Gyakorlat képzés hálózatok az intézményi pedagógiai kooperációban

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Gyakorlat képzés hálózatok az intézményi pedagógiai kooperációban"

Átírás

1 Gyakorlat képzés hálózatok az intézményi pedagógiai kooperációban A kötet a Pedagógusképzést segítő hálózatok továbbfejlesztése a Dél-Dunántúl régióban elnevezésű, TÁMOP-4..2.B.2-3/ azonosító jelű projekt keretében került kiadásra Kaposvár 205

2 Szerkesztette Bencéné dr. Fekete Andrea A szerkesztésben közreműködött Horváthné Tóth Ildikó Szakmai lektor Dr. Jelenszkyné dr. Fábián Ildikó Anyanyelvi lektor és korrektor Dr. Paál László A borítórajzot készítette B. Perényi Andrea ISBN KIADJA A KAPOSVÁRI EGYETEM PEDAGÓGIAI KARA KÉSZÜLT A dombóvári SZECSOX Nyomdában FELELŐS KIADÓ: Előszó A tanulmánykötet áttekintést ad a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kara képzési profiljához kapcsolódó szakmai gyakorlatok szervezéséről, megismerteti az olvasót a gyakorlatok szervezésének szakmai hátterével, a törekvésekkel, a kutatási eredményekkel éppen úgy, mint a szervezés praktikumaival. Összegzi mindazokat az oktatói és oktatásszervezési tapasztalatokat, melyek az intézmény néhány éves közép- majd több évtizedes felsőfokú, 2009-től egyetemi szintű pedagógusképzése során felhalmozott, s melyet mai gyakorlatában, mint képzési hálózatban széleskörűen alkalmaz. Maga a kötet megszületése, a szerkesztő és a szerzők szándéka is alátámasztja, amit egyébként a kötet egyik tanulmánya is kiemel, hogy a gyakorlati képzésnek kitüntetett helye, szerepe van a kaposvári pedagógusképzésben. Az első hosszabb lélegzetű tanulmány áttekintést ad arról, hogy mi mindent tesz az egyetem a korszerű elméleti ismeretek minél tudatosabb gyakorlati alkalmazásért, a hallgatók szakmai tudásának, hivatásszeretetének elmélyítéséért. Bemutatja a folyamatot, ahogyan a gyakorlati képzés támogatja a hallgatót abban, hogy alapvető képessége legyen a tudás transzferálása, hogy a megszerzett ismereteket más, a tanulási helyzetektől eltérő esetekben is tudja alkalmazni, hogy képessé váljon a folyamatos megújulásra, az új pedagógusszerep elsajátítására. Lépésről - lépésre megismerheti az olvasó a Pedagógiai Kar képzési profiljához kapcsolódó, a csecsemő- és kisgyermeknevelő, a gyógypedagógus, az óvodapedagógus és a tanítóképzés gyakorlatai szervezésének a folyamatát, a folyamatban eredményesen működő intézményi kooperációt, képzési hálózatot. Bemutat olyan jó gyakorlatokat, melyek megismerése más felsőoktatási intézmények számára is hasznos lehet. Helyet kapott a kötetben a Kar két saját kutatási eredményének a bemutatása is. Az egyik kutatás a hallgatók elméleti és módszertani felkészültségéről, kompetenciáiról, az iskolai gyakorlati munkájuk eredményességéről, illetve a mentorpedagógusok és az intézményvezetőik, mint leendő munkáltatók elvárásairól adott visszajelzést a képzőhely számára. A fókuszcsoportos interjúk alanyai a partnerintézmények gyakorlatvezető mentorai és intézményvezetők voltak. A tanítójelöltek felkészültségét mérő elégedettségi vizsgálat eredményei megerősítették a Pedagógiai Kart abban, hogy összességében hallgatóik magas színvonalú elméleti ismeretekkel és módszertani tudással érkeznek a gyakorlóhelyekre, és ott sikeresen helyt állnak, de emellett az eredmények fontos visszajelzésekkel szolgálnak a jövőbeli szakmai fejlesztések tekintetében is. A kötet következő tanulmánya a társadalmi partnerekkel való kapcsolattartást, a partnerek igényeit, együttműködési javaslatait és az intézményhez fűződő kapcsolatát mutatja be, a 204/205-ös tanévben végzett vizsgálatok eredményei alapján. A tanulmányból megtudhatjuk, hogy a megkérdezett frissen végzett diplomás pedagógusok, a mentorpedagógusok, és a hallgatók színvonalasnak ítélik meg az egyetem képzéseit, és igény mutatkozik részükről az egyetem és a köznevelési intézmények közötti szorosabb együttműködésre. DR. PODRÁCZKY JUDIT DÉKÁN 3

3 A kötet záró tanulmánya nemzetközi kitekintésre tesz lehetőséget az olvasó számára. Bemutatja a szomszédos Ausztria tanulmányút keretében megismert, a pályakezdők mentorálásában kipróbált jó gyakorlatát. Tanulságos olvasmány az ausztriai tartományi példát összevetni a köznevelés napjainkban formálódó hazai gyakorlatával. A kötetet haszonnal forgathatják gyakorló és leendő tanítók, óvópedagógusok, csecsemő- és kisgyermeknevelők, gyógypedagógusok, más pedagógusképző intézmények oktatói, de értékes lehet az oktatásirányítás szereplői, a pedagógusképzés fejlesztésében közreműködő szakemberek számára is. A kötet tanulmányai alapján a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kara jelmondata a Kar által sikeresen működtetett gyakorlati képzési hálózat szereplőire is vonatkoztatható: Neked is közöttünk a helyed! Dr. Jelenszkyné dr. Fábián Ildikó Tartalomjegyzék Előszó...3 Bencéné dr. Fekete Andrea Horváthné Tóth Ildikó Gyakorlat teszi a mestert...7 Bencéné dr. Fekete Andrea Horváthné Tóth Ildikó Elégedettségmérés a mentorok körében a tanítójelöltek felkészültségéről... 2 Dr. Fináncz Judit Társadalmi partnerek kapcsolata a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Karával Bencéné dr. Fekete Andrea A pályakezdők mentorálása - egy jó gyakorlat Európában

4 . Bevezetés Gyakorlat teszi a mestert Gyakorlat teszi a mestert Bencéné dr. Fekete Andrea* Horváthné Tóth Ildikó** egyetemi docens*, tanársegéd** Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar Kettős úton halad az emberi élet: Egyik a gyakorlat, másik az elmélet. Arany János A gyakorlati képzés célja a kiváló elméleti ismeretekkel, gyakorlati tapasztalatokkal és készségekkel rendelkező pedagógusok képzése. A leendő tanítóknak, óvónőknek, kisgyermeknevelőknek, gyógypedagógusoknak olyan ismereteket és készségeket kell a felsőoktatásban töltött évek során megszerezniük, amelyeket később más helyzetekben is megfelelően tudnak alkalmazni. A tudás transzferálásának képessége kiemelkedő jelentőséggel bír a pedagógushivatás gyakorlása során is, mivel tudni kell alkalmazni a már meglévő tudást. A hétköznapok során a megszerzett ismereteiket a tanult minták alapján alkalmazzuk. Képesnek kell lenni azonban a tanultakat más tanulási helyzetektől eltérő esetekben is alkalmazni. A transzferálás képességének különös jelentősége van, mert a transzfer segítségével a szituációk végtelen sorozatának birtokába jutunk. Az új helyzetek ismérvei egyre inkább eltérnek az eredetitől. A közeli transzfer esetén az új szituáció nagyon hasonlít a tanulási helyzethez. A távoli transzfer esetében a két állapot között nagy eltérés fedezhető fel, az eredeti helyzet jelentős mértékben eltér az új helyzettől, melyben a tanult ismereteket a begyakorolt séma alapján már nem lehet alkalmazni. Amennyiben a gyakorlati alkalmazás szilárd elméleti ismereteken alapul, de a megvalósítás önálló, eredeti módon, egyedi ötlet alapján történik, akkor kreativitásról beszélhetünk. A tanulástól az alkalmazásig történő transzfer esetében a gyakorlatért történő tanulásról beszélhetünk. Az egyszerű transzfer során akaratlan, implicit, automatizált cselekvésekről beszélhetünk, amely a megismert modellekre támaszkodik, megismerésen alapul. A szocializáció, a társadalomba történő beilleszkedés, a kultúra elsajátítása, a tapasztalás alapú kognitív folyamatokban jelenik meg. Az értelem alakítására, kibontakoztatására az absztrakció, az alapelvek alkalmazása és a tudatosság jellemző (Huzdik, 205). A leendő pedagógusok számára nagyon fontos, hogy képesek legyenek a folyamatos megújulásra, az elméleti ismeretek gyakorlatban történő átültetésére. A pedagógusokkal szemben támasztott követelmények az információrobbanás következtében folyamatosan megnőttek. A tanár már nem a mindent tudás birtokosa, hanem olyan szakember, aki a tanulás folyamatának hatékonyságáért felelős. A szemléletváltással a tanári professzió meghatározása is megváltozott. Az Európai Unióban középpontba került a pedagógushivatás minőségének javítása, melynek előfeltétele, hogy az új elvárásoknak megfelelő elméleti ismereteket sajátítsák el a pedagógusjelöltek a tanulmányaik során. Arany János: Nagyidai cigányok. Második ének. ncmasodi.htm 7

5 Bencéné dr. Fekete Andrea Horváthné Tóth Ildikó El kell sajátítaniuk a tantervkészítéshez szükséges ismereteket, jártasságot kell szerezniük gyakorlati és társadalmi értelemben. A kompetenciák körének bővítése is szükségessé vált, hogy a leendő pedagógusok eredményesen tudjanak közreműködni a társadalmi szolgáltatás jellegű tevékenységekben. Az iskolába járó gyerekek is folyamatosan változnak, a velük való foglalkozása multikulturális szemléletmódot, kulturális, emocionális érzékenységet kíván meg (Székely, é.n.). Az új pedagógusszerep elsajátításánál nem elég a kiváló elméleti ismeret. A pedagógus akkor tud a kor elvárásainak megfelelni, ha az életbe át tudja ültetni a tanultakat, és a diákjainak tovább is tudja adni. A pályakezdőknek sok nehézséget okoz, ha a felsőoktatási intézményben elsajátítottak és a valós élet között szakadék tátong. A képzés során a lehetőségekhez teret kell biztosítani a hallgatók számára, hogy minél több helyzetben kipróbálhassák, hogy elméleti ismereteiket, hogyan tudják hatékony tevékenységgé konvertálni. 2. Intézménytörténet, képzési profil A pedagógusképzés Kaposváron régi hagyományokra épül, országosan is elismert a tanítóképzés tekintetében. Kaposváron 950-ben kezdődött egy középfokú végzettséget adó, majd 959-ben az érettségire épülő felsőfokú tanítóképzés. 975-ben kapta meg az intézmény a főiskolai besorolást től a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Főiskolai Karaként, majd év harmadik negyedévétől Pedagógiai Kar néven egyetemi karként működik. A Kar képzési területének profiljába a pedagógus-alapképzések (csecsemő- és kisgyermeknevelő BA, óvodapedagógia BA, tanító BA, gyógypedagógus BA) és a pedagógusképzési területekhez közeli felsőoktatási szakképzések (továbbiakban FOSZK) (csecsemő- és kisgyermeknevelő FOSZK, szociális és ifjúsági munka FOSZK) tartoznak. Ennek alapján a képzések 0-20 éves korig készítik fel a hallgatókat a pedagógus szakma szépségeire és nehézségeire. 3. Gyakorlati képzés a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Karán Gyakorlat teszi a mestert A gyógypedagógus hallgatók terepmunkáit az egyetem épületében található, a Pedagógiai Kar által létrehozott modern logopédiai laboratórium is segíti. A laborban a beszédvizsgálatok mellett szociológiai, pszichológiai vizsgálatok is végezhetők. A gyakorlati képzésben nem csak oktatási intézmények vesznek részt. A gyógypedagógus-képzés szakmai gyakorlatait támogatja a Kaposi Mór Oktatókórház gyermekosztályával, illetve a gyermekpszichiátriai gondozóval kialakított szoros szakmai kapcsolat. A Kar stratégiai partnerei a Somogy Megyei Önkormányzat Duráczky József Óvodája, Általános Iskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, Nevelési Tanácsadója és Diákotthona, valamint a Bárczi Gusztáv Módszertani Központ. A Csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzési szakon tanuló hallgatók a megyében található bölcsődékben, nevelőotthonokban, családi napközikben hospitálnak és vesznek részt gyakorlaton. A szakmai gyakorlat unikalitása, hogy a pedagógusképzési terület szakjai nagyon szorosan együttműködnek. A Gyakorlati Képzési Bizottság tevékenységkörébe tartozik a Kari képzési rendben zajló gyakorlati képzések dokumentumainak kidolgozása. A hallgatók és a mentorok munkájának megkönnyítése érdekében került sor a gyakorlati képzési tájékoztató és igazoló füzetek kiadására, mely a képzés részletes leírását tartalmazza tájékoztató céllal, és minden esetben a képzések igazolását szolgálja. Az igazoló könyvecske célja a módszertani oktatók, a gyakorlati képzés vezetői és a hallgatók közti kapcsolattartás megkönnyítése. A legfontosabb szempont az igazolások pontos könyvelése, a hallgatói gyakorlatok értékelésének vezetése. Minden alapképzési szakon, felsőoktatási szakképzésben a gyakorlatiképzési felelősök és a bizottsági tagok irányítják, ellenőrzik a szakmai gyakorlatok folyamatát. A felelősök tartják a kapcsolatot a gyakorlati képzési helyekkel, vezetik a naprakész nyilvántartást, irányítják a szerződéskötést illetve végzik a tanéves, féléves frissítéseket. Segítik a gyakorlaton lévő hallgatóink munkáját, és részt vállalnak a fogadó intézmények közti kapcsolat jogszerűségének megteremtésében, a szerződések, keretszerződések érvényességének fenntartásában. A karon folyamatos a gyakorlati képzés tartalmi korszerűsítése, ezek tantervet érintő módosításainak elvégzése. A gyakorlati képzés nagyon fontos, kitüntetett szegmense a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Karán a pedagógusképzésnek. Az óvodapedagógus és a tanító szak nappali tagozatán a gyakorlati képzés döntően saját gyakorlóintézményeinkben zajlik. A Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, valamint a Gyakorló Óvoda részt vesz még a gyógypedagógus hallgatók közül a tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirányosok képzésében is. A gyakorlati képzés színvonalának emelése érdekében a Kar a tanév végén gyakorlati képzési szakmai fórumokat rendez, ahova meghívást kapnak a gyakorlati képzésben részt vevő intézmények képviselői. A megbeszélés során lehetőség nyílik a tapasztalatcserére, a problémák megbeszélésére. Az intézményen kívüli gyakorlatok lebonyolítása Kaposvár város, valamint Somogy, Tolna, Baranya, Zala és Pest megye közoktatási intézményeinek együttműködésével történik. A gyakorlat kínálatának bővítése érdekében együttműködési megállapodás született Törökbálint önkormányzatával, melynek értelmében megalakult a KE PK Törökbálinti Módszertani Központja. Az együttműködés értelmében az Egyetem a Budapest környékén élő hallgatók számára biztosít gyakorlati lehetőséget, korszerű feltételek között. 4. A pedagógusjelöltek felkészítése hivatásuk gyakorlására A pedagógusképzés kiemelkedően fontos része a leendő pedagógusok felkészítése a pályára. A gyakorlati képzés már a felsőoktatási intézménybe lépéskor kezdődik, a képzés első szakaszától a saját gyakorló intézmények falain kívül is zajlik, a sokrétű képzési profilnak köszönhetően. A Pedagógiai Kar gyakorlati képzési hálózata szerteágazó, tudatosan került kialakításra. Célja, hogy a hallgatók felkészítése a lehető legárnyaltabban módon történjen. A gyakorlat során bevezetést nyerjenek a pedagógushivatás rejtelmeibe, szépségeibe, de fontos, hogy lehetőséget biztosítsunk arra is, hogy a pedagógusjelöltek betekinthessenek az árnyoldalakba is. A pályakezdők nem minden esetben találkoznak interaktív táblával, a legmodernebb technikával felszerelt köznevelési intézményekkel. A gyerekek sem mindig felelnek meg a NAT-ban leírt átlagos szintnek. Egyre több a nehéz helyzetben élő, szociokulturálisan hátrányos helyzetű tanuló, akiket a családjuk nem támogat, az ismeretek birtoklása nem jelent értéket számukra. A pozitívan motivált gyerekek között is egyre növekszik azoknak a tanulóknak a száma, akik olyan iskolába járnak, ahol 8 9

