történik?) Milyen típusú döntések születnek a mutatók alapján? Teljes mérési-beszámolási folyamat A teljes mérési-beszámolási folyamat a teljes évet átfogja. Ennek három fő lépése van. Az előkészítés és a záró értékelés egyszeri esemény, amelyek között rendszeresen sor kerül az időközi mérésre és értékelésre. Az időközi mérés és értékelés gyakoriságát az alábbi szempontok határozzák meg: Változások gyorsasága (amit a mutató mér); A mért objektum, jelenség kritikussága; Beavatkozás lehetősége, illetve intézkedések, döntések átfutási ideje; Mérés költségei. Alapvetően negyedéves időközi mérést és értékelést javaslunk az Önkormányzat számára.

15 mutatószámok bevezetése 15/17 1. MR mérés-beszámolás előkészítése 2. Havi, negyedéves beszámolás 3. Éves teljesítményértékelés MR mérés, beszámolás folyamatának felülvizsgálata Ütemterv készítése (határidők, felelősök frissítése) Táblázatok frissítése, előkészítése Feladatok lebontása és kommunikálása szervezeti egységekre Havi emlékeztető levél kiküldése MR input-adatainak rögzítése Kitöltött adattáblák összegyűjtése Beszámoló összeállítása Szóbeli értékelés vezetői megbeszélés keretében Értékelés írásos rögzítése Beszámoló archiválása Célértékek teljesülésének értékelése Éves teljesítmény összefoglalása A mérés-beszámolás előkészítése során nyílik lehetőség a mutatószámok felülvizsgálatára is Operatív teljesítményértékelés (havi, negyedéves beszámolás) Az operatív mutatószám-rendszer (MR) mutatók értékeinek teljesülését az önkormányzat vezetői folyamatosan nyomon követik. Az éves teljesítményértékelésen túl javasoljuk, hogy az adott mutató alakulásában közvetlenül érintett vezetők negyedévente is kapjanak tájékoztatást a mutató értékének alakulásáról, illetve egy negyedévente megtartandó operatív MR értekezlet keretében a vezetők közösen tekintsék át az elmúlt negyedévi teljesítményt. A negyedéves megbeszélések célja a klasszikus egykörös visszacsatolás megvalósítása: e megbeszéléseken kell áttekinteni az elmúlt időszak eseményeit, teljesítményeit és az információk ismeretében dönteni a további lépésekről. A cél tehát elsősorban: 1. a teljesítményekkel kapcsolatos tényadatok áttekintése; 2. a teljesítmények operatív értékelése, ennek kapcsán: - az elvárttól való eltérések okainak magyarázata, - megoldási javaslatok kidolgozása, valamint - a célok, mutatók, elvárások megfelelősségének áttekintése. A rendszeres értékelő megbeszélések nem foglalkoznak a mutatószám-rendszer felülvizsgálatával; a párbeszéd, a megoldások keresése ezeken a megbeszéléseken az adott időszakban befolyásolható, kritikus ra vonatkozóan történik. A negyedéves MR beszámolók, értékelések eredményei: kritikus tervtől való eltérései és elfogadott javaslatok az eltérések megszüntetésére, tervtől eltérő értékű mutatók és elfogadott intézkedések az eltérések kezelésére, személyes felelősök megnevezése a fentiek kapcsán.

16 mutatószámok bevezetése 16/ Beillesztés az irányítási rendszerbe A korábbi pénzügyi tervezés és beszámolás, sőt a szervezeti teljesítményértékelés is átalakul az operatív mutatószámrendszer bevezetésével. Tervezés MR rendszer Beszámolás Teljeítmény-.értékelés Tervezéshez kapcsolódó kérdések: Milyen mutatók legyenek összehasonlítás-alapúak? A tervezés alapja vagy eredménye lesz a feladat-alapú mutatószám-rendszer? Hogyan változzon meg a tervezési folyamat / tervezési naptár? Mit jelent a tervezést támogató informatikai rendszer szempontjából? Beszámoláshoz kapcsolódó kérdések: Van-e kompetencia az új mutatók értelmezésére? Hogyan és hol gyűjtsék a több forrásrendszerből adatokat Több szervezettel kapcsolat milyen koordinációs at támaszt? Riportok struktúrája, áttekinthetősége még kritikusabb! Teljesítményértékelés kapcsán kritikus témák: Megbízható adatszolgáltatás kialakítása; Kiemelkedő teljesítmények ösztönzése, motiválása; Fejlesztési irányok meghatározása. Az irányítási rendszerbe való beillesztésen keresztül a mutatószám-rendszerek a szervezeti tanulást és a teljesítményekkel, közkal kapcsolatos gondolkodásmód megváltozását is elősegítik. A mutatószám-rendszerek az egész szervezetre hatással vannak: Előrejelzés Ötletek, más gyakorlatok Racionalizálás Javaslat Ellenőrzés, visszamérés Vezetés, irányítás Operatív mutatószámrendszer Összehasonlítás Koordináció, együttműködés Információ

17 mutatószámok bevezetése 17/17 Melléklet Mutatószám űrlap minta Mutató specifikálása Mutató kódja: Mutató leírása (számítási módja): Mutató megnevezése: Mérés Mérhető Nem mérhető Mérés gyakorisága: Adatforrás Adatforrás: Adatbetöltés: manuális automatikus Célérték Mértékegység: Célérték Kapcsolódó mutató Megjegyzés: Megnevezés: Kód:

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Általános döntési kompetenciák, eljárások korszerűsítése a stratégiai menedzsment erősítése érdekében, valamint a Hivatalon belüli koordinációs funkció színvonalának

Részletesebben

Termelésirányítási rendszerek bevezetésének tapasztalatai

Termelésirányítási rendszerek bevezetésének tapasztalatai Barcelona Berlin Boston Budapest Düsseldorf Madrid Munich Prague Stuttgart Vienna Zurich www.ifua.hu Dr. Viharos Zsolt János Vári Attila MLBKT XIII. Kongresszus 2005. november 16-18. Termelésirányítási

