A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS ISMERETEK ALAPOZÁSA A KISGYERMEKKORBAN INTRODUSING NATURAL SCIENCES TO YOUNG CHILDREN
|
|
- Tivadar Szilágyi
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS ISMERETEK ALAPOZÁSA A KISGYERMEKKORBAN INTRODUSING NATURAL SCIENCES TO YOUNG CHILDREN Dr. Hegedős Gábor Kecskeméti Fıiskola Tanítóképzı Fıiskolai Kar, Környezeti és Testi Nevelési Intézet ABSTRACT The fastened development in the industry, the service sector, research in technology, education and scientific and technical revolution requires more and more highly qualified experts in the field of natural sciences and technology. As a result of the increased demand, engineering students entered higher education with the lowest number of points in Despite of this fact, not even the state funded places could be filled with new students. The main reason for this is the low interest of students in science subjects and in mathematics in public education including kindergarten and lower primary classes. We think that the first steps to induce change in natural science and technical training should be made in kindergarten and lower primary classes and in the correspoding teacher training programmes. ÖSSZEFOGLALÓ Az ipar, a szolgáltatás, a mőszaki kutatás az oktatás és a tudományos és technikai forradalom felgyorsulásával egyre több, kreatív, magasan kvalifikált természettudományos és mőszaki képzettségő szakembert igényel. A kereslet növekedésének köszönhetıen a felsıoktatásban a 2008-as évben a legalacsonyabb pontszámokkal a mérnök szakokra nyertek felvételt a már elsıéves hallgatók. Ennek ellenére az államilag meghatározott keretszámokat sem sikerült feltölteni. Az ok, a közoktatásban nincs affinitása a tanulóknak a természettudományokhoz, a matematikához, a közoktatásba beleértve az óvodát és az alsó tagozatot is. Véleményünk szerint a megújítást a természettudományos és mőszaki képzésben, az óvodában, az elemi szinten és az ezekhez kapcsolódó óvópedagógus és tanítóképzésben kell kezdeni. KEYWORDS/KULCSSZAVAK Természettudományos, mőszaki képzettség, affinitás, tantárgyi attitőd, kisgyermekkor, óvodapedagógus és tanítóképzés Qualification in natural science and technology, affinity, attitude to subjects, the age group of young children, kindergarten and lower primary teacher training
2 Bevezetés Az ipar, a szolgáltatás, a mőszaki kutatás, az oktatás a tudományos és technikai forradalom felgyorsulásával egyre több, kreatív, magasan kvalifikált természettudományos és mőszaki szakembert igényel. A kereslet növekedésének köszönhetıen a felsıoktatásban a 2008-as évben a legalacsonyabb pontszámokkal a mérnök szakokra nyertek felvételt a már elsıéves hallgatók. Egy vidéki napilap a lap elsı oldalán figyelemfelhívó, kiemelt betőkkel fogalmazza meg a címet: Nem túl menı a mőszaki. Sokan, sokféle módon fogalmazzák meg a természettudományos oktatást érintı kihívásokat, és keresik a válaszokat ezekre a kihívásokra. A teljesség igénye nélkül, a természettudományos és matematikai képzésre helyezve a hangsúlyt, inkább gondolatébresztésnek szánva, egy-két ellentmondásra hívnánk fel a figyelmet, keresve, és ajánlva a megoldásokat. A nevelés, az oktatás az a terület, amelyhez többen értenek, mint a focihoz. Több is a résztvevıje. Ebbıl adódik, hogy párhuzamosan, egymás mellett futó, egymásnak ellentmondó elképzelésekkel, programokkal igyekszünk látványos javulást elérni. Oktatásfejlesztési törekvések Az oktatási kormányzat a probléma tényleges elemzése nélkül, az adminisztratív intézkedéseket helyezte elıtérbe. Ilyen többek között, hogy meg kell növelni a természettudományos és mőszaki szakokra a felvehetı hallgatók államilag finanszírozott keretszámát. A következmény kettıs. Csak elenyészıen növekedett a mőszaki szakokra a jelentkezık aránya. A humán és bölcsész beállítottságú közoktatásban természettudományos érdeklıdéső tanulókat alig képeznek. Nincs affinitása a tanulóknak a közoktatásban a természettudományokhoz, a matematikához, a közoktatásba beleértve az óvodát és az alsó tagozatot is. A másik következmény, a természettudományos szakra jelentkezık egy részét nem az elkötelezettség, hanem a felsıoktatásba való biztos bekerülés motiválja. Csak az érdeklıdése, az alapozó felkészültsége, az elkötelezettsége és az affinitása hiányzik a vizsgakövetelmények eredményes teljesítéséhez. A július 31-i Népszabadságban olvasható: Minimális pontszámmal felvett mérnökhallgatók sokasága bukhat ki az egyetemekrıl állítják szakemberek Egy mőszakis oktató kollégánk keserő szájízzel fogalmazta meg: A hallgatók jelentıs része a kör kerületének képletét sem ismeri. A következmény: vagy rossz mérnököket képezünk, vagy a megemelt hallgatói létszám ellenére kevesen végeznek a természettudományos és mőszaki szakokon. A nem teljesítı hallgatók következetes kibuktatásában a felsıoktatási intézmények egyrészt az alulfinanszírozott, másrészt a rossz intézményi gazdálkodás miatt ellenérdekeltek. A másik adminisztratív intézkedéstervezete az oktatási kormányzatnak, az egyre kevesebb természettudományos szakos pedagógus hiánya miatt a pályakezdı pedagógusok fizetését akarja megemelni. Azon túl, hogy erkölcsileg milyen romboló hatású lesz ennek a tervnek a kivitelezése, az intézkedés magában hordozza a pedagóguspálya távlatainak negligálását. Elérhetjük, pedagógusnak maradni csak a pályakezdés idıszakában érdemes, illetve az oktatást nem szeretık, és az ahhoz nem értık maradnak pedagógusok. A közoktatás kihívásai A társadalmi, gazdasági fejlıdés felgyorsulásával a pedagógia nem tudott lépést tartani. Kezdjük az utóbbi idık legfontosabb változásaival, illetve azokkal az oktatáspolitikai, pedagógiai elképzelésekkel, amelyeknek a nevelésben bekövetkezı változásokat generálniuk kellene.
3 Talán a legfontosabb változtatás a közoktatásban következett be, az iskolakötelezettség tizennyolc éves korig tartó kiterjesztése, és ezzel egy idıben az integráció megvalósítására való törekvés az oktatásban. A buktatásmentességet kivéve az integrációt nem kellene kitalálnunk. Az mi korosztályunk, vagy az elıdeink korosztályai, de még a nálunk fiatalabbak egy része sem elit iskolákban kezdte és végezte a tanulmányait. Az iskola mégis képes volt kitermelni a tehetséget, a ma ötvenes évein túl lévı tudós nemzedéket. Nem a szegregáció biztosította számukra, számunkra a szellemi felemelkedés lehetıségét. Bármennyire nehéz is elfogadni, ha hinni lehet a genetika tudományának, akkor értelmi képességeink, akaratunk, szorgalmunk egyrészt genetikailag meghatározott. Bármennyire nehéz elfogadni, elsısorban nem az iskola, hanem az öröklıdésbıl adódó születési elıjogok, a családi (a szők társadalmi környezet) teszi a tanulót, a mestert. (Szabó, 2006) Itt be is fejezhetnénk az írást, ha a fenti kijelentéssel nem állítanánk szembe az agykutatók által igazolt tényt, a legplasztikusabb biológiai szervünk az agyunk, amelyet jelen esetben, sok egyéb funkciója mellett, a tanulás központjaként értelmezünk. Hogy az agy plaszticitásának jelentıségét jobban megértsük, a saját, az egészséges életmódhoz, az iskola testnevelésnek nevezi, kapcsolódó példáimat említeném. Jóval túl az ötvenen, két évvel ezelıtt végre beteljesítettem egy rég dédelgetett vágyam, átúsztam a Balatont. Több mint három óráig úsztam, de sikerült. Alkatilag nem vagyok sporttehetség, de edzéssel, felkészüléssel teljesítettem a kitőzött célt. Ilyen az agy is. Ha edzem, ha biztosítom az aktivitását, akkor egyre nagyobb, jobb teljesítményekre lesz képes. Vigyázzunk, mert a cél meghatározása nagyon fontos. Ha nekem bárki, vagy én magamnak csak azt a célt fogalmaztam volna meg, hogy a lányommal egy idıben érjem el a Balaton túlsó partját, el sem kezdtem volna a felkészülést. Így mőködik az oktatás is. Egyéni célokat, egyéni teljesítményekkel kell megfogalmazni. Megint egy könnyen értelmezhetı példa. A tornasorban mindig a magasak vannak elıl. İk még kocognak a bemelegítı futásnál, amikor a sor végén a mélynövésőek már a tüdejüket akarják kiköpni. Ha az elıl lévık futni kezdenek, a hátul lévık meghalnak. Sosem értettem, miért nem futhattam a saját tempómban. Az elméleti tantárgyaknál ugyanez a helyzet. A pedagógusok a NAT-ban, az ONAP-ban leírt követelményektıl eltérıen, akaratlanul is a jók teljesítményéhez igazítják az összes gyermekkel szembeni elvárást. Ezzel szemben, egyéni teljesíthetı célok kitőzésével lehetne a tanulóknál a tanulási igényt megtartatni. A genetikai meghatározottságunk, az agy plaszticitása, a társadalmi lehetıségeink, a fejlıdésünk során szerzett tulajdonságaink együttesen teszik sokszínően különbözıvé az embereket, határozzák meg tanulási korlátainkat és lehetıségeinket. Ez a természettudományok oktatásában hatványozottan érvényesül. A természettudományokat, a matematikát nem lehet tartós ismeretként bemagolni. Nem véletlen, hogy a reformpedagógiai mozgalom képviselıinek nagy része természettudományokhoz kötıdött. Hol van a megoldás kulcsa? Van-e egyáltalán megoldás? Optimista pedagógiai felfogásom az utóbbi kérdésre igenlı választ ad. Az biztos, a hatékony igenhez nem juthatunk el politikai adminisztratív intézkedéssel. El kell fogadnunk, és erre kell készülnünk, az igen elérése csak hosszú távon lehetséges. Nem az oktatás javítgatásával, nem az oktatás reformjával, hanem tényleges és valóságos paradigmaváltással a pedagógiában. A természettudományos és mőszaki oktatás alapozásának sajátosságai A nevelés, az oktatás egy bonyolult tevékenység, amelyet egyszerre kell rendszerként, folyamatként és stratégiaként értelmeznünk, nem eltekintve a hozzá kapcsolódó bonyolult emberi tényezıktıl. Kezdjük az utóbbival.