6 Bencéné dr. Fekete Andrea Horváthné Tóth Ildikó Gyakorlat teszi a mestert nincsenek meg a tanulást elősegítő, megkönnyítő tárgyi feltételek. A multikulturális környezetben különösen szükség van a pedagógusok szociális érzékenyégére, azért hogy megfelelően tudjanak reagálni a gyermekek érzelmi és értelmi igényeire. Gyakorlati képzésük során kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a leendő pedagógusok ne inkubátor iskolákban tegyék meg első szakmai lépéseiket, hanem a lehető legtöbb valós helyzetben kipróbálhassák szakmai rátermettségüket. Elsősorban pályázati forrásokból tudjuk biztosítani hallgatóinknak azt a lehetőséget, hogy részt vehessenek a hátrányos helyzetű településeken működő iskolák életében is. 5. A gyakorlati képzési hálózatok kialakulása A gyakorlóhelyek hosszú éveken át folyó sikeres együttműködés eredményeként kerülnek kiválasztásra, elsősorban a személyi feltételek, a képzettség, a szakmai tapasztalat és az intézmények adottságai, lehetőségei és felszereltsége alapján. A gyakorlati helyek vezetői közvetlenül a szakok gyakorlati képzési felelőseivel tartják a kapcsolatot. A felek közti kommunikáció a közös cél elérését szem előtt tartva, a hallgatók eredményes képzésének érdekében folyamatos. Azon szervezetek esetében, amelyek folyamatosan és hosszú távon együttműködésben állnak egymással, és céljuk, hogy a szervezetek és tagjaik tanulási hatékonyságát növeljék, ott tanuló hálózatokról beszélünk (Szabó Singer Varga, 20). A társadalmi háló szereplői a személyek, a szervezeti hálóé a köznevelési intézmények, amelyek valamilyen kommunikációs kapcsolatban állnak egymással. Számos empirikus kutatást végeztek pedagógusképző és köznevelési intézményekben, vagy a pedagógusképzéshez kapcsolódó más állami, civil, vagy gazdasági szakmai szervezetek körében. A BME APPI fejlesztési tervei között szerepelő empirikus kutatások eredményei alapján a közvetlen intézményközi együttműködések mellett, a szakmai-informális közösségekkel, a pedagógusképzés területéhez kapcsolódó szervezetekkel történő együttmunkálkodás nagyban hozzájárulhat a pedagógusképzés továbbfejlesztéséhez és innovációjához (Benedek Szabóné, 20). Ugyanakkor a TÁMOP 3. prioritású pályázatai keretében nyílt lehetőség a szakmai szolgáltató hálózatokkal történő együttműködések támogatására és a regionális referencia-intézményi hálózat 2 kialakítására is. A pályázat nyertesei a Dél-Dunántúl régióban 6 szakmai szolgáltatóval, 59 civil szervezettel kötöttek sikeres együttműködési megállapodást képzési, tanácsadói és mentori szolgáltatásokra. Fórumok, szakmai napok szervezésével, a folyamatos kapcsolattartás és információáramlás mellett kistérségi pontok hálózata épült ki. A 26 kistérségben 25 koordinátor (intézményvezető vagy pedagógus) végzi a referencia-intézmény mint szakmai pont munkáját. A referencia-intézmények minősítési folyamatában fontos szerepe volt a tantestületek együttműködésének és közös gondolkodásának. Ezek az intézmények a minősítési bizonyítvány megszerzésével 2 A referencia-intézményi megjelölés egyfajta minősítés a közoktatási intézmény számára, hogy intézményük, vagy annak egy nevelési-oktatási részlege újító szemléletű, korszerű és magas színvonalú pedagógiai gyakorlatot folytat, melyet a többi intézmény számára is elérhetővé tesz. Ezen intézmények alapfeladata nevelési-oktatási teendők ellátása, más intézmény számára szakmai szolgáltatás nyújtása, a jó gyakorlatok és hiteles minták átadása. Területi együttműködések, társulások, hálózati tanulás Tudásháló a Dél-dunántúli Régióban. TÁMOP /A/ Zárókiadvány, információs kiadvány. 20. o. részesei lehetnek a hálózati tanulási feladatok ellátásának, és referenciahelyi szolgáltatásokat nyújthatnak a régió többi nevelési-oktatási intézménye számára. A projekt során a régió három megyéjében (Somogy, Tolna, Baranya), összesen 64 intézmény szerzett referencia-intézményi előminősítést és segítheti a régió többi köznevelési intézményeinek szakmai munkáját 3. Ezen referencia-intézmények közül a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kara közel 4 intézménnyel kötött együttműködési megállapodást a pedagógusképzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlatok eredményes lebonyolításának céljából. A Pedagógiai Kar partnerintézményeinek száma folyamatosan növekszik, hiszen az intézmény tovább építi kapcsolatrendszerét a köznevelési, gyógypedagógiai és szociális intézmények mellett a civil és gazdasági szervezetekkel, egyházi intézményekkel a pedagóguspályára való felkészítésben, jó gyakorlatok, új módszerek megtanulása érdekében, hogy a hallgatók jól felkészülten lépjenek ki a munka világába. 5.. A Pedagógiai Karon folyó gyakorlati képzési rendszer A képzések legnagyobb értéke a gyakorlatorientáltság. A csecsemő- és kisgyermeknevelő BA és FOSZK szakok gyakorlati helyszíneit Kaposvár bölcsődéi és a helyi családi napközik biztosítják. Az óvodapedagógus BA és a tanító BA szakos hallgatók gyakorlati bázisát egyetemünk fenntartása alatt működő Gyakorló Óvoda és a Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium adja. A több hónapos, összefüggő szakmai gyakorlatokra állami és önkormányzati fenntartású, néhol nemzetiségi vagy egyházi fenntartású iskolákban és óvodákban; a bölcsődei összefüggő gyakorlatok esetében az iparkamarák részére lejelentett és általuk kibocsátott gyakorlóhelyként működtethető, igazolással rendelkező bölcsődékben kerülhet sor. Az alapképzésen tanuló gyógypedagógusok gyakorlati képzését szakiránynak megfelelően a kaposvári Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Egységes Gyógypedagógiai, Módszertani Intézet és Kollégium, Nevelési Tanácsadó és a Duráczky József Pedagógiai Fejlesztő és Módszertani Központ látja el. A helyi partnerintézmények mellett számos, a régióban és az ország másik területén a szak specifikumához igazodva végeznek gyakorlatokat gyógypedagógus hallgatóink. A pedagógusképzés területéhez kapcsolódó szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés esetében önkormányzatoknál, alapítványoknál, civil szervezeteknél és az iskolákban végezhetik a hallgatók gyakorlataikat. Az Egyetemmel együttműködésben álló köznevelési intézmények és egyéb más fenntartású gyakorlóhelyek által vállalt gyakorlati képzések az intézmények székhelyén, vagy azoknak kihelyezett helyszínén folynak. A partnerintézmények mindegyike szakmailag elismert, az Oktatási Hivatalban gyakorlóhelyként bejegyzett intézmény, az adott szakterületen kiváló mentorokat foglalkoztat. Az intézmények jól felszereltek, a gyakorlati képzési követelményeknek megfelelő infrastruktúrával rendelkeznek. Fontos szerepe van, az elméleti háttérismeretek mellett, a gyakorlatba ágyazott tudás elsajátításának. Halász Gábor (20) szerint ahhoz, hogy a le nem írható, tacit (hallgatólagos, néma ) tudást megosszuk egymással, ahhoz fontos a személyes 3 Területi együttműködések, társulások, hálózati tanulás Tudásháló a Dél-dunántúli Régióban. TÁMOP /A/ Zárókiadvány, információs kiadvány. 5-2.o. 0

