17. AZ ÁLLANDÓ EMELKEDÉSŰ CSAVAR- FELÜLETEK GYÁRTÁSGEOMETRIÁJA [40] Az ívelt profilú hengeres csigahajtások gyártásának fejlesztése
|
|
- Renáta Bodnárné
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 7. AZ ÁLLANDÓ EMELKEDÉSŰ CSAVAR- FELÜLETEK GYÁRTÁSGEOMETRIÁJA [4] 7.. Az ívelt profilú hengeres csigahajtások gyártásának fejlesztése A szerző korábban a DIGÉP-ben konstruktőrként dolgozott és az általa végzett vizsgálatok [4, 56] egyértelműen megmutatták, hogy technikai adottságaink, valamint a csigahajtások jellemzőinek összevetése alapján a hengeres csigahajtások között az ívelt profilú csigahajtást célszerű tovább fejleszteni, ill. gyártani, pl. a dróthuzó gépek számára [4] [67].
2 E fejezetben, a tengelymetszetben körív profilú csigahajtás előállítása lesz érintve, amelynek egzakt gyártását a [4, 49, 57] munkáiban közölte a szerző. A gyártást a rendelkezésünkre álló KM-5 típusú Mátrix licence alapján a Csepel Művek Szerszámgépgyárában gyártott gépen oldottuk meg. A gépen lévő korongszabályozási lehetőségek miatt, valamint a csiga ellenőrzésének egyszerűsítésére - az eredetileg normálmetszetben lévő körív profilt - a csiga tengelymetszetébe helyeztük át [4].
3 A körív alkotó tengelymetszetben való elhelyezésének lehetőségét Krivenko. I. Sz. is felvetette [9]. Megfontolásai szerint ugyanis a csiga üzemelési viszonyai ez esetben lennének optimálisak. Az egzakt módon való gyártás megoldatlansága miatt azonban (szerinte az ilyen csigát csak esztergán lehet legyártani) e típusú csiga helyett ún. "ekvivalens" csigát gyártott. Ezen hajtópárnál bizonyos mértékű alakhiba mellett történik a gyártás, amelynek a fenti csiga megközelítése a célja.
4 A főmetszetben elhelyezett geometriai méreteket és a gyártandó csiga profilját az 7.. ábra szemlélteti, az x y z álló koordináta-rendszerben. A gyártásra javasolt körív profilú csiga profilját a főmetszetben a - - ρ ax és K méretek határozzák meg, ahol: - ρ ax : a fog ívelésének sugara, - K: a csigaorsó tengelyvonalától a köríves alkotó középpontjáig terjedő távolság. - A szerszám profileltolás tényezője,8 x,5
5 A tengelymetszetben körív profilú csiga alkalmazási célszerűségét az alábbiak is alátámasztják: a kapcsolódás méretét jellemző egyenletek (csiga csavarfelületeinek egyenlete), a kerék fogfelületeinek, az érintkezési görbéknek, a csiga profilalkotójának egyenlete, a kerék fogainak hasonló összefüggései, stb., egyszerűbbek. A vizsgálatok [4] azt mutatták, hogy a legjobb eredményt szilárdsági és üzemeltetési minőség szempontjából abban az esetben kapjuk, ha az alkotó ellipszis vagy kör. Ugyanakkor az egyszerűsítés céljából a körprofilnak további előnyei vannak. A gyártás során a csiga és a lefejtő maró ellenőrzése lényegesen egyszerűbb, a szerszámok profiljai könnyebben előállíthatóak.
6 Meg kell jegyezni, hogy a többi ívelt profilú csigahajtás hasonló összefüggései lényegesen terjedelmesebbek.
7 7.. ábra A tengelymetszetben körív alkotóval rendelkező csiga profilja és geometriai jellemzői
8 7... A főmetszetben körív alkotójú csavarfelület elemzése, egyenlete A hengeres csavarfelületet egy a főmetszetben (axiális metszet) elhelyezett ρ ax sugarú körrel képezzük. A körívet a z tengely körül elforgatjuk, közben az állandó p emelkedési paraméternek megfelelően tengelyirányban elmozdítjuk (7.. ábra). A z elmozdulás, ϑ szögelfordulás és p emelkedési paraméter közötti kapcsolat: ) z = p ϑ (7.)
9 azaz p nem más, mint az egységnyi ϑ ) szögelfordulásnak ( radián) megfelelő tengelyirányú elmozdulás. Az alkotó körív pontjai a leképzés folyamán egy körülfordulás alatt azonos p z emelkedésű csavarvonalakat írnak le, ez a csavarfelület emelkedése is egyben: p z = π p (7.)
10 A p értéke ennek megfelelően: p = p z π = d tgγ = m z, (7.3) ahol: p z = p x z = m π z a menetemelkedés γ : a csiga osztóhengeri emelkedési szöge z : a csigafogak száma
11 A csavarfelület, - amely axiális metszetében körív alkotóval rendelkezik - esztergapadon is legyártható (azaz leképezhető). A leképzéshez, szükséges paraméterek, illetve geometriai jelek a 7.. ábrában láthatók.
12 7.. ábra A tengelymetszetben körívalkotóval rendelkező csiga profilja, a felület származtatásának vázlata [53]
13 Az ηo ζ síkban fekszik a szerszám homloklapja, azaz a kés forgácsoló éle, amely ρ ax sugarú körívvel van meghatározva. A csavarfelület egyik oldalát a mozgásban lévő kés az - él szakaszával készíti. Mivel megmunkáláskor az - forgácsolóél a csavarfelület alkotója, amely csavarmozgást végez, a készítendő csigához, mint munkadarabhoz viszonyítva, ezért az K F (x F, y F, z F ) koordináta-rendszer origója (O F pont) a munkadarab tengelyvonala mentén folyamatosan haladó mozgást végez, az KSZ (ξ, η, ζ) koordináta-rendszerhez képest.
14 A p paraméternek pozitív vagy negatív előjele lehet annak megfelelően, hogy jobb vagy bal sodrású a csavarmozgás, illetve jobb vagy bal emelkedésű a csavarfelület. A koordináta transzformáció felhasználásával az K F (x F, y F, z F ) és a K SZ (ξ, η, ζ) rendszerek között a 7.. és 7.3. ábra alapján az összefüggések felírhatók.
15 7.3. ábra A csiga testéhez kötött KF (xf, yf, zf) forgó és az KSZ (ξ, η, ζ) szerszámhoz kötött koordináta-rendszerek kapcsolata
16 A fogfelületek vizsgálatánál a kinematikai módszert alkalmaztuk. A kinematikai módszernél szükséges koordináta transzformációnál homogén koordinátákkal dolgozunk [9]. Ez azért szükséges, mert a transzformációban szereplő koordináta-rendszerek kezdőpontja nem esik egybe. A transzformáció tehát nem tiszta forgatásból, hanem a koordinátarendszerek megfelelő kezdőpont áthelyezéséből is áll (csavarmozgás). Fentiek szerint a K SZ (ξ, η, ζ) rendszerből a K F (x F, y F, z F ) rendszerbe való áttérés (a transzformáció) mátrixa a 7.3. ábra alapján:
17 M F, sz = cosϑ sin ϑ sin ϑ cosϑ p ϑ (7.4) ahol ϑ a munkadarab elfordulási szöge megmunkáláskor meghatározza a kés forgácsoló él η, O, ζ és x F, y F, z F síkjának egymáshoz viszonyított helyzetét (eltolódását).
18 Miután a profil alkotója az η,o,ζ síkon fekszik (tengelymetszetben) a profilalkotó egyenlete a 7.4. ábra alapján egyszerűen felírható. A profilalkotón elhelyezkedő bármelyik pont: M M j b, η, η M M,, + ρ ρ ax ax ( K η) ( K η) jobb fogoldalon bal fogoldalon (7.5) koordinátáival meghatározható.
19 7.4. ábra A főmetszeti alkotó meghatározása
20 A transzformáció: r r F = MF,sz rsz (7.6) ahol: r sz : a K sz szerszám koordináta rendszerben felírt szerszámél vagy vezérgörbe egyenlete (körív profilú csiga esetén a 7.5 képlet szerint).
