Kondenzált anyagok csoportosítása

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kondenzált anyagok csoportosítása"

Átírás

1 Szilárdtestfizika

2 Kondenzált anyagok csoportosítása 1. Üvegek Nagy viszkozitású olvadék állapotú anyagok, amelyek nagyon lassan szilárd állapotba mennek át. Folyékony állapotból gyors hűtéssel állíthatók elő. 2. Kristályos anyagok Szimmetriával rendelkező rendszer Általában van egy szimmetria egység, és ez a szimmetria ismétlődik az anyagon belül. 3. Amorf anyagok Kristály töredék szerkezettel rendelkezhetnek, vagy egyátalán nem mutatnak szabályos, kristályos struktúrát. Egyes esetekben semmiféle szabályos ismétlődés nem fordul elő az anyagon belül.

3 Kristályok csoportosítása 1. Ideális kristály Végtelen kiterjedésű, teljes és tökéletes szimmetriával rendelkezik 2. Reális, valóságos kristály A térben kis tartományokban mutat teljes rendezettséget Kristályukban rácshibák találhatók 3. Egykristály Különleges körülmények között egy kristályosodási gócból növesztett kristályok 4. Polikristály Több kristályosodási gócból növesztett kristályok Tulajdonképpen sok kristály összenövéséből álló kristály 5. Makromolekuláris szilárd test Óriásmolekulákból épülnek fel, amelyek viszont nagy számú azonos alkotóelemből állnak össze

4 Ideális kristályok A kristályok külső formájának szabályszerűségei azt sugallják, hogy bennük tökéletes rend uralkodik. Tökéletes rend persze nincs, de a szilárdtesteknek jó modellje (sok szempontból) az ideális kristály. Definíció (ideális kristály): Olyan szerkezetű anyag, amelyben térben végtelenül ismétlődő azonos alkotóelemek vannak. Definíció (elemi cella): Az ideális kristályban az ismétlődő azonos alkotóelemek neve elemi cella.

5 Az elemi cella fogalma Nem egyértelműen meghatározott. Pl. síkban: A minimális térfogatú részt szokás választani, de még ez sem egyértelmű. Definíció (primitív cella): Ha az oldalaikon, lapjaikon vagy a belső térben nincsen atom.

6 Az elemi cella típusai Primitív elemi cella (P): csak a csúcsokban van rácspont Belső térben centrált (I) Lapcentrált (F) Hagyományos elemi cellák Lappáron centrált (C) Wigner Seitz cella Definíció (Wigner Seitz cella): Olyan elemi paralellepipedon, amely a legrövidebb élvektorokból épül fel és szögei legközelebb vannak a 90 -hoz. Egyetlen rácspontot tartalmaz és úgy kapjuk, hogy merőleges síkokkal elmetsszük, megfelezzük azokat az egyeneseket, amelyek a kiválasztott rácspontot a szomszédokkal összekötik. A keletkezett minimum térfogatú rész a Wigner Seitz cella.

7 Ideális kristályok rácsállandó Kristályrácsokat elemi cellából vagy rácselemekből is felépíthetjük Párhuzamos eltolással létrehozható a teljes rács, miközben a teret hézag nélkül töltik ki.

8 Szimmetriák Primitív vagy elemi cellákból eltolással az egész végtelen rács felépíthető. Az eltoláson kívül, amely a kristály úgynevezett transzlációs szimmetriáját fejezi ki a térrácsok megfelelő pontszimmetriákkal is rendelkeznek. Ezek a következők: Pontszimmetriák: forgatások (2-, 3-, 4-, 6-forgású forgatások) k-forgású forgatás = 2 /k -os forgatás Tétel: 5-fokú forgatás nem létezik. (nem bizonyítjuk) Tükrözések Forgatva tükrözések Mivel a szimmetriák száma véges csak véges sok fajta rácstípus létezik. Ezeket 7 fő csoportba sorolhatjuk úgy, hogy egy csoportba az azonos pontszimmetriájú osztályok tartoznak. A 7 fő csoporton belül 14 lényegesen különböző egység létezik. Bravais-rácsok

9 Ideális kristályok BRAVAIS-rácsok 1. 7 kristályrendszert, és azon belül 14 kristálytípust alkotnak 2. A kristályrendszeren belüli alaptípusok: i. Primitív: csak a csúcspontokban vannak részecskék ii. Tércentrált: a cella térbeli középpontjában is van részecske iii. Alaplapcentrált: az alap- és a fedőlap közepén is van részecske iv. Lapcentrált: minden lap közepén is van részecske 3. A 7 kristályrendszer: a) Köbös cella a = b = c, α = β = γ = 90 (i, ii, iv) b) Tetragonális, vagy négyszöges a = b c, α = β = γ = 90 (i, ii) c) Rombos a b c, α = β = γ = 90 (i, ii, iii, iv) d) Triklin, vagy háromhajlású a b c, α β γ 90 (i) e) Monoklin, vagy egyhajlású a b c, α = γ = 90, β 90 (i, iii) f) Trigonális, vagy romboéderes a = b = c, α = β = γ 90 (i) g) Hexagonális, vagy hatszöges a = b c, α = β = 90, γ = 120 (i)

10 Bravais-rácsok Tétel: Tércentrált köbös rács Bravais-rácsa megegyezik a lapcentrált köbös rács Wigner Seitz cellájával, és viszont.

11 Bázis vektorok A kristályok matematikai tárgyalását jelentősen megkönnyíti a következ minden kristály esetén bevezethető vektoros illetve indexelt rendszer: Bázis vektorok: hosszúságegységnek az elemi cella éleit választjuk A transzlációs szimmetria miatt: r = r + na 1 + ma 2 + ka 3 n, m, k Z Általános esetben: vektorok szöge megadható az a i, a j = a i a j cosφ skaláris szorzat segítségével. Ebből: φ = arc cos a i, a j a i a j

12 Bázis vektorok A rács tetszőleges vektora előáll: a 1x a 2x a 3x A n = a 1y a 2y a 3y a 1z a 2z a 3z = a 1x + a 2x + a 3x n + a 1y + a 2y + a 3y m + a 1z + a 2z + a 3z k Direktrács: Definíció (direktrács): Azok a rácsok amelyekkel eddig foglalkoztunk - azaz amelyek csúcsaiban atomok helyezkednek el kristály vagy direktrácsok. Ez a tér valódi pontjait jelöli és tartalmazza. n m k =

13 Reciprokrács Van egy matematikai absztrakció a rendszerek leírásához, ez a reciprokrács. Reciprokrács Definíció (reciprokrács): Ha a kristályrács vagy a direktrács bázisvektorai a, b, c akkor a reciprokrács bázisvektorait a következőképpen definiálhatjuk: b c A = 2π a (b c) c a B = 2π a (b c) a b C = 2π a (b c) Mértékegysége: A = 1, B = 1, C 1 méter méter méter Az elemi cella térfogata éppen a (b c)

14 Következmények: 1. A a = B b = C c = 2π Reciprokrács 2. A b = A c = 0 3. B a = B c = 0 4. C a = C b = 0 Tétel: A kristályrács minden síkjához létezik rá merőleges reciprokrács vektor, és viszont. Bizonyítás: Az előző következmények 2., 3., 4. pontjából és a skaláris szorzás definíciójából következik. Megjegyzés: A reciprokrács bevezetését matematikai célszerűség és használhatóság indokolta. A rács diffrakcióját a Fourier-analízis tárgyalja a definíció innét jön a 2 faktor. Ezért azt is mondjuk, hogy a reciprokrács a Fouriertérben fekszik, vagy annak eleme.