4 Melyek a természettudományos tanulmányi teljesítményeink emberi tényezıi? Többek között a csodálkozás, a kíváncsiság, az érdeklıdés, a motiváltság, a korábbi tanulási tapasztalataink, a tantárgyi attitődök. Ez utóbbi jelenti, hogy szeretek egy adott tantárgyat, vagy nem szeretek. Ezeket együttesen, bevezetve egy új pedagógiai fogalmat, nevezzük affinitásnak, az affinitást itt megfelelésként értelmezve. Pszichológiai és pedagógiai kutatások igazolják, az affinitás a kisgyermekkor, jobb esetben a kisiskoláskor végére megalapozódik, megszilárdul, és a késıbbi életkorokban ritkán módosul. Ennek megfelelıen a természettudományos affinitás megalapozása elsısorban az óvodában, illetve az alsó tagozatban szükséges. Ez a jelen körülmények között csak szükséges lenne, de nem lehetséges. Egyszerően nem tudjuk, és nem akarjuk erre felkészíteni, vagy rosszul készítjük fel a kisgyermekekkel foglalkozó óvodapedagógusokat, tanítókat. A hallgatóinkból, a jövı pedagógusaiból már hiányzik ehhez a természettudományos affinitás. Miért is lenne? Már ık is így nevelıdtek. Nincs térlátásuk, képzeletük, nem rendelkeznek problémamegfogalmazó és megoldó kreatív, divergens gondolkodással, a matematikai és természettudományos szimbólumok értelmezése alacsony fokú. Hogy várjuk majd el azoktól a gyerekektıl, hogy szimbólumokat, atomszerkezetet, fizikai, kémiai képleteket, technikai folyamatokat értelmezzenek, akiknek az absztrakt gondolkodását az ezekkel nem rendelkezı pedagógusok alapozzák, formálják. Naiv dolog azt hinni, hogy a felsı tagozatban, és a középiskolában ez a semmibıl lesz a tanulók sajátossága. Kecskeméten az óvodapedagógus és tanító szakon ezekre a területekre igyekszünk nagyobb hangsúlyt fektetni, mint a többi képzı intézményben. Ez részben majdnem a vesztünket okozta. Az óvodapedagógus szakunkat például azért nem akarták akkreditálni, mert technika és barkácsolás tantárgy is szerepel a képzési programunkban. A tantárgy a kisgyermekkorban lehetséges modellezésekrıl, kísérletezésekrıl, szerelı és építı játékokról, megfigyelésekrıl, tevékenységekrıl, képlékeny és nem képlékeny anyagok tulajdonságainak vizsgálatáról és változtatásáról szól. Például mit jelent a homokozás a kisgyermekkorban, és mit fejleszt, ha ennek a tevékenységnek az óvónı is részese. Többek között a homok tulajdonságainak változtatásáról, nem az ismeret, hanem a tapasztalat szintjén. Helyzetemmel visszaélve, ha egy településen hosszabb idıt töltök el, bekéredzkedem óvodákba, iskolákba, de sok helyre meg is hívnak. Helyzetemmel vissza nem élve, nem kritizálok, csak megfigyelek. A sok, sok látogatás alkalmával egyszer találkoztam olyan óvodával, ahol az óvónı együtt homokozott a gyermekekkel, de ritka az olyan óvoda is, ahol a gyermekek barkácsoláshoz kötıdı munkái, kivéve a gyermekrajzokat, díszítenék az óvodát. Szépen díszítettek az óvodáink. Látszólag minden rendben is van, csak ezek a díszítések a gyermekektıl független felnıtt alkotások. Nagyon egyszerő módon lehetne és kell is a kisgyermekek természettudományos tudását alapozni, ıket tapasztalatokhoz juttatni. Rengeteg, a pedagógusok számára is érdekes, és kedvelt kísérletezés, modellezés, játék lehetséges a levegıvel, a vízzel, a különbözı képlékeny és nem képlékeny anyagokkal. Az Európai Unió már felismerte a változás irányát és prioritást biztosít a kisgyermekkori természettudományos képzésre beadott pályázatoknak. Pl. a hat országra kiterjedı, a korai természettudományos képzésre beadott Eu-s pályázatunk nyert. Mit jelent a természettudományos affinitás hiánya? Báthory Zoltán professzor úr 1986-ban, magam 1998-ban, amit 2005-ben megismételtem, N Kollár Katalin pszichológus 1999-ben végzett tantárgyi attitődvizsgálatokat. (Hegedős, ) Az egymástól független kutatások ugyanazt erısítették. Negyedik osztály végére a környezetismeret, a matematika a legkevésbé szeretett tantárgyak. Ugyanakkor a technika, a barkácsolás az egyik legkedveltebb tantárgy. Magam elvégeztem a hallgatóink és gyakorló tanítók körében is a tantárgyi attitődvizsgálatokat. (1. sz. táblázat). A hallgatók tantárgyi attitődjei, a technikát kivéve szinte azonosak a gyermekek tantárgyi attitődjeivel. (A vizsgált évfolyamok a fıiskolán a vizsgálat idıpontjáig még nem tanultak technikát.) A gyakorló tanítóknál a három legfontosabb tantárgy az iro-
5 dalom, a matematika és a környezetismeret. Véleményük szerint a technika viszont a legkevésbé fontos. Többnyire el is maradnak technikaórák, vagy a technika órákon pótolják a tanítók más tantárgyak hiányosságait, korrepetálnak, vagy adminisztrációs feladatokat végeznek, esetleg a modern idınkre hivatkozva, látszatinformatika órát tartanak. Vegyük észre a legszomorúbb ellentmondást. Amit a gyermekek szeretnek, az nem fontos a tanítóknak, ami a tanítóknak fontos, attól tíz éves korig sikerül elidegeníteni a gyermekeket. Tantárgy Báthory Zoltán % 4. osztályosok (elemi szint) Hegedős Hegedős fıiskolai hallgatók gyakorló tanítók Irodalom 37,6 4,03 3,98 3,94 4,61 Nyelvtan 25,3 3,57 3,36 3,62 3,98 Testnevelés 63,6 4,26 4,32 3,83 4,06 Ének-zene 40,0 3,73 3,58 4,17 4,02 Idegen nyelv 3,56 3,76 4,13 3,39 Matematika 39,7 3,70 3,74 2,57 4,52 Környezetismeret 38,5 3,41 3,43 3,16 4,15 Vizuális ábrázolás 53,6 4,41 4,56 3,75 4,06 Technika 50,5 4,53 4,43 3,41 3,98 1. sz. táblázat Mit várunk el a természettudományos képzéstıl, ha tízéves korukra sikerül a gyermekek nagy részét a matematikai és természettudományos ismeretektıl elidegeníteni. A felsı tagozat és a középiskola erre már csak ráerısíteni tud. Elméleti alapok Nem véletlenül írtuk az ismeret szót, nem keverve össze a tudás szóval. Az ismeret elsısorban a megtanultakat jelenti. Bemagolok. Arany Jánosból még felehetek ötösre, ha Petıfit nem tanultam meg. A természettudományoknál ez lehetetlen. Egy-egy leckét bemagolhatok, de nem tudom. A tudás a megértést és az alkalmazásképesség együttesét jelenti. Sajnos nálunk még mindig az ismeretek megtanulása az elsıdleges. A tudást az egyén csak felépíteni, konstruálni tudja, és a rátanulással megerısíteni. A természettudományoknál az elızetes tudásnak, tapasztalatnak nagy szerepe van. Ezt nevezi a pedagógus szakma konstruktív ismeretelméletnek. A konstruktív ismeretelmélet érvényesítése a magyar természettudományos képzésben jelentené a paradigmaváltást. Bár a kilencvenes évek közepén az általunk nagyon tisztelt Nahalka István (Nahalka, 1998.) vezetésével tisztázódnak a konstruktivizmus körvonalai, áttörést a pedagógiai gyakorlatban máig nem sikerült elérni. Pedig a konstruktivizmus térhódítása lehetıvé tenné az individualizációt az oktatásban. A gyermekek futhatnák a saját tempójukat, és haladnának elıre. Több gyermek kedvelné a természettudományhoz kötıdı tantárgyakat, és a matematikát. Kecskeméten a hallgatóinkat ennek a jegyében készítjük fel a pedagóguspályára. Hallgatóként el is fogadják, meg is értik a konstruktivizmushoz kapcsolódó pedagógiai stratégiák és módszerek alkalmazását. A gyakorlatban ismerkednek meg az individualizált tanulásszervezési eljárásokkal, technikákkal. Gyakorló pedagógusként mindent sutba dobnak. Az iskolában a hallgatóink tanítóként akklimatizálódnak az iskola elvárásaihoz, és tudásközvetítés, tudásfelépítés helyett ismeretátadást végeznek. Nem véletlenül. Pedagógusszerepeink, mint más emberi szerepek elsıdlegesen a szocializáció útján formálódnak. Nagy valószínőséggel úgy fogok nevelni és oktatni, ahogy gyer-
