Magyar Acélszerkezeti Szövetség lapja Journal of the Hungarian Steel Structure Association 2007 IV. évfolyam 4. szám A TARTALOMBÓL:

Átírás

1 2007 IV. évfolyam 4. szám Magyar Acélszerkezeti Szövetség lapja Journal of the Hungarian Steel Structure Association A Nagy-Duna-ág-híd épülő bal parti pilonja és a bal parti ártéri híd (fotó: Domanovszky) A TARTALOMBÓL: A 48. Hídmérnöki Konferencia Hegesztési Felelősök IX. Országos Tanácskozása Az Északi vasúti híd átépítése Egy japán tanulmányút tapasztalatai DAK az infrastruktúra-fejlesztésben A Ferro-Pan '96 Kft. 20 éves A magyarországi tűzihorganyzás alapítója

2

3 I. TÁJÉKOZTATÓ AZ ELNÖKSÉGI ÜLÉSRÕL Szövetségi hírek Association News A MAGÉSZ elnöksége szeptember 26-án a RUTIN Kft.-nél (Dombóvár, Bajcsy-Zs. u. 45.) tartotta ülését. Az ülést Markó Péter elnök vezette. Az alábbi témák kerültek megtárgyalásra: NAPIREND ELŐTT Megbeszélés Antal Árpád úrral, a Magyar Tűzihorganyzók Szövetségének (MTSZ) elnökével az MTSZ és a MAGÉSZ együttműködéséről. Felek megállapodtak abban, hogy november második felében szakemberek részvételével közös megbeszélést tartanak, ahol a minőség, az ár és a kapcsolatok kapnak hangsúlyt. AJÁNLÁSOK MEGFOGALMAZÁSA A KÖVETKEZŐ ÉV MUNKATERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ A tagdíj mértéke 2008-ban Tagdíjfizetési rendszerünk jónak bizonyult. A mértékén 2006-ban és ben nem történt módosítás. Amennyiben az elnökség módosítást terjeszt a közgyűlés elé, úgy az alábbi értékeket lehet figyelembe venni (8+8% inflációval számolva, változatlan összetétel mellett): Bevétel helyett helyett helyett helyett helyett Összesen: Így a bevétel: Ft-ra módosul az emelés nélküli Ftról. Elnökségi ülések Helyeit a későbbi elnökségi ülés rögzíti. Közgyűlés Április május: évi rendes közgyűlés, ahol a mérleg elfogadása mellett megtörténik a tisztségviselők választása is, mivel a jelenlegi tisztségviselők mandátuma szeptember 29-én lejár. Az új elnökségre javaslatot a jelenlegi elnökségnek kell tennie, melyet a tagság véleményezhet, ill. módosíthat. Jelölőlistára azok kerülhetnek, akik a szükséges támogatást megkapják. (Az elnököt és a titkárt külön kell jelölni, ill. választani). A választás Alapszabályunk szerint titkos szavazással történik. Szakmai konferenciák, rendezvények 2008-ban Javaslatok: május: Ünnepi ülés rendezése (10 éves a MAGÉSZ). Az elnökség úgy döntött, hogy a közgyűlés egyben ünnepi ülés is lesz. október: XXVIII. Acélszerkezeti Ankét a Közlekedéstudományi Egyesület (KTE) és a MAGÉSZ közös rendezésében (Földi András úr javaslata szerint). november: Fémszerkezeti Konferencia a MAGÉSZ, a Magyar Könynyűszerkezetes Szövetség (MKE) és az ALUTA rendezésében. december: MAGÉSZ évzáró rendezvény. Munkaterv 2008 Részletezésére a következő elnökségi ülésen kerül sor. EGYEBEK Kilépés A ThyssenKrupp Ferroglobus Zrt augusztus 1-jén érkezett Petró Zoltán vezérigazgató által aláírt levelében közölte, hogy a jövőben nem kíván a Szövetség pártoló tagja lenni. Alapszabályunk értelmében a cég pártoló tagsága augusztus 1-jén megszűnt. Acélszerkezeti szótár 12 nyelven az ECCS gondozásában elkészült szót tartalmaz. A MAGÉSZ 500 euróval járult hozzá a kiadáshoz. Magyar nyelvre a BME oktatói fordították. Az anyagot CD-n kaptuk meg 1 példányban. Sokszorosítás és titko- Hírek News Hegesztési Felelősök IX. Országos Tanácskozása Beszámoló a 48. Hídmérnöki Konferenciáról Salgótarján Eger, október Acélhidak fotografálása a Tiszán Photographing Steelbridges over the River Tisza KÉSZ acélszerkezetek Németországban KÉSZ steel-structures in Germany Egy Japán tanulmányút tapasztalatai Feszített vasbeton hidak acél trapézlemez gerinccel Experiences of a study tour in Japan Prestressed concrete bridges with corrugated steel web plates A DAK Acélszerkezeti Kft. szerepvállalása az infrastruktúra-fejlesztésben DAK Steelstructure Ltd s Role in Infrastructure Development Az Újpesti vasúti híd története History of the Újpest Danube bridge Északi vasúti Duna-híd korszerűsítése Tervezés Modernization of the Northern Danube railway bridge Designing Budapesti Északi vasúti híd acél felszerkezetének gyártása Description of the Production of the Overstructure of the Budapest Northern Railway Bridge A bevonatolás lépései A magyarországi tűzihorganyzás technológia alapítója Founder of the Hungarian Hot-dip Galvanizing Technology Horganyzott termékek, évszázados emlékek Galvanized Products, Century Old Reliques A hegesztett szerkezetek költségminimumra való tervezésével kapcsolatos kutatómunkánk Farkas József professzor 80 éves Füstgázok és füstrészecskék Termikus vágási eljárások összehasonlítása és kiválasztási szempontjaik Néhány gondolat a Castolin Casto Tube kopásálló csövekről Forrón szórt PU bevonatok alkalmazása acélszerkezeteken Using hot spray coatings on steel structions FERRO-PAN 96 Kft. Egy híján húsz. 88 Magyar Acélszerkezeti Szövetség lapja Journal of the Hungarian Steel Structure Association Acélszerkezetek 2007/4. szám 1

