Beszámoló a Kormány részére az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) évi tevékenységéről

Átírás

1 Beszámoló a Kormány részére az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) évi tevékenységéről Bevezetés A beszámoló célja Az OTKA-ról szóló évi CXXXVI. törvény 2.. (6) b) pontja értelmében az OTKA Bizottság elnöke elkészítette beszámolóját a Kormány részére az OTKA évi működéséről. A jelen beszámoló az előzmények tekintetében támaszkodik az előző évek beszámolóira, kiegészítve az adott évi változásokkal, tevékenységgel, pályázatokkal, sajátságokkal, tapasztalatokkal, eredményekkel. Az OTKA jogállása, célja Az OTKA működését az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról (OTKA) szóló évi CXXXVI. törvény (Törvény), valamint a Kormány által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) szabályozza. Az OTKA előirányzatából olyan tudományos kutatások, illetőleg azok végzéséhez és az eredmények nyilvánosságra hozatalához szükséges feltételek létrehozása támogatható nyilvános pályázati rendszerben, amelyektől új tudományos törvényszerűségek felismerése, ismeretek, módszerek, eljárások kidolgozása várható, ezeken kívül az OTKA előirányzata felhasználható az ilyen tudományos eredmények létrejöttét elősegítő infrastruktúra-fejlesztésre is. Az OTKA szervezete Az OTKA Törvény értelmében az OTKA vezető testülete az OTKA Bizottság, amely elnökből, két alelnökből és 15 tagból áll. Az OTKA Bizottság tagjai a minisztériumok, a Magyar Tudományos Akadémia (Akadémia), a Felsőoktatási Konferenciák Szövetsége, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB, ma az Oktatási Minisztérium Kutatás-fejlesztési Helyettes Államtitkársága), a közgyűjtemények által javasolt szakértők és az OTKA Bizottság keretében működő három Tudományterületi Kollégium - Társadalomtudományi, Élettelen Természettudományi és Élettudományi Kollégium - elnökei. Az OTKA Törvény 2.. (5) pontjának megfelelően a Tudományterületi Kollégiumok három évet elért mandátumú tagjainak évi rotációja megtörtént. Az OTKA Bizottság tagjai az OTKA által támogatott kutatók szavazatai alapján döntöttek az új tagokkiválasztásáról. A Kollégiumok irányítása alatt működő, az egyes szakterületeket képviselő zsűrik elnökei és tagjai tekintetében is megtörtént a rotáció. Az új elnököket és tagokat az illetékes Kollégiumok tagjai választották ki a kutatói közösség véleményének figyelembevételével, valamint törekedve arra, hogy az egyes intézmények, intézménytípusok, a főváros és vidék, valamint az egyes tudományos iskolák egyformán képviselve legyenek a pályázatokat bíráló testületekben. Fejezeti hovatartozás, gazdálkodási környezet Az OTKA Programok 2001-ben az Akadémia fejezetében, a központi költségvetés fejezeti kezelésű előirányzataként szerepelt. Az OTKA Programok előirányzatával kapcsolatban a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének jogait az Akadémia elnöke látta el. Az OTKA Programok részére a támogatás az Akadémia fejezetén keresztül került átutalásra, a kutatási programok által szükséges ütemezésben, az OTKA Bizottság által jóváhagyott finanszírozási terv alapján. Az OTKA Programok működésével kapcsolatos technikai, pénzügyi, szervezési és adminisztratív feladatokat ellátó OTKA Iroda önálló jogi személyiségű, önálló gazdálkodást folytató, központi költségvetési szerv ben az Akadémia fejezetében szerepelt, felügyeletét az Akadémia főtitkára látta el, működését az OTKA Bizottság elnöke irányította. Az Iroda dolgozói közalkalmazotti jogviszonyban vannak. Az OTKA évi működése Az OTKA költségvetési támogatása Az OTKA Programok évi tényleges költségvetési támogatása EFt, az OTKA Irodáé EFt, összesen EFt volt.