6 mekkoromban engem oktattak és neveltek. A tizenkét év neveltetésük, és az iskola közege erısebben hat, mint a mi három-négy éves hatásunk. Tartalmi feladatok Vizsgáljuk az oktatást a tartalmi oldaláról, az oktatást ebben az esetben rendszerként értelmezve. A NAT, bármennyire is kerettanterv, teli van ellentmondásokkal. Már nem módosításokra szorul, hanem újraértelmezésre, és újraírásra. A szellemisége nagyon jó a NAT-nak. De vizsgáljuk meg, mennyire érvényesül kerettanterv jellege! Ha valaki értıen olvassa a követelményeket, akkor a természettudományos alapozásoknál a gyermekek többsége teljesíthetetlen elvárásokkal szembesül. Sıt a túlzóan sok követelmény megfogalmazásával a NAT el is veszíti a kerettanterv jelleget, a pedagógus pedig a módszertani szabadságát. Ez utóbbi elvesztésében az oktatási kormányzat adminisztratív utasításaival erısen besegít. A gyakorlatban ez úgy csapódik le, mintha a pedagógusok megbízhatatlanok lennének a saját szakterületeiken. Szembesüljünk például azzal a túlszabályozással, hogy mikor számfejthetı el a gyermekekkel töltött idı tanítási óraként, vagyis munkaidıként. A NAT követelményei még mindig a kimenet-értékelésre helyezik a hangsúlyt a folyamatértékelés helyett. A gyermekek teljesítményértékelésének jelentısége még mindig túlhangsúlyozott. Magam részérıl fontosabbnak tartom a folyamat hatékony megszervezését, a gyermekek aktív részvételének biztosítását a tudás konstruktív felépítésében. Ezt csak egy, a régi pedagógiát elvetı tanítás-, tanulásszervezéssel lehet megvalósítani. Kutatási eredményeink azt igazolják, hogy ennek az oktatásszervezésnek a gyenge képességstruktúrájú, a lemaradó gyermekek az igazi nyertesei, anélkül, hogy a jó képességstruktúrájú tanulók hátrányt szenvednének a tehetséggondozásban. Ez azt jelenti, hogy nem mindent akarunk megtanítani, hanem egy-egy témában biztosítunk több lehetıséget az elmélyüléshez, tágabb terepet a megértést segítı tevékenységtanulásnak. Magam ma is azokra a fizika órákra emlékszem szívesebben, amelyen kísérletezhettünk. Szegény Németh Gyula tanár úr még ma, negyven év után is azon törheti a fejét, hogy sikerült a mikola csıben lévı buborékot három egyenlı részre osztanom. Jelzem, én sem tudom. De azokra, az általam tartott technika órákra is szívesen emlékszem, ahol a gyermekek azzal kísérleteztek, mely anyagok biztosítanak elektromos feszültséget, ha beléjük cin- és rézlemezt helyezve hozunk létre áramkört, folytatva az anyagok vezetıképességének vizsgálatával. Nem volt különbség a gyenge és jó képességő gyermekek aktivitásában. A gyermekekkel együtt szerettük a csodák palotája típusú technika órákat. Hogy az aktivitás szinten tartható, egyetlen példát említenék. Végeztessük el a következı problémamegoldáshoz kötıdı kísérletet. Egy mőanyag flakonba elhelyezett luftballont kell a tanulóknak úgy felfújni, hogy az teljesen kitöltse a flakon belsejét. Ajánlom az olvasónak, maga is próbálja megoldani a problémát! Ez így egyetlen fizikához, kémiához, biológiához kapcsolódó tananyaghoz nem köthetı, de a három tantárgy oktatásához számtalan elızetes tapasztalatot biztosít. A flakonos ötlet sok egyéb kreatív problémával bıvíthetı. A gyermekek nagy része, ha nem is mind, a szabadidejébıl áldoz a megoldás keresésére. Viszont az eredmény kipróbálásában a kevésbé aktívak is részesülni szeretnének, ezzel is tapasztalatokhoz jutva. A leggyengébb képességstruktúrájú gyermek is bizonyítani szeretné, neki megfelelı tüdeje van a lufi felfújásához. A probléma megoldására bölcsész szakos egyetemi hallgatókat is megkértünk. Meglepıen sokan kerestek és találtak sokféle megoldást. Ezzel csak azt szeretnénk igazolni, érdekes feladatokkal az érdeklıdés, természetesen elsısorban a kisiskolás korban fenntartható, a természettudományos affinitás kialakítható. Ezer, és ezer ilyen, a gyermekek aktivitását kihasználó probléma létezik. Egy egyszerőnek látszó repülı meghajtogatása, kipróbálása rengeteg lehetıséget hordoz magában, ha túllépünk azon a felfogáson, hogy repülıt hajtogatunk, és helyette a modellezésre, és a kísérletezésre helyezzük a hangsúlyt. Pl. egy karnevál projektben is számtalan spontán lehetıség van a természettudományos
7 ismeretek alapozására. Különbözı eszközöket készítenek a gyermekek. (Hegedős Szabó, 2008.) Elég a különbözı jelmezekre gondolni. A legújabb vitatott kérdés, legyen-e a közoktatásban integrált természettudományos tantárgy, elsısorban a felsı tagozatra és a középiskolára koncentrálva. Ez megint csak egy adminisztrációs megoldás keresése a természettudományos problémák megoldására. Nincs elég szaktanár, vonjuk össze a tantárgyakat. Az integrált természettudományos tantárgyra szükség van, de inkább az elemi szinten. Németországban van ilyen komplex tantárgy, Sachunterricht a neve. Nem kritizálhatom a német oktatás tartalmát, de véleményem szerint ık túlfilozoófiálják a tantárgyat, ahelyett, hogy jobban építenének a kisgyermeki tanulás, a mozgás, a játék iránti szükségleteik kielégítésére. Mi lenne a legfontosabb három elvárás a komplex tantárggyal szemben? Elıször, készítse elı a természettudományos és mőszaki ismeretek szakosított oktatását. Másodszor, legyen erısen gyakorlat- és tevékenységorientált, minimális elmélettel, de rengeteg lehetıséggel következtetések levonására (nem megfogalmazására), a tudás tapasztalatokon alapuló interiorizálására. A konstruktív ismeretelméletnek megfelelıen nem megtanítjuk, nem megtanulják a tanulók az ismereteket. A tudás belsıvé válik, interiorizálódik, egységes egészet alkot a személyiségükkel. Ezzel elérkeztünk a harmadik elváráshoz, a természettudományos és mőszaki tantárgyak megszerettetéséhez, a pozitív attitődök formálásához. Véleményünk szerint a komplex természetismeret tantárgy megmaradhat a felsı tagozatban és a középiskolában is, de csak párhuzamos óraként a szakosított tantárgyak mellett. Kell a fizika, kell a kémia, és a többi. Nem véletlen a tudományágak differenciálódása a történelmi fejlıdésük folyamán. Nekünk sokkal fontosabb lenne arra nevelni a tanulókat, a mindennapi tudományhoz és kutatáshoz hasonlóan, hogy a különbözı területek mesterei, mesterjelöltjei egy közös célért hogy tudnak együttmőködni, hogy tudnak egymástól tanulni, egymásnak segíteni. Honnan vegyük a komplex természettudományos tantárgyhoz az órákat? Most fog a kollégák nagy része megkövezni. Pl. a bölcsészettudományos, többek között a magyar órák rovására. Pályakezdı korom divatos szlogenje volt, hogy minden tanár magyar szakos tanár is. Ez napjainkban is érvényes. Amikor