Részletesebben

Fiáth Attila Nagy Balázs Tóth Péter Dóczi Szilvia Dinya Mariann

Fiáth Attila Nagy Balázs Tóth Péter Dóczi Szilvia Dinya Mariann Fiáth Attila Nagy Balázs Tóth Péter Dóczi Szilvia Dinya Mariann Egységes kockázatkezelési módszertan kialakítása a villamosenergia-ipari átviteli rendszerirányító társaságnál A felelős vállalatirányítás

Részletesebben

A Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontja

A Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontja A Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontja (MTA TTK) gazdálkodásának átvilágítása Végleges verzió Budapest, 2016. február 26. IFUA Horváth & Partners Kft. 1119 Budapest, Hungary Fehérvári

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. a Réti, Antall és Társai Ügyvédi Iroda. 2014. éves beszámolójához

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. a Réti, Antall és Társai Ügyvédi Iroda. 2014. éves beszámolójához KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Réti, Antall és Társai Ügyvédi Iroda 2014. éves beszámolójához I. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. Azonosító adatok Az Iroda neve, székhelye: Réti, Antall és Társai Ügyvédi Iroda 1055 Budapest,

Részletesebben

HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy

HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy Energetikai Szakközépiskola és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy 0-2 - 2-1 óraszámokra Készítette: Csajáginé Nikl Katalin szaktanár Ellenőrizték:

Részletesebben

INTEGRÁLT ÖNKORMÁNYZATI RENDSZER

INTEGRÁLT ÖNKORMÁNYZATI RENDSZER INTEGRÁLT ÖNKORMÁNYZATI RENDSZER Professzionál Zrt. 20 ÉVE ÚTON AZ INFORMATIKA VILÁGÁBAN A Professzionál Zrt-t 1989-ben alapították a Professzionál Kisszövetkezet jogutódjaként. Az elmúlt két évtizedben

Részletesebben

Pályázati kézikönyv. az Interreg V-A Ausztria-Magyarország Program pályázói és kedvezményezettjei számára

Pályázati kézikönyv. az Interreg V-A Ausztria-Magyarország Program pályázói és kedvezményezettjei számára Pályázati kézikönyv az Interreg V-A Ausztria-Magyarország Program pályázói és kedvezményezettjei számára Projektfejlesztés és pályázatbenyújtás: a pályázat útja a projektötlettől a szerződéskötésig A pályázati

Részletesebben

Antreter Ferenc. Termelési-logisztikai rendszerek tervezése és teljesítményének mérése

Antreter Ferenc. Termelési-logisztikai rendszerek tervezése és teljesítményének mérése Antreter Ferenc Termelési-logisztikai rendszerek tervezése és teljesítményének mérése Doktori értekezés Témavezetők: Dr. Várlaki Péter egyetemi tanár Széchenyi István Egyetem, Műszaki Tudományi Kar, Logisztikai

Részletesebben

Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata

Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Szombathely város Információs Gazdaság Stratégiája és a stratégia megvalósítását támogató eszközrendszer Az Információs Gazdaság Stratégia készítési projekt

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0031

TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0031 TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0031 "FORDULÓPONT"- komplex munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtása Vas megyében a hatékony foglalkozási rehabilitáció érdekében című projekthez AJÁNLATTÉTELI FELHÍVÁS TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

KASZPER Felhasználói dokumentáció

KASZPER Felhasználói dokumentáció KASZPER Felhasználói dokumentáció Felhasználói kézikönyv a TITÁN Térségi Információs Technológiai és Általános Nyilvántartórendszer KASZPER moduljához KASZPER modul felhasználói dokumentáció 1/333 Tartalomjegyzék

Részletesebben

INFORMATIKA. 6 évfolyamos osztály

INFORMATIKA. 6 évfolyamos osztály INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban. Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a

részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban. Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a szakközépiskolás tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata

Részletesebben

Gödöllő Város Önkormányzata

Gödöllő Város Önkormányzata Gödöllő Város Önkormányzata 2100 Gödöllő, Szabadság tér 7. (11) fejlesztési elem: A KÖZSZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁNAK ÉS A SZERVEZET MŰKÖDÉSÉNEK FOLYAMATOS, CIKLIKUS MINŐSÉGFEJLESZTÉSE ÉRDEKÉBEN NEMZETKÖZILEG

Részletesebben

Biológia. 10. évfolyam: Élet a mikroszkóp alatt Mikrobiológia. A Föld benépesítői: az állatok. Érthetjük őket? Az állatok viselkedése. 11.

Biológia. 10. évfolyam: Élet a mikroszkóp alatt Mikrobiológia. A Föld benépesítői: az állatok. Érthetjük őket? Az állatok viselkedése. 11. Biológia A gimnáziumi biológiatanítás célja, hogy a tanulók egyre jobban megismerjék és megértsék az élő természet belső rendjét, a szerveződési szintek működésének jellegzetes módjait és funkcióit, az

Részletesebben

Karbantartás. Az ESZR Karbantartás menüjébentudjuk elvégezni az alábbiakat:

Karbantartás. Az ESZR Karbantartás menüjébentudjuk elvégezni az alábbiakat: Karbantartás Az ESZR Karbantartás menüjébentudjuk elvégezni az alábbiakat: Jelszó módosítása: A felhasználói jelszavunkat módosíthatjuk ebben a menüpontban, a régi jelszavunk megadása után. Általánosan

Részletesebben

Karbantartás. Az ESZR Karbantartás menüjébentudjuk elvégezni az alábbiakat:

Karbantartás. Az ESZR Karbantartás menüjébentudjuk elvégezni az alábbiakat: Karbantartás Az ESZR Karbantartás menüjébentudjuk elvégezni az alábbiakat: Jelszó módosítása: A felhasználói jelszavunkat módosíthatjuk ebben a menüpontban, a régi jelszavunk megadása után. Általánosan