2 Az OTKA Programok évi gazdálkodása Bevételek Az OTKA Programok költségvetési törvényben meghatározott évi előirányzata kutatási témapályázatokra EFt, műszerpályázatokra EFt volt. Az OTKA Programok évi pénzmaradványa az átfutó tételek nélkül EFt volt, amelyből a 2000-ről áthúzódó kötelezettség - tematikus, ifjúsági pályázatok - összesen EFt. Az OTKA Bizottság a pénzmaradvány fennmaradó EFt összegéről úgy döntött, hogy azt a konferencia részvétel, publikációs támogatásra használja fel. További bevételt jelentettek a műszerprogram visszafizetései, valamint a lezárult pályázatok maradványainak visszafizetése, amely EFt. A többletbevétel a konferencia részvétel, publikációs támogatásra lett előirányozva. Az OTKA Programok évi összes bevétele EFt volt. Kiadások Az OTKA Programokból az előző évekről áthúzódó és újonnan indított kutatási szerződések évi támogatására a tematikus pályázatok esetében EFt, ifjúsági pályázatok esetében EFt került átutalásra. Posztdoktori kutatási szerződésekre 2001-ben EFt, nemzetközi együttműködésben végzett kutatásra EFt, konferencia részvételi/szervezési, publikáció támogatására EFt, könyvtárpályázatra EFt, műszerpályázatra EFt került átadásra. Pénzmaradvány Az OTKA Programok évi átfutó tétel nélküli - maradványa EFt. Az előirányzat maradványból EFt kötelezettségvállalással terhelt, a megkötött szerződések átmeneti felfüggesztéséből adódik. A visszamondott tematikus és ifjúsági kutatási szerződések EFt maradványa, valamint a december hónapban beérkezett EFt tematikus kutatási szerződések maradványa - az OTKA Bizottság döntésének megfelelően - a következő év konferencia részvételi/szervezési és publikációs keretét növeli. A műszerpályázatok - árfolyamváltozás miatti előirányzat maradványa EFt, mely előirányzatot a évi azonos célelőirányzattal együtt kívánjuk felhasználni. Az OTKA Iroda évi bevételei és kiadásai Az Iroda gazdálkodásának sajátosságai Az Iroda gazdálkodásának az egyik jellemzője, hogy előirányzatának 60-70%-át a személyi juttatások és ennek TB járulékai teszik ki. Ezeknek a költségeknek pontos tervezése objektív nehézségekbe ütközik. A személyi juttatásoknak majdnem a fele külső személyi juttatás, amely több ezer kisösszegű bírálati díj kifizetéséből tevődik össze. Amíg az adott évben a záró- és részjelentések száma megközelítőleg tervezhető, addig a benyújtásra kerülő pályázatok és az újonnan megkötendő szerződések száma bizonytalan, költségvonzatuk több millió forintos eltérést jelenthet. A pályázatok bírálati folyamata az Iroda részéről csak részben befolyásolható. A zsűrik a pályázatok támogatásáról döntésüket az opponensi vélemények alapján, a költségvetési támogatási összeg ismeretének függvényében hozzák meg. Nehezen tervezhető a TB járulék összege, mivel az opponensi kifizetések száma és az évente változó TB törvények a tervezés időszakában még nem ismeretesek. A bírálati díjak egy részének kifizetése áthúzódik a következő évre. A 2001-ben ténylegesen kifizetett 8239 db különböző típusú megbízási díj kb. 80%-a az év második felében került átutalásra. Bevételek Az OTKA Iroda költségvetési törvényben meghatározott évi előirányzata EFt. Az Iroda évi jóváhagyott közalkalmazotti létszáma 34 fő. Az OTKA Iroda évi pénzmaradványa EFt volt, amelyből 7.716EFt-ot szoftverek, számítástechnikai eszközök, berendezések beszerzésére, 7.130EFt-ot a 2000-ről áthúzódó megbízási díjak és járulékaik kifizetésére, EFt-ot a dologi kiadások tételén szoftver-fejlesztési munkákra, EFt-ot az OTKA konferenciák szervezésére, EFt-ot az előző évben megrendelt egyéb szolgáltatásokra használtunk fel.

3 A fennmaradó EFt-ot a évi többletfeladat (műszerpályázat, póttámogatási pályázat, Tudományos iskolák pályázat) miatt felmerült dologi kiadásokra (postai, nyomdai, hirdetési stb.) fordítottuk. Kiadások Az eredeti kiadási előirányzathoz képest - fejezeti hatáskörben EFt, Kormány hatáskörben EFt módosítás történt, amit egyszeri illetmény kiegészítésre kapott az Iroda. Saját hatáskörben az előző évi pénzmaradvány terhére EFt-tal módosítottuk az eredeti előirányzatot. Pénzmaradvány Az OTKA Iroda évi összes maradványa EFt. A tárgyévi pénzmaradványból évről áthúzódó kötelezettség alapján évben a megbízási szerződésekre és annak járulékaira EFt, a évben megrendelt szolgáltatásokra EFt került kifizetésre. A maradvány további része EFt az OTKA kiadványok (OTKA zárójelentések rövid összefoglalói , évi OTKA-NWO és 15 éves OTKA konferenciák előadásai) megjelentetéséhez szükséges. Az OTKA Programok által 2001-ben támogatott pályázatok Tematikus és ifjúsági pályázatok Az OTKA Bizottság az előző évekről áthúzódó többéves kutatási szerződések alapján