4 sítás után tagjaink térítésmentesen kapják meg. Külső megrendelők későbbiekben megállapított díjért beszerezhetik a MAGÉSZ titkárságán. Tájékoztatás az M0 híd szakmai bemutatójáról (titkár) Tájékoztatás a Hegesztési Ankétról Pénzügyi tájékoztatás A tájékoztatást az elnökség elfogadta az írásos kimutatás alapján. A pályázati kiírásokat meg kell jelentetni az Acélszerkezetek következő számában: Nívódíj; Diplomadíj. Szoborállítás Gillemot László professzor emlékére A BME Anyagtudomány és Technológia Tanszéke anyagi hozzájárulást kér Markó Péter elnökhöz címzett levelében. Az elnökség úgy döntött, hogy mivel a Szövetség nem rendelkezik kellő anyagi fedezettel a kérelmet nem tudja támogatni, de felkérés esetén a RUTIN Kft. és a KÉSZ Kft. megvizsgálja a támogatás lehetőségét. A RUTIN Kft. tájékoztatása Az elnökségi ülést követően a RUTIN Kft. vezetői tájékoztattak a cég tevékenységéről, gazdálkodásáról és bemutatták az üzemet. Az elnökség tagjai elismeréssel szóltak a látottakról. II. HEGESZTÉSI ANKÉT Nagy érdeklődés mellett a MAGÉSZ szeptember 12-én rendezte meg a Hegesztési Ankétot. Az elnökség fogalmazta meg a rendezvény célját: A MAGÉSZ tagvállalatainak, egyéni és pártoló tagjainak közvetlen tájékoztatása azokról a legújabb technológiákról, eljárásokról, gépi és kisegítő eszközökről, a minőséget és a termelékenységet elősegítő hozag- és védőanyagokról, amelyre mindennapjainkban szakmánkban nagy szükség van. Az Ankéton kívánunk lehetőséget biztosítani a legújabb termékek, technológiák bemutatására. Az előadások magas színvonala kielégítette a fenti elvárást. A megnyitó előadást Markó Péter (EWE/IWE hegesztőmérnök), a MAGÉSZ elnöke tartotta, aki kiemelte a korszerű hegesztési technológiák és anyagok jelentőségét az acélszerkezeti szakmában. További előadók: Dr. Kovács Imre ügyvezető igazgató Castolin Kft. A CASTOLIN KOPÁSÁLLÓ LEMEZEK ÉS ALKALMAZÁSUK Az új fejlesztésű kopásálló lemez bemutatása, ennek elméleti ismertetése, gyártási eljárása; anyagválaszték: lemez-csövek. Sikeres konstrukciók. Németh Endre mérnök üzletkötő és Szauervein-Pócs Péter mérnök CROWN International Kft. CLOOS képviselet HEGESZTŐROBOTOK ELŐNYEI A GYAKORLATBAN Robotállomás alkalmazása kis és közepes nagyságú vállalatoknál. Traktorváz hegesztése robottal; 12 robotállomás egyszerre két helyen kapcsolószekrényt hegeszt; Karimák hegesztése; Hosszanti tartók hegesztése pótkocsikhoz; Sípályák függőkabinjainak hegesztése TANDEM módban. Sas Illés hegesztéstechnológiai üzletág vezető REHM Hegesztéstechnikai Kft. IMPULZUSHEGESZTÉS MEGTÉRÜLÉSE PROJEKTSZEMLÉLET ALAPJÁN Impulzustechnológia előnyeinek bemutatása projektszemlélettel meghatározott költség-, minőség-, határidő-szempontok alapján, valamint a technológiaváltás megtérülési idejének meghatározására alkalmas számítási módszer eredményeinek bemutatása. Kristóf Csaba műszaki vezető ESAB Kft. HASZNOT HOZÓ HATÉKONYSÁG EGY SZLOGEN ÉS AMI MÖGÖTTE VAN Korszerű megoldások a hegesztettszerkezet-gyártás hatékonyságának növelésére. Szervezési és technológiai lehetőségek. 2 Acélszerkezetek 2007/4. szám

5 HÍREK A MEISER Ferroste Kft.-ről az elmúlt időben többször adtunk hírt. A cég április 20-án ünnepelte alapításának 15. évfordulóját, egybekötve az új gyártócsarnok felavatásával. Most ismét egy örömteli eseményről tudósíthatunk abból az alkalomból, hogy Edmund Meiser urat hazájában magas állami kitüntetésben részesítették. Saarland Miniszterelnöki Hivatalának közleménye: Edmund Meiser úr kitüntetése a Német Szövetségi Állam által adományozott Érdemkereszt, melyet Peter Müller úr, Saarland miniszterelnöke nyújtott át. Peter Müller miniszterelnök szeptember 4-én átnyújtotta Edmund Meiser úrnak, a MEISER Vállalatcsoport alapítójának a Német Szövetségi Állam Érdemkeresztjét a Szalaggal. Az átadásra a Statio Dominus Mundi kápolnában kerül sor, melyet Meiser úr építtetett Báró Alexander Branca építész tervei alapján. Az átadás alkalmával Müller miniszterelnök úr kiemelte, hogy a kitüntetést Meiser úr életében kifejtett gazdaságépítő munkájával és szociális elkötelezettségével érdemelte ki. Az első lépés egy acél- és vaskereskedés alapításával kezdődött Saarlandban, 1956-ban, ami mára egy nemzetközi területen működő cégcsoporttá nőtt, mely a járórácsgyártásban piacvezetővé vált. A vállalat időközben több mint 1500 dolgozót foglalkoztat, leányvállalatain és képviseletein keresztül jelen van az egész világban. Az átadott Szövetségi Állami Kitüntetéssel az állam köszönetet kíván mondani Meiser úr kiemelkedő gazdasági, politikai, kulturális és szellemi tevékenységéért, mely életútja minden életszakaszában a rá jellemző teljes odaadással végzett munkájában végigkísérte. Edmund Meiser 1931-ben született egy kilencgyermekes család legkisebb gyermekeként. Már gyermekkorában megtanult keményen dolgozni ban alapította Saarland-ban egy fő alkalmazottal működő acél- és vaskereskedését, míg 1960-ban megkezdte a járórácsgyártást, mely termék meghozta számára világismertséget. A következő évtizedekben folyamatosan építette fel vállalkozását, bővítette gyártó bázisait, újabb és újabb termékekkel egészítette ki termékei körét. Külföldi leányvállalatokat és képviseleteket hozott létre a világ számos országában. Németország újraegyesítése után Oelsnitzben (Szászországban) egy új gyártó bázist épített. Az idő előrehaladtával Edmund Meiser mind jobban bevonja a vállalatcsoport irányításába fiait, de mindig mögöttük áll tetteivel és tanácsaival. A magas kitüntetéshez mi is gratulálunk. HEGESZTÉSI FELELŐSÖK IX. ORSZÁGOS TANÁCSKOZÁSA Minden eddiginél nagyobb érdeklődés mellett rendezte meg a Magyar Hegesztéstechnikai és Anyagvizsgálati Egyesülés (MHtE) án Hajdúszoboszlón a Hegesztési Felelősök IX. Országos Tanácskozását. Az alábbiakban röviden ismertetünk néhány az acélszerkezeti szakma szempontjából lényegesnek ítélt előadást. Dr. Szabó Béla az MHtE elnöke meleg szavakkal köszöntötte a megjelenteket, majd bevezető előadásában kiemelte az évenként megrendezett tanácskozás jelentőségét. Dr. Molnár Sándor főosztályvezető (GKM) Az ipar helyzete, szerepe és fejlődésének lehetőségei címmel tartott előadásában széleskörűen mutatta be a makrogazdaság különböző mutatóit, amelyből néhányat ide kiemelünk: A magyar GDP megoszlása (2006-ban): Termelés : Szolgáltatás = 44 : 56 A termelésből: ipar: 76%; építőipar: 13%; mezőgazdaság: 11% Ipari termelésből a feldolgozóipar: 88%, amelyből a gépipar 45,3%-ot képvisel. A kis- és középvállalkozás fejlesztési politika súlypontjai közül kiemelendő, hogy a közvetlen, egyedi támogatások aránya fokozatosan csökken. Ismertette továbbá a munkatermelékenység változását és a beruházások dinamikáját, amely az évi +5%-ról 2006-ra 5%-ra csökkent. Dr. Gremsperger Géza (Dunaújvárosi Főiskola) Gyártói tanúsítási rendszer -t ismertette. Összefoglalta az EWF-MHtE tanúsítási rendszer moduljait és az egyes modulokban lévő követelményeket. Gayer Béla (MHtE) Hegesztőüzemi szakszemélyzet bevezető mondataiban leszögezte: Nem nevezhető szakcégnek az a vállalkozás, ahol a hegesztést és a kapcsolatos technológiákat irányítók, alkalmazók nem rendelkeznek kellő ismerettel, tudással, tapasztalattal munkájukat illetően. Ezt követően részletesen ismertette a hegesztési szakszemélyzet végzettségével és folyamatos fejlődésével kapcsolatos kritériumokat. Dr. Domanovszky Sándor (DunaÚJ-HÍD Konzorcium) rendkívüli érdeklődést kiváltó, nagy sikerű előadásának címe: Elkészült a Dunaújvárosi Duna-híd tonna hegesztett acélszerkezet. Előadásában kiemelte, hogy ez a Duna folyam leghosszabb (1682 m) acél felszerkezetű hídja. A híd hegesztéstechnikai szempontból is egyedülálló. Ez az első nagyfolyami hidunk, melynek minden kötése hegesztéssel készült. Hazánkban és Közép-Kelet- Európában is első ízben alkalmaztak nagyszilárdságú, termomechanikusan hengerelt acélt (EN szerint S460M/ML). Az esetenként 70 mm lemezek hegesztése, előmelegítés, feledződés, kilágyulás nélkül ment végbe. Ez az új acéltípus forradalmasítja a nagyszilárdságú (illetőleg növelt folyáshatárú) acélok hegesztett szerkezetekben történő alkalmazásának technológiáját. Az elhangzott további előadások is kiemelkedően magas színvonalúak voltak, melyeket szintén nagy érdeklődés kísért. Külön említésre méltó a konferencia nagyszerű rendezése, amely nagyban hozzájárult a rendezvény sikeréhez. A MAGÉSZ nevében ezúton is megköszönöm, hogy tiszteletbeli meghívottként részt vehettem. Dr. Csapó Ferenc Acélszerkezetek 2007/4. szám 3

