A HAGYOMÁNYOS TANÁRTÓL AZ E-TUTORIG, AVAGY: HOGYAN ALAKÍTHATÓ ÁT A PEDAGÓGUSOK GONDOLKODÁSA
|
|
- Balázs Balla
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A HAGYOMÁNYOS TANÁRTÓL AZ E-TUTORIG, AVAGY: HOGYAN ALAKÍTHATÓ ÁT A PEDAGÓGUSOK GONDOLKODÁSA FROM THE TRADITIONAL TEACHER TO E-TUTOR: THE WAY OF REFORMING THE TEACHERS THINKING Hercz Mária, hercz@uranos.kodolanyi.hu Kodolányi János Főiskola 1. Tanulni: követelmény és lehetőség Hazánkban az utóbbi másfél évtized egyik legfontosabb változása a gazdaságban, társadalomban és az iskolában a kommunikációs és információs technológia (KIT) elterjedése volt. Az oktatással szembeni attitűdök változásának vagyunk tanúi a magyar lakosság körében végzett vizsgálatok során is. Folyamatosan növekszik például azok aránya, akik egyetértenek Az életben manapság csak az az ember boldogulhat igazán, aki iskolázott. állítással. Míg 1990-ben a lakosság 36%-ának, 2002-ben 49%-ának volt ez a véleménye [1, 2]. A gyorsan változó világban az egyéneknek szinte állandóan ki kell egészíteniük, vagy meg kell változtatniuk tudásukat, alakítani képességeiket személyes és szakmai fejlődésük érdekében. Az élethosszig tartó tanulásban való részvétel az EU oktatási és továbbképzési programjának stratégiailag fontos része. A 2010-ig tartó időszakra a tervek szerint felnőtt dolgozói (25-64 év között) legalább 12,5%-ának kell oktatásban-továbbképzésben részt vennie [3]. Ehhez azonban feltétlenül szükséges a számítógép- és internethasználat elterjedjen, az emberek képesek legyenek a távoktatásban való részvételre. Az Európai Unió már évekkel ezelőtt közös stratégiát dolgozott ki, melynek lényege, hogy az egyes nemzetek oktatási rendszereit felzárkóztassa, s megteremtse a feltételeket a KIT alkalmazásához. A számítógéppel segített tanulás-tanítás azonban csak az utóbbi évtizedben került az érdeklődés homlokterébe. Átértékelődött az iskola, a jövő iskolája célrendszere, az ismeretek átadása helyett a kompetenciák fejlesztése lett a cél. A tagországok háromnegyedében minden pedagógus számára kötelező a KIT-alapképzés [4], ez azonban nem jelenti azt, hogy a pedagógusok valóban teljes mértékben kihasználják az ebben rejlő lehetőségeket, csak azt, hogy világossá vált, e technikák bevezetése az iskola hétköznapjaiba, s a felnövekvő nemzedék mindennapjaiba a pedagógusokon múlik. A magyar oktatáspolitika erőfeszítéseinek hatására nálunk is egyre több pedagógus ismeri a korszerű információs és kommunikációs technológia eszközeit, használja a számítógépet, de a fejlett országokhoz képest jelentős a lemaradásunk [5]. A fejlődés kulcskérdése a pedagógusok tudásának, és nem utolsósorban gondolkodásának megváltozása. A tanárok attitűdje e kérdésben a 90-es évekhez képest érzékelhetően javult, de a többség még ma is várakozó állásponton van [6]. A tudás alapú társadalom, amelyre manapság annyian hivatkoznak, s amely Magyarországon még kicsit utópisztikusan hangzik, más tanári-tanulói attitűdöt kíván meg. Az élethosszig tartó tanulás, az állandó információs kényszer és fejlődési
2 vágy, a függetlenség, a részben távmunka, a rugalmas időbeosztás, a kollektív és egyenrangú munkatársi viszony, a reális értékelés és önértékelés s a többi jellemző, amelyet a külföldi gyermekek a saját jövőjüktől várnak, nálunk még az értelmiségi felnőttek gondolkodásában is csak az álmok szintjén vannak jelen. A gimnáziumok felsőbb évfolyamain és a felsőoktatásban már találunk arra mutató jeleket, hogy a mai nemzedék már sokkal rugalmasabb, megtanul élni a lehetőségeivel. Fontosnak tartom a felnőttek, a pedagógusok szemléletének átalakítását, hogy megszeressék, és tanulják meg alkotóan alkalmazni a KIT-et, s ezzel párhuzamosan sajátítsák el azt a pedagógiai gondolkodásmódot, azokat a módszereket és technikákat, amelyekre épülve megváltozhat az iskola világa. Ahhoz azonban, hogy tudjuk, honnan induljunk, mit érdemes, mit lehet megváltoztatni, ismernünk kell a pedagógusok gondolkodását. A téma nagyon széles és szerteágazó, így csak egy-egy szelete kutatható egy időben. 2. Gondolatok egy gondolkodáskutatásból 2.1. Képzettség és továbbképzés realitás és esélyek Néhány évvel ezelőtt Fejér megye pedagógusainak körében végeztem vizsgálatot a pedagógusok gondolkodását kutatva. A megye pedagógusainak 11%-át kérdeztem meg írásbeli interjú módszerrel, településtípusonként és iskolatípusonként megfelelő arányban. Az eredményekből néhány dolgot szeretnék kiemelni: az iskolai végzettséget, mely utal a pedagógusok tanulásra és továbbképzésre való hajlandóságára, a továbbképzés eredményességének értékelését, és a pedagógusok gondolkodását az iskolai nevelés céljáról, valamint a tanulók fejleszthetőségéről. Az iskolai végzettség szempontjából érdekes volt, hogy a mintában az óvónők között csak felülképzetteket találtam, az általános iskolában alig több mint két százalék volt alulképzett, a pedagógusok 23,5%-a az előírtnál magasabb szintű diplomával rendelkezett. A középiskolák két típusa eltérő képet mutatott. A gimnáziumban 5,5% a főiskolai végzettségű tanár, ennyi lehet a törvény által megengedett is. A szakképzésben dolgozóknak csak 61%-a rendelkezik egyetemi diplomával. A pedagógusok képzettségének fontos jellemzője az is, hogy hány és milyen diplomával rendelkeznek. Egyetemi végzettsége van a teljes minta negyedének, több diplomája a harmadának. Meglepő azonban (bár törvényes), hogy a középiskolában tanítók 30%-a nem rendelkezik pedagógus végzettséggel! A képzettség szempontjából nem elhanyagolható tényező, hogy az egyes pedagóguscsoportok első diplomájukat milyen képzési formában szerezték. Az óvodapedagógusok 42, a gimnáziumi tanárok 89 százaléka végzett nappali tagozaton. A pálya presztízsének növekedésével arányosan csökken a levelező képzésben szerzett első diploma aránya. A szakvizsgák száma az intézményfokozat arányában növekszik, míg az óvónők 11%-a, az általános iskolai pedagógusok 25%-a, a középiskolai tanárok 34%-a tett szakvizsgát. Fordított irány figyelhető meg a továbbképzések tekintetében Érdekes összefüggéseket kaptam a továbbképzések hasznosságának értékelésekor is. Összességében a tanítók és óvónők tartották hasznosnak, az iskolafokozat növekedésével a hasznosság megítélése csökkent, a gimnáziumi tanárok értékelése 0,5-0,9 tizeddel tér el negatív irányba a többiektől! A 10 értékelt szempont közül ötfokú skálán a pedagógusok az új elméleti ismereteket és a tanfolyam tartalmát 4,1-es