mintegy 2500 tematikus és ifjúsági kutatási témát támogatott 2001-ben. A május 2-i határidővel meghirdetett pályázati felhívásra beérkezett 1169 db pályázat (1040 tematikus, 129 ifjúsági), a teljes kutatási időszakra EFt támogatási igényű támogatásáról az OTKA Bizottság január 16-án döntött. Közülük 692-t (621 tematikus, 71 ifjúsági) támogatott, EFt teljes kutatási időszakra szóló összeggel. Az új pályázatok finanszírozása 2001-ben indult. Az május 2-i határidővel a időszakra meghirdetett újabb pályázati felhívásra 1159 db (1036 tematikus és 123 ifjúsági), a teljes kutatási időszakra EFt támogatási igényű pályázat érkezett be, amelynek bírálata év végéig megtörtént. A pályázati pénzek elaprózásának elkerülése érdekében, a pályázatok tudományos értékének megőrzése mellett az OTKA Bizottság szigorította a pályázati feltételeket. A korábbi években bevezetett azon szabály mellett, hogy a témavezetőnek tudományos fokozattal kell rendelkeznie, az OTKA Bizottság a 2001-ben meghirdetetett pályázatoknál a pályázás feltételeként előírta, hogy egy témavezetőnek egyidejűleg csak egy támogatott OTKA témája lehet. Az OTKA Bizottság döntése értelmében a három nagy tudományterület - társadalomtudományok, élettelen természettudományok, élettudományok - között felosztható támogatási arány a 2000-ben benyújtott témapályázatok esetében 20/40/40% volt. Az egyes zsűrik között felosztható keretek közötti arányt az egyes Kollégiumok évente határozzák meg. Kutatási póttámogatási pályázat Az OTKA Bizottság az OTKA évi kerete terhére egyszeri póttámogatási pályázatot hirdetett EFt összegű póttámogatásban részesülhettek a folyamatban lévő tematikus és ifjúsági pályázatok közül azok, amelyeket a szakzsűrik a kimagasló teljesítményük alapján erre érdemesnek találtak. A támogatás kizárólag dologi kiadásokra ill. eszközök beszerzésére volt felhasználható. A beérkezett 1474 db, EFt támogatási igényű pályázat közül 542 kapott támogatást, összesen EFt összegben. Tudományos iskola pályázat Az OTKA Bizottság első alkalommal hirdetette meg december 15-i határidővel a Tudományos iskolákat támogató pályázatát. A pályázat célja nemzetközileg elismert, szakmailag kiemelkedő, a tudományos utánpótlás nevelésében kiváló tudósok által vezetett tudományos iskolák, a legeredményesebb tudományos műhelyek fontos, új témáinak kiemelt (20-40 MFt/év) támogatása. A pályázaton tudományos iskolák vezetője (vezetői) köré csoportosult kollektívák vehettek részt. Elsőbbséget élveztek azok a nagyszabású kutatási tervek, amelyek jelentős új eredményeket ígértek és nagy számban vontak be fiatal kutatókat. A pályázati felhívásra 192 pályázat érkezett be, EFt támogatást kérve a időszakra. A pályázatok támogatásáról az OTKA Bizottság január 21-én hozta meg döntését: a rendelkezésre álló évi 600 MFt összeg 26 pályázat támogatását tette lehetővé. Nagyon sok kiváló pályázat nem részesülhetett támogatásban. Az OTKA Bizottság további két éven keresztül szeretné ismételten meghirdetni a Tudományos iskola pályázatot, amellyel várhatóan támogatni tudja majd a jelentősebb hazai tudományos iskolák kutatásait.

4 Posztdoktori kutatási pályázat A pályázat célja, hogy a PhD képzést sikeresen befejezett kutatók közül az arra érdemeseket támogassa, elősegítve ezzel tudományos egzisztenciájuk megalapozását, illetve kibontakozását, valamint külföldről történő hazatérésük esetén a hazai kutató közösségen belüli megmaradását. Az 1996-tól kezdődően meghirdetésre kerülő posztdoktori kutatási pályázat keretében évente 50, 2001-től évente 70 fiatal (35 év alatti), kiemelkedően tehetséges kutató kaphat 1-3 éves időszakra főállású támogatást a kutatóhelyén től az egy kutatásra jutó támogatási összeget megemelte az OTKA Bizottság: 150 EFt havi bruttó illetmény, dologi kiadásra 1500 EFt, konferencián való részvételre 200 EFt. A május 15-i határidővel, hatodik alkalommal meghirdetett pályázati felhívásra jelentkező 58 pályázó közül 34 kezdhette meg posztdoktori kutatásait 2001-ben, 32-en pedig a korábbi években elkezdett OTKA kutatásuk folytatásához kapták meg a szükséges támogatást. Az OTKA Bizottság óta minden évben támogatta az Oktatási Minisztérium által alapított Alapítvány a Magyar Felsőoktatásért és Kutatásért (AMFK) keretében meghirdetett "Magyary Zoltán" posztdoktori ösztöndíj pályázatot ben EFt-tal járult hozzá a pályázók kutatási költségeihez. Nemzetközi együttműködésben végzett kutatás Az OTKA óta tagja az Európai Tudományos Alapítványnak (ESF- European Science Foundation), amely 23 európai ország 67 tagszervezetét tömöríti. Az ESF tevékenysége kiterjed az európai tudománypolitika alakítására, közös kutatási programok támogatására. Az