Paradicsomtermesztés melegvízzel. Részletek a 6-7. oldalon. Horák Mária képviselő a turai sportkoncepcióról

Átírás

1 éves a ingyenes közéleti havilap XX. évfolyam 7 8. szám 2011 július augusztus Paradicsomtermesztés melegvízzel KivitelezésiszaKaszbana8milliárdforintosberuházás A mint egy 8 mil li árd fo rin tos össz költ ség ve té sű be ru há zás, mely ből 900 mil lió fo rin tot a ku tak meg fú rá sa tesz ki, a ki vi te le zés sza ka szá ba ér ke zett, így min den jel ar ra mu tat, hogy a több év ti ze des ál mo do zás és a né hány éves elő ké szí tés vég re tes tet ölt egy konk rét cél meg va ló sí tá sá ban. Fel hő - karcolóként magasodó fúrótornyok az égben, gigantikus erejű fúrófejek a föld gyomrában. Mindez egy célért, a 130 C fokos hővízért, mellyel beindulhat a paradicsomtermesztés. A mintaként szolgáló tavalyi ausztriai tapasz - talatok meggyőzőek voltak, a polgármester Bécs közelében már szüretelt... Részletek a 6-7. oldalon Fotó: Tóth M. Imre, Seres Tünde 4 Bankkártyás fizetési lehetőség az Okmányirodában 10 Horák Mária képviselő a turai sportkoncepcióról 20 Rákmegelőző életmód 5 Újabb 5 km út épül Turán 12 Általános iskolánk évi büszkeségei 22 A kispályás foci múltja és jelene 8 Közeleg a Főtér átadása 16 Régi és mai lagzik 1. rész 24 Sakknapközi élménybeszámoló

2 2011/7 8 2 önkormányzatihírek tájékoztató a képviselő-testület üléséről Ki egé szí tés a már ci us 30-i kép vi se lő-tes tü le ti ülés be szá - mo ló já hoz: XV. A tes tü let a 088/39 hrsz. alat ti ön kor mány za ti in gat lan bér be adá sá - ra vo nat ko zó ja vas la tot tár gyal ta. A na pi ren di pont elő adó ja, Szendrei Fe renc pol gár mes ter elő ter jesz té sé ben el mond ta, hogy két hely szín volt meg fe le lő az ás vány víz pa lac ko zó ra: a háromszög a víz mű vek kel szem - ben, ill. a galábosi fa sor víz mű vek fe lé eső ré sze. A galábosi fa sor mel let - ti rész len ne a szim pa ti kus, a hrsz. nem 054, ha nem 088. A cég sze ret né bé rel ni az ön kor mány zat tól ezt a te rü le tet, ha majd lesz be ru há zó. A kép - vi se lő-tes tü let egy tar tóz ko dás sal elő ze te sen kö te le zett sé get vál lalt, hogy a 088/30 hely raj zi szá mú, m 2 te rü le tű szán tó, le ge lő, er dő ren del te té sű, köz mű vel nem ren del ke ző in gat lant az ál ta la ala pí tott TURAQUA Kft. tag gyű lé si ha tá ro za tá ban meg je lölt idő pont tól, víz ke ze lő és/vagy pa lac ko zó üzem lé te sí té se cél já ból be fek te tő vel kö ten dő hasz ná - la ti szer ző dés út ján tör té nő hasz no sí tás ra a TURAQUA Kft. ren del ke zé sé - re bo csát ja bér let jog cí men, ha tá ro zott idő re. Az in gat lan min den ko ri éves bér le ti dí ja az in gat lan be csült ér té ké nek a 10%-a. A ha tá ro zat tar tal - maz za, hogy az ön kor mány zat az in gat lant, ás vány víz pa lac ko zó üzem lé - te sí té se cél já ból bo csát ja a TURAQUA Kft. ren del ke zé sé re. Az in gat lan bér be adá sá nál a mun ka hely te rem tés le he tő sé gét és az ön kor mány zat be vé te le i nek nö ve lé sét tart ja szem előtt. Az ön kor mány zat a he lyi ér de - ke ket a TURAQUA Kft.-ben meg lé vő tu laj do ni há nya da út ján ér vé nye sí ti. A TURAQUA Kft. jo go sult az in gat lant a szer ző dés ben meg je lölt cél meg - va ló sí tá sa ér de ké ben más sze mély/vál lal ko zás hasz ná la tá ba ad ni. XVI. A tes tü let a KMOP-2.1.1/B sz. pá lyá zat ra vo nat ko zó ter ve zé si szer ző dés meg kö té sét tár gyal ta. Szendrei Fe renc pol gár mes ter em lé kez tet te a kép vi se lő ket ar ra, hogy elő ze tes fel ha tal ma zást kért tő lük az utak meg ter vez te té sé hez. A víz jo gi en ge dé lye zés mel lett szük sé ges volt a ké tol da li víz el ve ze tés meg ter ve zé se is az Új uta kon Tura vá ro sá ban cí - mű pro jekt hez. Ag gá lyos nak ne vez te azt a ter vet, me lyet an nak ide jén meg - vá sá rol tak a Szat má ri-fé le ter ve ző iro dá tól. A tes tü let egy han gú an el fo gad - ta a Console Bau Kft.-vel kö ten dő ter ve zé si szer ző dést az érin tett ut cák mó - do sí tott víz jo gi en ge dé lye zé si ter ve i nek el ké szí té sé re. Ez ma gá ban fog lal ja a ké tol da li árok kal tör té nő csa pa dék víz-el ve ze tés ter ve zé sét, va la mint a ter vek hez tar to zó ára zat lan és ára zott költ ség ve té sek el ké szí té sét és ez zel az en ge dé lye zé si ter vek ki vi te le zés re al kal mas sá té te lét A ter ve zé si mun - ka el len ér té ke Ft+ÁFA (azaz brut tó: ,- Ft) áp ri lis 13-án 17 óra kor so ron kí vü li ülést tar tott a kép vi se - lő-tes tü let. Sá ra Ta más, a Te le pü lés fej lesz té si és Kör nye zet vé del mi Biz. el nö ke volt tá vol, mi vel meg ha tal ma zás sal a LEADER-értekezleten kép vi sel te a he lyi ön kor mány zat ér de ke it. I. Az ön kor mány zat SZMSZ-ének át fo gó fe lül vizs gá lat ára ke rült sor. A 11/2011. (IV.14.) sz., egy han gú lag el fo ga dott ren de let a hon la pon ol vas ha tó. II. A szenny víz évi ha tó sá gi árá nak meg ál la pí tá sá ra ke rült sor. Szendrei Fe renc pol gár mes ter is mer tet te, hogy m 3 -ként 5 Ft eme lés re tet tek ja vas la tot. Az ed dig ér vény ben lé vő ked vez mény nyá ron 20%, té - len 10% volt. A ja vas lat, hogy ve gye nek el 10%-ot, az az a té li ked vez mény nul la, a nyá ri 10 % le gyen. Az 5 Ft-tal újabb amor ti zá ci ós ala pot sze ret né - nek lét re hoz ni, ha son ló an, mint a Víziközmű Kft. Less Krisz ti án, a Kommunál Kft. ügy ve ze tő igaz ga tó ja is mer tet te, hogy az 5 Ft-os amor ti - zá ci ót már ta valy be ve zet ték, ab ból ke rült fel újí tás ra a te tő 800e Ft ér ték - ben, va la mint me leg vi zes mo sót is vet tek 500e Ft kö rül. Ez az alap tel je - sen ki me rült. Ha idén még 5 Ft-tal emel né nek, ak kor 2,5 mft ter me lőd - ne, amit le het ne a szük sé ges fel újí tá sok ra for dí ta ni. Lé nye ges vál to zás len ne, hogy szám lá zá si mód szert sze ret né nek vál toz tat ni, a nor más szám lá zá si mód szert meg szün tet nék. Min den hol át tér né nek a víz fo - gyasz tás alap ján tör té nő szám lá zás ra. Aki nek sa ját kút ja van, an nak mé - rő óra fel sze re lé sét ja va sol ják, de er re nem kö te lez he tik a fo gyasz tót, csak ér de kelt té pró bál ják ten ni. Ez zel az új mód szer rel ők is pénzt ta ka - rí ta ná nak meg. A szám lá zás hoz szük sé ges mé rő óra da rab ja 5-6 eft kö - rü li összeg, a Kft. ál tal le plom bá lás ra ke rül ne. A fel sze re lés a la kók fel ada - ta len ne, utá na pe dig a Kft. ven né át hi va ta lo san. Dolányi Róbertné jegy - ző fel hív ta a dön tés ho zók fi gyel mét, hogy he lyi ren de le tet kell al kot ni ill. a je len leg ha tá lyo sat mó do sí ta ni ah hoz, hogy a nor má zá son vál toz tat ni le hes sen. Az ügy ve ze tő tá jé koz tat ta a kép vi se lő ket ar ról is, hogy né hány ügy fe let át ad tak egy be haj tó cég nek. Egyes ügy fe lek kel si ke rült ne kik rész let fi ze tés ben meg ál la pod ni uk, akik kel nem si ke rült, azok ügye bí ró - ság ra ke rül. To váb bá meg tud hat ták, hogy a szi vattyú-lo pás az el múlt idő ben je len tős volt. A pol gár mes ter hoz zá szó lá sá ban meg em lí tet te, hogy van olyan ház tar tás, amely a szenny víz be kö tés óta még egy ál ta lán nem fi ze tett dí jat. Pá lin kás Il di kó, a Szoc. és Eü. Biz. el nö ke je lez te, hogy mi vel ed dig prob lé ma volt a szenny víz iszap el he lye zé se, meg kel le ne vizs gál ni a kör nye ze ti ter he lés csök ken té sé nek le he tő sé gét. A pol gár - mes ter er re ref lek tál va el mond ta, hogy ép pen a szenny víz mi nő sé gé - nek ja ví tá sa ér de ké ben szük sé ges a meg emelt díj ból va ló fel újí tás, hisz ez ál tal csök ken ne a ta laj ter he lé si díj fi ze té si kö te le zett sé ge is az ön kor - mány zat nak. Az egy han gú lag el fo ga dott 12/2011. (IV.14.) sz. ren de let 1. sze rint a év ben a la kos ság ál tal fi ze ten dő szenny víz díj (leg ma ga - sabb ára) 295 Ft/m 3, a szip pan tó val szál lí tott szenny víz díj (leg ma ga sabb ára) 600 Ft/m 3, a kö zü le ti szenny víz el he lye zé sé nek dí ja (leg ma ga sabb ára) 535 Ft/m 3. A 2. sze rint a fo gyasz tók ál tal fi ze ten dő ké szen lé ti alap - díj (leg ma ga sabb ára) 260 Ft/hó. Az 1. -ban meg ál la pí tott díj össze ge a víz ter he lé si dí jat és az ÁFA-t, a 2. -ban az ÁFA-t nem tar tal maz za áp ri lis 27-én 16 óra kor mun ka terv sze rin ti ülést tar tott a kép vi se lő-tes tü let 1 fő elő re be je len tett tá vol ma ra dá sá val. I. A le járt ha tár ide jű ön kor mány za ti ha tá ro za tok vég re haj tá sá ról szó ló je len tést fo gad ta el a tes tü let. II. Tura Vá ros évi költ ség ve tés ének vég re haj tá sá ról szó ló be szá mo lót egy han gú lag el fo gad ta a tes tü let, s ar ról a 13/2011.(IV.28.) sz. ren de le tet al kot ta, mely tel jes ter je del mé ben a hon la - pon ol vas ha tó. Az ön kor mány zat évi be vé te le it eft-ban hagy ta jó vá, a ki adá sok fő össze gét eft-ban ál la pí tot ta meg. Ezen be lül: Személyijellegűkiadások: eFt Munkaadókatterhelőjárulékok: eFt Dologikiadások: eFt Segélyek: eFt Fejlesztésihiteltörlesztése: eFt Felhalmozásicélúbevétel: eFt Felhalmozásicélúkiadás: eFt Működésicélúbevétel: eFt Működésicélúkiadás: eFt Az ön kor mány zat évi zá ró lét szá ma 180 fő volt., va la mint köz - cé lú fog lal koz ta tás ban to váb bi 21 fő. III. A tes tü let a éves bel ső el len őri össze fog la ló je len tés el fo - ga dá sá ról dön tött, mely kö te le ző ál la mi fel ada tot kis tér sé gi szin ten ol da - nak meg a tár sult ön kor mány zat ok. IV. A tes tü let egy han gú lag el fo gad ta az ön kor mány zat évi gyer mek jó lé ti és gyer mek vé del mi fel ada ta i nak el lá tás áról szó ló át fo gó ér té ke lést, me lyet ko ráb ban az Egész ség ügyi és Szo ci á lis Bi zott ság tár - gyalt. Pá lin kás Il di kó, a Bi zott ság el nö ke el mond ta, hogy Turán ki emel - ten nagy szám ban for dult elő az is ko lai hi ány zá sok mi at ti el já rá sok in dí - tá sa. Nem csak sza bály sér té sek in dul nak, ha nem a vé de lem be vé tel is au to ma ti ku san. Szo mo rú, hogy itt nincs olyan erős vissza tar tó ere je ed - dig, mint amit vár tak et től. Kor sós At ti la e.ü. ta nács nok ször nyű hely zet - nek ne vez te, hogy az ad mi niszt ra tív ter he ket vi se lő hi va ta li szak em be re - ken csa pód nak le a ne ga tív meg nyil vá nu lá sok. A pol gár mes ter ag go dal - mát fe jez te ki az zal kap cso lat ban, hogy év múl va mi lyen ha tá sa lesz en nek a je len ség nek a tár sa da lom ra, hisz az érin tet tek de vi áns egyén ként fog ják fel a hely ze tü ket, szél ső sé ges meg ol dá so kat fog nak ke res ni, hogy va la mi mó don kom pen zál ják a tel je sít mény hi á nyos élet - ér zést. Ilyen hát rány ból szin te már le he tet len kom pen zál ni. V. A KOS Bi zott ság ja vas la tá ra a Mint a Töb bi Em ber Köz hasz nú Ala - pít vány egye di tá mo ga tá si ké rel mé re egy han gú lag ,- Ft tá mo ga - tás nyúj tá sát ítélt meg a tes tü let. VI. Az Aszód Kis tér ség Ön kor mány za ta i nak Több cé lú Tár su lá sa meg ál la po dá sá nak mó do sí tá sát fo gad ta el egy han gú lag a tes tü let. A pol - gár mes ter hang sú lyoz ta, hogy bi zo nyos fel ada tok ki ke rül tek, valamelyek pe dig új elem ként je len tek meg, s lé nye ges vál to zás, hogy Kartal ki - szállt egy cso mó fel adat ból. VII. Az Aszód Kis tér ség Ön kor mány za ta i nak Több cé lú Tár su lá sa ki - egé szí tő meg ál la po dás a pe da gó gi ai szak mai szol gál ta tá sok kis tér sé gi