21 A kijelölt művelet elvégzése után a csiga fogfelületének egyenletrendszerét felírhatjuk: r F = M F,sz r sz = cosϑ sin ϑ sin ϑ cosϑ p ϑ ρ ax η (K t sz η) (7.7) Ezzel a csiga jobboldali csavarfelületének paraméteres egyenletrendszerét megkapjuk a forgó koordináta rendszerben. Az egyenletek felírásánál figyelembe véve a 7.3. ábra szerinti ϑ forgásértelmét, - amely ez esetben negatív - kapjuk:
22 = = + = = = = = = = = profil bal t t η) (K ρ p z cos η y sin η x jobb profil t t η) (K ρ p z cos η y sin η x sz F ax F F F sz F ax F F F ϑ ϑ ϑ ϑ ϑ ϑ (7.8)
23 A csigatesthez kötött K F koordináta rendszerből az S álló koordináta rendszerbe való transzformáció mátrixa: a 7.5. ábra alapján ábra Az alkalmazott K álló K F forgó és K SZ szerszám koordinátarendszerek közötti kapcsolat
24 M,F = cosϕ sin ϕ sin ϕ cosϕ p ϕ (7.9) A transzformáció: r r M,F rf = (7.)
25 A behelyettesítések elvégzése után: cosϕ sin ϕ η sin ϑ r sin ϕ cosϕ η cosϑ = p ϕ p ϑ ρ ( K η) ax (7.) ahol ϕ a K F és K koordináta-rendszerek közötti elfordulási szög értéke, (pϕ =z a csigaorsó ϕ szögre való elforduláskor a csavarvonal felület tengelyirány elmozdulási nagysága).
26 A műveletek elvégzésével megkapjuk a csigaorsó jobboldali csavarfelületének egyenletrendszerét az álló koordináta rendszerben: x y z = η sin ϑ cos ϕ = η cos ϑ cos ϕ = p η cos ϑ sin ϕ = η sin η sin ϑ sin ϕ = η cos ( ϑ + ϕ ) ( ϑ + ϕ ) ( ) ( ) ϑ + ϕ ρ K η ax (7.
27 Ha az álló koordináta rendszert a csigatesten úgy toljuk el, hogy az x O y sík a fog szimmetria síkja legyen, a z koordinátához hozzá kell adnunk a szükséges z ax eltolási értéket, amivel a (7.) egyenlet módosul. Ezen kívül bevezetjük a ϑ+ϕ = Θ jelölést.(7.6. ábra) x y z = η sinθ; = η cosθ; = p Θ ρ ax (K η) + z ax.. (7.3)
28 7.6. ábra A csiga és csigakerék kapcsolódási tartománya, az η és Θ paraméterek kapcsolata
29 A csavarfelületet elegendő a csigának a csigakerék teste felőli részen vizsgálni, amely a x O z sík alatt helyezkedik el és a kapcsolódási tartományban található (7.6. ábra). A csigaorsó ezen szakaszának ponthalmaza az alábbi értékek között van: 9 Θ 7 r l η r f ahol r fl a csigaorsó fejhengerének sugara és r ll a csigaorsó lábhengerének sugara.
30 A z ax értékét a Θ = 8, z = Sa / és a 7.4. ábra alapján ζ értékének a (7.3) egyenletrendszer harmadik egyenletébe való helyettesítéssel nyerjük: ζ = ρ ax ( K η) = ρ cosδ ax ax (7.4) z z ax ax = = ahol: S S a a p π ρ p π + ρ cosδ cosδ ax ax ax ax jobb oldali menetprofil bal oldali menetprofil (7.5) S: az osztóhengeren mérhető fogszélesség a az; axiális metszetben, δ ax : pedig az osztóköri profilszög az axiális metszetben.
31 A (7.3) és (7.4) meghatározzák a csavarmenet jobb oldali profilgörbéjét a K (x,y,z ) álló koordinátarendszerben. A baloldali profilgörbe az O y tengelyhez viszonyítva szimmetrikusan helyezkedik el. Ezért 8 -os átfordítás után (a felfogó csúcsok között) azonos kinematikai elrendezés mellett munkálhatjuk meg a másik fogoldalt.
32 A fenti egyenleteket fel tudjuk használni a szerszám profiljának kiszámításánál (pl. maró stb.) ellenőrző idomszerek készítéséhez, a kapcsolódás vizsgálatához stb. A 7.. ábra szerinti, az axiális metszetben körívprofilú csigaorsó alkalmazási célszerűségét az alábbiak támasztják alá: a kapcsolódás méretét jellemző egyenletek (csiga csavarfelületeinek egyenlete) a kerék csavar felületeinek egyenlete, az érintkezési görbék egyenlete, a csigaorsó profilalkotójának egyenlete, a kerék fogainak hasonló összefüggései, valamint a fogvastagságának összefüggései, stb. egyszerűbbek, ezért a méretek könnyebben számíthatók és szilárdságilag is könnyebben méretezhető a hajtás.
33 A csigaorsó és a megmunkálásánál szükséges, a marók ellenőrzésére alkalmazható idomszerek profilja, valamint a csigaorsó megmunkálására alkalmazott kések profiljai egyszerű összefüggésekkel meghatározhatók és egyszerűen gyárthatók. Megjegyezzük, hogy a többi típusú ívelt profilú csavarmeneteknél az előbbiekben levezetett összefüggések nagyon bonyolultak, terjedelmesek.
34 7... A csiga befejező megmunkálásának elemzése, egzakt megoldása A csigák menetvágása esztergán nem okoz profiltorzulást, de köszörülésnél profiltorzulás lép fel, különösen nagy emelkedésű csigáknál, ha a szerszám nincs megfelelően profilozva (lefejtve). Ez a torzulás növekszik a korong átmérőjének növekedésével. A profiltorzulás mibenléte az alábbi szemlélet alapján belátható. A csigaköszörülés felfogható úgy, mintha a megmunkálást köszörűkorong helyett több, végtelen nagy számú ütőkéssel végeznénk. Helyes profilt csak egyedül a normálmetszetben dolgozó kés adna.
35 A kés azonban begördül a normálsíkba, és a síkból kigördülve elhagyja a menetszelvényt, ekkor a kés fej- és lábrésze behatol a csavarfelületbe, tehát a felület károsodik. Ebből következik, hogy a normálmetszetben szükséges menetprofil hiányos lesz, vagyis a normálmetszetben torz csavarfelületet kapunk, amely maga után vonja a főmetszet torzulását is. Az így megmunkált csiga tehát geometriailag nem helyes. Feladatunk a korong profilját úgy meghatározni, hogy a csigafelület axiális metszetben ne szenvedjen torzulást, és mindig a kívánt, illetve előírt profilú legyen.
36 Ehhez a korong azon részeit, amelyek a teljes menetszelvényből a hiányzó részeket forgácsolják le, el kell távolítanunk. Ha rendelkeznénk egy olyan profilú gyémánt csigával, mint amilyet köszörülni szeretnénk, a korong profilozása egyszerűen elvégezhető lenne. Ekkor lemorzsolnánk a korong azon részeit, amelyek a hiányzó profilt hozzák létre. Miután ilyen szerszámunk nincs, és az ilyen gyémánt csiga előállítása költséges, nem is lenne célszerű ennek előállítása. E módszer helyettesítésére szolgál a szerző által tervezett és javasolt új korongszabályozó (lefejtő) berendezés.
37 A készülék lényege, hogy az adott csigának - amelyet köszörülni akarunk - az alkotó kör sugarát (ρ ax ) a meghatározott helyzetekbe tudjuk hozni, és le tudjuk gördíteni a köszörűkorong előtt. A korongot γ közepes emelkedési szöggel bedöntjük, a korongszabályozó készüléket (a lefejtő berendezést) pedig a főorsó tengelyvonalában (csiga tengelye) helyezzük el (7.7. és 7.8. ábra). Különösen nagy menetemelkedés esetén, az alámetszés elkerülése miatt nagyobb (γ>γ ) szög beállítása lehet indokolt.
38 A köszörűkorong I-I tengelye és a csiga III-III tengelye közötti távolság az ismert adatokkal (7.8. ábra) az alábbiak szerint számítható: A sz = K + r sz - h sz (7.6) A gyémántcsúcsot egyenes pályán mozgató mechanizmus alkalmazásával, az egyenes alkotójú csigák köszörüléséhez is a köszörűkorong ugyanezen elven alkalmazható.
39 7.7. ábra A köszörűkorong bedöntése γ osztóhengeri emelkedési szöggel [49]
40 7.8. ábra A lefejtő-szabályzó készülék (Dudás féle) működésének elve [49]
41 7.9. ábra A lefejtő-szabályozó készülék működési ábrája [49]
42 7.. ábra A korong lefejtő szabályozásának elve [49]
43 7.. ábra A korongprofilozó berendezés munkahelyzetben (δa megmunkálása)
44 7..3. A csiga befejező megmunkálásának - köszörűkorong profil gyártásgeometriai kérdései Köszörűkorong szerszámfelület egyenletrendszere A csavarfelületnek köszörűkoronggal való kialakítását úgy tekintjük, mint a csigának a csigakerékkel való kapcsolódását, amikor azok tengelyei által bezárt szög azonos a korong γo bedöntési szögével.