7 Bencéné dr. Fekete Andrea Horváthné Tóth Ildikó Gyakorlat teszi a mestert jelenlét. Ebből kiindulva az Egyetemnek azon intézményekkel való együttműködési formákat kell támogatni, melyek biztosítani tudják a valós gyakorlati helyzetekben történő közvetlen személyes együttlétet, a sikeres, jól bevált gyakorlatokat, akik képző helyként biztosítani tudják, hogy az ott gyakorlatozó hallgató részese lehessen a tudás befogadásának. Ennek azonban közvetlen kommunikációval kell párosulnia. Mindezen feltételeket a referencia intézményi minősítéssel rendelkező intézmények jól koordinálják. A gyakorlati tudás átadásának feltétele azonban a pedagógusok folyamatos innovatív szakmai fejlesztése, mely nem a klasszikus formális tanfolyami képzésre épül. Erre jó példákkal szolgálnak a külföldi iskolák jó gyakorlatai, az iskolára szabott szemináriumok, a csoportos tanulás moderálása (Halász, 20). A sikeres működéshez, a jó partnerkapcsolathoz elengedhetetlen az iskolán belüli szakmai kommunikáció a tantestület tagjai között. Az egyes pedagógusok által kidolgozott és kipróbált, jól bevált gyakorlatok egymással való megosztása, a rendszeres szakmai tapasztalatcserék. Singer Péter (2006: 43) szerint ahogy az intézmény kommunikál minta azok számára, akik abban az intézményben tanulnak. Az intézmények belső kommunikációja mellett egyre fontosabb szerepet kap a külső kommunikáció biztosítása a szülőkkel, fenntartókkal, a szakmai szervezetekkel való folyamatos együttdolgozás, hiszen sikeres iskola széles kapcsolatrendszer kialakítása nélkül ma már nem létezhet. A Kaposvári Egyetem Pedagógiai Karának képzéseiben részt vevő hallgatók (bármely szakos és tagozatos legyenek), a gyakorlati képzést csak abban az esetben kezdhetik meg, ha a hallgató által választott vagy intézményünk által felajánlott, a szakok gyakorlati képzési követelményeinek megfelelő, szakmailag kompetens a gyakorlati képzés lebonyolításában közreműködő intézményekkel az együttműködési megállapodás megkötése megtörtént. A Nemzeti Felsőoktatásról szóló 20. évi CCIV. Törvény 44., és a 230/202 (VIII.28.) is leírja, hogy a felsőoktatási intézmény a szakmai gyakorlóhellyel együttműködési megállapodást köthet a felsőoktatási intézmény hallgatói számára a szakmai gyakorlat biztosítására. A törvény értelmében a szakmai gyakorlat: a képzésnek azon része, amely a felsőoktatási szakképzés, az alapképzési, a mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott időtartamban a szakképzettségnek megfelelő munkahelyen és munkakörben lehetőséget nyújt a megszerzett tudás és a gyakorlati készségek együttes alkalmazására, az elméleti és gyakorlati ismeretek összekapcsolására, a munkahely és munkafolyamatok megismerésére, a szakmai kompetenciák gyakorlására. A törvény a szakmai gyakorlóhely fogalmát is definiálja, miszerint a szakmai gyakorlóhely: azon jogi személy, gazdálkodó szervezet, amely felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben vagy mesterképzésben a felsőoktatási intézménnyel kötött együttműködési megállapodás, valamint a hallgatóval az Nftv. 44. () bekezdés a) pontja szerint kötött hallgatói munkaszerződés alapján, az egybefüggő szakmai gyakorlatot biztosítja, és amelyet az Oktatási Hivatal a felsőoktatási intézmény adatainál szakmai gyakorlóhelyként nyilvántartásba vett. A Kaposvári Egyetem Szenátusa 204. június 26-án a 25/204 (VI.26). számú határozatával a KE Szervezeti és Működési Szabályzatának III. Kötet (Hallgatói Követelményrendszer) 3. számú mellékleteként elfogadta a 78. A Szakmai gyakorlati szabályzat című dokumentumot. A Szabályzat 8. pontja alapján a gyakorlat megszervezésének, teljesítésének részletes szabályait a karunk által elkészített kiegészítés tartalmazza, mely útmutatót és a gyakorlatok szervezésének ügyrendjét is magába foglalja. Az intézmények között kötendő Együttműködési megállapodás a szakmai gyakorlatról. pontja alapján a szakmai gyakorlat célja a szakképzettségnek megfelelő munkahelyen, munkakörben az elméleti és gyakorlati ismeretek összekapcsolása, a szakma gyakorlásához szükséges munkavállalói kompetenciák munkafolyamatokban történő fejlesztése, az anyag-eszköz-technológia ismeretek és gyakorlati jártasságok, valamint a munkafolyamatokban a személyi kapcsolatok és együttműködés, feladatmegoldásokban az értékelő és önértékelő magatartás, az innovációs készség fejlesztése. A szakmai gyakorlat teljesítése feltétele a záróvizsgára bocsátásnak. A hallgatók a gyakorlat ideje alatt is a Pedagógiai Kar teljes jogú polgárai, vonatkozik rájuk az Egyetem Tanulmányi- és vizsgaszabályzata. Ezzel együtt kötelesek figyelembe venni, megismerni és alkalmazni a fogadó intézmény pedagógiai programját, helyi tanterveit, házirendjét, Szervezeti és Működési Szabályzatát. A gyakorlati szabályzat és a kari kiegészítés a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar minden képzésére (alapszakokra, felsőoktatási szakképzésekre, szakirányú továbbképzésekre) egyaránt vonatkozik, figyelembe véve a szakok eltérő gyakorlati képzésére vonatkozó előírásokat A gyógypedagógia (BA) szak gyakorlati képzése A képzési és kimeneteli követelmény alapján a gyógypedagógia szakon a gyakorlat a szakirányhoz kapcsolódó hospitálásokból, egyéni és kiscsoportos gyakorlatokból, önismereti, kommunikációs és fejlesztő tréningekből áll. A gyakorlatorientált szemináriumokon szerzik meg a hallgatók az első szakmai tapasztalatokat, majd az összefüggő szakmai gyakorlat keretében, fél éven át gyakorolják a szakmát külső helyszíneken. 4 Az összefüggő szakmai gyakorlat előfeltétele a gyógypedagógiai alapképzési szak a szakdolgozaton és záróvizsgán kívüli minden követelményének teljesítése, a szükséges kreditek összegyűjtése. Jelenleg a tanulmányban már korábban említett két nagy gyakorlóintézmény szolgálja ki a gyógypedagógus hallgatókat képzésük során. Ezen túl elsősorban a levelezős hallgatók az ország számos helyén végzik a képzési terv szerinti kötelező gyakorlatukat. Néhány éve került a tanulásban akadályozottak szakot végző hallgatók pedagógiája-gyakorlata az Egyetem által fenntartott óvodába és iskolába. A partnerek megelégedéssel fogadták a kezdeményezést, és vélhetően nyitottak a logopédia-gyakorlatok fogadására is, de körvonalazódtak a fejlesztési elképzelések a tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirányon további lehetséges gyakorlati helyszínek feltárására. További lényeges képzés-ellátási változást jelenthet a jövőben, hogy az új gyakorlati helyszínek bevonásával megfelelően kontrollált körülmények között végezhetik a hallgatók gyakorlataikat. A gyermekotthon-lakásotthon területek a majdani pszichopedagógia szakirány hallgatóinak kiszolgálásában is jelentős szerepet tölthetnek 4 KKK Gyógypedagógia BA szak: hu%2fkkk&usg=afqjcnhnwuenbowdkzqhj8yq9lgcpbogdw [ ] 25.p. 2 3

8 Bencéné dr. Fekete Andrea Horváthné Tóth Ildikó Gyakorlat teszi a mestert be. Kiemelendő, hogy a hallgatók mindkét szakirány esetében aktívan hozzájárulnak az Egyetem által fenntartott intézmények SNI-feladatainak a jogszabályok által előírt színvonalú teljesítéséhez Az óvodapedagógus (BA) szak gyakorlati képzése A szak kiemelkedő értéke, hogy az Egyetem saját gyakorlóintézményében, hat csoportban magas színvonalú gyakorlati képzést végeznek, és az együttműködésnek (vagy a szerző más értelmezésében: hat csoportban, hagyományosan magas színvonalú gyakorlati munka folyik), már hosszú évekre visszanyúló hagyománya van. A gyakorlati képzés célja, hogy a hallgatókat felkészítse az eredményes, önálló óvodapedagógusi feladatellátásra. Kiemelten fontos, hogy a leendő óvodapedagógusokban a gyakorlat során alakuljanak ki azok a készségek, képességek, amelyek a hivatás eredményes gyakorlásához szükségesek. A gyakorlat célja, hogy a hallgatók olyan elméleti ismereteket sajátítsanak el, amelyeket a gyakorlatba átültetve képessé válnak komplex, fokozatosan bővülő önállóságú, egymásra épülő óvodai feladatrendszer megvalósítására. A hallgatói gyakorlat részét képzik a hospitálások, csoportos és egyéni óvodai gyakorlatok, önismereti, kommunikációs és játszóképesség-fejlesztő tréningek, valamint a speciális programok gyakorlatai, és a pedagógiai és módszertani stúdiumok keretében végzett gyakorlatok. 5 A külső szakmai gyakorlat időkerete 8 hét. A gyakorlati képzés jelentős része nappali és levelező tagozaton a Gyakorló Óvodában történik. Az intézményben a mentor óvodapedagógusokon kívül egyetemi oktatók (tantárgypedagógusok és gyakorlatvezető oktatók) is figyelemmel kísérik a képzést, és részt vesznek a hallgatói tevékenységek értékelésben. A gyakorlati képzésről részletes tájékoztatót kap minden hallgató a képzés megkezdésekor. A tájékoztató füzet félévekre lebontva tartalmazza a hallgatók gyakorlati és írásbeli feladatait, a tantárgy-pedagógiákra lebontott megfigyelési szempontokat, valamint a félév teljesítésének követelményeit. Az első félévben a hallgatók egy-egy napot töltenek bölcsődében (partnerintézmények) és iskolában (KE Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium) és két napot a KE Gyakorló Óvodában hospitálással. Megfigyeléseikről pedagógiai naplót vezetnek, amelyet az egyetemen a gyakorlatvezető oktató értékel (a partnerintézményekkel is ő tartja a kapcsolatot). A félévben a hallgatók csoportos gyakorlat keretében hetente egy délelőttöt a Gyakorló Óvodában töltenek. A csoportos gyakorlaton megfigyelik a hallgatótárs által tartott foglakozást, azt követően pedig megadott szempontok alapján elemzik és értékelik a látottakat. Emellett mindenki félévenként 5 napos egyéni gyakorlatot teljesít, az utolsó napon a hallgató a foglalkozást a csoporttársai jelenlétében vezeti. A 2. félévben játékirányítási tevékenységet, a 3. félévben anyanyelvi és környezeti foglalkozást, a 4. félévben testnevelés és matematika, az 5. félévben pedig ének-zenei és vizuális nevelési foglalkozást tartanak a hallgatók egyéni gyakorlatuk során az óvodában. 5 KKK Óvodapedagógus BA szak: hu%2fkkk&usg=afqjcnhnwuenbowdkzqhj8yq9lgcpbogdw [ ] 98.p. Az óvodai gyakorlatokon a hallgatók megismerik az óvodai dokumentumokat, részt vesznek a gyermekcsoport hétköznapi életében. A képzés ideje alatt a hallgatók ugyanabban az óvodai csoportban végzik gyakorlatukat, hiszen így közelebb kerülnek a gyermekekhez, és a kialakult érzelmi kötődés miatt hatékonyabban képesek motiválni őket. Az egyéni gyakorlatok során a mentor óvodapedagógus külön foglalkozik a hallgatókkal, ami nagyban segíti a szakmai kompetenciák fejlődését. A leendő óvodapedagógusok minden félévben az egyetemen tanultakra alapozva készítenek gondozási tervet, udvarijáték-tervezetet és az általuk tartott foglalkozásokhoz tervezeteket. A hallgatók a hároméves képzés ideje alatt két nyári gyakorlatot teljesítenek: 5 napos nyári óvodai gyakorlaton vesznek részt a választott partneróvodában az első évet követően, ahol az óvodai élet nyári megszervezését segítik. Majd a második év után 5 napos nevelési gyakorlat következik, amelyet választott intézményben (óvoda, családi napközi, nyári napközi, tábor) teljesíthetnek. Az utolsó félévben a hallgatók 8 hetes külső szakmai gyakorlaton vesznek részt az általuk választott partnerintézményekben. A külső szakmai gyakorlat zárófoglalkozására is a külső helyszínen kerül sor (amennyiben a partnerintézmény igényli vagy a hallgató addigi előmenetele indokolja, akkor a zárófoglalkozás a Gyakorló Óvodában történik). A levelező tagozatos óvodapedagógus hallgatók ugyanazokat a gyakorlatokat teljesítik, ugyanannyi óraszámban mint a nappali tagozatosok, a csoportos gyakorlat kivételével. Az összefüggő szakmai gyakorlat számukra két hét. A levelező tagozatos hallgatók gyakorlatukat minden esetben a partnerintézményekben teljesítik, mivel a Gyakorló Óvoda kapacitását a nappali tagozatos hallgatók gyakorlata teljesen kimeríti A Csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzési szak gyakorlati képzése A szak 204 szeptemberétől indult a Karon. A gyakorlati képzés szervezése folyamatos. Elsősorban a felsőoktatási szakképzés számára gyakorlati helyet biztosító intézményekre alapoztunk, ahol a jó színvonal mellett több éves szakmai kapcsolata van az Egyetemnek. A gyakorlati képzőhelyek figyelembe veszik az egyetem elvárásait, a képzési követelményrendszert, mely szerint a szakmai gyakorlat magában foglalja: a képző intézményben végzett csoportos gyakorlati foglalkozásokat, a képző intézmény által hallgatói csoportoknak szervezett külső intézménylátogatásokat, a hospitálásokat, a monitorozásokat, a hospitálást a lehetőségek szerint egy vagy több intézményben. Kiemelkedően fontos szerepe van a képzés során a külső intézményben végzett egyéni tevékenységeknek, ahol lehetőség nyílik a csecsemő- és kisgyermekellátás alapvető feladatainak begyakorlására, egy választott speciális területhez kapcsolódóan. A képzés eleme a speciális ismeretek gyakorlását lehetővé tevő terepgyakorlat, és az egyéni összefüggő külső gyakorlatot. A gyakorlati képzés különböző szinteken történik. Először a szakmai képességfejlesztés szintjén, ezt követően a tájékozódás szintjén, ami az ellátó intézmények megismerésére irányul, majd következik az a szint, amikor a leendő kisgyermeknevelők megismerik az ellátandó tevékenységek körét, laborgyakorlatokon vesznek részt és előkészítő kisegítő feladatokat látnak el. A képzés zárásaként önálló tevékenységeket végeznek külső helyszínen, mentorok vezetésével. 4 5

