Szinergia az élhető vidékért

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szinergia az élhető vidékért"

Átírás

1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 1.2 Főbb célkitűzések 1.3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának célja 1.4 A HVS felülvizsgálat során alkalmazott nyilvánossági intézkedések, résztvevők 1.5 A HVS felülvizsgálat során elfogadott módosítások 2 Helyzetelemzés 2.1 A LEADER Helyi Akciócsoport által lefedett terület ismertetése 2.2 A LEADER Helyi Akciócsoport és a helyi partnerség 2.3 A LEADER megvalósítás során elért eredmények áttekintése 2.4 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának indokoltsága 2.5 SWOT elemzés 3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 3.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3.2 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia kapcsolódása a térség szükségleteihez 3.3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia fő célkitűzései 3.4 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia intézkedései 3.5 Forrásallokáció 4 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégiával kapcsolatos intézkedések 4.1 Nyilvánossági intézkedések, projektötlet-gyűjtés 4.2 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia végrehajtása Szinergia az élhető vidékért 1

2 1. Vezetői összefoglaló 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe A Közösség LEADER szerű működését továbbra is szavatolja a megalakított Egyesületi forma felépítése. Az Egyesület vezetőségében a lehető legszélesebb körben képviseltetik magukat a helyi szereplők. A szervezet kialakítása során szem előtt tartottuk mind a területi alapon, mind a szektoronkénti teljes lefedettséget. A helyi közösség a HACS eddigi működésének eredményeként egy hálózati formát vesz fel, melynek legfőbb jellemzője a helyi gazdaság együttműködéseken alapuló fejlődése, a térségi termékek előállításán, piacra jutásán és turisztikai erőforrásokon alapuló hálózatosodás. Ezen kívül a térségen belüli, LEADER térségek közötti, valamint a határon átívelő együttműködéseken nyugvó gazdasági kapcsolatok jellemzik a LEADER program eredményeként újjászülető vidéket, az élhető vidéki települések kialakítását. 1.2 Főbb célkitűzések A HVS felülvizsgálatának legfontosabb célkitűzései a helyi termékek előállításának és piacra juttatásának támogatása, ezzel kapcsolatban is a helyi gazdaság élénkítése, a helyi foglalkoztatottság javítása. További alapvető célunk a térségi hálózatosodás további fejlesztése a helyi együttműködések és innovatív megoldások támogatása, ezen belül kiemelt cél a térség turisztikai fejlesztéseinek összefogása, LEADER térségeken átívelő tematikus turisztikai útvonalak létrehozása, esetlegesen turisztikai menedzsmentszervezet felállításának szakmai támogatása. A helyi identitás és a népességmegőrző képesség fejlesztése a kisebbségi, a természeti, kulturális és gazdasági hagyományok bemutathatóságának megteremtésén keresztül. További tervezett célkitűzés a külső, vagy központi pályázati források segítségével megvalósított határon túli együttműködések kiteljesítése, segítségnyújtás a horvátországi akciócsoportok létrehozásában, valamint velük együtt a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok élénkítése. 1.3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának célja A Szinergia Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának felülvizsgálatát külső és belső tényezők egyaránt indokolják. A HVS módosításának célja, hogy a dokumentum alkalmazkodjon a megváltozott külső környezethez, ezen kívül a HACS megszerzett tapasztalati is indukálják a dokumentum helyesbítését, tökéletesítését. A cél egy a helyi igényeken alapuló, gazdasági és politikai folyamatokhoz egyaránt alkalmazkodó pályázati rendszer létrehozása, mely elsősorban a helyi gazdaság együttműködéseken és innováción alapuló fejlesztésén keresztül kíván a vidéki életminőség javításához hozzájárulni. 1.4 A HVS felülvizsgálat során alkalmazott nyilvánossági intézkedések, résztvevők A Helyi Akciócsoport alaptevékenységének ellátásához hasonlóan a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia módosítása során is rendkívül nagy hangsúlyt fektetett a nyilvánosság biztosítására, hiszen sikeresen megvalósítható stratégia kizárólag a helyi szereplők aktív tájékoztatásával születhet, sőt optimális esetben a HVS kialakításának fő irányvonalait a leendő pályázók által benyújtott projektötleteknek kell megadnia. 2

3 A HVS felülvizsgálatát megelőzően a HACS minden térségi önkormányzatnál hirdetést helyezett ki a felülvizsgálat megvalósításáról, annak ütemezéséről, a TKCS-t kijelölő közgyűlés helyszínéről és időpontjáról, valamint a tervezési feladat részletes ütemezéséről. Szintén külön plakátok kerültek kihelyezésre minden önkormányzatnál a tervezéshez kapcsolódó mikrotérségi fórumok helyszíneiről és időpontjáról, így az Egyesület 10 mikrotérségi fórumot tartott, melyeken átlagosan 5-15 fő jelent meg, a fórumokon érezhető volt a vállalkozói szféra és a civil szervezetek megjelenésének túlsúlya. A Tervezést Koordináló Csoport megválasztása taggyűlésen nyílt szavazással történt, az elnökségi és a TKCS ülések az Egyesület közhasznúsági jogállása miatt nyilvánosak voltak. A HVS teljes elfogadása szintén taggyűlésen történt az alapszabályban és az Irányító Hatósági előírásokban is lefektetett létszámok és arányok szigorú betartása mellett. A HVS alapját képező információk, szöveges részek, valamint a megalapozó tanulmányok éppúgy elérhetőek az Egyesület honlapján, mint a felülvizsgálathoz kapcsolódó aktuális hírek és a stratégia kialakítása során felhasznált térségi tanulmányok. A felsorolt intézkedéseknek, valamint a személyes megkereséseknek eredményeképpen összesen 81 projektgyűjtő adatlap érkezett be, melyek önmagukban irányvonalat adtak a felülvizsgálati munka elvégzéséhez. 1.5 A HVS felülvizsgálat során elfogadott módosítások A HVS felülvizsgálat során elfogadott módosításokat rögzíteni kell, majd be kell sorolni őket a főbb célkitűzések alá (nem az intézkedések!)az arra való utalással, hogy ezek a módosítások a változások tükrében milyen módon járulnak hozzá a Jövőkép megvalósulásához. 2. Helyzetelemzés 2.1 A LEADER Helyi Akciócsoport által lefedett terület ismertetése - A térség általános jellemzői: Az utóbbi években elvégzett európai és hazai minden szektorra és ágazatra kiterjedő elemzések, mutatók alapján a különböző, ugyanakkor egymással földrajzilag területi határral is összefüggő regionális egységek 2010-ben is megkapták fejlettségi besorolásukat. A kapott értékelések szerint a Dél-Dunántúli régió változatlanul a leszakadt, társadalmilag, gazdaságilag egyaránt elmaradott térségek közé tartozik. Elmozdulás a korábbi mérésekhez képest nem, vagy legalábbis nagyon-nagyon kis mértékben történt. Sajnos ugyanez mondható el a régióban, ezen belül Baranya megyében elhelyezkedő Szigetvári és Szentlőrinci kistérségekről is, melyek együttesen alkotják a Helyi Akciócsoport által lefedett működési területet. A jelenlegi helyzetet érzékeltetve elmondható, hogy nem történt jelentősebb előrelépés az infrastruktúra, a foglalkoztatás a jövedelemtermelés és a fejlődési lehetőségek szempontjából sem. Ez természetesen hatással van a földrajzi behatároláson belül lakók életminőségére is. További nehézséget jelent még az aprófalvas településszerkezet, az átlagosnál több zsákfalu. A közlekedés megoldatlansága miatt ezekből a falvakból még körülményesebb, nehezebb az eljutás az esetlegesen városokban, vagy más településeken megtalálható munkahelyekre. Ez a helyzet - annak ellenére, hogy a Szinergia Egyesület működésének köszönhetően kisebb elmozdulások, pozitív hatások már voltak az elmúlt két évben, a továbbiakban is várhatóak a fejlesztéseket tekintve: faluközpontok szépítése, rendezett terek, közparkok, játszóterek építése, renovált középületek stb. - stabilizálódni látszik mindaddig, amíg komolyabb anyagi források (állami és magántőke) nem érkeznek erre a vidékre, melyek infrastrukturális beruházásokat és szerkezeti átalakulásokat (pl. helyi termelés-helyi fogyasztás) segítenének elő. Az elemzések azonban sajnos arra is rámutattak, hogy ez a vidék nem vonzó a befektetők számára. Mindössze egy komoly vállalkozás telepedett le a Szentlőrinci kistérségben, 3