OTKA az Akadémiával (1991. óta tag) közösen fizeti az ESF tagdíjat és a különböző kutatási programokban való részvételt. Az Oktatási Minisztérium által koordinált holland-magyar kormányközi egyezmény keretében az OTKA és a holland NWO (Netherlands Organization for Scientific Research) 1995 óta közösen hirdet meg pályázatokat tudományos együttműködésben végzett kutatásokra. A korábbi években megkötött szerződések alapján 12 kutatási téma folytatódott 2001-ben április 30-i határidővel biotechnológia az agrártudományokban és nyelvtudomány témakörben került újabb pályázat meghirdetésre. A beérkezett 12 pályázat közül 6 részesül - közös döntés alapján a időszakban támogatásban. Az OTKA 1999-től csatlakozott az MTA és az amerikai NSF (National Science Foundation) között létrejött Megállapodáshoz, amelynek értelmében közösen meghirdetett együttműködési pályázatokat támogatnak. A március 31-i és szeptember 30-i határidőkkel meghirdetett pályázatra beérkezett 15 pályázat bírálata a magyar fél részéről 2001-ben megtörtént. Az NSF jóváhagyása után kerülnek ezek a pályázatok 2002-ben finanszírozásra. A korábbi években született döntések alapján 23 pályázó részesült kifizetésben 2001-ben az MTA-OTKA közös finanszírozásában. Hattárca (OM, MTA, EüM, FVM, OMFB, OTKA) egyetértésével alakult meg az a Konzorcium, amely az EU Keretprogramokban való pályázást elősegítő brüsszeli EU K+F Kapcsolati Iroda (HunOR) létrehozását, finanszírozását és működését tűzte ki célul. A Megállapodás értelmében az OTKA évi 5.000EFt-tal járul az Iroda működtetéséhez az időszakban. Az OTKA Bizottság jelenleg folytat tárgyalásokat a Svájci Tudományos Alappal (Swiss National Science Foundation) és a német DFG-vel (Deutsche Forschungsgemeinschaft) közös kutatások, worshop-ok, posztdoktorok, kutatócserék támogatásra. Az OTKA Bizottságot a belga (Belgian Science Foundation) és a francia (French Science Foundation) Tudományos Alap megkereste közös kutatások támogatásának lehetősége ügyében. Az OTKA és az osztrák FWF (Fonds zur Förderung der Wissentschaftlichen Forschung) között 1992-bem létrejött Megállapodás keretében az OTKA és az FWF közösen támogatnak kutatásokat. Konferencia részvétel/szervezés és publikáció támogatása Az OTKA évi keretéből elkülönített összeg, valamint a pályázati maradványok, visszafizetések pénzeszközeinek összege terhére kerültek támogatásra a 2001-ben három pályázati határidővel meghirdetett pályázat alapján a konferencia részvételi/szervezési és publikációs kérelmek ben beérkezett 1234 pályázat közül 514 kapott támogatást EFt értékben. A Társadalomtudományi Kollégium a tematikus pályázati keretmaradványa terhére, április 24-i határidővel, rendkívüli publikációs pályázatot hirdetett meg, az OTKA kutatási eredmények megjelentetésére. A pályázati felhívásra 109 db pályázat érkezett be, EFt támogatási igénnyel. Ebből 37 pályázat kaphatott támogatást EFt összegben. Az OTKA Bizottság több éve támogatja az OTKA kutatások eredményeit is bemutató Élet és Tudomány folyóiratot ben EFt-ot utalt át erre a célra. Az OTKA által támogatott kutatások eredményeit bemutató tudományos ismeretterjesztő filmek készítésért és műsorra tűzéséért EFt-tal támogatta az OTKA 2001-ben a DunaTV-t.

5 Műszerpályázat Az OTKA Bizottság április 9-i határidővel, EFt értékű műszerek beszerzésére műszerpályázatot írt ki. A pályázat célja az alapkutatások területén a hazai kutatómunka tudományos színvonalának és hatékonyságának emelése, elősegítve ezzel a hazai kutatói közösség kutatási eszközeinek fejlesztését, a kutatók tudásának hazai hasznosítását, mind a felsőoktatási, mind a kutatóintézeti keretek között. A felhívásra 783 pályázat érkezett be, EFt igénnyel. A rendelkezésre álló keretből 191 db pályázat kaphatott támogatást EFt összegben. Az igények 21%-át lehetett kielégíteni, további 45 pályázat, amelyet a Műszerbizottság feltétlenül támogatásra méltónak ítélt, várólistára került. A várólistán szereplő pályázatok támogatásáról a évi EFt összegű műszerpályázatra beérkező pályázatokkal együtt dönt a Bizottság. Könyvtárpályázat Az OTKA Bizottság a hazai felsőoktatási és akadémiai kutatóintézeti hálózatban kutatók, oktatók, hallgatók részére a legfontosabb kutatási területek nemzetközi szintű műveléséhez elengedhetetlenül szükséges információk biztosítása érdekében 2001-ben negyedik alkalommal hirdetett könyvtárpályázatot május 15-i határidővel. Az OTKA Bizottság a pályázat keretében támogatni kívánta a tudományos könyvtárak részére elektronikus adathordozókon illetve hálózatokon elérhető adatbázisok és "full text" folyóiratok közös beszerzését. A beérkezett 30 db, EFt támogatási igényű pályázat