ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Hatósági Engedélyezési Iroda - Környezetvédelmi Engedélyezési Osztály

Átírás

1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Hatósági Engedélyezési Iroda - Környezetvédelmi Engedélyezési Osztály 9021 Győr, Árpád u Levélcím : 9002 Győr, Pf Telefon: Központi: 96/ , Ügyfélszolgálat: 96/ Fax: 96/ Ügyfélfogadás: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! Jogerős: év: hó: nap: KÜJ: KTJ: Telephely: Létesítmény: Iktatószám: /2011. Hiv. szám: - Tárgy: Tatabánya, Előadó: Dr. Reiner Viktória/ Puskás Sándor Melléklet: - Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás Dubnik-Völgyi Hulladék-kezelő Központ egységes környezethasználati engedélye Vízikönyvi szám: Tatabánya H a t á r o z a t I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás (2800 Tatabánya, Fő tér 6.) részére, nem veszélyes hulladékok ártalmatlanítását végző telephely létesítésére 50 tonna/nap kapacitáson felül, illetve hulladéklerakó létesítésére tonna teljes kapacitáson felül, valamint az ezekhez kapcsolódó tevékenységekre az MKM Consulting Zrt. (1115 Budapest, Bartók Béla út 152/C) által készített összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési dokumentáció alapján egységes környezethasználati engedélyt ad, az alábbiak szerint: II. A tevékenység adatai: A telephely címe: Tatabánya, 0739/6, 1606, 0849, 0739/8 hrsz. alatti ingatlanok. A telephely EOV súlyponti koordinátái: EOVy: EOVx: Az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenység megnevezése: Nem veszélyes hulladékok ártalmatlanítását végző telephely 50 tonna/nap kapacitáson felül, valamint hulladéklerakó tonna teljes kapacitáson felül. A fő tevékenység: D5 ártalmatlanítási művelet, azaz nem veszélyes hulladékok lerakása műszaki védelemmel. A tevékenység TEÁOR száma: 38.2 Hulladékkezelés ártalmatlanítás A tevékenység NOSE-P kódja: hulladéklerakás (szilárd hulladékok külszíni ártalmatlanítása)

2 2 A kapcsolódó tevékenységek megnevezése, mennyiségi adatai: - Válogatómű és bálatároló a lakossági, közületi és intézményi szelektív gyűjtésből származó 8 fajta hulladék utóválogatására és bálázására 6-8 t/h kapacitással, összesen t/év mennyiségben - Mechanikai előkezelő csarnok, a vegyesen gyűjtött települési szilárd hulladék aprítására és frakcionálására t/h kapacitással, összesen tonna/év mennyiségben. - Komposztáló, a szelektív zöldhulladék gyűjtéséből származó hulladékok komposztálására 4000 tonna/év kapacitással. - Hulladékudvar, a lakosságtól származó, térítésmentesen elhelyezhető veszélyes és nem veszélyes hulladékok begyűjtésére 3000 tonna/év mennyiségben. A fejlesztés célja: A térség hulladékgazdálkodási problémáinak a megoldása a tatabányai hulladékkezelő központ fejlesztésével, 86 önkormányzat részvételével. A hulladékkezelő központ létrehozása a meglévő regionális lerakó átépítését, illetve újabb területek művelésbe való bevonását teszik szükségessé. A lerakótér két ütemben, összesen m 2 alapterületen kerül műszaki védelemmel kialakításra, m 3 összes befogadó kapacitással A közszolgáltatás keretében lerakni kívánt hulladékok tervezett mennyisége: tonna/év (260,3 tonna/nap). III. A hatóság az egységes környezethasználati engedélybe foglalva a Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás részére az alábbi hulladékkezelési engedélyt adja, illetve hulladékgazdálkodási követelményeket állapítja meg: 1. Az engedélyezett fő tevékenység: 1.1. Megnevezése: Nem veszélyes hulladékok lerakása műszaki védelemmel D5 jelű ártalmatlanítási művelet A hulladéklerakó kategóriája: Vegyes összetételű (jelentős szerves és szervetlen anyagtartalommal egyaránt rendelkező), nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó B3 alkategória Befogadó képessége: Teljes befogadó kapacitása: m 3. Az I. és II számú kazetta kapacitása egyaránt m A közszolgáltatás keretében lerakható hulladékok EWC kódszáma és mennyisége: A hulladék EWC kódszáma A hulladék megnevezése Egyéb, a től különböző hulladékok mechanikai kezelésből nyert hulladékok, (ideértve a kevert anyagokat is) Egyéb települési hulladékok, ideértve a kevert települési hulladékot is Összes mennyiség: tonna/év A hulladéklerakó tér főbb geometria adatai: I. számú kazetta: Szélesség: (max.) : 222,5 m Hosszúság: (max.): 151,1 m Medence mélysége: 2,5-8,6 m Lerakótér teljes felülete koronaszinten: m 2 Alapsík: 209,5-213,5 mbf Töltés korona magassága: 212,0-221,5 mbf Rézsű meredeksége: 1:3

3 3 II. számú kazetta: Szélesség: (max.) : 222,5 m Hosszúság: (max.): 151,0 m Medence mélysége: 2,5-3,1 m Lerakótér teljes felülete koronaszinten: m 2 Alapsík: 209,5-211,5 mbf Töltés korona magassága: 212,0-214,6 mbf Rézsű meredeksége: 1: A lerakó aljzatának műszaki védelme felülről lefelé: - Geotextília eltömődés elleni védelem 200 g/m 2 - Felületi szivárgó, kavics 50 cm - Geotextília mechanikai védelem 1200 g/m 2 - HDPE szigetelő lemez 2, 5 mm - Geofizikai monitoring rendszer - Ásványi agyagszigetelés (0,5 ) + bentonitos szigetelő lemez - Talajstabilizálás - Talajvíz 1.7. A hulladéklerakó rézsűjének műszaki védelme felülről lefelé: - Geotextília eltömődés elleni védelem 200 g/m 2 - PE geodrén beépítve - Geotextília mechanikai védelem 1200 g/m 2 - HDPE szigetelő lemez 2, 5 mm - Geofizikai monitoring rendszer 1.8. A hulladéklerakó üzemeltetéséhez szükséges kiszolgáló építmények és berendezések: Megnevezés Területfoglalás/technológia Kapacitás száma 1. Válogatómű+bálatároló m t/h Csarnok (m 2 ) 2087 Válogató kabin (db) 1 Válogató sorok száma (db) 1 Dobszita (db) 1 Bálázógépek száma (db) 1 Targoncák, tolólapos gépek (db) 3 Manipulációs tér Bálatároló (m 2 ) 650 Szociális blokk (m 2 ) Mechanikai előkezelő csarnok 3826 m t/h Fedett leürítő tér ( m 2 ) 1094 Feldolgozó csarnok (m 2 ) 1768 RDF puffer tároló ( m 2 ) 964 Aprítógépek száma (db) 1+2 Technológia sor (db) 1 Előkamrás prés (db) 1 Manipulációs tér (m 2 ) 3000 Szociális blokk ( m 2 ) 60 Rakodógépek (db) 3 Szállítójárművek ( db) 6 3. Komposztáló 4000 t/év Komposztáló (m 2 ) Komposztáló tér (m 2 ) Utóérlelő tér (m 2 )