45 Ezen feltétel mellett határozzuk meg a karakterisztikának, illetve a köszörűkorongnak, mint burkolt felületnek az egyenletét. A kapcsolódásban résztvevő oldalfelületeknek mozgásátadáskor folytonos, kölcsönös érintkezésben kell lenniük. Mivel az ilyen felületeket a viszonylagos mozgásban egy független paraméter határozza meg, így egyparaméteres felületsereg burkolt felületének meghatározási módszerét kell vizsgálnunk. A fogfelületek vizsgálatához hasonlóan az itt szükséges koordináta transzformációknál is homogén koordinátákkal dolgozunk.
46 Ismert a csiga felületének kétparaméteres (η, ϑ) egyenlete (7.7) az K F (x F, y F, z F ) forgó koordinátarendszerben valamint a csiga és köszörűkorong mozgása az álló K (x, y, z ) koordináta rendszerhez viszonyítva. Ehhez a csiga felületseregének egyenletét az K F forgó koordináta rendszerből az K F (x F,y F,z F ) korong koordináta-rendszerbe transzformáljuk, ahol a csigafelületnek felületseregét kapjuk a ϕ szögelfordulási paraméter függvényében. Felírjuk a fogfelületek (csiga - köszörűkorong) kapcsolódásának feltételi egyenletét.
47 A fogfelületek kapcsolódásának feltételi egyenlete és a felületsereg egyenleteinek együttes megoldása adja a karakterisztikát, illetve a burkolt korong egyenleteit. Úgy kell meghatároznunk a -es tag fogprofilját, mint az -es tag fogprofiljának burkoló görbéjét a viszonylagos mozgásban. A karakterisztika z tengely körüli megforgatásával a köszörűkorong felületét kapjuk.
48 Az l-es tagnak - a csigának - a felülete (7.7), ismeretében határozzuk meg a felületet, amelyet közvetlen mozgásleképzéssel a tagon ki kell alakítani ahhoz, hogy az egymással folytonosan vonal menti érintkezésben lévő A és A felületek segítségével a mozgás átadása az. tagról a. tagra, az d ϕ ω () i = = = () d ϕ ω állandó (7.7) törvényszerűség szerint menjen végbe.
49 A kitérő tengelyű hajtás vizsgálatához legalább 3 koordináta - rendszert kell felvenni (7.. ábra), ez esetben 4 koordináta - rendszert alkalmazunk:
50 7.. ábra Koordinátarendszerek kapcsolata a köszörülés vizsgálatánál
51 Alkalmazott koordináta rendszerek (minden esetben jobbsodrásúak): K F koordináta-rendszer: a csigatesthez kötött koordináta-rendszer, ebben határozzuk meg a csavarfelület η és ϑ paraméteres egyenletét. K koordináta-rendszer: az állványhoz kötött álló koordináta-rendszer, melynek z tengelye egybeesik a csigatest z F, tengelyével. K koordináta - rendszer: az állványhoz kötött álló koordináta-rendszer, melynek z tengelye egybeesik a korong z F tengelyével. K F koordináta-rendszer: a köszörűkoronghoz kötött koordináta-rendszer, melynek z F tengelye γ szöget zár be a csigatest z F tengelyével.
52 Az -es taghoz kötött koordináta-rendszer kezdőpontja alaphelyzetben (t= időpontban) egybeesik az K álló koordináta-rendszer kezdőpontjával. A -es tag tengelyéhez kötött K álló koordináta-rendszernek az K álló rendszerhez viszonyított relatív helyzetét az r O O a = = y = állandó (7.8) vektorral lehet megadni.
53 Az elemek forgástengelye z, illetve a z tengely, amely körül az egyes tagok ω ( ) ( ) [ ] = ω = s z (7.9) felvétele esetén ω ( ) = ω ( ) = i ω ( ) [ s ] z (7.) szögsebességgel forognak, és a t=t = időpillanatban ϕ =, illetve ϕ = helyzetet foglalnak el.
54 Mivel adott a burkolt A csigafelületet leíró r F = r F ( η; ϑ) (7.) kétparaméteres vektor - skalár függvény az K F koordináta-rendszerben, úgy a homogén koordináták bevezetésével ugyanazon felületi pont helyvektorai az egyes koordináta- rendszerekben a megfelelő transzformációs mátrixok segítségével írhatók fel: r r M,F F = (7.)
55 ahol: r r M,F F r F = (7.3) = M F,F r M,F a forgó K F és álló K koordináta-rendszerek F közötti transzformáció mátrixa, M,F =M, M,F a forgó K F és a köszörűkorong K koordináta rendszere közötti transzformáció (7.4) mátrixa, álló M F,F =M F, M, M,F a forgó K F és a forgó K F koordináta-rendszer közötti transzformáció mátrixa, r r r, r, r F ugyanazon pont helyvektora az K,K illetve a K F koordináta-rendszerben.
56 Az alábbiakban meghatározzuk a transzformációs mátrixokat. A koordináta-rendszerek közötti elsődleges kapcsolatokat az alábbi relációkban értelmezzük: K F K ; K K F K K ; K K K F K ; K K F K F -K koordináta-rendszerek közötti kapcsolat a 7.3. ábra alapján értelmezhető.
57 7.3. ábra K F és K koordináta-rendszerek kapcsolata
58 ϕ ϕ ϕ ϕ ϕ = p cos sin sin cos M,F (7.5) ϕ ϕ ϕ ϕ ϕ = p cos sin sin cos M F, (7.6) K -K koordináta-rendszerek közötti kapcsolat a 7.4. ábra alapján értelmezhető.
59 7.4. ábra K és K koordináta-rendszerek kapcsolata
60 γ =γ jelölést alkalmazzuk az egyszerűbb íráskép kedvéért: M, = cosγ sinγ sin cos γ γ a (7.7) M, = cosγ sinγ sinγ cosγ a (7.8) K -K F koordináta-rendszerek közötti kapcsolat a 7.5. ábra alapján értelmezhető.
61 7.5. ábra Az K és K F koordináta-rendszerek kapcsolata
62 M F, = cos ϕ sin ϕ sin ϕ cos ϕ (7.9) M,F = cos ϕ sin ϕ sin ϕ cos ϕ (7.3) A (7.4) összefüggés kiszámításához az M F, mátrixot felhasználva határozzuk meg M F,F mátrix szorzatot. M F,F =M F, M, M,F = M F, M,F (7.3)
63 7.6. ábra Az K F és K F Koordinátarendszerek kapcsolata
64 M F,F Behelyettesítve az ismert mátrixokat: cosϕ sinϕ = sinϕ cosϕ cosγ cosϕ sinϕ sinϕ sinγcosϕ cosγc sinϕ cosϕ cosϕ sinγsinϕ Az adott A felület leíró r = r ( η, ϑ) F F r r sinγ cosγ p ϕ sinγ a p ϕ cosγ kétparaméteres vektor-skalár függvény az K F koordináta-rendszerből az K F koordináta-rendszerbe a következőképpen transzformálható át a már ismert tagok felhasználásával: r ) ϕ F = = M ) i ϕ F,F r F (7.33) (7.3)
65 A kapcsolódó tagok fogfelületein, mint egymást kölcsönösen burkoló felületeken lévő érintkezési vonal, a kapcsolódás I. törvényét kifejező: r r ( ) r r ( ) r r ( ) n v = n v = n v = F F F F kapcsolódási egyenlet, és a fogfelületet leíró vektorskalár függvény egyidejű megoldásával határozható meg. A kapcsolódási egyenlet felírásához mindenekelőtt az egyes tagok viszonylagos sebességi állapotának az ismerete szükséges. (7.34)
66 Köszörülésnél a csiga a koronghoz képest csavarmozgást végez. A kiindulási feltételnek megfelelően az A felület egyenlete; r = r η ϑ F F (, ) (7.35) r r d dt dm r F = v r r ( ) ( ) F,F F = M F,F rf = F dt r (7.36) A K F rendszer K rendszerhez viszonyított sebességének a meghatározásához az idő szerint differenciálva a (7.33) függvényt, amely a K F rendszernek a K F rendszerhez viszonyított mozgását adja meg:
67 mivel r helyvektor (7.7) szerint az időtől független. r F Figyelembe véve a viszonylagos mozgás K F és K F rendszerben felírt sebességvektorai között fennálló: r v ( ) ( ) F = M F,F r v F összefüggést az K F rendszerben a relatív sebesség vektorra a r v ( ) F = M F,F kifejezés adódik. dm dt F,F r F (7.37) (7.38)
68 Az M F,lF transzformációs mátrix elemeit az idő szerint differenciáljuk, és vezessük be a ϕ =(ω ())t összefüggést amelyből ω ()= felvétel esetén ϕ =t, és ϕ =i t, akkor a következő mátrixot kapjuk (3.4.). A (3.4) mátrixot a (3.38) összefüggés alapján K F rendszerébe transzformáljuk, ahol a mátrix szorzatot a P d dt = MF,F M F,F összefüggés alapján számíthatjuk. (7.39)
69 P M = M M M Ehhez az F,F F,,,F mátrix szorzatot is meg kell határozni. + i cosγ = i sinγ sinϕ i ( + i cosγ) sinγ cosϕ sinγ sinϕ sinγ cosϕ i i (7.4) i a cosγ cosϕ + + i p ϕ sinγ sinϕ i a cosγosγϕ + + i p ϕ sinγ cosϕ i a sinγ + p
70 Az érintkezési vonal meghatározásához az K F rendszerben az r n x y z ( ) = ( η, ϑ) ( η, ϑ) ( ) η, ϑ F F F F r v F = x = y = z F F F (7.4) egyenleteket kell felhasználni. A ϕ mozgás-paraméter rögzített értéke esetén lehetőség van valamelyik paraméter kifejezésére, és így az adott ϕ értékhez tartozó egy-paraméteres vektorskalár függvény, az. érintkezési vonal egyenletének felírására.