6 Dr. Tóth Ernő (nyugalmazott Hídosztály vezető) a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ munkatársa BESZÁMOLÓ A 48. HÍDMÉRNÖKI KONFERENCIÁRÓL SALGÓTARJÁN EGER, OKTÓBER A 48. Hídmérnöki Konferencia házigazdája Nógrád megye volt. A nagyszámú résztvevő (460 fő) számára azonban csak Egerben tudtak szálláshelyet biztosítani, ezért az első és a harmadik nap előadásai ott hangzottak el. Újdonság volt, hogy Salgótarjánban a 21. sz. főút tehermentesítő út műtárgyainak megtekintése előtt, Salgótarjánban hangzottak el előadások az itt folyó munkákról, negyedik nap pedig az erre a programra jelentkezők megtekinthették az M0 Megyeri hídjának építését. A konferenciára érkezők a szokásos kiállítások mellett Nógrád megyét bemutató tablókat, információs anyagokat, s a Hídmérnöki Konferenciák történetében első alkalommal könyvesboltot találtak, ahol egyebek között a megyei hídtörténeti sorozatból, a Lánchíd füzetekből s a konferenciára készült könyvekből vásárolhattak, az ajándékkönyvekből többletpéldányokat. Rendkívül gazdag volt a választék: Hidak Nógrád megyében, Hidak melyek összekötik a világot és Hídjaink a római örökségtől a mai óriásokig, Zsámboki Gábor: Acélszerkezetű közúti hidak építése hazánkban között, Köszöntés dr. Träger Herbert 80 születésnapja alkalmából, Közúti Hidász Almanach 2006., Páll Gábor: A budapesti Duna-hidak története. A felsoroltakon túl a konferencia résztvevői további rendkívül értékes kiadványokat kaptak, illetve vehettek meg (lásd a könyveket ill. a borítókat bemutató képeket). Sajnos a médiák nem voltak kíváncsiak a konferenciára és az erre az alkalomra megjelenő kiadványok bemutatására, pedig a megyei hídtörténet sorozat 15. kötete címlapján látható (1. kép) egy 1911-ben épült 200 m hosszú, hétnyílású, igényes, szép vasbeton ívhid, mely jelenleg eltemetve áll. Ez utólag azért felkeltette a Rádió és a TV érdeklődését. A neves külföldi előadók és mintegy 460 fő (20. kép) részvételével tartott konferencia amelyen több jelentős esemény is volt, pl. a Feketeházy- (tervezői), Massányi- 1. kép: Dr. Tóth Ernő bemutatja a Konferencián kapott/kapható rendkívül gazdag könyv/kiadvány anyagot (kivitelezői), Apáthy- (hídgazdálkodási) díjak kiosztása azonban nem vált hírré. Ez a beszámoló talán részben pótolja a média elmaradt szélesebb körű ismertetését. 20. kép: A rendezvényen közel félezren vettek részt 4 Acélszerkezetek 2007/4. szám

7 2 19. képek Acélszerkezetek 2007/4. szám 5

8 Október 8-án (hétfőn) az ünnepélyes megnyitón Kerékgyártó Attila a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) műszaki igazgatója, Molnár István és Ürmössy Ákos (Magyar Közút Kht. Fejér, illetve Nógrád megyei területi igazgatói) és Sitku László főmérnök (KKK Híd Önálló Osztály) foglalt helyet (21. kép). Molnár István, mint az előző konferencia házigazdája átadta, Ürmössy Ákos pedig átvette a konferencia csengőjét és pásztorbotját ( képek). Tőle a Nógrád megyei hidakról néhány figyelemre méltó adatot hallhattunk: az ország második legkisebb megyéjében sok, mintegy 1000 híd van: 347 az országos közutakon, 530 pedig az önkormányzatok kezelésében. Más érdekes adatok, tények az előadásokban szerepeltek, illetve a Hidak Nógrád megyében című könyvben találhatók. 24. kép: Kerékgyártó Attila tartja a megnyitó előadást Kerékgyártó Attila A koordináció napi kérdései az útügyi ágazatban címmel fontos, aktuális tájékoztatást adott (24. kép). A sok ábrával illusztrált előadásból jó áttekintést kaptak a konferencia résztvevői a szervezeti felépítésről és kapcsolódásokról. Különös érdeklődésre tartott számot néhány átfogó számadat, mely a hídgazdálkodás jellemzőit mutatta be (pl. az utaknál és a hidaknál is a nemzetközi gyakorlattól eltérően nem 50 50% körüli a fejlesztés/fenntartás aránya, hanem 82/18%). A fejlesztések rendkívüli teljesítménye mellett, jelentős lemaradás van a hidak felújításában, fenntartásában. Fontos fejlemény, hogy 2009-re akcióterv készül a lemaradás pótlására. A tárgyilagos, őszinte előadást nagy érdeklődés fogadta. 25. kép: Sitku László beszél Sitku László az Ipoly-hidak újjáépítésének előkészítését, jelenlegi helyzetét vázolta vetített képes előadásában. A Visegrádon tartott 3. Hídműhely előadásai alapján tájékoztatást kaptak a résztvevők (25. kép). A kivitelezéshez rendelkezésre áll a Nógrádszakál-Ráróspuszta, a Szécsény-Pető közötti hidak terve. Több híd tervezése is folyik, ezekről is találhatók információk a 48. Hídmérnöki Konferencia előadásainak gyűjteményében (Lánchíd füzetek 7.). 21. kép: A konferencia elnöksége (balról: Molnár István, Ürmössy Ákos, Kerékgyártó Attila, Sitku László) 22. kép: Molnár István átadja a konferencia soros házigazdájának, Ürmössy Ákosnak a pásztorbotot 23. kép: Ürmössy Ákos nagy örömmel csengeti be a konferencia kezdetét 26. kép: Michel Virlogeux, aki kiemelkedően magas színvonalú előadást tartott Michel Virlogeux (a SETRA főhidásza) Modern hidak esztétikája címmel tartott előadására, az ebéd után, rendkívül nagy várakozással gyülekeztek a résztvevők. A világhírű hidász gyönyörű képekkel, higgadt érveléssel adott áttekintést a (főleg) Franciaországban épült érdekes, szép szerkezetekről (26. kép). Vitruvius tanításából kiindulva a statikai megfelelőség, gazdaságosság és az esztétika hármasságáról szólt. Kritikai megjegyzéseket tett neves építészek hídterveire, még Calatrava híres Alamilló hídjával kapcsolatban is. A bemutatott hatalmas hidak között 6 Acélszerkezetek 2007/4. szám