4 4 Előkészítő és manipulációs tér (m 2 ) 1000 GORE komposztálás technológia (db) 1 Aprítógép (db) 1 Rosta (db) 1 Forgató berendezés (db) 1 Rakodógép (db) 1 4. Hulladékudvar 2050 m 2 Porta és szociális konténer (db) 1 Térburkolat ( m 2 ) 1950 Fedett terület (m 2 ) Hulladéklerakótér (m 2 ) m 3 Csurgalékvíz medence (m 2 ) m 3 6. Központi és kiszolgáló létesítmények Iroda és szociális épület (m 2 ) 384 Gépszín ( m 2 ) 142, 5 Gépjármű mosó (m 2 ) 74 Szerelőműhely raktárral (m 2 ) 190 Kerékmosó (db) 1 Mérleghár (porta) (m 2 ) 20 Hídmérleg ( 60 t) (db) 2 Üzemanyagtöltő állomás (db) 1 2. A kapcsolódó tevékenységek: 2.1. A válogatható, hasznosítható hulladékok válogatása, szelektíven gyűjtött hulladékok bálázása, nem veszélyes hulladékok előkezelése Az előkezelhető hulladékok EWC kódszáma, megnevezése és mennyisége: A hulladék megnevezése EWC kód papír és karton csomagolási hulladékok Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladékok műanyag csomagolási hulladékok Fém csomagolási hulladékok üveg papír, karton műanyagok fémek Az előkezelhető hulladékok összes mennyisége: tonna/év. Az előkezelési technológia lépései: Hulladékok fogadása a csarnokban Továbbítás szállítószalagon, dobszitán keresztül a válogatókabinba Kézi válogatás, vasleválasztás Bálázás 2.2. A komposztálható nem veszélyes hulladékok hasznosítása R3 jelű művelet A komposztálható hulladék EWC kódszáma, megnevezése és mennyisége: A hulladék megnevezése EWC kód Biológiailag lebomló hulladékok A komposztálható hulladékok mennyisége: 4000 tonna/év. A komposztálás a félig zárt, GORE-TEX membrántakarásos technológia lépései: A hulladék fogadása a térburkolattal ellátott előkezelő téren

5 5 Aprítás Prizmázás, a prizma jellemző méretei: szélesség 8 m, magasság 2,5 m, koronája 2,5 m széles Levegőztetés, mérő ( O 2, hőmérséklet ) szondák elhelyezése Komposztálás kb. 4 hétig A prizma áthalmozása az utóérlelő térre Rostálás, minősítés 2.3. A lakosságtól, intézményektől, termelőktől származó veszélyes és nem veszélyes hulladékok begyűjtése hulladékudvarban (B0001). A begyűjthető hulladékok EWC kódszáma és megnevezése, mennyisége: A hulladék megnevezése EWC kód Termékként tovább nem használható gumiabroncsok Beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely különbözik a tól Vörösréz, bronz, sárgaréz alumínium Vas és acél fémkeverékek Kábelek, amelyek különböznek a *-től Papír és karton üveg Étolaj és zsír Gyógyszerek, amelyek különböznek a től Kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a , és kódszámú hulladékoktól fémek Biológiailag lebomló hulladékok Lom hulladékok Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal * szennyezett csomagolási hulladékok Ólomakkumulátor * Fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladékok * Elemek és akkumulátorok, amelyek a , * vagy kódszám alatt felsorolt elemek és akkumulátorok is megtalálhatók Veszélyes anyagokat tartalmazó, kiselejtezett elektromos és * elektronikus berendezések, amelyek különböznek a és kódszámú hulladékoktól A begyűjthető mennyiség összesen 3000 tonna/év Vegyesen begyűjtött települési szilárd hulladékok mechanikai előkezelése (MBH) aprítás, törés P020 tömörítés P0207, válogatás P0208. A mechanikai előkezelővel kezelhető hulladékok EWC kódszámai, megnevezései, mennyiségei A hulladék megnevezése EWC kód Egyéb települési hulladékok, ideértve a kevert települési hulladékot is Úttisztításból származó hulladék Lom hulladék Közelebbről nem meghatározott hulladékok

6 6 Az MBH-val előkezelhető hulladékok összes mennyisége: tonna/év. Az előkezelés lépései: A mérlegelt, nyilvántartásba vett hulladékok fogadása az MBH csarnokban Előaprítás, mm-es méretre Mágnesezhető és nem mágnesezhető fémek leválasztása szeparátorral Rostálás 60 mm feletti és alatti frakcióra A 60 mm alatti frakció lerakása A 60 mm feletti frakcióban sűrűségen alapuló ún. nehézfrakció leválasztás Nehézfrakció lerakása Könnyű frakció további két szalagon történő optikai válogatása Utóaprítás mm-re Mágnesezhető és nem mágnesezhető fémek ismételt leválasztása A tüzelőanyagként felhasználható frakció préselése vagy tárolása IV. A hatóság a Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás által benyújtott üzemeltetési tervet és előzetes rekultivációs tervet j ó v á h a g y j a. V. A hatóság az egységes környezethasználati engedélybe foglalva a Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás részére a Tatabánya 41. vízikönyvi számra bejegyzett vízjogi létesítési engedélyt adja: Műszaki adatok: Az érintett ingatlanok: Tatabánya, 0739/6, 0849, 1606, 1718, 0739/8 hrsz. A befogadóra érvényes mértékadó vízhozam: NQ3% = 3,20 m3/s. A befogadó (központi vasbeton zsilip) legfőbb hidraulikai adatai: átmérő = 0,9 m; vízszállítás Q = 3,4 m3/s. Az Új Dubnik-pataknál számított mértékadó vízhozamok: NQ1% = 4,50 m3/s; NQ3% = 3,20 m3/s; NQ10% = 2,10 m3/s. Az Új Dubnik-patak érintett szakaszának kiépítésére vonatkozó mértékadó vízhozam NQ10% = 2,10 m3/s. Számított vízszállító képesség: Q = 2,26 m3/s. A talpárkok és övárkok mértékadó vízhozamai: számított mértékadó vízhozam NQ 10% = 0,54 m 3 /s. Számított vízszállítás Q = 0,8 m 3 /s. A csapadékvíz-elvezető rendszer: A csapadékvíz-elvezető rendszereket 10 perces csapadékvíz időtartamú, 2 év gyakorisággal számolták (értéke 203 l/s*ha).

7 7 A csapadékvíz-elvezető rendszer méretezését az alábbi táblázat tartalmazza: Csapadékvíz-elvezetés: Nyomvonal kialakítás: A telephelyen belül a csapadékvizeket zárt vízelvezető rendszerrel gyűjtik össze. A mechanikai előkezelőtől ÉNy-ra eső terület vizeit a CS csatorna és mellékágai gyűjtik össze, a főág a meglévő áteresz mellett keresztezve a 1606 hrsz utat köt az Új Dubnik-patak 0+954,3 km szelvényébe. A meglévő átereszt megszüntetik, a hozzá csatlakozó nyíltárkok vizét hordalékfogón keresztül a zárt csatornába csatlakoztatják. Ebbe a rendszerbe csatlakoznak az előkezelő épületének északi oldali ereszlefolyói is. A CS csatorna és mellékágai vezetik le az előkezelő déli oldali ereszlefolyóinak vizeit, az épülettől DK-i irányba eső burkolatok, a szociális épület, a parkoló és a hulladékudvar csapadékvizeit. A CS csatorna az Új Dubnik-patak 1+077,4 km szelvényébe köt be. A bejáró úton (1606 hrsz), a porta környezetében a meglévő földárok helyett zárt vízelvezetés készül kiemelt szegélyekkel, víznyelőaknákkal, melyek közvetlenül a befogadóra csatlakoznak (az Új Dubnik-patak 1+152,4 km és az 1+223,1 km szelvényébe). Hasonlóan a mérlegek aknái összefogva közvetlenül az Új Dubnik-patakra kötnek rá (1+178,8 km szelvény). A porta melletti szakaszon megszüntetésre kerül a meglévő útárok. A megmaradó szakasz az Új Dubnikpatakba hordalékfogó aknán keresztül köt be (1+240,3 km szelvény). Az előkezelő bejárata előtti szennyezett területet rácsos folyókákkal leválasztva, összegyűjtött csapadékvizeit a csurgalékvíz átemelőbe vezetik. Az üzemanyagtöltő leálló sávjának csapadékvizei és a 77 férőhelyes parkoló vizei előkezeléssel, egy-egy olaj- és iszapfogó műtárgyon át csatlakoznak a csapadékcsatorna hálózatra. A telephely DNy-i telekhatárával párhuzamosan a domboldalról érkező felszíni vizeket övárkokkal gyűjtik össze. A változatos lejtési viszonyok miatt az övárok rendszer három szakaszból építhető meg. Ezek két ponton, hordalékfogó műtárgyakon keresztül kötnek rá a tervezett csapadékcsatorna hálózatra. Az övárkok betonba ágyazott 40 x 40 x 6 cm-es betonlap burkolattal készülnek, 0,40 m fenékszélességgel, 1:1 rézsűvel, 10 0 / 00 fenéklejtéssel.