3 önkormányzatihírek /7 8 szin tű el lá tás ról szó ló meg ál la po dást fo gad ta el egy han gú lag a tes tü let. A pol gár mes ter úgy ér té kel te, hogy ez egy jól mű kö dő fel adat. Az egyes te le pü lé sek nem tud nák önál ló an meg ol da ni ezt a fel ada tot, mi vel egy fő te vé keny sé ge egy te le pü lé sen tel jes mun ka idő ben nem szük sé gel te - tik, tár su lá si for má ban vi szont na gyon ha té kony a fel adat el lá tás. VI II-IX. A KMOP 4.5.2/B Szo ci á lis alap szol gál ta tá sok és gyer mek jó - lé ti alap el lá tá sok inf rast ruk tu rá lis fej lesz té se, va la mint kö zös sé gi in téz - mé nyek/te rek fej lesz té se el ne ve zé sű pro jekt ben részt ve vő te le pü lé sek kö zöt ti együtt mű kö dé si meg ál la po dás mó do sí tá sát ill. az eb ben meg va - ló sí ta ni kí vánt gép jár mű be szer zés aján lat té te li ha tár ide jé nek meg - hosszab bí tá sát fo gad ta el egy han gú lag a tes tü let. X. Az Új uta kon Tura vá ro sá ban el ne ve zé sű, KMOP-2.1.1/B sz. ered mé nyes EU-s pro jekt ke re té ben le foly ta tan dó épí té si be ru há zás köz be szer zés aján la ti fel hí vá sá nak tar tal mát egy han gú lag jó - vá hagy ta a tes tü let és an nak írás be li köz zé té tel ét en ge dé lyez te. A do ku - men tá ció el len ér ték ét ,- Ft + ÁFA összeg ben ál la pí tot ta meg. A dön tés ho za tal alatt egy ko ráb bi ha tá ro zat nak meg fe le lő en Baranyi Mik lós kép vi se lő el hagy ta a tár gya ló he lyi sé get má jus 18-án 16 óra kor so ron kí vü li ülést tar tott a kép vi - se lő-tes tü let 2 fő elő re be je len tett tá vol ma ra dá sá val I. A KEOP-1.1/2F/ Te le pü lé si szi lárd hul la dék gaz dál ko - dá si rend szer fej lesz té se Tura és tér sé gé ben el ne ve zé sű tá mo ga tás ra ítélt pá lyá zat hoz szük sé ges ,- Ft ön erő évi költ ség ve tés - ben tör té nő biz to sí tá sá ról dön tött egy han gú lag a tes tü let. A Tura kül - te rü let 0272/7 hely raj zi szá mú, 6 ha te rü le tű, ki vett te lep hely és 4 épü - let (gép szín, üzem vi te li épü let, vá lo ga tó csar nok, kom poszt tár) re gi o - ná lis hul la dék le ra kó te lep meg ne ve zé sű, ki vett mű ve lé si ágú in gat la - nát, mely az ön kor mány zat tu laj do nát 3180/6000 tu laj do ni há nyad ban ké pe zi, a kor lá to zot tan for ga lom ké pes va gyo ni kör ből a for ga lom ké - pes va gyo ni kör be he lyez te a tes tü let. To váb bá egy han gú lag dön tött ar ról, hogy a Tura és Tér sé ge Hul la dék gaz dál ko dá si Ön kor mány za ti Tár su lás ál tal fel vett 53millió Ft ÖKIF hi tel és já ru lé kai ere jé ig 53%-ban kész fi ze tő ke zes sé get vál lal, kö te le zett sé get vál lal ar ra, hogy a fu tam - idő éve i ben az er re vo nat ko zó ki adá so kat a költ ség ve tés be be ter ve zi, va la mint az OTP Bank Nyrt.-nél fel vé tel re ke rü lő hi tel kap csán az OTP Bank szá má ra he lyi jel zá log jo got ala pít. A hi tel ügy let egyéb fel tét ele i - ről va ló meg ál la po dás sal, a hi tel szer ző dés meg kö té sé vel a pol gár mes - tert és a jegy zőt bíz ta meg a gré mi um. II. A köz te rü le tek hasz ná la tá ról szó ló ön kor mány za ti ren de le tet mó do sí tot ta egy han gú lag a tes tü let. A té ma a zsámboki Li li om szál Egye - sü let té rí tés men tes köz te rü let hasz ná la ti igé nye kap csán ke rült na pi - rend re. Az 1 évig ter je dő köz te rü let-hasz ná lat en ge dé lye zé se a pol gár - mes ter ha tás kö ré be tar to zik. A Kép vi se lő-tes tü let elő ze tes hoz zá já ru lá - sá val a pol gár mes ter a köz te rü let hasz ná lat en ge dé lye zé sét ké rel me zőt a köz te rü let-hasz ná la ti díj meg fi ze té se alól ab ban az eset ben men te sít - he ti, ha kul tu rá lis-, sport ren dez vény re, te vé keny ség re, sza bad idős ren - dez vény re, ál la mi vagy ön kor mány za ti ün nep pel kap cso la tos ren dez - vény meg szer ve zé sé re párt ki vé te lé vel tár sa dal mi szer ve zet ké rel me - zi a díj men tes köz te rü let hasz ná la tot. A ren de let tel jes ter je del mé ben a hon la pon ol vas ha tó: 14/2011.(V.19.) ren de let a köz te rü le - tek hasz ná la tá ról szó ló 12/2008.(VI.26.) ren de let mó do sí tá sá ról má jus 25-én 16 óra kor mun ka terv sze rin ti ülést tar tott a kép vi se lő-tes tü let 1 fő elő re be je len tett tá vol ma ra dá sá val. I. A tes tü let egy han gú lag el fo gad ta a le járt ha tár ide jű ön kor mány za ti ha - tá ro za tok vég re haj tá sá ról szól je len tést. II. A tes tü let 15/2011.(V.26.) sz. ren de le té nek egy han gú meg al ko tá sá - val mó do sí tot ta a 6/2011.(II.10.) sz. ren de le tet. En nek ér tel mé ben a hi va - ta li mun ka időn tú li, de hi va ta li he lyi ség ben tör té nő há zas ság kö tés és be - jegy zett élet tár si kap cso lat lé te sí té sé re vo nat ko zó dí jat (20.000,- Ft) meg kell fi zet ni az anya köny vi ese ményt meg elő ző 5 mun ka na pon be lül. Az ere de ti ren de let 1. sz. mel lék le te 2. a), b), c) al pont ja i nak ha tá lyon kí vül he - lye zé sé vel a hi va ta li mun ka időn kí vül en ge dé lye zett há zas ság kö tés vagy be jegy zett élet tár si kap cso lat lé te sí té se ese tén fi ze ten dő díj: ,- Ft+ ÁFA. A ren de let tel jes ter je del mé ben a hon la pon ol vas ha tó. III. Gó lya Istvánné óvo da ve ze tő írá sos elő ter jesz té sé ben a Kas tély - ker ti Óvo da éves be szá mo ló ját fo gad ta el egy han gú lag a tes tü let. Szendrei Fe renc pol gár mes ter meg kö szön te az óvo da ve ze tő jé nek és dol go zó i nak ál do za tos mun ká ját, to váb bá el is me rés sel szólt ala pít vá - nyuk ról, a Bó bi ta Ala pít vány ról, amely je len tős for rást biz to sí tott az óvo - da bő ví tés ön kor mány za ti ill. pá lyá za ti be ru há zá sa mel lé, já té kok és tor na szo ba be ren de zé sek vá sár lá sá val. Ké pes lap ba il lő nek ne vez te az új tor na szo ba épü let szár nyát és an nak ren de zett ud va ri kör nye ze tét. Az óvo da ve ze tő szó be li ki egé szí té sé ben két dol got kí vánt még ki emel ten hang sú lyoz ni: Ne ve lő tes tü le tük kez de mé nyez te be széd kész ség és moz - gás fej lesz tő fog lal ko zá sok fel ál lí tá sát. Bár ed dig még nem hoz ta meg a várt ered ményt, de to vább ra sem mon da nak le ró la, ha nem több oda fi - gye lés sel és se gít ség adás sal foly tat ni kí ván ják ezt a mun kát. Fel hív ta to - váb bá a dön tés ho zók fi gyel mét, hogy amennyi ben el fo gad ják az új köz - ok ta tá si tör vény kon cep ci ó ját, úgy 2012-ben már min den óvo dai igényt ki kell elé gí te ni, így a tes tü let nek ér de mes el gon dol koz nia óvo da bő ví tés - ben. Er re re a gál va a pol gár mes ter el mond ta, hogy nyil ván, ha ezt a fel ada tot kö te le ző vé te szi az ál lam, ak kor gon dos ko dik an nak meg ol dá si mód já ról is. IV. Szil ágyi Józsefné óvo da ve ze tő írá sos elő ter jesz té sé ben a Többsincs Óvo da és Böl cső de éves be szá mo ló ját fo gad ta el egy han gú lag a tes tü let. Szendrei Fe renc pol gár mes ter meg kö szön te az óvo da ve ze tő jé - nek és dol go zó i nak ál do za tos mun ká ját, to váb bá el is me rés sel szólt ar ról, hogy mi lyen mű gond dal, pél da ér té kű mó don üze mel te tik a böl cső dét, si - ke re sen meg szer vez ték és mű köd te tik a ba ba-ma ma klu bot. Úgy tudsz gon dol kod ni a fenn tar tó fe jé vel, mint hogy ha a fenn tar tó min dig ott len - ne. mond ta a pol gár mes ter. Kálna Ti bor, a KOS Bi zott ság el nö ke je lez - te, hogy a be szá mo ló tár gya lá sa kor ki emel tek egy rész le tet, ne ve ze te sen az érin tés vé del mi prob lé mát, mely más ha tás kör be tar to zik. Müller Gab ri el - la, Mű sza ki és Épí tés ha tó sá gi Iro da ve ze tő tá jé koz tat ta a tes tü le tet, hogy a Kas tély ker ti Óvo dá nál az épí tés kap csán meg csi nál tat ták az érin tés vé del - mi vizs gá la tot, ami re a má sik in téz mény nél is sor ke rül ne. V. Luk ács Ist ván, a Tura Biz ton sá gá ért 2002 Pol gár őr Egye sü let el - nö ke éves mű kö dé sük ről írás be li tá jé koz ta tót adott a tes tü let nek, me - lyet ala pos szó be li ki egé szí tés sel erő sí tett meg. Rész le te sen tag lal ta ki - adá sa i kat, mi vel az igé nyelt 1,5 mil lió Ft he lyett eb ben az év ben 600 eft-tal tá mo gat ta a szer ve ze tet a köz pén zek fel hasz ná lá sá ról dön tő KOS Bi zott - ság az el múlt évi 1 mil lió Ft-hoz ké pest. A ta va lyi év ben ,- Ft-ot köl töt tek, az ön kor mány za ti tá mo ga tás mel lett 700 eft bá li be vé tel ük volt, va la mint a tag díj be fi ze té sek. Éven te mint egy 500 eft-ot köl te nek el üzem anyag ra, emel lett van 3 te le fon juk (1 db szol gá la ti te le fon az au tó - ban és 1-1 az al el nö kök nél) 400 eft te le fon szám lá val, de rend sze re sen kell köl te ni ük au tó kar ban tar tás ra (a ja ví tá si mun kát tá mo ga tás ként kap ják), au tó biz to sí tás ra, ban ki dí jak ra, iro da szer re, nyom tat vá nyok ra, de az el múlt év ben új egyen ru hát is vá sá rol tak 600 e Ft-ért. Az ön kor - mány za ti tá mo ga tás ilyen je len tős mér té kű csök ken té se kö vet kez té ben je len leg üres a zse bük. Az el nök kö zöl te a dön tés ho zók kal, hogy amennyi ben nem tud ják a tá mo ga tást ki egé szí te ni 1 mil lió Fo rin tig, úgy nem tud ják to vább vál lal ni a 2007 jú ni u sa óta a pol gár őr ség ál tal vég zett vá sá ri jegy sze dést és for ga lom irá nyí tást, me lyet át la go san 6 fő vel, el len - szol gál ta tás nél kül bo nyo lí tot tak, sza bad ide jük ter hé re. Saj nos így le kell mon da ni uk to váb bá a te le fo nok ról, meg kell szün tet ni ük az éj sza kai ügye le te ket, hisz las san már nem tud nak be le tan kol ni az au tó ba. Az el - nök nem ál lí tot ta, hogy je len lét ük kel, de akár még rend őri je len lét tel is 100%-os biz ton ság len ne Turán, de a szol gá la ti au tó moz gá sa a rab lók, be tö rők szá má ra azért vissza tar tó erő. Fé lő, hogy a szük sé ges tá mo ga - tás hí ján ez a biz ton ság is el fog ma rad ni, pe dig Tura la kos sá ga el vár ná, hogy min den ut cá ban je len le gye nek. A gré mi um meg tud hat ta, hogy a me gyei el nök is mét el is me rés ben ré sze sí tet te a turai pol gár őr sé get, leg - ki emel tebb nek mi nő sít ve a kör nyék 9 pol gár őr sé ge kö zül. En nek ré sze az Aszó di Rendőrörssel va ló együtt mű kö dés is a meg tan kolt au tó juk hasz ná la ti le he tő sé gé nek fel aján lá sá val, hi szen au tó hí ján ki sem ve zé - nyel het nék a kmb-seket Turára. Kor sós At ti la e.u. ta nács nok hoz zá szó lá sá ban el mond ta, hogy az in - du lás tól je len van a pol gár őr ség éle té ben. Lát ja, hogy egy ne héz idő sza - kon men nek ke resz tül, mi vel kí vül ről-be lül ről meg pró bál ják a pol gár őr sé - get szét ver ni. Meg lá tá sa sze rint a te le pü lé sen élők nek a biz ton ság ér zet - éhez, jó köz ér zet éhez nagy ban hoz zá já rul a pol gár őr egye sü let. Köz tu - dott, hogy a rend őr ség a pol gár őr ség ben zin jén és au tó ján jár őrö zik, mert a rend őr ség nél nincs pénz sa ját ra. Nyo ma té ko sí tot ta, hogy meg kell ta lál - ni azt a for mát, ami vel a min. 1 mft éves tá mo ga tás min den képp ga ran tál - ha tó. A leg jobb az vol na, ha a kö vet ke ző év től ez kü lön so ron je len ne meg az ön kor mány zat költ ség ve tés ében, nem pe dig a gyer mek tá bo roz ta tás ra is fel hasz nált el oszt ha tó köz pén zek kö zött. Ha ez a szer ve zet fel bom la na, szin te le he tet len vol na újat ala kí ta ni, pe dig szo mo rú tény, hogy a bűn el kö - ve té sek szá ma egy re nö vek szik, nem is be szél ve a drog rob ba nás ról. Marosvölgyi Já nos, a Pénz ügyi Bi zott ság el nö ke is vé le ményt nyil - vá ní tott ar ról, hogy a köz pén zek ből so kat ítélt meg a dön tés ho zó bi - zott ság gyer mek tá bo roz ta tás ra, hi szen ott a szü lő job ban hoz zá tud na à

4 2011/7 8 4 önkormányzatihírek à já rul ni. Sá ra Ta más, a Te le pü lés fej lesz té si Biz. El nö ke re mé nyét fe jez te ki, hogy a Turai Hír la pot ol va só la kos ság nak is meg moz gat ja a fan tá zi á ját, hogy mi lyen ne héz anya gi hely zet ben van a pol gár őr ség. Kálna Ti bor KOS el nök, Pá lin kás Il di kó és Sá ra Ta más KOS bi zott sá - gi ta gok el mond ták, hogy vi tán felül áll a pol gár őr ség ma ga sabb tá mo - ga tá sá nak szük sé ges sé ge és in do kolt sá ga, de a köz pén zek el osz tá sá ról szó ló dön tés ho za tal nál szá mos komp ro misszu mot kel lett hoz ni, hi szen ele ve több mint 700 eft-tal ke ve sebb pénzt tud tak idén szét osz ta ni. Min - den el vo nás sal já ró dön tés fájt va la ki nek. Min dig csak va la ki től, va la kik - től el vé ve le het ne töb bet ad ni egy má sik tá mo ga tott nak. Ter mé sze te sen le het újabb bi zott sá gi ülést össze hív ni a dön tés fe lül bí rá lá sá ra, az az a tá - mo ga tás eme lé sé re, de for rást is kell meg je löl ni hoz zá. A pol gár mes ter azon a vé le mé nyen volt, hogy a köz pén zek el osz tá sá nál a pol gár őr ség kell, hogy le gyen a leg fon to sabb tá mo ga tott, ezért nem is ír ta alá a 600 eft-ról szó ló szer ző dést, ha nem át te kin tik, ho gyan tud ja az ön kor - mány zat a hi ány zó össze get ren del ke zés re bocsájtani. Kér te, hogy az el nök mély re ha tó kö szö ne tét tol má csol ja Tura la kos sá ga ne vé ben is a pol gár őr tár sak nak, eb ben az ügy ben min den sér tő dést te gye nek fél re, s a to váb bi ak ban is a szo ká sos helyt ál lást re mé li, meg ígér ve, hogy az anya - gi a kat mel lé te szik az ön kor mány zat ré szé ről. A be szá mo ló egy han gú lag el fo ga dás ra ke rült. VI. A tes tü let egy han gú an el fo gad ta Dr. Vé szi Zsu zsan na ko or di ná ci - ó ért fe le lős há zi or vos írá sos tá jé koz ta tó ját a Köz pon ti Or vo si Ügye let mű kö dé sé ről. Pá lin kás Il di kó, az Eü. és Szoc. Bi zott ság el nö ke afe lől ér dek lő dött, hogy az ügye let ből ki esett Perjési dok tor hi á nyát ho gyan ol dot ták meg, eset leg Tura új há zi or vo sa, Dr. Iván Csil la mu tat-e e te kin - tet ben agi li tást. Egyút tal ér dek lő dött, hogy fel me rül het-e az ügye le ti rend szer ben a vál lal ko zói for ma le he tő sé ge. Vé szi dok tor nő vá la szá ban el mond ta, hogy Perjési dok tor he lyett Dr. Gaszner Zsu zsan na lé pett be a rend szer be, de már Iván dok tor nő is be je lent ke zett a jegy ző asszony nál, hogy az ügye le ti té ma kör ben szer ző dést kös se nek. Hang sú lyoz ta, hogy je len leg a vál lal ko zói for mát el ve tet ték, me lyet Szendrei Fe renc pol gár - mes ter az zal egé szí tett ki, hogy egy pro fit ori en tált for má ban dup la annyi em ber jut egy or vos ra, a be teg nek le csök ken az esé lye ar ra, hogy idő ben ér jen oda hoz zá az or vos, vi szont a Turán mű kö dő or vo si ügye le tet min - ta sze rű nek ne vez te. A to váb bi szó be li ki egé szí té sé ben a dok tor nő is mer tet te, hogy át - la go san 9 házhozhívás van na pon ta, mely nö vek vő ten den ci át mu tat a ko ráb bi hoz ké pest, ez mind a ko csi ko pá sá val, plusz ben zin költ ség - gel jár. Turáról és Hévízgyörkről nö ve ke dett meg a hí vá sok szá ma, pe dig előt te Turáról na gyon so kan be jöt tek a köz pont ba. Nyo ma té - ko san kér te, hogy ha bár mi lyen le he tő sé ge van a fenn tar tó nak az em - be re ket tá jé koz tat ni ar ról (pl. a Turai Hír la pon ke resz tül), hogy ha csak le het sé ges, jöj je nek be és ne ház hoz hív ják az or vost, ak kor ké - ri, hogy te gyék meg. VII. Szendrei Fe renc pol gár mes ter ja vas la tot tett a Galgamenti Re - gi o ná lis Víz mű üze mel te té si szer ző dé sé nek meg kö té sé re, me lyet az zal in do kolt, hogy az át ala ku ló víz va gyon ha ma ro san csak egy-egy nagy re gi o ná lis víz mű vet sze ret ne hely zet be hoz ni, 100ezer be kö tés alatt hagy ná nak meg víz mű ve ket. A Galgamenti Víziközmű Kft. je len leg 22ezer be kö tés nél tart. Vi szont a 12 tár sult te le pü lés au to nó mi á ját nem sze ret nék el ve szí te ni, hi szen Turának ha té ko nyabb és ol csóbb így, mint ha egy ma mut cég be ke be lez né. Az ál la mi di rek tí va sze rint az amor ti zá ci ó val meg kell emel ni a víz dí jat, mely vár ha tó an 50%-os emel - ke dést is je lent het. Mint a Víziközmű Tár su lás el nö ke ja va sol ta, hogy az üze mel te té si szer ző dést a víz jo gi en ge dély vé gé ig, az az de cem ber 1-ig kös sék meg, hogy ez ál tal be le szó lá suk le hes sen sa ját sor sunk ba. A Kor mány szán dé ka a víziközmű va gyon ki ját szá sá nak meg fé ke zé sé ről he lyes ugyan, de ért he tet len, hogy az ön kor mány za ti tu laj don ban lé vő tár su lást vagy gaz da sá gi tár sa sá got mi ért kell szét szed ni. Hi szen pl. en - nek a tár su lás nak ered mé nye sek a pénz ügyi mu ta tói: a könyv sze rin ti ér ték 10%-kal nőtt, 8 mft adót fi zet tek be, min den fel újí tá si te vé keny - ség nek és ad-hoc hi bá nak ele get tet tek, eft cél tar ta lé kot ké pez - tek A tes tü let egy han gú lag meg ad ta a fel ha tal ma zást a pol gár mes ter - nek a szer ző dés meg kö té sé re. VIII. A 040/54 és 040/53 hrsz-ú ön kor mány za ti tu laj do nú in gat la - no kat egy han gú lag EV-2 öve zet ből GKSZ-4, a 040/52 hrsz-ú in gat lant EV- 2 öve zet ből köz le ke dé si cé lú köz te rü let területfelhasználási mód ba so - rol ta át. A köz is mert ne vén ré gi sze mét te lep gaz da sá gi te rü let té va ló át - mi nő sí té se meg ad ja a le he tő sé get, hogy 3 ha ipa ri te rü le tet ala kít sa nak ki, amely nek el he lyez ke dé se for gal mi szem pont ból is ked ve ző. Se res Tün de KOMMUNÁLKFT.FELHÍVÁSA Tisz telt Fo gyasz tók! Az utób bi idő ben több ször elő for dult, hogy a te le fon há ló za tun kat meg ron gál ták, mely nek kö vet kez té ben a Tura-galgahévíz Kommunál Kft.-hez nem le het hi bát be je len te - ni. Ab ban az eset ben, ha az Önök hí vá sá ra sen ki nem ve szi fel a Kft.-nél a te le font és az üze net rög zí tő sem kap csol be, úgy ki - zá ró lag a te le fon há ló zat ban van a prob lé ma. A meg szo kott el - ér he tő sé günk he lyett az aláb bi te le fon szá mon le het a hi bá kat és egyéb vo nat ko zó be je len té se ket ten ni: 30/ Meg ér té sü ket kö szön jük. Less Krisz ti án ügy ve ze tő TÁ JÉ KOZ TA TÓ OKMÁNYIRODAIBANKKÁRTYÁS FIZETÉSILEHETŐSÉGRŐL Tá jé koz tat juk Tisz telt Ügy fe le in ket, hogy Tura Vá ros Pol - gár mes te ri Hi va ta la Ok mány iro dá já ban le he tő ség van az il le té kek és igaz ga tá si szol gál ta tá si dí jak bank kár tyá val tör - té nő meg fi ze té sé re. Az Elekt ro ni kus fi ze tés meg va ló sí tá - sa pro jekt hez a Köz igaz ga tá si és Elekt ro ni kus Köz szol gál - ta tás ok Köz pon ti Hi va ta la az Ok mány iro dai bank kár tyás fi ze tés meg va ló sí tá sa ver ti ká lis alprojekttel kap cso ló dott, amely nek cél ja az ok mány iro dák ban a sze mé lyes meg je - le nés hez kap cso ló dó ügy in té zés ese té ben az il le té kek és igaz ga tá si dí jak bank kár tyá val tör té nő meg fi zet he tő sé gét biz to sí tó POS ter mi ná lok te le pí té se volt. A bank kár tyás fi ze tést le he tő vé te vő POS ter mi ná lok Tura Vá ros Pol gár mes te ri Hi va ta la Ok mány iro dá já ban is te le pí tés re és be üze me lés re ke rül tek, így az ok mány iro - dai ügy in té zés so rán a pos tai fel adó ve vény mel lett le he - tő ség van az il le té kek és igaz ga tá si szol gál ta tá si dí jak bank kár tyá val tör té nő meg fi ze té sé re is. Tura, au gusz tus 3. Dolányi Róbertné Jegy ző KöZLEMÉNY év re ez év szep tem ber 30-ig igé nyel he tő a nagy csa lá dos OK ré szé re GÁZÁRKEDVEZMÉNY Azok a nagy csa lá dos ok akik há rom vagy több gyer mek után ré - sze sül nek csa lá di pót lék ban ked vez mé nyes áron ve he tik igény - be a föld gázt év re, amennyi ben er re irá nyu ló ké rel mü ket 2011.szeptember30-igel jut tat ják a be je len tett la kó hely, il let ve tar tóz ko dá si hely sze rint il le té kes magyarállamkincstármegyei igazgatóságához. A ked vez mény az igény lő lap ki töl té sé vel és a csa tolt utol só ha vi gáz szám la má so la tá val igé nyel he tő. Tár sas - ház ban élők nek nem kell szám lát mel lé kel ni. A hi ány pót lás el ke - rü lé se ér de ké ben a ké rel met a nagy csa lá dos ház tar tás ban élők kö zül an nak kell be nyúj ta nia, aki nek a ne vé re a szám la szól. Az igény lő la pot a Kincs tár pos tai úton meg küld te az érin tett csa lá dok nak, va la mint le tölt he tő a Kincs tár hon lap já ról ( to váb bá be sze rez he tő a me gyei igaz ga tó sá gok tól és a gáz szol gál ta tók tól is. A ked vez ménnyel össze füg gő kér dé sek meg vá la szo lá sá ra a Ma gyar Ál lam kincs tár ügy fél szol gá la tai, il let ve a call cen ter ( , , , ) mun ka tár sai ren del ke zé sé re áll nak. Ma gyar Ál lam kincs tár, au gusz tus 3.

