A ZA BO LAI MI KES-PARK ÉS FÁS NÖ VÉ NYEI

Átírás

1 Szász-Fejér János Acta Siculica 2008, A ZA BO LAI MI KES-PARK ÉS FÁS NÖ VÉ NYEI 1. A park tör té ne te Háromszék számos dend rológiai parkjából csak négyet dolgo zott fel a szak irodalom. Ezek az 1984-es faj szá muk sor rend jé ben a kö vet ke zők: árkosi (Szentke resz ti-) park (105 faj), za bolai Mikes-park (66 faj), vargyasi Daniel-kastélypark (62 faj), dálnoki Beczási-park (46 faj). 1 Az alább részletesebben ismertetett zabolai Mikes-kert fás növényei 24 növénycsaládba tartoznak. A kastélykert legmeghatározóbb eleme az építészeti műemlékként nyilvántartott Mikes-kastély, mely ma tel jesen átalakult; pedig régen erődített kas tély volt le rontott kapubástyával írta róla korábbi állapotának ismeretében Orbán Balázs. A kastélyt gróf Mikes Benedek megnagyíttatva, svájci mo dorban idomíttatta át 2. Az évszázadok során számos módosítást szenvedett. A 19. század vé gén alakították mai formájára. Ebben a megújulási időszak ban kez dőd he tett el a par ko sí tás, mert Ke le ti Gusztávnak az Orbán fotója alapján készített metszetén a kas tély előt ti park nak nem sok nyo mát lát ni. 3 Mikes Benedek nemcsak a család kényelmét szolgáló kastélyt alakíttatta, hanem gondja volt annak környéké re is. Az ál ta la meg kez dett park ren de zést fia, gróf Mikes Ármin foly tat ta és fe jez te be. 4 A kas tély előt ti tér szélén félkörben ültetett, ma már óriássá terebélyesedett fenyők és a keleti sarkánál a tiszafák (Taxus baccata) valószínűleg később kerülhettek ebbe a környe zet be. 5 A par kot át sze li a kis víz ho za mú, de gyakran meg áradó Zabola-patak, amelynek jobb oldalán, a fokozatosan emelkedő teraszokon zajlottak a parkren de zé si mun ká la tok. Itt nagy gond dal mes terséges teraszokat, teniszpályákat, játszótereket alakítottak ki, ame lyeket faragott kőlépcsőkkel kötöttek össze. 1 KO VÁCS S. 1984, OR BÁN B. 1869, Uo., PO ZSONY F. é. n., Pap Fe renc: Fa ültetés Gróf Mikesnél. Fény kép 1907-ből, elő térben gróf Mi kes Ár min lelt. sz. a SzNM fo tótárában. 6 PO ZSONY F. é. n., A z b a n á l l a mo s í t ot t é pü le t e k s or s a i g e n v á l t o z a t o s, 1949-ben az Ál la mi Gaz da ság, majd az or szá gos nyom da ipari köz pont vet te át, utób bi üdü lő ház nak ben az Or szá gos Szak szer ve ze tek Szö vet sé ge nya ra ló ja lett, től az Egész ségü g y i M i n i s z t é r i u m ho z t a r to zott, amely be teg ség meg elő ző és A parkrendezési munkálatok a természetes környezet tökéletesítése végett megváltoztatták a Zabola-patak irá nyát, azt úgy te rel ve, hogy át foly jon a par kon. A patak vi ze táplálja a halastavat is, amelynek épí tési munkálatai a 19. század ele jén kezdődtek. A tó romantikus kör nyezetébe beleillenek a kilenctörzsű óriástuja (Thuja grandis) és a tó par ton az ugyan csak ki lenc ágú, a Zernye havasról származó lucfenyő (Picea abies). 6 Az alacsonyabb fekvésű kétszintes új kastélyt Gróf Mikes Ármin építtette között. Itt alakították ki a különféle üzemek, vállalkozások irodáit, illetve oldották meg a külföldi vendégek elhelye zé sét. 7 A két épü letet alagút-híd kötötte össze. 