matematikai, természettudományos, vagy mőszaki ismereteket közvetítünk, akkor ezzel a magyar szókincset bıvítjük, fejlesztjük az anyanyelvi kommunikációt, divatos pedagógiai kifejezéssel élve, kulcskompetenciát fejlesztünk. (Radnóti, 2008) Beszédünkkel, mondatfőzésünkkel, választékosságunkkal minták vagyunk. A feladatok, a problémák megfogalmazása, az önálló gyermeki kutatás segíti az értı olvasás fejlesztését. Sok-sok érvet hozhatnék még fel, de nem teszem, mert a megkövezéshez ez is elég. Mit veszít pl. a magyar nyelv és irodalom oktatása a kevesebb óraszámmal? Kevesebb nyelvtani szabályt kellene bemagolniuk a gyermekeknek, kevesebb módon kell csoportosítaniuk pl. a magánhangzókat, és kevesebb meg nem tanult életrajzot bebiflázniuk. Szerintünk a hangsúlyeltolódással a magyar, mint szaktárgy csak nyerne. Még egy fontos szempontot szeretnénk kiemelni. A mi természettudományos oktatásunknak legnagyobb hibája, hogy célként kezeljük a különbözı tantárgyakat, amit meg kell tanítani, meg kell tanulni. Pedig minden tantárgyat csak eszközként kellene kezelni. Eszközként, amellyel segítem a tanulók eligazodását a világban, a szőkebb és tágabb környezetben, a felnıtt életre való felkészülésben. Talán nagyobb lenne a tanulók affinitása a tanuláshoz. Gyermeki modellezések, kísérletezések Hogy a kisgyermekek szeretik a természettudományos ismereteket alapozó tevékenységeket, a szolnoki Hétszínvirág Óvodában készült felvételekkel szeretnénk szemléltetni. Az óvodában állandó jelleggel biztosítják az ilyen típusú tevékenységekhez való hozzáférés lehetıségét, elsıdlegesen a gyermekekben meglévı cselekvés és játék iránti szükségletekre alapoz-
8 va. A képeket szemlélve, láthatjuk, az érdeklıdés, az aktivitás belülrıl fakad a gyermekekbıl, és nem rájuk kényszerített külsı motiváció eredménye. 1. sz. kép 2. sz. kép Az 1. és 2. számú képen a gyermekek építı tevékenységet folytatnak. A baloldali képen fa építıjáték elemeibıl készítenek, az elıtérben síkbeli szerkezetet, a háttérben térbeli építményt. Mindkét esetben fejlıdik sík-, illetve térbeli relációjuk, tájékozódó képességük, a torony esetén kiegészülve statikai próbálkozásokkal, kísérletezéssel. A jobboldali képen legóból építenek épületmodelleket. Látszólag egyiknek sincs semmi köze a természettudományos ismeretek alapozásához. Mindkét esetben tapasztalatokat szereznek a térbeli sémákból, és ugyanakkor gondolati szinten, ha rövidtávra is, de gondolatilag, és képzeletben modellezniük kell az elkészítendı építményt. Gondolati modellezı képesség nélkül nem létezik mőszaki és természettudományi képzettség, ismeret. A képeken látható tapasztalatot biztosító konkrét tevékenységek asszociációs alapot biztosítanak a késıbbi, logikailag egymáshoz kapcsolódó absztrakt gondolkodáshoz. A különbözı szerelı, építı tevékenységek a kreativitás fejlesztésének nélkülözhetetlen területei, ahol a gyermekek megélhetik a megoldások sokféleségének a lehetıségeit. 3. sz. kép 4. sz. kép A 3. és 4. számú képen a gyermekek a vízzel kapcsolatban jutnak tapasztalatokhoz, ismeretekhez. Ebben az esetben a szerelı, építı tevékenységet a kísérletezı megfigyelés, tapasztalás váltja fel. A baloldali képen az óvodások a víz segítségével egyrészrıl a homok, másrészrıl humusz jellegő talaj tulajdonságait változtatják meg, illetve vizsgálják, hogy mi történik a kétféle talaj összekeverésével. A kísérletezı megfigyelés egy idı után átalakult építı tevékenységgé. A gyermekek gátat építettek a víz elfolyásának megakadályozására. Az óvodape-
9 dagógusok, bár részesei a tevékenységeknek, de nem irányítói. Elsıdleges feladatuk a feltételek megszervezése, és nem az oktatás. Természetesen esetlegesen felmerülı problémáknál segítenek megoldást találni, vagy igazságot tenni a viták esetén. Az ilyen típusú kísérletezı megfigyelés az induktív tanulás igazi színtere. A tapasztalatokból nem feltétlenül fogalmaznak meg következtetést a gyermekek, de a tapasztalatok mégis interiolizálódnak, amelyek a magasabb életkorban a tanulás alapjait jelentik. Az interiolizált ismeretek kipróbálására is sor kerül, esetünkben, amikor homokvárépítéshez a megfelelıen nedvesített homokra van szükségük. Érdekes volt megfigyelni, ahogy a gyermekek a talajerózióval kapcsolatban jutottak tapasztalatokhoz. A homok a vizezés hatására megfolyt, a humusz pedig nem. A jobboldali képen a víz munkavégzı képességérıl szereztek tapasztalatot az óvodások. Hogy mennyire különbözıek vagyunk már kisgyermekkorban, igazolja a képen látható kislány. Szinte tudatosan építette fel a kísérletezését. A gyermekek többsége megelégedett avval, hogy a víz segítségével megforgatta a vízkeret. A kislány a vízkerék mozgásának sebességét figyelte, kísérletezgette különbözı feltételekkel. Mi történik, ha lassan önti a vizet, mi történik, ha a tölcsérbe belezúdítja a vizet. A legérdekesebb az volt, amikor azt próbálgatta, hogy tudja-e a pohárral olyan gyorsan meríteni a vizet és önteni, hogy a tölcsérbıl folyamatosan folyjék a víz a vízkerékre. Különbözı trükköket alkalmazott. A kíváncsiság, és a kíváncsiság kielégítését egyszerre élte meg a kislány. A másik óvodás egyszerően csak a tárgyak úszásáról, illetve elsüllyedésérıl jutott tapasztalatokhoz. Természetesen a kisgyermekkori modellezésnek, kísérletezésnek számtalan módja és lehetısége van. Ezek folyamán a gyermekek az alábbi területeken juthatnak tapasztalatokhoz, ismeretekhez: Az anyagok tulajdonságai; Az anyagok tulajdonságainak megváltozása, megváltoztatása; Az anyagok síkbeli, térbeli kiterjedése, elhelyezkedése a térben; Az anyagok csoportosításának lehetséges szempontjai, csoportosítása; Az anyagokból készíthetı egyszerő eszközök, modellek; Az elkészítés módjai, szerszámai; A különbözı szakmák; Kísérletezések az elkészült modellekkel. Hangsúlyozzuk, az anyagmegmunkáló (ebbe értve például az origamit is), a modellezı, a kísérletezı tevékenységek elsıdleges célja a gyermeki szükségletek kielégítése a játékra és a mozgásra alapozva. Kiemelt szerepet biztosítunk a csodálkozásnak (Brinek, 1991), a kíváncsiságnak, és a birtoklási vágynak (Hegedős, ). A könnyen elkészíthetı modelleket azért is elkészítik a gyermekek, mert érdekesek, és ezért birtokolni szeretnék. Tanulásszervezési formák, stratégiák, szociális tanulás A kisgyermekkorban a természettudományos tartalmilag és módszertanilag is érdemes átalakítani. A tartalmi átalakítás a már említett németországi Sachunterrichthez hasonló tantárgy létrehozását jelentené. Módszertanilag a tantórák helyett egy epochális tanulásszervezést javaslunk, ahol elsısorban a projektpedagógia tanulásszervezési stratégiái és módszerei érvényesülnének. (Hegedős, 2002) Ez kikényszerítené, hogy a pedagógusképzésben a hallgatók felkészítését mind tartalmilag, mind módszereiben új didaktikai alapokra helyeznénk. Mind a kisgyermekeknél, mind a pedagógusjelölteknél az egyéni aktivitásra építenénk, Kecskeméten építünk, és kiemelt szerepet biztosítunk az interaktív, a kooperatív tanulásnak, ismeretszerzésnek. A kisgyermeki és felnıttkori tanulás motivációs alapjai azonosak lennének. A peda-