8 8 Épül összesen: CS csatorna DN600 KG-PVC gerincvezeték 37,0 m DN400 KG-PVC gerincvezeték 142,9 m DN315 KG-PVC gerincvezeték 81,5 m CS csatorna DN400 KG-PVC gerincvezeték 140,7 m DN315 KG-PVC gerincvezeték 43,29 m CS csatorna DN315 KG-PVC gerincvezeték 94,9 m CS csatorna DN315 KG-PVC gerincvezeték 54,0 m CS csatorna DN315 KG-PVC gerincvezeték 22,0 m CS csatorna DN500 KG-PVC gerincvezeték 37,6 m DN400 KG-PVC gerincvezeték 71,6 m DN315 KG-PVC gerincvezeték 66,8 m CS csatorna DN315 KG-PVC gerincvezeték 279,5 m CS csatorna DN315 KG-PVC gerincvezeték 37,6 m CS csatorna DN315 KG-PVC gerincvezeték 52,6 m CS csatorna DN315 KG-PVC gerincvezeték 69,5 m Mindösszesen: DN600 KG-PVC gerincvezeték 37,0 m DN500 KG-PVC gerincvezeték 37,6 m DN400 KG-PVC gerincvezeték 355,2 m DN315 KG-PVC gerincvezeték 801,6 m Övárkok I. övárok 64,0 m II. övárok 138,0 m III. övárok 75,0 m Hordalékfogók 1. számú hordalékfogó Hordalékfogó tér alapterülete: 2. számú hordalékfogó Hordalékfogó tér alapterülete: Hossz x szélesség 200 x 100 cm Hossz x szélesség 200 x 100 cm Olajleválasztók: O2. jelű Javasolt típus: SEPURATOR-3.0 EN MÖA Hidraulikai teljesítménye: O3. jelű Javasolt típus: SEPURATOR-3.0 EN MÖA Hidraulikai teljesítménye: 3,0 l/s 30,0 l/s A befogadó: A hulladékkezelő központ csapadékvizeinek befogadója az Új Dubnik-patak, mely az egész völgy felszíni vizeinek is befogadója. A patak új mederszakasza a vízgazdálkodási műszaki szempontoknak megfelelően úgy kerül kialakításra, hogy alkalmas legyen a vízgyűjtő felső szakaszáról érkező vizek továbbvezetésére a zagytározó zsilipaknájáig. Alsó csatlakozási pont (befogadó): a zagytározó központi műtárgy befolyás. Felső csatlakozási pont: a tervezett hulladéklerakó déli zárógátjától mintegy 450 m-re, D-re lévő közút vízátvezető műtárgyai (áteresz + 2 db híd). A zagytározó melletti szakaszon az Új Dubnik-patak tervezett medre ÉNy-DK irányban épül ki, közel párhuzamosan a meglévő belső úttal. A gravitációs üzemű, burkolt medrű, illetve zárt szelvényű pataknak egyaránt biztosítania kell a külvizek és az üzemterületre hulló csapadékvizek elvezetését.

9 9 A patak a felső, 84 fm hosszú szakaszán gyepesített földmederként kerül kialakításra, mivel itt a város rendezési terve szerint távlatilag egy út kerül kialakításra, amelynek kiépítését a jelenleg tervezett beruházás létesítményei nem akadályozhatják. Az Új Dubnik-patak tervezett főbb adatai: Nyílt szelvényű, burkolt szakasz a és km relatív szelvények között. Hossz: fm, vízszállítás: 2,1 m 3 /s, fenékesés: 4,54 15,36, mederkialakítás: TB 80/162/105 előregyártott betonelem burkolat. Nyílt szelvényű, földmedrű szakasz a km relatív szelvények között. Hossz: 84 fm, vízszállítás: 2,1 m 3 /s, fenékesés: 15,36, mederkialakítás: gyepesített földmeder. Zárt szelvényű szakasz: km relatív szelvények között. Hossz: 360 fm, vízszállítás: 3,70 m 3 /s, fenékesés: 4,54, zárt szelvény típusa: cm előregyártott vb. keretelem, "A" közúti járműterhelésre. Tisztítóaknák (1. 6. sz. műtárgyak): 6 db, 100 cm szabvány akna, nehéz öntöttvas fedlappal. A TB 80/162/105 jelű előregyártott mederburkoló elemek 20 cm vastag homokos kavics + 20 cm vastag aljazatbeton ágyazatra kerülnek. A cm előregyártott vb. keretelemek, 20 cm vastag homokos kavics + 10 cm vastag szerelőbeton alapra kerülnek. A tervezett tisztítóaknák alá eső keretelemek 100 cm-es nyílással lesznek kialakítva. A nyílás felett helyezhetők el az előregyártott aknamagasító elemek. Az övárkok tervezett főbb adatai: A tervezett hulladék depóniát határoló töltések külső oldalán övárkok (Északi-, illetve Déli talpárok) gyűjtik össze a csapadékvizeket. Az övárkok befogadója az Új Dubnik-patak tervezett medre. Az északi övárok adatai: Befogadó az Új Dubnik-patak jp km relatív szelvénye, hossza 235,0 fm, torkolati fenékszintje 206,00 mbf, fenékszélessége 0,4 m, rézsűhajlása 1:1,5, fenékesése A meder kialakítása cm-es betonlap burkolat, monolit betongerendás lezárással. A déli övárok adatai: Befogadó az Új Dubnik-patak jp km relatív szelvénye, hossza 132,0 fm, torkolati fenékszintje 207,10 mbf, fenékszélesség: 0,4 m, rézsűhajlása 1:1,5, fenékesése 5, A meder kialakítása cm-es betonlap burkolat monolit betongerendás lezárással. A talpárkok tervezett főbb adatai: A tervezett hulladék depónia lábánál talpárkok gyűjtik össze a lefolyó csapadékvizeket, illetve a rekultivációt követően a csurgalékvizeket. A talpárkok vizeinek befogadója részben az Új Dubnik-patak zárt szelvényű szakaszán épülő tisztítóakna, részben pedig az Északi és a Déli övárok. Az I. sz. talpárok adatai: Befogadó az Északi övárok bp km szelvénye, hossza 125,0 fm, torkolati fenékszintje 206,98 mbf, fenékszélessége 0,4 m, rézsűhajlása 1:1,5, fenékesése 2,90.A meder kialakítása cm-es betonlap burkolat, monolit betongerendás lezárással. Műtárgyak: fedlapos áteresz (7. sz. műtárgy), surrantó (8. sz. műtárgy) Az I/1. sz. talpárok adatai: Befogadó az I. sz. talpárok bp km szelvénye, hossza 103,0 fm, torkolati fenékszintje 211,27 mbf, fenékszélessége 0,4 m, rézsűhajlása 1:1,5, fenékesése 2,80. A meder kialakítása cm-es betonlap burkolat, monolit betongerendás lezárással.