15 Miller-index Definíció (Miller-index): A Miller-index a síkok, irányok megadására szolgáló térben definiált számhármas. Ha < > zárójelben van a számhármas, akkor az adott síknak megfelelő irányt fejezi ki. Ha -ben van a számhármas, akkor az adott síkot és a vele párhuzamos összes többi sík rendszerét fejezi ki.

16 Miller-index Definíció: Ha adott egy sík, amely a kijelölt koordináta-tengelyeket rendre a k, l, m pontokban metszi ( k, 0,0, 0, l, 0, (0,0, m)), akkor a sík Miller-indexe (k, l, m ): k, l, m 1 k, 1 l, 1 m k, l, m Z 3 [k, l, m] Z 3 Ha egy sík párhuzamos valamelyik tengellyel, akkor annak az adott Millerindexe definíció szerint nulla.

17 Reális kristályok - Kristályhibák Eddig ideális kristályokról volt szó. A valódi kristályokban azonban mindig vannak hibák. A legnagyobb hiba a kristály végessége (eltérés az ideálistól), azaz, hogy felülete is van. A hibák fajtái dimenziójuk szerint csoportosítható: 1. Ponthibák 2. Vonalhibák 3. Felületi hibák 4. Térfogati hibák

18 Kristályhibák - ponthibák Saját (Frenkel-hiba) Vakancia (üres kristályhely, hiányzó atom) Saját atom a kristály felületére: Schottky-hiba Szubsztitúciós hiba (idegen atom a kristály belsejébe) Idegen (intersztíciós atom) Definíció (migráció): Ha a hibák vándorolnak a kristályban, akkor azt migrációnak nevezzük.

19 Kristályhibák - vonalhibák Vonalhibák = diszlokációk A diszlokáció lehet: Él diszlokáció ha a kristály síkjai közé egy újabb síkot csúsztatunk Csavar diszlokáció ha a síkok csavarvonal formájában veszik körül a diszlokáció vonalat Él diszlokáció Csavar diszlokáció

20 A diszlokáció mértékét a Burgers-vektor jellemzi. A diszlokáció vonalat járjuk körbe rácsponttól rácspontig vektorokkal. Ha ezek eredője nem nulla, akkor kapjuk a Burgers vektort. Él diszlokációnál: a Burgers-vektor merőleges a diszlokációs vonalra Csavar diszlokációnál: a Burgers- vektor párhuzamos a diszlokációs vonallal Diszlokációk csúszása: Kristályhibák - vonalhibák

21 Szemcsehatárok Kristályhibák felületi hibák Egymás melletti ágas-bogas éldiszlokációk Klaszterek Kisszögű szemcsehatárok periodikus él diszlokációk A nagyszögű szemcsehatár nem arányos az él diszlokációkkal Térfogati hibák Zárványok Repedések

KRISTÁLYOK GEOMETRIAI LEÍRÁSA

KRISTÁLYOK GEOMETRIAI LEÍRÁSA KRISTÁLYOK GEOMETRIAI LEÍRÁSA Kristály Bázis Pontrács Ideális Kristály: hosszútávúan rendezett hibamentes, végtelen szilárd test Kristály Bázis: a kristály legkisebb, ismétlœdœ atomcsoportja Rácspont:

Részletesebben

Tematika. Az atomok elrendeződése Kristályok, rácshibák

Tematika. Az atomok elrendeződése Kristályok, rácshibák Anyagtudomány 2013/14 Kristályok, rácshibák Dr. Szabó Péter János szpj@eik.bme.hu Tematika 1. hét: Bevezetés. 2. hét: Kristályok, rácshibák. 3. hét: Ötvözetek. 4. hét: Mágneses és elektromos anyagok. 5.

Részletesebben

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 6 KRISTÁLYTAN VI. A KRIsTÁLYOs ANYAG belső RENDEZETTsÉGE 1. A KRIsTÁLYOs ÁLLAPOT A szilárd ANYAG jellemzője Az ásványok néhány kivételtől eltekintve kristályos

Részletesebben

Bevezetés az anyagtudományba III. előadás

Bevezetés az anyagtudományba III. előadás Bevezetés az anyagtudományba III. előadás 2010. február 18. Kristályos és s nem-krist kristályos anyagok A kristályos anyag atomjainak elrendeződése sok atomnyi távolságig, a tér mindhárom irányában periodikusan

Részletesebben

Elemi cellák. Kristály: atomok olyan rendeződése, amelyben a mintázat a tér három irányában periódikusan ismétlődik.

Elemi cellák. Kristály: atomok olyan rendeződése, amelyben a mintázat a tér három irányában periódikusan ismétlődik. Kristály: atomok olyan rendeződése, amelyben a mintázat a tér három irányában periódikusan ismétlődik. Elemi cellák amorf vs. mikrokristályos, kristályos anyagok rácspontok lineáris rács síkrács térács

Részletesebben

Elektrokémiai fémleválasztás. Kristálytani alapok A kristályos állapot szerepe a fémleválásban

Elektrokémiai fémleválasztás. Kristálytani alapok A kristályos állapot szerepe a fémleválásban Elektrokémiai fémleválasztás Kristálytani alapok A kristályos állapot szerepe a fémleválásban Péter László Elektrokémiai fémleválasztás Kristálytani alapok - 1 Kristályok Kristály: olyan szilárd test,

Részletesebben

41. ábra A NaCl rács elemi cellája

41. ábra A NaCl rács elemi cellája 41. ábra A NaCl rács elemi cellája Mindkét rácsra jellemző, hogy egy tetszés szerint kiválasztott pozitív vagy negatív töltésű iont ellentétes töltésű ionok vesznek körül. Különbség a közvetlen szomszédok