8 Eb ben az idő szak ban (1912) épült az eg zotikus hangulatú svájci ház a kas télytól északkeletre, a tó fölötti erdőben. Az új kastély és a gazdasági épületek létesítésével a kör nye zet is át ala kult. Utak, ös vények, sétányok fonják be a te ret, és kap csolják össze a kastélyokat a Vajda-házzal, a gépházzal, a luxusistállóval 9, valamint a ti zenhat hektáros parkot a Pérászka erdőivel. A zabolai Mikes-birtok fény korában születtek azok a tudománytörténeti jelentőségű fényképalbumok, amelyeket Ármin gróf lánya, Mikes Hanna az államosítás előtt a sep siszentgyörgyi és a budapesti múzeumokban he lye zett el. A Szé kely Nem ze ti Mú ze um nak 1935-ben több mint öt ven saját fényképfelvételét ajándékozta. A nagy kastély előt ti parkról készített felvétele ma is a múzeum fényképtárában található. Jóval korábban készült Gere István felvétele a nagy kastély előtti parkról, majd nem ugyan ab ból a szögből 10. A két fény kép összehasonlítása meggyőzően mutatja a kastélypark e részének alakulását a század be teg gon do zó köz pont tá (Preventórium) ala kí tot ta, és ek ként hasz nál ta egé szen a bir tok tu laj do no sa i nak va ló vissza szol gál - ta tás (1997) után is, egé szen 2005-ben tör tént ki köl tö zé sü kig. Vö. PO ZSONY F. é. n., Az alagúton keresztül vitték az al só kas tély kony hájában készült ételeket a régi kastély nagyebédlőjébe. 9 A luxusistállónak márványpadlója volt. A kiválasztott lovak ebben az épületben kaptak helyet. Ár min gróf Európa-szerte híres versenylótenyésztő volt. Zabolaiak elbeszélése szerint a gróf ötlovas kocsijával egyszer re in dult a vo nat tal Za bo lá ról, és ez zel egyidőben ér ke zett a bras sói vas útállomásra. 10 PÉ TER M. (szerk) 1906, 4. 59

2 SZÁSZ-FE JÉR Já nos elején, a húszas évek végéig. A képeken érzékelhető a fran ciaparkok hatása. A za bolai Mikes család honlapján meglepetésként olvastam Achille Duchêne 11 nevét, aki Európa-szerte ismert kertészdinasztia sarja. A za bolai Mikes család ma élő tag jai úgy tud ják, hogy gróf Mikes Ármin megbízásából járt Zabolán, és készített a kastélykert felújítására rajzot. 12 A kastély je lenlegi gazdái gróf Mikes Ármin unokái. Őket a zabolaiak Gergely és Sándor grófként emlegetik, Gregor és Ale xan der Roy Chowdhuryra vár te hát a kas tély kert és a bir tok hely reállítása. A kas télypark kertészeiről annyit tudunk, hogy Ármin gróf né met ker té sze Stökl mér nök volt, aki úgy alakította át a kastély termé sze tes kör nye ze tét, hogy az min den év szakban meglepetésekkel kápráztatta el a látogatót. 13 Az államosítás után a kertészek sorrendben Barabás 14, majd Illyés Já nos és fia, ké sőbb Fej ér Miklós, aki erdészeti szakemberként szívén viselte a park gond jait. 2. A pom pá zó Mikes-park A kas télyparkbeli, huszonnégy növénycsaládba tartozó faj fajlistáját 15 és a fajok alaktani, virágzási tulajdonságait, termés- és mag sajátosságait tanulmányozva megállapítható, hogy a kertész vagy a kastély ura figyelembe vette az ültetésre szánt fajok díszítővagy szemnek tetsző tulajdonságait. Az örökzöld vagy más szí nű le vél zet, a fák és cser jék alak