5 önkormányzatihírek /7 8 ismét 5 km út épül turán ASZFAlTOZZÁK AZ ISKOlA gábor ÁROn BOcSKAI gyóni VÖRÖSMARTy JÓKAI délibáb HOllÓ KÖZ utcákat A Holló közben még a tükörkiemelés folyt, a Vörösmarty utcában készült a rétegrendek első szintje, a Bocskaiban pedig már szegélyköveztek, amikor július utolsó napjaiban helyszíni szemlén voltunk Szendrei Ferenc polgármesterrel. Az Új utakon Tura vá ro sá - ban című európai uniós pályázati projekt tavaly felavatott beruházásával megegyező mű - szaki tartalommal valósul meg a fenti 7 utca szilárd burkolata október 15-re. Fotók: Seres Tünde tájékoztatás útépítési kivitelezési munkák megkezdéséről Tisz telt In gat lan tu laj do no sok! Tisz telt La ko sok! Tura Vá ros Ön kor mány za ta ne vé ben tisz te let tel tá jé koz ta tom Önö ket, hogy az Új uta kon Tura vá ro sá ban cí mű ered mé nyes eu ró pai uni ós pá lyá za tunk el ér ke zett a meg va ló sí tás sza ka szá ba. Az ön kor mány zat tör vé nyi kö te le - zett sé gé nek ele get té ve le foly tat ta az út épí té si ki vi te le zés re irá nyu ló köz be - szer zé si el já rást, mely nek ered mé nye - ként jú li us 19-én az ön kor mány - zat ré szé ről alá írás ra ke rült a ki vi te le - zés re vo nat ko zó szer ző dés a PENTA Ál - ta lá nos Épí tő ipa ri Kft.-vel (2100 Gö döl - lő, Ke nyér gyá ri út 1/E). Mint az bi zo nyá ra Önök előtt is is - mert, je len be ru há zás ban az aláb bi bel - te rü le ti utak szi lárd bur ko lat tal tör té nő meg épí té sé re ke rül sor: Is ko la ut ca, Gá - bor Áron ut ca, Bocs kai ut ca, Gyóni Gé - za ut ca, Vö rös mar ty út, Jó kai ut ca, Hol - ló köz és Dé li báb ut ca. Ön kor mány za tunk a ki vi te le ző ré - szé re a mun ka te rü le tet át ad ta, vár ha tó - an a mun kák egyi de jű leg több hely szí - nen fog nak meg kez dőd ni. Az út épí tés vár ha tó be fe je zé se: ok tó ber 15. Az út épí tés ide je alatt az eset le ges kel le met len sé gek mi att szí ves el né zé - sü ket kér jük. Tura, jú li us 19. Tisz te let tel: Szendrei Fe renc pol gár mes ter APENTAKFT.tájékoztatója tiszteltlakosság! Tá jé koz tat juk Önö ket, hogy azok az ut cák, me - lye ken út épí té sek foly nak, je len leg a Penta Kft. mun ka te rü le tei. Az azo kon va ló köz le ke dést meg pró bál juk mi ni má li san aka dá lyoz ni. A mun ka te rü le ten tör té nő bal ese tért, kár - eset ért cé günk fe le lős sé get nem vál lal. A biz ton sá gos gya lo gos köz le ke dés re az ár kon kí vü li te rü le tet ajánl juk! Bata Pé ter meg bí zott pro jekt ve ze tő PEnTA Ál ta lá nos Épí tő ipa ri Kft gö döl lő, Ke nyér gyá ri út 1/E Tel.: Fax:

6 2011/7 8 6 megkérdeztük A be ru há zás: a Tura 5679/3 hrsz-ú (tu laj do nos: Tura Vá ros Ön kor mány za ta), a Tura 5679/5 hrsz-ú (tu laj do nos: a Ké - rel me ző) és az É-i irány ban igény be vett Tura 5679/7 hrsz-ú (tu laj do nos: Tura Vá ros Ön kor mány za ta) in gat la no kat érin ti. A fent ne ve zett in gat la no kon a Ké rel me ző egy 12 ha te rü - le tű üveg há zas ker té szet lé te sí té sét és ab ban pa ra di csom ter mesz té sét ter ve zi. Az üveg há zat és a kap cso ló dó lé te sít mé nye ket több ütem ben va ló sít ják meg. Az üveg há zak fű té sét ter mál víz zel old ják meg. A pa ra di csom pa lán ták ter mesz té se kultúrcsatornákon tör té nik, ame lye ket 1,5 mé ter ma ga san il lesz - te nek az üveg ház szer ke ze té be. Eze ken a táp csa tor ná kon ke resz tül ke rül ki osz tás ra a táp ta laj, ame lyek re a nö vény - pa lán tá kat ül te tik, és egy nylon zsi nór ral rög zí tik a mennye - ze ti tar tó hoz. A ter mesz té si stra té gi á ra ala poz va ke rül ki vá - lasz tás ra a leg al kal ma sabb táp ta laj. A nö vé nyek ön tö zé se szá mí tó gép ve zé relt au to ma ti zált rend szer, a pa lán ták kis ada gok ban kap ják a vi zet és a táp anya go kat. A be ru há zás - hoz a geo ter mi kus ener gi át ki nye rő ter me lő/vissza saj to ló kútpár ke rül ki ala kí tás ra. ol vas ha tó a Tura vá ros hon lap - já ra is fel tett, már ci us 19-i dá tum mal jegy zett Tura Orgainc garden c. vizs gá la ti anyag ban. Paradicsomtermesztés melegvízzel A mintegy 8 milliárd forintos összköltségvetésű paradi csom - termesztési beruházás melyből 900 millió forintot a kutak meg fúrása tesz ki a kivitelezés szakaszába érkezett, így min den jel arra mutat, hogy a több évtizedes álmodozás és a né hány éves előkészítés végre testet ölt egy konkrét cél meg va - ló sításában. A jövőbe mutató fejlesztéseket magáénak valló, s az zal Tura város ügyét, fejlődésének szolgálatát tel jesítő Szend rei Ferenc polgármester a munka minden fázisát fi gye - lem mel kíséri. A témáról nemcsak az irodában, hanem a fú - rá sok helyszínén is beszélgettünk, ahol már felhő ka rcolók ma gasodnak, hogy mihamarabb kinyerjék a természet aján - dé kát, a 130 C fokos hővízet. Mi lyen mó don csa pó dik le a kör nye ző te le pü lé se ken, a tár su - lás töb bi te le pü lé sén en nek a nagy sza bá sú be ru há zás nak ill. Tura egyéb fej lesz té se i nek a hí re? Jó pél dá val já runk elöl az zal a po li ti ká val, hogy min den le het sé ges pá lyá za ti for rást meg ra gad tunk, a mi énk hez ha son ló vo lu me nű be ru - há zá sok nem tör tén tek a kör nyé ken. Jó ér te lem ben vé ve irigy ked ve né zik, hogy nem ki áru sít juk az ön kor mány za ti va gyont a fi ze tő ké pes - sé günk biz to sí tá sá ra, ha nem épp el len ke ző leg nö vek vő for gal mi ér - té kű föl de ket vá sá ro lunk, sa ját föld te rü le te in ket je len tős be ru há zá sok - hoz ren del ke zés re bocsájtjuk, mint a Tura ki tö ré sét je len tő me leg vi - zes pro jekt ese tén, ahol már a pa ra di csom ter mesz tés hez hasz ná lan dó kút pró ba ter me lé sét ké szít jük elő. A Turawell Kft. tu laj don vi szo nya i ban van-e he lyi ön kor - mány za ti ill. turai ér de kelt ség? A Turawell Kft.-ben önkormányztunknak nin csen tu laj don ré - sze, vi szont az ál ta luk rész ben meg vá sá rolt Turatherm Kft.-ben van. Ez utób bi ban Tura Vá ros Ön kor mány za ta 20%-ig tu laj do nos. Va ló - szí nű leg ezt a fenn ma ra dó ré szün ket is ér té ke sí te nénk szá muk ra, mi vel a ré gi ku tat ami nek víz hasz ná la ti jo ga 80%-ban az övék kö te le ző en fel kell újí ta ni, próbatermeltetni kell, és ne künk nincs er re fe de ze tünk. Ha nem a 20%-ért és a 131 m 2 (amin a kút van) tu - laj don jo gá ért kap juk a cserekutat az is ko lá ban, vár ha tó an az idei őszi idő szak ban. Er ről té len fű te ni sze ret nénk az in téz ményt, per - sze ez majd csak on nan tól le het sé ges, ami kor már a vissza saj to ló ku tat el ké szít tet te az ön kor mány zat ez vár ha tó an még nem az idei fű té si sze zon ban lesz. Nyá ron pe dig egyéb hasz no sí tá sa len ne a kút nak, ami még egy elő re nem publikus. Mi kor kez dő dött a be ru há zás elő ké szí té sé nek en ge dé lyez te - té se? Mi kor kez dőd tek a fú rá sok? És mi kor kez dőd het ma ga a ter mesz tés? A mint egy két év vel ez előtt meg kez dő dött hosszú fo lya mat vé - gé re ér tünk el az zal, hogy a ren de zé si terv mó do sí tá sa, a szak ha tó - sá gok kal tör té nő egyez te tés meg tör tént. Ko mo lyabb prob lé ma nem me rült fel, a kút fú rá si en ge dé lyek rend ben van nak. Az új ter - me lő kút fú rá sa meg in dult jú ni us ele jén, ami ről az MTI is hírt adott. Je len leg 1050 m-en és 70 C fo kon tart a fú rás, de a cél a 2150 m-es mély ség és 130 C fok ki nye ré se. Egy év idő tar tam alatt gya kor la ti - lag a fi zi kai meg va ló sí tás is meg tör té nik, így vár ha tó an jö vő év jú - ni u sá ban in dul a pa ra di csom ter mesz tés. Ki vég zi a fú rá so kat? Mi lyen re fe ren ci ái van nak a cég nek? A Ba ra nya me gyei Kővágószőllősön be jegy zett, 1990-ben ala - kult Rotaqua Kft. egy spe ci á lis mély fú rás ok kal fog lal ko zó cég vég - zi a fú rá so kat, Ma gyar or szág és Eu ró pa több pont ján is van nak re - fe ren cia mun ká ik. Eb ben a té ma kör ben ők a leg na gyob bak az or - szág ban. Ko lozs vá ri Kár oly fú ró mes ter már 10 év vel ez előtt is dol - go zott Turán a me leg vi zes kút fú rás ok nál. Az ere de ti leg 12 ha-os be ru há zás nál mi in do kol ta a fel hasz ná - lan dó te rü let meg nö ve lé sét a Turawell Kft. ré szé ről, mely re igényt nyúj tot tak be az ön kor mány zat fe lé, ahogy ar ról ko ráb ban a tes - tü le ti ülé sek be szá mo ló já ban is hírt ad tunk.? Az üze mi mé ret mi nél na gyobb egy bi zo nyos fo kig, az ál ta lá - nos költ sé gek an nál job ban meg té rül nek. A te rü let le he tő sé gek vol - tak ko ráb ban kor lá to zot tak jo gi aka dá lyok mi att, de az óta az ön - kor mány zat a te le pü lés ren de zé si esz kö zök mó do sí tá sá val bér be ad ha tott to váb bi 6 ha-t. Ez év ele jé ig kü lön le ges üdü lő te rü let ként volt nyil ván tart va az érin tett bér le mény, s most ren del te tés sze rű át - so ro lás ra ke rült. Ne künk csak örö münk re szol gál, hogy ott va la ki ren det te remt hisz hi á ba van ku tunk, ha víz ki vé te li jo gunk nin - csen, a Turawell Kft. vi szont a te rü le tet jó gaz da mód já ra ke ze li. Ha a turai la ko sok kö zül va la ki be te kin tést sze ret ne nyer ni a je - len le gi mun ka fo lya mat ok ba, a kút fú rás lát vá nyos sá gá ba, meg te he ti?

7 megkérdeztük /7 8 Annak érdekében, hogy 2012 júniusában Turán is paradicsomszüret kezdődhessen, Magyarország legjelentősebb, komoly referenciákkal rendelkező mélyfúrással foglalkozó cége, a Rotaqua és Kolozsvári Károly fúrómester már az előkészületeket végzik. A július végén mért eredmények: 1050 méter mélység, 70 C fok vízhőmérséklet. Fotó: Tóth M. Imre, Seres Tünde Min den kép pen ve lem egyez tes sen, s igény ese tén meg szer ve - zem az üze mi te rü let lá to ga tá sát, be já rá sát, hi szen na gyon ko moly mun ka vé del mi rend sza bály ok van nak. Ki zá ró lag pa ra di csom ter mesz tés ben gon dol kod nak csak? Sze ret né nek ké sőbb, egy kö vet ke ző lép cső ben majd ka li for ni - ai pap ri kát is ter mesz te ni. Faj tá ját te kint ve az itt ter mesz ten dő el tér a Turán fó li á ban vagy sza bad föld ben ne vel tek től? Ez a kú szó für tös pa ra di csom faj ta egy oszt rák sza ba da lom, a Zeiler Gmbh. sza ba dal ma, amely nek Bécs mel let ti, m 2 -es (a turai üzem en nek csak nem a dup lá ja lesz) üze mé ben lá to ga tást tett ta valy nyá ron egy tes tü le ti de le gá ció. Ott sa ját sze münk kel győ ződ - het tünk meg a bi o ló gi ai, at kák kal meg ol dott nö vény vé de lem ről. Ezen kí vül a pa ra di cso mot szár ral együtt sze dik le, mert a fürt ki vá - ló an él a szár ról. Ez a pa ra di csom érett ál la pot ban, be cso ma gol va egy hó na pig el tart ha tó. A föld ből ki jö vő szá rat a so rok alatt gyűj tik, majd a kö vet ke ző év ben zöld trá gyá nak fel hasz nál ják a lo cso ló víz - be ke ver ve. Így gya kor la ti lag csak új ra fel hasz nál ha tó, az az kom - posz tál ha tó hul la dék ke let ke zik a ter me lés so rán. A Turawell Kft. ko ráb bi be szá mo ló já ban ol vas ha tó, hogy fel - ve vő pi ac ként Auszt ri á ból és Né me tor szág ból mu tat ko zik ki - emelt ér dek lő dés, de Ma gya ror szág ra is sze ret né nek szál lí ta ni. Te - le pü lé sünk, Tura azon ban in kább a mun ka erőt fog lal koz ta tás te - rén le het ne kedvezményezett Kb. 150 főt kí ván nak majd fog lal koz tat ni, ami ből re mé lem, hogy a dön tő több sé ge turai mun ka vál la ló lesz. Ter mé sze te sen ki vé telt fog ké pez ni a spe ci á lis szak ké pe sí tést igény lő mun ka he lyek fel töl té se. Már a je len le gi sza kasz ban is be von tunk turaiakat a vál lal ko zók szint jén, hi szen he lyi őr ző-vé dő kft. gon dos ko dik a te rü let fel ügye - le té ről, egy he lyi épí té si al vál lal ko zó is köz re mű kö dik majd és a mun ká sok el szál lá so lá sát is turai pan zi ó ban old juk meg. Mi lyen idő tar tam ban gon dol kod nak a pa ra di csom üzem kap - csán? Az az a kút ho za ma és a víz hő fo ka med dig ter jeszt he ti ki ezt a te vé keny sé get? Gya kor la ti lag kor lát lan idő re, ní vó vesz te ség től nem kell tar ta ni. A le ve gő oxi gén jé vel nem is érint ke zik a hővíz, mi vel azon nal vissza saj to lás ra ke rül. Ma ga a bér le ti szer ző dés 25 év re van alá ír va. Ta valy év ele jén a tes tü let Te le pü lés fej lesz té si és Kör nye zet vé - del mi Bi zott sá ga és B. Nagy Hel ga fő épí tész bi zo nyos ész re vé te le - ket fo gal maz tak meg. Mi re vo nat koz tak ezek? Kör nye zet vé del mi ag gá lyok me rül tek fel el ső sor ban. A szak ha - tó sá gi ál lás fog la lás ok azon ban min den elő ze tes ag go dal mat és ké - telyt el osz lat tak. A Kö zép-du na völ gyi Kör nye zet vé del mi Ter mé - szet vé del mi és Víz ügyi Igaz ga tó ság a do ku men tá ci ó ban nem ta lált ki fo gást és ve szé lyez te tő té nye zőt víz vé del mi, hul la dék gaz dál ko dá - si, le ve gő tisz ta ság-vé del mi, zaj- és rez gés vé del mi szem pont ból, kör nye ze ti ha tás vizs gá la ti el já rás meg in dí tá sát nem tar tot ták szük - sé ges nek. A ter mé szet vé de lem ér de ké ben pe dig annyit kö töt tek ki, hogy a kö ze li ho mok bá nya lösz fa la i ban fész ke lő, fo ko zot tan vé - dett gyur gya la got köl té si idő sza ká ban za var ni ti los. Ma gá val a cse re kút tal már je len tő sen nö vek szik az ön kor - mány za ti va gyon, de mi vár ha tó be vé tel ként az ipar űzé si adó kap csán? Ezt most még nem le het pon to san meg be csül ni. In kább úgy fo gal maz nék, hogy 30%-os nö vek ményt gon do lok a je len le gi hez ké pest. Ez a nö vek mény az ön kor mány zat kasszá já ban to vább ra is össze füg gés be hoz ha tó egy sport csar nok meg épí té sé vel? Ha hosszú tá von ren del kez he tünk ez zel a be vé tel lel, ak kor tud - juk meg szó lí ta ni azo kat a for rá so kat, hogy sport csar nok ügy ben to vább tud junk lép ni, és egy sta bi lan vál lal ha tó hi tel tör lesz tés ben gon dol kod junk. Van-e pol gár mes ter úr nak tu do má sa ar ról, hogy a Turawell Kft. ter vez né a he lyi köz élet va la mely ál ta luk pre fe rált te rü le té re ki ter jesz te ni az együtt mű kö dést pl. szpon zor ként a sport, a köz - mű ve lő dés, az egy há zi élet, stb. vo nat ko zá sá ban? Eb ben az év ben az NB.III-as fut ball csa pa tun kat tá mo gat ják, a szpon zor szer ző dés el ké szí té se fo lya mat ban van, a na pok ban bó - lin tott rá a tu laj do no si kö zös ség. Mi új ság a nagykátai nagy ság ren dű strand terv vel? Kö zép tá vú ter ve ink kö zött sze re pel a strand, te hát azt a szó be - szé det, mi sze rint er ről a cél ki tű zés ről le tett vol na az ön kor mány - zat, el sze ret ném osz lat ni. Tény vi szont, hogy hely szín ként nem fel - tét le nül a me leg víz te rü le tén gon dol ko dunk. Azt azon ban már most le szö ge zem, hogy ezt az ál mun kat a turai pol gá rok kal kö zö - sen kell meg va ló sí ta nunk. Az itt élők nek is bi zo nyí ta ni uk kell, hogy haj lan dó ak ál do za tot hoz ni Turáért, pl. egy elő re meg vá sá rolt, sze - mély re szó ló éves strand bér let ki fi ze té sé vel. Szá mí tok a turaiak együtt mű kö dé sé re és lo kál pat ri o tiz mus ára! Se res Tün de