10 gógusjelöltek maguk is átélnék azokat a szervezési formákat, amelyekben a tanulás nem kényszer, hanem örömforrás, szükségletkielégítés. Összegzés Összegezve a leírtakat, a mőszaki és a természettudományos oktatás csak akkor lesz hatékony, ha lesz bátorságunk az oktatásban a paradigmaváltást keresztülvinni, amely egyszerre jelenti az új ismeretelmélet bevezetését, az oktatás tartalmának és szerkezetének átalakítását, a módszertani és stratégiai kultúránk megújítását az óvodától a felsıoktatásig bezáróan, a megújítás kezdetét az óvodás- és kisgyermekkorra, illetve az óvodapedagógus- és tanítóképzésre helyezve. A nem elkötelezett, az affinitáshiányos tanulóból elvétve lesz jó szakember, mérnök, kutató, tudós, fejlesztı szakember. Irodalomjegyzék Brinek, G.: (1991) Erziehung des Staunens, Universitätsverlag, Wien Hegedős G.: (2002) Projektpedagógia, Kecskeméti Fıiskola, Kecskemét Hegedős G Szabó E.: (2008) Karnevál, pedagógiai projekt a játékos tanulás és a kompetenciák fejlesztésére, In: Radnóti K. (szerk.): A projektpedagógia mint az integrált nevelés egy lehetséges eszköze, EDUCATIO, Budapest p: Nahalka I.: (1998) A konstruktív pedagógia éa a tanulás módszerei, In: Hegedős G. (szerk): Projektmódszer I. Kecskeméti Tanítóképzı Fıiskola, Kecskemét NAT, (2007), OM, Budapest ONAP (1996) OM, Budapest Radnóti K.:(2008) A projektmódszer alkalmazásának gyakorisága a közoktatásban, In: Radnóti K. (szerk.): A projektpedagógia mint az integrált nevelés egy lehetséges eszköze, EDUCATIO, Budapest p: Szabó Á. (szerk.): (2006) Inkluzív nevelés, Projektpedagógia, Sulinova, Budapest SZERZİ Név: Dr. Hegedős Gábor Beosztás: dékán, fıiskolai tanár Intézet: Kecskeméti Fıiskola Tanítóképzı Fıiskolai Kar, Környezeti és Testi Nevelési Intézet cím: hegedus.gabor@tfk.kefo.hu
Pedagógiai Programja
A Györffy István Általános Iskola ja Összeállította: Szecskó Alfréd igazgató 2009. Tartalomjegyzék BEVEZETİ.....5 1. ISKOLÁNKRÓL... 7 2. NEVELÉSI PROGRAM... 12 2.1. Az iskolában folyó nevelı oktató munka
RészletesebbenTanodakutatás 2013. A tanoda monitoring-program fı eredményeinek a bemutatása. XII. Pedagógiai Értékelési Konferencia, 2014, Szeged
Tanodakutatás 2013 A tanoda monitoring-program fı eredményeinek a bemutatása Németh Szilvia Lannert Judit XII. Pedagógiai Értékelési Konferencia, 2014, Szeged 1 Monitoring program célja 1. A Roma Education
RészletesebbenAz óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/
Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Budapest, 2006. június Bevezetés A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program Iroda 2006. márciusában megbízást adott a Szonda Ipsos Média,- Vélemény-
RészletesebbenA HAGYOMÁNYOS TANÁRTÓL AZ E-TUTORIG, AVAGY: HOGYAN ALAKÍTHATÓ ÁT A PEDAGÓGUSOK GONDOLKODÁSA
A HAGYOMÁNYOS TANÁRTÓL AZ E-TUTORIG, AVAGY: HOGYAN ALAKÍTHATÓ ÁT A PEDAGÓGUSOK GONDOLKODÁSA FROM THE TRADITIONAL TEACHER TO E-TUTOR: THE WAY OF REFORMING THE TEACHERS THINKING Hercz Mária, hercz@uranos.kodolanyi.hu
RészletesebbenKenessey Albert Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Gerjen HEFOP 2.1.5. Készült a Humánerıforrás-fejlesztı Operatív Program támogatásával
enessey Albert Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Gerjen HEFOP 2.1.5 észült a Humánerıforrás-fejlesztı Operatív Program támogatásával Tanulási képességek fejlesztése Adaptáció A bátai általános
RészletesebbenÁllampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról
Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról ÖSSZEFOGLALÓ TANULMÁNY Készítették: Göncz Borbála Király Gábor Klenner Zoltán Lengyel György Melegh Attila Tóth Lilla Várnagy Réka Vépy-Schlemmer
Részletesebben3. számú melléklet. Tanár szakos hallgatók gyakorlati képzése
3. számú melléklet Tanár szakos hallgatók gyakorlati képzése A 2006/2007. tanévben 39+3 (igh. szakvezetı) gyakorló iskolai és 53 önkormányzati iskolai szakvezetı irányította 553 nappali, 247 diplomás levelezı
RészletesebbenJ E G Y Z İ K Ö N Y V
Szám: K.83-23/2010. J E G Y Z İ K Ö N Y V Készült: Kislıd Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2010. december 8-án 17 órakor kezdıdı rendes, nyílt ülésérıl. Az ülés helye: Mővelıdési Ház, Kislıd
RészletesebbenPÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA
PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila A TERÜLETI TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN A doktori
RészletesebbenArany János Magyar - Angol Kéttannyelvő Általános Iskola és AMI(Ebes) Pedagógiai Program NEVELÉSI PROGRAM TARTALOM
NEVELÉSI PROGRAM TARTALOM NEVELÉSI PROGRAM.. 4 1. Pedagógiai alapelveink. 5 2. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 8 3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos
RészletesebbenJavaslat az MKIK stratégiájára a felnıttképzés területén 2010 2020
Budapest, 2010.05.05. 6/4/2010. sz. elıterjesztés az MKIK Elnöksége részére Tárgy: A kamarai rendszer felnıttképzési stratégiája Elıterjesztı: Bihall Tamás alelnök, az Oktatási és Szakképzési Kollégium
RészletesebbenINTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV 2007-2011. Tomori Pál Fıiskola. Kalocsa
INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV 2007-2011 Tomori Pál Fıiskola Kalocsa 2007. január 3. Tartalomjegyzék 1. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA: MÚLT-JELEN-JÖVİ... 3 2. AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉS FİBB TERÜLETEINEK BEMUTATÁSA...
RészletesebbenHajókázna-e ma Vedres István a Tiszán? dr. Rigó Mihály okl. erdımérnök okl. építımérnök
Hajókázna-e ma Vedres István a Tiszán? dr. Rigó Mihály okl. erdımérnök okl. építımérnök A cím magyarázata Vedres István (1765-1830.) kinek az idén ünnepeljük születése 250., halála 185. évfordulóját, aki
RészletesebbenKÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence.
KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET ÚMFT-s építési beruházásokhoz 1.0 változat 2009. augusztus Szerkesztette: Kovács Bence Írta: Kovács Bence, Kovács Ferenc, Mezı János és Pataki Zsolt Kiadja: Független
RészletesebbenRomológiai ismeretek kisebbségi mentálhigiéné 1 címő tantárgy bevezetésének tapasztalatai a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Fıiskolai Karán
Romológiai ismeretek kisebbségi mentálhigiéné 1 címő tantárgy bevezetésének tapasztalatai a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Fıiskolai Karán a 2004/2005-ös tanévben *Dr. Mészáros Judit,**Szabóné Kármán
RészletesebbenNyíregyházi Fıiskola KTI Európai Üzleti és Kommunikációs Szakközépiskolája PEDAGÓGIAI PROGRAM
Nyíregyházi Fıiskola KTI Európai Üzleti és Kommunikációs Szakközépiskolája PEDAGÓGIAI PROGRAM 2011 1 1. 2. Intézmény története és hagyománya 1. 2. 1. Szellemi hátterünk a Nyíregyházi Fıiskola Képzési és
Részletesebben14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban
KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12
RészletesebbenDivatos termék-e a kondenzációs kazán?