Részletesebben

Az atomok elrendeződése

Az atomok elrendeződése Anyagtudomány 2015/16 Kristályok, rácshibák, ötvözetek, termikus viselkedés (ismétlés) Dr. Szabó Péter János szpj@eik.bme.hu Az atomok elrendeződése Hosszú távú rend (kristályok) Az atomok elhelyezkedését

Részletesebben

Kristályos szerkezetű anyagok

Kristályos szerkezetű anyagok Kristályos szerkezetű anyagok Rácspontok, ideális rend, periodikus szerkezet Rendezettség az atomok között tulajdonságok Szimmetria, síklapok, hasadás, anizotrópia Egyatomos gáz Nincs rend, pl.: Ar Kristályos

Részletesebben

2. előadás A KRISTÁLYTAN ALAPJAI. 1. A kristályok belső rendezettsége (kristályszerkezet) 2. A kristályok külső alakja (kristálymorfológia)

2. előadás A KRISTÁLYTAN ALAPJAI. 1. A kristályok belső rendezettsége (kristályszerkezet) 2. A kristályok külső alakja (kristálymorfológia) 2. előadás A KRISTÁLYTAN ALAPJAI 1. A kristályok belső rendezettsége (kristályszerkezet) 2. A kristályok külső alakja (kristálymorfológia) KRISTÁLY FOGALOM A MÚLTBAN Ókorban: jég (= krüsztallosz), a színtelen

Részletesebben

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 7 KRISTÁLYTAN VII. A KRIsTÁLYOK szimmetriája 1. BEVEZETÉs Az elemi cella és ebből eredően a térrácsnak a szimmetriáját a kristályok esetében az atomok, ionok

Részletesebben

Reális kristályok, kristályhibák

Reális kristályok, kristályhibák Reális kristályok, kristályhibák Gyakorlati fémek szilárdsága kevesebb, mint 1 %-a az ideális modell alapján számítható szilárdságnak Tiszta Si villamos vezetőképességét 10-8 tömegszázalék bór adalékolása

Részletesebben

Reaktortechnika. Anyagismeret

Reaktortechnika. Anyagismeret Reaktortechnika Anyagismeret Bevezetés Atomerımővek bonyolult mérnöki létesítmények a berendezések és azok anyagai igen nehéz, esetenként szélsıséges feltételek között (nagy nyomás és hımérséklet, erıs

Részletesebben

Bevezetés s az anyagtudományba. nyba február 25. Interferencia. IV. előadás. Intenzitásmaximum (konstruktív interferencia): az útkülönbség nλ,

Bevezetés s az anyagtudományba. nyba február 25. Interferencia. IV. előadás. Intenzitásmaximum (konstruktív interferencia): az útkülönbség nλ, Bevezetés s az anyagtudományba nyba IV. előadás 2010. február 25. A rácsparamr csparaméterek mérésem Interferencia Intenzitásmaximum (konstruktív interferencia): az útkülönbség nλ, Intenzitásminimum (destruktív

Részletesebben

Ásványtani alapismeretek

Ásványtani alapismeretek Ásványtani és s kőzettani k alapismeretek Előadók: Dr Molnár Ferenc, egyetemi docens, Ásványtani Tanszék Dr Ditrói Puskás Zuárd, egyetemi docens, Kőzettan-Geokémiai Tanszék Gyakorlatvezetők: Dr Molnár

Részletesebben

Kristályos szerkezetű anyagok. Kristálytan alapjai. Bravais- rácsok 1. Bravais- rácsok 2. Dr. Mészáros István Anyagtudomány tárgy előadásvázlat 2004.

Kristályos szerkezetű anyagok. Kristálytan alapjai. Bravais- rácsok 1. Bravais- rácsok 2. Dr. Mészáros István Anyagtudomány tárgy előadásvázlat 2004. Kristályos szerkezetű nygok BME, Anygtudomány és Technológi Tnszék Rácspontok, ideális rend, periodikus szerkezet Rendezettség z tomok között tuljdonságok Szimmetri, síklpok, hsdás, nizotrópi Dr. Mészáros

Részletesebben

Ásvány- és kzettan. Bidló András NYME Termhelyismerettani Tanszék

Ásvány- és kzettan. Bidló András NYME Termhelyismerettani Tanszék Ásvány- és kzettan Bidló András NYME Termhelyismerettani Tanszék Témakörök Történeti áttekintés Kristálytan Ásványtan Kzettan Magyarország ásványai, kzetei Kristály fogalma Kristály fogalma: Sík lapokkal

Részletesebben

Anyagtudomány: hagyományos szerkezeti anyagok és polimerek

Anyagtudomány: hagyományos szerkezeti anyagok és polimerek Anyagtudomány: hagyományos szerkezeti anyagok és polimerek Alapfogalmak Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék BME Műanyag- és Gumiipari Laboratórium H ép. I. emelet Vázlat Kötések Ionos, kovalens és

Részletesebben

2. elıadás A KRISTÁLYTAN ALAPJAI

2. elıadás A KRISTÁLYTAN ALAPJAI 2. elıadás A KRISTÁLYTAN ALAPJAI TÉRRÁCS ÉS ELEMI CELLA Az elemi cella a térrács azon legkisebb része, amely még rendelkezik a teljes rácsszerkezet tulajdonságaival. Az elemi cellát a rácsállandó jellemzi:

Részletesebben

A szilárd testek szerkezete

A szilárd testek szerkezete F F Kérdések A szilárd testek szerkezete Reális kristályok, kristályhib lyhibák Milyen rend szerint épülnek fel a kristályok? Milyen hatással van a kristályszerkezet az anyag makroszkópikus tulajdonságaira?

Részletesebben

2. elıadás A KRISTÁLYTAN ALAPJAI. 1. A kristályok belsı rendezettsége (kristályszerkezet) 2. A kristályok külsı alakja (kristálymorfológia)

2. elıadás A KRISTÁLYTAN ALAPJAI. 1. A kristályok belsı rendezettsége (kristályszerkezet) 2. A kristályok külsı alakja (kristálymorfológia) 2. elıadás A KRISTÁLYTAN ALAPJAI 1. A kristályok belsı rendezettsége (kristályszerkezet) 2. A kristályok külsı alakja (kristálymorfológia) RENDEZETTSÉG A KRISTÁLYOKBAN (ÉS A MŐVÉSZETEKBEN) Egydimenziós

Részletesebben

Fizikai kémia Diffrakciós módszerek. Bevezetés. Történeti áttekintés

Fizikai kémia Diffrakciós módszerek. Bevezetés. Történeti áttekintés 06.08.. Fizikai kémia. 6. Diffrakciós módszerek Dr. Berkesi Ottó SZTE Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszéke 05 Bevezetés A kémiai szerkezet vizsgálatához használatos módszerek közül eddig a különöző

Részletesebben

ahol m-schmid vagy geometriai tényező. A terhelőerő növekedésével a csúszó síkban fellép az un. kritikus csúsztató feszültség τ

ahol m-schmid vagy geometriai tényező. A terhelőerő növekedésével a csúszó síkban fellép az un. kritikus csúsztató feszültség τ Egykristály és polikristály képlékeny alakváltozása A Frenkel féle modell, hibátlan anyagot feltételezve, nagyon nagy folyáshatárt eredményez. A rácshibák, különösen a diszlokációk jelenléte miatt a tényleges

Részletesebben

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Geometria III.