3 átlaggal értékelték, a tanultak alkalmazhatóságát már csak 3,5-del, nézetformáló erejét (több résztényezőből) 2,3-del. A vizsgálat tapasztalatai szerint úgy tűnik, hogy szoros összefüggés van a továbbképzési hajlandóság és az intézménytípus között. Minél magasabb presztízsű helyen tanít valaki, annál lényegesebbnek tartja a szakmai (és anyagi) elismerést jelentő szakvizsgát célzó képzést, s annál kevésbé fontosnak a szakmai továbbképzéseket. Elgondolkodtató, hogy a vizsgált tanárok 40%-a nem rendelkezik pedagógus diplomával! A pedagógiai gondolkodás és a módszertan megújulását döntően olyan emberektől várjuk el, akik esetében nincsenek meg e gondolkodás alapjai! El kell gondolkodni azon is, hogy mi legyen a továbbképzések tartalma, formája és milyen módszereket kellene alkalmazni ahhoz, hogy a résztvevők jelenlegi lesújtó véleménye megszűnjön, s valódi hatást lehessen elérni náluk. Szükségszerűen jelentős szerepe lesz a felsőoktatásnak, az alapképzésnek, hisz ezen a szinten még nincsenek negatív attitűdök A pedagógusok célrendszere A nevelési-oktatási célok közül kiemeltem néhányat azok közül, amelyeket a különböző vizsgálatokban a társadalom és a pedagógusok legfontosabbnak tartanak [7]. Az erkölcsi nevelés és az anyanyelvi képességek kerültek az első két helyre, ugyanúgy, mint az utolsó tíz év társadalmi rangsorában országosan. Kiemelten kezeltem az anyanyelvi, az értelmi, a tanulási, s az egyéni képességek fejlesztését, melyek a kognitív fejlődés alapjául szolgálnak. A tíz vizsgált terület közül ötfokú skálán értékelve az átlagok 3,5 és 4,75 közé estek. Az anyanyelvi képességek és az egyéni képességek fejlesztése a második és a harmadik helyre került átlagosan, az értelmi képességek és tanulási képességek majdnem listazárók. Azok a célok tehát, amelyek az önálló tanulást, a lifelong learning-re való felkészítést jelentenék, nem szerepelnek előkelő helyen a pedagógusok célrendszerében. Legnegatívabb a szakképzésben dolgozó pedagógusok értékrendje e területen A gyermekek gondolkodásának fejlődését befolyásoló tényezők A pedagógusok gondolkodására jellemző, hogy milyen prekoncepcióik vannak a tanulók gondolkodásának fejlődésével kapcsolatban. A kérdéskör három szorosan összefüggő elemére kérdeztem rá, melyekkel a tudás változásának néhány feltételéről, konkrétabban a gondolkodási képesség fejlődésének külső és belső feltételeiről való gondolkodást vizsgáltam. Az egyes kérdések arra irányultak, mit gondolnak a fejlődést befolyásoló tényezőkről általában, mi a véleményük az iskolai siker és kudarc okairól. A vizsgált kérdések közül néhány összefüggést mutatok be a következőkben. A gyermekek tudásának változására ható feltételek közé a genetikai adottság, mint feltétel kivételével a környezeti feltételeket válogattam össze, a tárgyi, információs, és a szociális környezet elemeit. A pedagógusok gondolkodásában a legnagyobb súllyal a személyi környezet, mint ható tényező szerepel. A szociális környezet elemei közül a legfontosabbnak saját fejlesztő hatásukat (megerősítő stratégiájukat, személyiségük hatását, értékelési stratégiájukat) tekintették. Fontosnak tartották a szülők nevelési módszereit is. Az információs környezet elemeinek hatását lényegesen kisebbnek gondolják. A gyermekek szocioökonómiai feltételeit, a vizsgált pedagógusok a legalacsonyabbra értékelik. A pedagógushivatással és szereptudattal kapcsolatosan látszott meg szinte legjobban a pedagógusok közötti különbség. A gyermekek fejlesztésében való hitük és véleményük saját
4 hatásuk mértékéről igen eltérő volt. A tanítók gondolkodásában lehet legjobban tetten érni a pedagógus hivatás klasszikus és idealizált képét. A szakképzésben dolgozó pedagógusok képviselik a másik pólust. Gondolkodásukban nem a gyermekközpontúság és saját szerepükben való hit dominál, szakemberként gondolkodnak, akik a szakma lehetőségein belül teszik a dolgokat legjobb tudásuk szerint. Tanítványaik sikertelenségét legnagyobb mértékben külső tényezőknek tulajdonítják. A pedagógusok szakmai tudásának nem tulajdonítanak nagy jelentőséget tanítványaik kognitív fejlesztésében, amiben nem is nagyon bíznak. A pedagógiai tudás kérdésköre az a terület, ahol a pedagógusképzés rendszerének jellegzetességei tetten érhetők, hisz minél fiatalabb gyermekek nevelésére készítik fel a pedagógusokat, annál nagyobb a pedagógiai és pszichológiai alapozás és a valódi intézményi gyakorlatok jelentősége. Valódi probléma, hogy hiába tartják elvi szinten fontosnak a középiskolában tanítók az iskolai sikerességben a gyermekek tanulási képességeit, fejlesztésükre nincsenek felkészítve, ezért a gyakorlatban elhárítják maguktól a feladatot. A tanulás tanítása fehér folt a pedagógusképzésben. A pedagógiai programokban az elvek szintjén, a pedagógusok tudatában a célok szintjén szerepel, de elvétve akadnak olyan tantárgyi programok, amelyek segítségével a napi gyakorlatba be lehetne építeni. A NAT deklarációja a jelenlegi kerettantervi körülmények között félő, hogy csak elv marad. A pedagógusok tudásának és gondolkodásának egyes elemei néhány esetben ellentmondásosságot és tartalmi hiányosságokat tükröztek. A deklarált célok szintjén fontosnak minősített egyéni képességfejlesztés például ellentmondásba került a gyermekek és előzetes tudásuk megismerésének fontosságát valló nézetekkel. 3. A tradícióktól a régi-új tanári kompetenciákig Vizsgálatom során azt tapasztaltam, hogy a pedagógustársadalom rendkívül differenciált, ha tanítványaik fejlesztésével kapcsolatos nézeteiket, attitűdjeiket vizsgáljuk. Úgy tűnik, hogy a fiatalabb gyermekeket tanító pedagógusok nyitottabbak a pedagógiai újdonságokra, s tudatosabban törekednek szakmai ismereteik frissítésére, rendszeresen részt vesznek a továbbképzéseken. Gondolkodásukban azonban a hagyományos didaktikai nézetek dominálnak, míg a középiskolában tanítóknál ennek ellentéte jelentkezik, gondolkodásukban megtaláljuk a modern pedagógiai és pszichológiai nézeteket, jellemzően azonban ehhez konzervatív óraszervezés, frontális osztálymunka, kevés szemléltetés, de magas szakmai kompetencia-tudat társul. A továbbképzésekre csak kis részük jár, s a résztvevők a többi pedagóguscsoporthoz képest minden szempontból rosszabbnak, hatástalanabbnak ítélik meg tanfolyamaikat. Ha napjaink kihívásai felől közelítjük meg a kérdést, látható, hogy épp ezt a réteget kellene legnagyobb mértékben elkötelezetté tenni a lifelong learning-re, a tanulók önálló tanulásra való felkészítésében. Náluk kellene elérni, hogy napi szinten használják, munkájukba építsék a kommunikációs és információs technológiát. Át kellene alakítani gondolkodásukat, tanítási módszereiket, stílusukat. Az átadó-leadó tanári szerepet segítő-irányítóvá transzformálásához lehet, hogy egy évtizednyi idő szükséges, de mielőbb el kell kezdeni, hisz az általuk tanított középiskolás korosztály az, ahol a későbbi élethosszig tartó tanulást meg kell alapozni, később már szinte lehetetlen az ehhez szükséges kompetenciák kialakítása.