8 2011/7 8 8 megkérdeztük épül, szé pül a Főtér A fő tér fel újí tá sá ra a Városközpont re ha bi li tá ci ó ja több funk - ci ós tér ki ala kí tá sá val cí mű eu ró pai uni ós pá lyá za ton nyert az ön kor mány zat 100 mft-ot. A be ru há zás tel jes költ sé ge 140 mft. A ter ve ket Zelenai Ta más és Wittek Krisz ti na ok le ve les épí tész mér nö kök ké szí tet ték. A ki vi te le zés re áp ri lis 5-én kö tött szer ző dést az ön kor mány zat az Everling Kft.-vel, ezt kö ve tő en kez dőd tek el az I. ütem ki vi te le zé si mun ká la tai. A má jus 21-i hely zet ről az elő ző szám ban ad tunk tá jé koz ta tást. A be ru há zás je len le gi ál la po tá ról és a to váb bi mun kák ról Szendrei Fe renc pol gár mes tert kér dez tem jú li us 20-án. Je len leg mi lyen a fő tér ké szült sé gi fo ka? Hány százalékon áll a ki vi te le zés? Mi lyen mun kák van nak még hát ra? A ki vi te le zés 60%-os ké szült sé gen áll. Hát ra van még a Dó zsa György út épí té si mun ká i ból az al épít mény, va gyis a CKT-beton és a viacolor le ra ká sa, a vá ros há za előt ti szö kő kút meg épí té se. To váb - bá a szín pad be fe je zé se, a ze ne pa vi lon és mö göt ti rész bur ko lá sa, va la mint a par ko sí tás, a kan de lá be rek el he lye zé se. Nem va ló szí nű, hogy a fő tér kész lesz jú li us vé gé re. Mennyi csú szás vár ha tó? Ez mi ből adó dik? Ami az ön kor mány za ton mú lott az kb. egy hét csú szás. Ezt az elekt ro mos rend szer ter ve zé si hi bá ja okoz ta, mely mi att kár té rí tés - sel élünk. Ar ról van szó, hogy az ön kor mány za ti in téz mé nyek és a csa lá di há zak elekt ro mos be kö té se nem sze re pelt a terv ben, csak a köz vi lá gí tás. Ere de ti leg komp lett ki vál tás ról volt szó, te hát az ABCtől az elekt ro mos ve ze ték föld be he lye zé sé nek, min den épü let és a köz vi lá gí tás be kö té sé nek ter ve zé se ben ne volt a meg ren de lés ben. A hi ba mi att új ra ter ve zés re volt szük ség. Ezért egy hét csú szás el fo - gad ha tó, de a hosszabb ide jű csú szás ra köt bér lesz meg ál la pít va. A ter ve zé si hi bá ból adó dó több let ki adás ho gyan érin ti az ön - kor mány za tot? Mek ko ra pá lyá za ton kí vü li for rás szük sé ges? Anya gi lag a kan de lá be rek ki épí té se ben ne van az alap ten der - ben. A házak bekötése valószínűleg többletkiadást jelent. Mi lyen egyéb mű sza ki prob lé mák vol tak? Egyéb nem volt. A ta laj víz a vá ra ko zás nak meg fe le lő en ala kult, ta lán egy ki csit ma ga sab ban. A na gyobb eső zé sek nél, ami kor a szik kasz tó rend szer épült, volt prob lé ma, össze folyt a víz, szi - vattyúz ni kel lett. Bo nyo dal mak vol tak a köz be szer zés kö rül? Mi eb ből az igaz ság? Je len tős szá mú aján lat te vő volt és mind egyik jó nak és kor rekt - nek tar tot ta az el já rást. A Pro Ré gió köz re mű kö dő szer ve zet vi - szont a bo nyo lí tó tól be kért kü lön bö ző do ku men tu mo kat. Eze ket meg kap ta, de hi á nyos nak vél te. Nem tar tot ta ele gen dő nek egy pá - lyá zó ki zá rá sá hoz. Azt a kö vet kez te tést von ta le, hogy a ki zá rás nem jog sze rű en tör tént. Ké sőbb tisz tá zó dott a hely zet. El kül dés re ke rült az összes do ku men tum, ami be már ben ne vol tak azok az anya gok, amit hi á nyol tak, de elő ze te sen nem kér tek. Vissza vo nás - ra ke rült a dön tő bi zott sá gi ké ré sük, s nem hoz tak ki ben nün ket vét kes nek. Foly tat hat tuk a pro jek tet. A terv mó do sí tás érin tett-e mást is a pro jekt vo nat ko zá sá ban? Az ere de ti leg nyer tes ter vek hez ké pest a ki vi te li terv ben már tér bur ko ló he lyett ter més kő sze re pel, ez lesz le rak va. A ze ne pa vi - lont le mez fe dés he lyett cse rép pel bur kol juk. Ma ga sabb mű sza ki szín vo nal fe le tol tuk el. Ter mé sze te sen a mó do sí tá sok ról egyez tet - tünk a köz re mű kö dő szer ve zet tel. Két la kos sá gi ész re vé tel, il let ve kér dés. Mi ért szű nik meg a jár - da a Dó zsa György út ele jén? Ere de ti leg ar ról volt szó, hogy a ki - ala kí tan dó út kö ze lebb ke rül a Hi va tal hoz. A 2006-os ren de zé si terv ben sze re pelt az az el kép ze lés, hogy a Dó zsa György út ra lesz a te her for ga lom át te rel ve. A je len le gi ter vek - ben ez már nincs, és jár da sincs ter vez ve. A most épü lő út kor lá to - zott for gal mú lesz, csak sze mély gép ko csik hasz nál hat ják, va la mint a cél for ga lom és a kom mu ná lis jár mű vek. Ut ca bú to rok ke rül nek el - he lye zés re a szö kő kút kör nyé kén, és par ko lók lesz nek ki ala kít va A ze ne pa vi lon a fő út kö ze lé be ke rült, kö ze lebb lesz az út hoz mint a pi ac tér hez. A vár ha tó köz úti for ga lom nem fog ja za var ni az elő adá so kat?

9 megkérdeztük /7 8 Nem lesz prob lé ma. Sze ret nék hang szi ge te lő sá vot ki épí te ni, egy mo bil rend szert, az elő adá sok al kal má val. Az el ső ütem ki vi te le zés ének ta pasz ta la tai alap ján ho gyan le - het ne meg ítél ni a fő tér ter ve it? Meg fe le lő ek-e az üte mek? Össz - hang ban van-e a 7 ütem? Szük ség lesz-e terv mó do sí tás ra? A hét ütem össz hang ban van, egy sé get ké pez. Ter mé sze te sen min den üte met új ra meg kell vizs gál ni a ki vi te le zés előtt. Meg kell ol da ni a par ko lást. Nem tet tem, le még ar ról a ter vem ről, az anya gi le he tő sé ge ket fi gye lem be vé ve, hogy egy pi ac tér kö ze li tel ket meg - vá sá rol na az ön kor mány zat er re a cél ra. Nagy kér dés a pi ac visszaho za ta la. Nagy igény van ar ra, hogy a pi ac vissza ke rül jön az ere de - ti he lyé re, amit én is jó nak tar tok. Ter mé sze te sen a ba rom fi vá sárt el kell sze pa rál ni va la me lyik ol dal ra. Sze ret ném le fe det ni a Galgagyöngye mö göt ti ár kot és par ko lót ki ala kí ta ni. A befejezés új dá tuma nem ve szé lyez te ti-e a vá ros na pot? Nem ve szé lyez te ti! Ha még is, mi le het a szó ba jö he tő má sik hely szín? Csak a vá sár tér ke rül het szó ba. Le bon tás ra és el szál lí tás ra ke rült a 48-as em lék mű. Ki vég zi a fel újí tást? Mi kor ra ké szül el? A Kép vi se lő-tes tü let dön tött már az új hely szín ről? Az em lék mű vet szak em ber bon tot ta el, sé rü lésmen te sen. Saj - nos na gyon rossz ál la pot ban van, mint ki de rül bal eset ve szé lyes is volt, ki csit meg volt dől ve. Na gyon rá fér már a fel újí tás. Nagy Tóth Ta más sír kö ves fog ja fel újí ta ni, a meg ren de lés fo lya mat ban van. Már vég zett az egyik ele men pró ba csi szo lást, csi szol ha tó. A tes tü let hall ga tó la go san dön tött a hely szín ről, ter mé sze te sen hi va ta los dön tés is lesz. A Galgagyöngye és a Pos ta kö zött a Tri a no - ni kettőskereszt kö ze lé be ke rül ne el he lye zés re. Van-e a fő tér rel kap cso la tos egyéb köz ér de kű in for má ció? A fő tér rel nincs, de a ki vi te le ző cég kap csán len ne né hány meg jegy zés. A cég hely ze tén jól lát ha tó, ho gyan csa pó dik le a ma - gyar gaz da ság ban a kör be tar to zás kér dés kö re. A ki vi te le ző kft.-nek ren ge teg kint lé vő sé ge van, ez ko moly ne héz sé get okoz a mű kö dé - sé ben. Jó a re fe ren ci á juk, sok mun kát vé gez tek ön kor mány zat ok szá má ra is. Eze kért az el vég zett mun ká kért az ön rész össze gét meg kap ják a meg ren de lők től, csak a pá lyá za ti pén zek re vár nak. A szám la be fo ga dá sa után nap he lyett csak nap ra fi zet - nek. Ha nyu ga ti cég kap ja meg a mun kát, an nak van tő ké je, ki tud - ja húz ni ezt a hosszú időt. Rá adá sul a multi ugyan ezek kel az em be - rek kel, mint al vál lal ko zók kal vé gez te ti el a mun kát, jó val ke ve sebb pén zért. Most faktoráltatni kény sze rül nek 2%-ért, mely azt je len ti, hogy a faktoráló cég meg elő le ge zi a ki fi ze tést, de el vi szi a nye re ség jó ré szét. Ez a hely zet jel lem ző a mai épí tő ipar ra. El kell gon dol kod - ni azon, ho gyan jut tat juk mun ká hoz a ma gyar cé ge ket. Ha már a pá lyá zat ról esett szó, sok la kó kér de zi, hogy a fő tér fel újí tá sa he lyett mi ért nem újabb út épí tést cél zott meg az ön kor - mány zat a je len le gi be ru há zás nak meg fe le lő összeg ben? Ha min den eset ben sza ba don ha tá roz hat nánk meg a pá lyá za ti célt, va ló szí nű leg még na gyobb szám ban len ne asz fal tos út Turán, de min dig az zal a le he tő ség gel kell él ni, amit a pá lyá za ti ki írás ke re - tei nyúj ta nak. Je len eset ben ki zá ró lag a vá ros köz pont funk ció bő ví - té sé ben le he tett gon dol kod ni az igé nyel he tő, vissza nem té rí ten dő uni ós tá mo ga tás ki ak ná zá sa kap csán. Büsz ke va gyok rá, hogy mun - ka tár sa im mal együtt min den pá lyá za ti le he tő sé get meg ra gad tunk, amíg él tek a ré gi ónk szá má ra is ezek a for rá sok, s a jö vő ben is a te - le pü lés fej lesz tés ezen meg kez dett irá nyát kí ván juk to vább foly tat ni. K.J. turaihírlapanno 1991 jú ni us-jú li us Így ír tuk egy kor, így ol vas suk most Gyermeknapi krónika Má jus utol só hét vé gé je Turán is a gyer me ke ké volt. A ren dez vé - nyek so rá ból két ran gos ese ményt sze ret nék ki emel ni, az Or szá - gos Népijáték Olim pi át, és a II. szá mú óvo da mű so ros ve tél ke dő - jét. Szel le mes öt let, re mek gon do lat, hogy gyer me ke ink nek ad juk to vább, te hát a jö vő nek örö kít jük át a kö ze leb bi és a tá vo lab bi múlt ha gyo má nya it; ne ve ze te sen: népi já té ka it. Kü lö nös hang sú - lya van en nek - ta lán túl zot tan is el gé pi e se dett ko runk ban. Az olimpikonok a kö vet ke ző ver seny szám ok ban mér het - ték össze tu dá su kat: csül kö zés, nemzetesdi, bak ug rás, ka kas vi a - dal, kö tél hú zás, pi linc ká zás. Kálna Ti bor Eze ket a so ro kat ol vas va egyet len gon do lat fész kel te ma gát a fe jem be: a nagy ro ha nás ban el fe lej tünk ját sza ni. Önök mi kor tet ték ezt utol já ra? Pe - dig ját sza ni kell hogy old juk a hét köz nap ok fe szült sé gét, hogy le gyen si - ker él mény, vagy épp, hogy meg ta nul junk szé pen alul ma rad ni. Mert ezt is ta nul ni kell: a ku dar cot meg él ni. Hasz nos tu dás, ma fő ként. Ak kor, 20 éve még tud tuk. Vol tak em be rek, akik meg szer vez ték ne künk és vol tak, akik vál lal ták a ver senyt. Ma is ke res tet nek ilye nek, hogy élet ben tart suk nagy - apá ink já té ka it: a pi linc ká zást, a csül kö zést, stb. Va jon há nyan van nak, akik már nem is tud ják, mit je len te nek ezek a sza vak, pe dig mennyi ön fe - ledt ne ve tés, össze ka csin tás van mö göt tük. Ta nul junk meg új ra ját sza ni. Mert el vi sel he tőb bé kell ten ni a vi lá got és ez játsz va könnyebb. Azon is el gon dol kod tam, ho vá let tek a ha son ló kö zös sé gi él mé nyek. Te rünk ha ma - ro san lesz hoz zá hát tölt sük meg tar ta lom mal is. Já ték ra fel, turaiak! Kábeltelevízió Turán feb ru ár já ban fel mé rést vé gez tünk ma gán erős tár su lás meg ala kí tá sá ra, ká bel te le ví zi ós há ló zat ki épí té sé re. Ar ra gon dol - tunk, hogy re fe ren ci át teremthetnénk A fel mé rés alap ján a ká - bel te le ví zi ó ra a várt nál na gyobb ér dek lő dés mu tat ko zott. A há - ló zat mel lett a he lyi stú dió is al kal mas lesz szol gál ta tá sok ra.... A Ká bel te le ví zió ad ta le he tő sé gek ki me rít he tet le nek. Úgy ér zem, út nyíl na ar ra, hogy egy mást job ban meg is mer jük, hogy a köz - ség dol ga i ban tá jé ko zot tab bak le gyünk, se gít ve ez zel is szű kebb pát ri ánk, éle tünk szeb bé, tel je seb bé té te lét. Diligens Kár oly Az óta ki for dult sar ka i ból a vi lág és bár ká bel te le ví zió már évek óta van a te - le pü lé sen, az in for má ció áram lás el sőd le ges csa tor ná já vá az Internet vált. Az igaz ugyan, hogy szá mos si ke res te le ví zi ós szak em bert ki ne vel tek az évek, a he lyi tv ügye ko ránt sem ilyen egy sze rű. Ahogy Montecuccoli már mond ta, eh - hez is az a há rom do log kell, ami a há bo rú hoz; az az pénz, pénz és pénz. És ez a leg ke ve sebb (sőt, az ilyen cé lok ra for dít ha tó for rá sok egy re fogy nak, nem csak itt). Szó val had rend be fog ha tó tisz tek van nak, ka szár nyát épí te ni egy - elő re nem tu dunk. A hi te les ség, néz he tő ség, egy ál ta lán a szín vo nal mi att pe - dig nem ér de mes min den fé le sze dett-ve dett öt le t nek be dől ni. Hosszú tá von ve szé lyes és vissza is üt het. A mé dia ugyan is ha ta lom és él ni kell tud ni ve le, nem vissza él ni aho gyan itt-ott te szik azt egye sek. Mert köz hely ugyan, de va ló ban hí gul a szak ma. Majd egy szer egy jobb vi lág ban hátha ad dig is ma rad a net. Ott na pon ta ta lál koz ha tunk Ön nel is, ugye? Szub jek tí ven sze mez ge tett és kom men tált: Pá lin kás Il di kó