Részletesebben

A magyar gazdaság versenyképességének vállalati fókuszú vizsgálata, figyelemmel a költségvetés bevételi és kiadási összefüggéseire

A magyar gazdaság versenyképességének vállalati fókuszú vizsgálata, figyelemmel a költségvetés bevételi és kiadási összefüggéseire A magyar gazdaság versenyképességének vállalati fókuszú vizsgálata, figyelemmel a költségvetés bevételi és kiadási összefüggéseire Budapest, 2014. június A tanulmány az Országgyűlés Hivatalának KVT/29-1/2014

Részletesebben

Közszolgálati rádiókra vonatkozó elvárások vizsgálata

Közszolgálati rádiókra vonatkozó elvárások vizsgálata vizsgálata (országos reprezentatív közvélemény-kutatás 2008) Budapest, 2008. november, 29. szám ISSN 1788-134X ISBN 978-963-88088-3-7 Kiadja az Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet Budapest, 1021

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015.

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. V. Melléklet: A munkaerő-piaci kereslet és kínálat előrejelzése, az irány-arány döntés megalapozása 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1.

Részletesebben

Üzleti terv sablonhoz - képzési kitöltési útmutató -

Üzleti terv sablonhoz - képzési kitöltési útmutató - VÁLLALKOZÓFEJLESZTÉSI KÉPZÉS Üzleti terv sablonhoz - képzési kitöltési útmutató - A fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása a konvergencia régiókban c. pályázati felhívás keretében Kódszám: TÁMOP 2.3.6.A-12/1.

Részletesebben

3.1. Alapelvek. Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés

3.1. Alapelvek. Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés 3. A GYÁRTERVEZÉS ALAPJAI A gyártervezési folyamat bemutatását fontosnak tartottuk, mert a gyártórendszer-tervezés (amely folyamattervezés) része a gyártervezési feladatkörnek (objektumorientált tervezés),

Részletesebben

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz.

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

MICROSOFT DYNAMICS AX ÜZLETI ANALÍZIS

MICROSOFT DYNAMICS AX ÜZLETI ANALÍZIS MICROSOFT DYNAMICS AX ÜZLETI ANALÍZIS MICROSOFT DYNAMICS AX ÜZLETI ANALÍZIS A Microsoft Dynamics AX-rendszer Üzleti analízis moduljával a vállalat üzleti adatai rögtön ismeretekké alakíthatók, amelyek

Részletesebben

TÁMOP 4.1.1 VIR alprojekt VIR felhasználói kézikönyv

TÁMOP 4.1.1 VIR alprojekt VIR felhasználói kézikönyv 1. sz. melléklet TÁMOP 4.1.1 VIR alprojekt Készítette: Aloha Informatika Kft. Tartalomjegyzék 1. A Vezetői Információs Rendszer, mint a stratégiai gondolkodás eszköze...4 1.1 Elméleti háttér...4 1.2 VIR

Részletesebben

AZ ÖNKORMÁNYZATI FELADATELLÁTÁST TÁMOGATÓ INFORMATIKAI INFRASTRUKTÚRA FELÜLVIZSGÁLATA

AZ ÖNKORMÁNYZATI FELADATELLÁTÁST TÁMOGATÓ INFORMATIKAI INFRASTRUKTÚRA FELÜLVIZSGÁLATA AZ ÖNKORMÁNYZATI FELADATELLÁTÁST TÁMOGATÓ INFORMATIKAI INFRASTRUKTÚRA FELÜLVIZSGÁLATA (ÁROP-1.A.5-2013-2013-0030 GYÖNGYÖS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE ) Gyöngyös, 2014. december 4-5. A pályázat

Részletesebben

Üzleti intelligencia - eszközöktől a megoldásokig

Üzleti intelligencia - eszközöktől a megoldásokig Atlanta Barcelona Berlin Vienna Budapest Bukarest Düsseldorf München Stuttgart Zurich www.ifua.hu Fekete Gábor ügyvezető partner 2007. március 21. Üzleti intelligencia - eszközöktől a megoldásokig IFUA

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

KERESKEDELMI AJÁNLAT BUDAÖRSI VÁROSFEJLESZTŐ KFT. RÉSZÉRE KERETRENDSZERBEN KIALAKÍTOTT - PROJEKT MENEDZSMENT FUNKCIONALITÁS

KERESKEDELMI AJÁNLAT BUDAÖRSI VÁROSFEJLESZTŐ KFT. RÉSZÉRE KERETRENDSZERBEN KIALAKÍTOTT - PROJEKT MENEDZSMENT FUNKCIONALITÁS KERESKEDELMI AJÁNLAT BUDAÖRSI VÁROSFEJLESZTŐ KFT. RÉSZÉRE KERETRENDSZERBEN KIALAKÍTOTT - PROJEKT MENEDZSMENT FUNKCIONALITÁS BEVEZETÉSÉRE ÉS TÁMOGATÁSÁRA 1 TARTALOMJEGYZÉK Vezetői Összefoglaló...3 Projekt

Részletesebben

Intézményi interface technikai dokumentáció

Intézményi interface technikai dokumentáció AVIR Intézményi interface technikai dokumentáció 1. Intézményi interface technikai dokumentáció verzió:1.2 (2011-09-30) Definíciók AVIR Adattár alapú Vezető Információs Rendszer Központi Adattárház Központi

Részletesebben

ÉRTÉKELÉS. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzat Polgármesteri Hivatala részére végzett munkanap fényképezésről

ÉRTÉKELÉS. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzat Polgármesteri Hivatala részére végzett munkanap fényképezésről ÉRTÉKELÉS Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzat Polgármesteri Hivatala részére végzett munkanap fényképezésről Készítette: B u d a p e s t, 2009. augusztus 03. A projekt az Európai Unió