5 Mint a fejlett országok tapasztalatai mutatják, hogy a technikai ismeretek szükséges, de nem elégséges feltételéül szolgálnak a KIT szerves beépüléséhez. Addig azonban, amíg nem lesznek a pedagógusoknak (az alapképzésben és a továbbképzéseken szerzett) saját pozitív élményeik, tapasztalataik többek között a kooperatív és a heurisztikus tanulási-tanítási módszerekkel, a számítógép által segített tanulással (e-learning, blended-learning) kapcsolatban, e kompetenciákat nem tudják kifejleszteni tanítványaikban. 4. Hagyományos tanár kontra e-tutor A hagyományos oktatás és a távoktatás között a tananyag elsajátításának módszerén, a tananyagot hordozó médiumon túl a leglényegesebb különbség a tanár és a diák, vagyis a hallgató és az e-tutor kapcsolatának jellemzőiben keresendő. Áttekintve a hagyományos oktatás didaktikai feladatait egyértelművé válik a köztük lévő különbség. Emeljünk ki ezek közül néhányat: - Motiváció: a hagyományos oktatásban a tanulóra hatni lényegesen könnyebb, hisz a tanár a saját személyiségével, tanítási és értékelési módszereivel is hat, tanítványaival rendszeresen találkozik, könnyen korrigál. A távtanulásban az e-tutornak személyes kapcsolat nélkül kell megfigyelni a hallgató haladását, probléma esetén feltárni az okokat, segítő impulzusokat adni, önmotivációra nevelni. Fel kell ismernie, hogy melyik hallgatónak van szüksége személyes segítségre, ki akadt meg a tanulásban szakmai vagy tanulási motiváció hiányában. Tapasztalataink szerint a tananyag részekre osztása, s a félév során több alkalommal beküldendő komplex feladatok sok tekintetben segítik a motivációt és az e-tutor - diák kapcsolatot. E feladatok megoldására való motiválás, a folyamat közbeni segítés nagyon hasznos. - A tananyag átadása: Míg a hagyományos oktatásban a tanítás valójában nincs tekintettel a tanulók egyéni képességeire, önálló tanulási kompetenciáikra, az e-tutornak képesnek kell lennie nem csak a tanulási folyamatot segíteni és irányítani, de már annak előkészítésében is aktívan részt kell vennie (tanulási módszerek és technikák átadása, javaslatok a tanulási környezet és az időbeosztás megszervezésére). A tanulás során felmerült nehézségek megoldásához a hagyományos tanárra jellemző szakmai és pszichológiai kompetencián túl informatikaival és technikaival is rendelkeznie kell. - Szemléltetés: A tutornak nincs rá lehetősége, ha a kész tananyag nem tartalmaz megfelelő ábrákat, a legtöbb, amit tehet, weboldalak ajánlása, illetve a tananyag készítőjével készíttetőjével való konzultáció. - Értékelés: A hagyományos tanár kezében a leghatásosabbnak vélt eszköz. A távtanulás során a tutori és a vizsgáztató szerep kettéválik, így az értékelés kizárólag tanulást segítő és motiváló szerepű, un. formatív értékelés lehet. Az e-tutoroknak tehát el kell sajátítaniuk formatív, és a szöveges értékelés módszereit is. 5. A képzés első lépése: a tanulássegítés és a kommunikáció elsajátíttatása Az előző felsorolás számos olyan feladatot ró a tutorok képzőire, amelyek elengedhetetlenek a munka során. Ezek közül egyet, a tanulás segítését szeretném kiemelni. A tutor feladata, hogy segítse a hallgatót a tanulási folyamat során. Egyszerűen hangzik, azonban nehéz feladat. Annak, aki a hagyományos levelező tagozaton oktat, nem könnyű elképzelnie, hogy egészen más tartalmú és stílusú kommunikációt folytasson a hallgatókkal. Kísérleti tapasztalataink alapján azonban még a hallgatói lemorzsolódás is összefügg a tutor kommunikációs stílusával.
6 Egyelőre nyitott kérdés bár sok elemét ismerjük, hogy mik azok a jellemzők, amelyek hatékonyabbá teszik az e-tutor és a hallgató kapcsolatát. Amit már tudunk: jó kifejezőkészséggel kell rendelkeznie, pontosan, szabatosan (nem félreérthetően ) fogalmazni. A könnyed, természetes, dinamikus stílus (a tegező vagy magázó forma nem döntő), gyors és tartalmas reagálás a hallgatói kérdésekre, a szakmaiságon túl a személyes odafigyelés érzékeltetése, a motiváló hatás szintén komoly követelmény. Jelentős szerepe van a tutor szociális kompetenciájának is, ezen belül emberismeretének, pozitív gondolkodásának, empátiaképességének, konfliktusmegoldó képességének, szociális érzékenységének is. Ezek egy része tanítható, nem csak fiatal korban sajátítható el, de csak abban az esetben, ha az illető nyitott személyiség, aki hajlandó a változásra. Mit tehetünk annak érdekében, hogy megváltozzék az e-tutor kommunikációs stílusa? Át kell gondolnunk, mire lesz szüksége munkája során, s ehhez minél több konkrét segítséget, tippet adni, sajátélményre, tevékenységre alapuló felkészítőket tartani. A kezdeti lépés egy hosszabb lélegzetű tutori tréning, mely során megismertetjük a részvevőket a keretrendszer adta lehetőségekkel, és konkrét helyzetgyakorlatokat végeztetünk velük. Igyekszünk a hagyományostól eltérő formákat találni. Az általunk használt COEDU rendszerben az üzenetküldő panel és a fórum funkció segíti a tutori hallgatói, illetve a hallgatók egymás közötti kommunikációját. A technikai lehetőség önmagában azonban kevés. Meghatározzuk azokat az eseményeket, a kurzus azon pontjait, amikor a tutornak fel kell vennie a kapcsolatot a hallgatókkal, s a későbbi tréningeken ún. mintaleveleket készíttetünk velük, melyeket közösen elemzünk, illetve problémaszituációkat dolgozunk fel. A fórumok moderálása és irányítása külön feladat ( Netikett ), ennek kidolgozása azonban még várat magára. 6. További lépések az e-tutor-képzés és továbbképzés felé Főiskolánkon nincs sokéves hagyománya a távoktatásnak, de több területen már most is értékes pedagógiai-szakmai tapasztalattal rendelkezünk. Hallgatóink és tutoraink is segítik munkánkat. Részt vesznek folyamatorientált belső értékelésünkben, rendszeresen megosztják velünk tapasztalataikat. Havi értékelésükre, valamint kurzusindító és - záró kérdőívünk eredményeire alapozva fejlesztjük ki felkészítő tréningjeink programját, s a hallgatókat és a tutorokat segítő szakmai anyagokat. Fontos célnak tekintjük a rendszer adta lehetőségek hallgatóközpontú, önálló tanulást segítő felhasználását, távoktatási programunk pedagógiai alapjainak kidolgozását. Irodalomjegyzék [1] Oktatásügyi közvéleménykutatások (1990). OKI-Szocio-Reflex Kft [2] Oktatásügyi közvéleménykutatások (2002). Szonda-Ipsos [3] Commission Staff Working Paper (sz. n., 2005). Progress Towards the Lisbon Objectives in Education and Training. Report. Commission of the European Communities, Brüsszel [4] Kárpáthy Andrea., Komenczi Bertalan és Fehér Péter (2000): Az Európai Unió informatikai oktatási stratégiája. Új Pedagógiai Szemle, 7-8. szám [5] Education at a Glance (2001). OECD, Párizs [6] Csákó Mihály (1999): Pedagógus attitűdök az iskolai informatikával szemben, különös tekintettel az Internetre. Kutatási beszámoló. Kézirat. Országos Közoktatási Intézet [7] Halász Gábor és Lannert Judit (2000, szerk.): Jelentés a magyar közoktatásról. Országos Közoktatási Intézet, Budapest.
Gyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK:
Gyorsjelentés az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Hunya Márta PhD Kőrösné dr. Mikis Márta Tartsayné Németh
RészletesebbenA Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja
A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja OM: 034866 mindenkit mindenre meg lehet tanítani, csak idő, módszer és mester kérdése. /Comenius/ 1 Tartalomjegyzék I. Preambulum 4 II. 1. Az intézmény alapadatai
RészletesebbenA Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015.
A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. 1. Nevelési program 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A Nyíregyházi Szakképző
RészletesebbenA ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM JÖVŐJE AZ ÚJ ÉVEZRED EURÓPÁJÁNAK OKTATÁSI RENDSZERÉBEN AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM PEDAGÓGIAI ÖSSZEFÜGGÉSEI
FORGÁCSNÉ GÖTTLER VIKTÓRIA A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM JÖVŐJE AZ ÚJ ÉVEZRED EURÓPÁJÁNAK OKTATÁSI RENDSZERÉBEN A katonai felsőoktatás reformja az euro-atlanti csatalakozás jegyében történik. NATO
RészletesebbenII. TANTÁRGYI TANTERVEK
II. TANTÁRGYI TANTERVEK AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZÁRA (5-8. évfolyam) A 11/2008, (II.8.)OKM rendelettel módosított 17/2004. (V.20.) OM rendelet 1. számú mellékletével kiadott
RészletesebbenA vizuális projekt, mint eszköz a kompetenciafejlesztésre a pedagógusképzésben
A vizuális projekt, mint eszköz a kompetenciafejlesztésre a pedagógusképzésben WIEDERMANN Katalin Apor Vilmos Katolikus Főiskola, Vác widi.kati@gmail.com A kulcskompetenciák Napjainkban a pedagógus szerepe
RészletesebbenVESZTESEKBŐL NYERTESEK?
BENEDEK ANDRÁS: VESZTESEKBÕL NYERTESEK? 26 VESZTESEKBŐL NYERTESEK? S ZIMBOLIKUS JELENTŐSÉGŰ, hogy az 1990-es években zajló átalakulás legjelentősebb változásai privatizáció, foglalkoztatási válság, gazdasági
RészletesebbenFELNŐTTKÉPZÉS 2006 Válogatott bibliográfia
FELNŐTTKÉPZÉS 2006 Válogatott bibliográfia Összeállította: Tánczos Sándorné KÖNYVEK Bancsók József Kiss Ibolya: A felnőttképzési támogatási rendszer elemzése, különös tekintettel a normatív támogatásokra,
RészletesebbenTildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Fizika
TILDY ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA,ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT FIZIKA HELYI TANTERV 7 8. évfolyam SZEGHALOM 2009 CÉLOK ÉS FELADATOK Az általános iskolai fizikatanítás
RészletesebbenA HALLGATÓK VÉLEMÉNYE AZ E-LEARNING ALAPÚ TÁVOKTATÁSOS KÉPZÉSRŐL
MultiMédia az Oktatásban 2007 konferencia Budapesti Műszaki Főiskola, 2007. augusztus 23-24. A HALLGATÓK VÉLEMÉNYE AZ E-LEARNING ALAPÚ TÁVOKTATÁSOS KÉPZÉSRŐL Kovács Miklós Széchenyi István Egyetem Győr,
RészletesebbenAzt, hogy a felsőoktatásban mi minősül felnőttképzésnek, legjobban a felnőttképzésről
Polónyi István DE Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar Álkreditek áldiplomák? tanulmány A hazai felsőoktatási felnőttképzés lényegében háromnegyed évszázada súlyos ellentmondásokkal küzd. A felnőttképzésben
RészletesebbenTOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 47. Moduláris szakképzés (Iskolaszervezés)
TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 47. Moduláris szakképzés (Iskolaszervezés) EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ÉS TOVÁBBKÉPZŐ INTÉZET 2005 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 2 Szerzők: Kovács Tünde Tóth Lászlóné Szerkesztette: Tóth Lászlóné
RészletesebbenFoglalkoztatás, Távoktatás, elearning
Foglalkoztatás, Távoktatás, elearning Simon Gábor államtitkár Tartalom Előzmények Szerkezeti változások a magyar foglalkoztatásban Foglalkoztatáspolitikai kihívások és intézkedések Kereslet vezérelt oktatás
RészletesebbenTÁVOKTATÁSI TANANYAGOK FEJLESZTÉSÉNEK MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI
TÁVOKTATÁSI TANANYAGOK FEJLESZTÉSÉNEK MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI A távoktatási forma bevezetése és eredményességének vizsgálata az igazgatásszervezők informatikai képzésében DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI dr. Horváth
RészletesebbenA kolozsvári Babe -Bolyai Tudományegyetemen folyó tanárképzésről
Székely Noémi A kolozsvári Babe -Bolyai Tudományegyetemen folyó tanárképzésről Sokak véleménye, hogy a hazai tanárképzés a pedagógia képviselői részéről évtizedenként felemlegetett s ugyanakkor agyontárgyalt
RészletesebbenMagyar nyelv és irodalom
Magyar nyelv és irodalom tantárgy 1-3. évfolyam 2013. Bevezetés célok, alapelvek Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti
RészletesebbenSzükség van-e a tanuló régió EU-s modelljének alkalmazására? A lokális és regionális kooperáció lehetségei a felsoktatás számára az EU felnttkori tanulásról szóló nyilatkozata tükrében: Felnttkori tanulás:
RészletesebbenA SZINERGIA ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
A SZINERGIA ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 1031 Budapest, Erzsébet krt. 39. PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Véleményem szerint az országnak, a hazának egyik legfontosabb kérdése az, hogy ki neveli, és hogy neveli eljövendő
RészletesebbenINTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PORGRAM /IMIP/
INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PORGRAM /IMIP/ KINIZSI PÁL ÉLELMISZERIPARI SZAK- KÉPZŐ ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM Kaposvár, Baross u. 19. Tantestület jóváhagyásának dátuma: 2007. 12. 12. Fenntartóhoz történt benyújtás
RészletesebbenEducation Policy Analysis 2004 Edition. Oktatáspolitikai elemzés 2004. évi kiadás. Summary in Hungarian. Összefoglalás magyarul
Education Policy Analysis 2004 Edition Summary in Hungarian Oktatáspolitikai elemzés 2004. évi kiadás Összefoglalás magyarul Az OECD által először mintegy 30 évvel ezelőtt áttekintett témát felülvizsgálva
RészletesebbenTáncsics Mihály Általános Iskola 8000 Székesfehérvár, Batthyány u. 1. Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA...
