KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

Átírás

1 KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM SZAKMAI TANULMÁNYI VERSENYEK VERSENYSZABÁLYZATA NEMZETI SZAKKÉPZÉSI ÉS FELNİTTKÉPZÉSI INTÉZET

2 Összeállította: Nádráné Tóth Borbála osztályvezetı koordinálásával a szakterület versenyfelelıse Cserkutiné Illyés Ágnes vezetı tanácsadó Szakmai vezetı: Modláné Görgényi Ildikó A versenyszabályzat lektorai: Dr. Závodny László Kiss Éva Szerkesztette: Plósz Antal Jóváhagyta Hardy András fıosztályvezetı Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium ISBN Kiadja a Nemzeti Szakképzési és Felnıttképzési Intézet Felelıs kiadó: Nagy László fıigazgató 2

3 TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetés 5 II. A tanulmányi versenyek célja 5 III. A verseny meghirdetése, formája és a jelentkezés módja 5 IV. A verseny fordulói és részei 6 V. A versenyfelelıs 11 VI. A versenyt rendezı iskola 12 VII. A versenybizottság 13 VIII. A versenyzık teljesítményének értékelése 14 IX. A verseny jegyzıkönyve 15 X. A verseny anyagai, iratai 16 XI. Záró rendelkezések 16 Melléklet 18 A versenyszabályzat a Nemzeti Szakképzési és Felnıttképzési Intézet honlapján ( - a Tanulmányi versenyek \ Versenyszabályzatok menüpont alatt), és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium ( honlapján megtekinthetı. 3

4 ELİSZÓ A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízása alapján a Nemzeti Szakképzési és Felnıttképzési Intézet ismételten megrendezi a környezetvédelmi és vízügyi szakképesítések országos szakmai tanulmányi versenyét (OSZTV). A környezetvédelmi szakképzés az egyik legdinamikusabban fejlıdı területe az oktatásnak. A környezetvédelmi és vízügyi tanulmányi versenyek célja a szakképzésben résztvevı tehetséges tanulók kiemelkedı eredményének bemutatása. A versenyeredmények a versenyzıket felkészítı környezetvédelmet tanító szaktanárok munkájának, és a szakképzésben részt vevı iskolák oktató-nevelı munkájának versenyszintő összehasonlítására szolgálnak, amely a kimagasló tanulói teljesítmények esetében az erkölcsi elismerésen túl, feltétlenül ösztönzı hatással vannak az adott iskola tevékenységére is. A környezetvédelmi és vízügyi szakmai tanulmányi versenyek elemzésével évente képet kaphatunk a magyar szakképzés eredményes tevékenységének egy jelentıs részérıl, és a verseny adta eszközök által hozzájárulhatunk a magyar szakképzés színvonalának fejlesztéséhez, segítséget nyújtva ezzel az európai elvárásokhoz. Az elmúlt évi szakmai tanulmányi versenyeket a korábbi évekhez viszonyítva jelentıs módosításokkal, új szemléletmód bevezetésével valósítottuk meg. Legfıbb célunk a tanulók gyakorlatban alkalmazott tudásának mérése volt. A lexikális tudástól az alkalmazó tudás irányába való elmozdulás jól illeszthetı a nemzetközi tapasztalatokhoz, különösen az európai elvárásokhoz, egyben a moduláris képzés bevezetését is elısegíti. Az idei tanévben is alapvetı célunk annak bemutatása, hogy a különbözı szintő képzésben részt vevı tanulók - mint pályakezdı szakemberek - a képzési éveik során szerzett ismereteiket milyen mértékben, hogyan tudják önállóan hasznosítani, megvalósítani egy-egy konkrét feladat megoldása során. A versenyzık alapvetıen az adott szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei szerint mérettetnek meg. Továbbra is megırizzük az adott szakképesítésre vonatkozó elmélet és a gyakorlat arányát, témaköreit. A környezetvédelmi és vízügyi szakmai tanulmányi versenyben résztvevık legnagyobb jutalma a vizsga alóli részleges, vagy teljes mentesülés lehetısége. A versenyszabályzatot, a nevezéseket, az eredményeket, beleértve a részeredményeket is, a honlapunkon ( tesszük közzé. Törekszünk arra is, hogy a tanulók tényleges tudása kerüljön megmérettetésre, éppen ezért kérjük mindazokat, akik bármilyen hatással lehetnek a versenyre - a vizsgákra vonatkozó jogszabályok szerint - felelısséggel járjanak el. Szeretnénk, ha a versenyzık nagyszerő élményekkel, hasznos tapasztalatokkal gazdagodva gondolnának vissza a szakmai tanulmányi verseny lezárását követıen erre az eseményre. Eredményes felkészülést és sikeres versenyzést kívánunk! Dr. Oláh Lajos államtitkár Nagy László fıigazgató 4

5 I. Bevezetés (1) A Versenyszabályzat a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium hatáskörébe tartozó szakképesítések tanulmányi versenyének szervezésével, lebonyolításával kapcsolatos elıírásokat tartalmazza. (2) A szakmai tanulmányi versenyeket a versenyszabályzat szerint, a versenyfelhívás, a munkavédelemrıl szóló, többször módosított évi XCIII. törvény, valamint a végrehajtásról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet, a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérıl szóló 20/2007. (V.21.) SZMM rendelet 38. (4.) bekezdése szerint, a 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet elıírásaival összhangban kell lebonyolítani. II. A tanulmányi versenyek célja A tanulmányi versenyek célja (1) A magyar szakképzés színvonalának emelése és bemutatása. (2) A tanulók felkészítése, szakmai vizsgájuk elısegítése. (3) A szakképzésben résztvevı tehetséges tanulók számára lehetıség biztosítása a megmérettetéshez, a kiemelkedı eredmények eléréséhez. (4) A szaktanárok tehetséggondozó munkájának felszínre hozása. (5) A szakképzı iskolák oktató-nevelı munkájának versenyszintő értékelése, a kiemelkedı oktató-nevelı tevékenység elismerésének biztosítása. III. A verseny meghirdetése, formája és a jelentkezés módja (1) A tanulmányi versenyek meghirdetése A tanulmányi versenyek meghirdetése az Oktatási Közlönyben, a Nemzeti Szakképzési és Felnıttképzési Intézet honlapján ( és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlapján ( jelenik meg, amely tartalmazza a versenyek pontos helyét és idıpontját A meghirdetı minisztérium a verseny meghirdetésében kijelöli: = a versenyek formáit, szakképesítéseit, versenycsoportjait = a versenyek helyét, idıpontjait = a nevezési díjakat = az elérhetı kedvezményeket (2) A tanulmányi versenyeket az NSZFI Tanácsadási osztálya készíti elı és irányítja azok lebonyolítását. (3) A környezetvédelmi és vízügyi Országos Szakmai Tanulmányi Verseny (továbbiakban OSZTV) egy komplex verseny, amely az adott szakképesítés több szakmai elméleti tantárgyára, szakmai gyakorlatára épül. (4) A versenyben való részvétel feltételei és a jelentkezés módja A tanulmányi versenyeken a magyarországi, nappali rendszerő képzést folytató szakképzı iskolák végzıs tanulói vehetnek részt. A versenyre a tanulókat az iskolai válogató eredmények alapján - az iskola nevezi. Nevezések csak az iskoláktól fogadhatók el! A nevezéseket az NSZFI honlapján keresztül kell eljuttatni, az ott leírt útmutató betartásával a Nemzeti Szakképzési és Felnıttképzési Intézetbe. A nevezési határidıt a meghirdetés tartalmazza. Határidın túli nevezésre nincs lehetıség! 5