4 Királyegyházán a Strabag Zrt. által megvalósított cementgyár, amely most kezdte meg próbaüzemét és a terveik szerint 200 főt foglalkoztatnak majd. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy a HACS területén a fogadókészség oldaláról a humán erőforrás biztosított, ezen belül is kiemelve a Helyi Akciócsoportban közreműködőket, aktívan tevékenykedőket. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálata során a helyzetelemzésben nem változott az a tény, miszerint a Szentlőrinci és Szigetvári statisztikai kistérségekben 66 település helyezkedik el a mintegy 940 négyzetkilométeren a három kistáj Nyugat-Mecsek,Dél-Zselic és az Ormánság ölelésében. Tagoltságnál fogva a térség domborzati, éghajlati és földrajzi viszonyai sokszínűek. A lakosságszám, vagyis a népesség megközelíti a 32 ezret, ám a demográfiai adatok ezen a téren is jeleznek kisebb, sajnos negatív változásokat (öregedés, elvándorlás stb.) A Szentlőrinci kistérségben 20 település található, kistérségi központja Szentlőrinc városa. A Szigetvári kistérségben 44 település várja sorsa jobbra fordulását. Itt is csupán egy kisváros található, Szigetvár. Tehát két városról és a köréjük szerveződő 64 településről beszélhetünk. A néhány évvel ezelőtti mutatók alapján elvégzett országos besorolásukat illetően mindkét immáron szorosan együttműködő kistérség hátrányos helyzetű, a Szigetvári terület azonban bekerült a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé is, ahonnan ezt a vidéket még nehezebb fejlődési pályára állítani. - A térség környezeti állapota, földrajzi jellemzői, földhasználati módok: A térség három földrajzi kistáj, a Nyugat-Mecsek, a Dél-Zselic, és az Ormánság találkozásánál helyezkedik el, területe 940 km 2. Hármas tagoltságánál fogva a térség domborzati, éghajlati és földrajzi viszonyai sokszínűek, felszínén a síkságok, dombságok és a középhegységi nyúlványok mindegyik típusa megtalálható. A gránitból, vagy helyenként kristályos palákból álló őshegység mindenütt fellelhető a mélyben. A térség kontinentális éghajlati viszonyaira jellemző, hogy a Földközi-tenger felől érkező enyhe légtömegek és a Mecsek védőövezete hatására a táj szubmediterrán klímajelleget mutat. Ez Magyarországon ennek a térségnek az egyedülálló sajátossága. Enyhe a tél, korai a tavasz, meleg a nyár, hosszú az ősz, kiemelkedően magas a napsütéses órák száma. A csapadékmennyiség általában bő és egyenletes eloszlású. A hőmérséklet-ingadozások alacsonyak, a táj uralkodó szele északi, északnyugati irányú. A talajtakaró az éghajlati és kőzettani tulajdonságoknak megfelelően változik. A patakok völgyében a réti öntéstalaj, a hegylábfelszíneken réti talajba megy át. A dombvidékeken az erdőségi talajfajták jellemzők, míg a magasabb mecseki nyúlványokon a barna erdőtalajok uralkodnak. A lösztakarós tájakon barnaföldek találhatók, helyenként csernozjommá átalakulva. A zselici tájakon a kedvezőtlen talajviszonyokhoz az erőteljes erózió is hozzájárul. Jelentősebb vízfolyásai az Almás patak Bükkösdi -víz, a Pécsi-víz és az Okor patak. Állóvizei főként mesterséges tavak, amelyek közül kiemelkednek a csertői, somogyapáti, sumonyi, szentlászlói halastavak, valamint az almamelléki, a bicsérdi, bodai, boldogasszonyfai, bükkösdi, domolosi, hetvehelyi, kétújfalui, magyarlukafai és merenyei horgásztavak, illetve a most épülő helesfai tó. A térség gazdag termál- és ásványvíz-készlettel rendelkezik, az eddig feltárt hévforrások közül legjelentősebbek, szigetvári és szentlőrinci hévizek. A térségben a légszennyező anyagok döntő többsége a lakossági tüzelésből ered, a mezőgazdasági és ipari üzemek emissziója nem jelentős, a szálló por és nitrogénoxid mennyisége a 6-os főút mellett sem lépi túl a megengedett emissziós normákat. Az utóbbi években letelepedett üzemek kibocsátása még együttesen sem jelentős, főképpen a térség északi részén elhelyezkedő nagykiterjedésű erdőségek jótékony hatása miatt. A térség felszíni, felszín alatti vizeinek minőségét a területen elhelyezkedő települések környezeti állapota befolyásolja. A talajvíz általában szennyezett, egyrészt a mezőgazdasági művelés, másrészt a szennyvízelhelyezés hiányosságai miatt. Ám az elmúlt évek során regionális 4

5 szinten is kiemelkedően sok projekt indult, több települést felölelve a térségi szennyvízelvezetés megoldására, melynek következtében a téren is jelentős, ám lassú javulás várható. A rétegvizek is csak előzetes vízkezelés után használhatók fel ivóvízként. A terület rendelkezik a távlati vízigényei kielégítésére elegendő felszín alatti vízkészlettel. A mediterrán jelleg hatására az országban egyedülálló növénytársulások élnek itt, melyek egyébként csak a Földközi Tenger környékén honosak. A térség háborítatlan természeti környezetét az itt található országos jelentőségű védett természeti területek jellemzik legjobban, főként a Zselici Tájvédelmi Körzet és a Szentegáti Erdő Természetvédelmi Terület és a Gyűrűfűi Természetvédelmi Terület, melyek a több mint egy tucatnyi helyi védettségű területtel együtt számos védet és fokozottan védett állat és növényfaj számára jelentenek élőhelyet. - Demográfiai helyzet: A HACS által lefedett Szigetvári és Szentlőrinci kistérségek demográfiai helyzete: Baranya megye és ezen belül a Szigetvári kistérség a zsáktelepülések számát tekintve országosan is első helyen áll. A Szigetvári kistérségben a települések 80 %-a 500 fő alatti település, ez 37 települést jelent. A falvak 24 %-ában a lakosság száma a 200 főt sem éri el. A kistérségben ember él, közülük Szigetváron, a fennmaradó lakosság él a 45 településen. A Szentlőrinci kistérségben a lakosság elhelyezkedése ennél kiegyenlítettebb képet mutat. A kistérség 20 települése közül 3 település lakossága fő közötti, 4 településen fő közötti a lakosság, a kistérség 60 %-át apró, törpefalvas településszerkezet jellemzi. A Szentlőrinci Kistérségben összesen ember él, melyből Szentlőrincen fő a lakosságszám. A Közösség területén-mely Szigetvár városának csak külterületi részét fedi lehozzávetőlegesen 32 ezren laknak. Az élve születések száma a Szigetvári kistérségben folyamatosan csökken. A kistérségben az óvodáskorúak létszámának legnagyobb csökkenése évben várható. (-7%) Több településen 2014-re felére csökken az óvodáskorúak létszáma. Az általános iskolások létszáma a 2015.évre várhatóan 1857 főre csökken, míg a 2009.évi létszám fő volt. A kistérség területén a korábbi évekhez viszonyítva nőtt az odavándorlók száma, azonban megállapítható, hogy az elvándorlások száma is enyhén nőtt. Az 1000 lakosra jutó oda és elvándorlás különbsége -35 fő. A Szigetvári kistérségben a mai demográfiai jellemzők legfontosabb eleme a kistérségi székhely meghatározó szerepe. Mivel a jelentős foglalkoztatók Szigetváron vannak a migrációs hatás a kistelepülésekről a kistérség központi településére irányul. A Szentlőrinci kistérségben az adatok alapján a demográfiai helyzet lényegesen jobbnak mondható. Az élve születések száma emelkedést mutat. Ennek ellenére az óvodáskorúak száma a évre mégis várhatóan 1.9 %-al csökken, bázisnak a évet vettük figyelembe. Az általános iskolások létszáma a évre főre csökken, míg a évben létszámuk fő volt. A korösszetétel tekintetében feltétlenül meg kell említeni, hogy bár a korábbi évekhez viszonyítva romlott az arány, ennek ellenére még mindig 17.5 %-os a 14 éven aluli lakónépesség aránya a kistérség lakónépességén belül, a megyei átlagot 15.6 % jóval meghaladó, de a régiós, valamint ugyan ez érvényes az országos értékek 15-16% viszonyításában is. Az előző évekhez viszonyítva az odavándorlók száma csökkent a kistérségben, viszont pozitívan hat, hogy az elvándorlók száma is csökkent. Az 1000 lakosra jutó oda és elvándorlás különbsége -22 fő. A demográfiai helyzetre kedvező befolyással hat a Pécshez 5