ja, virágzási időpontja, virágaik színe és illata, termésük formája és szí ne, s nem utol sósorban a növény különböző részeinek gyógyító hatása mind-mind szempontok lehettek. Az alábbiakban tekintsük át ilyen szemmel a park fás növényeit februártól novemberig. Február végén, lombfakadás előtt nyílik a ta vasz hír nö ke, a hú sos som (Cornus mas L.), és sár ga vi rágaival díszíti a környe ze tet. Ősz re a le ve lei meg sár gulnak, és kö zülük kicsüngenek a piros termésfürtök. A má sik som féle a veresgyűrűs som (Cornus sanguinea L.), amely lomb fakadás után virágzik, virágai fe hé rek, ősszel a le velei lilás-pirosak, de vesszői vörö sek. Ter mé sze tes kör nye ze tük ben pa ta kok és utak mellett fordulnak elő. Március hónap végét az aranyvessző vagy az aranyfa jel zi. A park ban a már em lített fajlistán a zöldgallyú arany fa (Forsithia viridissima Lindl.) for dul elő. Ezeknek a fajoknak Kína az őshazája. Nevüket Forsith ( ) an gol kertésztől kapták. Termesztett fajok. Az olajfafélék családját (Oleaceae) a 11 Achille Duchêne ( ) fran cia kerttervező, akinek munkáiban fellelhető a franciakert megteremtőjének, André Le Notre-nak ( ) a ha tása. Munkássága alatt több mint 6000 ker tet ter vezett. 12 Egy pá ri zsi ka ta ló gus ada tai sze rint Eu ró pa ke le ti vé gé ben is al ko tott. Za bo la, Roumanie egy ér tel mű uta lás ta lál ha tó parkban kétféle kőrisfa képviseli: a magas kőris (Fraxinus excelsior L.) virágai lombosodás előtt jelennek meg, a virágos kőris (Fraxinus ornus L.) fe hé res vi rágai pe dig lom bosodás után nyílnak, és már ci us vé gét jel zik. A fű ek kor még alig sar jadt ki a park ban, de sely mét a fűz fa bar ká ja már ki takarja. A fűzféléket (Salicaceae) a kecs kefűz (Salix caprea L.) képviseli a nedves patakparton vagy tóparton. A lu xusistállóval szemben, amelyet most át építenek, a híd melletti szegletben a vérbükknek látható egy szép pél dá nya (Fagus silvatica L. f. atropurpurea). Levelei kihajtástól lombhullásig bordóvörös színűek. Angliában előszeretettel alkalmazzák élősövényként, mert tű ri a met szést, és mi vel le ve lei egész té len az ágakon maradnak, gátolják a belátást. A bükkfélék családjába tartozik még a parkban előforduló kocsánytalan tölgy (Quercus petraea [Matt.] Liebl.), amely ar ról is mer he tő fel, hogy le velei ülnek az ágakon, nincs le vélnyelük, és a kocsányos tölgy (Quercus robur L.), amely nek rö vid le vélnyele van. Má jus hó na pot a zselnice meggy (Padus racemosa Lam.), a má jusfa jelzi. Ez a rózsafélék (Rosaceae) családjába tarto zó fa, sok száz fe hér fürtöcskéjének illata szinte betölti a májusi estéket. Nyár közepére érik be fé nyes, fe ke te, rossz ízű ter mé se, amely a ma darak kedvenc eledele. Május az akácvirágzás hónapja is. A fe hér akác a hü velyesek családját (Leguminosae) képviseli. Jean Robinről, IV. Henrik és XIII. Lajos kertészéről nevezték el (Robinia pseudacacia L.), pedig az akác ame ri kai nö vény, és csak 1630 kö rül került Európába. Szívós szerszámfa, nyersen is égő jó tű zi fa, és ki tű nő akác mé zet ad. Má jus ban vi rá goz nak a fe nyők is. Az új kas tély fe lé ve ze tő