9 Bencéné dr. Fekete Andrea Horváthné Tóth Ildikó Gyakorlat teszi a mestert A BA képzés sajátosságából adódóan új gyakorlati terepek bevonására is sor kerül, a kapcsolati hálózat kialakítása jelenleg is folyamatban van. 6 A csecsemő- és kisgyermeknevelő felsőoktatási szakképzésen a hallgatók a megyében található bölcsődékben, nevelőotthonokban, családi napköziben hospitálnak és vesznek részt gyakorlaton. A gyakorlat szervezésénél a nehézséget az okozza, hogy az életkori sajátosságokból adódóan egy csoportban nem lehet sok hallgató, ezért távolabbi intézmények segítségét is igénybe kell venni. Ebben az esetben azonban nehézséget okoz a hallgatók utazása, illetve elszállásolása a távoli helyszínen. 6. Kapcsolattartás a partnerintézményekkel A gyakorlóhelyekkel folyó közös munka alapja a jó kommunikáció. A partnerintézményeket az adott szak gyakorlati képzésért felelős oktatója tájékoztatja a szak követelményeiről, feltételeiről és az értékelés módjáról. A hallgatókat az adott szak szakfelelős/gyakorlatvezető oktatója tájékoztatja a gyakorlati képzésre vonatkozó pontos információkról, az Oktatási Hivatal által nyilvántartásba vett gyakorlóhelyekről és a gyakorlati beosztásról. A hallgatók számára a kar a tájékoztató dokumentumokat írásos formában is elérhetővé teszi a Neptun rendszerben. Minden évben kiadásra kerülnek a Gyakorlati képzési füzetek, melyeket kitöltve, ellátva az oktatók hitelesítenek, és amelyeket államvizsga előtt az Oktatási Igazgatóság ellenőriz. A gyakorlati képzési füzet nélkül nem mehet a hallgató záróvizsgázni. A személyes találkozás az egyes régiókban lévő intézmények földrajzi elhelyezkedése miatt nehezen valósul meg, azonban a rendszeres elektronikus és telefonos kommunikáció áthidalja ezeket a hiányosságokat. Évente egy alkalommal, a tanév végén egy közös szakmai megbeszélést kezdeményezünk minden partnerintézménnyel, ahol a mentorok elmondhatják a gyakorlathoz kapcsolódó erősségeket, gyengeségeket, javaslatokat tehetnek annak hatékonyabb, eredményesebb működtetésére. Itt nyílik lehetőség a személyes találkozásra, szakmai tapasztalatcserékre, esetleges problémás vagy érdekes szakmai esetek megvitatására. Mindezeket figyelembe véve, ezek alapján kezdődik el a következő félévi gyakorlatainak szervezése. A gyakorlati képzés irányításáért és adminisztrációjáért felelős egyetemi munkatársakkal félévente egy alkalommal szakmai megbeszélést tartunk, ahol a felmerült kérdéseket, problémákat egyeztetjük. A Kaposvári Egyetem gyakorlati képzési kapcsolatrendszere (lásd. ábra) a Nemzeti Felsőoktatási törvény előírásainak megfelelően és az Egyetemre, Karokra vonatkozó szabályzatok alapján szerveződik.. számú ábra: A Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar gyakorlati képzési kapcsolatrendszere Az intézmény kapcsolatban áll az oktatásért felelős minisztériummal, államtitkárságokkal, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ tankerületeivel, a Kaposvári Pedagógiai Oktatási Központtal, az önkormányzati fenntartású óvodákkal, alapítványi és magánóvodákkal, a katolikus és református egyház iskoláival. A Kar speciális ágazata, a gyógypedagógus képzés kapcsán az Egységes Módszertani Intézményekkel, és a pedagógiai szakszolgálatokkal. A felsőoktatási szakképzés területén a szociális intézményekkel, úgymint a kaposvári SzocioNet Egyesített Szociális és Gyermekjóléti Intézményével és azok társintézményeivel, a bölcsődékkel. A gyakorlóintézmények kiválasztása nem minden esetben szakfüggő, hiszen a csecsemő- és kisgyermeknevelő szakos hallgatók a bölcsődéken kívül, a helyi Napsugár Gyógypedagógiai Módszertani Központban és a Kar Gyakorló Óvodájában is töltenek gyakorlati időt, ahol óvodapedagógus hallgatók és gyógypedagógus hallgatók is folytatnak gyakorlatot. Ugyanez jellemző az általános iskolákra is, ahol, mivel a gyógypedagógus hallgatók számára kötelezően előírt az integráló iskolai gyakorlat elvégzése, a tanító-jelölteken kívül a gyógypedagógus hallgatók is teljesítenek gyakorlatot. A gyakorlati képzés tanuló hálózatának kialakulása először az egyetem és a gyakorlóhely között írásos vagy személyes megkereséssel kezdődik. Ezt követően az egyetem a hallgatókkal, majd a hallgatók a gyakorlóhelyen lévő szakvezetővel, mentorral alakítják ki szakmai, később esetleg informális kapcsolataikat. A hallgatók a tanulókkal való közös munkavégzés során, és ezzel párhuzamosan a szülőkkel, más szakmai szolgáltatók bekapcsolásával is folyamatosan bővítik a kapcsolati hálóikat. Minden gyakorlati idő végén a gyakorlati képzést segítő partnerintézmény elége- 6 KKK Csecsemő- és kisgyermeknevelő BA szak: [ ] 222.p. 6 7

10 Bencéné dr. Fekete Andrea Horváthné Tóth Ildikó dettségi kérdőívet tölt ki a gyakorlatra vonatkozóan. A beérkező válaszok feldolgozása, összesítése segít a gyakorlatok eredményességének a kimutatásában, mérésében. A 203/4-es tanévi és a 204/205-ös tanév őszi szemeszterében az elégedettségi kérdőívek eredményei alapján a hallgatók jól felkészülten, megfelelő elméleti ismeretekkel érkeztek a gyakorlóhelyekre. Az elhivatottságuk, a gyermekekhez való viszonyulásuk a pedagógus szakma szeretetéről vall. A kutatás során a hallgatók is elmondhatták tapasztalataikat a gyakorlóhelyekről. Véleményük szerint legtöbb esetben színvonalas, módszertanilag jól felkészült szakemberek mellett dolgozhattak, tanulhattak. Kiemelkedően fontosnak tartották a mentor és a hallgató személyes kapcsolatát. A kérdőíves visszajelzések és a szakmai megbeszélések, az egyetemen megrendezésre kerülő szakmai konferenciák egyértelműen azt bizonyítják, hogy nagyon jó kapcsolatot ápol a Pedagógiai Kar a gyakorlóhelyekkel. Egyre több pedagógus kolléga vesz részt most már előadóként is konferenciákon, ahol a hallgatókkal, gyermekekkel, tanulókkal, diákokkal való közös műhelymunkák eredményeiről, jól hasznosítható módszertanról adnak számot. Ezek a találkozások jó lehetőséget biztosítanak a többi intézményben dolgozó pedagógus kolléga számára, hogy a köznevelési intézmények bekapcsolódhassanak ebbe a már kialakult kapcsolati hálóba, ami folyamatosan bővülő hálózat kialakítását jelenti. Ezek a hálózatok erősek, rugalmasak, nyitottak egymás és az Egyetem felé egyaránt. 7. Összegzés A hálózatkutatások alapján elmondható, hogy a hálózati együttműködések, a hálózatosodás minden területen megjelennek, céljuk a hatékonyság, az eredményesség és a versenyképesség javítása. Bármely tudományterületről legyen is szó, a hálózat az egyén és a szervezet között jön létre, melynek kihagyhatatlan szereplője a személy. A kapcsolati rendszerek kialakítását, fenntartását, eredményességét a kölcsönös interakciók, a tagok közti folyamatos információáramlás és - felhasználás jellemzi, mely új tudást generál. A tanulmányban áttekintett szakmai gyakorlatokat működtető szervezeti hálózat az elmúlt években jelentősen kibővült. A felsőoktatási gyakorlatok helyszíneiként, a hagyományosnak mondható állami köznevelési intézményeken kívül, gazdasági szereplők, alapítványok, civil szervezetek is bekapcsolódtak a felsőoktatásba. Intézményünk gyakorlata, hogy akár állami, akár nonprofit, vagy profitorientált partnerintézményről lévén is szó, a velük való jó kapcsolat, közös műhelymunkák során formáljuk a pedagógus és/vagy szociális pályára készülő, a későbbiekben kollégáinkká váló hallgatókat. (Bencéné Horváthné, 205) Irodalom Gyakorlat teszi a mestert Bencéné Fekete Andrea Horváthné Tóth Ildikó (205): Hálózatépítés a gyakorlatban A Kaposvári Egyetem Pedagógiai Karának gyakorlati képzési rendszere. In: Belovári Anita Bencéné Fekete Andrea (szerk.): Acta Scientiarum Socialium. Hálózatkutatás a neveléstudományban tematikus szám. 43. sz. Kaposvári Egyetem Társadalomtudományi Tanszék, Kaposvár Benedek András Szabóné Berki Éva (20): Hálózatfejlesztés és innováció a szakmai pedagógusképzésben. A nemzetközi szakpolitikai háttér nyújtotta lehetőségek. In: Kozma Tamás Perjés István (20): Új kutatások a neveléstudományokban 200. Törekvések és lehetőségek a 2. század elején. Az MTA Neveléstudományi Bizottságának sorozata. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest Gráfik Imre (200): Hálózat és/vagy modell. In: Balaskó Mária Balázs Géza Kovács László (szerk.): Hálózatkutatás. Hálózatok a társadalomban és a nyelvben. Tinta Könyvkiadó, Budapest Halász Gábor (20): Javaslat a nemzeti oktatási innovációs rendszer fejlesztésének stratégiájára. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest Huzdik Katalin (205): A BKF tudástranszfer modellje a duális képzés segítségével. [online] ved=0ccuqfjabahukewie0prwitthahxchywkhbrgcpm&url=http%3a%2f%2fwww.tudasmenedzsment.org%2fdocs%2fhuzdik_katalin.ppt&ei=6q7kvz6mskpsgg6jaoydw&usg=afqjcnfijwan8wrdw2qmcxc- BdLHPZqR89w&cad=rja [ ] Székely Noémi (é.n.): 2 századi elvárások a tanári hivatással szemben. [online] rmpsz.ro/uploaded/tiny/files/magiszter/2003/tavasz/2.pdf [ ] Szabó, Mária Singer, Péter Varga, Attila (szerk.) (20): Tanulás hálózatban. Elméleti összefoglaló és gyakorlati tanácsok az eredményes hálózati tanulás megvalósításához. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest Területi együttműködések, társulások, hálózati tanulás Tudásháló a Dél-dunántúli Régióban. TÁMOP /A/ Zárókiadvány, információs kiadvány Törvények, rendeletek, egyetemi belső szabályzatok: A Kaposvári Egyetem Szenátusa 204. június 26-án a 25/204 (VI.26). számú határozatával a KE Szervezeti és Működési Szabályzatának III. Kötet (Hallgatói Követelményrendszer) 3. számú mellékleteként elfogadta a 78. A Szakmai gyakorlati szabályzat című dokumentumot. A Nemzeti Felsőoktatásról szóló 20. évi CCIV. Törvény 44.. A 230/202. (VIII.28.) Korm. rendelet a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről

11 Elégedettségmérés a mentorok körében a tanítójelöltek felkészültségéről Elégedettségmérés a mentorok körében a tanítójelöltek felkészültségéről Bencéné dr. Fekete Andrea* Horváthné Tóth Ildikó** egyetemi docens*, tanársegéd** Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar A tanító (BA) szakos hallgatók gyakorlati képzése A Kaposvári Egyetem Pedagógiai Karának Tanító alapképzési szakos hallgatói számára már az első évfolyam tavaszi félévétől folyamatosan biztosítjuk a gyakorlati képzéseket. Az első gyakorlat során hospitálásokon vesznek részt a hallgatók saját intézményeinkben, illetve azokon a külső gyakorlóhelyeken, melyekkel intézményünk együttműködési megállapodást kötött. A tanító szakos hallgatók nemcsak általános iskolákban, hanem óvodai gyakorlatokon is részt vesznek, hiszen nagyon fontos lépés az óvodából iskolába történő átmenet a kisgyermek életében, ezért a leendő tanítóknak is meg kell ismerniük a korosztályhoz kapcsolódó pedagógiai módszereket. A tanítóképzésben a gyakorlati képzés olyan sajátos tanulási-tanítási forma, melyben a szakvezető és az egyetemi hallgató együttesen tevékeny (Bencéné-Velner-Pusztai, 205: 4). A gyakorlóhelyen minden egyetemi hallgató mellett van egy szakvezető, mentor, aki segíti a hallgató munkáját, felkészíti a gyakorlati feladatok megoldására, meghatározza aktuális feladatait, folyamatosan kontrollálja felkészültségét, valamint értékeli, minősíti, osztályozza gyakorlati munkáját (Bencéné-Velner-Pusztai, 205). Az egyetemen az erre a feladatra kijelölt gyakorlatvezető elkészíti a hallgatók beosztását, egyeztet a gyakorlóintézményekkel, az iskolai gyakorlatvezetőkkel, a hallgatók kötelező gyakorlati idejét az egyetemi és az iskolai élet naptári tervéhez, szokásrendjéhez igazítja. A hallgatók műveltségterületi képzés keretében a kiemelt tárgyukat tanítják felső tagozaton, 5-6. osztályokban is. A gyakorlati képzés folyamatában történik a tanítói tevékenységre, mint életpályára való felkészítés. A gyakorlati képzésnek egyik legfontosabb része a tanításra való tanítás, illetve a tanítással összefüggő gyakorlati tennivalókra való felkészítés. A gyakorlati képzés keretében sajátítják el a hallgatók azt a pedagógiai technológiát, azt a módszertani kultúrát, ami a tudatos és hivatásos tanítási tevékenységhez szükséges. A gyakorlati képzés folyamatában teljesedik ki a leendő tanítók szakmai felkészítése, aminek következtében kialakul szakmai kompetenciájuk (Deli, 994:5). A fenti gondolatokat Deli István írta, a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar jogelőd intézményének, a Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola Pedagógia Tanszékének oktatója, gyakorlati képzési csoportvezetője, aki több évtizedes szakmai tapasztalata és az országszerte ismert, eredményesen működő gyakorlóiskolák, gyakorlatvezetők munkája alapján alakította ki a főiskolai gyakorlati képzési rendszert, melyre intézményünk mai egyetemi gyakorlati rendszere is épül. A tanító szak Képzési és Kimeneteli Követelményében megfogalmazottak alapján a gyakorlati képzés célja a 6-2 éves korú gyermekek tanulásának irányításához, 2