6 közeli fekvés, azonban a periférikus elhelyezkedésű zsáktelepüléseknél negatív tendenciák érvényesülnek. Az akcióterületen élők több nemzetiséghez tartoznak, svábok, horvátok, romák. A közösség területének bizonyos részein rendkívül magas a roma lakosság részaránya. A nemzetiségiek hovatartozásának vállalásából adódik, hogy a térség nemzeti sajátosságaira építve, a közoktatás által nyújtott kínálat növekedett. Összességében elmondható, hogy a SZINERGIA LEADER KÖZÖSSÉG területén a demográfiai jellemzők tekintetében meglehetősen változatos a kép, azonban kijelenthetjük, hogy a közösséget alkotó két kistérség egyikében erőteljesebbek a negatív tendenciák, míg a másik esetében kedvezőbb folyamatok figyelhetők meg demográfiai szempontból. A gyermeklétszám csökkenés komoly nehézségeket okoz az alapfokú oktatás területén, az önkormányzatok nagy része nem lesz képes fenntartani intézményeit. - Gazdasági környezet: A közösség érintett kistelepüléseit tartósan fennálló, közös jellemzőit, objektív adottságait dióhéjban az alábbiakkal jellemezhetjük: aprófalvas településszerkezet (többségében 500 állandó népességszám alatti falvak); kedvezőtlen demográfiai sajátosságok (elöregedő népesség, folyamatos népességfogyás a természetes fogyás és az elvándorlás következtében); tartós és magas szintű munkanélküliség; a vállalkozások elégtelen száma és alacsony forrásbevonási képessége; működő tőke hiánya, innovatív gazdaságfejlesztés hiánya, tradicionális agrár- és élelmiszeripari dominancia jellemző. A közösség két funkcióhiányos kisvárosában (Szigetvár, Szentlőrinc) sem jobb a helyzet: tartósan magas a munkanélküliség, hosszú évekkel ezelőtt megszűntek a korábbi, jelentős foglalkoztatást biztosító munkahelyek (pl. mezőgazdasági nagyüzemek, cipőipar, konzervipar) és helyettük érdemben nem jöttek tömegével önfoglalkoztató vagy néhány főt alkalmazó mikro-vállalkozások. A válság és a multik fokozatos térnyerésének következtében a bolti kiskereskedelem is töredékére zsugorodott. A gazdasági válság nem kímélte a közösség szolgáltatói- és építőipari szektor munkahelyeit sem, és érzékenyen érintette a vidéki turizmus fejlődését is. Emellett évben Szigetváron a közszférát és magát a teljes várost megrengette, és hosszú évekre kényszerpályára állítja a város lezajlott adósságrendezési eljárása. A korábbi kormányzat által felkarolt leghátrányosabb kistérségek felzárkóztatására indított fejlesztési (LHH) program érdemi terület- és gazdaságfejlesztési hatása még várat magára, bár az előzetes információk alapján a konzervipari, építőipari, fafeldolgozó ipari vállalkozások jó eséllyel tudnak majd fejlődni Szigetváron és környékén a rendelkezésre álló több mint 500 M Ft támogatásból évre új kihívásként jelentkezik a közmunka program jelentős átalakítása miatt megemelkedett munkanélküli tömeg elemi szintű szociális ellátásának biztosítása, amely az eddigi tipikus helyi foglalkoztatóként megjelent - többségében eredendően forráshiányos - települési önkormányzatokat pénzügyileg is tovább terheli. A klaszteresedés jegyei még egyetlen gazdasági ágazatban, együttműködésben sem jelentek még meg. A közösséget alkotó két tervezés-statisztikai kistérség településszerkezeti, gazdasági adottságai továbbra is kevés tartós és biztos üzleti lehetőséget, foglalkoztatást kínálnak az itt élőknek, és nem jelentenek vonzerőt a működő tőke jelentős beáramlásának sem. Ebből üdítő kivétel lehet Szentlőrinc mellett felépített cementüzem, mely az üzem dolgozóinak és kiszolgálóinak ad esélyt egy új élet/gazdasági pálya beindítására. A közösség agrárökológiai adottságai ugyanakkor kedvezőek a mezőgazdasági tevékenységek végzésére, azonban az agrárium, és a hozzá kapcsolódó élelmiszer feldolgozóipar további folyamatos fejlesztése elengedhetetlen. A két kistérségben a regisztrált munkanélküliek jellemzői hasonlóságot mutatnak, azonban a munkanélküliség aránya a Szigetvári kistérségben lényegesen magasabb (közel 25%), bár a Szentlőrinci kistérségben is meghaladja a 15,9 %-os megyei átlagot (a szigetvári kistérség adatai a megyében továbbra is a második legrosszabbak a sellyei körzet után). 6

7 A regisztrált álláskeresők körében a férfiak túlreprezentáltak, legnagyobb részül legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik. Az álláskeresők körében felülreprezentált azok száma, akik már legalább egy éve folyamatosan szerepelnek a nyilvántartásban. A munkanélküliség helyi okai: - a települések infrastrukturális, közlekedési ellátottsága elégtelen - a helyi vállalkozások és szolgáltatói szektor tőkehiánya és fejletlensége - az aktív korú lakosság nagy része alulképzett Ehhez járul még, hogy hazánkban mindeddig sem helyileg, sem központilag nem sikerült még olyan gazdaság- és foglalkoztatáspolitikát kialakítani, amely tartósan alkalmas lenne a közösségünkre jellemző félperiférikus elhelyezkedésű térségek sajátos problémáinak oki kezelésére. A közösség infrastrukturális adottságairól elmondható, hogy egy nagyon jellemző vonást mutat, a városok dominanciáját. Legyen az közlekedési, humán, egészségügyi vagy akár telekommunikációhoz kapcsolódó infrastruktúra, a két kistérségi központ túlsúlya a meghatározó. A közlekedés adottságai közül kiemelendő, hogy a közösség területén két főút (6-os, 67-es számú) halad át, ennek ellenére az egyik fő problémát az okozza, hogy a közösség mintegy egyharmada zsáktelepülés, amit csak közúton lehet megközelíteni. A közösségben hiányoznak a kerékpárutak, valamint a többfunkciós mezőgazdasági utak. A közutak döntő része felújításra, megerősítésre szorul, ez igaz mind az alsórendű, mind a főutakra. A belterületi utak állapota sem kielégítő. A vasút alárendelt jelentőségű, a kistelepülések zöméről nem is elérhető. Vízi vagy légi közlekedési infrastruktúra nincs a térségben. A tömegközlekedés színvonala nem megfelelő. A közművesítés vegyes képet mutat. A vezetékes ivóvíz és az elektromos energia ellátás szinte teljes A közösség két városában, és mindössze néhány kis településen megoldott a csatornázott szennyvízelvezetés, bár e téren az elmúlt időszakban számos DDOP-s projekt indult (Kacsóta, Nagydobsza-Kisdobsza, Dencsháza-Hobol). A vezetékes gázbekötések arány magasabb a szentlőrinci kistérségben. A kábeltévészolgáltatás is a közösség településeinek többségében elérhető. A pénzügyi szolgáltatások körében a két városi rangú településen érhető el több hitelintézet fiókja, a közösség települései közül csak a nagyobb népességgel rendelkezők büszkélkednek takarékszövetkezeti bankfiókkal. Az okmányirodák csak a közösség városaiban érhetők el, míg földhivatal csak Szigetvár városában található. A postai szolgáltatási köre szűkült a mobilposta bevezetésével. - Társadalmi környezet: A térség non-profit szervezetei tevékenységük alapján településfejlesztéssel, sporttal és szabadidővel kapcsolatos tevékenységekkel foglalkoznak. Megjelennek a kulturális és oktatással foglalkozó szervezetek is a közösség területén. A fent említett szervezetek számához képest már nagyságrenddel kevesebb szervezet foglalkozik szociális ellátással, közbiztonság védelmével és szakmai gazdasági érdekképviselettel. Kutatással, környezetvédelemmel, jogvédelemmel, csekély számban foglalkoznak a térségben. A roma szervezetek száma növekszik: Hetvehelyi Beás Cigány Egyesület, Dél Zselici Cigányok Szövetsége). Az önkormányzatok és a civil szervezetek közti együttműködés jelentős, bár ennek konkrét önkormányzati feladatátvállalás formájában való megjelenése, még nem meghatározó. A legtöbb civil szervezet székhely településén fejti ki tevékenységét. A saját közösségében meghatározó a szerepe, és jelentős plusz erőforrást próbálnak feltárni, bár általánosan jellemzi őket a forráshiány. Több olyan szervezet is működik a térségben, amely adott területen túlnyúlik településeinek határain, szakmai tevékenységűk több települést, adott esetben kistérséget is érint. Az elmúlt évek egyik legnagyobb volumenű térségi forrásbevonása a civil szektorba az ÚMVP-nek köszönhető, hiszen a civil szervezetekkel együttműködő önkormányzatok a 7

8 kedvezőbb támogatási intenzitásnak köszönhetően nagyobb és több fejlesztést tudnak végrehajtani. A Szinergia LEADER Egyesület folyamatosan nyomon követi e projektek megvalósítását és megad minden segítséget, ami a sikeres lebonyolításhoz szükséges lehet. Nonprofit szervezetek száma Forrás: KSH T-STAR adatbázis Szentlőrinci kistérség Szigetvári kistérség Baranya megye összesen A fenti táblázat a civil szektor kismértékű(10%) bővülését mutatja a Szentlőrinci és a Szigetvári kistérségekben. A jelenlegi gazdasági és társadalmi környezet különösen a hátrányos helyzetű területeken nem hat ösztönzőleg a társadalmi kezdeményezésekre, annak ellenére, hogy a Helyi Akciócsoport kiemelt feladatként kezeli a térségi civil szféra megerősítését és a civil szervezetek létrejöttének támogatását. A III. tengely első és második körös pályázataiban támogatást nyert civil szervezetek számát és az általuk abszorbált források nagyságát az 1.számú melléklet tartalmazza. 2.2 A LEADER Helyi Akciócsoport és a helyi partnerség A LEADER program megvalósítása során kiemelt feladatunk a térségre jellemző munkanélküliség csökkentésén keresztül az élhető vidék megteremtése. Ennek során nagy jelentőséget tulajdonítottunk annak, hogy az ismert nehézségek megoldásának céljából aktív partnerségek kialakítását segítsük elő. E témakörben a HVS rendszerében prioritást kapott a mikrovállalkozások támogatása, mellyel arra törekedtünk, hogy a kisvállalkozások olyan gazdasági helyzetbe kerüljenek, hogy a hálózatosítás illetve a partnerség feltételei megteremtődjenek. Ugyancsak kiemelt szempontként jelenítettük meg a turizmus támogatását, ahol arra számítottunk, hogy a bázis pontok megteremtésével ugyancsak kialakításra kerülhet az arculat formálás, az együttműködés- a partnerség. Az egyesület jelentős energiákat fektetett a helyi partnerségek kialakításának támogatására, a helyitermék előállítók, turisztikai szolgáltatók együttműködésének koordinálására. A megfelelő partnerségek kialakításához szükséges a helyi szereplők megfelelő tájékoztatása, információs támogatása is. Ebben a vonatkozásban a HACS a következő tevékenységeket valósította meg: 1.Mikrotérségi tájékoztató: 36 db 2. Rendezvények saját szervezésben: 19 db 3. Más szervezetek által szervezett rendezvényken résztvétel: 7 db 4. Térségi falunapokon való résztvétel: 8 db 5. Vásárokon, kiállításokon való résztvétel: 10 db 6. Megyei és Régiós HACS kerekasztal: 8db 7. Központi képzések, rendezvények: 31 db 8. Nemzetközi kapcsolatokhoz kötődő rendezvény: 8 db 2.3 A LEADER megvalósítás során elért eredmények áttekintése 8