közül a Könyvtárbizottság 20 pályázatot tudott 2001-ben támogatni EFt összegben. Az OTKA Bizottság a könyvtárpályázat meghirdetését és a pályázatok támogatásáról szóló döntését az Oktatási Minisztériummal egyeztetve alakította ki. A kiemelt, országos jelentőségű, nagy adatbázisok beszerzését az Oktatási Minisztérium külön keret terhére tervezte beszerezni, ezért ezeket az OTKA nem támogatta. A pályázatok elbírálásának folyamata Az OTKA pályázatok elbírálása, az elért tudományos eredmények értékelése nemzetközi összehasonlításban is elismerést vált ki. A zsűrizés objektivitását a különböző testületekben helyet foglaló szakemberek szigorú, az OTKA törvényben rögzített rotációjával biztosítja az OTKA Bizottság. A tematikus és ifjúsági pályázatok elbírálásának főbb szempontjai: a kutatási téma alapkutatás jellege, tudományos jelentősége, a várható eredmények, a kutatás személyi feltételei, a pályázók várható eredményessége, a kutatás megvalósíthatósága, a kért támogatás pénzügyi realitása, az eddigi tudományos eredmények (publikációk, hivatkozások), korábban lezárult OTKA pályázat alapján vagy más pályázati rendszerben elért tudományos eredmények és azok hasznosulása. A pályázatokra az illetékes szakmai zsűri jelöl ki opponenseket. Az opponensi vélemények alapján a zsűri rangsorolja a pályázatokat és a rendelkezésre álló keret figyelembevételével javaslatot tesz a támogatásukra. A szakmai zsűrik észrevételei alapján, az OTKA Bizottság által meghatározott kiemelt tudományos kutatási irányok figyelembevételével, a Tudományterületi Kollégiumok javaslatot tesznek az OTKA Bizottságnak a pályázatok támogatására a költségterv fő tételei szerinti előirányzati bontásban. A végső döntést az OTKA Bizottság hozza meg. A póttámogatási pályázatokat a zsűrik bírálták el a beérkezett részjelentésekben leírt kutatási beszámolók értékelése alapján. A végső döntést a pályázatok támogatásáról az illetékes Tudományterületi Kollégiumok hozták meg. A tudományos iskola pályázatok bírálatát az erre a pályázatra külön felkért 32 fős szakértői zsűri az alábbi szempontok szerint végezte el: - a pályázó korábbi iskolateremtő- és jelenlegi tudományos tevékenysége, - a pályázati téma alapkutatás jellege, tudományos jelentősége, újszerűsége, megvalósíthatósága, várható eredményei, hazai ill. nemzetközi jelentősége, - a kutatás személyi feltételei, garanciái, a részt vevő kutatók eddig elért tudományos eredményei, a kutatómunkában részt vevő PhD hallgatók és posztdoktorok eddigi tevékenysége, - a tudományos iskola keretében eddig elért eredmények, különös tekintettel a PhD iskola keretében végzett munkákra, továbbá a bevonni kívánt kutatók eddigi tevékenységére, - kutatás intézményi, tárgyi feltételei, - a kért támogatás pénzügyi realitása, - a lezárult OTKA kutatások során elért eredmények. A zsűri által elbírált és rangsorolt pályázatok támogatásáról a végső döntést az OTKA Bizottság külső szakértők bevonásával kiegészített 15 fős bizottsága hozta meg. A posztdoktori pályázatok bírálatát az OTKA Bizottság által felkért Posztdoktori Bizottság végzi, amelynek tagjai az egyes Tudományterületi Kollégiumok képviselői. A bírálati vélemények alapján kiválasztott kutatók személyes meghallgatása után kerül sor a végső döntésre.

6 A nemzetközi együttműködésben végzett kutatási pályázatokra az illetékes szakmai zsűri jelöl ki bírálókat. Az opponensi vélemények alapján az OTKA Bizottság által kijelölt ad hoc Bizottság rangsorolja a pályázatokat és a külföldi támogatóval együtt hozza meg a közös támogatási javaslatot. A konferencia részvételi/szervezési és publikációs pályázatok elbírálására az egyes Tudományterületi Kollégiumok külön Utazási és Publikációs Bizottságot hoztak létre. A Bizottság által tett támogatási javaslatot az illetékes Tudományterületi Kollégium elnöke hagyja jóvá. A műszerpályázatok lebonyolítására az OTKA Bizottság - a Tudományterületi Kollégiumok javaslata alapján - 15 főből álló Műszerbizottságot kért fel, akik feladata a pályázati kiírás megfogalmazása, a pályázati űrlapok és opponensi értékelő lapok kialakítása, és a pályázatok értékelése. A bírálatokhoz külső opponenseket kérnek fel. A Bizottság döntését az OTKA Bizottság elnöke hagyja jóvá. A könyvtárpályázatok bírálatára az OTKA Bizottság külön Könyvtárbizottságot állított fel, amelybe az egyes Tudományterületi Kollégiumok jelöltek képviselőket, valamint könyvtárszakértők is tagjai a Bizottságnak. A pályázatokat több bíráló véleményezi, majd a Bizottság javaslatát az OTKA Bizottság elnöke hagyja jóvá. Az OTKA Bizottság egyes pályázatokról hozott döntését az OTKA Hírlevélben vagy annak külön számában, valamint az OTKA