10 10 A II. sz. talpárok adatai: Befogadó az Északi övárok bp km szelvénye, hossza 312,0 fm, torkolati fenékszintje 210,80 mbf, fenékszélessége 0,4 m, rézsűhajlása 1:1,5, fenékesése 19,30 61,00. A meder kialakítása cm-es betonlap burkolat, monolit betongerendás lezárással. Műtárgyak: fedlapos áteresz (8. sz. műtárgy) A III. sz. talpárok adatai: Befogadó a Déli övárok jp km szelvénye, hossza 230,0 fm, torkolati fenékszintje 207,16 mbf, fenékszélessége 0,4 m, rézsűhajlása 1:1,5, fenékesése 6,60 47,00. A meder kialakítása cm-es betonlap burkolat, monolit betongerendás lezárással. Műtárgyak: fedlapos áteresz (10. sz. műtárgy), surrantó (11. sz. műtárgy) A IV. sz. talpárok adatai: Befogadó az Új Dubnik-patak km relatív szelvénye, a 3. sz. tisztítóakna, hossza 162,0 fm, torkolati fenékszintje 210,25 mbf, fenékszélessége 0,4 m, rézsűhajlása 1:1,5, fenékesése 2,50. A meder kialakítása cm-es betonlap burkolat, monolit betongerendás lezárással. Műtárgyak: víznyelő akna (12. sz. műtárgy) A IV/1. sz. talpárok adatai: Befogadója a IV. sz. talpárok km szelvénye, hossza 128,0 fm, torkolati fenékszintje 211,15 mbf, fenékszélessége 0,4 m, rézsűhajlása 1:1,5, fenékesése 3,10. A meder kialakítása cm-es betonlap burkolat, monolit betongerendás lezárással. A talpárkok műtárgyai: - Fedlapos átereszek (7., 9. és 10. sz. műtárgy): A tervezett hulladék depóniát határoló töltéseken való közlekedés biztosítása érdekében 3 db áteresz létesül a talpárkokba. A 7. sz. áteresz főbb adatai: Helye az I. sz. talpárok 0+018,5 km szelvénye, típusa U60/60/200 vb. meliorációs elem + vb. fedlappal, küszöbszintje 211,255 mbf, a műtárgy hossza 4,0 fm. A 9. sz. áteresz főbb adatai: Helye a II. sz. talpárok km szelvénye, típusa U60/60/200 vb. meliorációs elem + vb. fedlappal, küszöbszintje 210,99 mbf, műtárgy hossza 10,0 fm. A 10. sz. áteresz főbb adatai: Helye a III. sz. talpárok 0+020,5 km szelvénye, típusa U60/60/200 vb. meliorációs elem + vb. fedlappal, küszöbszintje 211,84 mbf, műtárgy hossza 40,0 fm. Az előregyártott betonelemek alá 15 cm vastagságú zúzottkő ágyazatot és 10 cm vtg. betonágyazatot terveztünk. Az U-elemek lefedése A közúti terhelésnek megfelelő, előregyártott vb. fedlapokkal történik. - Surrantók (8. és 11. sz. műtárgy): A tervezett hulladék depóniát határoló töltéseken épülő talpárkok vizeit, a nagy szintkülönbség miatt 2 db surrantó műtárggyal vezetik a befogadó övárkokba. A 8. sz. surrantó főbb adatai: Helye az I. sz. talpárok km szelvények között, típusa MS 80 előregyártott betonelem surrantó, küszöbszintje 207,25/211,25 mbf, műtárgy ferde hossza 13,6 fm. A 11. sz. surrantó főbb adatai:

11 11 Helye a III. sz. talpárok km szelvények között, típusa MS 80 előregyártott betonelem surrantó, küszöbszintje 207,30/211,80 mbf, műtárgy ferde hossza 14,7 fm. - Víznyelő akna (12. sz. műtárgy): A tervezett hulladék depóniát határoló Ny-i töltésen épül a IV. és a IV/1. sz. talpárok. A két árokszakasz összefolyásánál egy víznyelő aknát terveztünk, amelynek bekötése az Új Dubnik-patak zárt szelvényű szakaszának 3. sz. tisztítóaknájába történik. A 12. sz. víznyelőakna adatai: Helye a IV. sz. talpárok km szelvénye, típusa cm belméretű monolit vasbeton U-szelvény, küszöbszintje 210,35 mbf, bekötése L=5,0 fm hosszú DK315 KGEM csővel a 3. sz. tisztítóaknába. Víznyelőráccsal épül. Mellékárkok tervezett főbb adatai: A jelenleg működő hulladéklerakó zagytérre kivezetett csapadékvizeit, illetve a beközlekedő út alatt lévő átereszen átfolyó vizeket két mellékárok vezeti a befogadó Új Dubnik-patakba. Az 1. sz. mellékárok adatai: Befogadója az Új Dubnik-patak bp km relatív szelvénye, hossza 39,0 fm, torkolati fenékszintje 204,80 mbf, fenékszélessége 0,4 m, rézsűhajlása 1:1,5, fenékesése 87,50. A meder kialakítása cm-es betonlap burkolat monolit betongerendás lezárással. A 2. sz. mellékárok adatai: Befogadója az Új Dubnik-patak bp km relatív szelvénye, hossza 12,0 fm, torkolati fenékszintje 207,50 mbf, fenékszélessége 0,4 m, rézsűhajlása 1:1,5, fenékesése 87,50. A meder kialakítása cm-es betonlap burkolat monolit betongerendás lezárással. Az eljáró hatóság előírásai: 1. Hulladékgazdálkodásra vonatkozó előírások: VI. 1. A lerakóra kerülő biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiséget tömegben mérve az 1995-ben országos szinten képződött a települési szilárd hulladék részét képező biológiailag lebomló szervesanyag mennyiséghez képest július 1. napjáig 35 %-ra kell csökkenteni, a kérelemben bemutatott intézkedéseknek megfelelően. 2. A hulladék mérlegelése előtt ellenőrizni kell a szállítóleveleken a hulladékra vonatkozó EWC szám, hulladék birtokos KÜJ/KTJ szám meglétét. 3. A válogatósoron bomló szervesanyag tartalmú és vegyesen gyűjtött települési szilárd hulladék nem kezelhető. 4. A hulladékok lerakása csak alapjellemzés, illetve megfelelőségi vizsgálat birtokában végezhető el. 5. A települési szilárd hulladékkal együtt esetlegesen beszállításra kerülő, és kiválogatott veszélyes hulladékokat egymástól elkülönítve, a környezet szennyezését kizáró edényzetben, a rendeletben előírtak szerint kialakított gyűjtőhelyen kell gyűjteni, további kezelésükről, ártalmatlanításukról gondoskodni kell. 6. Az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést a kárelhárítás egyidejű megkezdésével az illetékes környezetvédelmi hatóságnak be kell jelenteni. 7. A komposztálási technológiáról üzemnaplót kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell a technológiába bevitt hulladék megnevezését, mennyiségét, származási helyét, a hulladékkezelés rendjét (bekeverés időpontja, érlelés időtartama, kitermelés időpontja). 8. A telephelyről a komposzt kiszállítása a vonatkozó jogszabály szerinti forgalomba hozatali engedély birtokában történhet. 2. Vízvédelemre vonatkozó előírások:

12 12 1. Az új vízilétesítmények kivitelezése kizárólag a jóváhagyott Pécsi Hydroterv Bt E munkaszámú, valamint a Pécsi Mélyépítő Iroda Kft munkaszámú tervdokumentációja alapján, valamint a szakhatóságok, kezelők és egyéb érintettek előírásai szerint történhet. 2. A kivitelezés a jogerős engedély birtokában kezdhető meg. A kivitelezést annak megkezdését 8 nappal megelőzően, írásban be kell jelenteni az engedélyezésben részt vevő hatóságoknak, illetve egyéb érdekelteknek. 3. A kivitelezéssel tekintettel a speciális vízépítési feladatokra szakkivitelezőt kell megbízni. A munkák irányítását csak megfelelő jogosultsággal rendelkező felelős műszaki vezető végezheti. 4. Az egyes létesítmények megépítésének sorrendjét a felszíni vízelvezetés folyamatosságának biztosítása határozza meg. Az építést a befogadótól kezdődően kell végezni. 5. A létesítés során a kiviteli munkákat úgy kell megszervezni, hogy a meglévő, és üzemelő műveknél a folyamatos üzemben zavar ne fordulhasson elő. A létesítendő csatornáknak, árkoknak együtt kell funkcionálnia a már meglévő és üzemelő vízfolyással, vízelvezető rendszerrel, a vizek károkozástól mentes, biztonságos levezetését az építés ideje alatt is biztosítani kell. 6. A Dubnik-patak 3,0 méteres parti sávján mindenkor biztosítani kell a patak kezelője számára a vízgazdálkodási szakfeladatok zavartalan ellátását. 7. A megépülő vízilétesítmények folyamatos karbantartását, állagmegóvását a rendeltetésszerű üzemeltetésre kiadandó vízjogi üzemeltetési engedély jogerőssé válásáig is el kell végezni. 8. Jelen engedély nem jogosít fel a megépített rendszer rendeltetésszerű üzemeltetésére. 9. A csapadékvíz elvezető rendszerbe szennyvíz nem vezethető. 10. Az Új Dubnik-patakba bevezetett csapadékvizek minőségének meg kell felelnie a vonatkozó jogszabály által az Időszakos vízfolyás befogadóira előírt határértékeknek. 11. A megvalósuló létesítmények rendeltetésszerű üzemeltetéséhez a teljes rendszerrel összhangban vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérni az egységes környezethasználati engedély módosításával a vízügyi hatóságtól, a szükséges tervdokumentáció csatolásával, illetve a megvalósulást igazoló dokumentáció benyújtásával. Az üzemeltetésre vonatkozó kérelmet a majdani üzemeltetőnek kell benyújtania. A rendszer üzemeltetésére vonatkozó adatokat és előírásokat a hatóság ezen eljárás során adja meg. 12. A kivitelezés során fokozott figyelmet kell fordítani a felszíni, felszín alatti víz és a talaj szennyeződésének elkerülése érdekében. Amennyiben az építés során víz- vagy talajszennyezés következne be, úgy azt a kárelhárítás azonnali megkezdése mellett be kell jelenteni az ÉDUKTVF-nek, felszíni vízszennyezés esetén a patak kezelőjének is. 13. A létesítmények kialakítása során a talajvízáramlási irány figyelembevételével 4 db új talajvízfigyelő kutat kell kialakítani a gépszín és gépműhely, a mosó; a kialakítandó hulladékudvar; valamint a lerakótér talajvízminőségre gyakorolt hatásainak megfigyelésére. A monitoring kutakra vonatkozó vízjogi létesítési engedély kérelmet jelen határozat jogerőre emelkedését követő 60 napon belül be kell nyújtani Felügyelőségre. 3. Levegőtisztaság-védelmi előírások: 1. A T1 technológiához tartozó légszennyező pontforrások szilárd anyag kibocsátására vonatkozó kibocsátási határérték: 150 mg/m A védőövezet meghatározása: a felépítendő létesítmények homlokzatai által együttesen meghatározott külső kontúrvonalaitól számított 500 m sugarú, EOV koordinátákkal kijelölt szabálytalan sokszög. 3. A védelmi övezetet területén nem lehet lakóépület, üdülőépület, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási épület, kivéve a telepítésre kerülő, illetve a más működő légszennyező források működésével összefüggő építmény. 4. A védelmi övezet kialakításával és fenntartásával kapcsolatos költségek a bűzterhelőt terhelik. Ha a védelmi övezetet más hasznosítja, akkor a hasznosított terület tekintetében a fenntartási költségek a hasznosítót terhelik. 5. Az üzemeltetés során és a felhagyást követően törekedni kell a keletkező depóniagázok maximális mértékű kinyerésére és hasznosítására. 6. A biogázelszívó rendszer (felső elszívású gázkutak és a hozzá tartozó összekötő vezetékek) valamint a biogáz hasznosító berendezés megvalósításáról és üzemeltetéséről gondoskodni kell. 7. Az elfáklyázásra mint végső műszaki megoldásra csak a hasznosítási lehetőség megvalósíthatatlansága esetén kerülhet sor.