Divatos termék-e a kondenzációs kazán? Mai valóságunkat egyre inkább áthatja az internet. Nem csak a hírvilág, a politika, az általános mőveltség szerzésének része, hanem szakmai-tudományos területeken
RészletesebbenBEREGNYEI JÓZSEF A KÖZÉPFOKÚ RENDÉSZETI SZAKKÉPZÉS ÉS A RENDİRSÉG HATÁRİRSÉG INTEGRÁCIÓJÁNAK KAPCSOLÓDÁSA, LEHETİSÉGEI. Bevezetı
BEREGNYEI JÓZSEF A KÖZÉPFOKÚ RENDÉSZETI SZAKKÉPZÉS ÉS A RENDİRSÉG HATÁRİRSÉG INTEGRÁCIÓJÁNAK KAPCSOLÓDÁSA, LEHETİSÉGEI Bevezetı A címben szereplı téma aktualitását illetve fontosságát húzza alá az a tény,
RészletesebbenGUBÁNYI KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM
GUBÁNYI KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM Pilis 2008. 1. Iskolánkról Bevezetı Pilis település Budapest Cegléd között a fıvárostól délkeleti irányban 46 kilométer távolságra fekszik. Lakóinak száma:
RészletesebbenPápai Református Kollégium Gimnáziumának és Művészeti Szakközépiskolájának Dadi Tagintézményei
Pápai Református Kollégium Gimnáziumának és Művészeti Szakközépiskolájának Dadi Tagintézményei Tanulói kérdőívek értékelése, 2012 Az értékelés során a tavalyi évhez hasonlóan különválasztottam az alsó
RészletesebbenFREE DANCE ALAPFOKÚ MÜVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS SZAKISKOLA
FREE DANCE ALAPFOKÚ MÜVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS SZAKISKOLA KÖTELEZİEN FELÜLVIZSGÁLT TANÜGYI DOKUMENTUM MÓDOSÍTOTT MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM 2009. augusztus 25. 1 1. A MIP rendeltetése 1. Általános rendelkezések
RészletesebbenVARGA JÁNOS BIZTONSÁGI KIHÍVÁSOK KÉPZÉSI REAKCIÓK
VARGA JÁNOS BIZTONSÁGI KIHÍVÁSOK KÉPZÉSI REAKCIÓK A változó társadalmi környezetben a rendészettel összefüggı kihívások tudományos igényő megvitatása során nem kerülhetı meg a képzés sem. A tanulmány hipotézise,
RészletesebbenSZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK 2014. május 29 i ÜLÉSÉRE. Horváth István polgármester
AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 108. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Beszámoló a Szekszárd és Környéke Szociális Alapszolgáltatási és Szakosított Ellátási Társulás mőködésének 2013. évi tapasztalatairól E L İ T E R
RészletesebbenTAGOZATÁN SATU MARE EXTENSION. Baranyai Tünde, Stark Gabriella
Volume 3, Number 2, 2013 3. kötet, 2. szám, 2013 PEDAGÓGIAI GYAKORLAT A BBTE SZATMÁRNÉMETI TAGOZATÁN THE EXAMINATION OF PEDAGOGICAL PRACTICE AT THE SATU MARE EXTENSION Baranyai Tünde, Stark Gabriella Abstract:
RészletesebbenGyakorlati képzési tájékoztató. Tanító szak(ba)
Apor Vilmos Katolikus Fıiskola Intézményi azonosító: FI 21962 Gyakorlati képzési tájékoztató Tanító szak(ba) Levelezı tagozatos hallgatók részére * Kiadva: a 2011/2012-es tanévben Cím: 2600 Vác, Konstantin
RészletesebbenSZAKFORDÍTÓ szakirányú továbbképzéseket indít Valamennyi képzés akkreditált, oklevele felsıfokú állami nyelvvizsgával is egyenértékő
A Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Társadalomtudományi Intézet Idegen Nyelvi Kommunikációs és Fordítóképzı Tanszéke 2011 szeptemberétıl, esti tagozaton, költségtérítéses formában
RészletesebbenBARKÁCSOLÁS, MINT KOMPLEX ISMERESZERZÉSI LEGETİSÉG
Dr. Hegedős Gábor BARKÁCSOLÁS, MINT KOMPLEX ISMERESZERZÉSI LEGETİSÉG Bevezetés Jelen tanulmányban a barkácsolást, mint a komplex tapasztalat- és ismeretszerzés lehetıségét mutatjuk be hasznosítható példákon
RészletesebbenPedagógiai Program Helyi tanterv
Debreceni Petőfi Sándor Általános Iskola OM: 031090 KLIK szervezeti kód: 082046 4030 Debrecen, Szabó Kálmán u. 3-5. Pedagógiai Program Helyi tanterv 2015 1 Debreceni Petőfi Sándor Általános Iskola 4030
RészletesebbenÉpítőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4.
A Győri Műszaki SZC Gábor László Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4. Győr, 2015. július 1. 1 Tartalomjegyzék 1. A választott kerettanterv megnevezése...4 1.1. Célok, feladatok...4 1.2.
RészletesebbenMultiMédia az oktatásban
DANCSÓ TÜNDE A készségek fejlettségében azonosítható összefüggések a 18 évesek informatikai tudásszintje alapján Kodolányi János Fıiskola Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskola dancso.tunde@gmail.com
RészletesebbenI. A TÖRVÉNYJAVASLATHOZ
Az Eötvös Károly Intézet véleménye az elektronikus közszolgáltatásról szóló T/6767. számú törvényjavaslatról és az ahhoz benyújtott módosító javaslatokról Az alábbi szakvélemény a vizsgált rendelkezéseket
RészletesebbenA 3. országos kompetenciamérés (2004) eredményeinek értékelése, alkalmazása iskolánkban
FAZEKAS MIHÁLY FİVÁROSI GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM A 3. országos kompetenciamérés (2004) eredményeinek értékelése, alkalmazása iskolánkban 1. Elızetes megjegyzések A száz oldalas Vári Péter
RészletesebbenMozgásjavító Gyermek- és Ifjúsági Központ
Mozgásjavító Általános Iskola, Szakközépiskola, Egységes Gyógypedagógia Módszertani Intézmény és Diákotthon Mozgásjavító Gyermek- és Ifjúsági Központ TARTALOMJEGYZÉK. Az intézmény bemutatása... 5.. Az
RészletesebbenSZÉKESFEHÉRVÁRI KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA
SZÉKESFEHÉRVÁRI KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERV 1-8. évfolyam Módosítva Székesfehérvár 2015. TARTALOMJEGYZÉK 1. A helyi tanterv célja, koncepciója... 3 2. Tantárgyi rendszer és óraszámok...
RészletesebbenNyíregyházi Fıiskola KTI Európai Üzleti és Kommunikációs Szakközépiskolája PEDAGÓGIAI PROGRAM
Nyíregyházi Fıiskola KTI Európai Üzleti és Kommunikációs Szakközépiskolája PEDAGÓGIAI PROGRAM 2009 1 1. 2. Intézmény története és hagyománya 1. 2. 1. Szellemi hátterünk a Nyíregyházi Fıiskola Képzési és
RészletesebbenKerettanterv a szakiskolák számára
1. melléklet a /2014. ( ) EMMI rendelethez Kerettanterv a szakiskolák számára Célok, feladatok A szakiskolai képzés különös hangsúlyt helyez arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat megalapozza és továbbfejlessze
RészletesebbenKutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul
Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Publikáció (szóbeli és írásbeli) készítés KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC Szakdolgozat, diplomadolgozat 15. elıadás 29-30.
RészletesebbenKERTVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA OM: 033405 PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
KERTVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA OM: 033405 PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Nyíregyháza 1 Bevezető Mottó: Én azt hiszem, annál nincs nagyobb öröm, mint valakit megtanítani valamire, amit nem tud. (Móricz Zsigmond) Az
RészletesebbenA PILISI ÓVODAI INTÉZMÉNY HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA. Cím: 2721 Pilis, Rákóczi út 42. OM azonosító: 033032
Hatályos: 2010. szeptember 01. napjától, Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete által meghozott 214/2010. (VIII.26.) számú önkormányzati határozatával visszavonásig. JÓVÁHAGYOTT VÁLTOZAT! 2010.
RészletesebbenOSZTÁLYFİNÖKI ÓRÁK HELYI TANTERVE (9-13. évfolyam)
1 OSZTÁLYFİNÖKI ÓRÁK HELYI TANTERVE (9-13. évfolyam) (Évi óraszám: 9-12. évfolyam: 37 óra, 13. évfolyam: 32 óra) Célok és feladatok Az osztályfınöki óra funkciói - a tanulók segítése önismeretük fejlesztésében,
RészletesebbenSZAKDOLGOZAT. Czibere Viktória
SZAKDOLGOZAT Czibere Viktória Debrecen 2009 Debreceni Egyetem Informatikai Kar Könyvtárinformatikai Tanszék A könyvtárhasználati ismeretek oktatásának sajátosságai különbözı életkori csoportokban Témavezetı:
RészletesebbenSzólj, gondolj, tégy jót s minden szó, gondolat és tett tiszta tükörként fog visszamosolygani rád.
Szólj, gondolj, tégy jót s minden szó, gondolat és tett tiszta tükörként fog visszamosolygani rád. Újszászi Nevelési Központ A Vörösmarty Mihály Általános Iskola Pedagógiai Programja 2010. június T A R
RészletesebbenAZ ANDREETTI KÁROLY ÁLTALÁNOS ÉS MŐVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA I. KÖTET N E V E L É S I P R O G R A M
AZ ANDREETTI KÁROLY ÁLTALÁNOS ÉS MŐVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ELFOGADTA AZ ISKOLA NEVELİTESTÜLETE I. KÖTET N E V E L É S I P R O G R A M Felülvizsgálva 2007/2008. tanévben A pedagógiai program
RészletesebbenÚJSZÁSZI ÁLTALÁNOS ISKOLA, ÓVODA, BÖLCSİDE, PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT NEVELÉSI KÖZPONT BESZÁMOLÓ. Újszász, 2011. augusztus
ÚJSZÁSZI ÁLTALÁNOS ISKOLA, ÓVODA, BÖLCSİDE, PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT NEVELÉSI KÖZPONT BESZÁMOLÓ AZ INTÉZMÉNY 2010/2011-ES TANÉVBEN VÉGZETT MUNKÁJÁRÓL Készítette: Szabó Győző igazgató Újszász, 2011. augusztus
RészletesebbenKoreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata
Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata Doktori tézisek Fügedi Balázs Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF) Sporttudományi Doktori Iskola
RészletesebbenBékéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának. kulturális stratégiája 2008 2015.