Internetes honlapján hozza nyilvánosságra. A szerződéskötés, a támogatás felhasználásának szabályai, ellenőrzés Az OTKA Bizottság döntéséről az Iroda kiértesíti a pályázókat a zsűri értékelő lapok és az opponensi vélemények (név nélküli) megküldésével. A támogatott pályázatok esetében, az OTKA Bizottság elnöke nevében az Iroda szerződést köt a témavezetővel és a kutatás feltételeit biztosító kutatóhellyel. A szerződések formai és pénzügyi ellenőrzését az Iroda végzi, amelynél figyelembe kell venni a Bizottság által meghatározott kritériumokat: személyi költség, rezsi- és kezelési költség. A szerződések munkatervét szakmailag a zsűrik ellenőrzik. A kutatási témákra megkötött szerződések alapján az Iroda - a finanszírozási terv szerinti ütemezésben, a költségvetési támogatás függvényében - a kutatóhelyre átutalja a szerződésben jóváhagyott összeget, amelyről a témavezető évente köteles elszámolni. Az újonnan indult szerződések esetén a kutatóhelyre az éves támogatási összeg egy összegben kerül átutalásra. A korábbi években megkötött szerződésekre az éves támogatás két részletben kerül átutalásra, annak figyelembevételével, hogy a témavezetőnek van-e az OTKA-val szemben elmaradt elszámolási illetve beszámolási kötelezettsége ben 692 új szerződés megkötéséről és a póttámogatási pályázat keretében 542 szerződésmódosításról kellett gondoskodni. A szerződéskötés folyamatát lelassította, hogy a témavezetők sok esetben hibásan készítették el szerződésüket. Több mint a felét vissza kellett küldeni javításra, pótinformációra. Az elnyert támogatás felhasználásáról, a kutatómunka előrehaladásáról a témavezetőknek évente, a tárgyévet követően, szakmai és pénzügyi beszámolót kell beküldeniük. A beérkezett beszámolót szakmailag az illetékes zsűri bírálja el zsűritag vagy külső opponens bevonásával. A formai és pénzügyi ellenőrzést az Iroda végzi el ben a évi kutatómunkáról várható 2508 részjelentés közül 22-t (0,88%) nem küldtek be a témavezetők, és a beküldött jelentések közül 7-et (0,28%) nem fogadott el a zsűri. A zsűrik, az opponensek több esetben kértek pótinformációt, vagy újabb jelentést. Sor került személyes meghallgatásra és helyszíni szemlére is. A jelentések egyharmadát kellett visszaküldeni korrekcióra és ezek közül többet többször is. A pénzügyi elszámolásoknál több esetben kellett tételes elszámolást bekérni. Az Iroda külön listán vezeti azokat a témaszámokat (2001-ben kb. kb. 700), ahol valamilyen beszámolási kötelezettség elmaradása, el nem fogadott jelentés szerepel, mert az OTKA Bizottság döntése értelmében a hiányosság pótlásáig semmilyen OTKA támogatás nem adható. Az érvényben lévő OTKA kutatási szerződések nagy száma nem teszi lehetővé, hogy a rész- és zárójelentések szakmai és pénzügyi ellenőrzését egy évnél rövidebb idő alatt lehessen elvégezni. A posztdoktorikutatási szerződésekről a kutatók éves szakmai és pénzügyi jelentést küldenek, amelyet a Posztdoktori Bizottság tagjai értékelnek. A lezárult kutatások eredményeiről rövid összefoglaló jelenik meg az OTKA Hírlevélben. A nemzetközi együttműködésben végzett kutatásokról a tematikus pályázatokhoz hasonlóan éves jelentést kell a témavezetőknek készíteni.

7 A konferencia részvételi/szervezési és publikációs támogatásban részesült kutatók az úti jelentést illetve a megjelent kiadvány egy-egy példányát megküldik az OTKA Iroda részére. Ezen kívül pénzügyi elszámolást is készítenek a ténylegesen felmerült költségek igazolásával. A korábbi években megkötött műszerszerződések szakmai felelőseinek évente beszámolót kell küldeni az eszközök működőképességéről, az elvégzett tudományos mérésekről, azok alapján megjelent publikációkról, együttműködésekről. Az évi infrastrukturális pályázat keretében támogatott 322 műszerszerződés szakmai felelőseinek 70%-a tett eleget a évi beszámolási kötelezettségének. A kutatók nagy része beszámolójában a támogatással beszerzett műszerek zavartalan működéséről és az elvégzett kutatások eredményeiről adott tájékoztatást. A beszámolók egy részében azonban a műszerek használhatóságát, illetve kihasználhatóságát döntően befolyásoló problémákat jeleztek. A beküldött éves jelentések alapján megállapítható, hogy a 7-8 éve még kiemelkedő technikai színvonalat képező eszközök egy része technikailag és erkölcsileg elavult, nagy mértékben elhasználódott. Az 1998-ban meghirdetett műszerpályázat keretében ben támogatott pályázatok ( db) szakmai felelőseinek több mint 80%-a tett eleget a évi beszámolási kötelezettségének. A beérkezett beszámolók alapján megállapítható, hogy a beszerzett műszerek a mai kor elvárásának általában megfelelnek és azokat a pályázatban ismertetett