71 Amennyiben - és jelen esetben ez áll fenn - a kapcsolódási egyenletből rögzített ϕ érték mellett a felületi paraméterek közötti függvénykapcsolat explicit formában nem állítható elő, úgy a felületi paraméterek egyikének a valóságos fogfelülethez tartozó értelmezési tartományon belül különböző értéket adva a (7.4) egyenletből lehet kiszámítani a másik paraméter értékeit. Felhasználva a ϕ = áll. értékeknek megfelelő felületi értékpárokat a (7.4) egyenletből meghatározhatók az érintkezési vonal koordinátái mind a csiga r csavarfelületén ( F ), mind pedig a szerszám felületén r ). (r F
72 r n r r F F = r v r F F = M = ; (η; ϑ); r. F,F (7.43) Az tag (csiga) felületseregének burkolófelületeként kialakuló tag (köszörűkorong) felületének egyenlete az K F rendszerben ezek után az r F = M F,F kifejezéssel adhatók meg. r F (7.44)
73 7.. Az ívelt profilú csigával kapcsolódó csigakerék megmunkáló szerszámának a vizsgálata A csiga gyártásához alkalmazott szerszám alakja és a megmunkálás során elfoglalt helyzete meghatározza a csiga fogazatának geometriai alakját, ugyanakkor a csiga geometriája határozza meg azt a szerszámot, amellyel a csigakereket megmunkáljuk. Ebből következik, hogy amíg a csiga fogazatát eőállító szerszám egyetemes lehet - és általában ezt is alkalmazzák - addig a csigakerék fogazatát egyedi, különleges szerszámmal kell megmunkálni.
74 A csiga és a csigakerék érintkező felületei egymást kölcsönösen burkolják, ezért a kereket simításkor olyan szerszámmal kell megmunkálni, illetve lefejteni, amely a csigával azonos geometriával rendelkezik. Egyedi és kis-sorozat gyártásnál ütőkéssel, míg sorozatgyártás esetén lefejtő csigamaróval munkáljuk meg a csigakerekeket. Megkönnyíti a csigakeréknek ütőkéssel való gyártását és erősen csökkenti az osztáshibáknak a futás pontosságára való befolyását, ha a z /z fogszám viszony nem egész szám.
75 Egész számú z/z viszony lehetővé teszi azt, hogy a csiga osztáshibái mellett is a bejáratás az összes fogoldalak kapcsolódásáig megtörténjen, azonban a gyártáshoz feltétlen indokolt a csigakeréknek lefejtőmaróval történő előállítása. Mivel a csigát köszörüljük, így a csigakerék gyártásához szükséges szerszám (ütőkés, vagy csigamaró) direkt módon készülhet, azaz a csigával azonos módon munkálható meg ( ábrák). Az így köszörült ütőkés profilja azonos a csiga hernyójának normál metszeti profiljával, és a leképezett fogfelületek egymás konjugáltjai lesznek. Vigyázni kell arra, hogy a csiga és ütőkés (élszalag megmunkálás) köszörülése axiális előtolással (oldalfogás-vétellel) történhet.
76 7... A csigakerék lefejtő-szerszámának profil egyenlete Az ütőkés vagy maró homloklapja a csiga normál metszetének felel meg. Így profiljának egyenlete a csiga paraméteres egyenletéből a normál síkkal való metszéssel meghatározható. A normál sík értelmezését az álló koordináta - rendszerben a 7.7. ábra szemlélteti.
77 7.7. ábra A normálsík értelmezése
78 A szerszámélre az alábbi egyenleteket kapjuk: y z n n = η cosθ n ηn sin Θ = sin γ o (7.45)
79 7... Az ütőkés hagyományos kialakítása Az ütőkést ugyanazon a gépen köszörüljük, mint a csigát oly módon, hogy a csiga helyére fogjuk be az ütőkés tüskét, melybe előzőleg beszereltük az edzett elősimított élszalagú ütőkést, majd megköszörüljük annak oldalfelületét. (8.3. ábra, 8.4. ábra) A fogoldalak megköszörülése után néhány tized mm élszalagot kell biztosítani. A kés utánélezése annak homloksíkjában történik anélkül, hogy a tüskéből kiszerelnénk. A kés az újraélezések után is ugyanazt a fogprofilt alakítja ki, az élszalag teljes elhasználódásáig. (8.5. ábra)
80 Ha egyenes hátramunkálást alkalmazunk - és legtöbbször a gyakorlatban ezt alkalmazzák - tehát élszalagot nem hagyunk, akkor elméletileg pontos csigakerék profilt a szerszámnak csak az első újraélezéséig kapunk. A hagyományos ütőkést a 7.8. ábra szemlélteti.
81 7.8. ábra Hagyományos ütőkés kialakítása
82 7..3. A hengeres csigakerék lefejtő maró vagy csavar homlokfelületű ütőkés számítása, kialakítása A csigakerék fogazatát a csiga fogazata határozza meg, mivel az érintkező fogfelületek egymást kölcsönösen burkoló felületek. A csigakerék fogazatát simításkor olyan szerszámmal kell megmunkálni, melynek forgácsoló élei egy helyettesítő csiga fogfelületén helyezkednek el. Ez a helyettesítő csiga hasonló ahhoz a valós csigához, amellyel a megmunkált kerék kapcsolódni fog. Közös geometriai tengelyeik vannak, d azonosak és egyoldali fogfelületeik megfelelő axiális eltolásra egybeesnek.
83 A helyettesítő csiga fejkör átmérője és fogvastagsága azonban nagyobb, mint a valós csigáé. (7.9. ábra). A megmunkálásnál, tehát a helyettesítő csiga és kerék kapcsolódásánál a tengelytáv azonos kell, hogy legyen a hajtómű tengelytávolságával, tehát azzal, ami megfelel a megmunkált csigakerék és saját valós konjugált csigája kapcsolódásának. A simító csigakerék lefejtő maró éleinek olyan helyettesítő csiga fogfelületén kell elhelyezkedniük, amely azonos annak a valós csigának a fogfelületével, amelyekkel a megmunkált kerék kapcsolódni fog (3.4. ábra).
84 A csigamarót megtestesítő helyettesítő csiga csavarmenetének vastagsága, a fejhenger és a lábhenger átmérője különbözik a valós csiga ugyanezen méreteitől. A simító csigakerék maró d osztóhenger átmérője azonos kell, hogy legyen a csiga osztóhenger átmérőjével. (8.6. ábra) Mivel az oldalforgácsoló él a hátramunkált oldalfelület (O h ) és a homlokfelület (H) metszésvonala (V), a hátramunkálást és a homlokfelületek megmunkálási technológiáját úgy kell megvalósítani, hogy az így kapott él rajta legyen a helyettesítő csiga fogfelületén (J, B), ami azonos a valós csiga fogfelületével.
85 A V forgácsoló élt tehát három felület: az R j, ill. RB hátramunkált oldalfelület, a H homlokfelület, a J ill. B a helyettesítő csiga fogfelületének metszéséből kell megkapni.
86 7.9. ábra a) A csigamaró forgácsoló élei és a helyettesítő csiga felületei b) A csiga, csigakerék és lefejtő maró alapprofilja
87 7..4. A maró csavar homlokfelületének meghatározása A maró homlokfelülete célszerűen egy zárt archimedesi csavarfelület, amely mentén történik a szerszám újraélezése. Származtatása: a csavar tengelyére merőleges félegyenes a p h homlokfelületi csavarparaméterének megfelelő haladó mozgást végez, miközben forog. Jobbemelkedésű (maró) esetén a homlokfelület bal emelkedésű, ahol: γ oh o = 9 γ o
88 7.. ábra A csavar homlokfelület származtatása és kapcsolata a hátfelülettel [44]
89 A homlokfelület egyenlete a 7.. ábra alapján: x y z h h h = η sin ( ϑ + ϕ = η cos( ϑ + ϕ = p h sin ( ϑ + ϕ oh oh oh ); ); ); (7.46) x y z h h h = η sin = η cos ρ = p ( ϑ + ϕ ) ρ ax ax (K (K ρ ax η) η) (K + + p p h η) p p h ( ϑ + ϕ ) ϑ ( ϑ + ϕ ) ϑ + z p ax h z p z p ax h ax h (7.47)
90 A hátfelület egyenlete: x y z hr hr hr = η' sin( ϑ + ϕ ); = η' cos( ϑ + ϕ ); = p' ( ϑ + ϕ ) hr hr hr ρ ax (K η) + z ax ; (7.48) Behelyettesítve az (7.48) egyenletbe a hátramunkált feület egyenlete a következő: x y z hr hr hr p = η' sin( ' p = = η' cos( p' ( p p' p p' Θ) Θ); Θ); ρ ax (K η) + z ax (7.49)
91 7.. ábra Csavar homlokfelületű ütőkés [44] A tervezett ívelt profilú csigakerék lefejtő marót a 6.3. ábra mutatja.
Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés
3. SÍK FELÜLETEK MEGMUNKÁLÁSA Sík felületek (SF) legtöbbször körrel vagy egyenes alakzatokkal határolt felületként fordulnak elő. A SF-ek legáltalánosabb megmunkálási lehetőségeit a 3.. ábra szemlélteti.
RészletesebbenKeresztmetszet másodrendű nyomatékainak meghatározása
BUDAPEST MŰSZAK ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNY EGYETEM Keresztmetszet másodrendű nyomatékainak meghatározása Segédlet a Szilárdságtan c tárgy házi feladatához Készítette: Lehotzky Dávid Budapest, 205 február 28 ábra
RészletesebbenÖsszeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens
Az R 3 tér geometriája Összeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens 2008.09.08. 1 Vektorok Vektor: irányított szakasz Jel.: a, a, a, AB, Jellemzői: irány, hosszúság, (abszolút érték) jel.: a Speciális
RészletesebbenA bifiláris felfüggesztésű rúd mozgásáról
1 A bifiláris felfüggesztésű rúd mozgásáról A végein fonállal felfüggesztett egyenes rúd részleges erőtani vizsgálatát mutattuk be egy korábbi dolgozatunkban, melynek címe: Forgatónyomaték mérése - I.
RészletesebbenDenavit-Hartenberg konvenció alkalmazása térbeli 3DoF nyílt kinematikai láncú hengerkoordinátás és gömbi koordinátás robotra
Budapesti M szaki És Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar M szaki Mechanikai Tanszék Denavit-Hartenberg konvenció alkalmazása térbeli 3DoF nyílt kinematikai láncú hengerkoordinátás és gömbi koordinátás
RészletesebbenInfobionika ROBOTIKA. X. Előadás. Robot manipulátorok II. Direkt és inverz kinematika. Készült a HEFOP P /1.0 projekt keretében
Infobionika ROBOTIKA X. Előadás Robot manipulátorok II. Direkt és inverz kinematika Készült a HEFOP-3.3.1-P.-2004-06-0018/1.0 projekt keretében Tartalom Direkt kinematikai probléma Denavit-Hartenberg konvenció
RészletesebbenKinematika szeptember Vonatkoztatási rendszerek, koordinátarendszerek
Kinematika 2014. szeptember 28. 1. Vonatkoztatási rendszerek, koordinátarendszerek 1.1. Vonatkoztatási rendszerek A test mozgásának leírása kezdetén ki kell választani azt a viszonyítási rendszert, amelyből
RészletesebbenTömegpontok mozgása egyenes mentén, hajítások
2. gyakorlat 1. Feladatok a kinematika tárgyköréből Tömegpontok mozgása egyenes mentén, hajítások 1.1. Feladat: Mekkora az átlagsebessége annak pontnak, amely mozgásának első szakaszában v 1 sebességgel
RészletesebbenA kör és ellipszis csavarmozgása során keletkező felületekről
1 A kör és ellipszis csavarmozgása során keletkező felületekről Előző dolgozatunkban melynek címe: Megint a két csavarfelületről levezettük a cím - beli körös felület - család paraméteres egyenletrendszerét,
RészletesebbenA Hamilton-Jacobi-egyenlet
A Hamilton-Jacobi-egyenlet Ha sikerül olyan kanonikus transzformációt találnunk, amely a Hamilton-függvényt zérusra transzformálja akkor valamennyi új koordináta és impulzus állandó lesz: H 0 Q k = H P
RészletesebbenKét körhenger általánosabban ( Alkalmazzuk a vektoralgebrát! ) 1. ábra
Két körhenger általánosabban ( Alkalmazzuk a vektoralgebrát! ) Egy korábbi dolgozatunkban címe: Két egyenes körhenger a merőlegesen metsződő tengelyű körhengerek áthatási feladatával foglalkoztunk. Most
RészletesebbenSzámítógépes Grafika mintafeladatok
Számítógépes Grafika mintafeladatok Feladat: Forgassunk a 3D-s pontokat 45 fokkal a X tengely körül, majd nyújtsuk az eredményt minden koordinátájában kétszeresére az origóhoz képest, utána forgassunk
RészletesebbenRobotika. Kinematika. Magyar Attila
Robotika Kinematika Magyar Attila amagyar@almos.vein.hu Miről lesz szó? Bevezetés Merev test pozíciója és orientációja Rotáció Euler szögek Homogén transzformációk Direkt kinematika Nyílt kinematikai lánc
RészletesebbenKOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA II.
KOVÁCS BÉLA MATEmATIkA II 6 VI TÉRGÖRbÉk 1 Alapvető ÖSSZEFÜGGÉSEk A térgörbe (1) alakú egyenletével írható le Ez a vektoregyenlet egyenértékű az (2) skaláris egyenletrendszerrel A térgörbe három nevezetes
Részletesebben6. Fogazatok megmunkálása határozott élgeometriájú szerszámokkal. 6.1 Alapfogalmak
6. Fogazatok megmunkálása határozott élgeometriájú szerszámokkal 6.1 Alapfogalmak Fogárok Fejszalag Fogfelület Fogtõfelület Határpont Fog Fenékszalag Fejkör Gördülõkör Osztókör Határkör Lábkör Alapkör
RészletesebbenCsuklós mechanizmus tervezése és analízise
Csuklós mechanizmus tervezése és analízise Burmeister Dániel 1. Feladatkitűzés Megtervezendő egy többláncú csuklós mechanizmus, melynek ABCD láncában található hajtórúd (2-es tag) mozgása során három előírt
RészletesebbenPélda: Tartó lehajlásfüggvényének meghatározása végeselemes módszer segítségével
Példa: Tartó lehajlásfüggvényének meghatározása végeselemes módszer segítségével Készítette: Dr. Kossa Attila (kossa@mm.bme.hu) BME, Műszaki Mechanikai Tanszék 213. október 8. Javítva: 213.1.13. Határozzuk
RészletesebbenEGY ABLAK - GEOMETRIAI PROBLÉMA
EGY ABLAK - GEOMETRIAI PROBLÉMA Írta: Hajdu Endre A számítógépemhez tartozó két hangfal egy-egy négyzet keresztmetszetű hasáb hely - szűke miatt az ablakpárkányon van elhelyezve (. ábra).. ábra Hogy az
RészletesebbenA csavart oszlop előállításáról
1 A csavart oszlop előállításáról Egy korábbi dolgozatunkban melynek címe: A kör és ellipszis csavarmozgása során keletkező felületekről felírtuk a szakirodalom - ban ld. pl.: [ 1 ]! csavart oszlop néven
Részletesebben25 i, = i, z 1. (x y) + 2i xy 6.1
6 Komplex számok megoldások Lásd ábra z = + i, z = + i, z = i, z = i z = 7i, z = + 5i, z = 5i, z = i, z 5 = 9, z 6 = 0 Teljes indukcióval 5 Teljes indukcióval 6 Az el z feladatból következik z = z = =
Részletesebben8. előadás. Kúpszeletek
8. előadás Kúpszeletek Kör A k kört egyértelműen meghatározza C(a,b) középpontja és r sugara. A P pont pontosan akkor van k-n, ha CP=r. Vektoregyenlet: p-c = r. Koordinátás egyenlet: (X-a)2 + (Y-b)2 =
RészletesebbenSzámítógépes Grafika mintafeladatok
Számítógépes Grafika mintafeladatok Feladat: Forgassunk a 3D-s pontokat 45 fokkal a X tengely körül, majd nyújtsuk az eredményt minden koordinátájában kétszeresére az origóhoz képest, utána forgassunk
RészletesebbenHajder Levente 2017/2018. II. félév
Hajder Levente hajder@inf.elte.hu Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar 2017/2018. II. félév Tartalom 1 2 3 Geometriai modellezés feladata A világunkat modellezni kell a térben. Valamilyen koordinátarendszer
RészletesebbenAz egyenes ellipszishenger ferde síkmetszeteiről
1 Az egyenes ellipszishenger ferde síkmetszeteiről Vegyünk egy a és b féltengelyekkel bíró ellipszist a vezérgörbét, majd az ellipszis O centrumában állítsunk merőlegest az ellipszis síkjára. Ez a merőleges
Részletesebbenx = cos αx sin αy y = sin αx + cos αy 2. Mi a X/Y/Z tengely körüli forgatás transzformációs mátrixa 3D-ben?