9 A Szinergia Egyesület a HVS megvalósításának félidejében jár. A III. tengely forrásainak nagy részét az első körben már lekötötték, a második kör kérelmei jelenleg értékelés alatt állnak. Ezeken kívül néhány LEADER ablak is megnyitásra került. Az adatok feldolgozása során látható, hogy a térség 66 települése közül mindössze 7 nem abszorbált támogatást a HACS által kezelt forrásokból. A térségben összességében 74 pályázat áll megvalósítás alatt. A második körre befutott számos pályázat mutatja, hogy a térség gazdasági szereplői ráébredtek a fejlesztési források fontosságára, rutinosabban, nagyobb kezdeményező készséggel pályáznak. A Helyi Közösség az elmúlt időszakban, HVS-nek megfelelően megkezdte a vidékfejlesztés olyan komplex szervezeti hátterének kialakítását, amely integrálni tudja az akciócsoport területén működő gazdasági szereplőket és képes multiplikálni a bevált fejlesztési gyakorlatokat. Hangsúlyos szerepet kapott a helyi termékek előállításának, piacra vitelének támogatása. Egyesületünk a LEADER elveknek megfelelően nagy hangsúlyt fektetett a helyi termelők összefogására és termékeik piacra jutásának megkönnyítésére. Ennek érdekébe a horvátországi Slatinán megrendezett Agro Arca és Viroviticán tartott VIROEXPO vásárokon is szervezetten részt veszünk a hasonló magyarországi rendezvények mellett természetesen Szentlőrinci Gazdanapok, Szigetvári Karácsonyi Vásár, Magyarlukafai Vendelnapi Búcsú, Bicsérdi Burgonyafesztivál, Somogyhárságyi Parasztolimpia stb.). A helyi termelők érdekében megtett konkrét lépések közé tartozik a közös Internetes felületen való megjelenítés és az eddigi legnagyobb lehetőséggel kecsegtető helyi termék bolt megnyitása Kaposváron. ebben a boltban az akciócsoport területén élő kézművesek és iparművészek remekei vásárolhatók meg. Egyesületünk tervei rövid távú közé tartozik olyan projektek indítása, amelyek a helyi termékek népszerűsítését szolgálják, a pályázati anyagok előkészítése folyamatban van. A helyi termék előállítók partnersége kapcsán jelenleg már folyik a térség mikro és kis vállalkozásainak termelő tevékenységének az összefogására irányuló környezetkímélő termék előállító rendszer szervezése, a minősítő rendszer kidolgozása. Ezen a területen szervezetünk koordináló szerepet vállalat a megvalósításban és élve a HVS átalakításának lehetőségével a jövőben a prioritások közé szeretnénk ezt a feladatot sorolni. Ezen a területen a Leader forrásokat nagyszámú kisvállalkozásnak a lábra állítására tervezünk fordítani és pályázatok benyújtását tervezünk külső források elérésére céljából. Ugyanezt a célt szolgálják a nemzetközi kapcsolatok kiépítésére irányuló erőfeszítéseink, amely során a kulturális és emberi kapcsolatok fejlesztésén túl a termelőink piacra jutását is segíteni kívánjuk. Ezenkívül segítséget nyújtottunk a szomszédos Horvátországban található orahovicai és slatinai akciócsoportok létrehozásában. Ennek során további kulturális és üzleti partnerségek alakulhatnak ki. Célkitűzéseink megvalósítása érdekében a LEADER forrásokon túl többletforrásokat is igyekeztünk feltárni, amelyek szinergikusan segithetik a LEADER feladatok hatékonyabb megoldását. IPA Crossborder E-R-D Strategy Joint Economic and Regional Development Strategy Along the Border (Határon Átnyúló Közös Gazdasági és Fejlesztési Stratégia) A Szinergia Egyesület úttörő szerepet vállal az Európai Unióhoz csatlakozni készülő Horvátország határmenti régióinak felkészítésében. Az Egyesület által az IPA program forrásaira benyújtott pályázat elnyerte a megvalósításhoz szükséges támogatást. A kifizetendő önerő előteremtésének nehézségeinek miatt a HACS átadta a pályázatot egy térségi civil szervezetnek, így Szinergia Egyesület nem főpályázóként, hanem szakmai szolgáltatóként biztosítja a Leader tervezéshez nélkülözhetetlen szaktudást. 9

10 TÁMOP /1 Szinergiában a térségi munkaerőpiac fejlesztéséért Egyesületünk 2009-ben támogatást nyert el egy helyi Munkaerőpiaci Paktum megvalósítására. Sajnos azonban az ígéretesen induló projekt Szigetvár város adósságrendezési eljárás alá kerülése miatt nem érhette el valódi céljait. Részeredményként értékelhetjük, hogy elkészült egy a két kistérségre kiterjedő Foglalkoztatási Paktum, valamint egy munkaerőpiaci helyzetelemzés. A Szinergia Egyesület sikeresen terjesztette ki tevékenységét a helyi termékek piacra vitelében és a horvát-magyar együttműködés előmozdításában is. Ezzel fontos lépést tehet térség munkaerő-piaci problémáinak kezelésében. Azonban az Egyesület koordinálásában kipályázott források egyelőre elégtelennek tűnnek a térség gazdaságának dinamizáláshoz, ezért egyéb gazdaságélénkítő módszereket és forrásokat szükséges alkalmazni. 2.4 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának indokoltsága A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatát külső és belső tényezők egyaránt indokolják. A Helyi Akciócsoport szerkezetében, annak tagösszetételében, valamint elnökségében történt változások, a munkaszervezet felállása, működése és tapasztalatszerzése éppúgy kihat az egykor megalkotott HVS időszerűségére, mint a III. tengely horizontális és nem horizontális forrásainak részleges abszorpciója, az ágazati és regionális operatív programok forrásainak következtében elindult, esetleg megvalósult projektek, vagy az üzleti szféra által saját forrásból elindított beruházások. A gazdasági válság hatásai a évi stratégia megtervezésekor szintén nem voltak prognosztizálhatóak, a felülvizsgálat során viszont egyértelműen foglalkoznunk kell a válság térségi vállalkozásokra, önkormányzatokra, sőt civil szervezetekre való hatásaival is. Éppen ezért a LEADER stratégia alkotása során kiemelten kell törekedni a térségi foglalkoztatók helyzetének javítására és a gazdaságfejlesztő beruházások előnyben részesítésére. Ennek következtében, amennyiben a HVS felülvizsgálata során forrásátcsoportosításra kerül sor, úgy a gazdaságfejlesztési tevékenységek előtérbe helyezése ajánlott. További előre nem látható nehézséget jelentett a HVS megvalósítása során az intézményrendszer bonyolultsága a pályázói kör aktivitását teljes mértékben lecsökkentette, a lakossági bizalom szintjét leredukálta, ehhez csatlakozik a közigazgatási eljárásrend rugalmatlansága és időigénye, valamint az elszámolások nehézségei, továbbá az a tény, hogy a rendszer valamennyi hibájának hatásviselői az helyi akciócsoportok és a pályázói kör. A jelentős léptékű felesleges adminisztráció további hátrányt jelent a pályázói kör számára, mely a pályázói kedvet még tovább csökkenti. Az alapvető LEADER célok megvalósulását, külön kiemelve ezek közül a helyi termékek előállításának és piacrajutásának támogatását, valamint a térségi szereplők közötti együttműködések, hálózatosodások kialakítását a Helyi Akciócsoport külső pályázati források igénybevételével is igyekszik megerősíteni. E pozitív tendenciákat ki kell használni a térség fejlesztése érdekében, ezért szükséges az említett tevékenységek támogatásának HVS-be történő beágyazása. Fontos szemügyre vennünk a belső tényezőket, miszerint a Helyi Akciócsoport több mint három éves működése során jelentős tapasztalatokra tett szert a helyi együttműködések kialakítása terén, a civil szervezet kialakítása és a munkaszervezet felállítása a helyi termékek előállítóinak hálózatosodását, a turisztikai szolgáltatók közötti kapcsolatok kiteljesítését vonta maga után. A vidékfejlesztési pályázatokból, vagy egyéb források már megvalósult, vagy megvalósulás alatt álló projektek hatásait szintén szem előtt kell tartani a stratégia aktualizálás során törekedve a szinergikus hatások mind nagyobb fokú kihasználására. 10

11 Az utóbbi évek során kialakult nemzetközi kapcsolatok szintén új fejezetet indítanak el a helyi közösség életében, így e folyamatok szintén indokolttá teszik a dokumentum felülvizsgálatát. 11