9 ív-, kerethidak, ferdekábeles hidak (Bordeaux, Normandia) és egy különleges, emelhető vasúti híd is volt. E mozgatható híd tervezése jó példa arra, hogy a tervezési diszpozíció konzultációk során való módosítása mennyire fontos lehet. Természetesen a Millau völgyhíd bemutatása volt a lenyűgöző előadás csúcspontja. Az egyes szerkezeti részek (pillérek, pilonok, merevítőtartók) kialakítása és a híd építésének technikája külön-külön is figyelemre méltó. 27. kép: Dr. Kósza Péter néhány korszerű német hidat mutatott be Dr. Kósza Péter (Leonhardt, Andrä und Partner GmbH) a német hídépítés legújabb, korszerű alkotásairól tartott előadást (27. kép). Szakaszos előretolással készült hidak: a kulmbachi-, a wallerbachi-, a Lieser völgyhíd és a münsteri autópálya-csomópont hídja. Jellemző e hídszerkezeteknél a külső feszítőkábelek alkalmazása. Ezen kívül szabadszereléssel épült hidak (Wormsnál és egy öszvérszerkezet Döggingennél) bemutatása is szerepelt a sok képpel illusztrált előadásban, melynek részletei a 48. Hídmérnöki Konferencia előadásainak gyűjteményében (Lánchíd füzetek 7.) is megtalálhatók. 28. kép: Kerényi Enikő a Dunaújvárosi Duna-híd és a Kőröshegyi viadukt építéséről számolt be Kerényi Enikő (NIF Zrt.) a Kőröshegyi völgyhíd és a Dunaújvárosnál épült (Pentele) új Duna-hídról számolt be (28. kép). Ezen hidak építéséről már több ismertető elhangzott korábban, ezért csak néhány részletet említek az érdekes beszámolóból: 2004 óta 363 híd épült gyorsforgalmi utakon. A Pentele híd a hazai hidak között a legnagyobb nyílású/támaszközű (304,0/307,9 m). E téren 1903 óta a budapesti Erzsébet híd volt a csúcstartó (290,0 m). Az új Duna-híd építésére a munka megkezdésekor a terület 95%-a állt rendelkezésre, ez kevésnek bizonyult. Hazai csúcs a magyar hídépítés történetében a t mozgatott, úsztatott hídtömeg. Több más kiemelkedő újdonsága is volt ennek a hídépítésnek, pl. a termomechanikusan hengerelt S460 M/ML acél alkalmazása. A Kőröshegyi völgyhíd 1872 m-es hosszával és 80 m-es pillérmagasságával hazánk leghosszabb és legmagasabb hídja. Technológiailag pedig egyedülálló, hogy kétféle technológiával épült (szabadbetonozás, illetve szabadszerelés). A szabadszerelés során 650 tonnás elemeket kellett 80 m magasra emelni. Mindkét hídról tartalmas kiadványok készültek, Kerényi Enikő előadása azonban segített eligazodni e két óriás építésének történetében. Szalay Tibor (MAHÍD 2000 Zrt.) a Pentele Duna-híd építéséről videokamerás képekből összeállított filmmel számolt be. Bemutatta a kivitelezésben résztvetteket: Vegyépszer Zrt., Hídépítő Zrt., GANZACÉL Zrt., KÖZGÉP Zrt. Hídépítő Speciál Kft., Hídtechnika Kft., Pannon Freyssinet Kft. A különböző kameraállásokból készült képek jól érzékeltették, hogy milyen összetett, hatalmas munka volt ennek a hídnak felépítése. Kolozsi Gyula (VIA-PONTIS Kft.) levezető elnök érdekes összehasonlítást ismertetett a Pentele és a Millau völgyhíd (Franciaország) építéséről. A felhasznált építőanyagok mennyisége, a hidak felülete és költsége is hasonló. Berkó Dezső (Hídépítő Zrt.) a Kőröshegyi völgyhíd építésével kapcsolatos kevéssé ismert, tervezésiépítési részletkérdéseket hozott nyilvánosságra. A hídpillérek hajlékonysága és a híd geometriája miatt a műtárgy alakja az építés alatt is változott. Gondos mérésekkel meghatározott mozgatással uralták ezt a jelenséget. Különleges dinamikus hatás jelentkezett az előregyártott hídelemek emelésénél. A sok képpel, műszaki adattal illusztrált előadás rendkívül érdekes, hasznos volt. Dr. Dalmy Dénes (Pannon Freyssinet Kft.) a hidak külső kábeles feszítéséről tartott átfogó előadást a hazai első alkalmazásoktól (1993 Zalabaksa Kerka- és Cupi-híd), napjainkig (Salgótarján, Móricz Zsigmond úti felüljáró). Az eddig 40 hídnál alkalmazott külsőkábeles feszítés közül csak három új híd (Zalaegerszeg, M7 Kőröshegy és Salgótarján, Móricz Zsigmond úti felüljáró), a többi meglévő hidak erősítése. A Móricz Zsigmond úti hídnál (24+3x30+24 m) 140 m hosszú pászmákat kellett behúzni, ez a munka egy hét alatt készült el. További részletek a konferencia más előadásaiban találhatók. A. Tigoulet (Pannon Freyssinet Kft.) Vasalt támfalak-talajtámfalak című előadását Balog Ede tartotta meg sok-sok érdekes vetített képpel illusztrálva. Már a Zikkurat építés során lényegében vasalt talajtámfal épült. Történelmi példák után a klasszikus acél- és nem acél horgonyokkal (szalagokkal) készülő, rendkívül változatos, vasalt talajtámfalakat mutatta be az előadó, kitérve a Terra Clas, a Terra Trel és a legújabb Zöld Terra falmegoldásokra. Megismerhettük az ban Fényeslitkén, majd Kaposváron, Siófokon, az M1 autópályán és máshol készült falakat, ez utóbbiakkal kapcsolatos problémákat. Az előadás részletesen kitért a külső és belső stabilitásvizsgálatra és a Salgótarjánban épülő vasalt talajtámfalra. Erről a 48. Hídmérnöki Konferencia előadásainak gyűjteményében további részletek olvashatók. 29. kép: Zvonimir Maric az újabb horvátországi hidakról tartott előadást Zvonimir Maric (Eszéki Egyetem) az újabb horvátországi autópályahidakról számolt be sok képpel, szerényen, kritikusan megemlítve, hogy gazdasági okokból egyes hídszerkezetek nem igazán esztétikusak (29. kép). Szólt arról is, hogy a hídfenntartás elhanyagolásának kedvezőtlen hatása már érezhető. Nagy ívhidakat (Maslenica, Sibenik stb.) vasbeton szekrénytartós hidakat, a Dubrovnik mellett épült ferdekábeles hidakat részletesen ismertette. E hidak közül néhányról a Közúti Hidász Almanach 2006 kiadványban is lehet olvasni. Az első nap előadásai után dr. Balázs György egyetemi tanár kért szót, s bemutatta az Építőmérnökök életrajzi lexikon első kötetét ( között végzettek). E nehéz, de fontos Acélszerkezetek 2007/4. szám 7