Részletesebben

Kedves Olvasó! 2. I. Célok és keretek 3. II. Versenyképesség 3. III. Az átvilágítás folyamata 4

Kedves Olvasó! 2. I. Célok és keretek 3. II. Versenyképesség 3. III. Az átvilágítás folyamata 4 Tartalomjegyzék Kedves Olvasó! 2 I. Célok és keretek 3 II. Versenyképesség 3 III. Az átvilágítás folyamata 4 IV. Szolgáltatások és érintettek 5 4.1 Szolgáltatások azonosítása 5 4.2 Érintettek azonosítása

Részletesebben

KIEMELT PROJEKTEK MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNYAINAK TARTALMI KÖVETELMÉNYEI JAVASLAT

KIEMELT PROJEKTEK MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNYAINAK TARTALMI KÖVETELMÉNYEI JAVASLAT KIEMELT PROJEKTEK MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNYAINAK TARTALMI KÖVETELMÉNYEI JAVASLAT Készítette a Terra Studio Kft. a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megbízásából a Kiemelt Programok és Projektek Főosztályának

Részletesebben

IV. Best Practice Fórum. Helyszín: VISTEON Hungary. Best Practice Felmérés tapasztalatai

IV. Best Practice Fórum. Helyszín: VISTEON Hungary. Best Practice Felmérés tapasztalatai IV. Best Practice Fórum Helyszín: VISTEON Hungary Best Practice Felmérés tapasztalatai Eredmények Gyakorlatok Feltételek összefüggései az Emberi Erıforrás menedzsment területen Dr. Németh Balázs 2007.

Részletesebben

Javaslat az innovatív foglalkoztatási kezdeményezéseket támogató szakmai és finanszírozási rendszer kialakítására és működtetésére 1

Javaslat az innovatív foglalkoztatási kezdeményezéseket támogató szakmai és finanszírozási rendszer kialakítására és működtetésére 1 Javaslat az innovatív foglalkoztatási kezdeményezéseket támogató szakmai és finanszírozási rendszer kialakítására és működtetésére 1 Készült a Revita Alapítvány kutatóműhelyében Készítették: Mészáros Andrea,

Részletesebben

1) A projekt keretében - jelen dokumentumban meghatározott módszertan szerint - fel kell tárni, és elemezni kell a kerékpáros forgalom kibocsátó és

1) A projekt keretében - jelen dokumentumban meghatározott módszertan szerint - fel kell tárni, és elemezni kell a kerékpáros forgalom kibocsátó és Melléklet a KözOP-2008-3.2. Kerékpárút hálózat fejlesztés c. pályázati útmutatóhoz C11. A projekt tartalmára vonatkozó speciális előírások 1. Általános előírások 1) A projekt keretében - jelen dokumentumban

Részletesebben

TÁMOP 3.1.2 12/1 Új tartalomfejlesztések a közoktatásban pályázathoz Budapest, 2012. december 19.

TÁMOP 3.1.2 12/1 Új tartalomfejlesztések a közoktatásban pályázathoz Budapest, 2012. december 19. Pedagógiai terv A Nemzeti alaptanterven alapuló, egyes műveltségi területek önálló tanulását támogató digitális tananyag és képzésmenedzsment rendszer létrehozása 9-12. évfolyamon tanulók számára TÁMOP

Részletesebben

LÉTESÍTMÉNYGAZDÁLKODÁS. Változáskezelés. Változás Pont Cím Oldal 2.0 2014.03.19 A teljes dokumentáció átírásra került 2.1 2014.07.14 8.

LÉTESÍTMÉNYGAZDÁLKODÁS. Változáskezelés. Változás Pont Cím Oldal 2.0 2014.03.19 A teljes dokumentáció átírásra került 2.1 2014.07.14 8. ESZKÖZIGÉNY Felhasználói dokumentáció verzió 2.2. Budapest, 2015. Változáskezelés Verzió Dátum Változás Pont Cím Oldal 2.0 2014.03.19 A teljes dokumentáció átírásra került 2.1 2014.07.14 8.3 Új, oszlopszerkesztésbe

Részletesebben

NAGYKŐRÖS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

NAGYKŐRÖS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZAKÉRTŐ SZAKVÉLEMÉNY 1. ADATOK Tárgy: Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény szerinti esélyegyenlőségi program véleményezése 1 Szakértő

Részletesebben

Tanulmány az elektronikus számlázás szélesebb körben való elterjesztéséről

Tanulmány az elektronikus számlázás szélesebb körben való elterjesztéséről Tanulmány az elektronikus számlázás szélesebb körben való elterjesztéséről ELTERJESZTÉSÉRŐL 2/47 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló... 4 2. Dokumentum célja és háttere... 7 3. Fogalomtár... 8 4. Az

Részletesebben

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz.

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Tárgyi eszközök felhasználói leírás

Tárgyi eszközök felhasználói leírás Tárgyi eszközök felhasználói leírás Könyvelés modul 1149 Budapest, Egressy út 17-21. Telefon: +36 1 469 4021; fax: +36 1 469 4029 1/23 Tartalomjegyzék 1. Tárgyi eszköz kezelés a programban... 3 1.1. Beállítások...