12 2.5 SWOT elemzés Az Erősségek- Gyengeségek- Lehetőségek- Fenyegetések megfogalmazása, elemzése. Erősségek 1. Természetföldrajz - Változatos és vonzó természeti környezet mindkét kistérség északi területein, jelentős kiterjedésű erdőterületek és vizes élőhelyek, gazdag biológiai sokszínűség. - Távlatilag is elégséges, védendő vízkészlet áll rendelkezésre. - Megújuló energiaforrások tekintetében kedvező hidrogeológiai és geotermikus adottságok. 2. Infrastruktúra - Szentlőrinci vasúti csomópont 3. Gazdaság - Magas agrárpotenciállal rendelkező területek a két kistérség déli részén. - Jelentős erdőterületek és erdőművelés hagyománya a két kistérség északi részén. - Az agrárágazat erős tradíciói, képzett agrárszakemberek. - Fogadókészség helyi termékek előállítására és piacra juttatására. - Jelentős ipari beruházás a térségben (cementgyár) - Hagyományokkal rendelkező vadgazdálkodási és vadászturisztikai múlt. - Bejáratott helyi és országos jelentőségű gazdasági és kulturális rendezvények. 4.Társadalom, demográfia - Országos szinten is magas pályázati aktivitás. - Aktív korú lakosság létszáma 6%-al magasabb arányú, az országos átlagnál - Horvátország közelsége, határmenti együttműködések. - Kulturális sokszínűség, kulturális hagyományok. -Lehetőségek: 1. Természetföldrajz - Természeti sokszínűség fenntartása, a védett területek méretének és számának növelése. 2. Infrastruktúra - A térség és a települések elérhetőségének Gyengeségek: 1. Természetföldrajz - A talajvízkészletek szennyezettek. - Szennyvízkezelés csekély mértékű, nem komplett csatornahálózat. - A távlatilag elégséges vízkészletek csak tisztítás után használhatóak. 2. Infrastruktúra - Rossz minőségű belső úthálózat, összekötő és kerékpárutak hiánya. - Szelektív hulladékgyűjtés a térségben részben megoldott. - Romló színvonalú tömegközlekedés. - Szélessávú Internet elérhetőségének hiánya 3. Gazdaság - A térség gazdasági teljesítőképessége az országos átlagtól jelentős mértékben elmarad. - Térség tőkevonzó képessége gyenge. - Alacsony a mezőgazdasági kisgazdaságok eltartó képessége.(integráció hiánya) - A térség agrárpotenciáljához viszonyítva a mezőgazdasági termékek feldolgozóipara elégtelen. - Turisztikai szálláshelyek, szolgáltatások száma a fejlesztések ellenére is alacsony. - Tematikus túraútvonalak hiánya 4. Társadalom, demográfia - Elöregedő népesség, alacsony születésszám. - Aprófalvas, szétaprózott településhálózat. - Magas a zsáktelepülések aránya. - Előnytelen munkaerőpiaci mutatók, magas a tartósan munkanélküliek aránya. - Munkalehetőség hiánya. - Térségi együttműködés fejletlensége - Civil szféra alacsony érdekérvényesítő képessége Veszélyek: 1. Természetföldrajz - A biodiverzitás leépülése - A felszíni és mélyebben fekvő vízrétegek, ivóvízbázisok további szennyeződése. 2. Infrastruktúra - Közlekedési infrastruktúra fejlesztés 12

13 javítása, a zsáktelepülések összekötő útjainak megépítése. - Kommunális hulladékgazdálkodási program elindítása. - Szennyvízkezelés fejlesztése. 3.Gazdaság - Helyi termékek előállítása, értékesítési lánc kialakítása, helyi fogyasztás ösztönzése - Tájfenntartó, élőmunka-igényes gazdálkodás fejlesztése, mezőgazdasági tevékenységek diverzifikálása. - Zöldség - gyümölcstermelés területeinek növelése, a termékfeldolgozás fejlesztése. - Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése. - Tematikus túraútvonalak, szolgáltatáscsomagok kialakítása. - a turisztikai vonzerő fejlesztése: egységes megjelenés, arculat kialakítása. - A meglévő szálláshelyek fejlesztése, falusi vendéglátók képzése, ökoturizmus, rekreációs, örökség turizmus fejlesztése 4. Társadalom, demográfia - Helyben élők identitásának fejlesztése - Határon átnyúló együttműködések erősítése - térségi hagyományok megőrzése - Kommunikációs rendszer fejlesztése 5. - Támogatás a vállalkozások hálózatosodásának kialakításához, ernyőszervezetek létrehozása. - Foglalkoztatottságot növelő képzések támogatása. elhúzódása, behozhatatlan lemaradást okozhat. - A bekötő utak állapota romlik, több kistelepülés tömegközlekedési összeköttetése megszűnik. - Önkormányzati fejlesztések ellehetetlenülése. 3. Gazdaság - A meglévő ipari létesítmények a jövőben is szennyeznek. - A tőkebefektetések továbbra is elkerülik a térséget. - Csökken a vállalkozói kedv a kedvezőtlen gazdasági folyamatok hatására. - Nem méretgazdaságos birtokszerkezet, a monokultúrás termelés túlsúlya. - Az agárágazat további jövedelmezőségének romlása. Egyre kevesebb foglalkoztatás az ágazatban. 4.Társadalom, demográfia - A kritikus helyzetű csoportok (mélyszegénységben élők, tartósan munkanélküliek) társadalmilag periférikus helyzete rögzül. - fiatalok elvándorlása, falvak elnéptelenedése. - A LEADER pályázatokkal kapcsolatos csökkenő pályázói aktivitás. 13

14 3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 3.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe A 2013-tól kezdődő következő programidőszakban három jelentős külső tényező megváltozásával számolunk: 1, Véget ér a világgazdasági recesszió, fellendül az export és a turizmus. 2, Déli szomszédunk Horvátország is az Európai Unió tagja lesz. 3, Megépül Szentlőrincig az M60-as gyorsforgalmi út. Ezek a külső tényezők egyenként is nagyon pozitívan befolyásolják térségünk kilátásait, együtt azonban megadják az esélyt a leszakadás megállítására és a felzárkózás megkezdésére. Ehhez azonban szükséges a gazdasági szerkezet átalakítására történő felkészülés és a fejlődéshez nélkülözhetetlen kulcskompetenciák elsajátítása. A Szinergia Egyesület felismerve hazánk és a világgazdaság előtt álló elkerülhetetlen feladatokat, nem elszenvedője, hanem alakítója kíván lenni a küszöbön álló változásoknak. Szervezetünk az akciócsoport területén élő és dolgozó vállalkozók, önkormányzatok, civil szervezetek számára olyan forrásokat és szakmai segítséget nyújt, amelyek növelik a helyben foglalkoztatott munkavállalók számát. Magas hozzáadott értékű termékek előállítását segítik elő, hozzájárulnak a fenntartható életmód és tájhasználat kialakulásához. Egyesületünk továbbra is támogatja a területét átszövő gazdasági kapcsolatrendszert szerveződéseit és segíti gazdasági szerkezetváltás végrehajtását. A helyi közösség a HACS eddigi működésének eredményeként egy hálózati formát vesz fel, melynek legfőbb jellemzője a helyi gazdaság együttműködéseken alapuló fejlődése, a térségi termékek előállításán, piacra jutásán és turisztikai erőforrásokon alapuló hálózatosodás. Ezen kívül a térségen belüli, LEADER térségek közötti, valamint a határon átívelő együttműködéseken nyugvó gazdasági kapcsolatok jellemzik a LEADER program eredményeként újjászülető vidéket, az élhető vidéki települések kialakítását. 3.2 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia kapcsolódása a térség szükségleteihez A Helyi Akciócsoport eddigi működése során kiemelt figyelmet fordított a helyi szükségletek felmérésére, a helyi igények feltérképezésére, e célkitűzések megvalósulását alátámasztja a számos projektgyűjtő adatlap, valamint a kiemelkedően sok mikrotérségi fórumon tapasztalható lakossági aktivitás. Ezek szerint a térség önmaga is tenni kíván sorsának javítása érdekében. A szervezet a szükségletek felmérése során a kiemelt figyelmet fordított arra, hogy az igények között mindhárom szféra elvárásai reprezentatívan megjelenjenek. A térségi kutatások során az alábbi fő szükségletek felismerése történt meg: Térségi termékek feldolgozottsági fokának javítása Termékek piacra jutásának elősegítése Helyi, nemzeti és kisebbségi identitástudat fejlesztése, helyi természeti és mezőgazdasági értékek fenntarthatóságának, bemutathatóságának fejlesztése Innováció Mezőgazdasági szerkezetváltás elősegítése, egészséges birtokméretek kialakítása, háztáji termékek és helyi élelmiszerek előállításának támogatása Határon átnyúló gazdasági kapcsolatok erősítése 14

15 3.3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia fő célkitűzései A felsorolt szükségletek, valamint a helyzetelemzésben megfogalmazott következtetések alapján a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia fő célkitűzéseinek az alábbi területeket kell szolgálniuk. A helyi termék előállításán és piacra jutásán alapuló versenyképes helyi gazdaság megerősítése. Térségi szereplők közötti együttműködések hálózatosodások kialakulásának elősegítése. Tematikus turisztikai útvonalak, szolgáltatáscsomagok kialakításának támogatása, helyi termékek és turisztikai szolgáltatások menedzsmentszervezetének kialakítása, szakmai támogatása. Térségi, LEADER térségek közötti és határokon átívelő gazdasági, kulturális és idegenforgalmi kapcsolatok kialakítása. A Helyi Akció Csoport Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célok kapcsolódnak a térség szükségleteihez, a kapcsolódás köszönhető az érintettek széleskörű bevonásának. Az önkormányzati, civil és vállalkozói szféra egyaránt megszólításra került, a kihívásokra adott válaszok megfogalmazása, egy társadalmasítási folyamat eredményeként jött létre. A fő célkitűzések a gyakorlatban megvalósíthatóak, alkalmasak a szükséges források megszerzésére. Teljesülésük esetén a fejlesztési szükségletek mindegyike hozzájárul a térség életminőségének javításához. A térség általános jellemzéséből kiderül, hogy mindkét kistérség hátrányos helyzetű, azonban a Szigetvári kistérség a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé tartozik. A stratégia jövőképében külső tényezők megváltozásával számolunk, ami kedvezően befolyásolhatja a megvalósulást, és a fejlesztések fenntarthatóságát, ebből következően erőteljesebben elindulhat a hátrányos helyzet felszámolása. Horvátország csatlakozása az Európai Unióhoz még nagyobb lehetőséget biztosíthat az eddigi eredményeinken kívül, a határon túli együttműködések kiteljesítésére, gazdasági kapcsolatok élénkítésére, ezért fő célkitűzésként szerepel a stratégiában. A környezeti állapot megállapításának fontos eleme, hogy egy tájvédelmi körzet és több természetvédelmi területek találhatók a térségben. A vonzó természeti környezetből egyenesen következik, hogy a turizmus fontos szerepet tölt be a térségben. Ebből adódik, hogy a turisztikai fejlesztések összefogása szintén megtalálható a főbb célkitűzésekben. A demográfiai helyzet összegzésében a két kistérség eltérést mutat, mivel a Szigetvári kistérségben erőteljesebbek a negatív tendenciák. A demográfiai tényezőkre a stratégia minden egyes célja pozitívan hathat. A helyi identitástudat megőrzése szintén fontos tényező a demográfiai tényezők alakítása céljából. A népességmegtartó képesség fokozásának alaptényezői a helyi identitás megőrzése, az ifjúság képzése és helyben tartása, valamint a kulturális, gazdasági és természeti értékek fenntartó fejlesztése. A térség gazdasági adottságai kevés tartós és biztos üzleti lehetőséget, foglalkoztatást kínálnak, a térség a működő tőke számára nem jelent vonzerőt. Kivételt képeznek a mezőgazdasági tevékenységek, viszont az agrárium és az élelmiszer feldolgozó ipar további fejlesztése elengedhetetlen. A térség gazdaságára pozitívan hat a helyi termékek előállításának támogatása, ehhez fűződően a helyi gazdaság élénkítése, helyi foglalkoztatottság javítása, ami szintén fő célkitűzésként szerepel a stratégiában. A határon átnyúló együttműködések, mint fő célkitűzések, szintén kedvező hatással lehetnek a térség gazdaságára. A két kistérség súlyos foglalkoztatási gondokkal küzd, a Szigetvári kistérségben jóval magasabb a munkanélküliek aránya. A stratégia minden egyes célkitűzése hatással bír a foglalkoztatásra. 15