6 Az iskola a nevezéssel egyidejőleg kötelezettséget vállal a nevezett tanulók után a nevezési díj befizetésére. A nevezési díj összegét a nevezés visszaigazolását követıen, az elıdöntı írásbeli tételeinek átvétele elıtt kell befizetni. A díjfizetést valamennyi, az elıdöntıbe nevezett tanuló után, a meghirdetés szerinti döntıt rendezı iskola számlaszámára postai befizetéssel vagy átutalással kell teljesíteni. A döntıt rendezı iskolák számlaszámát az NSZFI a honlapján közzé teszi. A döntıt rendezı iskola a befizetett összegrıl kiállított számlát a nevezési díj beérkezését követı két héten belül megküldi a nevezı iskoláknak. Az iskolai nevezést egyben az elıdöntı-feladatok megrendelésének kell tekinteni. A versenyekre nevezett tanulóknak a meghirdetett idıpontban kell a versenyek helyszínén megjelenni. A versenyzık személyazonosságát a személyi igazolvány bemutatásával kell igazolni. Amelyik versenyzı ezt nem tudja bemutatni, a versenyben nem vehet részt. (5) A versenyzıknek a verseny alatt, annak minden szakaszában tilos minden olyan eszköz használata, amely alkalmas meg nem engedett külsı segítség igénybevételére, vagy alkalmas az egyes versenyzık közötti meg nem engedett kommunikációra, mások megzavarására. A versenyzık mobiltelefonjukat egyetlen versenyrészre sem vihetik magukkal, azt a verseny megkezdése elıtt kikapcsolt állapotban le kell adniuk a szervezıknek. (1) A verseny fordulói: IV. iskolai válogató verseny elıdöntı verseny döntı verseny. A verseny fordulói és részei (2) A verseny írásbeli, gyakorlati és szóbeli versenyrészek teljesítésébıl áll. (3) A verseny témáit és tananyagát a szakmai és vizsgakövetelményeknek megfelelıen kell meghatározni. (4) Az iskolai válogató versenyek helyi, az elıdöntık és a döntık központi szervezésőek. Az elıdöntık az Országos Képzési Jegyzék (továbbiakban OKJ) szerinti szakképesítések esetén az írásbeli vizsgarésznek, a döntık a gyakorlati és a szóbeli vizsgarésznek felelnek meg. Az iskolai válogató verseny javasolt szerkezete, idıtartama, pontszáma Az iskolai válogató verseny írásbeli verseny, melyet az érintett iskolák szerveznek. A feladatsor elméleti, rajzos, számításos feladatokból áll. Tartalmi szerkezet a szakmai elméleti tantárgyak témaköreinek %-os arányában: 13. évfolyam: A szakmai elmélet témakörei (50 %.) - a környezetvédelmi szakképzés tekintetében: Környezetvédelmi (alap) ismeretek Méréstechnikai ismeretek Környezettechnikai ismeretek - a vízügyi szakképzés tekintetében: Vízgazdálkodás 6

7 14. évfolyam: A szakmai elmélet témakörei (30 %.) - a környezetvédelmi képzés tekintetében: Méréstechnikai ismeretek Környezettechnikai ismeretek - a vízügyi képzés tekintetében: Vízgazdálkodás Vízépítés Az iskolai válogató feladatsorában jussanak érvényre a szakmaspecifikus ismeretek is. (20%) Idıtartama: 180 perc. (5) Az elıdöntı versenyek megrendezése és szervezése A központilag kiadott írásbeli versenydolgozatok megírása a versenyben résztvevık iskolájában történik. A verseny tisztaságát, zavartalanságát - az NSZFI irányításával - az iskolák biztosítják. Az elıdöntı feladatsorának tartalmi szerkezete megegyezik az iskolai válogató versenynél közöltekkel, azonban a 13. és 14. tanév anyagrészeinek aránya a feladatsorban 50-50%, - itt nem kell még külön szakmaspecifikus feladatoknak lenni. Idıtartama: 240 perc Elérhetı pontszám: A feladatlapon feltüntetett pontok összesített értéke a döntıbe jutás rangsorolásakor 0,6- os szorzóval kerül beszámításra (a maximálisan szerezhetı 100 pont 60 pontként) a) A versenyfeladatok átadása Az elıdöntık lebonyolítására a versenyzık iskolájában kerül sor. Az elıdöntı versenyrész központi írásbeli feladatlapok megoldásából áll. A központi feladatlapokat, továbbá a feladatok megoldásához szükséges segédanyagokat (a továbbiakban a feladatlap és a segédanyag együtt: feladatlap) és a javítási, értékelési útmutatókat a Nemzeti Szakképzési és Felnıttképzési Intézet Vizsgadokumentációs irodája készítteti el. A Nemzeti Szakképzési és Felnıttképzési Intézet Vizsgadokumentációs irodájának vezetıje megszervezi a feladatlapok sokszorosítását, csomagolását. A feladatlapokat az intézmény megbízottja a Nemzeti Szakképzési és Felnıttképzési Intézet Vizsgadokumentációs irodájában veheti át. Egy megbízott a szükséges meghatalmazások birtokában több intézmény feladatlapjait is átveheti. A feladatlapok átvételének idıpontját, helyét a jelentkezések lezárása után a Nemzeti Szakképzési és Felnıttképzési Intézet a honlapján teszi közzé. b) Az átvett versenyfeladatok szállításáról, megırzésérıl, az elıdöntı versenyek versenyszabályzatban elıírt feltételeinek és lebonyolításának biztosításáról (titoktartás), az iskolák igazgatói kötelesek gondoskodni. c) Az elıdöntı lebonyolítása Az elıdöntı központilag összeállított írásbeli feladatait a nevezett versenyzık saját iskolájukban dolgozzák ki a versenyfelhívásban megjelölt idıpontban. A versenyfeladatokat tartalmazó borítékok egységesen csak a borítékon feltüntetett idıpontban bonthatók fel! Az írásbeli dolgozat megkezdése elıtt a felügyelı tanár megállapítja a versenyzık személyazonosságát (adatlap kitöltés) és tájékoztatást ad a verseny 7