Részletesebben

Magyar Építésügyi Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Terv Megvalósítási Terve

Magyar Építésügyi Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Terv Megvalósítási Terve Magyar Építésügyi Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Terv Megvalósítási Terve Megrendelő: Magyar Építésügyi Technológiai Platform Készült: Az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit

Részletesebben

A Nemzeti alaptanterv implementációja

A Nemzeti alaptanterv implementációja 1 A Nemzeti alaptanterv implementációja Összeállította: Vass Vilmos * Az anyag összeállításában közreműködtek: Báthory Zoltán, Brassói Sándor, Halász Gábor, Mihály Ottó, Perjés István, Vágó Irén Budapest,

Részletesebben

Terület- és térségmarketing. /Elméleti jegyzet/

Terület- és térségmarketing. /Elméleti jegyzet/ Terület- és térségmarketing /Elméleti jegyzet/ Terület- és térségmarketing /Elméleti jegyzet/ Szerző: Nagyné Molnár Melinda Szent István Egyetem Szerkesztő: Nagyné Molnár Melinda Lektor: Szakály Zoltán

Részletesebben

HELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy

HELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy Energetikai Szakközépiskola és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 HELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy 2-2 - 1-0 óraszámokra Készítette: Nagy János munkaközösség-vezető Ellenőrizte:

Részletesebben

Üzemfenntartás pontozásos értékelésének tapasztalatai

Üzemfenntartás pontozásos értékelésének tapasztalatai AZ ÜZEMFENNTARTÁS ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI 1.01 Üzemfenntartás pontozásos értékelésének tapasztalatai Tárgyszavak: mutatószám; kohászat; kiegyensúlyozott értékelőkártya; üzemfenntartási stratégia. Egy német

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. május 19-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. május 19-i ülésére Budapest Főváros I. Kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 93/2016. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. május 19-i ülésére Tárgy: Előterjesztő: Készítette: Előzetesen tárgyalja: FESZ KN Kft.

Részletesebben

AOSZ. Vidéki tagszervezetek országos hálózatosodását segítő, modell értékű szervezet - és közösségfejlesztő program az AOSZ-nál

AOSZ. Vidéki tagszervezetek országos hálózatosodását segítő, modell értékű szervezet - és közösségfejlesztő program az AOSZ-nál AOSZ Vidéki tagszervezetek országos hálózatosodását segítő, modell értékű szervezet - és közösségfejlesztő program az AOSZ-nál Szeleczki István: Kérdőíves felmérés szervezetfejlesztői összefoglaló (kutatási

Részletesebben

Coaching tapasztalatok az SZTE felső vezetői köréből (részjelentés) Szeged, 2006 október 13. Pilot konferencia

Coaching tapasztalatok az SZTE felső vezetői köréből (részjelentés) Szeged, 2006 október 13. Pilot konferencia A Dél-alföldi felsőoktatási intézmények benchmarking alapú minőségértékelési rendszerének kialakítása projekt Coaching tapasztalatok az SZTE felső vezetői köréből (részjelentés) Szeged, 2006 október 13.

Részletesebben

MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA ELEKTRONIKAI MŰSZERÉSZ MESTERKÉPZÉSI PROGRAM

MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA ELEKTRONIKAI MŰSZERÉSZ MESTERKÉPZÉSI PROGRAM MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA ELEKTRONIKAI MŰSZERÉSZ MESTERKÉPZÉSI PROGRAM 2013 I. Általános irányelvek 1. A mesterképzés szabályozásának jogi háttere A mesterképzési program a szakképzésről szóló

Részletesebben

Budapesti villamos és trolibusz járműfejlesztés

Budapesti villamos és trolibusz járműfejlesztés Budapesti villamos és trolibusz járműfejlesztés Döntés-előkészítő fejlesztési koncepció, Vezetői összefoglaló 1 Budapesti villamos és trolibusz járműfejlesztés Döntés-előkészítő fejlesztési koncepció Vezetői

Részletesebben

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA MEZİCSÁTON

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA MEZİCSÁTON ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA MEZİCSÁTON VÁLLALATI ÉS LAKOSSÁGI FELMÉRÉS A MEZİCSÁTI TELEPHELLYEL RENDELKEZİ TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, ILLETVE AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALBAN ÜGYET INTÉZİ FELNİTT

Részletesebben

MEGHATÁROZOTT FÖLDRAJZI TÉRSÉGEKBEN ELHELYEZKEDŐ LOKÁLIS TEREPFELSZÍNI ANOMÁLIÁK, OBJEKTUMOK FELDERÍTÉSE TÉRINFORMATIKAI RENDSZER SEGÍTSÉGÉVEL

MEGHATÁROZOTT FÖLDRAJZI TÉRSÉGEKBEN ELHELYEZKEDŐ LOKÁLIS TEREPFELSZÍNI ANOMÁLIÁK, OBJEKTUMOK FELDERÍTÉSE TÉRINFORMATIKAI RENDSZER SEGÍTSÉGÉVEL MEGHATÁROZOTT FÖLDRAJZI TÉRSÉGEKBEN ELHELYEZKEDŐ LOKÁLIS TEREPFELSZÍNI ANOMÁLIÁK, OBJEKTUMOK FELDERÍTÉSE TÉRINFORMATIKAI RENDSZER SEGÍTSÉGÉVEL Dr. Winkler Gusztáv, Dr. Juhász Attila A következőkben leírt

Részletesebben

1. A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény végrehajtása

1. A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény végrehajtása 393 Jelentés a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről 2. sz. füzet A zárszámadási dokumentum törvényességi és számszaki ellenőrzése TARTALOMJEGYZÉK 1. A Magyar Köztársaság

Részletesebben

IFJÚSÁG-NEVELÉS. Nevelés, gondolkodás, matematika

IFJÚSÁG-NEVELÉS. Nevelés, gondolkodás, matematika IFJÚSÁG-NEVELÉS Nevelés, gondolkodás, matematika Érdeklődéssel olvastam a Korunk 1970. novemberi számában Édouard Labin cikkét: Miért érthetetlen a matematika? Egyetértek a cikk megállapításaival, a vázolt

Részletesebben

Tesztelő szervezet: Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal (KIH)

Tesztelő szervezet: Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal (KIH) TESZTELÉSI BESZÁMOLÓ a Változáskezelés beavatkozási területen, a Változáskezelés Fejlesztési Módszertanhoz szervezet: Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal (KIH) 2013. július 30. Készítette: 8/C Változáskezelési