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Geometria III. Geometria III. DEFINÍCIÓ: (Vektor) Az egyenlő hosszúságú és egyirányú irányított szakaszoknak a halmazát vektornak nevezzük. Jele: v. DEFINÍCIÓ: (Geometriai transzformáció) Geometriai transzformációnak

Részletesebben

Almandin. Pirit Magnetit. Hexakiszoktaéder

Almandin. Pirit Magnetit. Hexakiszoktaéder Ásványtani alapismeretek 2. előadás Jellemző kristályformák a monoklin és rombos kristályosztályokban A monoklin rendszer szimmetria ele- mei a maximális szimmetria esetén 1 digír 1 tükörsík 1 inverzíós

Részletesebben

Matematika (mesterképzés)

Matematika (mesterképzés) Matematika (mesterképzés) Környezet- és Településmérnököknek Debreceni Egyetem Műszaki Kar, Műszaki Alaptárgyi Tanszék Vinczéné Varga A. Környezet- és Településmérnököknek 2016/2017/I 1 / 29 Lineáris tér,

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I. KOVÁCS BÉLA MATEmATIkA I 8 VIII VEkTOROk 1 VEkTOR Vektoron irányított szakaszt értünk Jelölése: stb Vektorok hossza A vektor abszolút értéke az irányított szakasz hossza Ha a vektor hossza egységnyi akkor

Részletesebben

ANYAGISMERET. előadó: Dr. Bagyinszki Gyula főiskolai tanár

ANYAGISMERET. előadó: Dr. Bagyinszki Gyula főiskolai tanár Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Anyagtudományi és Gyártástechnológiai Intézet Anyag- és AlakításTechnológiai Szakcsoport előadó: Dr. Bagyinszki Gyula főiskolai

Részletesebben

A szilárd testek szerkezete

A szilárd testek szerkezete A szilárd testek szerkezete Reális kristályok, kristályhib lyhibák Kérdések Milyen rend szerint épülnek fel a kristályok? Milyen hatással van a kristályszerkezet az anyag makroszkopikus tulajdonságaira?

Részletesebben

KRISTÁLYHIBÁK. Rácsot összetartó erők

KRISTÁLYHIBÁK. Rácsot összetartó erők KRISTÁLYHIBÁK Azokat a helyeket, tartományokat a kristályban, amelyekben az anyagi részecskék rendje nem olyan tökéletes, mint a térrácsban a rácspontoké, kristályhibának nevezzük. A kristályok felülete

Részletesebben

Térbeli transzformációk, a tér leképezése síkra

Térbeli transzformációk, a tér leképezése síkra Térbeli transzformációk, a tér leképezése síkra Homogén koordináták bevezetése térben A tér minden P pontjához kölcsönösen egyértelműen egy valós (x, y, z) számhármast rendeltünk hozzá. (Descartes-féle

Részletesebben

Összeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens

Összeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens Az R 3 tér geometriája Összeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens 2008.09.08. 1 Vektorok Vektor: irányított szakasz Jel.: a, a, a, AB, Jellemzői: irány, hosszúság, (abszolút érték) jel.: a Speciális

Részletesebben

HŐKEZELÉS 2016/2017 ősz BMEGEMTAGM3

HŐKEZELÉS 2016/2017 ősz BMEGEMTAGM3 HŐKEZELÉS 2016/2017 ősz BMEGEMTAGM3 Dr. Fá Fábiá bián Enikő Enikő Réka fabianr@eik.bme.hu fabianr@eik.bme.hu Mechanikai tulajdonságok hőkezelés után- jegyzőkönyv Fénymikroszkópos labor jegyzőkönyv Felületi

Részletesebben

Klár Gergely 2010/2011. tavaszi félév

Klár Gergely 2010/2011. tavaszi félév Számítógépes Grafika Klár Gergely tremere@elte.hu Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar 2010/2011. tavaszi félév Tartalom Pont 1 Pont 2 3 4 5 Tartalom Pont Descartes-koordináták Homogén koordináták

Részletesebben

Egybevágósági transzformációk. A geometriai transzformációk olyan függvények, amelyek ponthoz pontot rendelnek hozzá.

Egybevágósági transzformációk. A geometriai transzformációk olyan függvények, amelyek ponthoz pontot rendelnek hozzá. Egybevágósági transzformációk A geometriai transzformációk olyan függvények, amelyek ponthoz pontot rendelnek hozzá. Egybevágósági transzformációk azok a geometriai transzformációk, amelyeknél bármely

Részletesebben

2013.11.24. Villamosmérnök MSc, Anyagtudomány. CaF 2 (fluorit rács) kicsit torzul: pl H 2 O (két nemkötő pár, 105 ), NH 3 (egy nemkötő pár, 107 ).

2013.11.24. Villamosmérnök MSc, Anyagtudomány. CaF 2 (fluorit rács) kicsit torzul: pl H 2 O (két nemkötő pár, 105 ), NH 3 (egy nemkötő pár, 107 ). Ionos kötés ionrács Anyagszerkezet Tulajdonságok: Erős, elsőrendű, magas olvadáspont Részben irányított kötés, rideg anyagok Koordinációt, térkitöltést a kation/anion méretarány és az ionok töltésaránya

Részletesebben

1. Generátorrendszer. Házi feladat (fizikából tudjuk) Ha v és w nem párhuzamos síkvektorok, akkor generátorrendszert alkotnak a sík vektorainak

1. Generátorrendszer. Házi feladat (fizikából tudjuk) Ha v és w nem párhuzamos síkvektorok, akkor generátorrendszert alkotnak a sík vektorainak 1. Generátorrendszer Generátorrendszer. Tétel (Freud, 4.3.4. Tétel) Legyen V vektortér a T test fölött és v 1,v 2,...,v m V. Ekkor a λ 1 v 1 + λ 2 v 2 +... + λ m v m alakú vektorok, ahol λ 1,λ 2,...,λ