10 munkát szeretné folytatni, ehhez kér segítséget. (A bemutatott kötet 5900 Ft-ért megvásárolható a Műegyetemi Könyvkiadónál.) A rendkívül érdekes, tartalmas első napi előadások után jó hangulatú, zenés, svédasztalos vacsorán cserélhettek eszmét a kollégák. Október 9-én (kedden) a konferencia résztvevői autóbusszal Egerből Salgótarjánba utaztak, ahol a József Attila Művelődési és Konferenciaházban a tehermentesítő út építésével kapcsolatos előadásokat hallgatták meg. Székiné dr. Sztrém Melinda polgármester üdvözölte a Salgótarjánba látogató hídmérnököket, szólt a nagy várakozással kísért út- és hídépítési munkákról, beszélt a megye hídjainak fontosságáról, kiemelve az újjáépítendő Ipoly-hidakat, melyek hiányzó összeköttetéseket fognak pótolni. Ürmössy Ákos igazgató ismertette a Salgótarjánon át vezető főút fejlesztéseket (1965-től napjainkig). A rendkívül szűk völgyben 1954-ben 7 km, 1976-ban 3,5 km, 1989-ben pedig 0,7 km útkorszerűsítés történt ben további fejlesztésre (még szintbeni vasúti keresztezéssel) készült terv, a versenytárgyalás azonban magas ajánlati költsége miatt eredménytelen volt ban újabb megoldás született, de a versenytárgyalás ismét meghiúsult ben elkészült a tervek felülvizsgálata, ennek alapján folyik a jelenlegi nagyszabású munka, melynek részleteiről további előadások és a 48. Hídmérnöki Konferencia előadásgyűjteménye számol be. Németh Ferenc (NEFER Mérnökiroda Kft.) és Kovács Tamás (BME adjunktus) a tehermentesítő út 14 műtárgyáról (hidak, pataklefedés, gabionfal, máglyafal, vasalt talajtámfal) tartott részletes ismertetést. A műtárgyak között hét híd (hat közúti és egy vasúti) van, ezek közül külön említést érdemel a két közút, illetve vasút feletti vasbeton és egy rácsos acélhíd. A Móricz Zsigmond úti műtárgyra a házak közelsége miatt volt szükség. A teljes beállványozással épült, egyenes, folytatólagos feszített vasbeton híd 1,3 m-es szerkezeti magassága és bonyolult (dobozos) szerkezetű hídfői érdemelnek említést. A Salgó úti hídnál (9 nyílású, 220 m hosszú, íves műtárgy) igen bonyolult a geometriai adottság (36 -os ferdeség, 5%-os emelkedő stb.). Többféle szerkezet is szóba jött (felsőpályás ív, ferdekábeles). Gazdasági okokból Beruházó a megépült műtárgyat választotta. A költségek miatt igen bonyolult tervezés egyes méretezési kérdéseiről Kovács Tamás beszélt. Kenyeres István (az Építész Kamara képviselője, korábban Salgótarján főépítésze) Városképi illeszkedés címmel nagyívű áttekintést nyújtott Salgótarján közlekedési adottságairól (18. századra kialakultak az országutak, 19. században nagy ipari fejlődés, 20. századtól az átmenő főút megkettőzésének igénye). Ürmössy Ákos előadását mintegy kiegészítve további részleteket is megismertünk ebből az előadásból és tanulságosak voltak Kenyeres István hídesztétikára vonatkozó megjegyzései is. Ádám Miklós (Hídépítő Zrt.) a Salgó úti híd építéséről adott sok képpel illusztrált, részletes ismertetést. Sorra vette az építés egyes fázisait, az elkészült létesítmények mennyiségeit, pl. összefogó gerendák 50 m 3 /db, felszerkezet 957 m 3 (30 óra alatt). Részletezte a betonbeszerzés nehézségét, Losoncról is kellett szállítani. A betonozáskori igen magas léghőmérséklet miatt a beton hűtéséről kellett gondoskodni. Több egyéb építési részletről is hallhattunk. Szász András (Hídépítő Zrt.) a Móricz Zsigmond úti ötnyílású híd építésének nehézségeiről, érdekességeiről szólt (pl. a felvonulási létesítményt csak az épülő híd területén lehetett elhelyezni). A pillérek decemberére készültek el, a felszerkezet betonozása 19 órát vett igénybe. Simonné Fülöp Georgina (Hídépítő Zrt.) az ortotrop pályalemezes, alsó öv nélküli, ágyazat-átvezetéses vasúti híd építését ismertette. A leendő közút felett épülő hidat 3 hónapos vágányzár alatt kellett összeszerelni és a helyére tolni. Maga a végleges helyre való betolás 8 óra alatt történt. Ezt az előadást is érdekes, vetített képek színesítették. Tárczy László (Reformút Kft.) a tehermentesítő út műszaki ellenőrzéséről sorolt fel figyelemre méltó tapasztalatokat. Az építkezés rendkívül sok nehézséggel járt, több kérdésben a műszaki szabályozás módosítása látszik indokoltnak. A munka költsége rendkívül magas (1,57 milliárd Ft/km). Ezt a 120 m gabionfal, a 414 m máglyafal, 400 m hosszban pataklefedés, a rendkívül sok közműáthelyezés indokolja. Utóbbi a költségek 17%- át tette ki. Igen magas a műtárgyak költségaránya is (42%). Részletesen és kritikusan szólt a vízjogi engedélyezés, megítélése szerint feleslegesen bonyolult eljárásáról, a 10 éve megindult 1 cm/év nagyságú talajmozgásról és egy lakóházzal kapcsolatos, az egész munka befejezését veszélyeztető pereskedésről. Tímár József (Reformút Kft.) a kivitelezés apró hibáiról beszélt. Többek között a Nikecell anyagú takaréküreg zsaluzat viselkedését (vízfelvétel, betonacél távtartók elhelyezése) korábban, részletesebben kellett volna vizsgálni, a zsaluzatból nem sikerült a port, hulladékot tökéletesen eltávolítani, ezért utólag javítani kellett a betonfelületet. A felsoroltak a hídépítések egészéhez képest csak kis hibák, mégis szükséges róluk is szólni. Erdődi László (Streng Kft.) a Pont-TERV tervei szerint épült rácsos vasúti híd építésének ellenőrzéséről számolt be. A MÁV Központi Felépítményvizsgáló is ellenőrizte a híd gyártását és építését. Az acélszerkezetet a MÁV Hídépítő Kft. gyártotta, szerelte és tolta be. Beszélt a híd próbaterheléséről és forgalomba helyezéséről is. Zsömböly Sándor (Pont-TERV Zrt.) az Ipoly-hidak folyamatban lévő tervezéséről számolt be. Mint ismeretes, a II. világháború előtt az Ipoly 120 km-es szakaszán 47 híd volt, ma 3 közúti híd biztosítja az átkelést. Jelenleg öt híd újjáépítésére van terv. Őrhalom-Ipolyvarbónál egy kétnyílású, Hugyagnál egy 80 m nyílású alsópályás ívhíd, Pösténypuszta-Pető között egy négynyílású öszvérszerkezet. Megjegyzendő, hogy az utóbbi hídnál két évvel ezelőtt már alapkőletétel volt, Nógrádszakálnál két megoldás is készült az itt építendő hídra, Ráróspusztánál pedig a régi boltozott hídra emlékeztető, háromnyílású vasbeton ívhíd tervei állnak rendelkezésre. (Sitku László előadása is szolgáltatott információkat az újjáépítendő Ipoly-hidakkal kapcsolatban.) A tartalmas, érdekes előadások után a konferencia résztvevői több csoportban a három nagy hidat (vasúti rácsos híd, a Móricz Zsigmond és a Salgó úti felüljárók) testközelből is megismerhették, kérdéseket tehettek fel a hidak építését irányítóknak ( képek). A kedvező időjárás kellemessé tette a Salgótarjánban folyó műtárgyépítések helyszíni megtekintését. A program szerint Egerben gálavacsorával folytatódott a Hídmérnöki Konferencia. A hatalmas teremben terített asztalok várták a résztvevőket. Az eddigi egyetlen AZ ÉV HIDÁSZA kitüntető címen felül ebben az évben 8 Acélszerkezetek 2007/4. szám