1 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának kulturális stratégiája 2008 2015. Tartalomjegyzék Bevezetés Az országos kulturális stratégia fontosabb célkitőzései 3 A helyi kulturális stratégia elvei
RészletesebbenVélemény a Nemzeti Erıforrás Miniszter OK-10155/2010. Elıterjesztés a Kormány részére az új felsıoktatási törvény koncepciójáról
Vélemény a Nemzeti Erıforrás Miniszter OK-10155/2010. Elıterjesztés a Kormány részére az új felsıoktatási törvény koncepciójáról I. Általános észrevételek és javaslatok Alapvetıen egyetértek az új felsıoktatási
RészletesebbenKREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK
KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK Innovációs Kompetencia Kisokos A kiadvány a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda támogatásával jött létre INNONET Innovációs és Technológiai
RészletesebbenZsiday Krisztina Európai szintő Képzés Képzıknek
Zsiday Krisztina Európai szintő Képzés Képzıknek Az elmúlt évek tapasztalataira építve a Youth-Partnership, az Európa Tanács, az Európai Bizottság és az Európai Ifjúsági Fórum, a Nemzeti Ifjúsági Irodákkal
RészletesebbenA BESZÉDZAVAROK ÉS A TANULÁSI NEHÉZSÉGEK ÖSSZEFÜGGÉSE AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN
Bartusné Major Ágnes A BESZÉDZAVAROK ÉS A TANULÁSI NEHÉZSÉGEK ÖSSZEFÜGGÉSE AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN Az iskolaérettségrıl Az utóbbi évek iskolaérettségi vizsgálatai folyamán tapasztalom, hogy néhány szülı
RészletesebbenBevezetés...3 1. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA...5 1.1 Az iskola arculata...5 1.2 Hagyományaink, ünnepeink, iskolánk sajátos arculata...7 1.
Bevezetés...3 1. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA...5 1.1 Az iskola arculata...5 1.2 Hagyományaink, ünnepeink, iskolánk sajátos arculata...7 1.3 Az iskola feltételrendszere...8 1.3.1 Személyi feltételek...8 1.3.2
RészletesebbenGulyás Emese. Nem látják át, és nem veszik igénybe a fogyasztóvédelmi intézményrendszert a magyarok 1. 2010. május
Gulyás Emese Nem látják át, és nem veszik igénybe a fogyasztóvédelmi intézményrendszert a magyarok 1 2010. május A közvélemény-kutatás a Tudatos Vásárlók Egyesülete, az Új Magyarország Fejlesztési Terv
RészletesebbenGyakorlati képzési útmutató óvodapedagógus szakos, levelezı tagozatos hallgatók részére
Gyakorlati képzési útmutató óvodapedagógus szakos, os hallgatók részére T A R T A L O M A gyakorlati képzés óra~és vizsgaterve 5 A gyakorlóóvodák elérhetıségei 6 A gyakorlati képzés felépítése (rövidítve):
RészletesebbenA KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS HÁTTERE
Háttér 1. lap A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS HÁTTERE A jogi hátterét az Európai Unió adja ( szerencsére az anyagi hátterét is:)) 2000ben a lisszaboni határozatban felszólították a tagállamokat, hogy oktatási
RészletesebbenJEGYZİKÖNYV. Készült: A Humán Bizottság 2011. augusztus 24-én a Polgármesteri Hivatal tanácskozótermében megtartott ülésén.
JEGYZİKÖNYV Készült: A Humán Bizottság 2011. augusztus 24-én a Polgármesteri Hivatal tanácskozótermében megtartott ülésén. Jelen vannak: a Humán Bizottság részérıl: Szvitankó Tamás, a bizottság elnöke
RészletesebbenMÉGIS. Kertész Imre atya emlékére
MÉGIS A legjobbat add a világnak, amid csak van, s ha verést kapsz érte cserébe, MÉGIS A LEGJOBBAT ADD A VILÁGNAK, AMID CSAK VAN! ( a calcuttai gyermekotthon faláról ) Kertész Imre atya emlékére Kertész
RészletesebbenKerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam
Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti
RészletesebbenDr. Benedek Dezső Tudásra van szükségünk a túléléshez
Dr. Benedek Dezső Tudásra van szükségünk a túléléshez Mindenki számára világos, hogy új világrend van kialakulóban. Az óra ketyeg, az átállás közeledik attól függetlenül, hogy mennyi skandallumot, komplikációt
RészletesebbenTÁMOP-4.1.1-08/1-2009-0005. Diplomás Pályakövetési vizsgálat Kutatási jelentés. Végzettek pályakövetésére vonatkozó vizsgálat
A 21. század igényeinek megfelelő differenciált és komplex hallgatói és menedzsment szolgáltatások fejlesztése a Szolnoki Főiskolán TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-0005 Diplomás Pályakövetési vizsgálat Kutatási
RészletesebbenAhol a katonai és gazdasági tisztességtelenség véget ér, ott kezdıdik a politikai tisztességtelenség
Ahol a katonai és gazdasági tisztességtelenség véget ér, ott kezdıdik a politikai tisztességtelenség Churchill azt mondta: Ahol a tisztesség véget ér, ott kezdıdik a politika. Az utóbbi napok kiegészítették
RészletesebbenKÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA NAGYBAJOMI ÁLTALÁNOS MŐVELİDÉSI KÖZPONT CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA és a Pálmajori és Jákói Tagiskola
KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA NAGYBAJOMI ÁLTALÁNOS MŐVELİDÉSI KÖZPONT CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA és a Pálmajori és Jákói Tagiskola 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége, hozzárendelve
RészletesebbenJEGYZİKÖNYV. Nyirád Község Önkormányzatának Képviselı-testülete. nyilvános ülésérıl. 2009. március 10. (1. ülés)
Ügyszám: 26-6/2009. JEGYZİKÖNYV Nyirád Község Önkormányzatának Képviselı-testülete nyilvános ülésérıl 2009. március 10. Nyirád 2009 1 Jegyzıkönyv Készült: Az ülés helye: Nyirád Község Önkormányzatának
RészletesebbenPetrás Ede A felsıfokú szakképzések települési beágyazottsága
Petrás Ede A felsıfokú szakképzések települési beágyazottsága Elıadásom azokkal a kisvárosokkal foglalkozik, amelyekben az elmúlt másfél évtized során felsıfokú szakképzı intézmény alakult. Értelmezési
RészletesebbenPEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Székesfehérvár 8000. Munkácsy Mihály utca 10. 1 oldal, összesen: 124
1 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Székesfehérvár 8000. Munkácsy Mihály utca 10. 1 oldal, összesen: 124 I. rész: 2 NEVELÉSI PROGRAM II. rész: HELYI TANTERV 2 oldal, összesen: 124 3 MOTTÓNK: Félig sem olyan fontos
RészletesebbenMultiMédia az oktatásban
KOZMA-BOGNÁR VERONIKA 1 DR. BERKE JÓZSEF 2 Podcasting, mint tanulást segítı megoldás 1 Pannon Egyetem, Georgikon Kar, 2 Gábor Dénes Fıiskola, Alap és Mőszaki Tudományi Intézet kbv@ex1.georgikon.hu, berke@gdf.hu
RészletesebbenA PÉRI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA
A PÉRI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2004. TARTALOMJEGYZÉK 1 AZ INTÉZMÉNY ADATLAPJA... 5 2 AZ ISKOLA HELYZETE... 6 2.1 A FÖLDRAJZI, TÁRSADALMI KÖRNYEZET... 6 2.2 AZ ISKOLA BELSİ ÁLLAPOTA,
RészletesebbenH A T Á R O Z A T - ot.
KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTİBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó utca 5. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/882-8594, fax: 06-1/882-8593 E-mail: dontobizottsag@kt.hu Ikt.sz.: D.115/15/2012. A Közbeszerzési
RészletesebbenSzabó Júlia-Vízy Zsolt: A szaktanácsadói munka tapasztalatai a képesség- készségfejlesztés területén (Földünk és környezetünk mőveltségterület)
Szabó Júlia-Vízy Zsolt: A szaktanácsadói munka tapasztalatai a képesség- készségfejlesztés területén (Földünk és környezetünk mőveltségterület) 1. Bevezetés (2. rész) A Budapesti Nevelı c. folyóirat 2007.
RészletesebbenLOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1
LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010
RészletesebbenMultiMédia az oktatásban Zsigmond Király Fıiskola Budapest, 2008. szeptember 25 26.
BUSZNYÁK JÁNOS Új Kommunikációs és Információs Technológiák az Oktatásban / a történet folytatódik / Pannon Egyetem Georgikon Kar bjs@georgikon.hu Absztrakt Napjaink és a közelmúlt érdekes kérdése a címben
RészletesebbenJelentés. a nemzeti és etnikai kisebbségi általános iskolai nevelés-oktatás helyzetérıl
NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSA H-1051 Budapest, Nádor u. 22. www.kisebbsegiombudsman.hu Iktatószám: NEK-411/2011. Jelentés a nemzeti és etnikai kisebbségi általános iskolai nevelés-oktatás
RészletesebbenNYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA.