10 2011/ megkérdeztük ki dol go zott kon cep ció a turai sport élet re BE SZÉl ge TÉS HORÁK MÁ RIA KÉP VI SE lő VEl A kul tu rá lis élet és a hu mán szfé ra több más te rü le té hez ha son ló - an, a sport kul tú ra fej lesz té se is csak hosszú tá von ér vé nye sül het, mű köd te té se csak ter ve zet ten le het ha té kony. A meg ho zott je len tős dön té sek kö vet kez mé nyei sok szor csu pán esz ten dők kel ké sőbb je - lent kez nek. A cél az, hogy Tura Vá ros Ön kor mány za tá nak sport - kon cep ci ó ja a kö vet ke ző öt év re sza bá lyoz za a leg fon to sabb ten ni va ló kat, meg ha - tá roz za a sport ága zat ban kö te le ző en és ön ként vál lalt fel ada tok ke re te it, tá jé koz - ta tást ad jon részt ve vő i nek az ön kor mány zat sze rep vál la lá sá nak irá nya i ról és mér té ké ről. fo gal maz Horák Má ria kép vi se lő, s egy ben a Tura VSK ügy ve ze tő je a ja nu ár já ban ál ta la el ké szí tett, majd már ci us 30-án el fo ga dás ra ke rült sport - kon cep ci ó ban. A do ku men tum ban fel ve tett ál la po tok ról, ne héz sé gek ről, cé lok ról az internet se gít sé gé vel ér te kez tünk be ha tób ban. Kik vet tek részt e kon cep ció meg al ko tá - sá ban? Mi lyen anyag- ill. in for má ció gyűj tés előz te meg? A kon cep ció meg al ko tá sa kap csán Kálna Ti bor, a KOS Bi zott ság el nö ke se gí tett a fel tett kér dé se im re meg sze rez ni a vá la szo kat, mint pl. pon to san mi lyen sport ágak ban van nak spor to lá si és ver seny zé si le he tő sé ge ik az ál ta - lá nos is ko la ta nu ló i nak. A hi va ta li mun ka tár - sak pe dig a hi vat ko zott tör vé nyek és jog sza - bály ok ak tu a li zá lá sá ban köz re mű köd tek. Öt év re vo nat ko zik ez az el kép ze lés. Re á - li san mi vár ha tó el er re az idő tar tam ra az ön kor mány zat tól, mi tel je sít he tő eb ben az idő tar to mány ban? Jó kér dés. Ezt ne héz elő re akár jó sol ni is, de min den adó dó le he tő sé get igyek szünk ki - hasz nál ni a meg va ló sí tás ér de ké ben. Saj nos azon ban az aka rat és az el kép ze lés ön ma gá - ban ke vés. Az anya gi hát tér meg te rem té se a ne - héz fa lat eh hez. Je len leg is van pá lyá zat be ad va, konk ré tan a sport te lep ún. hát só, tar ta lék pá lyá - já nak fel újí tá sá ra, hogy ez zel is te her men te sí te - ni tud juk a túl ter helt cen ter pá lyát, s így a tö - meg sportolni vá gyó ba rá ti tár sa sá gok nak is tud junk he lyet biz to sí ta ni. A Tura Vá ro si Sport Klub csa pa ta i nak edzé se it is ne héz el osz ta ni ezen az egy pá lyán, a ba rá ti tár sa sá gok be fo ga - dá sa pe dig örök konf lik tus for rás. A pá lyá zat el - bí rá lá si ha tár ide je ere de ti leg má jus 26. volt, most pe dig au gusz tust írunk, de ered mény ről még sem mi hí rünk nincs. Rend kí vül fon tos len ne a sport csar nok mi előb bi meg épí té se is, le he tő leg uszo dá val. Va ló szí nű leg ön erő ből ezt sem le het tel je sí te ni. Szin tén na gyon fon tos len - ne a rég óta várt ját szó tér meg nyi tá sa, mely re el nyert pá lyá za ta van a vá ros nak. Je len leg én úgy lá tom, hogy a ki sebb vo lu me nű, ke ve sebb anya gi von za tú és több össze fo gást igény lő el - kép ze lé sek meg va ló sí tá sá nak van re a li tá sa a kö zel jö vő ben az öt éves táv lat ba pe dig, re - mél jük, en nél több is be le fér. Ta lán se gít sé get nyújt hat na eh hez az új tör vény ad ta le he tő ség, de eh hez Ma gya ror szá gon tár sa sá gi adót fi ze tő cé gek part ner sé ge szük sé ges. A sport szpon zo rá lá sa irán ti vál lal ko zói, em be ri haj lan dó sá got sze mé lye sen, mint ügy - ve ze tő is meg éled. An nak el le né re, hogy az el - múlt két év ti zed gaz da sá gi-tár sa dal mi vál to - zá sai meg ma gya ráz zák az ál la mi tá mo ga tás ill. a bá zis cé gek vissza vo nu lá sát er ről a te rü - let ről, mi ért tar tod fon tos nak, hogy ez a faj ta tá mo ga tott ság ne vo nul jon ki tel je sen a sport - élet ből, sőt adott eset ben szer ves ré sze le gyen? A sport szpon zo rá lá sa irán ti vál lal ko zói, em be ri haj lan dó ság, kedv, le he tő ség a gaz da - sá gi élet vál to zá sai és saj nos, mint tud juk rossz irá nyú vál to zá sai mi att a mi ni má lis ra csök kent. Ezt el le het fo gad ni és meg le het ér te ni. Az ál la mi ki vo nu lás a sport tá mo ga tá - sá ból vi szont szá mom ra min dig ért he tet len ma rad és ma radt, de most eb ben sze ren csé - re nagy vál to zá sok kö vet kez tek be az előbb is em lí tett tör vény mó do sí tás sal. A gaz da sá gi élet vál sá ga mi att az ön kor mány zat ok le he tő - sé gei is kor lá to zot tab bá vál tak a sport tá mo - ga tá sa te rén. Azért tar ta nám fon tos nak a vál - lal ko zói szpon zo rá lást, mert az ön kor mány - za ti tá mo ga tás sal együtt így élet be le het ne tar ta ni spor to lá si le he tő sé ge ket, klu bo kat, tö - meg sport szer ve ző dé se ket stb. A szín te re ket, pá lyá kat a tö meg sport nál is nem csak lét re - hoz ni, ha nem kar ban tar ta ni is kell. A ver - seny- és a tö meg sport szpon zo rá lá sa egy - aránt rek lám le he tő sé get nyújt a vál lal ko zó - nak el len szol gál ta tás ként. Mik a szpon zo rá lás sal kap cso la tos turai ta pasz ta la ta id? Van-e rá lá tá sod ar ra, hogy or szá gos össze ha son lí tás ban mi lyen nek mi - nő sít he tő a he lyi ada ko zó kedv? A turai ada ko zó kedv saj nos el ke se rí tő. Le - gyen sport tá mo ga tás, is ko lai-óvo dai bál, bár - mely ha son ló jel le gű ren dez vény, min dig ugyan az a vál lal ko zói kör a tá mo ga tó. Előbb utóbb ne kik is meg ter he lő vé vá lik. Nem rég Cigándon jár tunk az alig 3000 lel kes bor so di fa lu ban. Pél da ér té kű össze fo gás ból cso dá ra vol tak ké pe sek: sport csar nok, kul tu rált és gon - do zott sport te lep. Az egyik vál lal ko zó meg vet - te a fa anya got, a má sik épí tett be lő le le lá tót, a har ma dik a tég la ke rí tést ké szí tet te, a ne gye dik be fed te a le lá tót és so rol hat nám. De pl. itt kö - ze lebb Mag ló don, Nagykátán is sok kal na - gyobb az ada ko zói kedv. De per sze van nak tő - lünk rosszabb hely ze tű te le pü lé sek is. Egy pél dát azért el mon da nék az ada ko zói kedv re még itt ná lunk. Tör tem a fe jem, ho - gyan le het ne meg ol dást ta lál ni a tar ta lék pá lya fel ja ví tá sá ra. A szü lők kel el ter vez tük, hogy ha a sok, pá lyát hasz nál ni aka ró em ber össze fog le - túr ni azt az agya gos föl det, ami vel an nak ide - jén a pá lya épí té se kor be csap tak min ket, össze ad ni a fű mag ra a pénzt, ak kor tár sa dal - mi mun ká ban, egy jó bográcsolással be fe jez - ve el vé gez he tő a fel ja ví tás. A ta laj mun ká hoz kel lett vol na gé pi erő, szál lí tó ka pa ci tás, s ek kor ért az el ső nagy csa ló dás és fel is me rés, hogy ez így nem fog men ni. Gon dol tam, hogy min den - ki be le ad ja majd a sa ját le he tő sé gét, mert a gye - re ke kért csi nál nánk. Pl. a mun ka gép vagy a te - her au tó üzem anyag költ sé gért se gí te ne, hisz a szü lői le he tő ség adott. Kap tam olyan ár aján la - tot, hogyha té len mí nusz 15 fok ban na rancs ter - mett vol na a kert ben, ak kor ke vés bé le pőd tem vol na meg, mint az aján lat hal la tán. Az írá sos anyag ban em lí ted a tö meg - sport szük sé ges sé gét egy vá ros éle té ben. Ho - gyan le het op ti má li san meg osz ta ni a rá for dí - tott költ sé ge ket a ver seny sport és a tö meg - sport kö zött? Ezt így nem le het konk ré tan meg ha tá - roz ni. A ver seny sport fo lya ma tos fel ké szü - lést, edzé se ket, fix idő pont ok ban elő írt ver - se nye ket fog lal ma gá ban. A tö meg sport al - kal mi jel le gű ezt úgy ér tem, hogy a részt ve - vő nek al kal mi jel le gű mert va ló szí nű leg rend sze res edzés mun kát nem igény lő, en ge - dé lyek hez nem kö tött te vé keny ség. Tisz táz ni kell azt is, hogy mit ér tünk tö meg sport alatt, mert ta lál koz tam már olyan vé le ménnyel is pl. a fo ci ra ki ve tít ve, hogy az NB.III. ver seny - sport, de ha a le he tő leg ala cso nyabb osz tály - ban in dul na egy csa pat, az már csak tö meg - sport len ne. Ez té ve dés, mert az is ver seny - sport. Fel kell mér ni, mi lyen ver seny sport csa pa tai, egye sü le tei van nak Turának és mi - lyen tö meg sport igé nyei, le he tő sé gei, ez utób bi ak mi lyen lét szám mal, mi lyen idő kö - zök ben tar ta nak fog lal ko zá sok. En nek is me - re té ben ta lán ki le het ne szá mol ni. A turai sport le he tő sé ge ket tö meg sport, egyé ni ama tőr ill. egyé ni- és csa pat ver seny szin ten ki elé gí tő nek, gaz dag nak vagy sze - gé nyes nek, bő ví tés re, fej lesz tés re szo ru ló - nak tar tod-e? A le he tő sé gek egy ál ta lán nem ki elé gí - tőek, mert je len leg nem adot tak a tár gyi-tech - ni kai fel tét elei. Turán ko mo lyabb le he tő ség je len leg a sza bad té ren űz he tő spor tok nak adott bár az sem ki rí vó an gaz dag. Mennyi -

11 megkérdeztük /7 8 vel több sport ág gya kor lá sá ra len ne mód, ha nem mi ni mé re tű tor na ter münk, ha nem tor - na csar no kunk és uszo dánk len ne! Ami kor volt le he tő ség ko ráb ban ál la mi tá mo ga tás ból meg épí te ni, ak kor Kóka, Tó al más, Acsa, Bag és még so rol hat nám ki hasz nál ták azt. Mennyi vel ki sebb te le pü lé sek, mint Tura és még is ne künk kell be hoz ni a le ma ra dást. Ez ügy ben az egyik leg szo mo rúbb tény Turán: az ál ta lá nos is ko lai ta nu lók hely ze te test ne ve - lés szint jén a szű kös te rem mi att. Vár ha tó an fo lyik-e majd tu da tos épít ke - ző mun ka affelé, hogy a turai is ko la sport ta - go za tos sá vál jon? Vol tak er re irá nyu ló el kép ze lé se ink, de mi vel a köz ok ta tás ban is vál to zá sok vár ha tó - ak és nem tud ni még pon to san mi és ho gyan vál to zik, egyen lő re nincs er ről szó. Meg vi lá gí ta nád konk rét pél dá val, ho - gyan le het sport tal tár sa dal mi konf lik tu so kat ke zel ni? Fő leg a csa pat spor tok ese té ben igaz ez az ál lí tá som. Egy csa pa ton be lül sok faj ta em - ber van együtt. Ott meg is me rik egy mást, egy más prob lé má it, ter mé sze tét. Egy idő után el fo gad ják egy mást, egy más bo ga ra it. Ugyan ezt a ha son ló sá got el mond hat juk a nem ver seny sze rű, de tö me ge ket moz ga tó kü lön bö ző ku pák ra, sport ren dez vé nyek re is. A konf lik tus ke ze lés is a sport ne ve lő, ta ní - tó ha tá sá ból fa kad. To le ran ci át, tü rel met, ki - tar tást, szor gal mat le het ta nul ni. A spor tot a kon cep ció egy pont ján össze - füg gés be ho zod a drogprevencióval, to váb bá a kör nye zet vé de lem mel és te rü let fej lesz tés sel. Ez na gyon össze han golt ön kor mány za ti mun kát igé nyel a dön tés ho zók ill. az érin tett szak bi - zott ság ok ré szé ről. Ho gyan, mi lyen mód sze - rek kel tud na ez meg va ló sul ni a gya kor lat ban? Az el ső lé pés az len ne, hogy a spor tot (és most mind egy mely ágá ról be szé lünk) szer ve zett ke re tek kö zé té ve ne csak a szük - sé ges rossz nak vagy szük sé ges fe les leg nek te kint sék, ami vel csak a baj van. Sze ren csé re ez jó irány ba ha lad. Bár a tes tü let nek na - gyon sok mun ká ja van, mert a gőz erő vel be - in dult vár va-várt fej lesz té sek el sőbb sé get él - vez nek, még sem csak ak kor kel le ne a sport - tal fog lal koz ni, ami kor a tá mo ga tá sok ke rül - nek szét osz tás ra. Éven te egy szer meg le het - ne hall gat ni az összes sport szer ve ző dést, mit is és ho gyan csi nál nak, mi lyen ered mé - nye ket si ke rült el ér ni ük. A sport ne ve li az em be re ket (fe gye lem - re, egész sé ges élet mód ra) és azt kel le ne el ér - ni, hogy mi nél több le he tő sé get tud junk biz - to sí ta ni a moz gás ra, spor to lás ra, ki tud junk ala kí ta ni akár sa ját sze rény le he tő sé ge ink - kel moz gás ra al kal mas te rü le te ket. Ezek vé - le mé nyem sze rint össze fo gás sal is el ér he tők, de Turán né ha en nek is hí ján va gyunk. Ha egy gye rek pl. jó tár sa ság ban, moz gás sal le kö - ti az ide jét és fe les le ges ener gi á ját, az nem biz - tos, hogy unal má ban a ká bí tó szer hez nyúl. A sport nak kö szön he tő en eset leg ki moz dul a szá mí tó gép elől és ke vés bé lesz túl sú lyos a moz gás sze gény élet mód tól. En nek fej lesz té - sé ben a szem lé let vál tás már jó úton van, a gya - kor la ti meg va ló sí tá sá ban pe dig az ön kor - mány zat összes szak bi zott sá ga ér de kelt. A kor mány a tár sa sá gi adó egy ré szé nek fel hasz ná lá sá val tál cán kí nál ja a le he tő sé get az után pót lás és ama tőr fo ci tá mo ga tá sá ra. Mi is pon to san ez az új tör vé nyi le he tő ség, s Tura ez zel mi ként kí ván él ni? A tár sa sá gi adó ad ta le he tő sé ge ket csak össze fog va és nem több irány ba húz va le - het és tud juk ki hasz nál ni. A kor mány na - gyon nagy le he tő sé ge ket adott a sport, sport élet fej lesz té sé re az zal, hogy le he tő vé tet te a tár sa sá gi adó ból va ló tá mo ga tást. Ez nem csak a fo ci ra vo nat ko zik, ha nem öt ki - emelt csa pat sport ág ra: lab da rú gás, ké zi lab - da, ko sár lab da, ví zi lab da, jég ko rong. Lé nye - ge, hogy a Ma gya ror szá gon a Nem ze ti Adóés Vám hi va tal fe lé tár sa sá gi adót fi ze tő cé - gek a be fi ze ten dő adó juk 70%-át ajánl hat ják fel az előbb em lí tett sport ágak tá mo ga tá sá - ra. A tá mo ga tot tak ezek kel a pén zek kel szi - go rú el len őr zés mel lett szá mol nak el és meg van ha tá roz va az is, hogy mi re le het fel - hasz nál ni. Ez nem plusz pénz ki adás a sport tá mo ga tá sá ra, ha nem ennyi vel ke ve sebb adót az adó ja 30%-át fi ze ti be az adott cég az adó hi va tal fe lé. Ép pen ezért a tá mo - ga tá sért cse ré be nem kér het el len szol gál ta - tást, pl. rek lá mo zást. Amely cég nem él a tá - mo ga tás le he tő sé gé vel, az a tel jes adó össze - get az adó hi va tal nak fi ze ti meg. Pon tos és fo lya ma to san fris sí tett in for má ci ók ta lál ha - tó ak ez zel kap cso lat ban az MLSZ hon lap ján is va gyis az internetet hasz ná lók tá jé ko - zód hat nak hi va ta los for rás ból is. Ah hoz, hogy az ön kor mány zat tá mo gas - son egy sport te vé keny sé get, an nak min den - képp in téz mé nyi vagy egye sü le ti szin ten kell foly nia? Pl. ott van nak a freestyle bi cik li sek és gör desz ká sok, akik mö gött nem áll szer ve - ze ti hát tér, vi szont lát vá nyos és nem el ha - nya gol ha tó mó don a fi a ta lo kat von zó te - vé keny sé gük esz köz- és te rü let igé nyes. Mik len né nek a le he tő sé ge ik ne kik vagy más pe ri - fé ri án moz gó sport ágak nak eb ben a kon cep - ci o ná lis rend szer ben? A te vé keny sé gek ak kor tá mo gat ha tó ak, ha szer ve zett kö rül mé nyek kö zött zaj la nak va - la mi lyen egye sü lé si for má ban. Ter mé sze te sen tá mo gat ha tó egyé ni spor to ló is, de min den bi - cik list, gör desz kást nem tá mo gat hat anya gi lag az ön kor mány zat. Pél dá ul fel ve tet tem már, hogy a Tura VSK-ban freestyle szak osz tályt le - het ne in dí ta ni, ez zel is se gít sé get tud nánk nyúj ta ni a fi úk nak, de ed dig még ma radt min - den a ré gi ben. Sá ra Ta más kép vi se lő tár sam öt - le te volt, hogy a kas tély mel let ti ré gi gya kor la ti kert te rü le tén sport- és sza bad idő par kot kel le - ne lé te sí te ni, nem hi va ta los ter vek is ké szül tek az el kép ze lé sé ről. En nek meg va ló sí tá sa le het - ne pl. az ál ta lad em lí tett pe ri fé ri án moz gó sport ágak tá mo ga tá sa. Ha esz kö zö ket nem is, de pá lyá kat, te re pe ket kap ná nak. Van-e va la mi, ami így utó lag ér té kel ve eset leg ki ma radt a kon cep ci ó ból? Mennyi re si ke rült le fed ni a he lyi sport éle tet? Tura ön kor mány za tá nak még so ha nem volt sport kon cep ci ó ja, ez az el ső. A sport kul - tú ra mű köd te té se és fej lesz té se hosszú tá - von csak szer ve zet ten és ter ve zet ten le het ha té kony, ezért szük sé ges meg ha tá roz ni egy ki szá mít ha tó sze rep vál la lást a te le pü lés sport élet ében. Úgy gon do lom, hogy a sport - kon cep ció a jog sza bá lyi és tör vé nyi hát tér is - mer te tő vel meg fe le lő rész le tes ség gel tag lal - ja ön ma ga szük sé ges sé gét, tar tal maz za az ál - ta lá nos és a he lyi ön kor mány za ti alap el ve - ket, tar tal maz za a sport he lyi te rü le te i nek hely zet elem zé sét, fej lesz té sé nek irány el ve it és fel ada ta it, ki tér a te le pü lés sport lé te sít mé - nye i nek hely ze té re és azok fej lesz té sé re, bő - ví té sé nek szük sé ges sé gé re, tag lal ja a kü lön - bö ző te rü le tek tá mo ga tá si alap el ve it. A sport kon cep ci ó ban meg fo gal ma zott cé lok meg va ló sí tá sá nak el ső lé pé se volt a kon cep ció el fo ga dá sa. A kö vet ke ző lé pés a ko ráb ban em lí tett pá lyá zat be adá sa a sport - te lep te rü le tén lé vő tar ta lék pá lya fel újí tá sá ra, amely ren ge teg egye sü le ten kí vü li gye re ket is érint. Na gyon bí zom ben ne, hogy ha ma ro - san si ke rül a be adott pá lyá za to kat el bí rál ni és az ered mé nye szá munk ra po zi tív lesz! Se res Tün de TÁ MO gas SA társaságiadójafelajánlásával A TuRA VSK lab da RÚ gó SZAK OSZ TÁ lyát! A ma gyar kor mány most le he tő sé get ad Ön nek, mint po ten ci á lis szpon zor nak és ne künk, mint a he lyi ver seny fut ball el kö te le zett je i nek az zal, hogy a nem ze ti Adó- és Vám hi va tal fe lé kö te le ző en be fi ze ten dő tár sa sá gi adó egy ré sze, ma xi mum 70 %-a fel ajánl ha tó a lab da rú gás turai tá mo ga tá sá ra. Ez Ön nek nem je lent plusz pénz ki adást, hi szen az adó be fi ze té se el ke rül he tet len, de ez - ál tal egy ne mes ügyet tud na tá mo gat ni. A tá mo ga tás for má ja el tér a szo ká sos szponzorációtól, mi vel el len szol gál ta tás ként en nek fe jé ben rek lám te vé keny ség nem ve he tő igény be. Rész le tes in for má ci ók ta lál ha tók az MlSZ hon lap ján: To váb bi tá jé koz ta tás és kap cso lat fel vé tel: Horák Má ria Tura VSK ügy ve ze tő

12 2011/ ahevesygyörgyáltalánosiskolahírei Most bú csú zunk és elmegyünk Bal la gás a: Osz tály fő nök: Maczkóné Fe hér Il di kó és Tóth Mi hály 8.b: osz tály fő nök: Tóth-Sebes Pé ter és Takácsné Ács No é mi Fotó: Csilla Fotó és Bauer Dóra 8.c: Osz tály fő nök: Nagy-Varga Ju dit 8.d: Osz tály fő nök: Diligens Károlyné Mű sor köz lő volt: Ba ra bás Lász ló (7.o). A he te di ke sek bú csúz ta tó ját Karácsondi Már ta, a nyol ca di ko sok bú csúz ta tó ját Pecze Dzsenifer mond ta el. A mű sor ban el hang zott még Út ra va ló gon do lat sor Szent-Györ gyi Al bert től, Reményik Sán dor tól, Né meth Lász ló tól és He ming way től Ban gó Vi o let ta, Vidák Vi vi en, Koncz Lí via, Sá ra Szil via, Pász tor Ist ván és Luk ács Ad ri enn elő adá sá ban. A ve ze tés ne vé ben Tusor Er zsé bet igaz ga tó nő mon dott ün ne pi be szé det, majd a nyol ca di ko sok ju tal ma zá sá val foly tat ta. A mű sor a Szó zat hang - ja i val ért vé get. KÖ SZÖ net nyil VÁ ní TÁS Az is ko la ve ze tés há lás kö szö ne - tét fe je zi ki Pin tér Já nos nak és fe - le sé gé nek a nyol ca di ko sok bal la - gá sá ra ado má nyo zott gyö nyö rű vi rá go kért. Iskolánkbüszkeségeia estanévben témakör díjazotttanuló helyezés felkészítőtanárok: országoshelyezések An gol nyelv laj tos la u ra (5. o.) 3. he lye zés Maczkóné Fe hér Il di kó, nagy-varga Ju dit Tör té ne lem luk ács Ad ri enn (7.o) 3. he lye zés Jó nás Sándorné Ká nai Ádám (7.o) Karácsondi Már ta (7.o) Ko lom pár Jó zsef (7.o) Rá ter mett ség Ma gyar do nát (6.o) 4. he lye zés Jó nás Sándorné An gol nyelv Ta kács Ta más (6.o) 9. he lye zés Maczkóné Fe hér Il di kó, nagy-varga Ju dit bendegúz Anya nyelv Ba ra bás lász ló (7.o) arany fo ko zat Jó nás Sándorné Ber tók Ákos (7.o) arany fo ko zat Tör té ne lem Sá ra Szil via (7.o) arany fo ko zat Természetism. csám pai At ti la (6.o) arany fo ko zat Tör té ne lem csám pai At ti la (6.o) arany fo ko zat Rá ter mett ség Ma gyar do nát (6.o) arany fo ko zat Anya nyelv Mekes cintia (6.o) arany fo ko zat Ma gyar do nát (6.o) ezüst fo ko zat Ma te ma ti ka Mé szá ros Áron (3.o) ezüst fo ko zat témakör díjazotttanuló helyezés felkészítőtanárok: Jonatán Iro da lom ol va sás-szö veg ér tés Ko vács An na (6.o) ki vá ló mi nő sí tés Sallai Ré ka (6.o) ki vá ló mi nő sí tés Ká nai Ádám (7.o) ki vá ló mi nő sí tés Ko lom pár Jó zsef (7.o) jó mi nő sí tés luk ács Ad ri enn (7.o) ki vá ló mi nő sí tés Pusz tai csa ba (7.o) ki vá ló mi nő sí tés lajkó Te o dó ra (8.o) ki vá ló mi nő sí tés Pázmándi Or so lya (8.o) ki vá ló mi nő sí tés Si ma Edi na (8.o) ki vá ló mi nő sí tés gó lya gáborné atanévlegkiválóbbtekergői 1. csor ba nor bert 7.c 264 km 7291 m 362 pont 2. géczi Bet ti na 6.d 265 km 6910 m 345 pont 3. Koncz lí via 7.b 240 km 6085 m 320 pont 4. Kmety Hen ri ett 7.b 232 km 6195 m pont 5. Sóti Ár min 6.d 194 km 4125 m 239 pont 6. Berla Ben ce 6.d 189 km 4048 m 230 pont Tú ra ve ze tő: Kis gá bor