A Székesfehérvári Táncsics Mihály Általános Iskola Pedagógiai programja SZÉKESFEHÉRVÁR 2013 Tartalom Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 5 1. A nevelő-oktató munka
RészletesebbenINTÉZMÉNYI ELVÁRÁSRENDSZER
Itsz.:III-476/2015 INTÉZMÉNYI ELVÁRÁSRENDSZER A Felsőpakonyi Herman Ottó Általános Iskola Pedagógus Elvárás Rendszere Felsőpakony, 2015. október Készítette: Önértékelési Csoport 1. Pedagógiai módszertani
RészletesebbenT A R T A L O M III. NEVELÉSI PROGRAM
T A R T A L O M I. Az iskola adatai, jogállása 6 II. Helyzetelemzés 7 1. Társadalmi környezet 7 2. Tárgyi feltételek 7 3. A humán erőforrás 8 III. NEVELÉSI PROGRAM 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka
RészletesebbenA kompetenciamérés szezonja van: Ki mint vet, úgy arat?
szezonja van: Ki mint vet, úgy arat? Írta: dr. Majoros Mária Ezt a cikket gondolatébresztőnek szánom. Semmit sem szeretnék állítani, hiszen a magyar közoktatás jelenlegi helyzete nagyon összetett és a
Részletesebbenaz Oktatási Hivatal által kidolgozott Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez felhasználói dokumentáció értelmezéséhez
KIEGÉSZÍTŐ ÚTMUTATÓ az Oktatási Hivatal által kidolgozott Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez felhasználói dokumentáció értelmezéséhez Alternatív kerettantervek szerint működő iskolák Alternatív
RészletesebbenVégzett hallgatói felmérés - 2009
Végzett hallgatói felmérés - 2009 100% 94,93% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 0,19% kevesebb, mint 1 hónap 2,25% 2,06% 0,19% 0,19% 0,19% 1-3 hónap 4-6 hónap 7-9 hónap 10-12 több, mint hónap 1 év
RészletesebbenS Z A K D O L G O Z A T Szerdahelyi Emőke 2009
SZAKDOLGOZAT Szerdahelyi Emőke 2009 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet Műszaki Pedagógia Tanszék Felnőttoktatási Szakértő Szakirányú Továbbképzési
RészletesebbenVM KELET-MAGYARORSZÁGI AGRÁR-SZAKKÉPZŐ KÖZPONT PEDAGÓGIAI PROGRAM. Hatályos: 2014. április 1-től
PEDAGÓGIAI PROGRAM Hatályos: 2014. április 1-től Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ... 5 1.1. Az iskola adatai, rövid bemutatása... 5 1.2. Az iskola küldetésnyilatkozata... 5 2. NEVELÉSI PROGRAM... 6 2.1. Az
RészletesebbenPedagógiai program. Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302
2013 Pedagógiai program Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302 1 Tartalom Köszöntő...4 Küldetésünk...5 1. Az intézmény nevelési programja...7 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai
RészletesebbenTörök Katalin. Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban
Török Katalin Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban 1. Bevezetés A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (NCsSzI) Szociálpolitikai Főosztálya az Oktatási Minisztérium Hátrányos Helyzetű
RészletesebbenSzékesfehérvári Váci Mihály Ipari Szakképző Iskola és Kollégium OM szám: 030219
Székesfehérvári Váci Mihály Ipari Szakképző Iskola és Kollégium OM szám: 030219 PEDAGÓGIAI PROGRAM 8000 Székesfehérvár, Berényi út 105 Székesfehérvár 2013. március 27. 2 Tartalomjegyzék I. AZ ISKOLA NEVELÉSI
RészletesebbenTÁMOP-4.1.1-08/1-2009-0005. Diplomás Pályakövetési vizsgálat Kutatási jelentés. Végzettek pályakövetésére vonatkozó vizsgálat
A 21. század igényeinek megfelelő differenciált és komplex hallgatói és menedzsment szolgáltatások fejlesztése a Szolnoki Főiskolán TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-0005 Diplomás Pályakövetési vizsgálat Kutatási
RészletesebbenPedagógiai program. Celldömölki Városi Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Celldömölk. jóváhagyta: Danka Adél igazgató
Pedagógiai program Celldömölki Városi Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Celldömölk jóváhagyta: Danka Adél igazgató Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 4 1.1 A nevelő-oktató
RészletesebbenKi fizeti a részidős hallgatók felsőoktatási tanulmányait? 1
154 kutatás közben W Ki fizeti a részidős hallgatók felsőoktatási tanulmányait? 1 A kutatásban azt vizsgáljuk, hogy az észak-alföldi konvergencia régió két felsőoktatási intézményében (Debreceni Egyetem,
RészletesebbenVarga Júlia: Humántőke-fejlesztés, továbbtanulás felnőttkorban, skill -ek és kompetenciák
Varga Júlia: Humántőke-fejlesztés, továbbtanulás felnőttkorban, skill -ek és kompetenciák (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Varga Júlia (2006) Humántőke-fejlesztés,
RészletesebbenPEDAGÓGIAI PROGRAM. Győri Szolgáltatási Szakképzési Centrum Kossuth Lajos Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma. 9025 Győr, Kossuth Lajos utca 7.
PEDAGÓGIAI PROGRAM Győri Szolgáltatási Szakképzési Centrum Kossuth Lajos Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma 9025 Győr, Kossuth Lajos utca 7. Hatályos, 2015. szeptember 1-től Kaukerné Kovács Edit
RészletesebbenMI A BAJ AZ ISKOLAI NYELVOKTATÁSSAL? A Nyelvtudásért Egyesület. 2016. március 5-i konferenciájának. összefoglalója
MI A BAJ AZ ISKOLAI NYELVOKTATÁSSAL? A Nyelvtudásért Egyesület 2016. március 5-i konferenciájának összefoglalója Szerkesztette: Kuti Zsuzsa és Öveges Enikő 2016 TARTALOMJEGYZÉK Előszó... 3 Te mit gondolsz
RészletesebbenPályázat: tagintézmény-vezető (Széchenyi) Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 4 SZAKMAI HELYZETELEMZÉS... 8
Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 4 SZEMÉLYES MOTIVÁCIÓ... 4 AZ INTÉZMÉNYBEN VÉGZETT EDDIGI TEVÉKENYSÉGEM BEMUTATÁSA... 5 SZAKMAI HELYZETELEMZÉS... 8 AZ INTÉZMÉNY KÖRNYEZETÉNEK BEMUTATÁSA... 9 Az oktatási rendszer
RészletesebbenA Gödöllői Waldorf Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola HELYI TANTERVE
A Gödöllői Waldorf Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola HELYI TANTERVE Az általános iskola 1-8. és a gimnáziumok 9-13. évfolyama számára 1 Tartalomjegyzék Bevezetés...4 Waldorf-pedagógia
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT A l p o l g á r m e s t e r e 8700 Marcali, Rákóczi u. 11. Telefon: 85/501-035 Pf: 5. Fax: 85/501-055 E-mail: bereczk.balazs@marcali.hu Ügyiratszám: 3867/2015. Ügyintéző: Bödőné dr.