8 szabályairól, az alkalmazható segédeszközökrıl. Tájékoztatja a versenyzıket a kijavított és értékelt dolgozatok megtekinthetıségérıl. Az elıdöntı verseny ideje alatt a teremben és a folyosón felügyeletet kell biztosítani. Felügyelettel - a szakképesítéssel, illetıleg a tantárggyal megegyezı szakos tanár (szakértı) nem bízható meg. Az ültetési rendet a felügyelı a verseny megkezdése elıtt jegyzıkönyvezi. Az ültetési rendet úgy kell kialakítani, hogy a versenyzık egymást ne zavarhassák, és ne segíthessék. A jegyzıkönyvet a felügyelıknek alá kell írniuk. A felügyelı feladata annak magakadályozása, hogy a versenyzık meg nem engedett segédeszközöket használjanak, társaiktól vagy más személytıl segítséget vegyenek igénybe, egymást zavarják. A négyjegyő függvénytáblázat használata sem megengedett. Ha a versenyzınek a verseny ideje alatt el kell hagynia a termet, a felügyelıtıl engedélyt kér, a dolgozatát leadja, a felügyelı a távozás és a visszaérkezés idejét a dolgozatra és az ülésrendre rávezeti. Egyidejőleg csak egy versenyzı hagyhatja el a termet. d) Az elıdöntı értékelése, az írásbeli dolgozatok javítása, megtekintése Az írásbeli verseny dolgozatait a szaktanár kijavítja, a hibákat, tévedéseket piros színő tintával megjelöli, és minden oldalt kézjegyével lát el. A versenykérdésekre kidolgozott megoldásokat az útmutató alapján kell javítani és értékelni. Ha a szaktanár a versenydolgozatok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a versenyzı meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a versenydolgozatra, és értesíti az igazgatót, aki a következık szerint köteles eljárni: Az igazgató az írásbeli verseny befejezését követıen haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Megállapításait részletes jegyzıkönyvbe foglalja. A jegyzıkönyvnek tartalmaznia kell a versenyzı és a felügyelı tanár nyilatkozatát, továbbá minden olyan eseményt, amely lehetıvé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzıkönyvet a felügyelı tanár, az iskola igazgatója és a versenyzı írja alá. A versenyzı külön véleményét a jegyzıkönyvre rávezetheti. A versenyzık számára a kijavított dolgozatok megtekintésének lehetıségét az iskolák biztosítják. Az esetleges versenyzıi észrevételt az igazgató és egy szaktanár elbírálja. A megtekintésrıl és az észrevételek elbírálásáról jegyzıkönyvet vesznek fel. A szaktanár a versenydolgozatok javításakor a megoldáshoz piros színnel írja rá az általa javasolt végleges pontszámot, a javítás idıpontját, majd azt az aláírásával látja el és az igazgató által meghatározott idıben a borítékokkal együtt, átadja az igazgatónak. Egy versenyzı borítékjának tartalmaznia kell az adott versenyzı valamennyi, a versenyhez tartozó dokumentumát (feladatlapok, rajzok stb.). e) Az elıdöntı dolgozatok visszajuttatása A felsorolt iratokat szakképesítésenként abba az eredeti borítékba kell visszahelyezni és lezárni, amely a kitöltendı feladatlapokat tartalmazta. A borítékra rá kell írni: = OSZTV/KvVM 8

9 = A felhívásban szereplı verseny megnevezését, OKJ számát. Az igazgató az írásbeli verseny iratait szakképesítés szerint visszajuttatja a Nemzeti Szakképzési és Felnıttképzési Intézet Tanácsadási osztályára az alábbiak figyelembe vételével: = a versenyzık által elkészített összes kijavított versenydolgozatot = az írásbeli versenyen felvett jegyzıkönyveket, = összesítı ívet, mely valamennyi, az írásbeli fordulón részt vett versenyzı nevét és az írásbelin elért százalékos teljesítményét tartalmazza, = összesítést a küldemény tartalmáról. A becsomagolt iratokat az intézmény megbízottja a Nemzeti Szakképzési és Felnıttképzési Intézet Tanácsadási osztályának adja át. Egy megbízott a szükséges meghatalmazások birtokában több intézmény iratait is átadhatja. Az átadás pontos idıpontját, helyszínét a Nemzeti Szakképzési és Felnıttképzési Intézet a honlapján teszi közzé. A beérkezett iratokat a Nemzeti Szakképzési és Felnıttképzési Intézet Tanácsadási osztálya adja át a szakképesítés szerinti versenybizottságnak. A versenybizottság felbontja a borítékokat, majd jegyzékben, intézményenkénti bontásban rögzíti a beérkezett iratok számát. A beérkezett versenydolgozatokat a versenybizottság értékelıi felülvizsgálják, a hibákat, tévedéseket zöld színő tintával javítják, majd rávezetik a versenydolgozatra az általuk megállapított pontszámot, a javítás idıpontját és aláírásukkal látják el. A versenyfelelıs kitölti az elıdöntıverseny elızetes összesítı táblázatát a versenyzık javasolt sorrendjét. A vissza nem küldött dolgozatokat nulla pontra értékeljük. Az elıdöntın elért elızetes eredményeket tartalmazó táblázatok a Nemzeti Szakképzési és Felnıttképzési Intézet honlapján közzétett idıponttól tekinthetık meg. Ha egy versenycsoportban egy versenyzınek a honlapon közölt pontszáma és az iskolai pontszáma között eltérés van, akkor a versenyzı a Nemzeti Szakképzési és Felnıttképzési Intézet honlapján közzétett helyszínen és idıpontban dolgozatát megtekintheti. A megtekintés során csak azokkal a feladatokkal kapcsolatban tehet észrevételt, amelyeknél az iskolai és a versenybizottsági javítás között eltérés van. Az észrevételeket a versenybizottság bírálja el: versenyzıi megtekintést követıen a versenybizottság mérlegeli a versenyzık írásban megtett észrevételeit, megállapítja a végleges helyezési sorrendet, és rögzíti a döntıbe behívható versenyzık listáját. A felülvizsgálat utáni megtekintésen tett észrevételt és a versenybizottság ezzel kapcsolatos döntését a versenyfelelıs jegyzıkönyvezi. A versenyfelelıs kitölti a versenyre vonatkozó végleges összesítı táblázatot a versenyzık pontszámaival és rögzíti a versenyzık sorrendjét. f) A döntıbe jutott versenyzık értesítése 9