13 ahevesygyörgyáltalánosiskolahírei /7 8 Fo cis ta vagy ma te ma ti kus? Egy ele ven te kin te tű kis fiú ül le ve lem szem ben az apu ká já val. Ele in te ki csit meg szep pen ve vá la szol gat a kér dé se im re, apu ká ja időn ként összeg zi, to vább len dí ti a be szél ge tést, majd a kis fiú is egy re bát rabb fe le le te ket ad. Tóth-Má té To mi az a 2.b-ből és a sport pá lyák kör nyé ké ről jól is mert. Édes ap ja, Tóth-M. Im re, fut - ball edző. Bár a fo ci ban is el söp rő si ke re ket ér tek el az utób bi idő ben, de most nem er ről be szél ge tünk. Ta lán a spor to lás ha tá - sá ra, de min den eset re úgy tű nik, To mi a ta nu lás ban is ked ve li a ver seny szel le met, a ki hí vá so kat. Ar ról fag ga tom most, ho gyan is kez dő dött ná la ez a do log. Hí rek rö vi den A Szö veg ma nó szö veg ér tő, szö veg elem ző le ve le zős ver seny me gyei dön tő jét má jus 9-én ren dez ték meg Bu da pes ten. Is - ko lánk ból Debre No é mi 4. c osz tá lyos ta nu ló ju tott be. 12. he lye - zést ért el a 40 meg hí vott ver seny ző kö zül. Fel ké szí tő: Pászti Éva A Pe tő fi Sán dor sza va ló ver senyt má jus 7-én ren dez ték meg. A 4.c osz tály ból Debre No é mi vett részt raj ta, aki kü lön díj - ban ré sze sült. Fel ké szí tő: Pászti Éva Az Apá czai Ki adó és a Szi vár vány He ted 7 Ha tá ron gyer mek lap ál tal hir de tett 7 for du lós KIS NYEL VÉSZ le ve le zős ta nul má nyi ver - seny or szá gos dön tő jét má jus 13-án ren dez ték meg Bu da pes - ten. Is ko lánk ból Me leg An na 4.c osz tá lyos ta nu ló ju tott be. 22. he - lye zést ért el az 55 meg hí vott ver seny ző kö zül. Fel ké szí tő: Pászti Éva Gó lya Gáborné saj tó re fe rens In dul tál-e már ko ráb ban is va la mi lyen ta nul má nyi ver se - nyen? El sős ko rom ban is részt vet tem már le ve le zős ver se nyen. Ta valy or szá gos 22. he lye zett let tem jegy zi meg sze ré nyen. Idén me lyik tan tárgy ból in dul tál, és ho gyan zaj lott a ve tél - ke dő? Az Apá czai Ki adó hir det te meg a ver senyt ma te ma ti ká ból. Hét hó na pon ke resz tül ha von ta küld ték a fel ada to kat, ame lye - ket önál ló an kel lett meg ol da ni, né ha egy kis fel nőtt irá nyí tás is be le fért még. Mit tudsz ró la, kö rül be lül hány gyer mek vett részt ezen a meg mé ret te té sen, és kik ke rül het tek be a dön tő be? Mint azt utó lag meg tud tuk, kö zel 2800-an ne vez tek be szer - te az egész or szág ból ha son ló ko rú gye re kek, és kö zü lük 55-öt hív tak be a dön tő be, is ko lán ként csak egyet. Mi kor és hol ren dez ték meg az or szá gos dön tőt? má jus 10-én, Bu da pes ten, az Apá czai Ki adó köz pont - já ban ke rült rá sor. Láng Haj nal ka, a ki adó egyik mun ka tár sa volt a fő szer ve ző fű zi hoz zá az édes apa. To mi in nen egy re lel ke seb ben me sé li, ho gyan zaj lott a ver - seny, érez he tő en, szin te új ra át éli a dön tő iz gal ma it. El mond ja, hogy az édes ap ja kí sér te el. A cél pe dig az volt, hogy az el ső tíz - ben ben ne le gyen. 60 perc alatt kel lett 8 fel ada tot meg ol da nia, és az el ér he tő pont szám 51 volt. Na gyon re mény ked tek az elő ze te - sen ki tű zött cél el érés ben, de To mi ered mé nye min den kép ze le tü - ket fe lül múl ta. Az 1. he lyen vég zett 47 pont tal! Ha tal mas győ ze lem ez egy ilyen kis fiú szá má ra! Mi lyen ju - tal ma kat kap tál? kér de zem vé gül. 4 db köny vet, ok le ve let, és 1 hét üdü lést a Ba la ton nál, Fo - nyód ligeten, de a leg job ban an nak a ha tal mas adag fa gyi nak örül tem, amit apu tól kap tam árul ja el To mi. Sok si ker fa gyit kí vá nok még Ne ked ak kor a ma tek hoz és a fo ci hoz is! amikrofon Ze ne is ko la Turai Ta go za ta b e i r a t K o z á s t tart 2011.szeptember8.-áncsütörtökön a Hevesy györgy Ál ta lá nos Is ko la eme let 1-es tan ter mé ben az aláb bi tan szak ok ra: szintetizátor-keyboard zon go ra gi tár ütő, dob szol fézs elő kép ző (in gye nes kép zés) Bő VEBB In FOR MÁ ció: Web: Telefon:

14 2011/ nyáriélmények Csíkszentimrei ven dég sze rep lés A Mű VE lő dé SI HÁZ cso PORT JAI A TEST VÉR TE le Pü lé SEn Elő ször öt éve sen vol tam Ko lozs vá ron, ak kor csak pár be nyo - mást si ke rült sze rez nem. Olyas mik re em lék szem, hogy nem ehet - tem annyi hús le vest, amennyit akar tam és hogy vér volt az ut cá - kon. Ak kor egyik sem tűnt na gyobb tra gé di á nak a má sik nál. t íz év vel ké sőbb ta nul má nyi ki rán du lás ként tet tünk kör - uta zást Er dély ben. Ak kor már ér tet tem az oko kat, össze - füg gé se ket. Ezek tu da tá ban néz tük vé gig a kul tu rá lis és tör té nel - mi em lé ke ket, is mer ked tünk az ot ta ni ak éle té vel. Meg lá to gat - tunk vagy száz temp lo mot és is ko lánk név adó ja, Apá czai Cse re Já nos sír ját a Házsongárdi Te me tő ben. Az óta újabb tíz év telt el, s jú li us 12-én a turai de le gá ci ó val in dul tam út nak Er dély be, a test vér vá ros, Csíkszentimre fe lé, a KOS Bi zott ság kül sős tag ja - ként. El ső ál lo má sunk a már em lí tett te me tő volt, s ott, Apá czai sír já nál rá jöt tem, hogy szá mom ra en nek az uta zás nak már jól meg ha tá ro zott fó ku sza van: test vér vá ro sunk hely ze té nek a meg - is me ré se, s a két te le pü lés kap cso la tá nak meg fi gye lé se. Az uta zás ap ro pó ját a Mű ve lő dé si Ház ban mű kö dő egyes mű vé sze ti cso por tok ven dég sze rep lé se ad ta: Vi lá gi Női Ka ma ra - kó rus, Jász be ré nyi Vi ga nó AMI turai nép tán cos nö ven dé ke i nek kép vi se lői és ok ta tó ik, Szokolik Szabolcs és Melinda, Em se ze ne - kar, Gó lya Jó zsef Loby ci te rás és Tóth Ist ván fu ru lyás. A gon do - lat ér tel mi szer ző je a Vi lá gi Női Ka ma ra kó rus ve ze tő je és kar na - gya, Kis Ani ta volt, meg va ló sí tó ja az egyik kó rus tag, az ak kor még gyed-en lé vő mű ve lő dé si ház ve ze tő, Se res Tün de, aki már ötö dik al ka lom mal vitt egész es tés mű sort er dé lyi ba rá ta ink nak a köz mű ve lő dés ben el töl tött évei alatt. A há rom éve meg ala kult kó rus re per to ár já nak gaz dag sá ga, vál - to za tos sá ga, érett sé ge el ér ke zett ah hoz a pont hoz, hogy na gyobb lé leg ze tű pro duk ci ót is be mu tas sa nak. A fent ne ve zett kó rus ta go - kat ak tív nép tán cos idő sza kuk ból már fe lejt he tet len ven dég sze rep - lé sek, csa lá di-ba rá ti együtt lé tek em lé kei fűz ték Csíkszentimréhez, így az úticél ki je lö lé se ké zen fek vő nek tűnt. A szer ve ző azt kö ve tő - en, hogy be je len tet te Tura Vá ros Pol gár mes ter ének a testvér te le pü - lé si hi va ta los, köz mű ve lő dé si-kul tu rá lis össze fo nó dást épí tő és erő - sí tő lá to ga tá su kat, fel vet te a kap cso la tot Kencse Előd szentimrei pol gár mes ter rel és a turaiak fo ga dá sá nak meg szer ve zé sé vel meg - bí zott Fü löp Kin ga al pol gár mes ter asszonnyal. En nek a lá to ga tás nak nagy je len tő sé ge volt a két te le pü lés vi - szo nyát il le tő en is, ugyan is az utób bi idő ben az kis sé vissza szo - rult pro to kol lá ris mé re tek re, a te le pü lés ve ze tők köz ti né hány fős de le gá ci ók köl csö nös lá to ga tá sa i ra. Hét éve már an nak, hogy utol já ra a test vér szín pad desz ká in ven dég sze re pel tek a turaiak, s ak kor is a mű ve lő dé si ház szer ve zé sé ben, cso port ja i nak köz re - mű kö dé sé vel. Pe dig ha tá ron tú li ma gyar ba rá ta ink több fi gyel - met ér de mel né nek. Er re a ven dég sze rep lé se úgy te kin tet tünk te - hát, mint a szé le sebb kö rű kap cso lat fel fris sí té sé nek kez de te, ami érez he tő volt mind a turaiak, mind az ot ta ni ak ré szé ről. A nagy lét szá mú de le gá ci ó ból 27-en au tó busszal, 8-an mikrobusszal, 4-en sze mély au tó val tet ték meg az utat. El szál lá so - lá sunk csa lá dok nál, ét ke zé se ink szer ve zet ten a fel újí tott mű ve lő - dé si ház ban vol tak, mely nek alag so rá ban több száz fős la ko dal - ma kat is ki szol gál ni ké pes fel sze relt kony ha van ha gyo má nyos ra - kott ma si ná val és mo dern tűz he lyek kel egy aránt. A szer dai ér ke - zés től a szom bat es ti mű so rig ki lo mé te rek szá za it kop tat tuk el Er - dély be ba ran go lá sá val. Ki sebb tú rát is be ik tat va meg cso dál tuk a Tordai-hasadékot, gyö nyör köd tünk a ma ros vá sár he lyi Kul túr pa - lo ta sze cesszi ós re me ke i ben, gyó gyí tó le ve gőt szív tunk a parajdi só bá nyá ban, s a jó idő le he tő vé tet te, hogy meg fü röd jünk a sós ví zé ről el hí re sült, gyö nyö rű fek vé sű Med ve-tó ban, meg ha tó dot - tan áll tunk az 1000 éves ma gyar ha tár nál, ké ső éj je lig mu lat tunk a turai szü le té sű Sá ra Feriék gyimesközéploki paj tá já ban. A he lyi ek vissza jel zé se azon ban az volt, hogy túl ke vés időt tu dunk együtt töl te ni, így pá ran úgy dön töt tünk, hogy a Bé kásszo ros hoz és Gyil kos-tó hoz tett ki rán du lást ki hagy va, egy egész na pot a fa lu ban töl tünk. Far kas Ákos kán tor kép zős ként na gyon örült a le he tő ség nek, hogy a va sár na pi Mar git-bú csúi sza bad té ri szent mi sén kí sér he ti a kó rus éne két a szent ál do zás alatt. Ezt a na pot ar ra szán ta, hogy fel ké szül jön, meg is mer ked jen az ot ta ni kán tor ral, meg néz ze és ki pró bál ja a temp lom or go ná ját. Az uta zás ban be töl tött sze re pem nél fog va, a ma gam ré szé ről el en ged he tet len nek tar tot tam Csíkszentimre ala po sabb fel tér ké pe - zé sét, ugyan is ko ráb ban még nem jár ta ott. Ezért ven dég lá tó im egy egész na pot ar ra szán tak, hogy be mu tas sák a fa lu szű kebb kör nye - ze tét, be te kin tést nyújt sa nak a he lyi ek min den na pi éle té be. En nek ke re té ben meg lá to gat tuk a csa lád ro kon sá gát, meg mu tat ták az is - ko lá kat és me sél tek a he lyi szo ká sok ról, ren dez vé nyek ről. A ta pasz - ta la tom az volt, hogy ezen a he lyen jól meg fér egy más mel lett a ha - gyo má nyos és a mo dern. Szin te az egész fa lu részt vett pél dá ul a bú csúi szer tar tá son, az ün nep szeb bé té te lé ből a fi a tal ság is jócs -

15 Fotó: Kis Anita, Bényi Rita, Seres Tünde, Lévai József kán ki ve szi a ré szét. Emel lett azon ban a fa lu ve ze tő sé ge tö rek szik az új szo ká sok be ve ze té sé re, szép ség ver senyt ren dez a fi a tal lá - nyok nak, s éven te erős em ber ver senyt tart, ami in kább a fi úk ked - vé re va ló. A há zak hoz be te kint ve lát hat tam, hogy az ud va rok ban még ál ta lá nos a sze kér, te he ne ket, lo va kat, baromfikat, s más ha - szon jó szá got tar ta nak, ám a la kás ba be men ve már nem sok kü - lönb sé get lá tunk egy át la gos turai ott hon hoz vi szo nyít va. Es tén - ként ná luk is ugyan úgy a Ba rá tok közt megy, csak egy órá val később Vacsorára az em ber annyi hús le vest ehet, amennyit akar, de az er dé lyi ek nem akar nak töb bet, mint amennyi re szük sé gük van, így ott lát ha tó an ki sebb prob lé ma az el hí zás. Né hány be szél ge - tés, is ko lai év könyv át bön gé szé se után ki de rült, hogy az ot ta ni gye - re kek is ugyan úgy akar nak len ni ta ná rok, au tó sze re lők, or vo sok, gaz da gok és bol do gok; sze ret né nek csa lá dot, szép há zat és au tót. Csak egy kü lönb sé get ta lál tam: még min dig van, aki Ma gyar ba akar köl töz ni. Vé le mé nyem sze rint a test vér vá ro si kap cso lat egyik as pek tu sa le het: ta nul junk egy más tól! Azt gon do lom, hogy Tura ko moly lec két kap hat na nyi tott ság ból, amely egy részt vo nat ko zik a kül vi lág ra, de a vá ro son be lü li egy más ra va ló nyi tott ság ra is. A Csíkszentimrén töl tött öt nap ból több kö zös prog ra mot is szer vez tünk, me lyet hol a há zi gaz da te le pü lés ve ze tők, hol cso por - tunk kez de mé nye zett. A mű ve lő dé si ház ud va rán em be res fa rön - kök ből ra kott tá bor tűz mel lett él vez het tük a csíkszentimrei fú vós ze - ne kar szín vo na las mű so rát, kö tet len be szél ge té se ket foly tat va ré gi és újon nan szer zett is me rő se ink kel. Az ál ta lunk is ki pró bált mofettáiról hí res he lyi üdü lő öve zet ben, Büdösfürdőn Gó lya Jó zsef Loby bog rá csos pör költ jé re fu tott össze a nyál a szánk ban. Desszert gya nánt sa ját ke zű leg szed tük a kokojzát, az az az áfo nyát, ami ből jó fé le há zi ágyaspálinkát is ké szí te nek. Ezen az es tén ke rült sor a turaiak mű so rá ra a he lyi na pi fel ada tok nak szé na ta ka rá sa, há zi - ál lat ok el lá tá sa meg fe le lő kez dé si idő pont ban, es te fél 10-kor. A kó rus szá mos ma gyar Ko dály, Bar tók, Bár dos, Daróczi- Bárdos és eu ró pai klasszi kus ze ne szer ző mű ve it szó lal tat ta meg. A kó rus né hány tag ja fu ru lya- és gi tár já té ká val szí ne sí tet te a mű sort. Az Em se ze ne kar nem csak Szél nek szem be c. el ső le - me zét mu tat ta be, ha nem a kó rus sal kö zös pro duk ci ók kal is ké - szül tek. A szín pa di prog ra munk vál to za tos sá gát és szín vo na lát to - vább nö vel ve, a han gu la tot tel je sen fel fo koz va lép tek szín pad ra tán co sa ink szat má ri ver bunk kal és bo to ló val, ka lo ta sze gi és ter - mé sze te sen Galga men ti csár dás sal, s vé gül, de nem utol só sor ban szé kely föl di tán cok kal. Ez utób bi ban Gyenes Or si pár ja egy he lyi tán cos volt, ami egy szim bo li kus ki fe je zé se volt an nak, hogy a két vá ros a to váb bi ak ban szo ro sab bá kí ván ja fűz ni a vi szonyt. A kap cso lat meg úju lá sán kí vül egyéb ho za dé kai is vol tak a ki rán du lás nak. Az ének kar fel lé pé sét lát va az egyik kí sé rő úti tár - sunk is ked vet ka pott az ének lés hez, így a kö zös él mé nyen felül a cso port egy újabb tag gal is gaz da go dott. Fel lé pő tán co sa ink pe dig ko mo lyan el gon dol kod tak azon, hogy meg ala kul jon egy turai fel nőtt tánc cso port is. A mű sor vé gén a he lyi ek tet szé sü ket és kö szö ne tü ket fe jez - ték ki, s a telt há zas kö zön ség előtt egy olyan gesz tust tet tek, me - lyet már ko ráb bi ké szü lő dés elő zött meg. Mi vel az em lí tett hét esz ten dő óta plé num előtt nem volt meg nyi lat ko zá si le he tő sé - gük meg kö szön ni Tura test vér te le pü lés Csíkszentimrére ho zott aján dék mű so ra it, így a fel lé pők nek bár sony kö té sű em lék lap pal ked ves ked tek. Se res Tün de műv.ház ve ze tő és Tóth Ist ván, Tura ko ráb bi, 16 évet szol gált pol gár mes te re szá má ra pe dig egy-egy gra ví ro zott em lék örö kí ti meg a testvértelepülési kap cso la tok meg ma ra dá sá ért vég zett nagy lel kű szol gá la ta, a ma gyar kul tú ra mű ve lé sé ért és ápo lá sá ért ki fej tett mun kás sá guk el is me ré sét. Mi u tán egy ér tel mű en ki de rült, hogy a test vér vá ro si kap cso lat meg újí tá sá ra mind két fél nyi tott, a to váb bi ak ban mind annyi unk, de fő ként a vá ros ve ze tés, azon be lül is leg in kább a KOS bi zott ság fe le - lős sé ge is a jó vi szony ápo lá sa. A turai ve ze tés együtt mű kö dé si szán - dé ka ki fe je zé se ként nyílt le ve let kül dött, me lyet Szendrei Fe renc pol - gár mes ter írt, meg hí vást esz kö zöl ve egy ki sebb de le gá ció ré szé re idei ju bi le u mi vá ros na punk ra. A mű sor nyi tány ként, kö szön tés kép - pen fel ol va sás ra ke rült le vél né hány gon do la tát idéz zük fel: Na gyon vágy tam vágy tunk új ra köz te tek len ni; még is ma rad nom-ma rad - nunk kel lett a vá ro sunk ban zaj ló nagy sza bá sú mun ká la tok mi att A szű kös idő kor lá tok kö zé szo rí tott fel ada tok zök ke nő men tes foly ta - tá sa és le zá rá sa pil la nat nyi lag a ha zai rög höz kö ti kép vi se lő tár sa i - mat és en gem. re mé nye ink sze rint, a jö vő esz ten dő ben ren de zen - dő vá ros na pun kon egy né pe sebb testvértelepülési kül dött ség ke re té - ben üd vö zöl he tünk egy Tő le tek ér ke ző mű vé sze ti csoportot Ked ves ba rá ta ink, az őszin te szó nem száll el: és az örök ba rát ság, mint ez az írás, köz tünk mind vé gig meg ma rad. Bényi Rita