13 13 8. Meg kell akadályozni, hogy a keletkező depóniagázok (metán, kén-hidrogén és hidrogén) robbanóképes elegyet alkothassanak az oxigénnel és a környezeti levegővel. 9. A fedetlen lerakó-területeknél a nagy méretű, szilárd hulladékok szél általi kihordását, kiszóródását műszaki védelem telepítésével meg kell akadályozni. 10. A hulladéklerakó területén hulladék égetése tilos. 11. A kezelés során törekedni kell az aerob bomlási felületek nagyságának és működési idejének csökkentésére, a földtakarást rendszeresen el kell végezni. A lezárt felületek erózió elleni védelmét füvesítéssel, vagy egyéb növényzet telepítésével meg kell oldani. 12. A depóniák lefedés előtti, illetve a munkahelyi utak kiporzás mentesítését szükség szerint locsolással biztosítani kell. 13. Törekedni kell a környezeti levegő bűzzel való terhelésének csökkentésére, ennek érdekében a technológiai előírásokat szigorúan be kell tartani. 14. A hulladéklerakót a 3. számú légszennyezettségi zónára (Komárom-Tatabánya-Esztergom) vonatkozó intézkedési programmal összhangban kell üzemeltetni, azaz törekedni kell olyan technológiák alkalmazására, melyek az e zónában a légszennyezettségi határértékeket túllépő anyagok (NO 2, szilárd anyag) kibocsátásának csökkentésével járnak. 15. A hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló rendelet mintavételi és egyéb előírásait a hulladéklerakó gázkezelő rendszere tekintetében be kell tartani. 4. Zaj- és rezgésvédelmi előírások: 1. A telephely üzembe helyezését követő 90 napon belül a tevékenység zajkibocsátását a tényleges hatásterület lehatárolással méréssel kell igazolni, az elkészült dokumentációt Felügyelőség részére meg kell küldeni. 2. Az üzemeltető a környezeti zajforrás területén és hatásterületén bekövetkező minden olyan változást, mely a határérték mértékét és teljesülését befolyásolja köteles 30 napon belül bejelenteni a Felügyelőségnek. 5. Természetvédelmi előírások: 1. A tervezett fakivágásokat október 15-től április 1-ig, vegetációs időszakon kívül kell végezni. 2. A lerakó tájba illesztésének felgyorsítása érdekében az őshonos fafajok közül a viszonylag gyorsan növőket kell telepíteni: mézgás éger, hamvas éger, gyertyán, mezei juhar, korai juhar, kislevelű hárs, nagylevelű hárs, vadgyümölcsök. 3. Gondoskodni kell arról hogy a fakivágások és növénytelepítések után a terület biológiai aktivitásértéke ne csökkenjen a munkálatok kezdésének szintjén számított érték alá. 4. Kocsányos és kocsánytalan tölgy, bükk nem telepíthető, ugyanis ezen fafajok lassan nőnek, így az általuk kifejtett vizuális takaró hatás csak késleltetve jelentkezne, emellett a magyar kőris szintén nem telepíthető, ugyanis ezen fafaj síkvidéki, főként Dél-Dunántúli áreával rendelkező faj. 5. A területen felverődött parlagfüvet rendszeresen kaszálni kell. A terület kezelőjének gondoskodnia kell a növény bimbóinak kialakulása előtti kaszálásról, és ennek az állapotnak a vegetációs időszak végéig (október közepe) történő fenntartásáról. 6. A lágyszárú özönfajokat június-augusztus folyamán évente két alkalommal, kézi kaszálással kell eltávolítani a területről. 7. A Dubnik-völgyi Hulladékkezelő Központ Élővilága című tanulmányban szereplők közül az alábbi élőhelytípusok semmilyen módon nem vehetők igénybe a munkálatok során: H4 Félszáraz irtásrétek, száraz magaskórósok és erdőssztyeprétek H5a/b Kötött talajú és homoki sztyepprétek L1 Mész- és melegkedvelő tölgyesek L2a Cseres-kocsánytalan tölgyesek K2 Gyertyános- kocsánytalan tölgyesek 8. A védett növények, szitakötők, bogarak, kétéltűek és hüllők felmérését a 2012-es tavasz folyamán is el kell végezni. A tavaszi időszak felmérési eredményeinek ismeretében kell kidolgozni ez érintett populációk egyedeire vonatkozó specifikus hatáscsökkentő megoldásokat. A felmérést és a hatáscsökkentő megoldások dokumentációját július 30-ig kell benyújtani.