10 Az elıdöntın elért végleges eredményeket tartalmazó táblázatok, a döntıbe behívható tanulók neve, sorrendje a Nemzeti Szakképzési és Felnıttképzési Intézet honlapján közzétett idıponttól tekinthetık meg. (6) A döntı versenyek megrendezése és szervezése a) A döntı idıpontja és helyszíne: A verseny döntıjére a Felhívásban meghatározott helyszínen kerül sor. A döntı megkezdése elıtt a versenyzık az anonimitás biztosítása érdekében kódszámot húznak, és az azonosítási jegyzéken a nevük és iskolájuk neve és címe mellett tüntetik fel a kódszámukat. A jegyzéket, a kitöltést követıen egy borítékba kell helyezni, amelyet azonnal le kell zárni. b) A döntı gyakorlati és szóbeli versenyrészbıl áll. c) A döntı gyakorlati része A gyakorlati versenyen a versenyzıknek olyan több témakörbıl álló gyakorlati feladatsort kell megoldaniuk, amely alapján megállapítható, hogy a versenyzık a szakmai és vizsgakövetelményben elvárható gyakorlati tudással, készségekkel és képességekkel rendelkeznek. A versenyzık a verseny helyszínén rendelkezésre álló feltételektıl függıen egy idıben is dolgozhatnak. A munka elvégzésére öszszesen 240 perc munkaidıt kell biztosítani. d) A versenybizottság tagjai a versenyzık munkáját folyamatosan figyelemmel kísérik, ellenırzik és értékelik a versenyzık munkavégzését, figyelembe véve annak szakszerőségét, és az önállóan végzett munkafolyamatokat, valamint az ahhoz kapcsolódó szóbeli válaszokat. e) A döntı szóbeli része A verseny szóbeli részére a gyakorlati versenynapot követıen kerül sor. A szóbeli versenyrész során a versenyzık tételt húznak. A tételeket a melléklet tartalmazza. A versenyzıknek legalább 15 perc felkészülési idıt kell biztosítani. A tételek önálló szóbeli feleletére minden szakképesítésnél összesen 10 perc áll majd a rendelkezésükre. A versenyzıknek segítı vagy irányító kérdést nem szabad feltenni. f) A verseny befejezését követıen összesíteni kell a versenyzık eredményét. (7) A gyakorlati verseny szervezésével, lebonyolításával kapcsolatos feladatok a) A gyakorlati verseny helyét, a munkahelyet, a döntıt rendezı intézmény igazgatója az NSZFI-vel kötött elızetes megállapodás alapján jelöli ki. A gyakorlati versenyt csak olyan munkahelyen lehet megszervezni, amelyet a versenyt rendezı iskola munkavédelmi felelıse által készített jegyzıkönyv munkavédelmi szempontból balesetmentesnek és biztonságosnak minısített. b) A gyakorlati versenyt akkor szabad megkezdeni, ha a versenybizottság elnöke és tagjai is meggyızıdtek a gyakorlati versenyfeladat elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi beleértve a munkavédelmi, tőzvédelmi, egészségvédelmi feltételek meglétérıl. A versenyt a versenybizottság elnöke indíthatja meg a versenybizottság tagjai, a rendezı intézmény igazgatója vagy megbízottja, a gyakorlati oktatásért felelıs vezetıje vagy megbízottja, a munkavédelmi felelıs és a felügyelı tanárok (gyakorlati oktatók) jelenlétében. c) A gyakorlati versenyt nem szabad megkezdeni, ha a versenyfeladat az ellenırzést végzık (versenybizottság, munkavédelmi felelıs stb.) megállapítása szerint csak baleseti kockázat árán lenne teljesíthetı. 10

11 Nem iskolai (pl. termelıüzemi) környezetben végrehajtott gyakorlati verseny esetén a területet felügyelı illetékes munkavédelmi elıadó (vagy az általa írásban megbízott személy) jelenléte is szükséges. d) A gyakorlati versenyek megkezdése elıtt kell tájékoztatni a versenyzıket a gyakorlati verseny rendjérıl, a munkaterületre és munkavégzésre vonatkozó kötelezı munkabiztonsági, munkavédelmi, tőzvédelmi és egészségvédelmi elıírásokról. A tájékoztatásról jegyzıkönyvet kell felvenni, amelyet a versenyzıkkel is alá kell íratni, majd a verseny értékelı jegyzıkönyvéhez kell csatolni. A tájékoztatásról és a jegyzıkönyv felvételérıl a gyakorlati munkahely vezetıjének kell gondoskodnia. e) A gyakorlati verseny teljes ideje alatt el kell látni a versenyzık felügyeletét. A felügyelet megszervezése és a folyamatos ellenırzés a gyakorlati munkahely vezetıjének a feladata. V. A versenyfelelıs (1) A versenyekkel kapcsolatos elıkészítı, szervezı és jegyzıi tevékenységet a versenyfelelıs végzi. A versenyfelelıst - a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium javaslata alapján - az NSZFI illetékes fıigazgató-helyettese bízza meg. (2) A versenyfelelıs feladatai a) Gondoskodik a központi versenyek feladatkészítıinek, lektorainak kijelölésérıl, felkérésérıl. Javaslatot dolgoz ki a tételek tartalmi keretére és a teljesítmény mérésére. Biztosítja a tételek titkosítását. A döntı megkezdése elıtt a tételeket és a javítási-értékelési útmutatót jóváhagyatja a területi gazdasági kamara képviselıjének egyetértésével, a versenybizottság elnökével. Felel a tételek további titkos kezeléséért, a tételeket nyomdakész állapotban átadja sokszorosításra a koordinálásért felelıs vezetı szaktanácsadónak. b) Együttmőködik a versenyt szervezı iskola (iskolák) vezetıivel a verseny(ek) elıkészítésében, feltételeinek biztosításában, ellenırzi és ellenırizteti a gyakorlati feladat balesetmentes megvalósíthatóságát az adott gyakorlati munkahely kijelölt munkavédelmi felelısével. A gyakorlati feladat balesetmentes végrehajtásának akadálya esetén köteles a feladatot annak szerzıjével módosíttatni. c) Gondoskodik a verseny dokumentációinak elıkészítésérıl, a versenyzık döntıre való behívásáról, a versenyzık tájékoztatásáról, a verseny programjának összeállításáról, a versenyt szponzorálók regisztrálásáról. d) Megszervezi az elıdöntıt követıen az iskolák által megküldött versenydolgozatok javítását és az írásbeli feladatok jogszabály szerinti megtekintését, a megtekintésrıl jegyzıkönyvet készít, és azt hitelesítteti a versenybizottság elnökével, valamint gondoskodik a megtekintés következtében megváltozott eredmények Internetre való feltételérıl. e) Elkészítteti a különféle kedvezményekre jogosító igazolásokat az egyeztetett és átadott iratminta és kitöltési útmutatónak megfelelıen. f) Elıkészíti az eredményhirdetést (nyomtatott eredménylisták, igazolások, oklevelek, emléklapok, jutalmak stb.). A számítógéppel készített eredménylistát véglegesítés elıtt köteles manuálisan is ellenırizni. Különös gondot fordít az eredményhirdetés szövegi megfogalmazására. g) A versenyt rendezı intézménnyel egyezteti a versenyek koordinálásáért felelıs vezetı tanácsadó által elkészített költségvetési tervezetet, aláíratja az intézmény 11

12 igazgatójával, a verseny lebonyolítása után ellen jegyzi az oktatási intézmény gazdasági vezetıje által összeállított, és az igazgató által hitelesített költségelszámolást. h) Gondoskodik a versenyértékelı anyagok számítógépes összeszerkesztésérıl. i) Segíti a versenybizottság munkáját, gondoskodik a versenyfeladatok értékelésérıl és annak rendjérıl, valamint az értékelt versenyfeladatok archiválásáról. j) Részt vesz a döntı versenyen, gondoskodik a jegyzıkönyvek elkészítésérıl, számítógépes archiválásáról. k) Gondoskodik a jegyzıkönyv, illetve a tanulóknak kiadott igazolások összesített listájának, illetve másolatainak az NSZFI irattárában való elhelyezésérıl. Ennek érdekében az eredményhirdetést követıen, legkésıbb egy héten belül, a rendezett anyagot köteles leadni nyomtatott formában és elektronikus adathordozón is a versenykoordinátornak. l) Feladatainak elvégzése során felelıs a verseny tisztaságáért és titkosságáért. m) A versenybizottsági elnök vagy tag váratlan akadályoztatása esetén, telefonon, illetve faxon kér döntést az NSZFI illetékes fıigazgató-helyettesétıl, illetve a Tanácsadási osztály vezetıjétıl. n) Amennyiben a verseny során rendkívüli esemény fordul elı, a Tanácsadási osztály vezetıjét értesíti telefonon, illetve faxon, aki mérlegeli a helyzetet és megteszi a további intézkedést. VI. A versenyt rendezı iskola (1) A verseny döntıjét az NSZFI elızetes egyeztetése, majd a versenyrendezésre vonatkozó szándéknyilatkozat alapján az Oktatási Közlönyben megjelenı felhívásban közzétett intézmény rendezi meg. (2) A rendezı intézmény és az NSZFI megbízási szerzıdést köt a verseny megrendezésére. A megbízási szerzıdés melléklete a költségterv, amely a versenyek lebonyolítására biztosított központi költségkeret jóváhagyását követıen kerül egyeztetésre és elfogadásra a szerzıdı felek között. (3) A rendezı intézmény vezetıje: a versenyfelelıssel/koordinátorral való egyeztetés alapján írásban bízza meg a versenyben közremőködıket az adott feladatra, elıkészítteti: a döntı verseny helyszínét és a versenyhez szükséges eszközöket, a nyitó- és záróünnepség helyét, biztosítja a verseny nyugodt, biztonságos körülményeit, a versenybizottság mőködésének zavartalan feltételeit, hitelesíti a verseny költségvetés tervezetét, gondoskodik arról, hogy az iskola által készített meghívókon értelemszerően az alábbiak szerepeljenek: A 2008/2009. tanévi Országos Szakmai Tanulmányi Versenyt a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízásából a Nemzeti Szakképzési és Felnıttképzési Intézet szervezésében, a Környezetvédelmi és vízügyi szakterületen a Petrik Lajos Kettı Tanítási Nyelvő Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola rendezi az: Környezetvédelmi (szak) technikus Víz- és környezetgazdálkodási technikus 12