Részletesebben

Szilárdtestek el e ek e tr t o r n o s n zer e k r ez e et e e t

Szilárdtestek el e ek e tr t o r n o s n zer e k r ez e et e e t Szilárdtestek elektronszerkezete Kvantummechanikai leírás Ismétlés: Schrödinger egyenlet, hullámfüggvény, hidrogén-atom, spin, Pauli-elv, periódusos rendszer 2 Szilárdtestek egyelektron-modellje a magok

Részletesebben

Kristálytani alapok. Anyagtudomány gyakorlat. Ajánlott irodalom: Tisza Miklós: Metallográfia

Kristálytani alapok. Anyagtudomány gyakorlat. Ajánlott irodalom: Tisza Miklós: Metallográfia Kristálytni lpok Anygtudomány gykorlt Ajánlott irodlom: Tisz Miklós: Metllográfi Az nygtuljdonságokt meghtározó tényezők: z nygot felépítő tomok fjtáj (kémi) z tomok közötti kötés jellege és erőssége elsődleges

Részletesebben

Villamosmérnök MSc, Anyagtudomány

Villamosmérnök MSc, Anyagtudomány Anyagszerkezet Villamosmérnök MSc, Anyagtudomány Vázlat Kötéstípusok, rácstípusok (emlékeztető) Molekulaszerkezet, koordináció Kristályszerkezet leírása Elemi cellák Kristálysíkok, Miller-indexindex Kristályhibák

Részletesebben

16. tétel Egybevágósági transzformációk. Konvex sokszögek tulajdonságai, szimmetrikus sokszögek

16. tétel Egybevágósági transzformációk. Konvex sokszögek tulajdonságai, szimmetrikus sokszögek 16. tétel Egybevágósági transzformációk. Konvex sokszögek tulajdonságai, szimmetrikus sokszögek EGYBEVÁGÓSÁGI TRANSZFORMÁCIÓK Geometriai transzformáció Def:Olyan speciális függvény, melynek értelmezési

Részletesebben

Elektronmikroszkópia

Elektronmikroszkópia Elektronmikroszkópia Tóth Bence fizikus, 3. évfolyam 006.05.04. csütörtök beadva: 006.05.4. . Ismertesse röviden a transzmissziós elektronmikroszkóp működési elveit, főbb üzemmódjait!. Vázolja fel az elektronmikroszkóp

Részletesebben

A tér lineáris leképezései síkra

A tér lineáris leképezései síkra A tér lineáris leképezései síkra Az ábrázoló geometria célja: A háromdimenziós térben elhelyezkedő alakzatok helyzeti és metrikus viszonyainak egyértelmű és egyértelműen rekonstruálható módon történő ábrázolása

Részletesebben

Geometria 1 normál szint

Geometria 1 normál szint Geometria 1 normál szint Naszódi Márton nmarci@math.elte.hu www.math.elte.hu/ nmarci ELTE TTK Geometriai Tsz. Budapest Geometria 1 p.1/4 Vizsga 1. Írásban, 90 perc. 2. Index nélkül nem lehet vizsgázni!

Részletesebben

5. előadás. Skaláris szorzás

5. előadás. Skaláris szorzás 5. előadás Skaláris szorzás Bevezetés Két vektor hajlásszöge: a vektorokkal párhuzamos és egyirányú, egy pontból induló félegyenesek konvex szöge. φ Bevezetés Definíció: Két vektor skaláris szorzata abszolút

Részletesebben

Anyagismeret 2016/17. Diffúzió. Dr. Mészáros István Diffúzió

Anyagismeret 2016/17. Diffúzió. Dr. Mészáros István Diffúzió Anyagismeret 6/7 Diffúzió Dr. Mészáros István meszaros@eik.bme.hu Diffúzió Különféle anyagi részecskék anyagon belüli helyváltoztatása Az anyag lehet gáznemű, folyékony vagy szilárd Diffúzió Diffúzió -

Részletesebben

Vektorok összeadása, kivonása, szorzás számmal, koordináták

Vektorok összeadása, kivonása, szorzás számmal, koordináták Vektorok összeadása, kivonása, szorzás számmal, koordináták 1. Mik lesznek a P (3, 4, 8) pont C (3, 7, 2) pontra vonatkozó tükörképének a koordinátái? 2. Egy szabályos hatszög középpontja K (4, 1, 4),

Részletesebben

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. (Albert Einstein) Halmazok 1

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. (Albert Einstein) Halmazok 1 Halmazok 1 Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. (Albert Einstein) Halmazok 2 A fejezet legfontosabb elemei Halmaz megadási módjai Halmazok közti műveletek (metszet,

Részletesebben

Lengyelné Dr. Szilágyi Szilvia április 7.

Lengyelné Dr. Szilágyi Szilvia április 7. ME, Anaĺızis Tanszék 2010. április 7. , alapfogalmak 2.1. Definíció A H 1, H 2,..., H n R (ahol n 2 egész szám) nemüres valós számhalmazok H 1 H 2... H n Descartes-szorzatán a következő halmazt értjük:

Részletesebben

Anyagszerkezet és vizsgálat. 2. Előadás

Anyagszerkezet és vizsgálat. 2. Előadás SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Anyagtudományi és Technológiai Tanszék Anyagszerkezet és vizsgálat NGB_AJ021_1 2. Előadás 2012. 09. 17. Dr. Hargitai Hajnalka (Csizmazia Ferencné dr. előadásanyagai alapján) 1

Részletesebben

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé.

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. HA 1 Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. (Albert Einstein) HA 2 Halmazok HA 3 Megjegyzések A halmaz, az elem és az eleme fogalmakat nem definiáljuk, hanem alapfogalmaknak

Részletesebben

Egyenes mert nincs se kezdő se végpontja

Egyenes mert nincs se kezdő se végpontja Szakasz mert van két végpontja Egyenes mert nincs se kezdő se végpontja Tört vonal Szög mert van két szára és csúcsa Félegyenes mert van egy kezdőpontja 5 1 1 Két egyenes egymásra merőleges ha egymással

Részletesebben

Kristályos szilárd anyagok

Kristályos szilárd anyagok Általános és szervetlen kémia 4. hét Elızı héten elsajátítottuk, hogy a kovalens kötés hogyan jön létre, milyen elméletekkel lehet leírni milyen a molekulák alakja melyek a másodlagos kötések Mai témakörök

Részletesebben

Fejezetek a nanoelektronika mikrofizikájából (kiegészítő vázlat az előadásokhoz) Dr. Zsebők Ottó Tartalomjegyzék 1. Előszó...4 2. Rövid történeti áttekintés...5 3. Kristályos anyagok... 13 3.1. Kristályrácsok...13

Részletesebben

24. szakkör (Csoportelméleti alapfogalmak 3.)