14 14 VII. A tevékenység környezetre gyakorolt hatásainak figyelemmel kísérése érdekében szükséges monitoringra és adatszolgáltatásra vonatkozó előírások: 1. A 3 db meglévő talajvízfigyelő kútban a mintavételeket és vizsgálatokat negyedévente el kell végezni, az alábbi komponensekre kiterjedően: vízhőmérséklet, ph, fajlagos elektromos vezetőképesség, KOI ps, összes keménység, szulfát, foszfát, ammónium, nitrit, nitrát, klorid, fluorid, összes Cr, Cr(VI), Ni, Cu, Zn, As, MoCd, Ba, Hg, Pb, TPH, PCB, PAH. 2. Évente egy alkalommal a vett vízminták toxicitás-vizsgálatát is el kell végezni. 3. A talajvízre vonatkozó vizsgálati eredményeket és a vizsgálati jegyzőkönyvek másolatát összefoglaló értékelő jelentés keretén belül minden tárgyévet követő január 31-ig meg kell küldeni a Felügyelőség részére. 4. A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek: 4.1. Veszélyes hulladékra vonatkozóan: A begyűjtésre történő átvétel esetén negyedévente, a tárgynegyedévet követő 8. munkanapig borítólapon és HB vagy HK lapokon kell adatot szolgáltatni Nem veszélyes hulladékokra vonatkozóan: A keletkezett és a kezelésre történő átvétel esetén évente a tárgyévet követő év március 1. napjáig, borítólapon, HT, HB és HK lapokon kell adatot szolgáltatni. A hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló jogszabályban előírt tartalommal évente összefoglaló jelentést kell tenni, a tárgyévet követő április 30- ig. VIII. Az eljárásban résztvevő szakhatóságok állásfoglalásai: A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tatabányai, Tatai, Oroszlányi Kistérségi Népegészségügyi Intézete az 508-2/2011., az ÁNTSZ Közép-dunántúli Regionális Intézete a 4683/5/2010. és a 2596/2/2011., a Tatabányai Körzeti Földhivatal a /2011., valamint a Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal Közép-dunántúli Állami Főépítésze a /2010. számú állásfoglalásával nem emelt kifogást a beruházással szemben. A Fejér Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája a 430/0330/01/2011., illetve a 430/5045/01/2010. számú állásfoglalásával hatáskörének hiányát állapította meg. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága a 20.2/197-2/2011., illetve a 20.2/ /2010. számú állásfoglalásával az alábbi feltétellel járult hozzá az engedély kiadásához: - Amennyiben a keletkező komposztot termelésnövelő anyagként kereskedelmi forgalomba kívánják hozni, úgy meg kell kérni a Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság erre vonatkozó engedélyét. Tatabánya Megyei Jogú Város Jegyzője a /1/2010. számú állásfoglalásával hozzájárult az engedély kiadásához, az alábbi feltételek megfogalmazásával: - A Tatabánya, 0849 és a 0739/6, 0739/8 és 0846/2 hrsz. alatti telephelyen és környezetében helyileg védettséget élvező természeti érték nem található. - A tervezési területen folytatandó tevékenység a településrendezési eszközökkel összhangban van, a terület Tatabánya Város Településrendezési Terve szerint különleges terület besorolású, környezetében véderdő, ipari, vegyes besorolású terület és kertes mezőgazdasági terület található. A tervezési területre szabályozási terv került elfogadásra, eszerint: A Dubnik-völgyi különleges hulladékkezelő terület és környezete szabályozási terv területén a K1, K2 és K3 különleges övezetekben a szabályozási terven feltüntetett védőtávolságnak megfelelő technológiákat kell alkalmazni.

15 15 IX. Az egységes környezethasználati engedély e határozat jogerőre emelkedésétől az engedély ötévenkénti felülvizsgálata tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedéséig hatályos. Az engedély felülvizsgálatát e határozat jogerőre emelkedését követő öt éven belül az engedélyesnek, teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció benyújtásával kell kezdeményeznie. X. A hatóság a határozat egy példányát a jogerőre emelkedését követően a szükséges tervrészekkel együtt a Vízikönyvi Okirattárban elhelyezi, a vízjogi engedélyt Tatabánya 41. számon a vízikönyvbe bejegyzi. XI. A hatóság a Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulást (2800 Tatabánya, Fő tér 6.) mint engedéllyel rendelkező hulladékkezelőt jelen engedély kiadásával egyidejűleg nyilvántartásba veszi. XII. A környezethasználó a tevékenység folytatása során minden év február 28-ig Ft összegű felügyeleti díjat köteles befizetni a Felügyelőség sz. előirányzat-felhasználási számlájára. A évre vonatkozó felügyeleti díjat ezen engedély jogerőre emelkedésének napjától december 31-ig időarányosan kell megfizetetni. XIII. A határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezést lehet előterjeszteni. A fellebbezéshez ,-Ft összegű, természetes személyek és társadalmi szervezetek esetében ,-Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat kell befizetni az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség előirányzat felhasználási keretszámla MÁK számú számla javára. I n d o k o l á s A hatóság a Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás által létesítendő hulladékkezelő központ környezeti hatásaira vonatkozóan előzetes vizsgálati eljárást folytatott le. Az előzetes vizsgálati eljárást lezáró /2010. számú, szeptember 17-én jogerőre emelkedett határozatával az ügyfél kérelmére hozzájárult a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás összevonásához. Az eljárás megindítására vonatkozó kérelmet az ügyfél a határozat jogerőre emelkedését követő két éven belül benyújtotta. Kérelméhez a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 2. (1) bekezdésének megfelelően megfizette az igazgatási szolgáltatási díjat. A hatóság az MKM Consulting Zrt. (7621 Pécs, Király u. 66. I/101.) által készített környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési dokumentáció és kiegészítései alapján megállapította, hogy a kérelem megfelel a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.), valamint a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet előírásainak. A Társulás a kérelméhez a Pécsi Hydroterv Bt. Csillag Árpád tervező (VZ-T/ ) tervező által készített 1006-E számú, illetve a Pécsi Mélyépítő Iroda Tervező és Szolgáltató Kft. Müller Ferenc (VZ-T/ ) felelős tervező által készített számú engedélyezési tervdokumentációt csatolta. Kérelméhez a hatóság felhívására mellékelte az érintett ingatlanok tulajdonosának, Tatabánya Önkormányzatának tulajdonosi hozzájárulását.

16 16 A hatóság az eljárás megindulásáról a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 15. (5) bekezdése és a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 98. (1) bekezdése alapján az eljárás megindulásáról és a közmeghallgatásról értesítette a feltételezetten érintett társadalmi szervezeteket, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságot, valamint a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosát. Az eljárásba ügyfélként bejelentkezett a Reflex Környezetvédő Egyesület (9024 Győr, Bartók B. út 7.). A hatóság a nyilvánosság bevonása érdekében a R. 3. (3) és (4) bekezdéseiben foglaltaknak, illetve a 24. (6) bekezdésének megfelelően az eljárás megindulásáról és a közmeghallgatásról közleményt tett közzé a honlapján, illetve az ügyfélszolgálati irodájában, emellett kifüggesztés céljából megküldte a telepítés helye szerinti önkormányzat részére, illetve a 24 óra című napilapban megjelentette. A hatóság a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 90. -ának megfelelően a kérelmet elektronikus úton is közzétette. Ezt követően a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/A -a, 32/E -a, illetőleg 4. számú melléklete alapján az eljárásba az bevonta az érintett szakhatóságokat. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tatabányai, Tatai, Oroszlányi Kistérségi Népegészségügyi Intézete az 508-2/2011., az ÁNTSZ Közép-dunántúli Regionális Intézete a 4683/5/2010. és a 2596/2/2011., a Tatabányai Körzeti Földhivatal a /2011., valamint a Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal Közép-dunántúli Állami Főépítésze a /2010. számú állásfoglalásával nem emelt kifogást a beruházással szemben. A Fejér Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája a 430/0330/01/2011., illetve a 430/5045/01/2010. számú állásfoglalásával hatáskörének hiányát állapította meg. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága a 20.2/197-2/2011., illetve a 20.2/ /2010. számú állásfoglalásával, illetve Tatabánya Megyei Jogú Város Jegyzője a /1/2010. számú állásfoglalásával a rendelkező részben foglalt feltételek mellett járult hozzá az engedély kiadásához. A hatóság a R. 9. (1) bekezdése alapján február 9-én, Tatabánya Megyei Jogú Polgármesteri Hivatalának Dísztermében közmeghallgatást kívánt tartani, melyen a beruházó, a tervező és a környezetvédelmi hatóság megjelent, azonban a lakosság és a társadalmi szervezetek részéről nem érkezett érdeklődő. A hatóság a benyújtott dokumentációk alapján az alábbiakat állapította meg: A végezni kívánt tevékenység a R. 2. sz. mellékletének 5.3. és 5.4. pontja szerinti nem veszélyes hulladékok ártalmatlanítását végző telephely 50 tonna/nap kapacitáson felül, valamint hulladéklerakó tonna teljes befogadó kapacitáson felül. A tervezett tevékenység ismertetése: A Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás hulladékkezelő központ létesítését tervezi a Dubnik-völgyben, a Duna-Vértes Regionális Hulladékgazdálkodási Program keretében. A Társulás 86 önkormányzat részvételével kívánja megoldani a térség hulladékgazdálkodási problémáit. A fejlesztés során a központot alkalmassá kívánják tenni a szelektív gyűjtésből származó, anyagában hasznosítható hulladékok válogatására, a zöldhulladékok komposztálására, a vegyesen gyűjtött hulladék lerakás előtti előkezelésére, illetve az égethető hulladékfrakciók kinyerésére. A létesítendő hulladékkezelő központ mellett, a Tatabánya 0489, 0739/6, 0739/8, 0846/2 hrsz-ú területen az AVE Tatabánya Zrt, a Felügyelőség /2010. számú határozatával kiadott környezetvédelmi és egyben egységes környezethasználati engedély alapján hulladéklerakót üzemeltet. Az új központ 2014-ben betelő hulladéklerakó működését követő időszakban tölt be hulladékgazdálkodási feladatot. Az új hulladék kezelő központ helye, a telepítés helye: Tatabánya, 0739/6, 1606, 0849, 0739/8 hrsz. alatti ingatlanok. A fő tevékenység a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény 3. számú melléklete szerinti D5 jelű ártalmatlanítási művelet, azaz nem veszélyes hulladékok lerakása műszaki védelemmel. A lerakótér két ütemben, összesen m 2 alapterületen kerül műszaki védelemmel kialakításra, m 3 összes befogadó kapacitással A közszolgáltatás keretében lerakni kívánt hulladékok tervezett mennyisége: tonna/év, azaz 260,3 tonna/nap.