kutatásokra használják. Néhány beszámolóban a kutatók megemlítik, hogy az évek során kisebb meghibásodások, üzemzavarok előfordultak, egyes esetekben korszerűsítésre lenne szükség, valamint a beszerzett számítógépek nagy része ma már erkölcsileg elavultnak tekinthető. Az OTKA támogatásával ben beszerzett eszközök jobb kihasználtsággal való működtetése és a kutatói együttműködések mind szélesebb körű létrejöttének el&ősegítése érdekében 2001-ben az OTKA Hírlevél mellékleteként megjelent a műszerek legfontosabb paramétereit, és az azokkal végezhető mérések rövid ismertetőit tartalmazó kiadvány. A könyvtárpályázat nyertesei az OTKA támogatásból beszerzett elektronikus adatállományok használatáról évente beszámoló jelentést készítenek. Ezen kívül évente rövid ismertető is készül az adatállományok legfontosabb jellemzőiről és a felhasználók köréről. Ez az ismertető az OTKA Hírlevélben megjelenik a kutatók tájékoztatása céljából. Az OTKA által támogatott kutatások eredményességének értékelése, közzététele A kutatás befejezésekor a tevékenység eredményességéről és az előirányzatok felhasználásáról a témavezetők kötelesek - az OTKA Bizottság által jóváhagyott szempontok szerint és a megadott határidőre - zárójelentésüket elkészíteni. Ha a témavezető elmulasztja zárójelentését beküldeni, annak pótlásáig nem részesülhet további OTKA támogatásból. A zárójelentések szakmai értékelésének szempontjai: mennyiben hozott a kutatás új ismereteket, illetve igazolt korábbi tudományos feltételezéseket, az új ismereteknek mekkora jelentősége van a szaktudomány szempontjából, milyen volt a kutatáshoz kapcsolódó publikációs tevékenység, az elért eredmények mennyire voltak összhangban a kutatásra fordított támogatással, a felmerült költségekkel. A zárójelentések szakmai bírálatára a zsűrik egy-egy opponenst jelölnek ki. A zsűrik az opponensi vélemények alapján értékelik a kutatási jelentéseket, és javaslatot tesznek a minősítésükre: kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg. A zárójelentések pénzügyi elszámolását az OTKA Iroda ellenőrzi ben 1014 kutatás zárult le. 42 (4,14%) témavezető nem küldte be zárójelentését. A beérkezett 972 zárójelentésből 50 (5,14%) bírálata még nem fejeződött be. Az elbírált 922 zárójelentés közül 433 (47,0%) kiválóan megfelelt, 313 (33,9%) jól megfelelt, 163 (17,7%) megfelelt minősítést kapott, és 13 (1,4%) zárójelentést nem fogadott el az sűri. A beküldött 972 zárójelentésből a kutatási témában megjelent publikációk száma - a témavezetők által megadott számok alapján db, azaz 10,27 db publikáció/pályázat. (7.sz.melléklet) Az elbírált zárójelentések közül több száz kutatást minősítettek a zsűrik kiválónak.a jelen beszámolóhoz csatoljuk a Tudományterületi Kollégiumok 2000-ben lezárult kutatásai közül az egyes zsűrik által kiemelkedőnek tartott eredmények ismertetését. Ezek terjedelmük miatt mellékletként kerülnek a jelentéshez. (8.,9.,10.sz. mellékletek) Az OTKA tematikus és ifjúsági kutatási pályázatok eredményeinek rövid összefoglalóiról készített kiadványok közül 1999-ben 1000 példányban megjelent: az időszakban lezárult kutatásokról egy háromkötetes, az 1997-ben lezárult kutatásokról egy egykötetes könyv. Jelenleg van folyamatban az 1998-ban, 1999-ben és 2000-ben lezárult kutatások eredményei összefoglalójának háromkötetes kiadványa.

8 A évben lezárult mintegy 1050 kutatásról készített zárójelentést a témavezetők április 22-ig küldik be. Ezek bírálata külső szakértők bevonásával, pénzügyi ellenőrzésük pedig az OTKA Iroda által történik. A zárójelentések értékeléséről a témavezetők megkapják név nélkül az opponensi véleményt, valamint a zsűri indoklását, a kutatási eredmények értékelését. A részjelentések esetében pedig az OTKA Iroda megküldi a témavezetőknek a pénzügyileg és szakmailag elfogadott részjelentést, és szükség esetén továbbítja az opponens illetve a zsűri elnök véleményét, észrevételét is. OTKA Ipolyi Arnold Díj Az OTKA Bizottság elnöke a hazai alapkutatások támogatási rendszerének elméleti és gyakorlati továbbfejlesztésében kifejtett sok éves munkásság elismeréseként Ipolyi Arnold Díjat adományoz évente a Tudományterületi Kollégiumok javaslata alapján. Az évi díjak átadására a Tudomány Napja hetében került sor, amikor is 8 főnek adta át az OTKA Bizottság elnöke a tudományfejlesztési díjat. Az OTKA nyilvánossága, rendezvényei Az OTKA Bizottság és az NWO közös konferenciát rendezett február án, amelynek célja az OTKA és az NWO közötti tudományos együttmûködés keretében az elmúlt években született tudományos eredmények bemutatása volt. A közös rendezvény keretében 2-2 tudománypolitikai és 7-7 tudományos előadás hangzott el