Részletesebben

Köznevelési intézményekben folyó egészségfejlesztési programok szakmai ajánlása. Értelmezési keretek 2014. Március 05. Solymosy József Bonifácz

Köznevelési intézményekben folyó egészségfejlesztési programok szakmai ajánlása. Értelmezési keretek 2014. Március 05. Solymosy József Bonifácz Köznevelési intézményekben folyó egészségfejlesztési programok szakmai ajánlása Értelmezési keretek 2014. Március 05. Solymosy József Bonifácz Köznevelési intézményekben folyó egészségfejlesztési programok

Részletesebben

Összefoglalás a Cseszmei-víz vízgyűjtő-fejlesztési tanulmánytervének dokumentálásához Készítette: dr. Madarassy László

Összefoglalás a Cseszmei-víz vízgyűjtő-fejlesztési tanulmánytervének dokumentálásához Készítette: dr. Madarassy László A műszaki leírás és készítésének főbb szabályai Összefoglalás a Cseszmei-víz vízgyűjtő-fejlesztési tanulmánytervének dokumentálásához Készítette: dr. Madarassy László Általános szabályok A műszaki leírás

Részletesebben

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Zárótanulmány a VP/2013/013/0057 azonosítószámú New dimension in social protection towards community based

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 2014-2020 STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 2014-2020 STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT 2014-2020 (TOP 3.0 változat, 2013. szeptember 26.) STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT Témafelelős: dr. Tombácz Endre Készítette: ÖKO ZRt. Megrendelő: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Budapest, TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A II. idegen nyelv tantárgy helyi tanterve

A II. idegen nyelv tantárgy helyi tanterve 4024 Debrecen, Liszt Ferenc utca 1. www.ady-debr.sulinet.hu, ady@iskola.debrecen.hu : 52-520-220, : 52-520-221 OM: 031201 A II. idegen nyelv tantárgy helyi tanterve 2013. Készítette: Kunné Munkácsi Ágnes

Részletesebben

Tudásmegosztás. TAKSONY Nagyközség Önkormányzata 2014.

Tudásmegosztás. TAKSONY Nagyközség Önkormányzata 2014. Tudásmegosztás ÁROP-3.A.2-2013 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés a Közép-Magyarországi régiókban lévő önkormányzatok számára TAKSONY Nagyközség Önkormányzata 2014.

Részletesebben

Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság. Békés Város Képviselő-testülete 2013. május 30-i ülésére

Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság. Békés Város Képviselő-testülete 2013. május 30-i ülésére Tárgy: Gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok 2012. évi ellátásának átfogó értékelése Előkészítette: Tárnok Lászlóné jegyző dr. Bimbó Mária osztályvezető, Igazgatási Osztály Kádasné Öreg Julianna igazgató,

Részletesebben

MILYEN A JÓ EGÉSZSÉGÜGY?

MILYEN A JÓ EGÉSZSÉGÜGY? FERNEZELYI BORI 1 MILYEN A JÓ EGÉSZSÉGÜGY? Gulácsi László (szerk.) (2012) Egészség-gazdaságtan és technológiaelemzés. Az egészség -gazdaságtani döntéstől a klinikai és finanszírozási döntéshozatalig. Budapest:

Részletesebben

Kockázatok kezelése a kontrolling gyakorlatban

Kockázatok kezelése a kontrolling gyakorlatban SzlávikPéter:Kockázatokkezeléseakontrollinggyakorlatban Magyar Minőség,2011.márciusiszám;ISSN1789 5510,pp.21 25. Kockázatokkezeléseakontrollinggyakorlatban Jelen cikk a XIX. Magyar Minőség Hét Konferencián

Részletesebben

MARTFŰ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Végh József építész vezető tervező - 2013. január 24. LAKOSSÁGI FÓRUM

MARTFŰ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Végh József építész vezető tervező - 2013. január 24. LAKOSSÁGI FÓRUM MARTFŰ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA LAKOSSÁGI FÓRUM Végh József építész vezető tervező - 2013. január 24. Mi az Integrált Városfejlesztési Stratégia? A városfejlesztési kézikönyv fogalma szerint:

Részletesebben

NÉHÁNY GONDOLAT A MAGYARORSZÁGI DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK JÖVŐJÉRŐL1

NÉHÁNY GONDOLAT A MAGYARORSZÁGI DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK JÖVŐJÉRŐL1 NÉHÁNY GONDOLAT A MAGYARORSZÁGI DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK JÖVŐJÉRŐL1 HABLICSEK LÁSZLÓ 1. Bevezetés A magyarországi demográfiai kínálások jövőbeni alakulásáról egy biztos kép felvázolása egyrészt meglehetősen

Részletesebben

A vezetést szolgáló személyügyi controlling

A vezetést szolgáló személyügyi controlling LINDNER SÁNDOR DIHEN LAJOSNÉ A vezetést szolgáló személyügyi controlling A piacgazdaság teljesítményre, rugalmasságra készteti a nemzetgazdaság szereplőit, köztük is elsődlegesen a vállalkozásokat. Az

Részletesebben

RÉSZ IPARI TERMELÕ-SZOLGÁLTATÓ TEVÉKENYSÉG ELLENÕRZÉSE...11 1. A

RÉSZ IPARI TERMELÕ-SZOLGÁLTATÓ TEVÉKENYSÉG ELLENÕRZÉSE...11 1. A TARTALOM Elõszó..................................................................9 A. RÉSZ IPARI TERMELÕ-SZOLGÁLTATÓ TEVÉKENYSÉG ELLENÕRZÉSE............11 1. A piaci tevékenység ellenõrzése...........................................11

Részletesebben

IFUA Vezetésfejlesztési Program 2010

IFUA Vezetésfejlesztési Program 2010 IFUA Vezetésfejlesztési Program 2010 Vezetési ismeretek középvezetők és közvetlen munkairányítók számára Felnôttképzési nyilvántartási szám: 01-0125-04 Intézményakkreditációs lajstromszám: AL-0141 Gondoskodjon