16 2011/ régiésmailakodalmak 1.rész sej, lag zi, lakodalom Egy kor, a front előtt ugyan má jus és ok tó ber, s nem rit kán a té li idő szak volt a la - ko dal mak meg ren de zé sé nek idő pont ja, azon ban év ti ze dek óta több sé gé ben már a nyá ri sze zon szol gál e je les csa lá di ese mény meg ren de zé sé ül, hi szen az ara tás és be - ta ka rí tás már jel lem ző en nem a csa lá dok, csa lá di gaz da sá gok meg ha tá ro zó te vé - keny sé ge. Sorozatunkban kicsit körüljárjuk e témát, elsőként bemutatva a valódi házasságkötések egyik, máig virágzó oldalhajtását: a televízióban is bemutatott gyermeklakodalmat illetve ahogyan Turán elhíresült: a Kislagzit, melyről szoros intézményi kötődése révén az egyik helyi óvodavezető mesél nekünk. A turai gyer mek la ko da lom A Nap ra for gó Fo tó kör ben ré gi fény ké pek kö - zött ku tat gat va ta lál tunk rá azok ra a fel vé te lek - re is, ame lyek egy turai gyer mek la ko dal mat örö kí tet tek meg. Kis ku ta ko dás után ki de rí tet - tük, hogy a ké pek ál tal do ku men tált nagy ese - mény meg ál mo dó ja és meg szer ve ző je a 91 éves Tóth Józsefné, Ve ron ka né ni volt. A la ká sán fel - ke res ve őt, nagy tisz te let tel kér tük a 40 év vel ez - előt ti em lé kek fel ele ve ní té sé re. Hol zaj lott le a la ko da lom? Ter mé sze te sen ná lunk az ud va ron mond ta Verka né ni, itt állt a sá tor, itt mű kö - dött a kony ha is és itt fo gad tuk a ven dé ge ket is Vidák Ber ci, az ak ko ri leg hí re sebb ci gány prí - más és ze ne ka rá nak mu zsi ká já val. Ki volt a Verka né ni ál tal ren de zett el ső la - ko da lom meny asszony és vő le gény sze rep lő je? A meny asszony Csor ba Már ti ka (Pi ros ka Józsefné) volt, a vő le gény pe dig Si ma Jó zsi. Hal lot tuk azt is, hogy az ebéd és a va cso ra el ké szí té sé nél se géd ke zett Verka né ni édes any - ja is, aki ké sőbb több, mint 100 éves ko rá ig élt. Igen, így volt és azt hi szem, ne ki is kö szön - he tő, hogy na gyon fi nom volt min den étel. Va ló ban a te le ví zió is köz ve tí tet te a la ko - dal mat? Igen, és egy kül föl di ek ből ál ló cso por tot is hoz tak ma guk kal, akik szin tén na gyon jól mu lat tak. De azt is el kell mon da nom, hogy a la ko dal mas gyer me kek szü lei és nagy szü lei is el jöt tek, szin te az egész ut ca te le volt ér dek lő - dők kel. Aho gyan az ak ko ri ban szo kás volt, a meny asszony ágyát lo vasko csi val szál lí tot ták el a fi ús ház hoz. Maczkó Mi sa, Maczkó Ma ri - ka nép dal éne kes édes ap ja volt a ko csis. De azt sem sza bad el fe lej te ni, hogy a vő le gény jegy in get, a meny asszony pe dig jegy csiz mát ka pott ezen a na pon. Na gyon kel le mes, fe lejt he tet len él mény volt szá munk ra Verka né ni vissza em lé ke zé se it hall - gat ni és öröm te li ar cát lát ni. De azért még né - hány kér dést fel tet tünk Ta kács Pa li bá csi nak is, aki el kí sért ben nün ket a Verka né ni vel va ló be - szél ge tés re. Pa li bá csi, ho gyan em lék szik vissza az el - ső gyer mek la ko da lom ra? Ter mé sze te sen én is részt vet tem ezen a cso dá la tos ese mé nyen. Se gí tet tem ab ban, hogy a te le ví zió se fe led kez zen meg a lag zi ról, így kap cso lat ba lép tem Ró zsa György úr ral, aki stáb já val szí ve sen vál lal ko zott ar ra, hogy a hely - szín ről tu dó sít son. De mint szü lő is je len vol - tam, hi szen Pa li fi am volt az anya könyv ve ze tő. A ré gi 2. szá mú, ma már Többsincs Óvo da az óta min den év ben meg ren de zi a gyer mek la ko dal - mat, hogy gyer me ke ink is meg ta nul ják a ha gyo - mány őr zés je len tő sé gét, meg érez zék an nak szép sé gét. Kö szö net ezért az óvo da ve ze tő jé - nek, Szil ágyi Józsefné Ju li ká nak és előd je i nek, az óvó nő i nek és va la mennyi dol go zó já nak. Csányi Pet ra Többsincs turai nép ha gyo mány Kislagzi Óvo dánk ne ve lé si prog ram ja ha gyo má nyos ér - ték ren det kép vi sel. Cé lunk, hogy az óvo dá ban ott ho nos, de rűs, sze re tet tel jes lég kör ben, élménygazdag te vé keny sé ge ken ke resz tül, va - la mennyi kis gyer mek szá má ra biz to sít suk a tes ti-lel ki-szel le mi fej lő dés le he tő sé gét. Ne ve - lés fel fo gá sun kat erő sen be fo lyá sol ja szű kebb kör nye ze tünk a Galga men te gaz dag nép ha - gyo má nya. Évek óta el kö te lez tük ma gun kat a nép ha gyo mány ápo lá sa iránt. A la kó he lyün kön fel lel he tő ha gyo má nyok kö zül azo kat épít jük be az óvo dai ne ve lés fo - lya ma tá ba, ame lyek iga zod nak a gyer me kek élet ko ri sa já tos sá ga i hoz. Ki hasz nál va ezt az ér - ze lem re ha tó esz köz rend szert, mely gaz da gít ja, szí ne seb bé te szi min den nap ja in kat, ün ne pe in - ket. Ezek ál tal gyer me ke in ket olyan él mé nyek - hez igyek szünk jut tat ni, ame lyek szü lő föld jé - hez, ott ho ná hoz kö tik, élet re szó ló örök sé get nyúj ta nak szá muk ra. Így re mél het jük, hogy a kö vet ke ző ge ne rá ci ók is to vább ha gyo má nyoz - zák ér té ke in ket. Meg ala po zó dik ben nük az a faj ta fel nőtt, aki iga zán fog ja sze ret ni szü lő föld - jét és ten ni is akar ér te va la mit. A ha gyo mány őr zés nem ki zá ró la gos ne - ve lő mun kánk ban, né pi já té ka i val, dal la ma i val, moz du la ta i val, ün ne pe i vel, ün ne pi nép vi se le - té vel - át hat ja azt, an nak szer ves ré sze. Már lát - vány ban is ke res tük azo kat a meg kü lön böz te - tő je gye ket me lyek, te vé keny sé günk höz iga - zod nak és meg fe le lő han gu la tot ad nak gyer - me ke ink min den nap ja i hoz. A cso port szo bák, öl tö zők, fo lyo sók és az elő tér be ren de zé sé - ben, dí szí té sé ben a nép mű vé szet mo tí vum - kin csét, a tisz ta for rás ne mes egy sze rű sé gét, a ter mé sze tes anya gok, az ele ven tex til va rá - zsát igyek szünk fel hasz nál ni. Ar ra tö rek szünk, hogy olyan mi li őt ala kít sunk ki, mely ben az ural ko dó han gu lat, tár gyi vá lasz té kos ság, a sok fé le le he tő ség öröm for rás le gyen, a nép ha - gyo mány ápo lá sán ke resz tül kö zös él mé nyek nyúj tot ta ta pasz ta la tok kal meg érez tes sük a gyer me kek kel az össze tar to zás me leg sé gét, a kö zös vi dám ság örö mét, a nép szo kás ok ál tal ta nul ják a má sok fe lé for du lást, a tisz te le tet má sok iránt, meg ta nul ják az ese mé nyek írat - lan sza bá lya it be tar ta ni. A sok szí nű, han gu la - tá ban és tar tal má ban igen csak kü lön bö ző já - té kos cse lek vés sor ral meg élt je les na pok kal ün ne pi vé va rá zsol juk a hét köz na po kat. A ne ve lő mun ka kulcs sze rep lői az óvo da - pe da gó gu sok, akik gyö ke re sen is me rik, sze re - tik, meg tud ják él ni a he lyi nép szo ká so kat. Ha gyo mány ápo lás irán ti el kö te le zett sé gün ket, el mé lyült ér dek lő dé sün ket tük rö zik az e té má - ban meg írt szak dol go zat ok, el vég zett to vább - kép zé sek, tan fo lyam ok. A fel té te lek meg te rem - té sé ben nél kü löz he tet len se gí tő tár sa ink a daj - kák. Az in téz mény va la mennyi al kal ma zott ja fe le lős sé get érez azért, hogy ma gas szín vo na - lon vé gez hes sük e te vé keny sé get. Az óvo dá ba já ró gyer me kek szü lei, nagy szü lei ak tív részt ve vői az in téz mény éle té nek, szí ve sen vesz nek részt prog ram ja - in kon, ese mé nye in ken, se gí te nek azok szer ve zé sé ben. Az in téz mé nyért tett ál do za - tos mun ká juk pó tol ha tat lan. Az óvo dai Fotó: Napraforgó Fotókör és archív

17 /7 8 SZMK jól mű kö dő, vé le mé nyé vel, ja vas la ta i - val, szer ve zé se i vel se gí ti mun kán kat. A nép ha gyo mány ápo lás te rü le tei az óvo - dá ban (igye kez ve a he lyi vál to za tok ki dom bo rí - tá sá ra): nép köl té szet, esz kö zös gyer mek já ték - ok, éne kes gyer mek já ték ok, nép dal és hang - sze res nép ze ne, né pi sport- és ügyes sé gi já té - kok, né pi kis mes ter sé gek óvo dai élet kor nak meg fe le lő for mái, nép szo kás ok és je les na pok. Ezek kö zül az egyik leg nép sze rűbb, leg szebb, s ta lán leg hí re sebb ün ne pünk: a jú ni us ele jén meg tar tott kislagzi, mely kö ré va ló ság hű ese - ményt dra ma ti zá lunk. A kislagzi meg ren de zé se a 70-es évek ben kez dő dött, ami kor a te le pü lé sen még vol tak iga zi, sá to ros la ko dal mak. Va ló di volt az él - mény, me lyet a gyer me kek ott hon ról hoz tak. Ele in te a la ko da lom me ne tét kö vet ve, a turai vi - se let nél kül ját szot tak az óvo dá ban lag zi sat, majd aho gyan az a nép me sé ben is len ni szo - kott, ala kult, vál to zott, ki tel je se dett a szo kás. Elő ke rült az iga zi turai vi se let, a meny asszony - nak, vő le gény nek, nász nép nek egy aránt, majd el hív tuk az iga zi ci gány ze ne kart, Tosko ban dá - ja mu zsi kált ne künk. Az tán a Zagy va Ban da, az Em se ze ne kar, s az idei esz ten dő ben a Tar soly ze ne kar. S ma már részt vesz nek azok a kis nép ze nész pa lán ták is, akik ál tal re mél he tő en min dig lesz a lag zi ban nép ze nei kí sé ret. Mert azt, hogy min den iga zi, hi te les le gyen, na gyon fon tos nak tart juk. Eb ben az esz ten dő ben öt meny asszony és vő le gény ke rült ki a gyer me kek kö zül. A ké szü lő dés most is, mint min dig, hó na po kig tar tott, s sok-sok öröm te li te vé keny ség kí sér - te. Volt vő fély, volt pap, aki a pá ro kat össze ad - ja, s iga zi lag zis sá tor, ahol mu lat tunk. S egy él mény gaz dag nap, mely út ra va ló ként szol - gál hat óvo dá sa ink nak A turaiak né pi ha gyo má nyok hoz va ló kö - tő dé sét jel zi, s egy ben meg erő sí tést je lent ab - ban, hogy jó úton já runk, az a sok tá mo ga tás, ame lyet ka punk: ha kell, a vá ros la kói is se gí - te nek a né pi ru hák be szer zé sé ben, kis lag - zikor a meny asszony ok öl töz te té sé ben, esz - kö zök, anya gok be - szer zé sé ben, vissza em - lé ke zé sük kel a ha gyo - má nyok fel ele ve ní té sé - ben, s a leg fon to sab bal, az zal a szé les kö rű ér - dek lő dés sel, po zi tív vissza jel zés sel, amely te - vé keny sé gün ket kí sé ri. Hi szünk ab ban, hogy a sze mé lyes pél da va rá zsá val ter mé sze tes mó don min tát nyúj - tunk a kis gyer mek nek, túl zá sok nél kül von - zó vá, utá noz ha tó vá, kö ve ten dő vé te het jük a mai vi lág ban élő gyer me kek szá má ra a múlt örök sé ge it. Szil ágyi Józsefné Többsincs Óvoda és Bölcsöde vezetője Fotó: Csilla Fotó A Galga men te jú li u si szá má ban je - lent meg egy nagy lé leg ze tű ri port kislagzi té - má ban, me lyet ol va só ink fi gyel mé be aján lunk. Sorozatunk 2. részé ben turai vő fé lyek kel is mer ke dünk, ki emel ten a fi a tal, de ta lán egyet len ak tív turai vő féllyel, Sá ra Gá bor ral, aki szin te ak kor kezd te e mes ter sé get, mi kor az öre gek job bá ra le tet ték a lan tot. A szerkesztő tehetségesturaifiatalok az if jú turai or go na mű vész Garczik Ri chárd jú li us 17-én nagy si ke rű kon cer tet adott a Máriabesnyői Nagyboldogasszony Ba zi li ká ban. En - nek ap ro pó ján a pá lyá ja ele jén tar tó, de már rö vid idő alatt is ki tel je se dett fi a tal mű vészt mu tat juk be. a z 1994-es szü le té sű Ri chárd ta nul má nya it a turai Hevesy György Ál ta lá nos Is ko lá ban kezd te, majd Aszó don, az Evan gé li kus Gim - ná zi um ban foly tat ta a 8. osz tá lyig. Ál ta lá nos is ko lai évei alatt ta nul má nyi ver se nyek ered mé nyes részt ve vő je volt, vers- és pró za mon dás ból sze re - pelt si ke re sen. Egy évig szí né sze tet, kom mu ni ká ci ós kész ség fej lesz tést és re to ri kát ta nult Bu da pes ten Harsányi Gá bor szín mű vész nél. Ze nei kép zé sét a Turára ki he lye zett, ak ko ri Gö döl lői Ze ne is ko lá ban kezd te Tóth-Sebes Pé ter ta nár úr nál tól az aszó di Podmaniczky Alap fo kú Mű vé szet ok ta tá si In téz mény ben foly tat ta ze nei ta nul má nya it, zon go ra ta nár nő je Fo dor Er zsé bet Má ria volt. Több ször részt vett az Evan gé li kus Egy ház fó ti kán tor kép ző tan fo lya ma in ta va szán fel vé telt nyert Ma - gyar or szág leg ne ve sebb, leg ma ga sabb ok ta tá - si szín vo na lat nyúj tó Bar tók Bé la Kon zer va tó - ri um ba, Bu da pest re. A 2009/2010-es tan év től a Kon zer va tó ri um gim ná zi u mi osz tá lyá ban foly tat ja ta nul má nya it. Or go na ta ná ra Elek Zsu zsan na, Bach- és Liszt-dí jas or go na mű vész. Ri chárd 2005-től az Aszó di Evan gé li kus Egy ház köz ség or go nis tá ja. Több kó rus sal is együtt mű kö dik, mint or go nis ta már ci u sá - ban a Liszt Fe renc szü le té sé nek 200. év for du ló - já nak al kal má ból a Kon zer va tó ri um ban ren de - zett ün ne pi hang ver se nyén ő kí sér te az is ko la ének ka rát a bu da pes ti Avilai Nagy Szent Te réz temp lom ban. Fel ké rés re szí ve sen kon cer te zik, vál lal fel lé pé se ket, több hang ver senyt adott már Ma gya ror szá - gon, Né me tor szág ban, Fin nor szág ban, Szlo vá ki á ban és Ro má ni á ban. Turán a turai kép ző mű vé szek tár la tá nak be - mu ta tó ján (2009) és a Fe ke te Lász ló em lék hely avatásánán (2010) zon go rá - zott, va la mint a au gusz tus 20-ai ün nep sé gen or go nált a turai Nagy - boldogasszony Temp lom ban. Ez év má ju sá ban meg hí vást ka pott a Máriabesnyői Nagy bol dog - asszony Ba zi li ká ba, ahol jú li us 17-én nagy si ke rű or go na hang ver senyt adott. A kon cer ten Johann Sebastian Bach, Felix Mendelssohn-Bart hol - dy, Liszt Fe renc, Max Reger mű vei han goz tak föl. A Liszt-év re te kin tet tel mű sor ba il lesz tett Liszt Weinen, Klagen nagy ha tás sal volt a kö zön ség - re. A hang ver seny utol só ze ne mű vé nek, Max Reger Ein feste Burg ist unser Gott ko rál fan - tá zi á já nak ér de kes sé ge, hogy az or szág ban csak ke vés em ber játssza, tech ni kai- és ze nei komp li kált sá ga mi att. Leg kö ze leb bi kon cert jei Bu da pest temp lo - ma i ban és Né me tor szág ban lesz nek, aho vá vissza já ró ven dég. Hang ver se nye in leg gyak rab - ban J. S. Bach, Jehan Alain és Max Reger al ko tá - sai csen dül nek fel. Elő adói te vé keny sé ge mel - lett ze ne szer zés sel is fog lal ko zik. Es té