12 Bencéné dr. Fekete Andrea Horváthné Tóth Ildikó személyiségük fejlesztéséhez szükséges korszerű eljárások, módszerek gyakorlása külső helyszínen, iskolai környezetben. A 8. félévben a hallgatók intézményen kívüli összefüggő szakmai gyakorlaton vesznek részt, melynek időkerete 0 hét. A gyakorlati képzés során történik a hallgatók speciális tanítói képességeinek, technikai jártasságainak fejlesztése. A gyakorlati képzés során a leendő tanítók hospitálásokon, csoportos és egyéni iskolai gyakorlatokon vesznek részt. Az elméleti módszertani ismeretek elsajátítását a pedagógiai, pszichológiai és tantárgy-pedagógiai tárgyak teszik lehetővé, melyek szemináriumain sor kerül az elmélet alkalmazásának gyakorlására is. Az iskolai gyakorlat célja, hogy a hallgatók elsajátítsák az oktató-nevelő munkához szükséges készségeket és képességeket, azokat minél jobban fejlesszék a tanítási-tanulási folyamat során. Fontos, hogy bekapcsolódjanak az iskolai munkába, hogy az általuk választott műveltségterületnek megfelelően az -6. osztályos munka tartalmi, módszertani és adminisztratív feladataival is megismerkedjenek. A tanórák megtekintése, vezetése mellett fontos, hogy hallgatóink az iskola belső világába is betekinthessenek, annak részeseivé váljanak, és a nevelőtestület tagjaival kollegális viszonyt kialakítva elsajátítsák a személyes és a szakmai kommunikáció módjait. A közéleti tapasztalatszerzés is kiemelkedő szerepet kap a gyakorlatok során. A gyakorlatvezetők az intézmény falain kívül zajló tevékenységekbe is aktívan bevonják a leendő pedagógusokat, ahol tapasztalatokat szerezhetnek, melyek a későbbi oktatói-nevelői munkájuk során előnyként és erősségként jelenhetnek meg (Bencéné-Velner-Pusztai, 205). A tanító szakos hallgatók számára a szakfelelős és a gyakorlatvezető kolléga egy ún. Gyakorlati szakmai füzet -et állít össze, mely útmutatóként, tájékoztatóként és hivatalos dokumentációként is szolgál a hallgatók számára. Ez a kiskönyv tartalmazza a hallgató hivatalosan hitelesített személyes adatait, a gyakorlati képzésre vonatkozó tájékoztatóanyagot, előírt készségeket és képességeket, feladatokat, illetve az egyes évfolyamokon elvégzendő gyakorlati munkákat, az intézményi gyakorlatvezető tanító által adott hivatalos értékeléseket és érdemjegyeket. 2. Szakmai tapasztalatcsere a mentorokkal A minőségi képzés érdekében nagyon fontos, hogy a gyakorlatban együttműködő partnerek között folyamatos legyen a kommunikáció. A tantárgyi tartalmak korszerűsítésében kiemelkedően fontos szerepe van a visszacsatolásnak. A gyakorlati képzési fórumok félévente lehetőséget adnak arra, hogy a partnerek közösen alakítsák ki céljaikat, stratégiájukat és azok megvalósítási módját. A hallgatók megszerzett ismereteiről, illetve azoknak gyakorlatba történő alkalmazásáról, kompetenciáinak értékeléséről nem történik ekkor részletes elemzés. A Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kara a tanító szak gyakorlati képzésének hatékonyságáról minden tavaszi félévben, a kétszer egyhónapos külső intézményi gyakorlat után egy kérdőívet töltet ki az adott félév partnerintézményeivel. A 204/205-ös tanévben, a hagyományos kérdőíves vizsgálattól eltérően, interjút készítettünk a gyakorlati szakmai program keretében hallgatóink mentoraival. A szakmai tapasztalatcsere Elégedettségmérés a mentorok körében a tanítójelöltek felkészültségéről során célunk volt, hogy személyesen kapjunk információkat a külső gyakorlatokon lévő hallgatóink munkájáról, felkészültségéről, leendő munkavállalói kompetenciáiról. Megismerjük a pozitívumokat, és beszéljünk a hiányosságok pótlásának lehetőségeiről. Az elektronikus kommunikáció mellett szerettük volna az intézmények véleményét meghallgatni a hallgatók elméleti és módszertani felkészültségéről, kompetenciáiról, az iskolai gyakorlati munkájuk eredményességéről, illetve a mentorpedagógusok és intézményvezetőik mint leendő munkáltatók elvárásairól. Az interjú során a hallgatókkal foglalkozó mentorpedagógusok és intézményvezetőik véleményét kérdeztük meg arról, hogy hallgatóink mennyire felkészülten érkeznek a külső szakmai gyakorlatra, milyen hiányosságaik és erősségeik vannak. A fókuszcsoportos interjú célcsoportját, a nappali és levelező tagozatos tanító BA szakos hallgatók munkáját a ös tanévben értékelő, az említett tanévben együttműködési megállapodásban álló általános iskolák mentorai és/vagy intézményvezetői alkották. A levelező tagozatosok hallgatók mentorait azért szólítottuk meg, mert bár a nappali tagozatos hallgatók gyakorlati képzését napi rendszerességgel nyomon tudjuk követni, az intézményekkel való kommunikációnk folyamatos, a levelezős hallgatóinkkal azonban nem. Ők csak havonta 3-4 napot tartózkodnak az Egyetemen, ezért kiemelten fontos az ő szakmai gyakorlataiknak a nyomonkövetése. A szakmai program jó lehetőséget biztosított a megjelent külső partnerintézmények számára, hogy betekintést nyerhessenek a Pedagógiai Kar életébe, és személyesen megismerkedhessenek azokkal a pedagógiai, pszichológiai és módszertani ismereteket tanító kollégákkal is, akik az elméleti felkészítésben segítik hallgatóinkat. A fórum keretében lehetőség nyílt a szakmai tapasztalatcserére, közös hosszú távú gyakorlati műhelyek létrehozására és a kapcsolati hálózat bővítésére. A gyakorlati szakmai fórumnak a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kara adott otthont 205 tavaszán. A szakmai beszélgetést, tapasztalatcserét felkészült oktató kollégák irányították. 2.. A kutatás résztvevői Összesen 5 köznevelési intézmény vállalta, hogy részt vesz az interjúban. Egy iskola az interjú elején kérte, hogy intézményének neve és települése ne kerüljön közlésre, amelyik kérdésre tud válaszolni, azt szívesen megválaszolja. A kutatás során 5 olyan mentortanítót és/vagy intézményvezetőt kérdeztünk meg, akik rendszeresen fogadnak végzős hallgatókat összefüggő gyakorlatra, de többen kérték, hogy az intézményük neve ne szerepeljen az adatelemzésben, így egységesen egyik intézmény nevét sem tüntetjük fel. A válaszadó 5 pedagógus lakóhely szerinti megoszlása, a megyék szerinti aránya éppen ahhoz hasonló, amilyen az egyetemi beiskolázási arány a környező megyékből (. számú ábra). Somogy megyéből 8, Baranyából 3, Tolnából 2, míg Pest és Zala megyéből - intézmény válaszolt a feltett kérdésekre. KKK Tanító BA szak: hu%2fkkk&usg=afqjcnhnwuenbowdkzqhj8yq9lgcpbogdw [ ] 204.p

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PORGRAM /IMIP/

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PORGRAM /IMIP/ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PORGRAM /IMIP/ KINIZSI PÁL ÉLELMISZERIPARI SZAK- KÉPZŐ ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM Kaposvár, Baross u. 19. Tantestület jóváhagyásának dátuma: 2007. 12. 12. Fenntartóhoz történt benyújtás

Részletesebben

GÁL FERENC FŐISKOLA SZARVASI GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GYAKORLÓÓVODA, BÖLCSŐDE PEDAGÓGIAI PROGRAM. Szarvas, 2013.

GÁL FERENC FŐISKOLA SZARVASI GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GYAKORLÓÓVODA, BÖLCSŐDE PEDAGÓGIAI PROGRAM. Szarvas, 2013. GÁL FERENC FŐISKOLA SZARVASI GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GYAKORLÓÓVODA, BÖLCSŐDE PEDAGÓGIAI PROGRAM Szarvas, 2013. T A R T A L O M Tartalomjegyzék T A R T A L O M... 2 1. BEVEZETÉS... 6 1.1 Az intézmény

Részletesebben

1. A MAGYAR TÁNCMŰVÉSZETI FŐISKOLA KÜLDETÉSE ÉS JÖVŐKÉPE... 4 2. A FŐISKOLA MINŐSÉGÜGYI KONCEPCIÓJÁNAK BEMUTATÁSA... 5 2.1. Minőségbiztosítás a

1. A MAGYAR TÁNCMŰVÉSZETI FŐISKOLA KÜLDETÉSE ÉS JÖVŐKÉPE... 4 2. A FŐISKOLA MINŐSÉGÜGYI KONCEPCIÓJÁNAK BEMUTATÁSA... 5 2.1. Minőségbiztosítás a 1 1. A MAGYAR TÁNCMŰVÉSZETI FŐISKOLA KÜLDETÉSE ÉS JÖVŐKÉPE... 4 2. A FŐISKOLA MINŐSÉGÜGYI KONCEPCIÓJÁNAK BEMUTATÁSA... 5 2.1. Minőségbiztosítás a Magyar Táncművészeti Főiskolán... 5 2.2. A Minőségfejlesztési

Részletesebben

Pedagógiai program. Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

Pedagógiai program. Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2015 Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Pedagógiai program Hódmezővásárhely, 2015. augusztus 28. Megyesi Istvánné

Részletesebben

Somogy Megyei Duráczky József Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Diákotthon

Somogy Megyei Duráczky József Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Diákotthon Somogy Megyei Duráczky József Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Diákotthon PEDAGÓGIAI PROGRAM 1 I. Intézményi szint 1. Bevezetés 12 2. Közös

Részletesebben

A TANÁRI MESTERSZAKRA VONATKOZÓ SAJÁTOS RENDELKEZÉSEK. Alapfogalmak

A TANÁRI MESTERSZAKRA VONATKOZÓ SAJÁTOS RENDELKEZÉSEK. Alapfogalmak KRE TVSz 10. függelék 2012.05.10. A TANÁRI MESTERSZAKRA VONATKOZÓ SAJÁTOS RENDELKEZÉSEK 10. FÜGGELÉK 1. Tanári szakképzettség ciklusokra bontott, osztott képzésben, mesterfokozatot nyújtó tanári mesterszakon

Részletesebben

Szerzők. Dr. Bachmann Bálint Horváth Ildikó Dr. Szabó Éva Dr. Fülöp Attila Gunszt Dezsőné Kukai Annamária 2015. Szerkesztette: Horváth Ildikó

Szerzők. Dr. Bachmann Bálint Horváth Ildikó Dr. Szabó Éva Dr. Fülöp Attila Gunszt Dezsőné Kukai Annamária 2015. Szerkesztette: Horváth Ildikó Szerzők Dr. Bachmann Bálint Horváth Ildikó Dr. Szabó Éva Dr. Fülöp Attila Gunszt Dezsőné Kukai Annamária INTÉZMÉNYI FEHÉR KÖNYV A DUÁLIS ÉPÍTŐMÉRNÖK BSC KÉPZÉSHEZ 2015. Szerkesztette: Horváth Ildikó ISBN

Részletesebben

Szerzők. Dr. Kvasznicza Zoltán Horváth Ildikó Dr. Gyurcsek István Dr. Szabó Anita Gunszt Dezsőné 2015. Szerkesztette: Horváth Ildikó

Szerzők. Dr. Kvasznicza Zoltán Horváth Ildikó Dr. Gyurcsek István Dr. Szabó Anita Gunszt Dezsőné 2015. Szerkesztette: Horváth Ildikó Szerzők Dr. Kvasznicza Zoltán Horváth Ildikó Dr. Gyurcsek István Dr. Szabó Anita Gunszt Dezsőné INTÉZMÉNYI FEHÉR KÖNYV A DUÁLIS VILLAMOSMÉRNÖK BSC KÉPZÉSHEZ 2015. Szerkesztette: Horváth Ildikó ISBN 978-963-429-007-0

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. GIMNÁZIUM, INFORMATIKAI, KÖZGAZDASÁGI, NYOMDAIPARI, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 3300. Eger, Mátyás király út 165.