11 30. kép: A vasúti rácsos híd 31. kép: A Móricz Zsigmond úti híd 32. kép: A Salgó úti felüljáró a Közúti Szakemberekért Alapítvány nevében dr. Karsay László kuratóriumi elnök négy fiatal mérnököt díjazott (33. kép). Köztük háromnak: Nasztanovics Ferenc (FŐMTERV Zrt.), Horváth Gábor (Hídépítő Zrt.), Totmajor János (VIA-PONTIS Kft.) hídszakági munkásságáért, míg Rapcsák Róbertnek (Magyar Közút) útszakági tevékenységéért kitüntető oklevelet nyújtott át. Új, remélhetőleg haladó hagyomány lesz ennek a fontos díjnak a Hídmérnöki Konferenciákon történő átadása. Nagy várakozás előzte meg a Hídmérnöki Konferencián első alkalommal megszavazott Feketeházy-, Massányi- és Apáthy-díjak átadását. Az előző napon leadott szavazócédulákon a résztvevők 4 4 jelöltből választhattak. 33. kép: Dr. Karsay László (jobb oldalt) a négy díjazott fiatal mérnökkel Acélszerkezetek 2007/4. szám 9

12 A tervezői: Feketeházy János-díjat Mátyássy László, a Pont-TERV vezérigazgatója kapta (34. kép). A kivitelezői: Massányi Károlydíjat dr. Domanovszky Sándor, ny. minőségügyi és hegesztési igazgató vehette át, aki a MÁVAG-ban, majd a Ganz-MÁVAG-ban Massányi Károly munkatársa, utóda és nagy tisztelője volt (35. kép). A hídgazdálkodási: Apáthy Árpáddíjat a 80 éves dr. Träger Herbert érdemelte ki, aki a Apáthy Árpád helyettese, majd utóda volt és aki 58 éve a hidakért munkálkodik (36. kép). 34. kép: Mátyássy László Kerékgyártó Attilától veszi át a Feketeházy-díjat 37. kép: Sitku László akit AZ ÉV HIDÁSZA címmel tüntettek ki, az ünnepség moderátori tisztét betöltő Kolozsi Gyulának ad interjút. (Kezében az oklevélen és plaketten kívül a hagyományos vándor ördög -öt tartja) A díjak átadásának ünnepélyességét emelte, hogy azokat Kerékgyártó Attila és Sitku László nevében Massányi Tibor és Apáthy Endre (a névadók fiai) személyesen adták át. AZ ÉV HIDÁSZA kitüntető címet ebben az évben, a hídszakágért igen sokat tett Sitku László (a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ Híd Önálló Osztály főmérnöke) vehette át Kerékgyártó Attila műszaki igazgatótól (37. kép). Sitku László és a korábban hasonló kitüntetésben részesültekről (dr. Knebel Jenő kivételével) csoportkép is készült (38. kép). Október 10-én (szerdán) két szekcióban folytak az előadások. Jelen beszámoló készítője a II. szekcióban volt levezető elnök, ezért az I. szekcióban elhangzottakról csak az írásos anyagok alapján tesz említést. Az I. szekcióban nyolc előadás hangzott el. Tarány Gábor (DAK Acélszerkezet Kft.) Hídkorlátok, dilatációk címmel számolt be az új fejlesztésekről. Szautner Csaba (MAPEI Kft.) a repedésmentes beton technológiáját ismertette. Néhány éve már alkalmazott hazánkban is ez az ígéretes technológia, bőven van még megismerni-, fejlesztenivaló e téren. Asztalos István (Sika Hungária Kft.) a tőle megszokott részletességgel a PCE bázisú adalékszerek új betontechnológiai lehetőségek címmel tartott hasznos ismertetőt. Előadása a 48. Hídmérnöki Konferencia előadásainak gyűjteményében megtalálható. Braunmüller Zoltán (Viacon Hungary Kft.) az új generációs hullámacél hídszerkezetek méretezéséről és kivitelezéséről tartott előadást. Az eddiginél jóval nagyobb nyílású (akár 20 m is) és újszerű hidak építését lehetővé tevő hídszerkezet hazai alkalmazása előreláthatóan kísérleti beépítés keretében valósul meg. Bedics Antal (UVATERV Zrt.) a FI-150/44, nyolc előfeszített, új hídgerenda gyártásáról számolt be. Előadása, az előzőhöz hasonlóan, a konferencia előadásainak gyűjteményében megtalálható. Dr. Träger Herbert és Kolozsi Gyula (KKK, VIA-PONTIS Kft.) Műszaki Szabályozási kérdésekről adott áttekintést, ismertette a tervbe vett módosításokat, új szabályozásokat. 35. kép: Dr. Domanovszky Sándornak Dr. Massányi Tibor nyújtja át a Massányi-díjat 36. kép: Dr. Träger Herbert Apáthy Endrétől veszi át az Apáthy-díjat 38. kép: Sitku László a korábban AZ ÉV HIDÁSZA címet elnyertek társaságában 10 Acélszerkezetek 2007/4. szám