13 Környezetvédelmi méréstechnikus szakképesítésekben. A verseny támogatói, lehetıség szerint. VII. A versenybizottság (1) A versenybizottság összetétele: elnök versenybizottsági tagok. A versenyeket a szakképzésrıl szóló, többször módosított évi LXXVI. törvény, és a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérıl szóló 20/2007.(V. 21) SZMM rendelet 38. (4.) bekezdése szerint, a 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet elıírásaival összhangban, a jelen szabályzatban részletezett módon kell szervezni és lebonyolítani. A szakterület komplexitására való tekintettel a versenybizottság létszámát a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium határozza meg. (2) A versenybizottság elnökét és tagjait a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium javaslata alapján az NSZFI fıigazgatója bízza meg. (3) A versenybizottság kamarai képviselıjét - a döntı helye szerint,- a szakképesítésért felelıs gazdasági kamara elnöke bízza meg az NSZFI fıigazgatójának felkérésére. A versenybizottság elnöke és tagjai akadályoztatásuk esetén írásban, a megbízólevelük visszaküldésével együtt legkésıbb a verseny idıpontja elıtt egy héttel értesítik az NSZFI fıigazgatóját, aki új személyt kér fel a feladat ellátására. (4) Az elnök váratlan akadályoztatása esetén értesíteni kell az NSZFI Tanácsadási osztályát, a továbbiakban annak intézkedése szerint kell eljárni. (5) A versenybizottság elnöke felelıs a versenyek tisztaságáért, a versenybizottság munkájának megszervezéséért, az értékelés irányításáért. (6) Az elnök feladatai a) Irányítja a versenybizottság munkáját, a verseny megkezdése elıtt három héttel jóváhagyja a gyakorlati tételeket; a versenyek egyes részeinek megkezdése elıtt elıkészítı megbeszélést tart, ahol meghatározza a versenybizottság tagjainak feladatát, a versenyfelelıs tájékoztatása alapján ellenırzi a verseny elıkészítését. b) A verseny megkezdése elıtt közvetlenül is ellenırzi a szükséges szakmai feltételek, az egészség- és munkavédelmi szempontból biztonságos versenykörülmények meglétét. c) Az elnököt rövid idıre az általa kijelölt versenybizottsági tag helyettesítheti. d) Ellenırzi a versenyzık személyazonosságát, részvételük jogosságát. e) Gondoskodik a titkosítást biztosító nevezési számok kihúzásáról, azok megfelelı elzárásáról. f) Tájékoztatja a versenyzıket a verseny lebonyolításának módjáról, a versenyfeladatok megoldásával kapcsolatos formai tudnivalókról. g) Áttekinti az írásbeli feladatok javítását, indokolt esetben javaslatot tesz a versenybizottságnak azok megváltoztatására. h) Ügyel arra, hogy a gyakorlati verseny megkezdése elıtt a versenyzık részesüljenek munkavédelmi oktatásban, és azt aláírásukkal igazolják. 13

14 i) A szóbeli versenyrészen a versenybizottság tagjaival együtt értékeli a feleleteket; amelyen a versenyzık a megadott idıtartamban a versenymunkájukkal szorosan összefüggı kérdésekre önállóan válaszolnak. j) A verseny befejezésekor értékelı megbeszélést tart, ahol értékeli a verseny elıkészítésével, szervezésével, lebonyolításával kapcsolatos feladatok végrehajtását, valamint a versenyzık eredményeit és a verseny szakmai színvonalát (rövid idıre az általa kijelölt versenybizottsági tag helyettesítheti), közremőködik a versenyzıknek adandó jutalmak elosztásában, az okmányok elıkészítésében, a díjak kiosztásában. k) Jóváhagyja, és aláírásával hitelesíti a verseny jegyzıkönyvét. l) A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérıl szóló, 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 38. (6) bekezdése szerint, a 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet 7. (6) bekezdése alapján a vizsga alóli mentesülésrıl kiállított igazolást aláírásával hitelesíti. Az igazolás tartalmazza a teljes vagy részleges szakmai vizsga alóli mentesülést - jeles eredménnyel. (7) A versenybizottság tagjai az elnök által kijelölt részfeladatokat látnak el. (8) A versenybizottság munkáját szakértık segítik, akik az írásbeli, a gyakorlati, illetve a szóbeli feladatok értékelését végzik. A szakértık számát a versenyen résztvevı tanulók létszámával arányosan kell meghatározni. (9) A verseny eredményét az elnök vagy az általa megbízott bizottsági tag hirdeti ki. VIII. A versenyzık teljesítményének értékelése (1) A versenyfeladatok minta megoldásait olyan részletes pontozással kell elkészíteni, amelynek segítségével a feladatok megoldásának értékelése pontérték megállapításával egyértelmően elvégezhetı. (2) Az elıdöntı írásbeli feladatsora 100 pontra készül, amelyet 0,6 szorzófaktorral kell beszorozni az írásbeli 60 pontos arányának eléréséhez. (3) Az elıdöntın a versenybizottság a versenyzıket a versenyfeladatokra adott összpontszám szerint rangsorolja és az eredmények színvonalát is figyelembe véve megállapítja a döntıbe behívható versenyzık számát. (4) A verseny egyes részein elérhetı maximális pontszámok: írásbeli verseny 60 pont gyakorlati verseny 120 pont szóbeli verseny 60 pont Összesen: 240 pont A versenyzık teljesítményének végsı értékelését az elıdöntın és döntın elért eredménye alapján kell meghatározni az alábbiak szerint: A versenyzık elméleti teljesítményét az elıdöntı és a döntı szóbeli részére adott pontszámok összevonásával kell meghatározni. Az összesített eredményt a versenyzık elméleti és gyakorlati versenyrészeire adott pontszámok összevonásával kell meghatározni. (5) A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárás rendjérıl szóló, 20/2007. (V.21.) SZMM rendelet alapján mentesül az adott vizsgarészbıl, illetıleg tantárgyból a szakmai vizsga letétele alól az a döntıbe jutott versenyzı, aki az adott versenyrész, tantárgy 60 % - át teljesítette. 14