24. szakkör (Csoportelméleti alapfogalmak 3.) 24. szakkör (Csoportelméleti alapfogalmak 3.) D) PERMUTÁCIÓK RENDJE Fontos kérdés a csoportelméletben, hogy egy adott elem hanyadik hatványa lesz az egység. DEFINÍCIÓ: A legkisebb olyan pozitív k számot,

Részletesebben

A hiperbolikus síkgeometria Poincaré-féle körmodellje

A hiperbolikus síkgeometria Poincaré-féle körmodellje A hiperbolikus síkgeometria Poincaré-féle körmodellje Ha egy aiómarendszerre modellt adunk, az azt jelenti, hogy egy matematikai rendszerben interpretáljuk az aiómarendszer alapfogalmait és az aiómák a

Részletesebben

Számítási feladatok a Számítógépi geometria órához

Számítási feladatok a Számítógépi geometria órához Számítási feladatok a Számítógépi geometria órához Kovács Zoltán Copyright c 2012 Last Revision Date: 2012. október 15. kovacsz@nyf.hu Technikai útmutató a jegyzet használatához A jegyzet képernyőbarát

Részletesebben

6. Előadás. Megyesi László: Lineáris algebra, oldal. 6. előadás Bázis, dimenzió

6. Előadás. Megyesi László: Lineáris algebra, oldal. 6. előadás Bázis, dimenzió 6. Előadás Megyesi László: Lineáris algebra, 37. 41. oldal. Gondolkodnivalók Lineáris függetlenség 1. Gondolkodnivaló Legyen V valós számtest feletti vektortér. Igazolja, hogy ha a v 1, v 2,..., v n V

Részletesebben

LINEÁRIS ALGEBRA. matematika alapszak. Euklideszi terek. SZTE Bolyai Intézet, őszi félév. Euklideszi terek LINEÁRIS ALGEBRA 1 / 40

LINEÁRIS ALGEBRA. matematika alapszak. Euklideszi terek. SZTE Bolyai Intézet, őszi félév. Euklideszi terek LINEÁRIS ALGEBRA 1 / 40 LINEÁRIS ALGEBRA matematika alapszak SZTE Bolyai Intézet, 2016-17. őszi félév Euklideszi terek Euklideszi terek LINEÁRIS ALGEBRA 1 / 40 Euklideszi tér Emlékeztető: A standard belső szorzás és standard

Részletesebben

Geometria 1 összefoglalás o konvex szögek

Geometria 1 összefoglalás o konvex szögek Geometria 1 összefoglalás Alapfogalmak: a pont, az egyenes és a sík Axiómák: 1. Bármely 2 pontra illeszkedik egy és csak egy egyenes. 2. Három nem egy egyenesre eső pontra illeszkedik egy és csak egy sík.

Részletesebben

Koordináta-geometria feladatok (középszint)

Koordináta-geometria feladatok (középszint) Koordináta-geometria feladatok (középszint) 1. (KSZÉV Minta (1) 2004.05/I/4) Adott az A(2; 5) és B(1; 3) pont. Adja meg az AB szakasz felezőpontjának koordinátáit! 2. (KSZÉV Minta (2) 2004.05/I/7) Egy

Részletesebben

A folyamatműszerezés érzékelői

A folyamatműszerezés érzékelői A folyamatműszerezés érzékelői Energiaátalakulások szilárd testekben 2. Dr. Fock Károly Az előző részben a szilárd testekben végbemenő energiaátalakulásokat termodinamikai alapon tárgyaltuk, és a lineáris

Részletesebben

Összeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens

Összeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens Skaláris szorzat az R n vektortérben Összeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens 2008.09.08. 1 Vektorok skaláris szorzata Két R n -beli vektor skaláris szorzata: Legyen a = (a 1,a 2,,a n ) és b

Részletesebben

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Számelmélet I.

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Számelmélet I. Számelmélet I. DEFINÍCIÓ: (Osztó, többszörös) Ha egy a szám felírható egy b szám és egy másik egész szám szorzataként, akkor a b számot az a osztójának, az a számot a b többszörösének nevezzük. Megjegyzés:

Részletesebben

Geometriai transzformációk

Geometriai transzformációk Geometriai transzformációk 11 elemi geometriafeladat 10. és DG Matektábor 2016. október 6. Röviden a transzformációkról Tengelyes tükrözés 10. és ( DG Matektábor) Geometriai transzformációk 2016. október

Részletesebben

Anyagtudomány és technológia (kiegészítő vázlat az előadásokhoz)

Anyagtudomány és technológia (kiegészítő vázlat az előadásokhoz) Anyagtudomány és technológia Anyagtudomány és technológia (kiegészítő vázlat az előadásokhoz) Dr. Zsebők Ottó 1. oldal Anyagtudomány és technológia Tartalomjegyzék 1. Előszó...6 2. Anyagtudomány és technológia

Részletesebben

ANYAGOK SZUBMIKROSZKÓPIKUS ÉS MAKROSZKÓPIKUS KRISZTALLOGRÁFIÁJA

ANYAGOK SZUBMIKROSZKÓPIKUS ÉS MAKROSZKÓPIKUS KRISZTALLOGRÁFIÁJA ANYAGOK SZUBMIKROSZKÓPIKUS ÉS MAKROSZKÓPIKUS KRISZTALLOGRÁFIÁJA Dr. Bagyinszki Gyula Tar Albert Budapesti Műszaki Főiskola - Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Anyagtudományi és Gyártástechnológiai

Részletesebben

Geometria. a. Alapfogalmak: pont, egyenes, vonal, sík, tér (Az alapfogalamakat nem definiáljuk)

Geometria. a. Alapfogalmak: pont, egyenes, vonal, sík, tér (Az alapfogalamakat nem definiáljuk) 1. Térelemek Geometria a. Alapfogalmak: pont, egyenes, vonal, sík, tér (Az alapfogalamakat nem definiáljuk) b. Def: félegyenes, szakasz, félsík, féltér. c. Kölcsönös helyzetük: i. pont és (egyenes vagy

Részletesebben

1. A komplex számok ábrázolása

1. A komplex számok ábrázolása 1. komplex számok ábrázolása Vektorok és helyvektorok. Ismétlés sík vektorai irányított szakaszok, de két vektor egyenlő, ha párhuzamosak, egyenlő hosszúak és irányúak. Így minden vektor kezdőpontja az

Részletesebben

A fémek egyensúlyi viselkedése. A fémek kristályos szerkezete

A fémek egyensúlyi viselkedése. A fémek kristályos szerkezete A fémek egyensúlyi viselkedése A fémek kristályos szerkezete Kristályos szerkezet A kristályos szerkezetben az atomok szabályos geometriai rendben helyezkednek el. Azt a legkisebb - több atomból álló -

Részletesebben

Relációk Függvények. A diákon megjelenő szövegek és képek csak a szerző (Kocsis Imre, DE MFK) engedélyével használhatók fel!