Részletesebben

Stratégiai menedzsment nemzetközi benchmark elemzés

Stratégiai menedzsment nemzetközi benchmark elemzés Stratégiai menedzsment nemzetközi benchmark elemzés Összeállította: IFUA Horváth & Partners Vezetési és Informatikai Tanácsadó Kft. Készült az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet megbízásából, a Minőségfejlesztés

Részletesebben

HARSÁNYI DÁVID 1 GÁLNÉ CZÉKUS ILDIKÓ 2. Szezonális különbségek a borfogyasztási szokásokban

HARSÁNYI DÁVID 1 GÁLNÉ CZÉKUS ILDIKÓ 2. Szezonális különbségek a borfogyasztási szokásokban HARSÁNYI DÁVID 1 GÁLNÉ CZÉKUS ILDIKÓ 2 Szezonális különbségek a borfogyasztási szokásokban Bevezetés Hazánk borpiaca jelentős fejlődésen ment keresztül a rendszerváltás óta. A változás folyamatos, a piac

Részletesebben

Roma lányok korai iskolaelhagyásának megelőzése

Roma lányok korai iskolaelhagyásának megelőzése Roma lányok korai iskolaelhagyásának megelőzése (A pályázat kódja: ROM-ISK-15) Pályázati Útmutató Készült: 2015. október 27. 1. oldal Tartalom 1. A támogatás formája és mértéke... 3 2. A pályázat benyújtására

Részletesebben

Egészségügyi létesítmények villamos berendezéseinek tervezése. Szakmai segédlet tervezők, kivitelezők és üzemeltetők számára

Egészségügyi létesítmények villamos berendezéseinek tervezése. Szakmai segédlet tervezők, kivitelezők és üzemeltetők számára Feladatalapú pályázati témák 2015 (Sorszám: 2/2015/1.) Egészségügyi létesítmények villamos berendezéseinek tervezése Szakmai segédlet tervezők, kivitelezők és üzemeltetők számára Magyar Mérnöki Kamara

Részletesebben

E-Fedezetkezelő. felhasználói kézikönyv. Fővállalkozói adminisztrátorok számára

E-Fedezetkezelő. felhasználói kézikönyv. Fővállalkozói adminisztrátorok számára E-Fedezetkezelő felhasználói kézikönyv Fővállalkozói adminisztrátorok számára Tartalomjegyzék 1. Program általános használata... 2 1.1. Szoftver követelmények... 2 1.2. Jogosultság függő működés... 2 1.3.

Részletesebben

INFORMATIKA Helyi tantárgyi tanterv

INFORMATIKA Helyi tantárgyi tanterv 1. Tantárgyi címoldal Intézmény neve, székhely-település vagy fejléc INFORMATIKA Helyi tantárgyi tanterv Általános tantervű tanulócsoportok A tantárgy nevelési és fejlesztési célrendszere megvalósításának

Részletesebben

Pedagógiai program. Helyi tanterv. enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára

Pedagógiai program. Helyi tanterv. enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Budapest XX. Kerületi Tankerület Benedek Elek Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai program Helyi tanterv az enyhe értelmi fogyatékos

Részletesebben

1. BEVEZETÉS... 5 2. A RENDSZER ELEMEI, ARCHITEKTÚRÁJA... 5

1. BEVEZETÉS... 5 2. A RENDSZER ELEMEI, ARCHITEKTÚRÁJA... 5 EntryProx Beléptető Rendszer FELHASZNÁLÓI KÉZIKÖNYV v.1.0.7. EntryProx Beléptető Rendszer TARTALOM 1. BEVEZETÉS... 5 2. A RENDSZER ELEMEI, ARCHITEKTÚRÁJA... 5 3. A RENDSZER ÜZEMBE HELYEZÉSE... 7 3.1. Az

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT OM: 201529 Cserhátsurány, Szabadság út 28. 2013. Készítette: Bóta Bernadett igazgató Tartalomjegyzék I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK, AZ INTÉZMÉNY ADATAI...4 1. A szabályzat

Részletesebben

ÉLELMISZERLÁNC-FELÜGYELETI ÉVES JELENTÉS 2013. MAGYARORSZÁG

ÉLELMISZERLÁNC-FELÜGYELETI ÉVES JELENTÉS 2013. MAGYARORSZÁG 1 ÉLELMISZERLÁNC-FELÜGYELETI ÉVES JELENTÉS 2013. MAGYARORSZÁG ITNET Jelentés 2012. Magyarország Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal www.nebih.gov.hu Köszöntő 1 Tisztelt Olvasó! Az élelmiszerlánc-felügyelet

Részletesebben

Gyakornoki Szabályzata

Gyakornoki Szabályzata A Zrínyi Miklós Bolyai János Általános Iskola Gyakornoki Szabályzata A gyakornoki szabályzatot a nevelőtestület 2015. augusztus 31-én véleményezte. Nagykanizsa, 2015. augusztus 31. Faller Zoltán igazgató

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2009. november 27-i ülése 15. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2009. november 27-i ülése 15. számú napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2009. november 27-i ülése 15. számú napirendi pontja A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése irányítása alá tartozó költségvetési szervek évközi

Részletesebben

TELEPÜLÉSI TERVEK ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK ERŐSÍTÉSE

TELEPÜLÉSI TERVEK ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK ERŐSÍTÉSE TELEPÜLÉSI TERVEK ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK ERŐSÍTÉSE Elemzés és javaslatok nemzetközi tapasztalatok alapján Kutatási jelentés VÁTI Területi Tervezési és Értékelési Igazgatóság Nemzetközi Területpolitikai és Urbanisztikai

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. az EGT Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014. Kulturális és természeti örökség megőrzése, megújítása program