PEDAGÓGIAI PROGRAM. GIMNÁZIUM, INFORMATIKAI, KÖZGAZDASÁGI, NYOMDAIPARI, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 3300. Eger, Mátyás király út 165. GIMNÁZIUM, INFORMATIKAI, KÖZGAZDASÁGI, NYOMDAIPARI, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 3300. Eger, Mátyás király út 165. PEDAGÓGIAI PROGRAM A pedagógiai program kidolgozója: Igazgató és a tantestület tagjai

Részletesebben

Intézményi Önértékelés

Intézményi Önértékelés Intézményi Önértékelés Pedagógus, vezető, Intézmény elvárások Belső Ellenőrzési Csoport 2015. szeptember 30. Készítette: BECS és Erdei Gyula igazgató Kompetencia A pedagógusra vonatkozó intézményi elvárásrendszer

Részletesebben

MENTOR(H)ÁLÓ 2.0 LEHETŐSÉG AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSRE

MENTOR(H)ÁLÓ 2.0 LEHETŐSÉG AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSRE MENTOR(H)ÁLÓ 2.0 PROGRAM TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0008 www.jgypk.hu/mentorhalo MENTOR(H)ÁLÓ 2.0 LEHETŐSÉG AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSRE TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0008 Mentor(h)áló 2.0 Program Az SZTE JGYPK TÓKI

Részletesebben

Kovácsné Bakosi Éva. A gyakorlatvezetés módszertani kézikönyve

Kovácsné Bakosi Éva. A gyakorlatvezetés módszertani kézikönyve Kovácsné Bakosi Éva A gyakorlatvezetés módszertani kézikönyve DEBRECENI EGYETEM TANÁRKÉPZÉSI KÖZPONT A gyakorlatvezetés módszertani kézikönyve Az óvodai gyakorlati képzés korszerűsítése KÉSZÍTETTE: KOVÁCSNÉ

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A műveltség nem ünneplő ruha, amelyet hordani kell. A műveltség a helytállás segédeszköze, a kifejezés szerszáma, a vállalkozás fegyvere. Német László A Csongrádi Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium

Részletesebben

Belső elvárás (melyik intézményi dokumentumban, s hol található) Új belső elvárás, melyik dokumentumba, hova került) Külső elvárás

Belső elvárás (melyik intézményi dokumentumban, s hol található) Új belső elvárás, melyik dokumentumba, hova került) Külső elvárás Intézményi önértékelés: belső elvárások kialakítása a gyakorlatban az intézményi belső értékelési csoport (BECS) közreműködésével Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció terület Külső elvárás Belső

Részletesebben

Pedagógiai Programja

Pedagógiai Programja Benedek Elek Egységes Gyógypedagógia Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium Pedagógiai Programja 2013 Oroszlány,2013.03.26. Jóváhagyta: Vecserdi Jenőné igazgató

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ ÚTMUTATÓ. az Oktatási Hivatal által kidolgozott Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez felhasználói dokumentáció értelmezéséhez

KIEGÉSZÍTŐ ÚTMUTATÓ. az Oktatási Hivatal által kidolgozott Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez felhasználói dokumentáció értelmezéséhez KIEGÉSZÍTŐ ÚTMUTATÓ az Oktatási Hivatal által kidolgozott Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez felhasználói dokumentáció értelmezéséhez Negyedik, javított kiadás Oktatási Hivatal Kiegészítés

Részletesebben

MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.

MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 HELYZETELEMZÉS... 4 1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 6 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei,

Részletesebben

Balatonvilágosi Szivárvány Óvoda PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. Akkor jó a világ, ha jó benne gyereknek lenni. /Véghelyi Balázs/

Balatonvilágosi Szivárvány Óvoda PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. Akkor jó a világ, ha jó benne gyereknek lenni. /Véghelyi Balázs/ Balatonvilágosi Szivárvány Óvoda PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. Akkor jó a világ, ha jó benne gyereknek lenni /Véghelyi Balázs/ 1 Az óvoda hivatalos elnevezése: BALATONVILÁGOSI SZIVÁRVÁNY ÓVODA Az óvoda pontos

Részletesebben

ANGOL NYELV Az OFI által ajánlott kerettanterv alapján készült

ANGOL NYELV Az OFI által ajánlott kerettanterv alapján készült ANGOL NYELV Az OFI által ajánlott kerettanterv alapján készült Az idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai referenciakerettel (KER), a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának

Részletesebben

A Klapka György Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola. Pedagógiai Programja. Készült: 2013. március

A Klapka György Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola. Pedagógiai Programja. Készült: 2013. március A Klapka György Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja Készült: 2013. március 1 1 NEVELÉSI PROGRAM... 4 2 A GYERMEKEK, TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK... 29

Részletesebben

Táncsics Mihály Általános Iskola 8000 Székesfehérvár, Batthyány u. 1. Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA...

Táncsics Mihály Általános Iskola 8000 Székesfehérvár, Batthyány u. 1. Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... A Székesfehérvári Táncsics Mihály Általános Iskola Pedagógiai programja SZÉKESFEHÉRVÁR 2013 Tartalom Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 5 1. A nevelő-oktató munka

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A VÁSÁRHELYI LÁSZLÓ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA OM szám: 100921 PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A képzőművészet, a mozgásművészet, a népművészet, a zene, az irodalom, a művészet megannyi ága alkalmas arra, hogy képet

Részletesebben

A Gödöllői Waldorf Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola HELYI TANTERVE

A Gödöllői Waldorf Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola HELYI TANTERVE A Gödöllői Waldorf Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola HELYI TANTERVE Az általános iskola 1-8. és a gimnáziumok 9-13. évfolyama számára 1 Tartalomjegyzék Bevezetés...4 Waldorf-pedagógia

Részletesebben

Arany János Általános Iskola Pedagógiai programjának melléklete

Arany János Általános Iskola Pedagógiai programjának melléklete Pedagógiai programjának melléklete SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJLESZTŐ PROGRAMJA 2013. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 3 2. Alapelvek, célok az SNI tanulók ellátásában... 3 2.1. Alapelvek... 4 2.2.

Részletesebben

IV.1. A pedagógiai munka ellenőrzése és értékelése... 31 IV.1.1. A Szakközépiskolában folyó szakmai munka belső ellenőrzésének célja... 32 IV.1.2.

IV.1. A pedagógiai munka ellenőrzése és értékelése... 31 IV.1.1. A Szakközépiskolában folyó szakmai munka belső ellenőrzésének célja... 32 IV.1.2. 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS... 3 I.1. Az SZMSZ célja, tartalma... 3 I.2. Jogszabályi háttér... 3 I.3. Az SZMSZ hatálya... 4 I.4. Az SZMSZ elfogadása, jóváhagyása, közzététele... 4 II. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI

Részletesebben

Helyi tanterv HELYI TANTERV 2015.

Helyi tanterv HELYI TANTERV 2015. tanterv A helyi tanterv biztosítja, hogy alsó tagozaton a tanítás-tanulás szervezése játékos formában, a tanulói közreműködésre építve, az érdeklődés felkeltésére, a problémák felvetésére, a megoldáskeresésre,

Részletesebben

TANTERVI TÁJÉKOZTATÓ CSECSEMŐ- ÉS KISGYERMEKNEVELŐ SZAK, NAPPALI TAGOZAT

TANTERVI TÁJÉKOZTATÓ CSECSEMŐ- ÉS KISGYERMEKNEVELŐ SZAK, NAPPALI TAGOZAT TANTERVI TÁJÉKOZTATÓ AZ ALAPKÉPZÉSI TANULMÁNYAIKAT 2014 SZEPTEMBERÉBEN MEGKEZDŐ HALLGATÓK RÉSZÉRE: CSECSEMŐ ÉS KISGYERMEKNEVELŐ SZAK, NAPPALI TAGOZAT Szerkesztette: Mészárosné Dr. Darvay Sarolta Technikai

Részletesebben

A VERSEGHY FERENC GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A VERSEGHY FERENC GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A VERSEGHY FERENC GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015 Tartalomjegyzék NEVELÉSI PROGRAM... 5 I. Helyzetelemzés... 7 II. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei,

Részletesebben

TISZACSEGEI ÓVODAI PEDAGÓGIAI PROGRAM

TISZACSEGEI ÓVODAI PEDAGÓGIAI PROGRAM TISZACSEGEI ÓVODAI PEDAGÓGIAI PROGRAM Többszörösen átdolgozott változat Csupán két dolog van, amit gyermekeinknek, tanítványainknak adhatunk: a gyökerek és a szárnyak. (Lactantius) KÉSZÜLT: AZ ÓVODAI NEVELÉS

Részletesebben

HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM

HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM 2 Gyengénlátók Általános Iskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye és Kollégiuma 1147 Budapest, Miskolci út 77. Tel./Fax: 252 90

Részletesebben

SIÓFOKI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM MARCALI SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

SIÓFOKI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM MARCALI SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA SIÓFOKI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM MARCALI SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015 1 Tartalom 1. BEVEZETŐ... 5 1.1. Az intézmény jogi státusza... 5 1.2. Az intézményben ellátott oktatási-nevelési alapfeladatok...

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Jóváhagyta: Békés Megye Képviselő-testülete Humán Ügyek Bizottsága

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Jóváhagyta: Békés Megye Képviselő-testülete Humán Ügyek Bizottsága BÉKÉS MEGYEI TISZA KÁLMÁN KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAM Jóváhagyta: Békés Megye Képviselő-testülete Humán Ügyek Bizottsága 2011. szeptember 1. hatállyal, 182/2011. (VIII.30.) HÜB számú határozatával

Részletesebben

Idősvonal kommunikáció, tudatos tervezés, életút

Idősvonal kommunikáció, tudatos tervezés, életút KONFERENCIA AZ IDŐSEK SEGÍTÉSÉRŐL Kányai Róbert Kissné Teklovics Gabriella Raffai Andrea Ráczné Németh Teodóra Szabóné Vörös Ágnes Idősvonal kommunikáció, tudatos tervezés, életút Győr Megyei Jogú Város

Részletesebben

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015.

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. 1. Nevelési program 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A Nyíregyházi Szakképző

Részletesebben

W E S L E Y J Á N O S L E L K É S Z K É P Z Ő F Ő I S K O L A JOHN WESLEY THEOLOGICAL COLLEGE Rektor

W E S L E Y J Á N O S L E L K É S Z K É P Z Ő F Ő I S K O L A JOHN WESLEY THEOLOGICAL COLLEGE Rektor W E S L E Y J Á N O S L E L K É S Z K É P Z Ő F Ő I S K O L A JOHN WESLEY THEOLOGICAL COLLEGE Rektor Kelt: Budapest, 2015. Telefon: 577-0502, fax: 577-0503 Vezetői nyilatkozat A Wesley János Lelkészképző

Részletesebben

II. TANTÁRGYI TANTERVEK

II. TANTÁRGYI TANTERVEK II. TANTÁRGYI TANTERVEK AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZÁRA (5-8. évfolyam) A 11/2008, (II.8.)OKM rendelettel módosított 17/2004. (V.20.) OM rendelet 1. számú mellékletével kiadott

Részletesebben

TVSZ. 10. SZ. FÜGGELÉK A CIKLUSOKRA BONTOTT, OSZTOTT KÉPZÉSBEN MEGVALÓSULÓ TANÁRI MESTERSZAKRA VONATKOZÓ SAJÁTOS RENDELKEZÉSEK

TVSZ. 10. SZ. FÜGGELÉK A CIKLUSOKRA BONTOTT, OSZTOTT KÉPZÉSBEN MEGVALÓSULÓ TANÁRI MESTERSZAKRA VONATKOZÓ SAJÁTOS RENDELKEZÉSEK TVSZ. 10. SZ. FÜGGELÉK A CIKLUSOKRA BONTOTT, OSZTOTT KÉPZÉSBEN MEGVALÓSULÓ TANÁRI MESTERSZAKRA VONATKOZÓ SAJÁTOS RENDELKEZÉSEK 1. Az osztott képzésben megvalósuló tanári mesterszakon tanulmányokat folytató

Részletesebben

TÁMOP-3.4.5-12/2012-0001. Tehetséghidak Program című kiemelt projekt

TÁMOP-3.4.5-12/2012-0001. Tehetséghidak Program című kiemelt projekt TÁMOP-3.4.5-12/2012-0001 Tehetséghidak Program című kiemelt projekt 2014/2015-ös tanévre történő kiterjesztésének, valamint a teljes projektidőszak hatékonyságának és eredményességének HATÁSVIZSGÁLATA

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015.