sétányokat az alacsonyan nyesett luc fenyősövények (Picea excelsa [Lam] Link) dí szí tik, míg a gaz da sá gi uta kat el ső sor ban gyertyánsorok (Carpinus sp.) sze gé lye zik. Fe nyő fé lék (Pinaceae) tek i n té lye s k ép v i s e lő je volt a z e b é d lő b e já r a t a e lőt t, a z no vem b er 6 - á n pu s z t í tó v i h a r i g a si m a fe ny ő (Pinus strobus L.). A pusztulás utáni felvételemen a föld fel szí nén a meg ma radt törzs át mé rő je jó egy mé ter, és, ha fi g ye lem b e ve s s z ü k a fe ny ők nö ve k e dé si idejét, akkor több mint száz éves volt. Már az as évek vé gén át hoz ták az Új vi lág ból ezt a sely mes, l á g y t ű jű fe ny őt. S e lyem fe ny ő ne k i s ne ve z i k, de nem a z o no s a H i m a l á já b ól ere dő v a ló d i s e lyem fenyővel. Át el len ben, az úton tú li kert rész ben a Hemlock-fenyő (Tsuga canadensis Carr.) ta lál ha tó. A park má sik a ka ta ló gus ban, köz li Fe ke te Al bert a LOV Tu do má nyos Üléssza kán no vem ber 7 8. (Bu da pes ti Corvinus Egye tem Tájépí té sze ti Ka ra). 13 PO ZSONY F. é. n., Fejér Miklós elmondása alapján, keresztnév ismeretlen. 15 KO VÁCS S. 1984,

3 nevezetessége az omorika fenyő, szerb fe nyő (Picea omorika Purc.) a Vajda-ház mögötti térrészben. Ez egy har mad ko ri re lik tum faj, és csak a Drina völ gyében elterjedt. Victor Stănescu 16 köz li, hogy a za bolai park ban hu szon öt mé ter ma gas. Még meg volt ben a Pro-Natura ülés szak al kalmával, ha azóta áldoza tul nem esett az 1996-os pusz tításnak. Az udvari kapunak nevezett fő bejárattól a bokrétafafélék (Hippocastanaceae) családjába tartozó vadgesztenyesor (Aesculus hippocastanum L.) ve zet a patakot átívelő hídig. A bejárat melletti úgynevezett fran cia sarokban 17 júniusban hársfák illatoznak. A hárs faféléket (Tiliaceae) két fajuk kép viseli a parknak ebben a szögletében: a kislevelű hárs (Tilia cordata Mill.) és az ezüst le ve lű hárs (Tilia tomentosa Mnch.). A kis levelű hársat felismerjük csipkés-fűrészes szélű, kihegyesedő leveleiről, a levélfonákon az erek elágazásánál található, rőtesbarna színű szőrcsomók ról. Az ezüst hárs le ve le i nek fo nák ján az egész felületen szőrök van nak, ezért ezüs tös-fe hé rek. Hársfavirágból hűléses állapotokban teát készítenek, a fa testéből az orvosi szén készül. A lomb hul la tó cser jé ket a sós k a f a fé lé k ( B er b er i- daceae) csa lád já ba tar to zó sós ka bor bo lya (Berberis vul gá ris L.) vö rö ses le ve lű változatai képvi se lik. A zabolai Mikes-park és fás nö vé nyei Ősszel lecsüngő piros termésfürtjei díszítenek. A júniusi meleg esték hangulatát kellemessé varázsolja bó dí tó il la tá val egy kő ron tó fé le, a jezsámen (Philadelphus coronarius L.). A gö rö gök Syringának ne vez ték, mert üre ges szá rá ból szürinxet, az az sípot ké szí tet tek. La tin ne vét Lin né vál toz tat ta meg. Hó fe hér v i r á g f ü r t je i k k e l s z ép s ö vény t a l kot a s z i r t i gyöngy vessző (Spirea media F. Schmidt) és a fűz le velű gyöngy vessző (Spirea salicifolia L). Az ősz és a tél elő hír nö kei a bo dza fé lék hez tar tozó bangiták. A kányabangita (Viburnum opulus