15 (6) A versenybizottság az elért eredmények (pontszámok) alapján állapítja meg a helyezések sorrendjét, és javaslatot tesz a vizsga alól mentesült versenyzık érdemjegyeire, ill. osztályzataira az alábbiak szerint: akik bekerültek a döntıbe, és az elıdöntın értek el 60 % -os teljesítményt, mentesülnek az írásbeli vizsga letétele alól, akik a szóbeli versenyrészen értek el 60 % -os teljesítményt, mentesülnek a szóbeli vizsga letétele alól, akik az elıdöntın is és a szóbeli versenyrészen is elérték a 60 % -os teljesítményt, mentesülnek a szakelméleti vizsga letétele alól, akik a gyakorlati versenyrészen értek el 60 % -os teljesítményt, mentesülnek a gyakorlati vizsga letétele alól, akik valamennyi versenyrészen elérték a 60 % -os teljesítményt, mentesülnek a teljes szakmai vizsga letétele alól. (7) A versenybizottság dönt az egyéb jutalmak szétosztásáról. (8) Azonos pontszám esetén a versenybizottság az elméleti versenyrészek eredményei alapján dönti el a helyezéseket. (9) A döntı versenyek eredményeinek kihirdetésére ünnepélyes keretek között kerül sor. (10) Valamennyi, a döntın résztvevı tanuló "Emléklap"-ot kap. (11) A verseny I II III. helyezett tanulója az elismerı "Oklevél" mellett jutalomban is részesül. (12) A versenyben a legjobb eredményt elérı iskolák a döntıt rendezı iskola külön Elismerı oklevelét kapják. IX. A verseny jegyzıkönyve (1) A központi szervezéső elıdöntı és döntı versenyekrıl részletes jegyzıkönyvet kell készíteni. (2) A jegyzıkönyv tartalmazza a) a verseny megnevezését, b) a verseny helyét és idıpontját, c) a versenybizottság tagjainak nevét, d) a versenyen résztvevı tanulók számát, a versenyre behívott tanulók adatait (az esetleges távolmaradók nevének és iskolájának megnevezésével), e) az elnök (illetve a versenybizottsági tagok) értékelését a verseny feltételeirıl, az elıírások betartásáról, f) a versenyzık általános tudásszintjének, teljesítményének értékelését, tantárgyakra, illetve feladatokra lebontva, g) a pontozóívet, h) A versenyzık teljesítménye alapján a teljes, illetve a részleges vizsga alóli felmentésekre kiadott javaslatok jegyzékét, i) az összes pontszám alapján számított: átlag teljesítés pontszámát és %-os arányát, a maximális teljesítés pontszámát és %-os arányát, a minimális teljesítés pontszámát és %-os arányát. 15

16 (3) A jegyzıkönyvhöz mellékelni kell a) gyakorlati verseny megkezdése elıtti munka és tőzvédelmi tájékoztatásról készült, és a versenyzıkkel is aláíratott jegyzıkönyvet, b) a megtekintést követıen a versenyzık írásbeli versenydolgozatával kapcsolatos észrevételeit, és az arra hozott versenybizottsági döntést, c) a döntı azonosítási jegyzékét. X. A verseny anyagai, iratai (1) Az elıdöntıt követıen az NSZFI Tanácsadási osztályára személyesen behozott dolgozatokat átadás átvételi lap aláírásával a versenyfelelıs / versenykoordinátor átveszi, és biztonságos helyre zárják. A versenyfelelıs a versenydolgozatokat javítás céljára a szervezetten meghatározott idıpontban és helyre elviszi, majd javítás után rögtön viszszahozza az NSZFI Tanácsadási osztályára, és biztonságos helyre zárják. A versenyfelelıs a dolgozatok biztonságos elviteléért és visszahozásáért átadás átvételi lap aláírásával vállal felelısséget. (2) A javítás megkezdéséig a versenydolgozatokat tartalmazó nagy borítékot nem lehet felbontani. A Tanácsadási osztályról javítás céljára elvitt versenydolgozatokat tartalmazó nagy boríték csak a versenybizottság / értékelı bizottság jelenlétében bontható fel. A felbontást követıen ellenırizni kell a versenydolgozatok számát. (3) A javítást követıen a versenydolgozatok versenyzıi megtekintése pontszámeltérés esetén - csak a versenyfelelısök jelenlétében, szervezetten, az NSZFI Tanácsadási osztályán, a honlapon közzétett idıpontban történhet. A versenyzık észrevételeit kérésükre jegyzıkönyvezni kell. (4) A versenyfelelıs a verseny anyagait (feladatlapok, dolgozatok, értékelı lapok stb.), iratait a Tanácsadási osztályán helyezi el. Gondoskodik arról, hogy a megtekintésrıl készített jegyzıkönyvet - az esetlegesen szükséges korrekció miatt - a versenybizottság az elıdöntı végleges eredményeinek rögzítése elıtt idıben megkapja. (5) A versenyfelelıs a döntı verseny befejezése után a verseny anyagait (feladatlapok, dolgozatok, értékelı lapok stb.), iratait az NSZFI irattárában helyezi el. Az irattárból az anyagokat kivenni és felbontani csak a versenybizottság jelenlétében vagy megbízásából lehet, és azt jegyzıkönyvben kell rögzíteni. (6) A verseny jegyzıkönyvét, és a tanulóknak kiadott igazolások összesített listájának egy példányát az NSZFI irattárában kell elhelyezni. A verseny jegyzıkönyvét három évig - a versennyel kapcsolatos többi anyagot, iratot egy évig meg kell ırizni. Utána selejtezhetık. (7) Az okiratnak minısített igazolások csak átvételi elismervény ellenében adhatók át a versenyzıknek. XI. Záró rendelkezések (1) Az iskolák, illetve a nevezett versenyzık tudomásul veszik, hogy a nevezéssel alávetik magukat a versenykiírásnak, illetve a versenyszabályzatnak, és ennek értelmében az ellen kifogást nem emelhetnek, utólagos reklamáció nem fogadható el. Az NSZFI csak a jelen szabályzatában ismertetett módon megküldött nevezéseket fogadja el. (2) A központi elıdöntıre benevezett tanulók számának megfelelıen a versenyköltségek részbeni fedezésére a küldı iskola nevezési díjat fizet. A nevezési díj összegét a verseny 16

17 meghirdetése tartalmazza. A nevezési díj megfizetése nem hárítható át a benevezett tanulóra! A nevezési díjakat a tanulók ellátására, jutalmazására, kulturális programokra, illetve a versenyanyagokkal kapcsolatos költségekre lehet felhasználni! (3) A döntı versenyeken résztvevı tanulók és kísérıtanárok utazási költségeit az OSZTV szervezési költségei között kell elszámolni. (4) A versenyszabályzatban nem szabályozott esetekben a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérıl szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 38. elıírásai érvényesek. (5) A teljes, vagy részleges szakmai vizsga alóli mentesülést a versenybizottság által kiadott IGAZOLÁS alapján a versenyzı az iskolájában érvényesítheti. (6) Az elıdöntı eredményét, amely tartalmazza a versenydolgozatokra adott pontértéket, az elıdöntı idıpontjához képest két héten belül ki kell hirdetni. (7) A versenyek megindításakor és a versenyek folyamán elıadódó rendkívüli helyzetben az NSZFI illetékes fıigazgató-helyettesének, akadályoztatása esetén a Tanácsadási osztály vezetıjének van intézkedési joga, aki írásban (telefaxon) is megküldi intézkedését a versenyfelelısnek. Ebben az esetben az intézkedéssel érintett verseny felelıse jegyzıkönyvet készít, amelyet a versenyt rendezı oktatási intézmény igazgatója hitelesít. 17