Relációk Függvények. A diákon megjelenő szövegek és képek csak a szerző (Kocsis Imre, DE MFK) engedélyével használhatók fel! függvények RE 1 Relációk Függvények függvények RE 2 Definíció Ha A, B és ρ A B, akkor azt mondjuk, hogy ρ reláció A és B között, vagy azt, hogy ρ leképezés A-ból B-be. Ha speciálisan A=B, azaz ρ A A, akkor

Részletesebben

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilád, folyékony vagy

Részletesebben

RE 1. Relációk Függvények. A diákon megjelenő szövegek és képek csak a szerző (Kocsis Imre, DE MFK) engedélyével használhatók fel!

RE 1. Relációk Függvények. A diákon megjelenő szövegek és képek csak a szerző (Kocsis Imre, DE MFK) engedélyével használhatók fel! RE 1 Relációk Függvények RE 2 Definíció: Ha A, B és ρ A B, akkor azt mondjuk, hogy ρ reláció A és B között, vagy azt, hogy ρ leképezés A-ból B-be. Ha speciálisan A=B, azaz ρ A A, akkor azt mondjuk, hogy

Részletesebben

Matematika szóbeli érettségi témakörök 2016/2017-es tanév őszi vizsgaidőszak

Matematika szóbeli érettségi témakörök 2016/2017-es tanév őszi vizsgaidőszak Matematika szóbeli érettségi témakörök 2016/2017-es tanév őszi vizsgaidőszak Halmazok Halmazok egyenlősége Részhalmaz, valódi részhalmaz Üres halmaz Véges és végtelen halmaz Halmazműveletek (unió, metszet,

Részletesebben

Anyagszerkezet és vizsgálat. 2. Előadás

Anyagszerkezet és vizsgálat. 2. Előadás SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Anyagtudományi és Technológiai Tanszék Anyagszerkezet és vizsgálat NGB_AJ021_1 2. Előadás 2013. 09. 10. Dr. Hargitai Hajnalka (Csizmazia Ferencné dr. előadásanyagai alapján) 1

Részletesebben

EGYKRISTÁLY RÖNTGEN DIFFRAKCIÓ

EGYKRISTÁLY RÖNTGEN DIFFRAKCIÓ EGYKRISTÁLY RÖNTGEN DIFFRAKCIÓ 1 EGYKRISTÁLY RÖNTGEN DIFFRAKCIÓ Balogh Levente, Gubicza Jen és Zsoldos Lehel 1. BEVEZET A röntgen diffrakció a mai tudomány egyik meghatározó, nagyon változatos vizsgálati

Részletesebben

LINEÁRIS VEKTORTÉR. Kiegészítő anyag. (Bércesné Novák Ágnes előadása) Vektorok függetlensége, függősége

LINEÁRIS VEKTORTÉR. Kiegészítő anyag. (Bércesné Novák Ágnes előadása) Vektorok függetlensége, függősége LINEÁRIS VEKTORTÉR Kiegészítő anyag (Bércesné Noák Ágnes előadása) Vektorok függetlensége, függősége Vektortér V 0 Halmaz T test : + ; + ; Abel csoport V elemeit ektoroknak neezzük. Abel - csoport Abel

Részletesebben

Anyagszerkezet és vizsgálat Fémtan, anyagvizsgálat

Anyagszerkezet és vizsgálat Fémtan, anyagvizsgálat SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Anyagtudományi és Technológiai Tanszék Anyagszerkezet és vizsgálat Fémtan, anyagvizsgálat Dr. Hargitai Hajnalka hargitai@sze.hu www.sze.hu/~hargitai B 403. (L316) (Csizmazia Ferencné

Részletesebben

Vektorok. Wettl Ferenc október 20. Wettl Ferenc Vektorok október / 36

Vektorok. Wettl Ferenc október 20. Wettl Ferenc Vektorok október / 36 Vektorok Wettl Ferenc 2014. október 20. Wettl Ferenc Vektorok 2014. október 20. 1 / 36 Tartalom 1 Vektorok a 2- és 3-dimenziós térben 2 Távolság, szög, orientáció 3 Vektorok koordinátás alakban 4 Összefoglalás

Részletesebben

8. előadás. Kúpszeletek

8. előadás. Kúpszeletek 8. előadás Kúpszeletek Kör A k kört egyértelműen meghatározza C(a,b) középpontja és r sugara. A P pont pontosan akkor van k-n, ha CP=r. Vektoregyenlet: p-c = r. Koordinátás egyenlet: (X-a)2 + (Y-b)2 =

Részletesebben

ω mennyiségek nem túl gyorsan változnak

ω mennyiségek nem túl gyorsan változnak Licenszvizsga példakérdések Fizika szak KVANTUMMECHANIKA Egy részecskére felírt Schrödinger egyenlet szétválasztható a három koordinátatengely irányában levő egydimenziós egyenletre ha a potenciális energiára

Részletesebben

Fogászati anyagok fajtái. Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 4. Általános anyagszerkezeti ismeretek Anyagcsaládok: fémek és kerámiák KERÁMIÁK FÉMEK

Fogászati anyagok fajtái. Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 4. Általános anyagszerkezeti ismeretek Anyagcsaládok: fémek és kerámiák KERÁMIÁK FÉMEK Fogászati anyagok fajtái Fémes kötés FÉMEK KERÁMIÁK Fémes és nemfémes elemek vegyületei. Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 4. Általános anyagszerkezeti ismeretek Anyagcsaládok: fémek és kerámiák ankönyv

Részletesebben

3. előadás. Elemi geometria Terület, térfogat

3. előadás. Elemi geometria Terület, térfogat 3. előadás Elemi geometria Terület, térfogat Tetraéder Négy, nem egy síkban lévő pont által meghatározott test. 4 csúcs, 6 él, 4 lap Tetraéder Minden tetraédernek egyértelműen létezik körülírt- és beírt

Részletesebben

Egy sík és a koordinátasíkok metszésvonalainak meghatározása

Egy sík és a koordinátasíkok metszésvonalainak meghatározása 1 Egy sík és a koordinátasíkok metszésvonalainak meghatározása Ehhez tekintsük az 1. ábrát! 1. ábra Itt az ( u, v, w ) tengelymetszeteivel adott S síkot látjuk, az Oxyz térbeli derékszögű koordináta -