13 Mátyássy László (Pont-TERV Zrt.) a Mérnöki Kamarához tartozó ügyekről, elsősorban jogosultsági kérdésekről számolt be. Dr. Farkas György (BME egyetemi tanár) a tervbe vett hidász szakmérnöki képzés tematikáját ismertette. A II. szekcióban nagy érdeklődés mellett nyolc előadás hangzott el. 39. kép: Horváth Adrián a Dunaújvárosi Duna-híd tervezésének műhelytitkait ismerteti 40. kép: Mátyássy László a Japánban tett tanulmányútról számol be Horváth Adrián (FŐMTERV Zrt.) a Dunaújvárosi Duna-híd tervezéséről adott nagyívű, érdekes áttekintést (39. kép). A mederhíd nyílása a helyszíni kötöttségek miatt 300 m körülinek adódott, ezért ív-, vagy ferdekábeles híd jött szóba. A mellette elhelyezkedő távvezeték miatt az ívhíd volt a reális megoldás. E híd tervezéséről már több cikk, sőt igen terjedelmes könyv is beszámolt, ezért a most elhangzó előadás részletes ismertetése helyett csak azt emelem ki, hogy különösen az esztétikai kérdések (pillérek alakja) és a szerelés beúsztatás tervezése kivitelezése mennyire körültekintő, elmélyült munkát igényeltek. A monumentális (a vonógerendás, kosárfüles ívhidak kategóriájában világcsúcs) híd a szakterület nagy alkotása. Jó volt a tervező gondolatait hallani e kiemelkedő műről. Mátyássy László (Pont-TERV Zrt.) Feszített vasbeton hidak acél trapézlemez gerinccel című előadásában számolt be a Japánban tett tanulmányútról, melynek keretében az ilyen típusú hidakon kívül az Akasi Kaikio, több más híd és egyéb japán érdekességek is szerepeltek (40. kép). A konferencia előadásának gyűjteményében részletes ismertetés található az előadásról. A sok kiváló fotó nagy élményt nyújtott. Meggyőződhettünk, hogy a függesztett feszített hidak terén is maradandót alkotnak a japán mérnökök. Köszönet a tanulmányút szervezőjének és a két ország műszaki egyetemi tanárainak, hogy a konferenciát gazdagították ezzel az előadással. Nagy Zsolt (FŐMTERV Zrt.) Bácskai Endréné (MSC Kft.) Rétháti Kálmán (Metróber Kft.) Szatmáry Gábor (Via-PONTIS Kft.) Földes Árpád (Földes-Hídkorr Kft.) Kovács László (Hídtechnika Kft.) a Szabadság híd felújításáról számolt be. Nagy Zsolt e különleges műemlék híd izgalmas történetét ismertette: az 1946-os újjáépítés után ben, 1980-ban, 1986-ban és 1996-ban voltak érdemleges felújítások. Most átfogó, teljes felújítás folyik. Bácskainé elsősorban az acélszerkezet hegesztett merevítésének vizsgálatáról és a folyamatban lévő munkákról, kiemelten a járda átépítéséről szólt. Rétháti Kálmán a közbeszerzés és a műszaki ellenőrzés egészéről beszélt, kitérve a 4x650 mm vízcső cseréjére, a pillérek első ízben végzett fúrásos vizsgálatára. Szatmári Gábor a felújítási munka eddigi tapasztalatairól, műhelytitkairól is szólt. Földes Árpád a korrózióvédelmi tervezést ismertette, kitérve a korábbi védőbevonat rendszerekkel kapcsolatos problémákra is. Kovács László a rendkívül szűk területen végzett sokféle munka organizációs feladatairól beszélt. Nehezítő körülmény a metróépítés, a közművek felújítása, a villamos aluljárón végzendő munkák. A képekkel illusztrált előadásból megismerhettük a korrózióvédelem sok izgalmas részletét. Takács László (Hídépítő Zrt.) az Északi vasúti híd átépítéséről tartott bevezető előadást. Az öt hídból álló Duna-híd átépítése elkezdődött. Ismertette a 2004 óta történteket, az ez évben megkötött kivitelezési szerződés főbb pontjait, az elvégzendő munkákat: a K szerkezet teljes átépítése, az öbölági hídon végzendő rekonstrukció. Vörös József (MÁV Zrt.) a híd történetét ismertette az építés megkezdésétől (1894). Részletesen szólt a híd erősítési munkáiról (1897. középen elhelyezett, harmadik öv), majd a Korányi Imre tervei szerint megvalósult forgalom alatti erősítésről, az 1955-ben elkészült K hadi híd szerkezetről és az 1997 óta folyó átépítési programtervezésről. Kikina Artúr (MSC Kft.) a döntés-előkészítés során készített változatokat és a választott hegesztett, beúsztatott rácsos acélszerkezetet ismertette, melynek egyik érdekessége, hogy nincs klasszikus fix saruja. A hídon gyalogos-, illetve kerékpáros forgalom továbbra is lesz. Kiss Attila (KÖZGÉP Zrt.) a gyártás egyes részleteiről számolt be: a 15,31 m és 93 m-es hídegységekről. A levezető elnök kérdésére az előadók elmondták, hogy a vasúti híd közelében csak hosszabb távon szerepel közúti Duna-híd építése. Dr. Seidl Ágoston (MAHÍD 2000 Zrt.) anti-grafitti bevonatokról tartott érdekes, igen részletes előadást. Megismerhettük az anti-grafitti bevonatokkal szemben támasztott követelményeket, az elvégzendő vizsgálatokat. Fontos szempont a bevonatok felújíthatóságának tervezése, vizsgálata. A konferencia előadásainak gyűjteményében további részletek találhatók. Oberrecht Kálmán (MEVA Zrt.) egyedi formájú hídpillérek építéséhez használt zsalurendszerről tartott Acélszerkezetek 2007/4. szám 11

14 sok képpel illusztrált ismertetést. A Dunaújvárosi Duna-híd szilvamag alakú és az M6 autópálya vasút feletti hídjának Y alakú pilléreinek, továbbá az M7 S70 völgyhíd és az M0 Megyeri Duna-ág-híd pillérének zsaluzását ismerhettük meg. Borbás Máté (Pannon Freyssinet Kft.) E. Mellier úr előadását tartotta meg magyarul. Ismertette a különböző pászmarendszereket, a korrózió elleni védelmet, a rezgécsillapításokat. Részletesen beszélt a függesztett feszített (extradosed) hidaknál alkalmazható kábelekről, az iránytörő nyeregről. 41. kép: Dr. Domanovszky Sándor a Dunaújvárosi Duna-híd építését fényképekkel elevenítette fel Dr. Domanovszky Sándor (Duna- Új-HÍD Konzorcium) Kedvenc képeim a Dunaújvárosi Duna-híd építéséről címmel nemcsak gyönyörű, zömében saját felvételeit mutatta be, hanem rengeteg adattal a híd építésének egészét ismertette (41. kép). Külön is részletezte az S460M/ML termomechanikusan hengerelt acél alkalmazásának szükségességét, előnyeit. Sok fontos részletet megtudhattak a konferencia résztvevői különösen a hegesztési, szerelési munkákról. A 25 ezer tonnányi hídszerkezeten mintegy 1 millió fm varratsor készült. Az ív szerelésének geodéziai munkái, a híd alak- és mérethelyességének biztosítása rendkívüli feladatok megoldását követelték. A délelőtti előadások méltó befejezése volt ez a monumentális, részletekbe hatoló, képes beszámoló. (Tekintettel a nagy érdeklődésre, a Rendezők erre az előadásra a két szekciót összevonták.) A délutáni előadási blokk az M0 Megyeri hídjával foglalkozott. A levezető elnök e munka főfelelőse Windisch László volt (42. kép). Hunyadi Mátyás (CÉH Zrt.) bevezetőjében bemutatta a 100 főállású dolgozót és 200 szakértőt foglalkoztató céget (43. kép). A 3,2 km hosszú létesítmény (út és híd) öt hídjának legfőbb adatai: hossza 1862 m, 42. kép: A délutáni szekció levezető elnöke Windisch László volt 43. kép: Hunyadi Mátyás az M0 Északi híd tervezéséről beszélt szélessége 35,0 m, felülete 65 ezer m 2. A ferdekábeles mederhíd támaszközei m, pilonjainak magassága 100 m. Ez lesz hazánk első ilyen szerkezetű hídja. A szentendrei Duna-ág hídja ( m) egycellás acél szekrénytartós, a Szentendreisziget hídja (43+10x47+48 m) egycellás vasbeton szekrénytartós, feszített, előretolt szerkezet. Ezeken kívül a budai és a pesti oldalon 149, illetve 216 m hosszú, ugyancsak feszített vasbeton hídszerkezet épül. Dobó Gábor (UTIBER Zrt.) a Mérnök szerepéről és a híd nevéről mondta el gondolatait. Fornay Csaba (Pont-TERV Zrt.) a Szentendrei Duna-ág-híd tervezéséről számolt be. A két, egycellás acélszekrény három egységből épül, a 11 ezer m 2 felületű híd mintegy 4400 tonna tömegű, a rákerülő burkolat 1700 t. Horváth Zoltán (KÖZGÉP Zrt.) a szentendrei Duna-ág-híd építéséről számolt be vetített képekkel. Az egyik híd már kész, száraz lábbal át lehet kelni rajta. Kállai Zoltán (Hídépítő Speciál Kft.) az előzőben ismertetett acélszerkezet beúsztatásáról tartott előadást. A hazai hídépítésben már többszörösen bevált úszó-emelő berendezést alkalmazták itt is. A t tömegű hídszakaszok beúsztatása a Duna vízállása, a helyszíni adottságok és a budapesti Duna-hidak alatti korlátozott hajózási űrszelvény miatt nem volt egyszerű feladat. Pusztai Pál (CÉH Zrt.) a feszített beton, betolt vasbeton hídszerkezetekről beszélt. A Szentendrei-sziget feletti 12 nyílású hídszerkezet specialitása az indítóhely kialakítása, az előretolás megoldása. A hídszerkezet kg/m 3 betonacél felhasználásával készül (az egyik hídág kész). A pászmás kábelek (vannak 250 m hoszszúak is) befűzése nem kis feladat volt. Hlatky Réka (Hídépítő Zrt.) Hét nap egy híd életében címmel a betolt hídszerkezetek építésének egy ciklusát ismertette. A C40-es beton m 3 /óra teljesítménnyel dolgozható be, 20 órás korban már kizsaluzható a szerkezet, s minden kötöttséggel együtt is tartható a 7 napos ciklus. Kisbán Sándor (CÉH Zrt.) a pilon és a ferdekábelek egyes tervezési kérdéseiről mondott el érdekes, fontos részleteket. A pilonok részlegesen feszített szerkezetek. Igen részletesen szólt a kábelek rezgéscsökkentéséről (a védőcsőre borda kerül és lengéscsillapítókat is alkalmaznak). Skultéty Ádám (CÉH Zrt.) a ferdekábeles híd pilonjának építése közben szükséges kitámasztások tervezéséről adott érdekes tájékoztatást. Ezeket 32 és 52 m magasságban helyezték el, a két pilonszár kb. 88 m magasságban egyesül. Papp Sándor (Hídépítő Zrt.) a mederpillérek építését mutatta be, érdekes összehasonlítást adva az eddig készült folyami hídpillérek méretéről, az alkalmazott kéregelemekről. Az elemek rendkívül karcsúak, vastagságuk cm, gyártásuk, beállításuk nagy pontosságot igényel. Viszló Dezső (PERI Kft.) a csúszószsalus pilon építést mutatta be, érdekes vetített képekkel. Gál András (MSC Kft.) a 8500 tonna tömegű merevítőtartó tervezési különlegességeiről számolt be. A pálya szokatlanul széles, szerkezeti magassága l/83 körüli, a méretezési teher a szolnoki vasúti hídéval megegyező nagyságú. Ez azért említésre méltó, mert a ferdekábeles hidak fáradásra érzékenyek. Gonda Ildikó (GANZACÉL Zrt.) a ferdekábeles híd anyagbeszerzési (osztrák, francia, finn és kevés magyar) és gyártási kérdéseiről adott tájékoztatást. Egy keresztmetszet nyolc, a csepeli telepen összehegesztett szerelési egységből áll, a helyszínen 50 ilyen 35 m széles, 12 m hosszú egységet kell beemelni és összehegeszteni. Az M0 Megyeri Duna-hídjának tervezéséről, kivitelezéséről elhangzott előadások pergően, gazdagon illusztráltan hangzottak el. Külön említésre méltó, hogy több fiatal mérnök és mérnöknő kiváló előadást tartott. 12 Acélszerkezetek 2007/4. szám