18 Melléklet Az és az OKJ-szakképesítéseknél az alábbi 25 tételbıl egy tételt húz ki a versenyzı: 1.) Globális környezetvédelmi problémák, gazdasági és társadalmi okai környezetvédelem fogalma, célja, globális problémák, fenntartható fejlıdés elve, világmodellek célja, lényege (Római Klub jelentése, Meadows-modell, környezetvédelmi világkonferenciák). 2.) Az ökológia alapfogalmai ökológia fogalma, biotikus és abiotikus környezeti tényezık, populáció fogalma, populációnövekedési stratégiák ( r - és K -stratégiák), társulások fogalma, populációk kölcsönhatásai a társulásokban, táplálkozási szintek, tápláléklánc. 3.) Legfontosabb biogeokémiai körfolyamatok víz körforgása (természeti és társadalmi), szén körforgása, nitrogén körforgása, a természetes körfolyamatokat befolyásoló antropogén hatások. 4.) Természetvédelmi alapismeretek természetvédelem fogalma, célja, feladatai, a védelem tárgyát képezı értékek csoportosítása, természeti értékek és területek általános védelme (tájvédelem, vadon élı élıvilág, élıhelyek, földtani értékek általános védelme), biodiverzitás fogalma, megırzésének szükségessége. 5.) A természeti értékek és területek védelmének lehetıségei védett értékek osztályozása, a védettség fokozatai, törvény erejével védett természeti értékek és területek, védetté nyilvánított területek (természetvédelmi terület, tájvédelmi körzet, nemzeti park), az élıvilág védettsége (növényvilág- és állatvilág-védelem, Vörös Könyv), nemzetközi védettségek. 6.) A levegı, mint környezeti elem a légkör szerkezete, természetes összetétele, leggyakoribb légszennyezı anyagok keletkezési forrásai, a szennyezés folyamata (emisszió, transzmisszió, immisszió), az öntisztulás folyamatai, hazánk légszennyezettségi állapota. 7.) Leggyakoribb légszennyezı anyagok és azok hatásai a környezetre légszennyezı anyagok keletkezése és hatásuk a környezetre (por, SO 2, NO x, CO, szerves légszennyezık), 18

19 a légszennyezettség egészségügyi határértékei (légszennyezı anyagok veszélyességi fokozatai, tőréshatár, tájékoztatási küszöbérték, riasztási küszöbérték, tervezési irányértékek), a zónák típusai, a légszennyezettség ökológiai határértékei (ökológiailag sérülékeny területek). 8.) Emissziós források légszennyezı források típusai, helyhez kötött légszennyezı pontforrás kibocsátási határértékeinek fajtái (technológiai, egyedi, össztömegő), védelmi övezetek, általános technológiai kibocsátási határértékek (légszennyezı anyagok osztályai, tömegáram), soroljon fel néhány technológiát, amelyekre eljárásspecifikus technológiai kibocsátási határértékek vonatkoznak. 9.) Légszennyezı anyagok leválasztó berendezései porelválasztó berendezések mőködési elve, vázlata (porkamra, ciklon, elektrosztatikus leválasztó, porszőrı), gázleválasztó berendezések mőködési elve, vázlata (adszorpciós, abszorpciós, oxidációs eljárások). 10.) A természetes vizek legfontosabb tulajdonságai, szennyezı anyagai a természetes vizek fizikai, kémiai, biológiai és bakteriológiai tulajdonságai, a leggyakoribb szennyezı anyagok keletkezési forrásai és azok hatásai (nitrogénformák, foszforformák, szerves vegyületek, oldott fémek), a vízminısítés rendszere (fizikai, kémiai, biológiai, bakteriológiai), a fıbb vízhasználók jellemzı minıségi követelményei (ivóvíz, ipari víz, öntözıvíz), 11.) A lakosság vízfelhasználása és az ivóvíz elıállítása az ivóvíz fıbb minıségi követelményei, felszín alatti vizek kezelése (gáztalanítás, vas- és mangántalanítás, arzénmentesítés, fertıtlenítés), felszíni vizek kezelése (ülepítés, szőrés, derítés, levegıztetés, fertıtlenítés, iszapvíz-kezelés), hazánk vízkészletének állapota. 12.) A környezeti elemek mintavétele levegı mintavétele (emissziós és immissziós mintavétel), víz mintavétele (ivóvíz, felszíni víz és szennyvíz esetén), a minta tartósítása, talaj mintavétele, a minta elıkészítése, talajkivonatok készítése, települési hulladék mintavétele, a minta elıkészítése, hulladékkivonatok készítése, veszélyes hulladék mintavétele. 13.) A környezeti elemek vizsgálati módszerei tömeg szerinti elemzési eljárások, térfogatos elemzési eljárások alapfogalmai (mérıoldat, oldatkoncentráció, indikátorok), 19

20 térfogatos eljárások típusai, alkalmazásuk a környezetvédelmi analitikában (savbázis titrálások, redox titrálások, komplexometria, argentometria). 14.) A talaj, mint környezeti elem talaj fogalma, kialakulása, csoportosítása, a mezıgazdaság hatása a talaj szerkezetére és összetételére (talajmővelés, kemikáliák), az ipari tevékenység hatása a talaj szerkezetére és összetételére. 15.) Természeti erık okozta talajkárosodás fajtái az erózió fogalma, kiváltó és befolyásoló tényezıi, az erózió megjelenési formái, erózió elleni védekezés, a defláció fogalma, kiváltó és befolyásoló tényezıi, a defláció megjelenési formái, defláció elleni védekezés, egyéb talajkárosító hatások (felsorolás). 16.) A talajok szennyezıdése és tisztítása a talaj fizikai, kémiai és biológiai jellemzıi, fıbb talajszennyezı anyagok, a szennyezett talajok tisztítási lehetıségei (in situ, ex situ eljárások). 17.) Zaj- és rezgés elleni védekezés alapfogalmak: zaj, hangnyomás, hangteljesítmény, hangintenzitás, hangnyomászszint, hang-teljesítményszint, leggyakoribb zajforrások, zaj és rezgés hatása az élı szervezetre, az épített környezetre, a zaj és rezgés csökkentésének lehetıségei. 18.) Sugárzások, sugárvédelem a sugárzás fıbb fajtái (alfa, béta, gamma- és neutronsugárzás) a sugárzás élettani hatásai (szomatikus, genetikai), sugárvédelem alapfogalmai (sugárterhelés, elnyelt dózis, egyenérték dózis, sugárártalom, sugársérülés), a sugárvédelem alapelvei és módszerei, radioaktív hulladékok kezelési lehetıségei. 19.) Hulladékgazdálkodás hulladék fogalma, csoportosítása (keletkezési hely, halmazállapot és környezeti hatás alapján), települési szilárd hulladék fıbb fizikai, kémiai és biológiai jellemzıi, a hulladék káros környezeti hatásai (talaj, levegı, víz, esztétikai problémák), hulladékok keletkezésének megelızése, mennyiségének csökkentési lehetıségei. 20.) Települési hulladékkezelés települési hulladék fogalma, győjtése, szállítása, települési szilárd hulladék kezelése, települési szilárd hulladék hasznosítása, települési szilárd hulladék ártalmatlanítása rendezett lerakással, 20