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. Székesfehérvár, Munkácsy Mihály utca 10. 1 MOTTÓNK: Félig sem olyan fontos az, mit tanítunk gyermekeinknek, mint az, hogy tanítjuk. Amit az iskolában tanultunk, annak legnagyobb

Részletesebben

BERETTYÓÚJFALUI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM NÉPI KÉZMŰVES SZAKISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

BERETTYÓÚJFALUI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM NÉPI KÉZMŰVES SZAKISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA BERETTYÓÚJFALUI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM NÉPI KÉZMŰVES SZAKISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Nádudvar, 2015.08.31. Dr. Takácsné Baranyai Etelka Igazgató 1 Tartalom 1. Általános rendelkezések 1.1 Bevezető

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK AZ INTÉZMÉNYRŐL... HELYZETELEMZÉS... (ÖMIP) FŐ IRÁNYELVEI.. 6. old. MINŐSÉGPOLITITKAI NYILATKOZAT.. 8. old.

TARTALOMJEGYZÉK AZ INTÉZMÉNYRŐL... HELYZETELEMZÉS... (ÖMIP) FŐ IRÁNYELVEI.. 6. old. MINŐSÉGPOLITITKAI NYILATKOZAT.. 8. old. IMIP TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... AZ INTÉZMÉNYRŐL.... HELYZETELEMZÉS..... 3. old. 4. old. 5. old. FENNTARTÓI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM (ÖMIP) FŐ IRÁNYELVEI.. 6. old. MINŐSÉGPOLITITKAI NYILATKOZAT.. 8.

Részletesebben

Gyakorlati képzés minőségértékelése

Gyakorlati képzés minőségértékelése Gyakorlati képzés minőségértékelése Háttértanulmány Serfőző Mónika ELTE TÓK Neveléstudományi Tanszék Tartalom Tartalom... 1 Előszó... 2 A gyakorlati képzés elemzése minőségfejlesztési szempontból... 3

Részletesebben

AZ INTÉZMÉNY HIVATALOS NEVE, JOGÁLLÁSA, TÍPUSA, SZÉKHELYE

AZ INTÉZMÉNY HIVATALOS NEVE, JOGÁLLÁSA, TÍPUSA, SZÉKHELYE 1 AZ INTÉZMÉNY HIVATALOS NEVE, JOGÁLLÁSA, TÍPUSA, SZÉKHELYE Az intézmény hivatalos elnevezése: BÁTAI HUNYADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA Az intézmény székhelyének címe: 7149 Báta, Fő u. 174. Az intézmény alapításának

Részletesebben

Szakmai terv 2010. Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja

Szakmai terv 2010. Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja Szakmai terv 2010. Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja MEREK 2010. évi szakmai terv A MEREK szakmai terve 2010. évre Misszió A Merek célja a mozgássérült emberek társadalmi integrációjának elősegítése

Részletesebben

2015/2016. tanév Gyakorlati képzési útmutató óvodapedagógus szakos, nappali tagozatos hallgatók részére 2015/2016. tanév

2015/2016. tanév Gyakorlati képzési útmutató óvodapedagógus szakos, nappali tagozatos hallgatók részére 2015/2016. tanév Gyakorlati képzési útmutató óvodapedagógus szakos, os hallgatók részére T A R T A L O M A gyakorlati képzés óra~és vizsgaterve 5 A gyakorlóóvodák elérhetőségei 6 A gyakorlati képzés felépítése (rövidítve):

Részletesebben

A SZINERGIA ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A SZINERGIA ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A SZINERGIA ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 1031 Budapest, Erzsébet krt. 39. PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Véleményem szerint az országnak, a hazának egyik legfontosabb kérdése az, hogy ki neveli, és hogy neveli eljövendő

Részletesebben

AKKREDITÁCIÓS ÚTMUTATÓ SEGÉDLET

AKKREDITÁCIÓS ÚTMUTATÓ SEGÉDLET AKKREDITÁCIÓS ÚTMUTATÓ SEGÉDLET Piros beszúrás, lila törlendő, zöld magyarázat. PI INTÉZMÉNYI AKKREDITÁCIÓS ELJÁRÁS JELENTÉSE (Második akkreditációs értékelés) 2007/10/XI/1. sz. MAB határozat KECSKEMÉTI

Részletesebben

A Farkas László Általános Iskola minőségirányítási programja

A Farkas László Általános Iskola minőségirányítási programja A Farkas László Általános Iskola minőségirányítási programja Készült: a Kt.40. (10), (11), a 138/1992(X.8.) Kormányrendelet, Kelebiai Polgármesteri Hivatal ÖMIP, iskolánk pedagógiai programja és szervezeti

Részletesebben

Változó, alakuló (mobil) szakma. Partneri kapcsolatokra épített szakma.

Változó, alakuló (mobil) szakma. Partneri kapcsolatokra épített szakma. képzők képzése felsőfokon 71 Balogh Andrásné A KÉPZŐK KÉPZÉSÉNEK DIMENZIÓI Az Egyesült Államokban ma úgy tartják, hogy a dolgozók többsége élete során átlagosan hét különböző, egymástól eléggé távol eső

Részletesebben

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM 1 Unghváry László Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola Cegléd INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM 2 T a r t a l o m j e g y z é k 3 4 11. MELLÉKLETEK 1. számú melléklet: Iskolai

Részletesebben

Tanárképző Központ: lehetőség és adottság

Tanárképző Központ: lehetőség és adottság TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0011 Pedagógusképzés, pedagógus-továbbképzés megújítása Közép-dunántúli régióban Tanárképző Központ: lehetőség és adottság A Pannon Egyetem és a Dunaújvárosi Főiskola tanárképző

Részletesebben

KÉPZÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2015

KÉPZÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2015 KÉPZÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2015 Szolnok 2014. TARTALOM 1. A KÉPZÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIALAKÍTÁSÁNAK KÖRÜLMÉNYEI.. 3 1.1. Az Európa 2020, a kapcsolódó hazai vállalások, a 2014-2020-as programozási

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM Pécsi 500. Számú Angster József Szakképző Iskola PÉCS Felülvizsgálati határidő: 2014. szeptember 13.

PEDAGÓGIAI PROGRAM Pécsi 500. Számú Angster József Szakképző Iskola PÉCS Felülvizsgálati határidő: 2014. szeptember 13. PEDAGÓGIAI PROGRAM Pécsi 500. Számú Angster József Szakképző Iskola PÉCS Felülvizsgálati határidő: 2014. szeptember 13. Tartalom Küldetésnyilatkozat 5 1.2. Jövőkép 5 1.3. Általános ismeretek az iskoláról

Részletesebben

1. Vezetői program. 1.1. Bevezető. 1.2. Vezetői célok

1. Vezetői program. 1.1. Bevezető. 1.2. Vezetői célok 1. Vezetői program 1.1. Bevezető A csömöri Zeneiskolában eltöltött 16 év pedagógiai és 13 év vezetői munka révén megismerhettem a helyi sajátosságokat, jó kapcsolatot építettem ki a helyi nevelési-oktatási,

Részletesebben

ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM

ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM AZ ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁJÁT ELLÁTÓ SPECIÁLIS SZAKISKOLA KÖTELEZŐ 9/E ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMÁNAK HELYI TANTERVE Célok és

Részletesebben

Intézményi belső elvárások Pedagógus önértékelés Reményhír Intézmény Eötvös József Általános Iskolája Reményhír Intézmény Erdős Kamill Szakiskolája

Intézményi belső elvárások Pedagógus önértékelés Reményhír Intézmény Eötvös József Általános Iskolája Reményhír Intézmény Erdős Kamill Szakiskolája Intézményi belső elvárások Pedagógus önértékelés Reményhír Intézmény Eötvös József Általános Iskolája Reményhír Intézmény Erdős 1 Tartalom 1. A pedagógus önértékelése... 3 1.1. Bevezetés... 3 2. A pedagógus

Részletesebben

Minőségirányítási Program

Minőségirányítási Program 1 Ikt. sz: 2007/306 -OM azonosító: 034720- Készítette: Soós Jánosné óvodavezető Közreműködők : Sulyokné Smidéliusz Marianna vezetője Süveg Miklósné tagja Aláírás: Dátum: Készítette: Soós Jánosné. 2007-02-28.

Részletesebben

Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának önértékelése. MAB Intézményakkreditáció

Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának önértékelése. MAB Intézményakkreditáció Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának önértékelése MAB Intézményakkreditáció 2014 TARTALOM BEVEZETÉS...7 1. A KAR ÁLTALÁNOS HELYZETKÉPE...9 1.1. Küldetés, jövőkép, értékrend...9 1.2. A kar szervezete

Részletesebben

Írásunkban a kutatás legfontosabb eredményeit kívánjuk közreadni.

Írásunkban a kutatás legfontosabb eredményeit kívánjuk közreadni. 137 Fa r k a s Éva Az iskolarendszerű szakképzés reformjának jellemzői az intézmények nézőpontjából I. Az európai uniós alapelvekkel összhangban, a szakképzés társadalmi presztízsének, valamint munkaerő-piaci

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁRI KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA

SZÉKESFEHÉRVÁRI KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA SZÉKESFEHÉRVÁRI KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERV 1-8. évfolyam Módosítva Székesfehérvár 2015. TARTALOMJEGYZÉK 1. A helyi tanterv célja, koncepciója... 3 2. Tantárgyi rendszer és óraszámok...

Részletesebben

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM JUHÁSZ GYULA PEDAGÓGUSKÉPZŐ KAR TEHETSÉGGONDOZÁSI PROGRAMJA

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM JUHÁSZ GYULA PEDAGÓGUSKÉPZŐ KAR TEHETSÉGGONDOZÁSI PROGRAMJA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM JUHÁSZ GYULA PEDAGÓGUSKÉPZŐ KAR TEHETSÉGGONDOZÁSI PROGRAMJA Szeged, 2013. május 15. 1 SZTE JGYPK TEHETSÉGGONDOZÁSI PROGRAM Tartalom 1. A Program célja 2. A tehetséggondozás jelentősége

Részletesebben

AKKREDITÁCIÓS ÚTMUTATÓ SEGÉDLETE

AKKREDITÁCIÓS ÚTMUTATÓ SEGÉDLETE AKKREDITÁCIÓS ÚTMUTATÓ SEGÉDLETE Piros beszúrás, lila törlendő, zöld magyarázat. PI INTÉZMÉNYI AKKREDITÁCIÓS ELJÁRÁS JELENTÉSE (Második akkreditációs értékelés) 2007/10/XI/1. sz. MAB határozat KECSKEMÉTI

Részletesebben

Kémia: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa:

Kémia: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa: 1 óra Kémiai kötések és kölcsönhatások halmazokban: Anyai rendszerek: Kémiai

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS szakmai gyakorlati képzési feladatok ellátására (nem költségvetési szerv esetén)

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS szakmai gyakorlati képzési feladatok ellátására (nem költségvetési szerv esetén) amely létrejött, egyrészről a Szent István Egyetem EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS szakmai gyakorlati képzési feladatok ellátására (nem költségvetési szerv esetén) Székhely: 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1.

Részletesebben

A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE 2009/2010. tanév ÓVODÁK ARÉNA ÓVODA

A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE 2009/2010. tanév ÓVODÁK ARÉNA ÓVODA 1.sz. melléklet A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE 2009/2010. tanév ÓVODÁK ARÉNA ÓVODA A szervezeti felépítés átalakítását nem terveztük. ÖMIP célok A fenntartó minden intézményre érvényes

Részletesebben

70/2008. (V. 29.) Kgy. Határozat. Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózati működtetési és fejlesztési tervének kiegészítése

70/2008. (V. 29.) Kgy. Határozat. Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózati működtetési és fejlesztési tervének kiegészítése 70/2008. (V. 29.) Kgy. Határozat Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózati működtetési és fejlesztési tervének kiegészítése A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Baranya megye

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Nevelési program helyi tanterv. Átdolgozott változat 2014.09.15.

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Nevelési program helyi tanterv. Átdolgozott változat 2014.09.15. PEDAGÓGIAI PROGRAM Nevelési program helyi tanterv Átdolgozott változat 2014.09.15. Készült és átdolgozásra került a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet,

Részletesebben

PÓTFELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. a 2012/2013. tanévre. Alapképzések. (nappali, levelező és távoktatási tagozat)

PÓTFELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. a 2012/2013. tanévre. Alapképzések. (nappali, levelező és távoktatási tagozat) PÓTFELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2012/2013. tanévre Alapképzések (nappali, levelező és távoktatási tagozat) Budapest, 2012. július Budapesti Gazdasági Főiskola TARTALOMJEGYZÉK ALAPKÉPZÉS (BA/BSC) NAPPALI TAGOZAT...

Részletesebben

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. Érdi Tankerület. OM azonosító: 037768 KLIK azonosító: 123008

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. Érdi Tankerület. OM azonosító: 037768 KLIK azonosító: 123008 A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Érdi Tankerület SZÁZHALOMBATTAI EÖTVÖS LORÁND ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Készítette: Rigó Katalin intézményvezető Készítés dátuma: 2013. márc.31. Jóváhagyta:

Részletesebben

A Budapesti Korai Fejlesztő Közponban működő Óvoda pedagógiai programja és tanterve. Készítették: László Tímea és Kapronyi Ágnes 2015.

A Budapesti Korai Fejlesztő Közponban működő Óvoda pedagógiai programja és tanterve. Készítették: László Tímea és Kapronyi Ágnes 2015. A Budapesti Korai Fejlesztő Közponban működő Óvoda pedagógiai programja és tanterve Készítették: László Tímea és Kapronyi Ágnes 2015. Tartalomjegyzék I. ÓVODÁNK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA... 3 1.1. ADATLAP...