L.) ősszel fekete termésernyőivel díszeleg. A hegyi juhar (Acer pseudoplatanus L.) élénk vö rös leveleivel, a többi lombhullató fa és cserje színskálájával és a fenyők örökzöld hátterével színpompás parkot varázsolnak elénk. Eb be az őszi kép be szépen beleillenek az oldalsétányon a lepényfák vagy krisztustövisek (Gleditsia triacanthos L.), a leg ismertebb nadrágfogó sövénybokrok. Ha nem metszik vissza, ma gas fá vá ala kul nak. Így van ez a park ban is. Le pényfának azért nevezik, mert cm-es hüvelytermései igazi lepények, amelyeket szentjánoskenyérnek tartanak. Megnevezésükkel is a telet hirdetik a hóbogyók (Symphoricarpus albus L.), mert hófehér bogyótermésük télig megmarad. Szász-Fe jér Já nos Sep si szent györgy, Göd ri Fe renc u., 13A/2/B/7; szaszfejerjanos@fre .hu Irodalom KO VÁCS S., dr Rezervaţii şi monumente ale naturii din judeţul Covasna, Aluta, XVI, ORBÁN B A Szé kelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismei szempontból, III, Háromszék, Pest. PÉ TER M. (szerk.) 1906 Hídvégi gróf Mikó Imre emlékezete, Jó kai-nyom da r.-t., Sepsiszentgyörgy. POZSONY F. é. n. [2000] Zabola, Ki ad ja a Száz ma gyar falu könyvesháza Kht., 150. STĂNESCU, V Dendrologie, Editura Didactică şi Pedagogică, Bucureşti, STĂNESCU, V PO ZSONY F. é. n.,

4 SZÁSZ-FE JÉR Já nos Plantele lemnoase din Parcul Mikes din Zăbala (Rezumat) Lista speciilor de plante lemnoase din parcul dendrologic Mikes din Zăbala (jud. Covasna) a fost publicată deja de către dr. Sándor Kovács, în Castelul Mikes din localitate şi-a primit aspectul actual doar la sfârşitul sec. al XIX-lea, parcul fiind plantat tot atunci, de contele Benedek Mikes. Fiul său, contele Ármin Mikes i-a continuat lucrările. Gazdele actuale sunt Gregor şi Alexander Roy Chowdhury. Lucrarea prezintă cele 30 de specii lemnoase în funcţie de proprietăţile lor ornamentale: culoarea frunzişului, timpul de apariţie a florilor din februarie până în noiembrie, culoarea şi parfumul florilor, forma fructelor. Sunt prezentate şi unele curiozităţi ştiinţifice şi medicinale legate de plante. Woody plants of the Mikes Park in Zabola (Zăbala) (Abstract) The list of woody plant species in the Mikes dendrological park in Zabola (Zăbala, Covasna County) has already been published by dr. Sándor Kovács in The Mikes castle of the settlement got its presentday aspect only at the end of the 19 th century; the park was planted in the same time by count Benedek Mikes. His son, count Ármin Mikes continued his works. The actual owners are Gregor and Alexander Roy Chowdhury. The paper presents 30 woody species according to their ornamental properties: color of leaves, the time the flowers appear from February to November, color and perfume of flowers, shape of fruits. The paper also presents some scientific and therapeutic rarities regarding the plants. 62

5 A zabolai Mikes-park és fás növényei 1. ábra A régi kastély. Fotó: Szász-Fejér János, ábra Parkrészlet az új kastély előtt. Fotó: Szász-Fejér János, ábra A kastélypark. Fotó: Szász-Fejér János,

6 SZÁSZ-FE JÉR Já nos 4. ábra A gazdátlan kastélypark. Fotó: Szász-Fejér János,