Részletesebben

Molekuláris dinamika. 10. előadás

Molekuláris dinamika. 10. előadás Molekuláris dinamika 10. előadás Mirőlis szól a MD? nagy részecskeszámú rendszerek ismerjük a törvényeket mikroszkópikus szinten? Hogyan tudjuk megérteni a folyadékok, gázok, szilárdtestek makroszkópikus

Részletesebben

6. Függvények. Legyen függvény és nem üreshalmaz. A függvényt az f K-ra való kiterjesztésének

6. Függvények. Legyen függvény és nem üreshalmaz. A függvényt az f K-ra való kiterjesztésének 6. Függvények I. Elméleti összefoglaló A függvény fogalma, értelmezési tartomány, képhalmaz, értékkészlet Legyen az A és B halmaz egyike sem üreshalmaz. Ha az A halmaz minden egyes eleméhez hozzárendeljük

Részletesebben

ÁSVÁNYOK-KİZETKÉPZİDÉS

ÁSVÁNYOK-KİZETKÉPZİDÉS ÁSVÁNYOK-KİZETKÉPZİDÉS Tartalom Ásvány, kristály, kızet fogalma Elemek gyakorisága a földkéregben Kızetképzıdés folyamata Ásványok tulajdonságai Kızetalkotó ásványok Ásvány természetben elıforduló anyag

Részletesebben

Nagy András. Feladatok a koordináta-geometria, egyenesek témaköréhez 11. osztály 2010.

Nagy András. Feladatok a koordináta-geometria, egyenesek témaköréhez 11. osztály 2010. Nagy András Feladatok a koordináta-geometria, egyenesek témaköréhez 11. osztály 010. Feladatok a koordináta-geometria, egyenesek témaköréhez 11. osztály 1) Döntsd el, hogy a P pont illeszkedik-e az e egyenesre

Részletesebben

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT. Koordináta-geometria

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT. Koordináta-geometria MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT 1) Adott két pont: A 4; 1 felezőpontjának koordinátáit! AB felezőpontja legyen F. Koordináta-geometria és B 3 1; Írja fel az AB szakasz 1 3 4

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I. KOVÁCS BÉLA MATEmATIkA I 6 VI KOmPLEX SZÁmOk 1 A komplex SZÁmOk HALmAZA A komplex számok olyan halmazt alkotnak amelyekben elvégezhető az összeadás és a szorzás azaz két komplex szám összege és szorzata

Részletesebben

Kvadratikus alakok és euklideszi terek (előadásvázlat, október 5.) Maróti Miklós, Kátai-Urbán Kamilla

Kvadratikus alakok és euklideszi terek (előadásvázlat, október 5.) Maróti Miklós, Kátai-Urbán Kamilla Kvadratikus alakok és euklideszi terek (előadásvázlat, 0. október 5.) Maróti Miklós, Kátai-Urbán Kamilla Az előadáshoz ajánlott jegyzet: Szabó László: Bevezetés a lineáris algebrába, Polygon Kiadó, Szeged,

Részletesebben

Szög. A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából:

Szög. A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából: Szög A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából: http://hu.wikipedia.org/wiki/szög A sík egy pontjából kiinduló két félegyenes a síkot két tartományra osztja. Az egyik tartomány és a két félegyenes szöget

Részletesebben

Transzformációk síkon, térben

Transzformációk síkon, térben Transzformációk síkon, térben Leképezés, transzformáció Leképezés: Ha egy A ponttér pontjaihoz egy másik B ponttér pontjait kölcsönösen egyértelműen rendeljük hozzá, akkor ezt a hozzárendelést leképezésnek

Részletesebben

Matematika pótvizsga témakörök 9. V

Matematika pótvizsga témakörök 9. V Matematika pótvizsga témakörök 9. V 1. Halmazok, műveletek halmazokkal halmaz, halmaz eleme halmazok egyenlősége véges, végtelen halmaz halmazok jelölése, megadása természetes számok egész számok racionális

Részletesebben

Az anyagok atomos szerkezete, rendezettsége, kötései és a reális kristályok

Az anyagok atomos szerkezete, rendezettsége, kötései és a reális kristályok Az anyagok atomos szerkezete, rendezettsége, kötései és a reális kristályok Az anyagok atomos szerkezete Az anyagok atomokból épülnek fel, ezek az atomok pedig rendkívül kicsi részecskék. Az atom a legkisebb,

Részletesebben

Koordináta-geometria feladatgyűjtemény (A feladatok megoldásai a dokumentum végén találhatók)

Koordináta-geometria feladatgyűjtemény (A feladatok megoldásai a dokumentum végén találhatók) Koordináta-geometria feladatgyűjtemény (A feladatok megoldásai a dokumentum végén találhatók) Vektorok 1. Egy négyzet két szemközti csúcsának koordinátái: A( ; 7) és C(4 ; 1). Határozd meg a másik két

Részletesebben

Fémtan Dr. Gácsi, Zoltán Dr. Mertinger, Valéria

Fémtan Dr. Gácsi, Zoltán Dr. Mertinger, Valéria Fémtan Dr. Gácsi, Zoltán Dr. Mertinger, Valéria Fémtan Dr. Gácsi, Zoltán Dr. Mertinger, Valéria Készült a TÁMOP-4.2.5.B-11/1-2011-0001 számú projekt keretében, a korábban nyomtatásban is megjelent Fémtan

Részletesebben

x = 1 = ı (imaginárius egység), illetve x 12 = 1 ± 1 4 2

x = 1 = ı (imaginárius egység), illetve x 12 = 1 ± 1 4 2 Komplex számok A valós számok és a számegyenes pontjai között kölcsönösen egyértelmű megfeleltetés létesíthető. A számfogalom a számegyenes pontjainak körében nem bővíthető tovább. A számfogalom bővítését

Részletesebben

Szilárdtest-fizika gyakorlat. Bácsi Ádám, Kanász-Nagy Márton, Kézsmárki István

Szilárdtest-fizika gyakorlat. Bácsi Ádám, Kanász-Nagy Márton, Kézsmárki István Szilárdtest-fizika gyakorlat Bácsi Ádám, Kanász-Nagy Márton, Kézsmárki István Tartalomjegyzék 1. Kristályszerkezet 1.1. Rács, elemi rácsvektorok........................... 1.. Reciprok rács.................................

Részletesebben

XVIII. Nemzetközi Magyar Matematika Verseny

XVIII. Nemzetközi Magyar Matematika Verseny 9. osztály 1. feladat: Oldjuk meg a természetes számok halmazán az 1 1 1 egyenletet? x y 009 Kántor Sándor (Debrecen). feladat: B Az ABCD deltoidban az A és C csúcsnál derékszög van, és a BD átló 1 cm.

Részletesebben