16 A hitelességhez a HACS munkaszervezet vezető, a tervezői csoport legalább egy tagjának aláírása szükséges! HVS felülvizsgálati űrlapok Helyi Akciócsoport neve: Szinergia Egyesület 6. Összesítő adatlap HVS címe: Szinergia az élhető vidékért Fő célkitűzések: 1) A helyi termék előállításán és piacra jutásán alapuló versenyképes helyi gazdaság megerősítése 2) Térségi szereplők közötti együttműködések hálózatosodások kialakulásának elősegítése 3) Tematikus turisztikai útvonalak, szolgáltatáscsomagok kialakításának támogatása, helyi termékek és turisztikai szolgáltatások menedzsmentszervezetének kialakítása, szakmai támogatása. 4) Térségi, LEADER térségek közötti és határokon átívelő gazdasági, kulturális és idegenforgalmi kapcsolatok kialakítása. 5) Helyi identitás megőrzése az ifjúsági színterek felszerelésén és tartalommal való megtöltésén, a kisebbségi tradíciók, természeti, kulturális és gazdasági értékek megőrzésén és bemutathatóságának fejlesztésén keresztül. Összes intézkedés Helyi termékelőállítás - technológia, infrastruktúrafejlesztés Önkormányzatok és civil szervezetek gazdaságfejlesztő hatású termék előállításának támogatása Egységes térségi marketing megteremtése Rendszeres rendezvények, fesztiválok - gasztronómia, kulturális, kézműves bemutatók támogatása Felnőttképzési programok és helyi identitást fejlesztő előadások támogatása az Integrált Közösségi Szolgáltató Terekben Nemzetközi kulturális és sport csereprogramok támogatása Helyi média támogatása Eleven nemzeti örökség és a természeti örökség bemutatásának támogatása Helyszín: Dátum: Kisebbségi hagyományok bemutathatóságának támogatása Név HACS MSZ vezető Tervezői csoport tag Aláírás

17 A hitelességhez a HACS munkaszervezet vezető, a tervezői csoport legalább egy tagjának aláírása szükséges! Kis értékű intézkedések: Kistelepülések Ifjúsági közösségi színtereinek eszközbeszerzése Tematikus rendezvények támogatása Háztáji termékek előállításának támogatása Összköltség: Vállalkozásfejlesztésre allokált forrás: 56% Helyszín: Dátum: HACS MSZ vezető Tervezői csoport tag Név Aláírás

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület előzetesen elismert LEADER Helyi Akciócsoport 2016. február 1 Tartalom Tartalom...2 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Veresegyházi kistérség

Veresegyházi kistérség Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70

Részletesebben

Velencei-tó a Természetes Egészség. A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011

Velencei-tó a Természetes Egészség. A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Velencei-tó a Természetes Egészség A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló...3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési

Részletesebben

Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020

Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 1 Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 TERVEZET A Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület közgyűlése a 11/2016. (I. 28.) számú határozattal egyhangúlag

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés

Részletesebben

A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA

A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA Tartalomjegyzék Helyzetelemzés 5. Összefoglaló 5. Összegzés 7. 1. Kistérségi SWOT-analízis 13. 2. Kitekintés az országos és uniós programozásra

Részletesebben

8. Cselekvési terv. 8.1 Az intézkedések leírása. Kultúrháló közösségi terek minőségi javítása és a helyi közösségek együttműködésének támogatása

8. Cselekvési terv. 8.1 Az intézkedések leírása. Kultúrháló közösségi terek minőségi javítása és a helyi közösségek együttműködésének támogatása 8. Cselekvési terv 8.1 Az intézkedések leírása 1.) intézkedés megnevezése 2)Specifikus cél 3)Indoklás, alátámasztás A támogatható tevékenység területek meghatározása Kultúrháló közösségi terek minőségi

Részletesebben

A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet

A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet 2005. november 1. A STRATÉGIAI HELYZETÉRTÉKELÉS (SWOT ANALÍZIS)...4 ERŐSSÉGEK (ADOTTSÁGOK)...4 Földrajzi környezet, természeti

Részletesebben

ÚTMUTATÓ A LEADER Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2013.évi felülvizsgálatához

ÚTMUTATÓ A LEADER Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2013.évi felülvizsgálatához ÚTMUTATÓ A LEADER Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2013.évi felülvizsgálatához VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM 2013. MÁRCIUS TARTALOM 1. Bevezető 2. A HVS célja és szükségszerűsége 2. A HACS szerepe a döntéshozatalban

Részletesebben

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január Jóváhagyva Hajdúsámson Város Önkormányzatának /2010 (I.) képviselőtestületi határozatával 1 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet

TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet HAJDÓBÖSZÖRMÉNYI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet 2005. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 Stratégia helyzetértékelés (SWOT elemzés)... 4 Erősségek...

Részletesebben

2014-2020 Helyi Fejlesztési Stratégia DRAFT verzió. Kiskunok Vidékéért Egyesület. 2016. január 26-án Közgyűlési határozattal elfogadva

2014-2020 Helyi Fejlesztési Stratégia DRAFT verzió. Kiskunok Vidékéért Egyesület. 2016. január 26-án Közgyűlési határozattal elfogadva x 1 2014-2020 Helyi Fejlesztési Stratégia DRAFT verzió Kiskunok Vidékéért Egyesület 2016. január 26-án Közgyűlési határozattal elfogadva Kiskunfélegyháza, 2016. január 26. Tartalom Vezetői összefoglaló...

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA hogy ne csak városunk múltja, de jelene és jövője is figyelemreméltó legyen 2010. január NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELMÉRŐ, HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ

Részletesebben

3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére

3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére 3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére 2. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Gazdasági, Pénzügyi és

Részletesebben

BÖRZSÖNY-DUNA-IPOLY VIDÉKFEJLESZTÉSI EGYESÜLET HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020

BÖRZSÖNY-DUNA-IPOLY VIDÉKFEJLESZTÉSI EGYESÜLET HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 BÖRZSÖNY-DUNA-IPOLY VIDÉKFEJLESZTÉSI EGYESÜLET HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 A Helyi Fejlesztési Stratégia az alábbi településekre vonatkozik: Bernecebaráti, Ipolydamásd, Ipolytölgyes, Kemence,

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dorogháza Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dorogháza Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Dorogháza Község Önkormányzata 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 5 Célok...

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó

Részletesebben

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Balaton Fejlesztési Tanács BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 Készítette: Vital Pro Kft. 2005. december 12. Tartalomjegyzék 1 Vezetői összefoglaló 4 2 Bevezetés 11 2.1 Dokumentum célja, tervezés

Részletesebben

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAMJA 2007-2013

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAMJA 2007-2013 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUMA 1. AZ OPERATÍV PROGRAM MEGNEVEZÉSE, TAGÁLLAM A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAMJA 2007-2013 Budapest, 2008. augusztus

Részletesebben

HH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz.

HH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz. Az intézményfenntartó társulás közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervében közép és hosszútávon szerepel a HH/HHH gyermekek kiegyenlített arányú elhelyezése minden óvodai intézményegységben, valamint

Részletesebben

Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK

Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. A MUNKA HÁTTERE... 6 1.2. IRODALOMJEGYZÉK... 8 2. HELYZETFELTÁRÁS... 10 2.1. TERVI KÖRNYEZET... 11 2.1.1.

Részletesebben

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12.

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...I-4 II. BEVEZETÉS... II-17 II.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA FOGALMA ÉS ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN...

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BALMAZÚJVÁROS 2010. január Kertes 1997 Kft. Tolnai Jánosné Dr. 2 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 6 1. BEVEZETŐ... 18 1.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS Készült Ajak Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. MÁRCIUS 9. Adatgyűjtés lezárva: 2016. január

Részletesebben

Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató

Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSÜGYI SZAKÁLLAMTITKÁRSÁG Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató Budapest, 2008. március Közreműködő szakértő:

Részletesebben

Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK

Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. A MUNKA HÁTTERE... 6 1.2. IRODALOMJEGYZÉK... 8 2. HELYZETFELTÁRÁS... 9 2.1. TERVI KÖRNYEZET... 10 2.1.1.