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Mérlegen az ember Az emberi erıforrás értéke a vállalatok képzési gyakorlatának
RészletesebbenFestetics Kristóf Általános Iskola Balatonkeresztúr 2010/2011. Különös közzétételi lista
Festetics Kristóf Általános Iskola Balatonkeresztúr 2010/2011 Különös közzétételi lista 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Pedagó
RészletesebbenHévízgyörk község esélyegyenlıségi programja
Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja Készítette: Andráska Zsófia 2007. június 27. I. A PROGRAM CÉLJA A 2003. évi CXXV. törvényben leírtakhoz hően az Esélyegyenlıségi Program célja a lakosságot,
RészletesebbenA SZABAD WALDORF ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM, ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
A SZABAD WALDORF ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM, ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 9-13. ÉVFOLYAM Tartalom I. NEVELÉSI PROGRAM 1. BEVEZETİ 1.1. A felsı tagozat 2. A SZEMÉLYI FELTÉTELEK
RészletesebbenTÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján
Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Budaházy György TÉZISEK Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Címő Doktori (PhD)
RészletesebbenDUSNOK-FAJSZ TÁRSULT ÁLTALÁNOS MŐVELİDÉSI KÖZPONT PEDAGÓGIAI ÉS KÖZMŐVELİDÉSI PROGRAMJA
DUSNOK-FAJSZ TÁRSULT ÁLTALÁNOS MŐVELİDÉSI KÖZPONT PEDAGÓGIAI ÉS KÖZMŐVELİDÉSI PROGRAMJA Általános Iskola Óvoda Mővelıdési ház ÉRVÉNYESSÉGI IDİ: 2010. szeptember 1. - 2015. augusztus 31. TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenTárgy: Beszámoló a gyermekvédelmi szakellátás helyzetérıl és szándéknyilatkozat a feladatok jövıbeni ellátásáról
Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés Alelnökétıl E LİTERJESZT É S A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2008. április 24-i ülésére Tárgy: Beszámoló a gyermekvédelmi szakellátás helyzetérıl és szándéknyilatkozat
RészletesebbenKIEGÉSZÍTİ AUTOMATIKA SZIKVÍZPALACKOZÓ BERENDEZÉSEKHEZ
KIEGÉSZÍTİ AUTOMATIKA SZIKVÍZPALACKOZÓ BERENDEZÉSEKHEZ A találmány tárgya kiegészítı automatika szikvízpalackozó berendezésekhez. A találmány szerinti automatikának szelepe, nyomástávadója és mikrovezérlı
Részletesebben106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról
106/2009. (XII. 21.) OGY határozat a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról Az Országgyőlés abból a felismerésbıl kiindulva, hogy a kábítószer-használat és -kereskedelem
RészletesebbenVÁLASZTHATÓ FOGLALKOZÁSOK TAGOZATOK - FAKULTÁCIÓK 2012/13 12. évfolyam Fibonacci / Hoppá / ZOÉ
VÁLASZTHATÓ FOGLALKOZÁSOK TAGOZATOK - FAKULTÁCIÓK 2012/13 12. évfolyam Fibonacci / Hoppá / ZOÉ Kedves Diákok! A tagozatos és fakultációs órák célja, hogy felkészítsen az emelt szintű, vagy a középszintű
RészletesebbenDEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK
DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK IHRIG KÁROLY GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA
RészletesebbenTÁVOKTATÁSI TANANYAGOK FEJLESZTÉSÉNEK MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI
TÁVOKTATÁSI TANANYAGOK FEJLESZTÉSÉNEK MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI A távoktatási forma bevezetése és eredményességének vizsgálata az igazgatásszervezők informatikai képzésében DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI dr. Horváth
RészletesebbenELLEN RZÉSI JELENTÉS A Széchenyi István Általános Iskola ködésének törvényességi, szabályszer ségi ellen rzésér Budapest, 2011.
ELLENİRZÉSI JELENTÉS A Széchenyi István Általános Iskola 2092 Budakeszi, Knáb János u. 60.) mőködésének törvényességi, szabályszerőségi ellenırzésérıl Budapest, 2011. Iktatószám: Ellenırzés száma: Tárgy:
RészletesebbenII. TANTÁRGYI TANTERVEK
II. TANTÁRGYI TANTERVEK AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZÁRA (5-8. évfolyam) A 11/2008, (II.8.)OKM rendelettel módosított 17/2004. (V.20.) OM rendelet 1. számú mellékletével kiadott
Részletesebbena 2014-es év beszámolója
Şcoala Generală pentru Naţionalitatea Română, Grădiniţă Chitighaz, str. Úttörő nr. 89 Telefon,fax: 66/250-052 web:www.romansulioviketegyhaza.hu Kétegyházi Román Nemzetiségi Általános Iskola és Óvoda 5741
RészletesebbenNyírbátori Református Általános Iskola Székhelye: Nyírbátor, Fáy András u. 17 sz.
Nyírbátori Református Általános Iskola Székhelye: Nyírbátor, Fáy András u. 17 sz. végzettség szakképzettség Oklevél kiállítója Beosztás, megbízás Tanít Egyetemi-mester, orosz, könyvtár speciális, Orosz
RészletesebbenTANÍTSUNK-E PROGRAMOZÁST NEM INFORMATIKA SZAKOS HALLGATÓKNAK IS?
TANÍTSUNK-E PROGRAMOZÁST NEM INFORMATIKA SZAKOS HALLGATÓKNAK IS? Timár Lajos, TimarL@almos.vein.hu Czihlár Helga, cc04hc01@triton.pluto.vein.hu Veszprémi Egyetem, Matematikai és Számítástechnikai Tanszék
RészletesebbenNÉHÁNY GONDOLAT AZ ELMÚLT KÉT ÉVTIZED ALFÖLDI VÁLTOZÁSAIRÓL
NÉHÁNY GONDOLAT AZ ELMÚLT KÉT ÉVTIZED ALFÖLDI VÁLTOZÁSAIRÓL Csatári Bálint * 1. Bevezetı Kétségtelenül izgalmas szellemi kihívás és vállalkozás egy viszonylag rövid, esszészerő tanulmányban összegezni
RészletesebbenANDREETTI KÁROLY ÁLTALÁNOS ÉS MŐVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM II. KÖTET
ANDREETTI KÁROLY ÁLTALÁNOS ÉS MŐVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM II. KÖTET H E L Y I T A N T E R V TARTALOM II. KÖTET H E L Y I T A N T E R V... 3 I. AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZİ
Részletesebben2. óravázlat 2011. szeptember 19. Ötletek, erkölcs és jog
1. Bevezetés szellemi tulajdon koncepciója 2. óravázlat 2011. szeptember 19. Ötletek, erkölcs és jog Nemrégiben olvastam egy cikket, ami egy brit kutatást mutatott be: 2-4 éves gyermekeknél vizsgálták
RészletesebbenBevezető gondolatok 1. Túlzott központosítás
A Berzsenyi Dániel Gimnázium tantestülete egyetért a miskolci Herman Ottó Gimnázium és a budapesti Teleki Blanka Gimnázium második levelével. Ezért az ő szövegüket megismételni nem akarjuk, de fő pontjaikat
RészletesebbenJ E G Y Z İ K Ö N Y V
Szám: IV.22-24/2008. J E G Y Z İ K Ö N Y V Készült: Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyőlésének 2008. szeptember 25-én (csütörtökön) 9 órakor a Polgármesteri Hivatal konferencia termében megtartott ülésérıl.
RészletesebbenSZAKDOLGOZAT. Tózsa Judit
SZAKDOLGOZAT Tózsa Judit Debrecen 007 Debreceni Egyetem Természettudományi Kar Matematika Intézet Számelméleti versenyfeladatok a középiskolában Témavezetı: Dr. Bérczes Attila egyetemi adjunktus Készítette:
RészletesebbenNyílt levél, válaszul a greenfo.hu hírportálon 2009.június 9-i keltezéssel megjelent Veszélyeztetett erdık Nyugat-Magyarországon címő cikkre.
Címzett: Nagy Imre, a Vas Megyei MGSZH Erdészeti Igazgatóság igazgatója, Szép Tibor, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Erdıhasználati és kereskedelmi igazgatója Nyílt levél, válaszul a greenfo.hu hírportálon
RészletesebbenV E R S E N Y T A N Á C S
V E R S E N Y T A N Á C S Vj-071-018/2009. A Gazdasági Versenyhivatal versenytanácsa a KiK Textil és Non-Food Korlátolt Felelısségő Társaság (Budapest) eljárás alá vont ellen fogyasztókkal szembeni tisztességtelen
RészletesebbenMagyarországi diákok az erdélyi felsőoktatásban
w kutatás közben 139 Azonban veszélyként látjuk azt, hogy az új szervezeti struktúra esetleg egy újabb, tartalom nélküli, merev, formális keretté alakulhat, egy újabb ernyővé, amely az autonómia jelszava
RészletesebbenMEGJEGYZÉSEK A DÍJFIZETÉSI RENDSZERBE BEVONT ÚTHÁLÓZAT KITERJESZTÉSÉNEK ELVEIR
MEGJEGYZÉSEK A DÍJFIZETÉSI RENDSZERBE BEVONT ÚTHÁLÓZAT KITERJESZTÉSÉNEK ELVEIRİL SZÓLÓ ELİTERJESZTÉS SZÖVEGÉHEZ ÉS TARTALMÁHOZ 1 Fleischer Tamás 2 BEVEZETÉS A jelzett Elıterjesztés a következı érdemi részekbıl
RészletesebbenBenchmarking könyvtárakban
Istók Anna: Benchmarking érdemes vajon másoktól tanulni? A Gödöllıi Városi Könyvtár és Információs Központ és az érdi Csuka Zoltán Városi könyvtár tapasztalatai egy új teljesítménymérési módszer bevezetése
Részletesebben