15 A harmadik nap munkájának befejezéseként Ürmössy Ákos értékelte a mintegy 60 elhangzott előadást, megköszönte az érdeklődést és a szervezők fáradozásait. A 48. Hídmérnöki Konferencia Kovács Csilla veszprémi hídmérnök azon bejelentésével fejeződött be, hogy jövőre Veszprém várja a 49. Konferenciára jelentkezőket. A beszámoló írója ezúton kér elnézést, hogy nem tudott minden előadásról kellő részletességgel tudósítani, reméli, hogy az emlékeket e sorok és Gyukics Péter képei kiegészítik. Szólni kell még a 4. nap külön programjáról, melyet a Hídépítő Zrt. kiválóan szervezett meg az M0 Megyeri Duna-híd építési területén. Az érdeklődők először a pesti oldalon folyó útépítési munkákkal ismerkedtek, majd a Látogató Központban hallgattak előadást a betonozás minőségbiztosításáról. Utána kis hajóból nézhették, fotózhatták a ferdekábeles híd pilonjait, s végigmehettek az egész munkahelyen, megállva a Szentendrei-szigeten épülő (félig kész) vasbeton, majd a Szentendrei- Duna-ág acélhídja mellett (ez is félig kész) az építési szakasz végéig is eljuthattak. Menet közben kihangosított értékes ismertetők hangzottak el. Az öt szakaszból álló, közel 1,8 km hosszú műtárgy látogatáskori állapotát dr. Domanovszky Sándor fényképei örökítették meg ( képek). Az éleménysorozat végén olyan ebéd fogadta a résztvevőket, mely önmagában is feledhetetlen. Köszönet a munkahely bejárását körültekintően, kiválóan szervező Hídépítő Zrt.-nek, fő felelőseinek: Rapkay Kálmánnak, Windisch Lászlónak és munkatársainak. 44. kép: A Látogató Központban kiállított mederhíd modellen már a ferdekábeles híd kész előreláthatóan augusztusi állapota tanulmányozható. Feltüntették a megvalósításban részt vevő főbb cégek NIF Zrt. (Beruházó), CÉH Zrt. (híd Tervező), UNITEF Zrt. (Generál Tervező), UTIBER Kft. (Mérnök), Hídépítő Zrt. (a hidak Kivitelezője), M0 Északi Dunahíd Konzorcium: Hídépítő Zrt. STRABAG Zrt. (Vállalkozó), STRABAG Zrt. (Az utak Kivitelezője), GANZACÉL Zrt. (a Váci-Dunaág-híd merevítőtartójának Kivitelezője), KÖZGÉP Zrt. (a Szentendrei-Duna-ág-híd Kivitelezője), ÁAK Zrt. (Karbantartó) logóit is 45. kép: A Nagy-Duna-ág-híd építése a Látogató Központ felől (déli, kifolyási oldal) szemlélve Acélszerkezetek 2007/4. szám 13

16 46. kép: A bal parti pilon építése már elérte a 70 m-es magasságot 47. kép: A szabadszerelés zavartalan hajóforgalmat biztosít 14 Acélszerkezetek 2007/4. szám

17 48. kép: Komfortos kis hajókon szállították az egyes látogatócsoportokat a Szentendrei-szigetre Acélszerkezetek 2007/4. szám 15

18 50. kép: A PERI bámulatos kúszó zsaluzata 49. kép: A hajóról ilyennek látszott a jobb parti pilon építése 51. kép: A merevítőtartónak már öt szegmense a helyén van 52. kép: Az összehegesztett szegmensek alulnézetben 53. kép: A Csepelen szerelési egységekké hegesztett szegmensek az uszályon várakoznak a beemelésre 16 Acélszerkezetek 2007/4. szám

19 54. kép: A munkásokat rocsón szállítják a váci Duna-ág két partja között Acélszerkezetek 2007/4. szám 17

20 55. kép: A Nagy-Duna-ág-híd építése a Szentendrei-sziget felől szemlélve 56. kép: A szigeti ártéri szerkezet északi hídja kész, a déli oldalinál is csőr segíti az előtolást 18 Acélszerkezetek 2007/4. szám

21 57. kép: Épül a déli oldali szigeti híd (elején csőrrel) 58. kép: A látogatókat hangosbemondón tájékoztatják a szigeti ártéri híd építésének bonyolult technológiájáról Acélszerkezetek 2007/4. szám 19

22 59. kép: A sziget jobb partján elhelyezett gyártópadon egyhetes ciklusokban készülnek a déli oldali híd előtolási szakaszai 60. kép: A sziget jobb partján lévő hídfő a déli oldali vasbeton ártéri híd gyártó padjával és a Szentendrei-Duna-ág-híd északi szerkezetének csatlakozó részével 62. kép: A jobb parti déli oldali ártéri vasbeton szerkezet végén jól láthatók a feszítőkábelek lehorgonyzásai Az 1, képek Gyukics Péter, a 2 19, és a címlapkép dr. Domanovszky Sándor felvételei. 61. kép: A budai hídfő a vasbeton jobb parti ártéri híddal és a csatlakozó északi acél mederhíddal 63. kép: A jobb part felől ilyen látványt nyújt az építkezés: a befolyási oldali három hídnyílás már a helyén van (a kifolyási oldaliak a csepeli előszerelő telepen készülnek, felúsztatásukra és beemelésükre ezután kerül sor). A közlekedést a Szentendrei-Dunaágban bárkahidak biztosítják 20 Acélszerkezetek 2007/4. szám