. Mi az (x, y) koordinátákkal megadott pont elforgatás uténi két koordinátája, ha α szöggel forgatunk az origó körül? x = cos αx sin αy y = sin αx + cos αy 2. Mi a X/Y/Z tengely körüli forgatás transzformációs
RészletesebbenMATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Koordináta-geometria
MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Koordináta-geometria A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval az érintett
RészletesebbenFIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA
FIATAL ŰSZAKIAK TUDOÁNYOS ÜLÉSSZAKA Kolozsvár, 2004. március 26-27. ÍVLT PROFILÚ CSIGA GOTRIAI ÉRTZÉS ÉS VÉGSL ANALÍZIS Prof. Dr. Dr.h.c. Dudás Illés 1, Tóth Gábor 2 Abstract The paper contains the determination
Részletesebben2014/2015. tavaszi félév
Hajder L. és Valasek G. hajder.levente@sztaki.mta.hu Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar 2014/2015. tavaszi félév Tartalom Geometria modellezés 1 Geometria modellezés 2 Geometria modellezés
RészletesebbenKoordinátarendszerek
Koordinátarendszerek KO 1 Koordinátarendszerek Ponthalmazok előállításai Koordinátarendszerek KO Két gyakran alkalmazott síkbeli koordinátarendszer Derékszögű (Descartes féle) koordinátarendszer Síkbeli
Részletesebben2.1. A fogaskerekek csoportosítása, a fogaskerékhajtások alapfogalmai, az evolvens foggörbe tulajdonságai.
2.1. A fogaskerekek csoportosítása, a fogaskerékhajtások alapfogalmai, az evolvens foggörbe tulajdonságai. Tevékenység: Olvassa el a jegyzet 45-60 oldalain található tananyagát! Tanulmányozza át a segédlet
RészletesebbenSegédlet: Főfeszültségek meghatározása Mohr-féle feszültségi körök alkalmazásával
Segédlet: Főfeszültségek meghatározása Mohr-féle feszültségi körök alkalmazásával Készítette: Dr. Kossa Attila (kossa@mm.bme.hu) BME, Műszaki Mechanikai Tanszék 212. október 16. Frissítve: 215. január
RészletesebbenAnalitikus térgeometria
Analitikus térgeometria Wettl Ferenc el adása alapján 2015.09.21. Wettl Ferenc el adása alapján Analitikus térgeometria 2015.09.21. 1 / 23 Tartalom 1 Egyenes és sík egyenlete Egyenes Sík 2 Alakzatok közös
RészletesebbenMATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT. Koordináta-geometria
MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT 1) Adott két pont: A 4; 1 felezőpontjának koordinátáit! AB felezőpontja legyen F. Koordináta-geometria és B 3 1; Írja fel az AB szakasz 1 3 4
RészletesebbenKOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.
KOVÁCS BÉLA MATEmATIkA I 8 VIII VEkTOROk 1 VEkTOR Vektoron irányított szakaszt értünk Jelölése: stb Vektorok hossza A vektor abszolút értéke az irányított szakasz hossza Ha a vektor hossza egységnyi akkor
RészletesebbenPélda keresztmetszet másodrendű nyomatékainak számítására
Példa keresztmetszet másodrendű nyomatékainak számítására Készítette: Kossa Attila (kossa@mm.bme.hu) BME, Műszaki Mechanikai Tanszék 2011. február 22. Tekintsük az alábbi keresztmetszetet. 1. ábra. A vizsgált
RészletesebbenKoordináta-geometria feladatok (középszint)
Koordináta-geometria feladatok (középszint) 1. (KSZÉV Minta (1) 2004.05/I/4) Adott az A(2; 5) és B(1; 3) pont. Adja meg az AB szakasz felezőpontjának koordinátáit! 2. (KSZÉV Minta (2) 2004.05/I/7) Egy
Részletesebben13. HENGERES FOGAZATOK BEFEJEZŐ MEGMUN- KÁLÁSA HATÁROZOTT ÉLGEOMETRIÁJÚ SZERSZÁMOKKAL
13. HENGERES FOGAZATOK BEFEJEZŐ MEGMUN- KÁLÁSA HATÁROZOTT ÉLGEOMETRIÁJÚ SZERSZÁMOKKAL 13.1. Kéregkeményített vagy edzett fogaskerekek hámozó lefejtőmarása A hámozó lefejtőmarás olyan új módszer, amely
RészletesebbenPélda: Normálfeszültség eloszlása síkgörbe rúd esetén
Példa: Normálfeszültség eloszlása síkgörbe rúd esetén Készítette: Kossa Attila (kossa@mm.bme.hu) BME, Műszaki Mechanikai Tanszék 2011. március 20. Az 1. ábrán vázolt síkgörbe rúd méretei és terhelése ismert.
RészletesebbenEgyenletek, egyenlőtlenségek VII.
Egyenletek, egyenlőtlenségek VII. Magasabbfokú egyenletek: A 3, vagy annál nagyobb fokú egyenleteket magasabb fokú egyenleteknek nevezzük. Megjegyzés: Egy n - ed fokú egyenletnek legfeljebb n darab valós
RészletesebbenMatematika A2 vizsga mgeoldása június 4.
Matematika A vizsga mgeoldása 03. június.. (a (3 pont Definiálja az f(x, y függvény határértékét az (x 0, y 0 helyen! Megoldás: Legyen D R, f : D R. Legyen az f(x, y függvény értelmezve az (x 0, y 0 pont
Részletesebbent, u v. u v t A kúpra írt csavarvonalról I. rész
A kúpra írt csavarvonalról I. rész Sokféle kúpra írt csavarvonal létezik. Ezek közül először a legegyszerűbbel foglalko - zunk. Ezt azért tesszük mert meglepő az a tény hogy eddig még szinte sehol nem
RészletesebbenA MONGE ELMÉLET ELEMZÉSE ÉS MÉRNÖKI ALKALMAZÁSA THE MONGE THEOREM ANALYSIS AND ITS ENGINEERING APPLICATION
Balajti Zsuzsanna: A Monge elmélet elemzése és mérnöki alkalmazása, In: Csibi Vencel- József (szerk.), OGET 016: XXIV. Nemzetközi Gépészeti Találkozó = 4th International Conference on Mechanical Enginering.
RészletesebbenFüggvények Megoldások
Függvények Megoldások ) Az ábrán egy ; intervallumon értelmezett függvény grafikonja látható. Válassza ki a felsoroltakból a függvény hozzárendelési szabályát! a) x x b) x x + c) x ( x + ) b) Az x függvény
RészletesebbenBrósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Megoldások
Megoldások 1. Határozd meg a szakasz hosszát, ha a végpontok koordinátái: A ( 1; ) és B (5; )! A szakasz hosszához számítsuk ki a két pont távolságát: d AB = AB = (5 ( 1)) + ( ) = 6 + 1 = 7 6,08.. Határozd
RészletesebbenKoordináta geometria III.