RészletesebbenTÁMOP 3.1.2 12/1 Új tartalomfejlesztések a közoktatásban pályázathoz Budapest, 2012. december 19.
Pedagógiai terv A Nemzeti alaptanterven alapuló, egyes műveltségi területek önálló tanulását támogató digitális tananyag és képzésmenedzsment rendszer létrehozása 9-12. évfolyamon tanulók számára TÁMOP
RészletesebbenVáltozó, alakuló (mobil) szakma. Partneri kapcsolatokra épített szakma.
képzők képzése felsőfokon 71 Balogh Andrásné A KÉPZŐK KÉPZÉSÉNEK DIMENZIÓI Az Egyesült Államokban ma úgy tartják, hogy a dolgozók többsége élete során átlagosan hét különböző, egymástól eléggé távol eső
RészletesebbenPályázat a Miskolci Szakképzési Centrum. tagintézmény-vezető (magasabb vezető) beosztás ellátására
Pályázat a Miskolci Szakképzési Centrum Baross Gábor Közlekedési és Postaforgalmi Szakközépiskolája Tagintézmény tagintézmény-vezető (magasabb vezető) beosztás ellátására Készítette: Kovács Benedek 2016.
RészletesebbenSarkadi Általános Iskola
Sarkadi Általános Iskola Pedagógiai Programja 2015. 0 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei... 3 1.1.1. Az nevelő-oktató munkánk sajátos pedagógiai
RészletesebbenA TISZAFÖLDVÁRI HAJNÓCZY JÓZSEF GIMNÁZIUM HUMÁN SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
A TISZAFÖLDVÁRI HAJNÓCZY JÓZSEF GIMNÁZIUM HUMÁN SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA OM:037 923 187/3/2015. számon jóváhagyom! Tiszaföldvár, 2015. szeptember 1. Baczúr István intézményvezető
RészletesebbenTÁMOP-3.4.5-12/2012-0001. Tehetséghidak Program című kiemelt projekt
TÁMOP-3.4.5-12/2012-0001 Tehetséghidak Program című kiemelt projekt 2014/2015-ös tanévre történő kiterjesztésének, valamint a teljes projektidőszak hatékonyságának és eredményességének HATÁSVIZSGÁLATA
RészletesebbenPEDAGÓGIAI PROGRAM. Jóváhagyta: Békés Megye Képviselő-testülete Humán Ügyek Bizottsága
BÉKÉS MEGYEI TISZA KÁLMÁN KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAM Jóváhagyta: Békés Megye Képviselő-testülete Humán Ügyek Bizottsága 2011. szeptember 1. hatállyal, 182/2011. (VIII.30.) HÜB számú határozatával
RészletesebbenBudai Attila. Webalapú multimédiás interaktív oktatóprogramok
Budai Attila Webalapú multimédiás interaktív oktatóprogramok 1. A webalapú multimédiás interaktív oktatóprogram fogalma és szerepe a távoktatásban A tudásalapú információs társadalomba való átmenet időszakaiban
RészletesebbenI. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA, KÉPZÉSI CÉLRENDSZERE 4 II. A PROGRAM JOGI ALAPJAI 7 III. PEDAGÓGIAI PROGRAM 9 IV. NEVELÉSI PROGRAM 17
Tartalom I. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA, KÉPZÉSI CÉLRENDSZERE 4 I.1. Az iskola adatai 4 I.2. Az intézmény alaptevékenységei 4 II. A PROGRAM JOGI ALAPJAI 7 III. PEDAGÓGIAI PROGRAM 9 III. 1. Az iskola története
RészletesebbenFelnőttképzés vezetőknek és vállalkozóknak
GAZDÁLKODÁS AZ EMBERI ERÕFORRÁSOKKAL, OKTATÁS, KÉPZÉS Felnőttképzés vezetőknek és vállalkozóknak Az elmúlt években új oktatási formák jelentek meg úgy a vállalati vezetők, mint a vállalkozók képzése területén.
RészletesebbenKerettanterv a szakiskolák számára
1. melléklet a /2014. ( ) EMMI rendelethez Kerettanterv a szakiskolák számára Célok, feladatok A szakiskolai képzés különös hangsúlyt helyez arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat megalapozza és továbbfejlessze
RészletesebbenA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐRENDSZER KUTATÁSI EREDMÉNYEIBŐL 2011. JELLI JÁNOS ÉS KABAINÉ TÓTH KLÁRA
AVKF KUTATÁS 1. A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐRENDSZER AVKF Aktív Hallgatók 2011 tavasz KUTATÁSI EREDMÉNYEIBŐL 2011. JELLI JÁNOS ÉS KABAINÉ TÓTH KLÁRA APOR VILMOS KATOLIKUS FŐISKOLA EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN A ZSKF TKK-VAL
RészletesebbenFóti Fáy András Általános Iskola
Fóti Fáy András Általános Iskola 2151 Fót, Vásár tér 1. Telefon: 06-27-537-620 Telefax: 06-27-537-629 E-mail: info@faysuli.hu www.faysuli.hu Igazgató: Kakuk Zsolt OM azonosító: 032347 Pedagógiai Program
RészletesebbenA Zrínyi Ilona Gimnázium pedagógiai programja
A Zrínyi Ilona Gimnázium pedagógiai programja Nevelési terv Miskolc, 2013. 1 1. Küldetésnyilatkozat Iskolánk, a Zrínyi Ilona Gimnázium, Miskolc város és környékének elismert, népszerű és eredményesen működő
RészletesebbenJÓ GYAKORLATOK MEGOSZTÁSA
JÓ GYAKORLATOK MEGOSZTÁSA A jó gyakorlatok megosztása kiscsoportos munka keretében történt, az alábbi előre megadott témák mentén: Munkaerő-piaci igények, vállalati együttműködés, gyakorlati képzés Tanulási
RészletesebbenA HALLGATÓK FELKÉSZÍTÉSE AZ E-LEARNINGBEN VALÓ RÉSZVÉTELRE A SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEMEN
A HALLGATÓK FELKÉSZÍTÉSE AZ E-LEARNINGBEN VALÓ RÉSZVÉTELRE A SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEMEN PREPARATION OF STUDENTS TO PARTICIPATE IN E-LEARNING AT SZECHENYI ISTVAN UNIVERSITY Kovács Miklós kovacsm@sze.hu
RészletesebbenGalamb József Mezőgazdasági Szakképző Iskola Pedagógiai Programja
Galamb József Mezőgazdasági Szakképző Iskola Pedagógiai Programja Horváth Zoltán igazgató 2013 1 A tudomány gyökere keserű, gyümölcse pedig gyönyörűséges (Apáczai Csere János) 2 TARTALOM 1. Az intézmény
RészletesebbenA Karrier Adó Szakképző Iskola