Részletesebben

A MÓRAHALMI ÉS A KISTELEKI KISTÉRSÉG TANYAFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2012.

A MÓRAHALMI ÉS A KISTELEKI KISTÉRSÉG TANYAFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2012. A MÓRAHALMI ÉS A KISTELEKI KISTÉRSÉG TANYAFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2012. A Mórahalmi és a Kisteleki Kistérség Tanyafejlesztési Programja 2012. MEGJEGYZÉS: A tanyaprogram elkészítéséhez végzett kérdőíves felmérés

Részletesebben

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált

Részletesebben

Területfejlesztési programterv

Területfejlesztési programterv Ormánságfejlesztı Társulás Egyesület Ormánságfejlesztı Társulás Egyesület İs Dráva Program Aquap rof it Mőszak i, Taná csadá si é s Be fekt etés i Zrt. 2007. július Az Ormánságfejlesztı Társulás Egyesület

Részletesebben

Óbarok (Nagyegyháza) Község TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Óbarok (Nagyegyháza) Község TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Óbarok (Nagyegyháza) Község TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 2. oldal A koncepció célja 3. oldal A település múltjának rövid történeti áttekintése 3. oldal Földrajzi elhelyezkedés

Részletesebben

Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005.

Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005. Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005. Tartalomjegyzék BEVEZETÉS I. A PROGRAMOZÁS MÓDSZERTANI MEGFONTOLÁSAI... 4 II. GAZDASÁG- ÉS IPARFEJLESZTÉS... 14 III.

Részletesebben

K I V O N A T. A Tolna Megyei Közgyűlés 13/2013. (II. 15.) közgyűlési határozata a Tolna Megyei Területfejlesztési Koncepció tárgyában:

K I V O N A T. A Tolna Megyei Közgyűlés 13/2013. (II. 15.) közgyűlési határozata a Tolna Megyei Területfejlesztési Koncepció tárgyában: Szám: 2/2013. K I V O N A T a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2013. február 15-i ülésének jegyzőkönyvéből A Tolna Megyei Közgyűlés 13/2013. (II. 15.) közgyűlési határozata a Tolna Megyei Területfejlesztési

Részletesebben

Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 54. sz. Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 73. Mobil:(06-30) 9358-542 Mobil:(06-30) 606-4245

Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 54. sz. Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 73. Mobil:(06-30) 9358-542 Mobil:(06-30) 606-4245 ETALON 2000 Kft. NYÍRSÉGTERV Kft. Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 54. sz. Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 73. Mobil:(06-30) 9358-542 Mobil:(06-30) 606-4245 BALKÁN Y VÁROS TE LE P ÜLÉ S FE JLE S

Részletesebben

Vasvári Kistérség Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

Vasvári Kistérség Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás Vasvári Kistérség Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Esélyteremtı, és életminıség javító kistérségi szolgáltatási rendszer fejlesztése, fenntartása. 2007.

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány A LEADER ÉS AZ INTERREG KÖZÖSSÉGI KEZDEMÉNYEZÉSEK SZEREPE

Részletesebben

GAZDASÁGI PROGRAM. 2008. november. 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester

GAZDASÁGI PROGRAM. 2008. november. 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLET RÁKOSMENTE ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRAM 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester 2008. november 1. Bevezetés, áttekintés A helyi

Részletesebben

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére 6. Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzatának Gazdasági Programja Az elıterjesztést készítette: Nagy Judit irodavezetı

Részletesebben

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz...

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz... A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április TARTALOM

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM SZÉKESFEHÉRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM Készítette: Közép-Pannon Regionális Fejlesztési ZRT Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2008. április

Részletesebben

Irány Pécs! A pécsi TDM szervezet fejlesztése Fejlesztési Program

Irány Pécs! A pécsi TDM szervezet fejlesztése Fejlesztési Program Irány Pécs! A pécsi TDM szervezet fejlesztése Fejlesztési Program 1 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK...2 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2. A TDM SZERVEZET BEMUTATÁSA...5 2.1. A TDM Szervezet alapadatai...5

Részletesebben

LEADER Helyi Akciócsoportok önértékelési rendszerének kidolgozása

LEADER Helyi Akciócsoportok önértékelési rendszerének kidolgozása LEADER Helyi Akciócsoportok önértékelési rendszerének kidolgozása Készítette: Völgy Vidék Vidékfejlesztési Közösség Közhasznú Egyesület 2473 Vál, Vajda János utca 2. Projekt szám: 1647/2013/NAKVI A projekt

Részletesebben

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013 Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Helyzetfeltárás, koncepció szakasz 2006. december 4. Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013 HELYZETFELTÁRÁS

Részletesebben

LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, SZABÁLYOZÁSI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Részletesebben

4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020

4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020 7690 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 83. szám 1. melléklet a 27/2015. (VI. 17.) OGY határozathoz 1. melléklet a /2015. ( ) OGY határozathoz 4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020 Szakpolitikai

Részletesebben

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK MFB Makrogazdasági Elemzések XXIV. Lezárva: 2009. december 7. MFB Zrt. Készítette: Prof. Gál Péter, az MFB Zrt. vezető

Részletesebben

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás 10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás Városközpont [T2] - A városrész fejlesztési céljai között szerepel egyrészt a Kistérségi Járóbeteg Központ rehabilitációja, különösen az

Részletesebben

Tartalom. Ábrajegyzék

Tartalom. Ábrajegyzék Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása a Vidékfejlesztési Program és az EU2020 céljaihoz... 4 2. A stratégia elkészítésének módja, az érintettek bevonásának folyamata...

Részletesebben

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv munkaszervezet vezető (jegyzőkönyvvezető) és a tervezői csoport legalább egy tagjának aláírása Jövőkép I Helyzetelemzés I Fő célkitűzések I Intézkedések I célterületek Ivéglegesítés Hozzászólások összefoglalója

Részletesebben

CSENGERI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

CSENGERI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG CSENGERI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió A Csengeri TKT Tanácsa 2008. november 25.-i ülésén megtárgyalta a Csengeri Kistérség által az LHH program keretében összeállított Tervdokumentumot,

Részletesebben

GYULA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GYULA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. MÁJUS. Dr. Perjési Klára polgármester

GYULA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GYULA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. MÁJUS. Dr. Perjési Klára polgármester GYULA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GYULA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. MÁJUS.. Dr. Perjési Klára polgármester 1 TARTALOM 1. BEVEZETÉS B EVEZETÉS.........4 1.1. Az integrált városfejlesztési

Részletesebben

Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Zagyva menti Integrált. Központja. Szakmai beszámoló. 2011. évről

Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Zagyva menti Integrált. Központja. Szakmai beszámoló. 2011. évről Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Zagyva menti Integrált Központja Szakmai beszámoló 2011. évről 2012. április 1 Szociális munka emberi mű, ezért mindig és mindenkor kudarccal fenyeget. Semmiféle módszertani

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020)

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott Fenntartható

Részletesebben

FELHÍVÁS. Turizmusfejlesztés megvalósítására a megyékben. A felhívás címe: Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés

FELHÍVÁS. Turizmusfejlesztés megvalósítására a megyékben. A felhívás címe: Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés FELHÍVÁS Turizmusfejlesztés megvalósítására a megyékben A felhívás címe: Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés A felhívás kódszáma: TOP-1.2.1-15 Magyarország Kormányának

Részletesebben

1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok

1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) középtávra (a 2015-2020 közötti időszakra) határozza meg egy község fejlesztésének főbb irányait, és konkrét lépéseit az önkormányzat

Részletesebben

A SZEKSZÁRD-TOLNAI KISTÉRSÉG KULTURÁLIS ÉS KÖZMŐVELİDÉSI STRATÉGIÁJA ÉS RÖVIDTÁVÚ OPERATÍV PROGRAMJA

A SZEKSZÁRD-TOLNAI KISTÉRSÉG KULTURÁLIS ÉS KÖZMŐVELİDÉSI STRATÉGIÁJA ÉS RÖVIDTÁVÚ OPERATÍV PROGRAMJA KULTURÁLIS ÉS KÖZMŐVELİDÉSI STRATÉGIÁJA ÉS RÖVIDTÁVÚ OPERATÍV PROGRAMJA Munkaanyag 2010. TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS...2 HELYZETELEMZÉS...3 A KISTÉRSÉG KÖZMŐVELİDÉSI HELYZETE...10 SWOT elemzés...18 Problémafeltárás...20

Részletesebben

Ózd Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája

Ózd Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Ózd Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája - 2010-1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 2 1. Ózd város helye és szerepe a városhálózatban 5 1.1. A város elhelyezkedése, rövid története 5 1.2. Kapcsolódás

Részletesebben

KÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink!

KÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! 2015 IV. negyedév 1 KÖSZÖNTŐ Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! A 2015-ös évben a lakáspiac minden tekintetben szárnyalt: emelkedtek az árak, csökkentek az értékesítési

Részletesebben

ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából. című kutatás

ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából. című kutatás ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából című kutatás A program vezetője: Kovács Róbert A kutatás vezetője: Zsugyel János Készítette:

Részletesebben

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504.

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504. Az iskolázottság térszerkezete, 2011 Az iskolázottság alakulása egyike azoknak a nagy népesedési folyamatoknak, amelyekre különös figyelem irányul. Természetesen nemcsak az e területtel hivatásszerűen

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszód Város Önkormányzata 2013-2018 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 4 Célok... 8

Részletesebben

M E G H Í V Ó. 2008. július 14. (hétfı) napjára de. 8 30 órára összehívom, melyre Önt tisztelettel meghívom.