21 települési folyékony és iszapszerő hulladék kezelése. 21.) Veszélyes hulladékok kezelése veszélyes hulladék fogalma, veszélyességi jellemzık, veszélyességi osztályok, minısítés, osztályba sorolás, adatszolgáltatás rendje, anyagmérleg, veszélyes hulladékok nyilvántartása, égetéssel történı ártalmatlanítás, veszélyes hulladékok rendezett lerakása. 22.) Településüzemeltetés település fogalma, települések típusai, urbanizáció fogalma (városodás, városiasodás, települési infrastruktúra fogalma, szektorai, az épített környezet védelme. 23.) Települési környezetvédelem az önkormányzatok környezetvédelmi feladatai (komplex felsorolás), környezetvédelemmel kapcsolatos alapellátási feladatok, települési környezetvédelmi program, lakossági feladatok a környezetvédelemben. 24.) Települési szennyvíztisztítás települési szennyvíz fogalma, minıségi jellemzıi, a települési szennyvizek természetes tisztítási eljárásai (felsorolás), települési szennyvizek mesterséges tisztításának mechanikai, biológiai és kémiai eljárásai, valamint berendezései, ipari szennyvíztisztítás fıbb eljárásai (felsorolás), szennyvíziszap-kezelés és-elhelyezés lehetıségei. 25.) A környezetszennyezés egészségügyi hatásai: leggyakoribb légszennyezı anyagok hatása az emberi szervezetre, leggyakoribb vízszennyezı anyagok hatása az emberi szervezetre, az urbanizáció egészségügyi hatásai, a megelızı tevékenység legfontosabb lehetıségei, az ÁNTSZ legfontosabb feladatai. Az OKJ-szakképesítésnél az alábbi 20 tételbıl egy tételt húz ki a versenyzı, melyek az A, Vízgazdálkodás, és B, Környezetvédelem kérdésekbıl állnak: 1.) A, Árvízi jelenségek (töltéstestben, altalajban, mőtárgyaknál; mentett oldalon); árvízvédekezési módszerek, eszközök. B, Globális környezetvédelmi problémák, gazdasági és társadalmi okai: fenntartható fejlıdés elve. 2.) A, A települési csatornázás feladatai, rendszere, anyagai, kialakítása, mőtárgyai, gépészeti berendezései; B, Legfontosabb bio-geokémiai körfolyamatok: a természetes körfolyamatokat befolyásoló antropogén hatások. 21

22 3.) A, A csatornahálózat mértékadó hidraulikai terhelésének meghatározása. B, Természetvédelmi alapismeretek, biodiverzitás fogalma, megırzésének szükségessége. 4.) A, A dombvidéki területeken megjeleni felszíni erózió jellemzıi, a kármegelızés és kárcsökkentés módjai. B, A természeti értékek és területek védelmének lehetıségei: védetté nyilvánított területek (természetvédelmi terület, tájvédelmi körzet, nemzeti park). 5.) A, Az ivóvíz és az ipari víz fizikai, kémiai, biológiai és bakteriológiai tulajdonságai. B, A levegı, mint környezeti elem: a szennyezés folyamata (emisszió, transzmisszió, immisszió). 6.) A, A belterületi vízrendezés feladatai, elemei, mőtárgyai, mőködése, fenntartása B, Leggyakoribb légszennyezi anyagok és azok hatásai a környezetre: légszennyezı anyagok keletkezése és hatásuk a környezetre (por, SO 2, NOx, CO, szerves légszennyezık). 7.) A, A természetes állapotú folyó jellemzıi; a folyószabályozás céljai, fajtái és módszerei. B, Települési szennyvíztisztítás, települési szennyvizek mőtárgyas tisztításának mechanikai és biológiai módszerei, valamint berendezései. 8.) A, A települési szennyvíz, az ipari szennyvíz és a szennyvíziszapok fizikai, kémiai, biológiai és bakteriológiai tulajdonságai. B, Légszennyezı anyagok leválasztó berendezései: gázleválasztó berendezések mőködési elve, vázlata (adszorpciós, abszorpciós, oxidációs eljárások). 9.) A, Természetes szennyvíztisztítási eljárások, alkalmazásuk lehetıségei B, Veszélyes hulladékok kezelése, égetéssel történı ártalmatlanítás. 10.) A, A csatornázatlan településrészek szennyvízkezelı mőtárgyai B, A természetes vizek legfontosabb tulajdonságai, szennyezı anyagai 11.) A, A szállított víz mennyiségének mérése zárt csıvezetékben. B, A vízminısítés rendszere (fizikai, kémiai, biológiai, bakteriológiai). 22

23 12.) A, Vízbázisok védelme, rétegvizek gázossága, a gázmentesítés megoldásai; a felszín alatti vizek vízkezelési technológiái. B, A környezeti elemek vizsgálati módszerei: térfogatos eljárások típusai, alkalmazásuk a környezetvédelmi analitikában (sav-bázis titrálások, redox titrálások, komplexometria, argentometria). 13.) A, A vízlépcsık létesítési célja, szerkezeti kialakításuk; vízerı-hasznosítási ismeretek. B, A talaj, mint környezeti elem, a mezıgazdaság hatása a talaj szerkezetére és összetételére (talajmővelés, kemikáliák) 14.) A, A felszíni lefolyás hidrológiai elemzése. B, A talajok szennyezıdése és tisztítása: a szennyezett talajok tisztítási lehetıségei (in situ, ex situ eljárások). 15.) A, Felszíni és felszín alatti vizek jellemzése. B, Zaj-és rezgés elleni védekezés alapfogalmai, zaj, hangnyomás, hangteljesítmény, hangintenzitás, hangnyomásszint, hang-teljesítményszint. 16.) A, A síkvidéki vízrendezés alapelvei, módszerei; a belvízhozam számítási módszerei; csatornahálózat és mőtárgyai. B, Hulladékgazdálkodás: hulladékok keletkezésének megelızése, mennyiségének lehetıségei 17.) A, A felszín alatti vizek minıségét befolyásoló hidrogeológiai körülmények, környezetszennyezési hatások. B, Települési környezetvédelem: környezetvédelemmel kapcsolatos alapellátási feladatok. 18.) A, Árvízvédelmi létesítmények építése, ellenırzése, fenntartása. Az árvízvédelem szervezete, feladatai, készültségi fokozatok. B, Települési szennyvíztisztítás, harmadlagos tisztításának kémiai és biológiai módszerei, valamint berendezései. 19.) A, Az ivóvíz beszerzés módjai, városi és községi vízmővek mőtárgyai, berendezései és azok üzemelése. B, Természeti erık okozta talajkárosodás fajtái: az erózió fogalma, kiváltó és befolyásoló tényezıi, az erózió megjelenési formái. 20.) A, A szennyvíztisztítás célja, alapfogalmai, jellemzı szennyvíztisztítási technológiák. 23