A Karrier Adó Szakképző Iskola Pedagógiai Programja 2013 2. verzió TARTALOMJEGYZÉK: TARTALOMJEGYZÉK A KARRIER ADÓ... 1 SZAKKÉPZŐ ISKOLA... 1 PEDAGÓGIAI PROGRAMJA... 1 TARTALOMJEGYZÉK:... 2 JOGSZABÁLYI
RészletesebbenMUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN
MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN A Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés (TÁRKI) 1993 végén, a Népjóléti Minisztérium megbízásából végzett kutatásainak
RészletesebbenAz óvodapedagógus és tanító ideát szolgáló gyakorlati képzés fő jellemzőinek meghatározása, alapelvek
Az óvodapedagógus és tanító ideát szolgáló gyakorlati képzés fő jellemzőinek meghatározása, alapelvek Sontráné dr. Bartus Franciska VÁZLAT: 1. Bevezetés 2. A gyakorlati képzés törvényi háttere, meghatározó
RészletesebbenA párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója
Szerepváltozások A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója Bukodi Erzsébet Az utóbbi néhány évtizedben a modern társadalmak legtöbbjében a házasság nélküli együttélés deviáns
RészletesebbenNévadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való
Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való küzdelme máig szóló példát adnak nekünk. Azt szeretnénk, hogyha
RészletesebbenMÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA. Pedagógiai program. Sárvári Tankerület. Répcelak
MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA Pedagógiai program Sárvári Tankerület Répcelak 1 2013 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei,
Részletesebben9. évfolyam 2011/3-4. szám Volume 9. issue 3-4/December 2011
T ANUL MÁNY OK HOMOKI ANDREA A pedagógus-továbbképzési rendszer jellemzői a kereslet és a kínálat függvényében egy dél-alföldi kisváros integrált alapfokú közoktatási intézményeiben dolgozó pedagógusok
RészletesebbenGAZDÁLKODÁS AZ EMBERI ERÕFORRÁSOKKAL, OKTATÁS, KÉPZÉS. Lengyelországban is beindul az e-tanulás. Bevezetés. Az e-tanulás technológiája
GAZDÁLKODÁS AZ EMBERI ERÕFORRÁSOKKAL, OKTATÁS, KÉPZÉS Lengyelországban is beindul az e-tanulás Bevezetés Az e-tanulás a távoktatás egyik válfaja. Fő jellemzője, hogy az oktatás céljaira az internetet és
Részletesebben2 Strukturális reformok a felsőoktatásban A ciklusos képzési rendszer bevezetése
2 Strukturális reformok a felsőoktatásban A ciklusos képzési rendszer bevezetése 2.1 A Bologna rendszerű képzés A Bologna-folyamat célja az európai felsőoktatás harmonizációja mely által a magyar felsőoktatás
RészletesebbenPEDAGÓGIAI PROGRAM. Óbudai Nagy László Általános Iskola. 1032 Budapest, Zápor utca 90. (székhely) 1035 Budapest, Váradi utca 15/b.
PEDAGÓGIAI PROGRAM Óbudai Nagy László Általános Iskola 1032 Budapest, Zápor utca 90. (székhely) 1035 Budapest, Váradi utca 15/b. (telephely) Nevelőtestületi elfogadás dátuma: 2013. március 25. Fenntartói
RészletesebbenA TÁVOKTATÁS HELYE ÉS SZEREPE A FELNŐTTOKTATÁSBAN A KATONAI KÉPZÉS TÜKRÉBEN
VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY NÉGYESI IMRE A TÁVOKTATÁS HELYE ÉS SZEREPE A FELNŐTTOKTATÁSBAN A KATONAI KÉPZÉS TÜKRÉBEN A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen (ZMNE) is elindultak a távoktatás bevezetésének
RészletesebbenHELYI TANTERV AZ ÉLŐ IDEGEN NYELV tanításához Szakközépiskola 9-12. évfolyam
HELYI TANTERV AZ ÉLŐ IDEGEN NYELV tanításához Szakközépiskola 9-12. évfolyam Készült a 2013.03.22 napon közzétett központi program alapján. Érvényesség kezdete: 2013.09.01. Utoljára indítható:.. Dunaújváros,
RészletesebbenMADÁCH IMRE GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 HELYZETELEMZÉS... 4 1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 6 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei,
RészletesebbenAktív hallgatói tanulmány a kutatási eredmény elemzése az Educatio által biztosított kötelező kérdőív kitöltése alapján
Aktív hallgatói tanulmány a kutatási eredmény elemzése az Educatio által biztosított kötelező kérdőív kitöltése alapján Nemzeti Közszolgálati Egyetem Diplomás Pályakövető Rendszer Szerzők: Séd Levente,
RészletesebbenPEDAGÓGIAI PROGRAM. GIMNÁZIUM, INFORMATIKAI, KÖZGAZDASÁGI, NYOMDAIPARI, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 3300. Eger, Mátyás király út 165.
GIMNÁZIUM, INFORMATIKAI, KÖZGAZDASÁGI, NYOMDAIPARI, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 3300. Eger, Mátyás király út 165. PEDAGÓGIAI PROGRAM A pedagógiai program kidolgozója: Igazgató és a tantestület tagjai
RészletesebbenKOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN
KUTATÁS KÖZBEN Gábor Kálmán KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN HIGHER EDUCATION STUDENTS IN DORMITORIES No. 272 ESEARCH RESEARCH A Felsőoktatási Kutatóintézet a magyar oktatásügy átfogó problémáinak tudományos
RészletesebbenPedagógusok a munkaerőpiacon
1 Györgyi Zoltán Pedagógusok a munkaerőpiacon Szabó László Tamás, vagy ahogy mindenki ismeri SZLT vagy SZLT professzor úr, régi kollégám. A sors úgy hozta, hogy bár két munkahelyünk is közös volt, közös
RészletesebbenA pozitív (avagy fehér) pedagógia aspektusai a mindennapi oktatási-nevelési folyamatban
A pozitív (avagy fehér) pedagógia aspektusai a mindennapi oktatási-nevelési folyamatban Ladnai Attiláné PTE BTK NTI OTNDI, Pécs szerencsesanita5@gmail.com Az iskola feladata A pedagógia, és így az iskola
RészletesebbenA KORÁNYI FRIGYES GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA. Nagykálló, 2013.08.30.