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. az EGT Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014. Kulturális és természeti örökség megőrzése, megújítása program PÁLYÁZATI FELHÍVÁS az EGT Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014 Kulturális és természeti örökség megőrzése, megújítása program A kulturális és a művészeti sokszínűség előmozdítása az európai kulturális

Részletesebben

Eötvös József Főiskola minőség mérési és értékelési kézikönyve

Eötvös József Főiskola minőség mérési és értékelési kézikönyve Eötvös József Főiskola minőség mérési és értékelési kézikönyve Eötvös József Főiskola minőség mérési és értékelési kézikönyve Készült: Konzorciumi normatív, a felsőoktatásra általánosan értelmezhető minőségértékelési

Részletesebben

FELHÍVÁS. Helyi foglalkoztatási megállapodások, paktumok megvalósítására. A felhívás címe: Helyi foglalkoztatási együttműködések

FELHÍVÁS. Helyi foglalkoztatási megállapodások, paktumok megvalósítására. A felhívás címe: Helyi foglalkoztatási együttműködések FELHÍVÁS Helyi foglalkoztatási megállapodások, paktumok megvalósítására A felhívás címe: Helyi foglalkoztatási együttműködések A felhívás kódszáma: TOP-5.1.2-15 Magyarország Kormányának felhívása a helyi

Részletesebben

Erste Lakástakarék Zrt. 1 / 24 VG/9/6/2011. Hatálybalépés/módosítás dátuma: 2015.12.30.

Erste Lakástakarék Zrt. 1 / 24 VG/9/6/2011. Hatálybalépés/módosítás dátuma: 2015.12.30. Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ... 2 1.1. A szabályozás célja... 2 1.2. A szabályozás kialakítása, végrehajtása és ellenőrzése... 2 1.3. Alanyi hatály:... 2 1.4. Tárgyi hatály:... 2 1.5. Kapcsolódó jogszabályok,

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 28.1.2009 COM(2009) 20 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az elektronikus számlázás terén megvalósuló technológiai fejlesztésekről, valamint

Részletesebben

MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA

MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA REV.0. Munkaszám: 7795 Budapest, 2002 július Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4 Bevezetés...11 Néhány szó a városról...12 A város energetikája számokban: energiamérleg...13

Részletesebben

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN VÁLLALATI ÉS LAKOSSÁGI FELMÉRÉS A KISKUNMAJSAI TELEPHELLYEL RENDELKEZŐ TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, ILLETVE AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALBAN ÜGYET INTÉZŐ

Részletesebben

20 ÉVES A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP ORSZÁGOS ELŐADÁS-SOROZAT HARMADIK ÁLLOMÁS

20 ÉVES A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP ORSZÁGOS ELŐADÁS-SOROZAT HARMADIK ÁLLOMÁS 20 ÉVES A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP ORSZÁGOS ELŐADÁS-SOROZAT HARMADIK ÁLLOMÁS Hegyalja Fesztivál 2013. június 27. csütörtök 16.00 óra I. 20 éves az NKA programsorozat ismertetése A Nemzeti Kulturális Alap

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása, második felmérés, 2014. november. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása, második felmérés, 2014. november. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása, második felmérés, 2014. november Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. a Környezet és Energia Operatív Program

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. a Környezet és Energia Operatív Program PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program Megújuló energia alapú villamos energia, kapcsolt hő és villamos energia, valamint biometán termelés című pályázati konstrukcióhoz Kódszám: KEOP-2012-4.10.0/C

Részletesebben

Dr. Piskóti István intézetigazgató, tanszékvezető, egyetemi docens Miskolci Egyetem Marketing Intézet Turizmus Tanszék

Dr. Piskóti István intézetigazgató, tanszékvezető, egyetemi docens Miskolci Egyetem Marketing Intézet Turizmus Tanszék A FELSŐOKTATÁS PIACA ÉS MARKETINGJE Dr. Piskóti István intézetigazgató, tanszékvezető, egyetemi docens Miskolci Egyetem Marketing Intézet Turizmus Tanszék Jelen tanulmányban nemzetközi és hazai szakmai

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT 2014-2020 Készült a VEKOP 4.0 2014. május 8-i változata alapján STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT Projektvezető: dr. Tombácz Endre Témafelelős: Magyar Emőke Készítette: ÖKO ZRt. 2014. augusztus TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Tájékoztató és Jogorvoslati Iroda Egyén. Szabadság. Polgári jogok. Oktatás. Tanácsadás.

Tájékoztató és Jogorvoslati Iroda Egyén. Szabadság. Polgári jogok. Oktatás. Tanácsadás. BID Tájékoztató és Jogorvoslati Iroda Egyén. Szabadság. Polgári jogok. Oktatás. Tanácsadás. Előfeltételek Az egyetlen erőforrás, amelyre egy társadalom támaszkodhat, azt azok a törvények jelentik, amelyek

Részletesebben

III. KÖVETKEZTETÉSEK

III. KÖVETKEZTETÉSEK III. KÖVETKEZTETÉSEK Bogdán Andrea Monica Cãluºer Olimpia Moºteanu Salat Levente A nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozó elõírások gyakorlatba ültetése a közintézmények szintjén Bevezetés Az Etnokulturális

Részletesebben

REFERENCIAINTÉZMÉNY CSELEKVÉSI TERV A VÁSÁRHELYI LÁSZLÓ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA TISZAVASVÁRI TAGINTÉZMÉNYÉBEN

REFERENCIAINTÉZMÉNY CSELEKVÉSI TERV A VÁSÁRHELYI LÁSZLÓ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA TISZAVASVÁRI TAGINTÉZMÉNYÉBEN REFERENCIAINTÉZMÉNY CSELEKVÉSI TERV A VÁSÁRHELYI LÁSZLÓ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA TISZAVASVÁRI TAGINTÉZMÉNYÉBEN Az innováción az oktatásügyben olyan belső megújulást, a rendszeren belüli alkotóerők olyan

Részletesebben