17 17 A tevékenység lényeges környezetvédelmi jellemzői (a környezeti igénybevételek és kibocsátások adatai): 1. Vízvédelmi szempontból: A hulladékkezelő központ ivóvízellátása az Északdunántúli Vízmű Zrt. (2800 Tatabánya, Sárberek 100.) üzemeltetésében lévő, hrsz-ú, a Vasvári utca keleti oldalán lévő DN100 PVC vízvezetékről történik. A meglévő vezetékre a mechanikai előkezelő épülete előtti szakaszon csatlakoznak egy új, útalatti bekötő vezetékkel. A bekötővezeték nem vízjogi engedély köteles. A telephely környezetében gravitációs szennyvízbefogadó nem áll rendelkezésre. A legközelebbi gravitációs csatorna a Fő út Baross utca csomópontjában található. Az átemeléssel történő csatlakozás lehetősége adott, a feldolgozó keleti oldalán húzódó, az Északdunántúli Vízmű ZRt. (2800 Tatabánya, Sárberek 100.) üzemeltetésében lévő 1606 hrsz út (Vasvári utca) alatt meglévő nyomóvezetékre rákötéssel. A bekötővezeték nem vízjogi engedély köteles. Az Sz csatorna a gépműhely és mosó épületétől indul, a válogatócsarnok, majd az előkezelő épülete mellett elhaladva éri el az átemelőt. A mosó és a gépszín olajjal szennyezett szennyvizeit előkezelés után, olajés iszapfogón átvezetve kötik a szennyvízcsatorna hálózatra. Az olajfogó műtárgy (O1. jelű) 3,0 l/s hidraulikai teljesítményre méretezett. Az O1. jelű olajleválasztó a VITUKI KHT. által május 14-én kelt Első típusvizsgálati jegyzőkönyvvel rendelkezik, nem vízjogi engedély köteles. A hulladékból távozó csurgalékvizet és a szennyezett területek csapadékvizét külön kezelik. A mechanikai előkezelő fedett, de oldalt nyitott részén történik az érkező hulladék lerakása. Ennek a területnek és az előtte lévő, az épület és út közötti térburkolatnak erősen szennyezett csurgalékvizei és csapadékvizei nem köthetők a közcsatorna hálózatra. Ezért ezeket külön gyűjtve, átemeléssel a hulladéklerakó csurgalékvíz medencéjébe juttatják. A fedett rész vizeinek összegyűjtése a gépészeti munkarész keretében van megoldva, az épületből ÉK-i falon lévő kitörésen távozik. A szabadtéri szennyezett terület leválasztását rácsos folyókákkal oldják meg. A folyóka bekötését és a fedett rész csurgalékvíz kivezetését az épület mellé telepített átemelőbe vezetik. (SZ-2-0-0) Az átemelőből a 1606 hrsz út Ny-i oldalára tervezett nyomóvezetékkel (SZNY-2) a lerakóhely dréncső hálózatának A-1 jelű aknájába vezetik, melyből a drének vizével együtt gravitációsan vezetik tovább a hulladéklerakótól É- ra kialakított csurgalékvíz gyűjtő medencébe. A gravitációs vezetékszakasz a lerakó technológiájának részét képezi. Nem vízjogi engedély köteles. Az érintett terület a Tatabánya XIV/A és XV/C vízaknák között helyezkedik el, de a tervezési területfelszíni védőterületet nem érint. Normál üzemmenet esetén talajba, felszín alatti vízbe kibocsátás nem történik. A terület földtani felépítését figyelembe véve a vízzárónak tekinthető agyagos-márgás rétegek nagy vastagsága miatt a karsztvíz nem veszélyeztetett. A vízaknák közelsége miatt újabb figyelőkutak létesítése indokolt az esetleges talajvíz-szennyezések mielőbbi kimutatása érdekében, mivel a már meglévő figyelőkutak elhelyezkedésüket figyelembe véve nem alkalmasak az újonnan kialakítandó létesítmények hatásainak megfigyelésére. 2. Levegővédelmi szempontból: A beruházást Tatabánya külterületén tervezik megvalósítani. Tatabánya város területe a 3. számú légszennyezettségi zónába tartozik, ahol a légszennyezettség a nitrózus gázok és a szilárd anyag tekintetében magas. A legközelebbi levegőtisztaság-védelmi szempontból védendő épület, az Egyesített Szociális Intézmény az új beruházástól, ill. telekhatártól a mellékleten becsatolt helyszínrajzon is feltüntetve pontosan 615 m távolságra található. A dokumentációban bemutatott hatásterület meghatározása nitrogén-oxidokra és szilárd anyagra vonatkozóan 500 m-re nagy biztonsággal teljesül. A 306/2010.(XII.23.) Korm.rend. 5. -a szerint levegővédelmi övezet kijelölése indokolt, amelynek nagysága m-ig terjedhet. A dokumentációban bemutatott hatásterület meghatározása nitrogén-oxidokra és szilárd anyagra vonatkozóan 500 m-re nagy biztonsággal teljesül, ezért a védőövezet nagyságát a hatóság a felépítendő létesítmények homlokzatai által együttesen meghatározott külső kontúrvonalaitól számított 500 m sugarú, EOV koordinátákkal kijelölt szabálytalan sokszögben határozta meg. Az új depó járulékos létesítményei közé tartozik a gázgyűjtő és -kezelő rendszer, depókutak kiépítése. A gázkutak telepítését 20 m sugarú érintőkörök középpontjában, 10 m hulladékvastagság után tervezik kiépíteni.