mind a holland, mind a magyar előadók tolmácsolásában. Az OTKA 2001-ben ünnepelte fennállásának 15 éves évfordulóját. Ez alkalomból az OTKA Bizottság kétnapos konferenciát rendezett május án, amelyre a tudománypolitika 9 hazai képviselõje mellett nyolc külföldi tudományos alap képviselőjét is meghívtuk, hogy tartsanak előadást intézményük tudománypolitikai kérdéseiről, bírálati rendszeréről. A 150 résztvevővel megtartott konferencia méltó ünneplése volt a hazai alapkutatások számára oly fontos OTKA pályázati rendszer 15 éves fennállásának. Mind a külföldi mind a hazai tudományos körökben rendkívüli visszhangja volt a konferencián elhangzott előadások sikerének. A külföldi tudományos alapok újabb együttműködési szándékukat jelezték az OTKA vezetősége számára, amelyekkel kapcsolatos tárgyalások őszén megkezdődtek. Az OTKA Bizottság október 18-án OTKA Kutatói Fórumot rendezett. A Fórum témája az OTKA pályázatok elbírálásával kapcsolatos kérdések megvitatása volt. A Fórumra a pályázatok bírálatában részt vevő bizottságok tagjait és az OTKA által támogatott kutatókat hívtuk meg. A Fórum célja az OTKA működési rendszerének, hatékonyságának folyamatos javítása a kutatói közösség által adott javaslatok alapján. A mintegy 3600 kutatónak kiküldött kérdőívre 120 kutatótól kaptunk többoldalas észrevételt, javaslatot, kritikát és mintegy 270-en vettek részt a tanácskozáson. Az Alapítvány a Magyar Felsőoktatásért és Kutatásért és az OTKA november án negyedik alkalommal rendezte meg közös konferenciáját Sopronban a posztdoktori kutatási támogatásban részesült fiatal kutatók eredményeinek bemutatására. A konferencia bebizonyította, hogy milyen nagy jelentősége van a fiatal, tehetséges kutatók támogatásának. Az OTKA Hírlevél évente átlag 3-4-szer jelenik meg, amely kb példányban kerül térítésmentesen kiküldésre: az OTKA pályázatok bírálatában részt vevő testületek tagjainak, a nagyobb kutatóhelyek vezetőinek, a megrendelőknek, az utolsó négy pályázati fordulóban támogatott kutatóknak, újságíróknak és az Országgyűlés Oktatási és Tudományos Bizottságának. A fentiek megkapják az OTKA Bizottság döntéséről készített Különszámot is. A kutatási eredmények rövid összefoglalóiból készített kiadvány 1000 példányban jelenik meg, amelyet a döntéshozók kapnak meg. Az OTKA honlapján a fontosabb információk megtalálhatók: OTKA Törvény, OTKA SZMSZ, az OTKA Bizottság, a Tudományterületi Kollégiumok, Zsűrik tagjai, pályázati felhívások, pályázati űrlapok, opponensi értékelőlapok, pályázati döntések, szerződés-, rész- és zárójelentés elkészítéséhez szükséges nyomtatványok, az OTKA Hírlevél utolsó számai, az OTKA Kutatási eredmények rövid összefoglalói (terv). Az OTKA Bizottság tárgyalásokat folytatott a média képviselőivel az OTKA kutatási eredmények folyamatos és minél szélesebb körben való bemutatására (Duna TV Rt, Magyar Tudomány, Élet és Tudomány) Az OTKA Bizottság részéről megoldandó feladatok - Bár az OTKA testületi döntéseit a legnagyobb nyilvánosság előtt hozza, az igen ritkán előforduló elégedetlenség kiküszöbölése érdekében jól definiált bírálati szempontok kidolgozásával, ezek betartásának megkövetelésével, a bírálati díjak egyidejű emelésével rendezni kell. - A jövőben a tudományos iskolák szerepe növekedni fog, ezért folytatni kell támogatási rendszerének korszerűsítését, a kibontakozás fázisában lévő új iskolák segítését.

9 - Az OTKA által hét évvel korábban kialakított és a fiatal kutatók által elismert posztdoktori rendszert a tudományos iskolák erősítésére kell felhasználni. - Az OTKA közel évtizedes törekvését, hogy a rendelkezésére álló összegeket eredménycentrikusan használja fel, folytatni kell. A szerződési fegyelem betartása pedig számonkérendő feladat legyen a jövőben is. - Az OTKA által sikerrel kidolgozott és bevezetett könyvtár- és mű;szerpályázatok folytatása lehetőleg az OM, az MTA és OTKA szoros együttműködése mellett valósuljon meg. Az OTKA Bizottság kérése a Kormány felé - Az OTKA támogatottsága vásárló értékben a évi jelentős emelkedése ellenére az évi szintnek a 80 %- át éri el. Egy-egy restrikciós intézkedés korrigálására évtized(ek) szükségesek. - Az OTKA 2001-ben hozzákezdett a tudományos iskolák kiemelt támogatásához. Ennek költségvonzata évi EFt. Ennek megvalósítása csak a költségvetési támogatás jelentős, de legalább EFt-os emelésével valósítható meg. - Az egyetemi és kutatóintézeti könyvtárak folyóiratokkal és elektronikus adathordozókkal való ellátottsága országos program keretei között konzorciális beszerzés formájában valósuljon meg, s ehhez a Kormány hathatós támogatása szükséges. Budapest, május 21. Lipták András az OTKA Bizottság elnöke