M E G H Í V Ó. 2008. július 14. (hétfı) napjára de. 8 30 órára összehívom, melyre Önt tisztelettel meghívom. BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE M E G H Í V Ó Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselı-testületének Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 4/2007. (III. 21.) sz. rendelete 5. (1) bekezdése alapján

Részletesebben

A SZERENCSI KISTÉRSÉG

A SZERENCSI KISTÉRSÉG A SZERENCSI KISTÉRSÉG FELZÁRKÓZTATÁSI FEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2010. ÁPRILIS MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - A Szerencsi kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja A fejlesztési program

Részletesebben

II. kötet: Integrált településfejlesztési stratégia

II. kötet: Integrált településfejlesztési stratégia TAMÁSI INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: Integrált településfejlesztési stratégia Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2. KÖTET

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2. KÖTET ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2. KÖTET Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2009. június 9. ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI

Részletesebben

KAZINCBARCIKA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

KAZINCBARCIKA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA KAZINCBARCIKA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA CÍMLAP KAZINCBARCIKA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015. december hó www.vatikft.hu 06-1/413-0959 1 KAZINCBARCIKA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS 2008. április. Módosítva: 2009. május. 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 4 2. ÖSSZEFOGLALÓ... 6 3. NAGYKŐRÖS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN...

Részletesebben

Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja

Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja Végsı változat 2007. július 1 Jelen szakértıi anyag a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács megbízásából készült Szakértıi

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) 1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET)

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) 1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET) Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) 1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET) 2015 2015. november A vélemények elektronikus benyújtásának helye: szeged_its1mod_velemenyek@szeged.eu

Részletesebben

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2009. június 8. ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI

Részletesebben

Egyszerű többség. A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2010. június 25-i ülése 3. sz. napirendi

Egyszerű többség. A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2010. június 25-i ülése 3. sz. napirendi Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2010. június 25-i ülése 3. sz. napirendi pontja Tájékoztató Tolna megye 2009. évi munkaerő-piaci helyzetének alakulásáról Előadó: Dr. Szabó Zsoltné,

Részletesebben

SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Budapest, 2008. április 30. Szécsény IVS I. Szécsény szerepe a településhálózatban... 4 II. Szécsény társadalmi-gazdasági adottságainak értékelése...

Részletesebben

EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések. Kutatási jelentés

EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések. Kutatási jelentés EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések Kutatási jelentés Szombathely, 2005 EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések Kutatási jelentés A WESTPA EU régió

Részletesebben

MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. 5000 Szolnok, Karczag L. út 11. I/11. Iroda: 5000 Szolnok, Szántó krt. 52. II/5 Tel/fax: 56/343-279 Sz.: 4/2015. MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Részletesebben

Közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv. Répcelak Város Önkormányzat

Közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv. Répcelak Város Önkormányzat Közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv Répcelak Város Önkormányzat P.H... Dr.Németh Kálmán Polgármester Dr.Kiss Julianna Jegyző Készült: 2012... Old. 1 Közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI INTÉZKEDÉSI TERV 2006-2008

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI INTÉZKEDÉSI TERV 2006-2008 JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI INTÉZKEDÉSI TERV Jóváhagyta: a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 58/2006.(IV.28.) számú határozatával Készítette: Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

SZABÁLYZAT Bakonyi Helyi Márka védjegy szabályzata az európai területi A vidék minősége védjegynek való megfeleltetés érdekében

SZABÁLYZAT Bakonyi Helyi Márka védjegy szabályzata az európai területi A vidék minősége védjegynek való megfeleltetés érdekében SZABÁLYZAT Bakonyi Helyi Márka védjegy szabályzata az európai területi A vidék minősége védjegynek való megfeleltetés érdekében Figyelem! Szerzői jogvédelem alatt álló dokumentum. Az anyag részben vagy

Részletesebben

Fejér Megyei Önkormányzat. 2012-2014. évekre szóló. Megújított. Gazdasági Programja és Fejlesztési Elképzelései

Fejér Megyei Önkormányzat. 2012-2014. évekre szóló. Megújított. Gazdasági Programja és Fejlesztési Elképzelései Fejér Megyei Önkormányzat 2012-2014. évekre szóló Megújított Gazdasági Programja és Fejlesztési Elképzelései Fejér Megye Közgyőlése 29/2013. (II.28.) önkormányzati határozatával elfogadva 2 Bevezetés Az

Részletesebben

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet

Részletesebben

J a v a s l a t a 2010. évi Környezetvédelmi Intézkedési Tervről szóló tájékoztató és a 2011. évi Környezetvédelmi Intézkedési Terv elfogadására

J a v a s l a t a 2010. évi Környezetvédelmi Intézkedési Tervről szóló tájékoztató és a 2011. évi Környezetvédelmi Intézkedési Terv elfogadására J a v a s l a t a 2010. évi Környezetvédelmi Intézkedési Tervről szóló tájékoztató és a 2011. évi Környezetvédelmi Intézkedési Terv elfogadására Ózd, 2011. április 21. Előterjesztő: Pénzügyi és Gazdasági

Részletesebben

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2006-2010 Felülvizsgálat ideje: 2007. december 31. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI,

Részletesebben

Bácskay Andrea Gondozási formák az idősellátásban a szociális alapellátás

Bácskay Andrea Gondozási formák az idősellátásban a szociális alapellátás Bácskay Andrea Gondozási formák az idősellátásban a szociális alapellátás Az 1990-es években a társadalomban tovább halmozódtak a már meglévő szociális gondok, többek között felgyorsult a népesség elöregedésének

Részletesebben

Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának Gazdasági programja (2014-2019)

Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának Gazdasági programja (2014-2019) Melléklet a 22/2015. (III. 26.) KT határozathoz Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának Gazdasági programja (2014-2019) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény a következő

Részletesebben

INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia)

INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia) INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia) SÁRVIZÍ KISTÉRSÉG KÖZÖS ÉRDEKELTSÉGŰ PARTNERI EGYÜTTMŰKÖDÉSE A JÓLÉTI RENDSZER MEGVALÓSÍTÁSÁRA Készítette: Stratégiakutató Intézet Írta: Dr.

Részletesebben

Munkaügyi Központja. Gyır, 2014. május

Munkaügyi Központja. Gyır, 2014. május Munkaügyi Központja Munkaerı-gazdálkodási felmérés megyei elemzése 2014. II. Gyır-Moson-Sopron megye Gyır, 2014. május 9021 Gyır, Árpád út 32. - 9002 Gyır Pf.: 224. - Telefon: +36 (96) 814-245 - Fax: +36

Részletesebben

SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010.

SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010. SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010. Készítette: Nábrádi Csilla szociálpolitikus Jóváhagyta: Somogy Megyei Közgyőlés 29/2010.(V.7.) sz. határozatával 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Jászfényszaru Integrált Városfejlesztési Terve

Jászfényszaru Integrált Városfejlesztési Terve Jászfényszaru Integrált Városfejlesztési Terve 2007 Tartalomjegyzék I. A város szerepének meghatározása a településhálózatban... 3 II. A város egészére vonatkozó rövid helyzetértékelés... 4 1. A gazdaság

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Algyő TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Koncepció és Stratégiai Program 2004. április Terra Studio Kft. 1094 Budapest, Angyal u. 7/A. Tel: 456 50 90; fax: 456 50 99; E-mail: terra95@hu.inter.net; www.terra-studio.hu

Részletesebben

BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Bácsalmási Kistérség TKT Tanácsa a 2008. november 27. ülésén megtárgyalta a Bácsalmási Kistérség által az LHH program keretében

Részletesebben

Gödöllő Város Integrált Városfejlesztési Stratégia (2008-2013)

Gödöllő Város Integrált Városfejlesztési Stratégia (2008-2013) Gödöllő Város Integrált Városfejlesztési Stratégia (2008 2013) 1 Gödöllő Város Integrált Városfejlesztési Stratégia (2008-2013) A dokumentumot Gödöllő Város Önkormányzata megbízásából készítették: Értéktérkép

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HEREND Város Településrendezési terv felülvizsgálat TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Jóváhagyandó munkarész ELFOGADVA: 2011. FEBRUÁR 23. 1 Herend Településszerkezeti terv Készítette Herend Város önkormányzata

Részletesebben

A Szeghalmi Kistérség Kulturális Stratégiája (2011-2014)

A Szeghalmi Kistérség Kulturális Stratégiája (2011-2014) A Szeghalmi Kistérség Kulturális Stratégiája (2011-2014) 2011. Tartalomjegyzék 1. Bevezető... 1 2. A stratégiát megalapozó dokumentumok... 2 3. A stratégia készítésében résztvevők köre... 3 4. A szeghalmi

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Városfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata

Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Városfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata /2014. (II. 21.) Kgy sz. határozat 2. sz. melléklete Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Városfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata Készült a DAOP-5.1.1/B-13

Részletesebben

HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Az akcióterv neve TIOP-1_Az oktatási infrastruktúra fejlesztése Készítette HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám TIOP_OIF_V_7.5 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát

Részletesebben

VI. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA

VI. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA VI. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA Tartalomjegyzék VI. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA...1 VI.1. Ingatlangazdálkodás... 2 VI.1.1... 2 VI.1.2. Ingatlanállomány és ingatlangazdálkodás... 3 VI.1.3. Ingatlangazdálkodási

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 GYÖRGYI ZOLTÁN MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 Bevezetés Átfogó statisztikai adatok nem csak azt jelzik, hogy a diplomával rendelkezők viszonylag könynyen el tudnak helyezkedni, s jövedelmük

Részletesebben

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK VELENCEI-TÓ TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI TERVEZÉS ALAPJAINAK VIZSGÁLATA ÁLTALÁNOS ÖSSZEFOGLALÓ 2009 VELENCEI-TÓ A TERMÉSZETES EGÉSZSÉG ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK A Velencei-tó tó a 1117/2005. (XII.

Részletesebben