Részletesebben

ÚJVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA MUNKATERV

ÚJVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA MUNKATERV ÚJVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA MUNKATERV 2012/2013 TARTALOM I. A TANÉVI FELADATOKAT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK II. A 2012/2013-OS TANÉV FELADATTERVE III. RENDEZVÉNYTERV IV. KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK 1. ÓRAKERETSZÁMÍTÁS

Részletesebben

AZ ERZSÉBETVÁROSI KÉTTANNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISKOLA ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA

AZ ERZSÉBETVÁROSI KÉTTANNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISKOLA ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA AZ ERZSÉBETVÁROSI KÉTTANNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISKOLA ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2014 Az Erzsébetvárosi Kéttannyelvű Általános Iskola, Szakiskola és Szakközépiskola 2011. július 2-ával

Részletesebben

A mentorfelkészítés rendszere, próbája, a mentorképzés szakterületi előkészítése

A mentorfelkészítés rendszere, próbája, a mentorképzés szakterületi előkészítése A,, EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TÁMOP -.. - / /B/KMR PÁLYÁZAT.. ALPROGRAM A mentorfelkészítés rendszere, próbája, a mentorképzés szakterületi előkészítése A kiadást támoga a: TÁMOP -.. - / /B/KMR PÁLYÁZAT..

Részletesebben

A tantárgygondozó szaktanácsadás folyamata és dokumentumai

A tantárgygondozó szaktanácsadás folyamata és dokumentumai A tantárgygondozó szaktanácsadás folyamata és dokumentumai Tanító, tanár Készítették: 1. alprojekt vezető szaktanácsadók Kézy Ágnes Koczor Margit Simon Mária Budapest, 2014. szeptember Fax: (+36-1) 235-7202

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT - II. RÉSZ - HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT - II. RÉSZ - HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT - II. RÉSZ - HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER A Wekerle Sándor Üzleti Főiskola Szenátusa a a nemzeti felsõoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Ftv.),

Részletesebben

Szent-Györgyi Albert Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium PEDAGÓGIAI PROGRAMJA HELYI TANTERVE. Ajka, 2010.

Szent-Györgyi Albert Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium PEDAGÓGIAI PROGRAMJA HELYI TANTERVE. Ajka, 2010. Szent-Györgyi Albert Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ÉS HELYI TANTERVE Ajka, 2010. 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Az iskolában folyó nevelő- oktató munka pedagógiai alapelvei -6-2.

Részletesebben

A soproni EÖTVÖS JÓZSEF EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

A soproni EÖTVÖS JÓZSEF EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA A soproni EÖTVÖS JÓZSEF EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA Pedagógiai Programja 2015 BEVEZETÉS... 4 1. NEVELÉSI PROGRAM... 4 1. 1. Az iskola rövid története... 4 1. 2. Nevelési alapcélok,

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2007. június 25-i ülésre

ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2007. június 25-i ülésre ELŐTERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2007. június 25-i ülésre Tárgy: A zirci Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Pedagógiai Programjának módosítása Előadó: Wohlfart

Részletesebben

Györffy István Katolikus Általános Iskola. Szervezeti és Működési Szabályzata. Fenntartó által jóváhagyva: a számú határozat alapján

Györffy István Katolikus Általános Iskola. Szervezeti és Működési Szabályzata. Fenntartó által jóváhagyva: a számú határozat alapján Györffy István Katolikus Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata 2015 Fenntartó által jóváhagyva: a számú határozat alapján Tartalomjegyzék 1. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI... 4 1.1.

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Óbudai Nagy László Általános Iskola. 1032 Budapest, Zápor utca 90. (székhely) 1035 Budapest, Váradi utca 15/b.

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Óbudai Nagy László Általános Iskola. 1032 Budapest, Zápor utca 90. (székhely) 1035 Budapest, Váradi utca 15/b. PEDAGÓGIAI PROGRAM Óbudai Nagy László Általános Iskola 1032 Budapest, Zápor utca 90. (székhely) 1035 Budapest, Váradi utca 15/b. (telephely) Nevelőtestületi elfogadás dátuma: 2013. március 25. Fenntartói

Részletesebben

I. INTÉZMÉNYI ADATOK II. BEVEZETÉS

I. INTÉZMÉNYI ADATOK II. BEVEZETÉS I. INTÉZMÉNYI ADATOK Az intézmény neve: Baross Gábor Általános Iskola Székhelye: Budapest, XXII. Dózsa György út 84-94. Fenntartó: Budapest, XXII. kerület Önkormányzata Működési terület: általános iskola

Részletesebben

A vizuális projekt, mint eszköz a kompetenciafejlesztésre a pedagógusképzésben

A vizuális projekt, mint eszköz a kompetenciafejlesztésre a pedagógusképzésben A vizuális projekt, mint eszköz a kompetenciafejlesztésre a pedagógusképzésben WIEDERMANN Katalin Apor Vilmos Katolikus Főiskola, Vác widi.kati@gmail.com A kulcskompetenciák Napjainkban a pedagógus szerepe

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola 2015 PEDAGÓGIAI PROGRAM Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola 1 I. I. Helyzetelemzés... 5 1. Az iskola rövid története..5 2. Középiskolánk hivatalos adatai...6 3. Az iskola és környezete...7

Részletesebben

A Mikszáth Kálmán Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Kollégium. 2013/2014-es tanév munkaterve

A Mikszáth Kálmán Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Kollégium. 2013/2014-es tanév munkaterve A Mikszáth Kálmán Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Kollégium 2013/2014-es tanév munkaterve Készítette: Herczegné Varga Ilona igazgató Érvényessége: 2013.09.01-jétől 2014.08.31-ig Nevelőtestület

Részletesebben

Debreceni Szakképzési Centrum

Debreceni Szakképzési Centrum Telefonszám: 52/437-311 Debreceni Szakképzési Centrum A Felnőttképzési Tevékenység Minőségbiztosítási Kézikönyve (FTMK) Érvényességi terület: Jelen kézikönyv az intézmény minőségbiztosítási rendszerének

Részletesebben

Estefánné Varga Magdolna Magyar István Eszterházy Károly Főiskola estefan@ektf.hu; magyi@ektf.hu

Estefánné Varga Magdolna Magyar István Eszterházy Károly Főiskola estefan@ektf.hu; magyi@ektf.hu Estefánné Varga Magdolna Magyar István Eszterházy Károly Főiskola estefan@ektf.hu; magyi@ektf.hu A MESTERTANÁRKÉPZÉS GYAKORLATAINAK HÁLÓZATI TÁMOGATÁSA A közelmúlt korszerűsítési folyamata több új elemmel

Részletesebben

Felsőgallai Széchenyi István Általános Iskola

Felsőgallai Széchenyi István Általános Iskola Ápold a múltat, őrizd a jelent, nézz a jövőbe! (Neumann János) A Felsőgallai Széchenyi István Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata Készült: Tatabánya, 2013. március 31. Módosítva: Tatabánya,

Részletesebben

Intézményi Minőségirányítási Program

Intézményi Minőségirányítási Program Belvárosi Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Intézményi Minőségirányítási Program Készítette: Nagy Sándor, igazgató Véleményezte: Szülői képviselet: Diákönkormányzat: Elfogadta: Alkalmazotti

Részletesebben

AZ 5. SZÁMÚ ÁLTALÁNOS ISKOLA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

AZ 5. SZÁMÚ ÁLTALÁNOS ISKOLA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA AZ 5. SZÁMÚ ÁLTALÁNOS ISKOLA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA 2008. Tartalom 1. AZ INTÉZMÉNY MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ALAPJAI... 4 1.1 AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA...4 1.2 MINŐSÉGÜGYI ELŐZMÉNYEK...6 1.3 AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI

Részletesebben

FARAGÓ UTCAI ÓVODA HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA. Faragó Utcai Óvoda 4029 Debrecen, Faragó u. 20-22.

FARAGÓ UTCAI ÓVODA HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA. Faragó Utcai Óvoda 4029 Debrecen, Faragó u. 20-22. FARAGÓ UTCAI ÓVODA HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Faragó Utcai Óvoda 4029 Debrecen, Faragó u. 20-22. Intézmény OM - azonosítója: 030871 Készítette: a Faragó Utcai Óvoda nevelőtestülete Legitimációs eljárás

Részletesebben

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM BENEDEK ELEK PEDAGÓGIAI KAR KARI ÖNÉRTÉKELÉS 2008 2012. Elfogadva a Kari Tanács 17/2013.02.26. sz. határozatával.

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM BENEDEK ELEK PEDAGÓGIAI KAR KARI ÖNÉRTÉKELÉS 2008 2012. Elfogadva a Kari Tanács 17/2013.02.26. sz. határozatával. NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM BENEDEK ELEK PEDAGÓGIAI KAR KARI ÖNÉRTÉKELÉS 2008 2012 Elfogadva a Kari Tanács 17/2013.02.26. sz. határozatával. TARTALOMJEGYZÉK 1. A KAR ÁLTALÁNOS HELYZETKÉPE... 5 1.1. Vezetői

Részletesebben

Nemzeti alaptanterv 2012 NEMZETI ALAPTANTERV I. RÉSZ AZ ISKOLAI NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA TARTALMI SZABÁLYOZÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI SZINTJEI

Nemzeti alaptanterv 2012 NEMZETI ALAPTANTERV I. RÉSZ AZ ISKOLAI NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA TARTALMI SZABÁLYOZÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI SZINTJEI NEMZETI ALAPTANTERV I. RÉSZ AZ ISKOLAI NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA TARTALMI SZABÁLYOZÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI SZINTJEI 1. A KÖZNEVELÉS FELADATA ÉS ÉRTÉKEI A hazánk Alaptörvényében megfogalmazott feladatokat szem előtt

Részletesebben

SZENT PÁL AKADÉMIA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZENT PÁL AKADÉMIA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT SZENT PÁL AKADÉMIA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2015. Tartalom A Szabályzat hatálya 4 I. fejezet: A Szent Pál Akadémia szervezete és működése 4 A Szent Pál Akadémia alapítása és fenntartása; székhelye,

Részletesebben

A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE 2011/2012. tanév ALAPFOKÚ NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK

A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE 2011/2012. tanév ALAPFOKÚ NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE 2011/2012. tanév ALAPFOKÚ NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK Aranyhíd Nevelési-Oktatási Integrációs Központ A minőségirányítási program végrehajtásának

Részletesebben

A BALASSI BÁLINT TAGISKOLA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

A BALASSI BÁLINT TAGISKOLA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA A BALASSI BÁLINT TAGISKOLA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA 2 A Fenntartó: Eger-Egerbakta-Egerszalók-Demjén Intézményfenntartó Mikrotársulás 3300 Eger, Dobó tér 2. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata (gesztor

Részletesebben

Regionális Szociális Forrásközpont Közhasznú Nonprofit Kft.

Regionális Szociális Forrásközpont Közhasznú Nonprofit Kft. Regionális Szociális Forrásközpont Közhasznú Nonprofit Kft. SZAKMAI BESZÁMOLÓ 2015. Regionális Szociális Forrásközpont Közhasznú Nonprofit Kft. 9700 Szombathely, 11-es Huszár út 116. Preambulum A Forrásközpont

Részletesebben

Pályázat: tagintézmény-vezető (Széchenyi) Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 4 SZAKMAI HELYZETELEMZÉS... 8

Pályázat: tagintézmény-vezető (Széchenyi) Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 4 SZAKMAI HELYZETELEMZÉS... 8 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 4 SZEMÉLYES MOTIVÁCIÓ... 4 AZ INTÉZMÉNYBEN VÉGZETT EDDIGI TEVÉKENYSÉGEM BEMUTATÁSA... 5 SZAKMAI HELYZETELEMZÉS... 8 AZ INTÉZMÉNY KÖRNYEZETÉNEK BEMUTATÁSA... 9 Az oktatási rendszer

Részletesebben

GYAKORLATI KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ Csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó szakos hallgatók részére

GYAKORLATI KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ Csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó szakos hallgatók részére GYAKORLATI KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ Csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó szakos hallgatók részére GYAKORLATI KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ Csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó szakos hallgatók részére Kedves Hallgató! Ön

Részletesebben

Az óvodapedagógus és tanító ideát szolgáló gyakorlati képzés fő jellemzőinek meghatározása, alapelvek

Az óvodapedagógus és tanító ideát szolgáló gyakorlati képzés fő jellemzőinek meghatározása, alapelvek Az óvodapedagógus és tanító ideát szolgáló gyakorlati képzés fő jellemzőinek meghatározása, alapelvek Sontráné dr. Bartus Franciska VÁZLAT: 1. Bevezetés 2. A gyakorlati képzés törvényi háttere, meghatározó

Részletesebben

KÖZLEMÉNY. a pedagógusképző felsőoktatási intézmények által 2003 ra meghirdetett, pedagógus szakvizsgára felkészítő képzésekről

KÖZLEMÉNY. a pedagógusképző felsőoktatási intézmények által 2003 ra meghirdetett, pedagógus szakvizsgára felkészítő képzésekről KÖZLEMÉNY a pedagógusképző felsőoktatási intézmények által 2003 ra meghirdetett, pedagógus szakvizsgára felkészítő képzésekről A közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény határozza

Részletesebben