18 2011/ i rövidhírek Események az Őszirózsa Idősek Otthonában má jus 13-án, Pün kösd kor kö szönt het tük a turai Őszi ró zsa Idő sek Ott ho ná nak la kó ját, a 103 éves Dr. Soós Jenőnét. Aran ka né ni 4 év vel ez előtt, 99 éves ko rá ban köl tö zött in té ze tünk be. Sze mé lyé ben egy min dig csu pa de rű, vi dám, mo soly gós idős em bert is mer het tünk meg. Igen ma gas ko ra el le né re na gyon jó egész sé gi ál la pot nak ör vend. A kö szön té sünk ün ne pi al kal mán Szendrei Fe - renc pol gár mes ter úr is részt vett, amit há lás szív vel kö szö nünk. Tóth An tal Lászlóné, az Őszi ró zsa Idő sek Ott ho na dol go zó ja jú ni us 24-én meg - kap ta a Pest Me gye Szol gá la tá ért ki tün te tést. Ez zel a díj jal Pest Me gye Ön kor mány za ta el is - me ré sét fe jez te ki Tura vá ros ak tív pol gá rá - nak a szo ci á lis te rü le ten, az idő sek gon do zá - sá ban nyúj tott mun ká já ért. Tóthné Klá ra az ápo lás-gon do zás so rán nagy fi gyel met for dít az el lá tot tak tes ti és lel - ki jó lé té re, az idő sek kel va ló ko ruk ból és egész sé gi ál la po tuk ból adó dó egyé ni bá nás mód ra. Mun ká ját pre ci zi tás és har mó nia jel - lem zi. Nagy örö münk re szol gál ez az el is me rés, me lyet sze ret nénk meg osz ta ni a turai pol gá rok kal is. Ez úton is kí vá nunk to váb bi jó egész sé get és erőt mun ká já hoz! Sipos Ni ko let ta - m.b. ve ze tő ják hoz zá. A be ve ze tő után Mó ré Lászlóné tit kár is mer tet te a pénz - ügyi hely ze tet: Az egye sü let a tag dí jak ból be folyt összeg ből ( Ft/év), ta gi tá mo ga tás ból (ki rán du lá sok, ren dez vé nyek tá - mo ga tá sa), ön kor mány za ti tá mo ga tás ból és pá lyá za tok ból fe de zi ki - adá sa it. A ta gi tá mo ga tás az el ső fél év ben Ft volt. Pá lyá za to - kon 2010-ben Ft-ot nyer tünk, mellyel most szá mol tunk el. Az idén szin tén nyer tünk a mű kö dés re Ft-ot, ami vel szep tem - ber vé gén kell el szá mol ni. A ve ze tő ség fo lya ma to san ke re si a pénz - ügyi le he tő sé get a mű kö dés meg könnyí té sé re. A be szá mo ló után fel csen dült a nyug dí jas him nusz és kez de tét vet te a vi dám nyár sa lás. Ta kács Pál Ízletes siker Sza bó Gyu la Elek, a bu da pes ti MÁV Zrt. al kal ma zott ja részt vett a Vas - utas Szak szer ve zet ál tal meg ren de zett csa lá di egész ség-és sport nap al kal má ból szer ve zett fő ző ver se nyen, me lyen a Te rü le ti Igaz ga tó ság 26 csa pa ta in dult. Gyu la, mint a Ke le ti Alap szer ve zet 2. sz. csa pat ka pi - tá nya nem csak az el ké szí tett ételt, ha nem a si ker ízét is meg kós tol - hat ta, hi szen az ő főzt jét ta lál ták a leg jobb nak, s ez zel el nyer te az I. he - lye zést. A di cső sé gen, az arany ér men és az ok le vé len túl ne ve zést nyert az or szá gos ver seny re is, me lyen a 10 leg jobb sza kács mér het - te össze gaszt ro nó mi ai tu dá sát. Itt az V. he lyen vég zett. Gra tu lá lunk! Cacuska Félévi értékelő a Nyugdíjas Egyesületben Az egye sü let nyug dí jas há zá nak ud va rán jú ni us 15-én köz gyű lést tartottak. Ma rin ka Sándorné el nök is mer tet te az el ső fél évig ki ala kult gaz da sá gi és pénz ügyi hely ze tet, majd meg kö szön te a dal kör és a ta - gok köz re mű kö dé sét a ház és kör nye ze té nek gon do zá sá ban, va la - mint a ren dez vé nyek elő ké szí té sé ben. El mond ta, hogy az éne ke sek - nek nagy szá mú fel ké rés ér ke zik. Ezek kö zött van nak ré gi ós, me gyei és fő vá ro si sze rep lé sek is. Saj nos az egye sü let anya gi hely ze te meg - kí ván ja, hogy a dal kö ri ta gok nak is fi zet nie kell az ét ke zést és a buszt, ugyan úgy, mint az őket el kí sé rő ta gok nak. Ha az anya gi hely - zet en ge di majd, sze ret né a ve ze tő ség a dal kör tag ja i nak eze ket in - gye nes ség ten ni, hisz na gyon sok ener gi á juk (pró bák, nép vi se le ti ru - hák gon do zá sa stb.) fek szik egy-egy fel lé pés ben. Az egye sü let a ven - dég lá tás sal egy be kö tött ren dez vé nyei tá mo ga tá sát ké ri a ta gok tól. Eb ből az összeg ből vá sá rol ják a nyers anya got, az üdí tő ket és a sa ját kony hán fő zik meg az ételt. A mun ka erőt szin tén a dal kör tag jai ad - & KönyvsaroK avárosikönyvtárkönyvajánlója KörKép2011:huszonkét maimagyarírókisprózája A kor társ iro da lom meg - is me ré sé hez az egyik leg jobb út egy an to ló gia for ga tá sa. Az ilyen köny - vek nagy elő nye, hogy ha ke vés időnk van, ak - kor elég vá lasz ta nunk egy rö vi debb írást, és gyor san át fut ni; vagy ha épp el len ke ző leg: te li va gyunk idő vel szép sor já ban tö vi ről-he gyi re át - rág hat juk ma gun kat az írá so kon. Ez a gyűj te mény, mely hu szon két kor társ író no vel lá it, el be szé lé se it tar - tal maz za nagy sze rű ki kap cso ló dást ígér az ol va só nak, és itt a ki kap cso ló - dás nem fel tét le nül a könnye det és mo so lyog ta tót je len ti, de ki kap csol. És né ha ez ép pen elég... szépversek2011 A szép iro da lom nak van egy lí rai ol da la is. lí rát ol vas ni ma nap ság nem olyan nagy di vat, de ér - de mes. Az idei év nek ugyan még nincs vé ge, de ami e könyv ben sze - re pel mind ez évi meg je le né sű, mond - hat nánk idei ér le lé sű. Egy vá lo ga tást kap ha tunk kéz be, mely több je len tős iro dal mi fo lyó irat ban (2000, Al föld, Bár ka, Be szé lő, For rás, Je len kor, Hol - mi, stb.) meg je lent köl te mé nyek csok - rát tar tal maz za. Re mél jük tet sze ni fog ked ves Ol va só ink nak a gyűj te mény. (A fel so rolt fo lyó irat ok könyv tá runk ban szin tén fel lel he tő ek, eze ket is ajánl juk szí ves fi gyel mük be!) Vendégek A Színi-Mininél A turai Szini-mini di ák szín ját szó kör már ha gyo má nyos mó don ven dé - gül lát ta a hat va ni An gol Drá má sok di ák szín ját szó cso port ját a tan év vé gén. A ta lál ko zó cél ja, hogy in for má ci ót cse rél je nek, be mu tas sák az év so rán szín pad ra ál lí tott mű ve ket, kri ti kát mond ja nak, meg osszák sa ját ta pasz ta la ta i kat egy más sal., mi e lőtt együtt in dul ná nak tá bo roz ni Tó al más ra. A hat va ni kör idén Nagy La jos: Bá rány és far kas cí mű mű - vét dol goz ta fel. Az elő adás a moz gás szín ház alap ve tő ele me i re épül, mon da ni va ló ja a Jó és a Rossz kö zöt ti ál lan dó konf lik tus, mely örök idők óta fenn áll. A Szini-mini idén a Föld Nap já ra ál lí tott össze egy ver - ses blok kot. Na gyon ak tu á lis té ma a fel gyor sult élet vi te lünk ből adó - dó an - a kör nye zet szennye zés. Fon tos tu da to sí ta ni a fi a ta lok kal, hogy so kat te he tünk a Föld meg óvá sá ért. Kü lön bö ző is mert és ama tőr köl - tők ver se it fel hasz nál va egy na gyon ko moly mély sé gek kel ren del ke ző da ra bot ké szí tet tek, me lyet több turai ese mé nyen is be mu tat tak már. Ta kács Pál tóthzita filc,azoknimuki Is me rős a kép, amint áll tok a szo bá tok kö - ze pén egy fél pár zok ni val a ke ze tek - ben és se hol sem le - li tek a má sik fe lét? Pe dig es küd ni mer - né tek, hogy teg nap, vagy egy he te még láttátok...hm. Tóth Zi ta me se re gé nyé ből ki de rül a vá lasz ho vá tűn nek el a zok ni - ja ink: a mu kik, pon to sab ban a zok ni mu - kik hasz nál ják őket. Al sza nak ben nük, és eszik is őket, mond hat ni ná luk is fo - gyó esz köz a zok ni. Filc, a kis mukigyerek és Fé lix, az em ber gye rek iz gal mas ka - land ja it és mind ket te jük csa lád ját is mer - he ti tek meg. A könyv ga ran tál tan le te he - tet len. Foly ta tá sa kö vet ke zik! fészekrakók Szak iro dal mi rész le günk egyik kü lön le ges sé gé re sze ret nénk most fel hív - ni Ol va só ink fi gyel mét. A ki ad vány egy dvd le - mez, mely egy passzív - ház meg épí té sé nek tör - té ne tét tár ja elénk. A passzív ház ki fe je - zés nagy já ból annyit ta kar, hogy a ház, mely be élünk nem hasz nál több ener gi - át, mint 23 kw/ négy zet mé ter. Ho gyan? A fel hasz nált alap anyag ok, a szi ge te lés, a víz, az áram és az egyéb ener gia hasz - no sí tás annyi ra kor sze rű en, és tu da to san van meg ter vez ve és meg épít ve, hogy a ház szin te ma gá tól mű kö dik. nap ener - gi át, sze let, esőt, ha vat a ter mé szet szin - te min den kin csét hasz nál ni tud ja. Szeretettelvárjukrégiésújolvasóinkat!Cím:Bartóktér3.,Tel:(28) Nyitva:H13-18,K9-12,13-18,CS9-12,13-18,P13-18,Szo9-12. A könyvtár nyári szünete augusztus 15-től 28-ig tart. Kedves látogatóinknak kellemes nyarat, jó pihenést kívánunk!

19 programajánló /7 8 államalapítószentistvánésazújkenyérünnepe Helyszín: Tura R.k. nagyboldogasszony Temp lom Időpont:Au gusz tus óra Ünnepiszentmise óra kor Közreműködik:Ma gya rok nagy asszo nya Temp lo - mi Kó rus (kar nagy: Tóth Pé ter lász ló) Mű so ros meg em lé ke zés a szent mi sét kö ve tő en Ünnepibeszédetmond:Szendrei Fe renc pol gár mes ter Közreműködők: Vi lá gi női Kó rus (kar nagy: Kis Ani ta) Sá ra gá bor vers mon dó Azújkenyeretátadja: Tóth Ist ván, a galgamenti Szö vet ke zet el nö ke megáldja: Palya Já nos plé bá nos turaikomédiásokpremier szentjohanna 1felvonásosdráma Helyszín: Tura Bar tók Bé la Mű v. Ház Időpont: au gusztus 27., szombat 19 óra Rendező: diligens Me lin da belépődíj: 800, 500, 300 Ft-os helyárakon. Elővételben is megvásárolható a művelődési házban augusztus 15-től! Jo han na egy sö tét kor ban szü le tett, még pi ci lány volt, ami kor több ezer ott hont dúl tak fel az an go lok Fran ci a or szág ban. Jo han na egy fi a tal, gyen ge lány volt csu pán pa rasz ti szár ma zás sal, nem ér tett a fegy ver for - ga tás hoz, nem ta nult so ha dip lo má ci át, még is ő lett az a ve zér, aki re min - den ki várt. Ez a fi a tal lány hall ja és ér ti an gya la hí vó sza vát. És mi van, ha az an gyal el hall gat? Ott kez dő dik az iga zi drá ma... ix.híresvárosivigadalom 10évevárostura Helyszín:Tura meg újult fő te re Idő pont: szep tem ber 17., szom bat KézmŰvesárusoKje lent ke zé sét vár ja Tura Vá ros Ön kor mány za ta vá - ros na pi ren dez vé nyé hez az aláb bi ka te gó ri ák ban: agyag, szal ma, csu - hé, tűz zo mánc, egye di ék szer, ne - mez, ké zi szö vé sű sző nyeg, mé zes - ka lács, sókerámia, ko sár fo nó, stb. városnapifőzőverseny Vár juk in téz mé nyek, ci vil szer ve ze - tek, egye sü le tek, ba rá ti tár sa sá gok, min den vál lal ko zó ked vű em ber je - lent ke zé sét. ne vez ni bár mi lyen étel - lel le het. Min den be ne ve zett ételt zsű ri ér té kel. Az el ső há rom he lye - zett dí szes ku pát nyer. bővebb információ és jelentkezés az aláb bi el ér he tő sé ge ken: Tel.: 28/ , 30/ kultura@vnet.hu Jelentkezésihatáridő: szep tem ber 2. debreceni virágkarnevál esti fényben indulás: órakor

20 2011/ egészségmegőrző 1.rész SZÁZ SZOR JOBB A BAJT MEg ElőZ ni, MInT KE ZEl ni RÁk meg elő ző élet mód i. Fe je zet Tura vá ros egész ség meg őr ző, be teg ség meg elő ző pre ven ci ós prog ram - já ból A Vi gyá zó Kör Egye sü let áp ri lis 7-i össze jö ve te lén el hang zott elő adás szer - kesz tett vál to za ta. A rossz in du la tú da ga na tos meg be te - ge dé sek elő for du lá si gya ko ri sá gá nak nö - ve ke dé se vi lág je len ség. A ma gyar or szá gi né pes sé gi sta tisz ti ká ban a da ga na tos be - teg sé gek mi at ti ha lá lok a má so dik he lyen áll. Elő for du lá si ará nyuk sor rend jé ben Ma gya ror szá gon a tü dő rák, vas tag- és vég bél rák, em lő rák, pe te fé szek rák, méhnyakrák, prosz ta ta rák, he re rák, a húgy hó - lyag rák, az ajak- és száj üre gi rák, a gé ge - rák, a gyo mor- és bőr rák áll nak. A 12 fé le ve ze tő rossz in du la tú da ga nat kö zös ve szé lyez te tő té nye ző it sze ret ném érin te ni, az az a da ga nat ki ala ku lá sá nak koc ká za tát nö ve lő élet mód be li és kör nye - ze ti kö zös té nye ző ket. Min den rák faj ta sejt je ink ből, sa ját szer ve ze tünk épí tő kö ve i ből in dul ki. A tes tet sok fé le sejt épí ti fel, ame lyek nor má - lis kö rül mé nyek kö zött sza bá lyo san nö ve - ked nek, majd osz tód nak, meg öre ged nek, el pusz tul nak és így újabb sej tek szü let nek. A be teg nek te kin tett sej te ket nor má lis kö - rül mé nyek kö zött im mun rend sze rünk ugyan úgy ki kü szö bö li, mint a kül ső kör - nye zet ből szár ma zó, ár tal mas be to la ko dó - kat. Ez a fo lya mat a szer ve zet egész sé ges mű kö dé sé nek fel té te le, ám oly kor tév út ra ke rül, a sej tek sza ka dat la nul, el len őri zet le - nül osz tód nak, és olyan új sej te ket hoz nak lét re, ame lyek re a szer ve zet nek sem mi szük sé ge. Az így kép ző dő szö vet hal mazt tu mor nak vagy da ga nat nak ne vez zük. A da ga na tok le het nek benignusok (jó in du la tú ak) vagy malignusok (rossz in - du la tú ak). A jó in du la tú da ga nat nem rák, ez ugyan is jól kö rül ha tá rolt, ezért el tá vo lít - ha tó és leg több ször nem újul ki. A be lő le szár ma zó sej tek las sab ban sza po rod nak és nem ter jed nek to vább a test más ré sze - i re. Ami a leg fon to sabb: a jó in du la tú da ga - nat nem ve szé lyez te ti az éle tet. A rossz in du la tú da ga na tot fi a tal, kó - ros sej tek al kot ják, ame lyek kont rol lá lat la - nul és rend szer te le nül osz tód nak. Rá ter - jed het nek a kör nye ző szö ve tek re és szer - vek re, ká ro sít hat ják azo kat, sőt, a ma lig - nus tu mor ból ki sza ba dul hat nak a vér ke - rin gés be, és be ke rül het nek a nyi rok rend - szer be. Így az ere de ti (pri mer, el sőd le ges) da ga nat más szer vek be ter jed het, hogy ott má sod la gos (secunder) da ga na tot, át - té tet hoz zon lét re. Ilyen kor át tét kép zés - ről, metastatisálásról be szé lünk. Elő adá som cél ja a da ga na tos meg be - te ge dé sek meg elő zé se, ill. mi nél ko ráb bi stá di um ban va ló fel is me ré se - eb ben se gí - te nek az ön szű ré si mód sze rek. A bőrrák önszűrése A vizs gá la tot ön ma gun kon, mez te le nül, vi lá gos he lyi ség ben vé gez zük, nagy fa li tü kör és egy kis ké zi tü kör se gít sé gé vel, a tel jes bőr fel szí nen. Je gyez zük meg, hol van anya jegy, máj folt, sze mölcs, szep lő, fes ték hi ány vagy más bőr folt és ezek ál ta - lá ban ho gyan néz nek ki? 1) Néz zük meg ma gun kat elöl ről és há - tul ról a nagy tü kör ben, majd emel jük fel ka run kat, s néz zük meg a jobb és a bal ol da lun kat. 2) Haj lít suk be kö nyö kün ket és gon do - san néz zük vé gig te nye rün ket, az al kar kül ső és bel ső ré szét, majd a fel kart. 3) Vizs gál juk meg a lá bak el ső és hát só ol da lát is! Pil lant sunk be a far po fák kö zé, és néz zük meg a ne mi szer vek te rü le tét is. 4) Ül jünk le s gon do san vizs gál juk meg a láb fe je ket, a tal pa kat és a láb uj jak kö - zöt ti te rü le te ket is. 5) Néz zük meg az ar cot, a fe jet, a nya kat és a fej bőrt (fé sű vagy haj szá rí tó se gít - sé gé vel a fej bőr re me kül át te kint he tő). A tel jes bőr fel szín ön vizs gá la tát fél - éven te jó el vé gez ni, és abban az eset ben, ha ame lyik ben va la me lyik anya je gyünk visz - ket ni, fáj ni, nő ni, pi ro sod ni, vá la dé koz ni kezd, for dul junk or vos hoz! (folytatjuk) SzemvizSgálat ingyenes szemvizsgálat! Komplett látásvizsgálat, hályogszűrés, maculadegeneratio megállapítása amsler ráccsal a vizsgálat helye, ideje: védőnői Szolgálat tura, Park utca augusztus 11. (csütörtök) óráig. a vizsgálatot és a szemüvegkészítést a gal-axia optika végzi a Szent Rókus Kórházból Budapestről. Rendel: dr. tasnádi ágnes szemész adjunktus olasz műanyag és fémkeretek SzenzációS áron! az elkészített SzemüvegeK ára: (KeRet, lencse/ dioptriáig/,vizsgálati díj) KeRettől függően forintig műanyag- és üveglencsék, védőszemüvegek, bifokális és multifokális lencsék, Uv-szűrők, antireflex, karcmentesítő rétegek stb. esetleges megrendeléskor előleget kérünk! lehetőleg hozza el magával meglévő Szemüvegét! a szemüvegek elkészítési ideje max. 15 nap. Kérdéseivel forduljon Korsós attila egészségügyi tanácsnokhoz a es telefonszámon. tiszteltturailakosok! A Rehab-Tisza Kft. mozgásszervibetegségek ingyenesszűrővizsgálatát végzi városunkban, 2011.augusztus11-én, CsütörtöKön8-14Óráig akaszinótérinyugdíjasklubban (Kaszinó tér 5.). csípő szűrés, gerinc szűrés, láb panaszok, deréktáji panaszok, ízületi panaszok, cukorbetegek láb szövődményeinek kifejezett szűrővizsgálata, stb. Igény esetén a vizsgálattal egy időben ingyenes vérnyomás és vércukor mérés is rendelkezésre áll. Kérdéseikkelforduljanak Korsósattilaegészségügyitanácsnokhoz a06-30/ estelefonszámon! ÉlJEnEK A lehetőséggel!