18 18 Az építés és üzemelés során munkagépek és szállítójárművek kipufogógázainak légszennyező hatásával, porképződéssel és bűzhatással (depo gáz és bűzkibocsátása ) kell számolni. A telephelyen légszennyező pontforrások a válogatóműben porelszívó rendszer és porleválasztó, ill. a mechanikai előkezelőben kerülnek kialakításra, de a kérelem kiegészítése szerint csak a későbbiekben határozható meg pontosan, hogy milyen technológiához milyen berendezést kívánnak üzemeltetni. Mindezek miatt LAL alapbejelentés megtételére ill. LAIR rendszerben való feldolgozására nem került sor. 3. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: A tevékenység végzése során a szállítójárművek és a tevékenység technológiai zajforrásainak zajkibocsátásával lehet számolni. A telephely zajforrásai és alkalmazási területük: - depónia, kompaktor, teherautók, - válogatómű: dobszita, bálázó gépek, targoncák, tolólapos gépek, - mechanikai előkezelő: aprítógépek, rakodógépek, szállítójárművek, előkamrás prés, - komposztáló telep: aprító gép, komposztforgató, dobrosta, rakodógép, villástargonca szállítójárművek. A dokumentáció zajvédelmi munkarésze alapján a létesítmény hatásterülete nem érint zajvédelmi szempontból védendő területet, épületet. A tevékenységhez kapcsolódó szállítási tevékenység az előzetes számítások alapján nem növeli meg jelentősen a meglévő utak zajterhelését. 4. Természetvédelemi szempontból: A beruházási terület országosan nem védett és nem része a Natura 2000 hálózatnak, viszont dél-nyugat felől az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 45/2006. (XII.8.) kormányrendelet által kihirdetett Natura 2000 hálózathoz tartozó, HUDI10003 területkódon nyilvántartott Vértes elnevezésű, kiemelt jelentőségű természet-megőrzési, és különleges madárvédelmi terület határolja. A hulladéklerakó már a Natura 2000 területek jelölése idején is rendelkezett érvényes egységes környezethasználati engedéllyel. A korszerűsített hulladékfeldolgozás a fenti hatáscsökkentő intézkedések elvégzését követően vélhetően nem lesz jelentős káros és kedvezőtlen hatással a védett értékekre, sőt, várhatóan természetvédelmi szempontból kedvezőbb változásokkal járhat. 5. Hulladékgazdálkodási szempontból: A fő tevékenység a Hgt. 3. számú melléklete szerinti D5 jelű ártalmatlanítási művelet, azaz nem veszélyes hulladékok lerakása műszaki védelemmel. A lerakótér, két ütemben, összesen m 2 alapterületen kerül műszaki védelemmel kialakításra, m 3 összes befogadó kapacitással A közszolgáltatás keretében lerakni kívánt hulladékok tervezett mennyisége tonna/év, ez 365 nappal számolva 260, 3 tonna/nap mennyiséget jelent. A kapcsolódó tevékenységek megnevezése, mennyiségi adatai: - Válogatómű és bálatároló a lakossági, közületi és intézményi szelektív gyűjtésből származó 8 fajta hulladék utóválogatására és bálázására 6-8 t/h kapacitással, összesen t/év mennyiségben. - Mechanikai előkezelő csarnok, a vegyesen gyűjtött települési szilárd hulladék aprítására és frakcionálására t/h kapacitással, összesen tonna/év mennyiségben. - Komposztáló, a szelektív zöldhulladék gyűjtéséből származó hulladékok komposztálására 4000 tonna/év kapacitással. - Hulladékudvar, a lakosságtól származó, térítésmentesen elhelyezhető veszélyes és nem veszélyes hulladékok begyűjtésére 3000 tonna/év mennyiségben. Az elérhető legjobb technika követelményeinek való megfelelés: A Legjobb Elérhető Technika (Best Available Techniques, BAT) összefoglalva a következőket jelenti: mindazok technikák, beleértve a technológiát, a tervezést, karbantartást, üzemeltetést és felszámolást, amelyek elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett gyakorlatban alkalmazhatóak és a leghatékonyabbak a környezet

19 19 egészének magas szintű védelme szempontjából. A felügyelőség megvizsgálta a BAT-nak való megfelelést és megállapította, hogy a tervezett létesítmény technológiája, a tervezett technikai megoldások levegővédelmi, hulladékgazdálkodási, zajvédelmi és vízvédelmi szempontból megfelelnek a BAT szerinti gazdaságossági szempontból legésszerűbb, és a környezet védelmét megfelelően biztosító technológiák követelményeinek, az alábbiak miatt: - A lerakó kombinált szigeteléssel rendelkezik, a talajvíz állapotának nyomon követésére figyelőkutak létesülnek. - A keletkezett hulladékok gyűjtése megfelel a jogszabályi előírásoknak, a veszélyes hulladékok gyűjtése üzemi gyűjtőhelyen történik. - A hulladéktest napi takarása megakadályozza a bűzhatások kialakulását, a biogáz kinyerése és hasznosítása megvalósul. Mindezek alapján a hatóság az összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban a környezethasználó részére egységes környezethasználati engedélyt adott a rendelkező részben megfogalmazott feltételekkel, a R. 24. (1) - (13) bekezdéseinek figyelembevételével. A Felügyelőség a hatáskörébe tartozó külön jogszabályokban meghatározott egyes engedélyeket a R. 20. (3) bekezdésének megfelelően az egységes környezethasználati engedélybe foglalta. A határozat a fentiekben hivatkozott jogszabályokon kívül az alábbiakon alapul: A zaj- és rezgés elleni védelemre vonatkozó megállapításokat a hatóság a 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet rendelkezéseinek figyelembevételével tette. A levegővédelmi övezet kijelöléséről a 306/2010.(XII.23.) Korm.rend. 5. -a rendelkezik. A hatóság a vízjogi létesítési engedélyt a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. tv ában foglaltak, valamint a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI.13.) KHVM rendeletben, illetve a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendeletben foglaltak alapján bocsátotta ki. A hatóság a befogadóba engedett csapadékvizek minőségi előírásait a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet 2. számú mellékletében 3. időszakos vízfolyás befogadó előírt küszöbértékek szerint határozta meg. A hatóság az Új Dubnik-patakba bevezetett csapadékvizek minőségére vonatkozó határértékeket e rendelet 2. számú melléklete 3. Időszakos vízfolyás befogadóira alapján állapította meg. A megvalósuló létesítmények rendeltetésszerű üzemeltetéséhez szükséges, a teljes rendszerrel összhangban lévő vízjogi üzemeltetési engedélykérelemhez benyújtandó tervdokumentációról a 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet rendelkezik. A hatóság a vízikönyvi nyilvántartásba történő bejegyzésről a 23/1998. (XI.6.) KHVM rendelet 10. (3) és (4) bekezdése alapján rendelkezett. A komposzt telephelyről történő kiszállításához szükséges forgalomba hozatali engedélyt a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásról szóló 36/2006. (V.18.) FVM rendelet szabályozza. A hulladéklerakó gázkezelő rendszerére vonatkozó előírásokat a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet (a továbbiakban: Rend.) tartalmazza. A hatóság az engedély tartalmi követelményeit a Rend. 8. (1) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével határozta meg. A Felügyelőség az üzemeltetési terv jóváhagyásáról, a hulladéklerakó monitoringjára vonatkozó követelményekről, az előzetes rekultivációs terv jóváhagyásáról, illetve a biológiailag lebomló szervesanyagtartalom csökkentését szolgáló előírásokról a Rend. 8. (1) f), g), h) és i) pontja alapján rendelkezett. A hulladékokra vonatkozó összefoglaló jelentést a Rend. 3. számú mellékletében előírt tartalommal kell elkészíteni. A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló rendelkezések a 164/2003. (X.18.) Kormány rendelet előírásain alapulnak. A változás-bejelentési kötelezettséget és az ellenőrzés szabályait a Kvt. 82. (1) és (2) bekezdése tartalmazza. A környezetvédelmi engedély és az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem és mellékleteinek elektronikus úton történő közzétételéről a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 90. (3) (Kvt.) bekezdése rendelkezik. A hatóság a szakértői tevékenység folytatására jogosító engedélyeket a Kvt. 92. (1) bekezdése alapján vizsgálta.

20 20 A felügyeleti díj megfizetésének szabályait a Kvt. 96/B (1) bekezdése, mértékét pedig a (3) bekezdése tartalmazza. A környezetvédelmi társadalmi szervezetek eljárásban való részvételéről a Kvt. 98. (1) és (2) bekezdése rendelkezik. Az engedély időbeli hatályát a hatóság a R. 20. (8) bekezdése alapján állapította meg, az engedély felülvizsgálatára vonatkozó előírásokat szintén a R. 20. (8) bekezdése tartalmazza. A hatóság felhívja az engedélyes figyelmét, hogy amennyiben a létesítményt engedélytől eltérően kívánja megépíteni, a vízjogi létesítési engedély módosítását kell kérnie a szükséges mellékletek csatolásával. Ennek elmulasztása esetén az engedélytől eltérően megvalósult vízilétesítményre fennmaradási engedélyt kell kérni, amely fennmaradási bírság kiszabását vonja maga után. Felhívja továbbá a figyelmet, hogy az építőipari kivitelezési tevékenységről 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 22. (1) és (7) bekezdése alapján építési munka csak kiviteli terv alapján végezhető, a kivitelezési dokumentáció tartalma nem térhet el a jogerős létesítési engedélyben foglaltaktól. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 98. (1) és 99. (1) bekezdései biztosítják. A jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díjáról a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 2. (4), (5) és (7) bekezdése rendelkezik. A hatóság hatáskörét a fent idézett jogszabályhelyeken kívül a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rend. 38. (1) bekezdése, illetékességét ugyanezen rendelet 1. sz. melléklet IV/1/A pontja állapítja meg. Győr, május 9. Németh Zoltán s.k. Igazgató