Koordináta geometria III. TÉTEL: A P (x; y) pont akkor és csak akkor illeszkedik a K (u; v) középpontú r sugarú körre (körvonalra), ha (x u) 2 + (y v) 2 = r 2. Ez az összefüggés a K (u; v) középpontú r
RészletesebbenMATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Koordináta-geometria
MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Koordináta-geometria A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval az érintett
RészletesebbenAz elliptikus hengerre írt csavarvonalról
1 Az elliptikus hengerre írt csavarvonalról Erről viszonylag ritkán olvashatunk, ezért most erről lesz szó. Az [ 1 ] munkában találtuk az alábbi részt 1. ábra. 1. ábra Itt a ( c ) feladat és annak megoldása
Részletesebben10. Koordinátageometria
I. Nulladik ZH-ban láttuk: 0. Koordinátageometria. Melyek azok a P x; y pontok, amelyek koordinátái kielégítik az Ábrázolja a megoldáshalmazt a koordináta-síkon! x y x 0 egyenlőtlenséget? ELTE 00. szeptember
Részletesebben1. Feladatok a dinamika tárgyköréből
1. Feladatok a dinamika tárgyköréből Newton három törvénye 1.1. Feladat: Három azonos m tömegű gyöngyszemet fonálra fűzünk, egymástól kis távolságokban a fonálhoz rögzítünk, és az elhanyagolható tömegű
Részletesebben5. házi feladat. AB, CD kitér élpárra történ tükrözések: Az ered transzformáció: mivel az origó xpont, így nincs szükség homogénkoordinátás
5. házi feladat 1.feladat A csúcsok: A = (0, 1, 1) T, B = (0, 1, 1) T, C = (1, 0, 0) T, D = ( 1, 0, 0) T AB, CD kitér élpárra történ tükrözések: 1 0 0 T AB = 0 1 0, elotlási rész:(i T AB )A = (0, 0, )
RészletesebbenHenger és kúp metsződő tengelyekkel
Henger és kúp metsződő tengelyekkel Ebben a dolgozatban egy forgáshenger és egy forgáskúp áthatását tanulmányozzuk abban az egyszerűbb esetben, amikor a két test tengelye egyazon síkban fekszik, vagyis
Részletesebben5. előadás. Skaláris szorzás
5. előadás Skaláris szorzás Bevezetés Két vektor hajlásszöge: a vektorokkal párhuzamos és egyirányú, egy pontból induló félegyenesek konvex szöge. φ Bevezetés Definíció: Két vektor skaláris szorzata abszolút
RészletesebbenFOGASKERÉKGYÁRTÁS FOGASKEREKEK FOGASKERÉKGYÁRTÁS FOGASKERÉKGYÁRTÁS FOGASKERÉKGYÁRTÁS FOGASKERÉKGYÁRTÁS. Dr. Szmejkál Attila Ozsváth Péter
2007-2008 / I. félév FOGASKERÉKGYÁRTÁS Dr. Szmejkál Attila Ozsváth Péter Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Kar Járműgyártás és javítás Tanszék H-1111, Budapest Bertalan L.
RészletesebbenTárgy. Forgóasztal. Lézer. Kamera 3D REKONSTRUKCIÓ LÉZERES LETAPOGATÁSSAL
3D REKONSTRUKCIÓ LÉZERES LETAPOGATÁSSAL. Bevezetés A lézeres letapogatás a ma elérhet legpontosabb 3D-s rekonstrukciót teszi lehet vé. Alapelve roppant egyszer : egy lézeres csíkkal megvilágítjuk a tárgyat.
RészletesebbenBrósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Megoldások
Megoldások 1. Írd fel a K (0; 2) középpontú 7 sugarú kör egyenletét! A keresett kör egyenletét felírhatjuk a képletbe való behelyettesítéssel: x 2 + (y + 2) 2 = 49. 2. Írd fel annak a körnek az egyenletét,
RészletesebbenA hordófelület síkmetszeteiről
1 A hordófelület síkmetszeteiről Előző dolgozatunkban melynek címe: Ismét egy érdekes mechanizmusról azon hiányérzetünknek adtunk hangot, hogy a hordószerű test görbe felülete nem kapott nevet. Itt elneveztük
RészletesebbenVektorgeometria (2) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit
Vektorgeometria (2) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit 1. Tekintsünk a térben egy P (p 1, p 2, p 3 ) pontot és egy v = (v 1, v 2, v 3 ) = 0 vektort. Ekkor pontosan egy egyenes létezik,
RészletesebbenKettős integrál Hármas integrál. Többes integrálok. Sáfár Orsolya május 13.
2015 május 13. Kétváltozós függvény kettősintegráljának definíciója Legyen f (x, y), R 2 R korlátos függvény egy T korlátos és mérhető területű tartományon. Vegyük a T tartomány egy felosztását T 1, T
RészletesebbenKOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.
KOVÁCS BÉLA MATEmATIkA I 6 VI KOmPLEX SZÁmOk 1 A komplex SZÁmOk HALmAZA A komplex számok olyan halmazt alkotnak amelyekben elvégezhető az összeadás és a szorzás azaz két komplex szám összege és szorzata
RészletesebbenA gradiens törésmutatójú közeg I.
10. Előadás A gradiens törésmutatójú közeg I. Az ugrásszerű törésmutató változással szemben a TracePro-ban lehetőség van folytonosan változó törésmutatójú közeg definiálására. Ilyen érdekes típusú közegek
RészletesebbenKoordinátageometria Megoldások
005-0XX Középszint Koordinátageometria Megoldások 1) Adott két pont: A 4; 1 felezőpontjának koordinátáit! AB felezőpontja legyen F. és B 3 1; Írja fel az AB szakasz 1 3 + 4 + 1 3 F ; = F ;1 ) Egy kör sugarának
RészletesebbenBrósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Megoldások
Megoldások 1. Tekintsük az alábbi szabályos hatszögben a következő vektorokat: a = AB és b = AF. Add meg az FO, DC, AO, AC, BE, FB, CE, DF vektorok koordinátáit az (a ; b ) koordinátarendszerben! Alkalmazzuk
RészletesebbenA lengőfűrészelésről
A lengőfűrészelésről Az [ 1 ] tankönyvben ezt írják a lengőfűrészről, működéséről, használatáról: A lengőfűrész árkolásra, csaprések készítésére alkalmazott, 150 00 mm átmérőjű, 3 4 mm vastag, sűrű fogazású
Részletesebben16. CSIGA ÉS CSIGAKEREKEK MEGMUNKÁLÁSA
16. CSIGA ÉS CSIGAKEREKEK MEGMUNKÁLÁSA A csigahajtás néhány száz éve ismert, ennek ellenére a hajtóelemek alakjának, célszerű kialakításának kutatása alig néhány évtizedes. A kutatások világviszonylatban
RészletesebbenKerék gördüléséről. A feladat
1 Kerék gördüléséről Nemrégen egy órán szóba került a címbeli téma, középiskolások előtt. Úgy látszott, nem nagyon értik, miről van szó. Persze, lehet, hogy még nem tartottak ott, vagy csak aludtak a fizika
RészletesebbenA LECSÚSZÓ KÖR ÁBRÁZOLÓ GEOMETRIÁJA. Írta: Hajdu Endre
A LECSÚSZÓ KÖR ÁBRÁZOLÓ GEOMETRIÁJA Írta: Hajdu Endre Geometriai, kinematikai tankönyvekben gyakran találkozhatunk annak az AB szakasznak a példájával, melynek végpontjai egy derékszöget bezáró egyenes
Részletesebben2011. tavaszi félév. Élgeometria. Dr. Ozsváth Péter Dr. Szmejkál Attila
2011. tavaszi félév Élgeometria Dr. Ozsváth Péter Dr. Szmejkál Attila Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Járműgyártás és javítás Tanszék, 1111, Budapest, Bertalan L. u. 2. Z 608., tel./fax:
RészletesebbenLineáris algebra mérnököknek
B U D A P E S T I M Ű S Z A K I M A T E M A T I K A É S G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I I N T É Z E T E G Y E T E M Lineáris algebra mérnököknek BMETE93BG20 Vektorok a 2- és 3-dimenziós tér Kf87 2017-09-05
RészletesebbenPélda: Tartó lehajlásfüggvényének meghatározása a Rayleigh Ritz-féle módszer segítségével
Példa: Tartó lehajlásfüggvényének meghatározása a Rayleigh Ritz-féle módszer segítségével Készítette: Dr. Kossa Attila (kossa@mm.bme.hu) BME, Műszaki Mechanikai Tanszék 2013. szeptember 23. Javítva: 2013.10.09.
RészletesebbenMatematikai geodéziai számítások 10.
Matematikai geodéziai számítások 10. Hibaellipszis, talpponti görbe és közepes ponthiba Dr. Bácsatyai, László Matematikai geodéziai számítások 10.: Hibaellipszis, talpponti görbe és Dr. Bácsatyai, László
RészletesebbenKOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.
KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I 14 XIV NEVEZETES GÖRbÉk 1 AZ EGYEnES EGYEnLETE A és pontokon átmenő egyenes egyenlete: (1), Az hányados neve iránytényező (iránytangens, meredekség) A ponton átmenő, m iránytangensű
RészletesebbenEgyenes és sík. Wettl Ferenc szeptember 29. Wettl Ferenc () Egyenes és sík szeptember / 15
Egyenes és sík Wettl Ferenc 2006. szeptember 29. Wettl Ferenc () Egyenes és sík 2006. szeptember 29. 1 / 15 Tartalom 1 Egyenes és szakasz Egyenes Szakasz Egyenesvonalú egyenletes mozgás Egyenes és pont
Részletesebben06A Furatok megmunkálása
Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Anyagtudományi és Gyártástechnológiai Intézet Gyártástechnológia II. BAGGT23NND/NLD 06A Furatok megmunkálása Dr. Mikó Balázs miko.balazs@bgk.uni-obuda.hu
RészletesebbenAbszolútértékes és gyökös kifejezések Megoldások
Abszolútértékes és gyökös kifejezések Megoldások ) Igazolja, hogy az alábbi négy egyenlet közül az a) és b) jelű egyenletnek pontosan egy megoldása van, a c) és d) jelű egyenletnek viszont nincs megoldása
RészletesebbenMATEMATIKA HETI 5 ÓRA
EURÓPAI ÉRETTSÉGI 2008 MATEMATIKA HETI 5 ÓRA IDŐPONT : 2008. június 5 (reggel) A VIZSGA IDŐTARTAMA: 4 óra (240 perc) MEGENGEDETT ESZKÖZÖK: Európai képletgyűjtemény Nem programozható, nem grafikus számológép
RészletesebbenMISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR KINEMATIKAI HAJTÓPÁROK GYÁRTÁSGEOMETRIÁJÁNAK FEJLESZTÉSE PHD ÉRTEKEZÉS
MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR KINEMATIKAI HAJTÓPÁROK GYÁRTÁSGEOMETRIÁJÁNAK FEJLESZTÉSE PHD ÉRTEKEZÉS KÉSZÍTETTE: Óváriné dr. Balajti Zsuzsanna egyetemi adjunktus SÁLYI ISTVÁN GÉPÉSZETI
RészletesebbenGBN304G Alkalmazott kartográfia II. gyakorlat
GBN304G Alkalmazott kartográfia II. gyakorlat TEREPI FELMÉRÉSI FELADATOK Unger János unger@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan Földtudományi BSc (Geográfus, Földrajz
RészletesebbenOktatási Hivatal. 1 pont. A feltételek alapján felírhatók az. összevonás után az. 1 pont
Oktatási Hivatal Öt pozitív egész szám egy számtani sorozat első öt eleme A sorozatnak a különbsége prímszám Tudjuk hogy az első négy szám köbének összege megegyezik az ezen öt tag közül vett páros sorszámú
RészletesebbenAz egyenes és a sík analitikus geometriája
Az egyenes és a sík analitikus geometriája Az egyenes a kétdimenziós koordinátarendszerben A kétdimenziós koordinátarendszerben az egyenest egy n(a, B) normálvektorával és egy r 0 helyvektorú P(x 0,y 0
RészletesebbenFIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA
FIATAL ŰSZAKIAK TUDOÁNYOS ÜLÉSSZAKA Kolozsvár, 2004. március 26-27. ÍVLT PROFILÚ CSIGA ÉRÉS 3D GÉPN Dr. Bányai Károly, Szabó Péter, Szentesi Attila Abstract: The paper contains the development of 3D-coordinate
Részletesebben06a Furatok megmunkálása
Y Forgácsolástechnológia alapjai 06a Furatok megmunkálása r. ikó Balázs miko.balazs@bgk.uni-obuda.hu r. ikó B. 1 épipari alkatrészek geometriája Y r. ikó B. 2 1 Y Belső hengeres felületek Követelmények:
RészletesebbenEgy sík és a koordinátasíkok metszésvonalainak meghatározása
1 Egy sík és a koordinátasíkok metszésvonalainak meghatározása Ehhez tekintsük az 1. ábrát! 1. ábra Itt az ( u, v, w ) tengelymetszeteivel adott S síkot látjuk, az Oxyz térbeli derékszögű koordináta -
Részletesebbenegyenletrendszert. Az egyenlő együtthatók módszerét alkalmazhatjuk. sin 2 x = 1 és cosy = 0.
Magyar Ifjúság. X. TRIGONOMETRIKUS FÜGGVÉNYEK A trigonometrikus egyenletrendszerek megoldása során kísérletezhetünk új változók bevezetésével, azonosságok alkalmazásával, helyettesítő módszerrel vagy más,
RészletesebbenJárműszerkezeti anyagok és megmunkálások II / II. félév ÉLGEOMETRIA. Dr. Szmejkál Attila Ozsváth Péter
2007-2008 / II. félév ÉLGEOMETRIA Dr. Szmejkál Attila Ozsváth Péter Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Kar Járműgyártás és javítás Tanszék H-1111, Budapest Bertalan L. u.
Részletesebben0,00 0,01 0,02 0,03 0,04 0,05 0,06 Q
1. Az ábrában látható kapcsolási vázlat szerinti berendezés két üzemállapotban működhet. A maximális vízszint esetében a T jelű tolózár nyitott helyzetben van, míg a minimális vízszint esetén az automatikus
Részletesebbena) A logaritmus értelmezése alapján: x 8 0 ( x 2 2 vagy x 2 2) (1 pont) Egy szorzat értéke pontosan akkor 0, ha valamelyik szorzótényező 0.
MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Abszolútértékes és Gyökös kifejezések A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK AZ ALKALMAZOTT JELÖLÉSEK JEGYZÉKE... BEVEZETÉS...
TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ... AZ ALKALMAZOTT JELÖLÉSEK JEGYZÉKE... BEVEZETÉS... 1 5 15 A) RÉSZ MEGMUNKÁLÓ ELJÁRÁSOK ÉS SZERSZÁMAIK 1. BELSŐ HENGERES FELÜLETEK MEGMUNKÁLÁSA... 1.1. Belső hengeres felületek
RészletesebbenSzélsőérték feladatok megoldása
Szélsőérték feladatok megoldása A z = f (x,y) függvény lokális szélsőértékének meghatározása: A. Szükséges feltétel: f x (x,y) = 0 f y (x,y) = 0 egyenletrendszer megoldása, amire a továbbiakban az x =
RészletesebbenTérbeli transzformációk, a tér leképezése síkra
Térbeli transzformációk, a tér leképezése síkra Homogén koordináták bevezetése térben A tér minden P pontjához kölcsönösen egyértelműen egy valós (x, y, z) számhármast rendeltünk hozzá. (Descartes-féle
RészletesebbenÉszrevételek a forgásfelületek síkmetszeteivel kapcsolatban. Bevezetés
1 Észrevételek a forgásfelületek síkmetszeteivel kapcsolatban Bevezetés Előző dolgozatainkban melyek jelölése és címe: ~ ED - 1: Ismét egy érdekes mechanizmusról; ~ ED - 2: A hordófelület síkmetszeteiről
RészletesebbenMATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Abszolútértékes és Gyökös kifejezések
MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Abszolútértékes és Gyökös kifejezések A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval
RészletesebbenEgy forgáskúp metszéséről. Egy forgáskúpot az 1. ábra szerint helyeztünk el egy ( OXYZ ) derékszögű koordináta - rendszerben.
Egy forgáskúp metszéséről Egy forgáskúpot az 1. ábra szerint helyeztünk el egy ( OXYZ ) derékszögű koordináta - rendszerben. Az O csúcsú, O tengelyű, γ félnyílásszögű kúpot az ( XY ) sík itt két alkotóban
RészletesebbenMATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Függvények
MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Függvények A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval az érintett feladatrészek
Részletesebben1 2. Az anyagi pont kinematikája
1. Az anyagi pont kinematikája 1. Ha egy P anyagi pont egyenes vonalú mozgását az x = 1t +t) egyenlet írja le x a megtett út hossza m-ben), határozzuk meg a pont sebességét és gyorsulását az indulás utáni
RészletesebbenA brachistochron probléma megoldása
A brachistochron probléma megoldása Adott a függőleges síkban két nem egy függőleges egyenesen fekvő P 0 és P 1 pont, amelyek közül a P 1 fekszik alacsonyabban. Azt a kérdést fogjuk vizsgálni. hogy van-e
Részletesebben8. Fogazatok befejező megmunkálása határozott élgeometriájú szerszámokkal
8. Fogazatok befejező megmunkálása határozott élgeometriájú szerszámokkal 8.1 Hámozó lefejtő marás (pontossági fogmarás) Mindig simító megmunkálást jelent Kéregkeményített vagy edzett fogazatok is megmunkálhatók
RészletesebbenFoglalkozási napló a 20 /20. tanévre
i napló a 20 /20. tanévre Gépi forgácsoló szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 4 521 0 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma: Tanulók adatai és értékelése
RészletesebbenMatematika (mesterképzés)
Matematika (mesterképzés) Környezet- és Településmérnököknek Debreceni Egyetem Műszaki Kar, Műszaki Alaptárgyi Tanszék Vinczéné Varga A. Környezet- és Településmérnököknek 2016/2017/I 1 / 29 Lineáris tér,
RészletesebbenEllipszis átszelése. 1. ábra
1 Ellipszis átszelése Adott egy a és b féltengely - adatokkal bíró ellipszis, melyet a befoglaló téglalapjának bal alsó sarkában csuklósan rögzítettnek képzelünk. Az ellipszist e C csukló körül forgatva
RészletesebbenTerületszámítás Ívhossz számítás Térfogat számítás Felszínszámítás. Integrálszámítás 4. Filip Ferdinánd
Integrálszámítás 4. Filip Ferdinánd filip.ferdinand@bgk.uni-obuda.hu siva.banki.hu/jegyzetek 2015 november 30. Filip Ferdinánd 2015 november 30. Integrálszámítás 4. 1 / 12 Az el adás vázlata Területszámítás
Részletesebben