A KORÁNYI FRIGYES GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Nagykálló, 2013.08.30. Tartalomjegyzék 1. Az iskola nevelési programja... 5 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai,
RészletesebbenA közoktatási szféra és az e-learning
A közoktatási szféra és az e-learning Jelen és jövő - helyzet és perspektívák, célok, feladatok, lehetőségek, problémák Dr. Rácz Gábor főszerkesztő Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Elektronikus szerkesztőség
RészletesebbenWesley János Lelkészképző Főiskola A DEÁK DIÁK ÁLTALÁNOS ISKOLA 7. ÉS 8. OSZTÁLYOS TANULÓINAK PÁLYAORIENTÁCIÓS DÖNTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK
Wesley János Lelkészképző Főiskola A DEÁK DIÁK ÁLTALÁNOS ISKOLA 7. ÉS 8. OSZTÁLYOS TANULÓINAK PÁLYAORIENTÁCIÓS DÖNTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK szakdolgozat Szerző: Mulik Tünde Pedagógia Szak Témavezető:
RészletesebbenGAP YEAR Hasznos tanácsok évkihagyóknak és évhalasztóknak
GAP YEAR Hasznos tanácsok évkihagyóknak és évhalasztóknak Euroguidance Hungary Kedves Érdeklődő! A Euroguidance Magyarország az Európai Bizottság LEONARDO DA VINCI programja keretében, 2000-ben kezdte
RészletesebbenCORVINA ÁLTALÁNOS ISKOLA P R O G R A M
CORVINA ÁLTALÁNOS ISKOLA P E D A G Ó G I A I P R O G R A M 1 1. Bevezető A Corvina Általános Iskola az alábbi intézményegységekből épül fel: Corvina Óvoda és Általános Iskola Mátyás Király Általános Iskolája
RészletesebbenAz Egészséges életvitel kialakítása az ökoiskolában című oktatási program továbbfejlesztése *
Tanulmányok 53 Vighné Arany Ágnes Benkéné Kiss Valéria Tárkányi Ferencné Az Egészséges életvitel kialakítása az ökoiskolában című oktatási program továbbfejlesztése * Bevezetés A tanulmány egy egészségtan
RészletesebbenKispálné Horváth Mária A FELNŐTTKÉPZÉS HATÉKONY MÓDSZERTANA A TANULÓI ELVÁRÁSOK. 1. Bevezetés
A FELNŐTTKÉPZÉS HATÉKONY MÓDSZERTANA A TANULÓI ELVÁRÁSOK TÜKRÉBEN 1. Bevezetés Az elmúlt évtizedekben az euro-atlanti centrum országaiban így hazánkban is radikális változások történnek mind a gazdaságban,
RészletesebbenGyakorlat képzés hálózatok az intézményi pedagógiai kooperációban
Gyakorlat képzés hálózatok az intézményi pedagógiai kooperációban A kötet a Pedagógusképzést segítő hálózatok továbbfejlesztése a Dél-Dunántúl régióban elnevezésű, TÁMOP-4..2.B.2-3/-203-004 azonosító jelű
RészletesebbenPEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV DEMECSERI OKTATÁSI CENTRUM GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA
PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV DEMECSERI OKTATÁSI CENTRUM GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA 2014 TARTALOMJEGYZÉK 1 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI
RészletesebbenTÖBBSÉGI ÉS KISEBBSÉGI PEDAGÓGUSHALLGATÓK TANULÁSI ÚTVONALAI AND MINORITY HUNGARIAN TEACHER STUDENTS LEARNING PATHS. Stark Gabriella Mária
Volume 5, Number 2, 2015 5. kötet, 2. szám, 2015. ÖRÖK DIÁK VAGY ELKÖTELEZETT PEDAGÓGUS? MAGYAR TÖBBSÉGI ÉS KISEBBSÉGI PEDAGÓGUSHALLGATÓK TANULÁSI ÚTVONALAI ETERNAL STUDENT OR COMMITTED TEACHER? MAJORITY
RészletesebbenCSERTÁN SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
CSERTÁN SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. 1 Preambulum A Csertán Sándor Általános Iskola személyiségközpontú és gyermekközpontú intézménynek vallja magát, nagy súlyt helyez a gyermekek
RészletesebbenGYURKOVICS TIBOR ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015.
GYURKOVICS TIBOR ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. Az intézmény adatai...9 1 Intézményi Stratégia... 10 1.1 Az intézmény
RészletesebbenFalusiak (és nem falusiak) a felsőfokú tanulmányaik kezdetén
KISS PASZKÁL FELSŐOKTATÁSI MŰHELY Falusiak (és nem falusiak) a felsőfokú tanulmányaik kezdetén A községekben élők társadalmi és regionális mobilitását követhetjük nyomon a 2007. évi jelentkezési és felvételi
Részletesebben2014. Pedagógiai Program. PJSZSZ Petzelt József Szakközépiskola és Szakiskola 2014. 09. 01.
2014. Pedagógiai Program Tudjátok merre van Szentendre? Ez a kis város a Duna jobb partján fekszik, Buda, Visegrád és Esztergom között Gyönyörű táj! A városka előtt a Kis-Duna, szemünk előtt termékeny
RészletesebbenFelhasználók hatása a Szolnoki Főiskola képzésfejlesztési tevékenységére
TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019. Munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodó integrált hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Szolnoki Főiskolán Munkaerő-piaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt
RészletesebbenA Nemzeti alaptanterv implementációja
1 A Nemzeti alaptanterv implementációja Összeállította: Vass Vilmos * Az anyag összeállításában közreműködtek: Báthory Zoltán, Brassói Sándor, Halász Gábor, Mihály Ottó, Perjés István, Vágó Irén Budapest,
RészletesebbenSzámítógépek az iskolában
OKTATÁSKUTATÓ INTÉZET KUTATÁS KÖZBEN Tót Éva Számítógépek az iskolában No. 229 RESEARCH PAPERS HUNGARIAN INSTITUTE FOR EDUCATIONAL RESEARCH Tót Éva Számítógépek az iskolában OKTATÁSKUTATÓ INTÉZET BUDAPEST,
RészletesebbenAz OECD nemzetközi gazdasági szervezet (Organisation for Economic Co-operation
Iskolakultúra 2015/5 6 Konferencia a PISA 2012 mérés eredményeiről és azok értékeléséről Szegeden rendezték meg a Rendszerszintű Mérések az Oktatásban konferenciát, melynek alkalmával bemutatták a PISA
RészletesebbenÁRPÁD-HÁZI SZENT PIROSKA SZAKKÉPZŐ ISKOLA
ÁRPÁD-HÁZI SZENT PIROSKA SZAKKÉPZŐ ISKOLA 4400 Nyíregyháza, Bethlen Gábor u. 13-19. OM 201558 PEDAGÓGIAI PROGRAM Összeállította: Cseh Gyöngyi megbízott intézményvezető 2013. augusztus 28. 1 Tartalomjegyzék
RészletesebbenSzarvák Tibor 1 Bogárdi Tünde 2
Szolnoki Tudományos Közlemények XV. Szolnok, 2011. Szarvák Tibor 1 Bogárdi Tünde 2 VIDÉKI FELSŐOKTATÁS HELYZETE AZ ALFÖLDÖN A Szent István Egyetem hálózatos felépítése, térbelisége, többkarúsága ideális
RészletesebbenFogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban
Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Zárótanulmány a VP/2013/013/0057 azonosítószámú New dimension in social protection towards community based
Részletesebbena segítségnyújtás az elhelyezkedést, a diszkrimináció elleni küzdelmet és a beilleszkedés stabilitását szolgálja.
Bevezető A kilencvenes években komoly szemléletváltás történt Európában a társadalmi hátrányok megítélésében, a segítés céljaiban és formáiban. Az alkalmazkodás helyett egyre inkább a megmaradt képességek
RészletesebbenA duális képzés és az online oktatás. Dr. Király Zoltán
A duális képzés és az online oktatás Dr. Király Zoltán A duális képzés és online oktatás fogalmai Duális Képzés Nappali munkarend Az egyetemnél töltött idő 80%-a a cégeknél töltendő Munkaszerződés, hallgatói
RészletesebbenRÉSZLETES FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ. az Elektronikus közigazgatás operatív program keretében megvalósuló. E-befogadás. című kiemelt projekt támogatásához
RÉSZLETES FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ az Elektronikus közigazgatás operatív program keretében megvalósuló E-befogadás című kiemelt projekt támogatásához Kódszám: EKOP-2.1.16 1 Tartalom A TÁMOGATÁS CÉLJA ÉS HÁTTERE...
RészletesebbenA KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
A KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA GYOMAENDRŐD 2012 A legtöbb, amit gyermekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak. ( Johann Wolfgang Goethe ) 2 AZ INTÉZMÉNY ADATAI Név: KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS
Részletesebben